udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4 találat lapozás: 1-4

Névmutató: Lukács Imre

2003. május 12.

Máj. 9-11-e között Kolozsváron a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) az erdélyi és magyarországi vallásos huszonévesek részére "Kereszttel Európában" mottóval Országos Katolikus Egyetemista Találkozót (OKET) szervezett. Volt zsíros kenyér, bükki kirándulás, Noé bárkája, tánciskola, kosárlabdázás, asztalitenisz, városnézés, szentmise, filmvetítés, kiscsoportos beszélgetés, előadás, színi kör és természetesen buli. A találkozót évente két alkalommal szervezik meg az ország különböző részén lévő egyetemi lelkészségek. A fiatalok felépítették Noé bárkájának kicsinyített változatát. Elekes András csíkszeredai lelkész Isten országa közöttünk van - még az Európai Unióban is, Lukács Imre Róbert gyulafehérvári lelkész pedig Neveden szólítottalak vagy nyájszellem? címmel tartott előadást. Máj. 11-én a KEL Színi Körének előadására került sor. A rendezvény főtámogatója: Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök és főesperes (Szent Mihály Plébánia). /Kiss Olivér: Kolozsvárra költözött Isten országa. Országos Katolikus Egyetemista Találkozót tartottak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2008. július 4.

Potom pénzért vásárolják fel a román állampolgárok – akik között egyre több a román nemzetiségű – a Magyarország keleti, határ menti sávjában fekvő falvakban, mezővárosokban található házakat, telkeket. Egyre több nagyváradi fedezi fel, hogyan juthat előnyös áron minden igényt kielégítő saját házhoz. A magyar oldalon a legapróbb faluban is gázzal, csatornázással, vezetékes hideg-meleg vízzel rendelkező, csendes, ugyanakkor kulturált környezetben levő házak várnak vásárlóra, a romániaiaknál sokkal olcsóbb áron. „A nagyváradiak eladják a tömbházlakást, és kiköltöznek Magyarországra. Hatalmas a kereslet. Idén közel száz ingatlant adtunk el, csak az elmúlt héten nyolc kelt el” – nyilatkozta Lukács Imre, aki az interneten keresztül toborozza ügyfeleit. Az eladó házak, lakások többsége Hajdúszoboszlón, Biharkeresztesen és Berettyóújfaluban található, de a kínálatban debreceni ingatlan is szerepel. Akik nem rendelkeznek elég pénzzel, hitelt vehetnek fel magyarországi bankoktól, és megilleti őket a magyar állam által garantált, a fiatalok lakáshoz jutását elősegítő, vissza nem térítendő támogatás. Sok vásárló román nemzetiségű, nem beszél magyarul. A Máramaros megyeiek főleg hétvégi háznak vagy befektetés céljából vesznek magyarországi ingatlant. /Pengő Zoltán: Román honfoglalás magyar földön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2008. október 7.

A verespataki projekt megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a környezetre. Vannak, akik a nyilvánosság előtt ellenzik a terv jóváhagyását, a háttérben titokban mégis a projekt megvalósításának előmozdításán fáradoznak, anyagi nyereség miatt. A lap munkatársa egy ilyen esetet mutatott be. 2002. szeptember 18-án a gyulafehérvári római katolikus érsekségen Jakubinyi György érsek, Pap Géza erdélyi református, Szabó Árpád unitárius püspök és szaktanácsosaik megbeszélést folytattak az RMGC vezetőségével. A román–kanadai vegyes vállalat vezetői megígérték, hogy a Verespatak központjában található római katolikus, református és unitárius templomokat, valamint a körülöttük lévő mintegy 43 műemlék jellegű épületet nem bontják le. A tárgyaláson a magyar egyházvezetők teljes kártalanítást kértek a helyi egyházközségek felszámolásáért. Az egész világot megdöbbentette, amikor 2003 márciusában kiderült, hogy a román ortodox egyház elvileg megegyezett az RMGC-vel arról, hogy felszámolja három szarvaspataki temetőjét, azokba többé nem temeti el az elhunyt híveket, exhumáltatja a holtakat, és valamennyit Abrudbányára költözteti. Az ortodox egyház jelentős kártérítést, amolyan „fejpénzt” is követelt minden egyes elköltöztetett halottért. A közfelháborodás nyomán az ortodoxok lefújták a tranzakciót. 2003 júliusában az RMGC képviselői azzal a szándékkal fordultak az erdélyi magyar egyházakhoz, hogy az azok által birtokolt verespataki ingatlanokat – templomokat, plébániákat és parókiákat, más egyházi tulajdonban lévő épületeket, telkeket és temetőket – megvásárolják. Az említett magyar egyházvezetők 2003. július 21-én Kolozsváron tartott értekezletükön nyilatkozatot fogalmaztak meg: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, és a jövőben is egyeztetnek „a verespataki projekttel kapcsolatos valamennyi kérdésben”. Idén verespataki lakosok közölték, tudomásukra jutott, hogy a római katolikus egyház titokban eladta a templom mellett álló egyik épületét, a harangozói házat az RMGC-nek. Az újságíró Pénzes Lórándhoz, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordult, aki közölte: a hír hamis, a katolikus egyház semmilyen ingatlant nem idegenített el Verespatakon. A verespatakiak kitartottak amellett, hogy információik pontosak, megszerezték a szóban forgó ingatlan telekkönyvi másolatát. Ebből kiderült, hogy a katolikus plébánia 2007-ben mégis eladta a RMGC-nek a házat. A verespataki plébános, Lukács Imre Róbert elmondta, pénzre volt szükségük, ezért adták el a házat, mely rossz állapotban levő lakatlan ingatlan volt. A plébános szerint az újságíró információi a katolikus ingatlan eladásáról „a Soros Alapítványtól származnak”. „Azok az emberek, akik a Soros Alapítványnál tevékenykednek, azok nem a közösségért dolgoznak, hanem a közösség ellen. Már hét éve vagyok Verespatakon, végignéztem, hogyan loccsantak az egyik táborból a másikba. Nem a falu megmaradása a céljuk, hanem az, hogy ők közben nagyon jól megéljenek. ”Jakubinyi György érsek a verespataki ingatlaneladásról, a közös püspöki nyilatkozat megsértéséről nem kívánt nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2015. augusztus 19.

Szent István-napi ünnepek Csíkszéken
Szent István napja alkalmából búcsús szentmiséken vehetnek részt a hívek a napokban Hargitafürdőn, Hidegségen és Csíkszentkirályon. Ajnádon faluünnepet tartanak.
Székelyföldön számos templom védőszentje Szent István király, Csíkban négy római katolikus templomban tartanak Szent István-napi búcsút. A Gyimesközéplokhoz tartozó, de egyházilag külön plébániával rendelkező Hidegségen csütörtökön 11 órától kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet Lukács Imre Róbert gyulafehérvári teológiai tanár celebrál. A hargitafürdői Szent István fakápolnához vasárnap fél egyre várják a híveket búcsús szentmisére, a főcelebráns Tamás József püspök lesz, szentbeszédet mond Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke.
Csíkszentkirályon a korábbi évek gyakorlatával ellentétben idén nem szerveznek falunapi programokat, csak az egyházi ünnepet tartják meg. A Szent István király tiszteletére felszentelt templomban a búcsús szentmise vasárnap lesz. Mint kiderült, idén azért marad el a falunap, mert jövő évben húszéves lesz a Szent Király Szövetség, és az alapító okiratban foglaltak szerint minden 10. évben a szülőföldjére, Csíkszentkirályra tér vissza a szövetség ünnepelni, találkozni. Mivel ez alkalommal több száz vendéget kell elszállásolni, ellátni – ahogyan történt 2006-ban is a 10. évfordulón –, a helyi önkormányzat a szűkös anyagi kerete miatt kénytelen a jövő évi találkozóra fordítani az idei programokra szánt összegeket is.
Ajnádon a négynapos faluünnep ma 11 órakor, a falu védőszentjének ünnepén búcsús szentmisével kezdődik, amelynek főcelebránsa és szónoka Tamás József püspök. Pénteken és szombaton ifjúsági és sportrendezvényekkel várja az érdeklődőket a szervező helyi ifjúsági csoport. Pénteken este tíz órától kezdődik a második Dj-fesztivál. A szombat délelőtt kezdődő minifoci-bajnokság után este hét órától a kultúrotthonban a helyi Szivárvány Színjátszó Csoport két előadását tekintheti meg a nagyérdemű, amelyet a hagyományossá vált Szent István-bál követ. Szintén szombaton tartják a második Orbán-találkozót, amelyre az Orbán család csíkajnádi ágához tartozó családtagokat várják: délelőtt kilenc órakor gyülekező és regisztráció, tíz órától szentmise, azt követően pedig családi program lesz a helyi kultúrotthonban.
Vasárnap a kilenc órától tartandó szentmise után a Szent István Szervezet átadja az 5. Csíkajnádi Szent István-díjat két nyolcgyermekes édesanyának, valamint köszöntik a 80 éven felüli szépkorúakat. Ezt követően néptáncelőadást tartanak. Ugyancsak vasárnap rendezik meg a csíkajnádi önkéntes tűzoltónapot, melynek keretében délelőtt tíz órakor átadják a pályázati úton nyert tűzoltóruhákat a kultúrotthonban, illetve délután három órától a sportpályán tűzoltó-bemutatót tartanak, valamint díjazzák a veterán önkéntes tűzoltókat.
Szent István napján este nyolc órától a csíkcsicsói kultúrotthonban színpadra lépnek a moldvai Trunk és Buda, a magyarországi Újszász, valamint Csicsó néptáncegyüttesei. Az Összetartozás elnevezésű közös kulturális esten az érdeklődők felcsíki moldvai táncokat láthatnak, illetve moldvai és jászsági népdalokat hallhatnak. A programra a belépés díjtalan.
A magyar államalapítás ünnepén a csíkszeredai Szabadság téren 17 órakor rövid köszöntők után felvonják a székely zászlót – jelezte a szervező Abacus Egyesület, a Minta ifjúsági egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete. Ezt követően felsétálnak a Csíki Székely Múzeum belső udvarára, ahol egyházi áldás után fellép a Zsigora néptánccsoport, a Csíktaplocai Néptáncegyüttes, valamint a Csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék