Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 98 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98

Névmutató: Madonna (Madonna Louise Ciccone)

1992. május 19.

Kolozsváron visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába a Kálvária templom. Ismeretlenek garázdálkodtak a templomban, lefejezték a Madonna-szobrot. /Plesa Vass Magda: Lefejezték a Madonna szobrát a Kálvárián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

1996. augusztus 18.

A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

1996. augusztus 18.

1997. május 16.

Megjelent Gelu Pateanu Levelek a Fekete Madonnához /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ című verseskötete, amely a költő /ismert nevén Gyalu/ magyar nyelvű verseinek egy részét tartalmazza. A kötetről beszámoló Gál Éva Emese arra figyelmeztetett, hogy Pateanu irodalmi hagyatékát nem lenne szabad elkallódni hagyni. /Gál Éva Emese: Gyalu, a költő és az ember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

1997. június 3.

Máj. 19-én a Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ Gyalura, Gelu Pateanura emlékezett. Pateanu háttérbe szorította saját irodalmi ambícióit, hogy műfordításaival egész életében a két nép közeledését szolgálja, tolmácsolva a román népnek a magyar irodalom értékeit. Kései szerelme versírásra késztette - magyarul. Ezeket a verseit tartalmazó kötete /Levelek a Fekete Madonnához, Ablak Kiadó, Székelyudvarhely, 1997/ csak halála után jelent meg. Az irodalmi körben megfogalmazták: Gyalut az erdélyi magyarság jobban tiszteli, mint saját nemzete, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

2000. április 18.

Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos hivatalának legnagyobb tervei között három szobor felállítását említette: a Gellérthegy oldalában Szent István-szobor készül, s Esztergomban is az államalapító alakját faragja márványba Melocco Miklós. A győri székesegyház elé egy Madonna-dombormű kerül, ez Szervátius Tibor alkotása. A kormánybiztosi hivatal által kiadott program szerint csak Szent Istvánról ötvenöt köztéri alkotás emlékezik majd, de készül szobor Szent Lászlóról, Géza fejedelemről, Szent Gellértről, Pázmány Péterről, Kálvinról, Mindszentyről, Szent Margitról, Kossuthról, Tinódi Lantos Sebestyénről, Vörösmartyról, IV. Lászlóról, Klebelsberg Kunóról és Antall Józsefről is. A kormány több, mint húszmilliárdot költ a millenniumi rendezvényeire. /Ötvenöt Szent István szobor és emlékmű épül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2000. április 21.

Nagyváradi versantológia utoljára 1989 őszén jelent meg - Gyakorlótér címmel -, amelyet ugyanaz a Nikolits Árpád szerkesztett, aki az ápr. 21-én a Tibor Ernő Galériában bemutatásra kerülő Fekete Madonnák című versantológiát is tető alá hozta. Akkor hét költő, most hat költőnő verseit válogatta egy kötetbe. Ugyanezen az esten ismerhetik meg az érdeklődők Nikolits Árpád legújabb saját művét, Útkereszteződések című riportkötetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

2000. június 24.

Dukász Anna Szatmárnémetiben kezdte színpadi pályafutását, a háború után. Nagyváradon nyolc évig volt ünnepelt primadonna. Azután váltott, jöttek a drámairodalom híres nőalakjai. 1961-ben átszerződött Marosvásárhelyre, majd tíz évig játszott Sepsiszentgyörgyön. Itt igazgatta is az együttest. 1978-ban, képzőművész férjével, Vigh Istvánnal együtt az Egyesült Államokba távozott, ahol állandóan magyar környezetben lépett fel, maga szerkesztette verses, zenés összeállításokban. 1993-ban a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán fellépett a torontói magyar társulatban. Ezzel az előadással Erdélyben is turnéztak, Dukász Anna egykori sikeres fellépéseinek színhelyén, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron. Pályafutásának 50. évfordulóját Munkácson ülte meg, első fellépéseinek színhelyén. 20 évig tartó emigráció után férjével Debrecenben telepedett le. Itt érte a halál június 12-én. 75 évet élt. Temetése jún. 25-én lesz Debrecenben. /S. Muzsnay Magda: "Én vagyok a legboldogabb színész a világon..." = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Dukász Anna /Nagyvárad, 1925. ápr. 30. - Debrecen. 2000. jún. 12./

2000. augusztus 22.

Aug. 20-án Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta. A szentmise után a Tarisznyás Múzeum előtti kis téren felavatták és ajánlották Mária és Szent István kegyelmébe Szervátiusz Jenő kőmadonnáját, amely eredetileg a római katolikus temetőben állt. 1985-ben a plébániára hozták a Madonnát, most pedig végleges helyére került Gyergyószentmiklóson. Az anyát gyermekével ábrázoló kőmadonnát Hajdó István főesperes szentelte meg. /Szent István napja Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2001. december 10.

1910. dec. 10-én nyílt meg a Római Katolikus Leánynevelő-intézet, a Fehér Madonna nevére keresztelt Marianum. Az évfordulóra meghitt ünnepség keretében emlékeztek dec. 9-én, vasárnap a marianumi öregdiákok és egykori tanárok. A Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek el a Marianum alapítójának, dr. Hirschler Józsefnek a sírjánál. Ezt követően az emlékezők a Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén vettek részt, majd néhány órára ismét visszatértek az egykori iskolájába, a volt Marianum Horea út 31. szám alatti épületébe, amely jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filológia Karának ad otthont. A Marianum-alapító dr. Hirschler József prelátus-kanonokról, Erdély egyik legkiválóbb kultúrmunkásáról Sas Péter művelődéstörténész emlékezett meg. Az egykori intézmény rövid történetét Macsek Ida tanárnő ismertette. 1948-ban a többi egyházi iskolákhoz hasonlóan a Marianumot is államosították. 1949. aug. 29-én miniszteri rendeletet adtak ki a szerzetes rendek feloszlatásáról, így a szegény iskolanővéreknek a rendházat huszonnégy órán belül el kellett hagyniuk. 1993 februárjában ismét engedélyezték a rend újraalakítását, a Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővérek (Notre Dame) elnevezéssel. /Papp Annamária: 90. évét ünnepelte a Marianum. Kitörölhetetlen emlék a lelkekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2002. május 28.

Máj. 25-26-án a kőrösfői diákok történelmi vetélkedőjével kezdődött az a kétnapos ünnepség, amelyet a Magyarok Világszövetsége és az Illyés Közalapítvány támogatásával a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet szervezett Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg Nagyasszonya születésének 159. évfordulója alkalmából. Bemutatták a Kalotaszegi Madonna című filmet is. Az emlékünnepség Bánffyhunyadon folytatódott. Dr. Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "Gyarmathy Zsigáné, a néprajzkutató" című előadásában ismertette Gyarmathyné életének fontosabb eseményeit. Zsakó Erzsébet textilmérnök és Orbán Erzsébet tanárnő az "Erdélyi népi varrottasok" című előadása sorána megjelentek betekintést nyerhettek a népi varrottasok készítésének titkaiba. /Csáki Jutka: Gyarmathy Zsigáné-emléknapok Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2003. január 16.

A gelencei után Erdély második legteljesebb középkori freskótöredékei kerültek elő a Bihar megyei szalárdi református templomban. A kincsre 1991-ben, az istenháza tatarozásakor bukkantak. A falképek restaurálására múlt nyáron került sor, a legjelesebb magyarországi szakemberek segítségével. Borzási Gyula lelkipásztor és Emődi Tamás régész kis füzetben foglalták össze a műemléktemplomról és a Szalárdon levő Adorjánvárról fellelhetőket. A freskó a XV. század második feléből való. A három nagyméretű képmező csaknem teljes nagyságában megmaradt. Az egyiken a trónoló Mária látható, ölében kis Jézussal. Baljukon két szent királyunk egyike tűnik fel, István vagy László, egyik kezében országalmával, a másikban jogarral vagy bárddal, mellette Imre herceg karddal és liliommal. A Madonna-kép melletti freskó töredékesebb. Az északi fal képe Mária halálát ábrázolja. - Szalárdi János emléktáblája a külső templomfalon van. A bevehetetlenségéről híres Adorjánvár rommaradéka Szalárd múltjának része. /Balla Tünde: Középkori freskótöredékeket restauráltak Szalárdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2003. április 25.

Negyvennégy amerikai színész, rendező és énekes nevéből álló feketelistát tett közzé egy amerikai internetes honlap az Egyesült Államok iraki háborúját ellenzőkből. A celiberal.com című honlap listáján világhírű művészek, sztárok egész sora szerepel a legkülönbözőbb műfajokból. Egy "kosárba" került így Barbra Streisand Madonnával, Cherrel és a Pearl Jammel. A filmszínészek sorában a 60-as évektől békeharcosként ismert Jane Fonda élvezheti Dustin Hoffman, Jessica Lange, Martin Sheen, Sean Penn, Richard Gere, Julia Roberts, George Clooney, Whoopy Goldberg és Robin Williams társaságát. A rendezők táborában nem meglepetés a vietnami háborúról több filmet készítő Oliver Stone, valamint Martin Scorsese, a Woodstock-film társrendezője, Spike Lee és Michael Moore író-dokumentumfilmes, aki a márciusi Oscar-gálát is háborúellenes beszédével tette emlékezetessé. Bekerült a "44-ek" közé Harry Belafonte, a neves jamaicai énekes, polgárjogi harcos, sőt Larry Hagman, a Dallas világszerte "közutálatnak" örvendő J.R.-ja is. "Büszkén elítéljük e liberális hollywoodi hírességeket, akiknek nincs jobb dolguk, mint Amerikát és azokat a bátor férfiakat és nőket bírálni, akik a mi életrendünket védik" - írják a magukat megnevezni nem kívánó szerzők. A titokzatos honlap listájának szerzői egyúttal arra szólítanak fel mindenkit, hogy semmi támogatást ne nyújtsanak a fent nevezetteknek. /Háborúellenes művészek feketelistája. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

2004. február 10.

2003 karácsonyának éjjelén Erdőszentgyörgy új katolikus templomának harangja hívta áhítatra a híveket. Sebestyén Péter plébános életének egyik legnagyobb elégtétele, hogy áldozatos munkája eredményeként az ünnepek szentmiséit az új templomban celebrálhatta. Hosszú évek munkája, reménykedése, küszködése, várakozása végre beteljesedni látszik, jegyezte meg. A templomot a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére fogják felszentelni október 8-án, a főoltáron pedig a bözödújfalusi Madonna fog állni. Tamás Emese, Erdőszentgyörgy: Az első mise. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2004. május 24.

Megjelent Bogdán László Az erdélyi Madonna /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című kötete. Az erdélyi Madonna epikus költemény, egy asszony sorsán keresztül azokat a történelmi traumákat villantja fel, amelyeket a huszadik században kellett elszenvednie az erdélyi magyarságnak. A kötetet a neves festőművész, Márton Árpád illusztrálta. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2004. június 19.

Rendhagyó munka Bogdán László új könyve, Az erdélyi madonna /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2004./ A jelezte, hogy e versfüzér voltaképpen inkább nagyepika lenne. Egy asszony sorsában az erdélyi magyarság XX. századi hányatott históriáját idézte fel. Álljon itt példaként a könyv XII. szonettjének néhány sora: ,,Félőrült már. A harcoknak vége / És semmi hír a családjáról. / A házat szélvihar, hózápor / cibálja. Így jön el a béke. / Vörösök után koldusok / jönnek, rabló siserehad, / utánuk őrült gyilkosok, / lomha dögevő madarak / Érkezik a Maniu-gárda…” A könyvhöz Márton Árpád csíkszeredai festőművész készített huszonnégy rajzot. /Magyari Lajos: Erdélyi asszonyok sorsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

2004. október 5.

1989-ig Bözödújfalu volt az anyaegyház, aztán a falut vízzel elárasztották, lakói szétszóródtak, a római katolikus plébánia Erdőszentgyörgyre költözött. A kormány a vízzel elárasztott templom "kárpótlásaképpen" nyújtott segítséget új templom építéséhez, továbbá nagyon sok magánszemély adománya is hozzájárult az építéshez. Bözödújfalunak már irodalma van. A rombolás irodalma. Helyét most az építés krónikája veszi át. 1998-tól egyházjogilag is Erdőszentgyörgy nevét viseli a plébánia. Az anyaegyházközség lélekszáma 2003-ban 444 volt, fiókegyházai Hármasfalu, Makfalva, szórványa Kőrispatak és Bözöd. Erdőszentgyörgyön tavaly 313 római katolikus hívőt tartottak nyilván. Az új templom neogótikus-rusztikus stílusú. Tervezője a marosvásárhelyi Hadnagy Judit műépítész, a templom orgonáját a Zürichben élő Sebestyén Irén adományozta. A templom harangja az őrbottyáni Gombos Miklós harangöntő mester munkáját dicséri. Október 8-án lesz az új templom szentelése. A Napbaöltöztetett Asszony a bözödújfalusi templom szobra volt. Az ember nagyságú, hársfából faragott bözödújfalusi Madonna Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A XVI. század első felében készült, a csíki-medencei Mária-szobrokkal rokonságot mutató alkotást a szovátai Mihály Ferenc restaurálta azzal a céllal, hogy az Erdőszentgyörgyön felépített új templom főoltárára kerüljön. /b. d.: A Napbaöltözött Asszony új temploma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2004. november 22.

Megjelent Egyed Péter Madonnák, porban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye, melynek helyszíne a napfényes Itália. című regény helyszíne a napfényes Itália. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./

2005. február 2.

Rendhagyó író-olvasótalálkozóra került sor február elsején Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az ünnepelték, hogy a népszerű csíkszeredai könyvműhely, a Pallas-Akadémia Kiadó alapítója és vezetője, Tőzsér József a napokban töltötte 60. életévét, a kiadó pedig 300. kötetét is letette már az olvasó asztalára. A rendezvényen Lőrincz György Imázskészítők (publicisztika), Egyed Péter Madonnák, porban (regény), valamint Kovács András Ferenc A kártyázó kakadu. Mesevonat, 9 (gyerekversek) című köteteket mutatták be.Tőzsér munkásságát az ünnepségre kiadott Aki a könyveknek szolgál című kiadvány foglalja össze. /(Bögözi Attila): Szavak hóban, könyvekről, versről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2005. február 3.

Február 2-án hármas könyvbemutatóra került sor Csíkszeredában, a Petőfi utcai Kriterion Házban. Az érdeklődők a Pallas–Akadémia Kiadó három új könyvével ismerkedhettek meg. Egyed Péter Madonnák porban című regényét Kozma Mária főszerkesztő, Gál Éva Emese Tizenegyedik parancsolat című verseskötetét és Lőrincz György Imázskészítők című publicisztikai gyűjteményét Orbán Kinga irodalmi szerkesztő méltatta. /Könyvbemutatók évadja. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98