udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 130 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-130

Névmutató: Magdó János

2001. március 5.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával "Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében" c. programja keretében jöttek össze sokan márc. 2-án a Reménység Háza központban. Itt értékelték azt a pályázatot is, amelyet az Egyesület hirdetett meg, s amelynek célja a Barcaságban tevékenykedő ismeretlen vagy kevésbé ismert személyiségek, írók, költők felkutatása és bemutatása volt. A beérkezett munkák közül díjazták Reiff István tanárnak az édesapjáról Reiff Károly Alajos tevékenységéről írt dolgozatát, a Budapesten élő Szamosi Annának dr. Köpe Viktorról írt tanulmányát, Magdó János dr. Istók János életművét méltató referátumát és Schaffer Kinga Enikő Zajzoni Rab Istvánról írt pályamunkáját. Az ACSJKE elnöke, Házy-Bakó Eszter díszoklevéllel tüntette ki, az idén hetvenötödik életévét betöltő Reiff István tanárt, "a brassói kultúra örökös szenátorát". Tavaly ezzel a díjjal az Egyesület Lendvay Éva brassói költőt tüntette ki. /Magyar kulturális est. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2001. május 7.

Máj. 5-én tartotta tisztújító ülését a Brassó Megyei Küldöttek Tanácsa. Az elnöki tisztségre a jelenlévők Bálint László református lelkészt választották, az alelnök Magdó János, a titkári tisztséget pedig Schwetter Rezső Tölti be. Az ügyvezető elnökség tagjai a következők: Szakál András (ügyvezető elnök), Markó Gábor (politikai és önkormányzati alelnök), Zsigmond Dezső (szervezési alelnök), Nádudvary György (szociális alelnök), Bíró Sándor (gazdasági alelnök), Sipos Dénes (mezőgazdasági alelnök), Lakatos Lóránd (ifjúsági alelnök), Házy Bakó Eszter (művelődési alelnök) és Fülöp Károly (oktatási alelnök). /RMDSZ Tájékoztató, máj. 7. - 1963. sz./

2002. július 6.

Hétfalut mutatta be Szabó Csaba. Kétnyelvű helységnévtábla: Sacele - Négyfalu. Négy egymáshoz nőtt: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu, közigazgatási szempontból egyetlen település. Négyfalu a hétfalusi csángók földjének nyugati tömbje. Jóval messzebb újabb egymáshoz tapadt település: Háromfalu /Tatrang, Pürkerecz és Zajzon/. Ez a településtömb a hétfalusi csángók földje, Brassó megye legnagyobb összefüggő magyar nyelvszigete. Mélyen gyökerezik a hét falu magyar lakosainak lelkében a közös eredet tudata. Szabó Csaba elcsángált honfoglalóknak nevezte őket. Itt találkozik a Huntington-világ a keleti kultúrkontinenssel. Dr. Magdó János orvos /Türkös/ már évtizedek óta kutatja szűkebb pátriája történelmét. A csángó elnevezés a székelyes elcsángálásból jön, de figyelemre méltó az az elmélet is, amely határőrvidéknek tekinti Hétfalut, ahol baj esetén riadót fújtak, harangot húztak, csengettek - csangettek. A hétfalusi minták mását keleten, távoli rokonaink múzeumaiban lehet fellelni. Például a sajátos női fejfedő, a csepesz kifejezetten keleti, tatár eredetű, és nemigen lehet sehol máshol fellelni. Idegen elem a térség népviseletében a hámosrokolya is. Ez is keleti eredetű. Vagy itt van a fehérruhás gyászuk. Még 1939-ben is éltek itt olyan öreg nénik, akik átok mellett hagyták meg gyerekeiknek, hogy fehérben temessék el őket. Fehér volt a konfirmálás, a menyegző, a temetés. - Sikerült újraindítani az egyik múlt századi lapot, a Hétfalut is. Havonta jelenik meg, a Brassói Lapok mellékleteként. /Szabó Csaba: Elcsángált honfoglalók. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2004. szeptember 30.

Brassó megyében a választásokon RMDSZ-parlamenti képviselői tisztségre pályázik: Aranyosi István, Gyűjtő Győző, Kovács Attila, Kovács Csaba Tibor és Nádudvary György, szenátori tisztségre pedig Magdó János, Nedeczky László és Szente László. Október 9-én a Megyei Küldöttek Gyűlésén az elektorok szavazata dönti el a jelöltek sorrendjét. /Brassó megyei képviselő- és szenátorjelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. május 12.

A brassói magyar evangélikus egyház megemlékezést tartott dr. Binder Pál történészről /Botfalu, 1935. márc. 15. – Brassó, 1995. jún. 9./. Megjelentek és emlékeztek a néhai barátra, iskolatársra, pályatársra többek között Raduch Zsolt evangélikus-lutheránus lelkész, dr. Magdó János a csángókról szóló írásai kapcsán, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója pályatársként, Gerno Nussbacher nyugalmazott levéltáros szakmabeliként, a helytörténészt értékelve, Bódog Erzsébet pedig, mint a szabadegyetem egykori vezetője, Binder Pál előadásait felelevenítve. A díszpolgári oklevelet George Scripcaru brassói polgármester adta át Binder Pál hozzátartozóinak. Bemutatták a Brassói Lapok által szerkesztett Emlékkönyvet, melyben Binder Pálra emlékeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Binder Pál Brassó díszpolgára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2005. június 6.

Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2012. 19.

Helyünk a szórványban – Mégis Erdély-brand kellene?
Alku itt akkor lehet, ha az RMDSZ ellenzéke a helyhatósági választásokon a magyar szavazatok körülbelül 40 százalékát felmutatja, ami ugyan nem lehetetlen, de nem is túl valószínű – olvashatták ezeken a hasábokon a Mensura Transilvanica elemzését. De mi a teendő ott, ahol kisebbségben vagy szórványban vagyunk, mert politizálni ott is kell?
Erre egyik választ Takács Mihály fogalmazta meg a Nemzeti Szabadelvű Körök országos platformjának múlt havi, bikfalvi ülésén: a politikának az a célja, hogy a kormánynál legyünk. A zsombolyai tanácsos tudja, hogy mit beszél, hiszen elmondása szerint 12 éve úgy vezetik a várost a tulipán színeivel, hogy 14 százalék magyar szavazó van mögöttük. Ám nem mindenütt van Zsombolya. Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnökének megfigyelése szerint az előzetes népszámlálási adatok tükrében minél kisebb a magyarok lélekszáma (és részaránya) egy adott megyében, a fogyás mértéke annál nagyobb, például Fehér és Brassó megyékben majdnem 23%-os. Országos szinten 20 év alatt a magyarság vesztesége 386 959 személy volt, így jogos a bikfalvi kerekasztalon elhangzott felvetés, hogy megpróbálkozhatnánk egy Erdély-branddel. Tóth Sándor, a négyfalusi RMDSZ-szervezet alelnöke megerősítette: az előzetes népszámlálási adatok szerint 23% volt az elvándorlás, ami a szervezet életére is kihatott, ezt intenzívebb munkával ellensúlyozzák, hiszen a több mint 6200 magyar erőt képvisel Négyfaluban, és ennek megfelelően kell részt vállalniuk a közösség életének irányításában.
– A fogyás nem csak a magyarságot érintette, az összlakosság is csökkent: 40 ezer körül volt 20 éve, ma pedig 32 ezer Négyfalu lakossága, a románok száma is 31 ezerről 26-ra csökkent – mondja Tóth Sándor. (Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a hivatalos adatok szerint Négyfaluban pár száz roma él, becslések szerint csak a Garcsinban 10 ezer – szerk.)
– A legutóbbi választásokat sikerült elbaltázni, hiszen valamikor Négyfaluban a 21 tanácsosi helyből hetet sikerült megszerezni, legutóbb a 19-ből csupán hármat, holott ellenzéki magyarok nem is voltak, egyetlen független jelölt volt – vázolja a múltat a tanácsos, aki szerint a nyolc évvel korábbi szakadás következményeit orvosolnia kell a friss csapatuknak, hiszen a három tanácsosi helyet negatív csúcsként kell elkönyvelni. De mi a megoldás Négyfaluban?
– Szakmaiság, fiatal, pragmatikus csapat, amelyik gyakorlati megoldásokat kínál az egész Négyfalunak, és a korrupció árnyéka sem vetülhet rájuk – foglalja össze a friss, a választók figyelmébe ajánlott csapat leírását Tóth, aki szerint minimum öt helyet céloztak meg a nyári megmérettetés után.
Géczi Gellért 29 éves vállalkozó személyében polgármesterjelöltet is állítanak Négyfaluban, csapatában ott van Balázs Tamás, Tóth Sándor, ifj. Magdó János, Sztáncsuj János, akik mind a magyar, mind a román választóknak tiszta adminisztrációt kínálnak, szakemberek, vállalkozók, közgazdászok és az egyházakhoz közeli személyek együttes munkáját előlegezik. Új emberek, friss lendülettel, erkölcsileg tiszta, tenni akaró magyar emberek – így jellemezte Tóth Sándor azt a gárdát, amely hozzáfoghatna Négyfalu újbóli meghódításához, hiszen a láthatáron ott van még egy feljövő kisebbség, a romák pártja is, amely korábban a PSD-nek, PDL-nek adta szavazatait, most viszont a polgármesterjelöltre remélnek tőlük a magyarok voksokat, akárcsak a románságtól.
Willmann Walter
Székely Hírmondó. Erdély.ma

2012. 8.

Szilágyság és Wesselényi akadémikusok asztalán
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) központi épületében, a Rhédey-házban tegnap délelőtt nemzetközi tanácskozás kezdődött a Szilágyságról és a Wesselényi család 14–17. századi szilágysági kötődéseiről. A kétnapos rendezvényen az EME kutatóin kívül a Magyar Tudományos Akadémia és a Román Akadémia képviselői vesznek részt.
A rangos rendezvény megnyitóján Sipos Gábor EME-elnök azt emelte ki, hogy egy 2010-ben elnyert pályázat keretében adódott lehetőség ennek a témának a kutatására és a konferencia lebonyolítására.
A Szilágyság múltja kevesebb figyelmet kapott eddig, pedig a középkorban fontos határterület-szerepet töltött be Erdély és Magyarország között. A mostani előadók Kolozsvárról, Budapestről, Szatmárnémetiből és Bukarestből érkeztek, és feltehetően sok tudományos újdonság kerül felszínre. A megnyitón jelen volt Magdó János kolozsvári magyar főkonzul is. A konferencia tegnap előadásokkal és vitákkal folytatódott, és ma délutánig tart.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. 14.

ÁTVETTE HIVATALÁT MAGDÓ JÁNOS
Magdó János Magyarország kolozsvári konzulátusának főkonzulja – aki Szilágyi Mátyást váltotta – tegnap a román külügyminisztériumban Füzes Oszkár Magyarország bukaresti nagykövetének kíséretében a román hatóságoktól átvette működési engedélyét. Az ünnepélyes eseményen jelen volt a román külügyminisztérium konzuli és területi főosztályának vezetője is. Magdó János bukaresti tartózkodása alatt ellátogatott a bukaresti magyar kulturális intézetbe is.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. 22.

Magyar állami díjakat adtak át Kolozsváron
Erdélyi magyar társadalmunk jeles személyiségeinek magyar állami kitüntetéseket adott át tegnap Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja.
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozták Bagaméri Béla nyugalmazott gépészmérnöknek, Dudás Gyula festőművésznek, Kolozsi Tibor szobrászművésznek, Nagy Ágnesnek, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagjának, Nagy Enikő festő- és grafikus-, zománcművésznek, Szász János pápai káplán-kanonoknak. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki Bencze Ágnest, a kolozsvári Unitárius Kollégium alapító igazgatóját, Hantz Ádám András vegyészt. Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Soó Zöld Margit festő- és grafikusművész és Székely Géza grafikusművész. Orza Călin koreográfus-rendező Magyar Ezüst Érdemkeresztet, Jakobovits Miklós festőművész a Magyar Érdemrend Középkeresztjét vette át. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Panek Kati színművészt, aki nem volt jelen az ünnepségen.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. 25.

Romániai Magyar Házak II. Találkozója
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012. szeptember 28–29-én, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban rendezi meg a Romániai Magyar Házak II. Találkozóját. Az első találkozóra 2009. november 27–28-án került sor, szintén Kolozsváron.
A találkozó pénteken 9.30-kor kezdődik, a megnyitóbeszédekkel és a meghívott vendégek köszöntőjével. Felszólal Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, majd a vendégek, Csatlósné Komáromi Katalin, a Művelődés Háza és Könyvtára (Sárospatak) igazgatója, az EMKE Észak-magyarországi képviselete részéről, Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete részéről, Bokor Béla, a pécsi Határon Túli Magyarságért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a pécsi Pannon Magyar Ház részéről.
A folytatásban előadások hangzanak el: A Romániai Magyar Házak hálózata – kultúránk hazai szövete (előadó: Dáné Tibor Kálmán); Kulturális Autonómia Tanács (KAT) – a civil együttműködés fóruma (előadó: Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese, a KAT elnöke); Az EMKE Észak-magyarországi képviseletének együttműködése az erdélyi magyar házakkal (előadó: Csatlósné Komáromi Katalin); A hálózati együttműködés lehetőségei a Kárpát-medencei egységes magyar kulturális tér kialakításában (Bordás István, kulturális szakértő, Sárospatak), Hargita megye szórványprogramja (Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója), Kovászna megye szórványprogramja (Imreh Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója).
Délután 14.30-tól kulturális börzére, vagyis a résztvevő Magyar Házak képviselőinek rövid bemutatkozó előadásaival várják az érdeklődőket.
Szombaton a résztvevők a romániai Magyar Ház-hálózat fenntarthatóságáról beszélgetnek, amely során a fő hangsúly az együttműködési lehetőségek kiaknázására kerül.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. 28.

Több mint négyszáz diákkal kezdte el a tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem
Több mint négyszáz diákkal kezdte el az új tanévet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), ebből az alkalomból Tőkés László európai parlamenti képviselő szülőföldjükön maradásra buzdította a diákokat.
Az EP-képviselő sajtóirodájának az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint a tanévnyitó - az intézmény keresztény szellemiségéhez híven - istentisztelettel kezdődött.
Igehirdetésében Tőkés László arra biztatta az egyetemi hallgatókat, hogy emelkedjenek felül a világra jellemző "vulgáris materializmuson", és ne csak a személyes boldogulás vágya hajtsa őket, hanem az igazság szeretete és a közösségért való tenni akarás. "A legjobb nyugati fizetés sem kárpótolja a családjaink, szeretteink vagy szülőföldünk hiányát" - mondta Tőkés, otthon maradásra buzdítva a fiatalokat.
János-Szatmári Szabolcs rektor szerint nem csökkent a PKE-re beiratkozó diákok száma, annak ellenére sem, hogy az idei gyenge romániai érettségi eredmények miatt éles verseny volt az egyetemek között. Mint mondta, összesen 420 hallgató kezdte meg a tanévet tizennégy alapszakon és hét mesteri szakon.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Kárpát-medencei egységes magyar felsőoktatás kiépítésének fontosságáról szólt. Borsodi Csaba, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese szerint az egységes magyar felsőoktatás felelőssége, hogy kiművelje azokat az értelmiségi fiatalokat, akik az egyetem végeztével "a nemzet szolgálatába állnak".
MTI

2012. 1.

Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen
A nagyvárad-újvárosi református templomban tartotta pénteken tanévnyitó ünnepségét a Partiumi Keresztény Egyetem.
A tanévet istentisztelettel nyitották meg, amelyen az egyetem elnöke Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő hirdetett igét. Tőkés László arra bíztatta az egyetemi hallgatókat, hogy emelkedjenek felül a világra jellemző „vulgáris materializmuson”, és ne csak a személyes boldogulás vágya hajtsa őket, hanem az igazság szeretete, és közösségért való tenni akarás. „A legjobb nyugati fizetés sem kárpótolja a családjaink, szeretteink vagy szülőföldünk hiányát” – emlékeztetett az igehirdető, itthon maradásra buzdítva a fiatalokat.
Az istentisztelet után a meghívott vendégeket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Az ünnepi köszöntések sorát Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. „Hiszem azt, hogy bármilyen nehéz is legyen a sorsunk, van kiút, ha az Úr szeretetét kamatoztatjuk önmagunkban” – hangsúlyozta az egyházfő.
János-Szatmári Szabolcs rektor beszédében az idei beiskolázási adatokat ismertette a hallgatósággal. Bár az idei gyenge érettségi eredmények miatt éles volt az egyetemek közötti verseny, a Partiumi Keresztény Egyetemre beiratkozók száma nem csökkent. Összesen 420 hallgató kezdte meg a tanévet a partiumi felsőoktatási intézmény falain belül, tizennégy alap- és hét mesteri szakon.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja ünnepi beszédében elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket huszonkét év alatt sikerült az egyetemnek megvalósítania. Mint mondotta, az intézetvezetők jó munkát végeztek, így minden adott ahhoz, hogy az itt tanulók az egyetem elvégzése után boldogulni tudjanak az életben. A főkonzul a Kárpát-medencei egységes magyar felsőoktatás kiépítésének fontosságáról is szólt.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Borsodi Csaba, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese. Szerinte az egységes magyar felsőoktatás felelőssége, hogy kiművelje azokat az értelmiségi fiatalokat, akik az egyetem végeztével a nemzet szolgálatába állanak.
Az ünnepi tanévnyitó, a hagyományoknak megfelelően, az elsőéves hallgatók fogadalomtételével és a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével zárult.
Krónika (Kolozsvár)

2012. 2.

A magyar nyelvű felsőoktatás 140. évfordulóját ünneplik Kolozsváron
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) joggal tekintheti magát a kolozsvári magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem méltó jogutódjának – hangzott el tegnap Marton József egyetemi tanár A 140 éves kolozsvári tudományegyetem múltja és jövője című előadásban a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás 140. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozata nyitónapján.
Az ünnepélyes megnyitón előbb Soós Anna rektorhelyettes, a BBTE magyar tagozatának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Ion Aurel Pop a BBTE rektora mondott köszöntőbeszédet. A rektor a modern európai felsőoktatás egyik első intézményeként említette a kincses városi Ferenc József Tudományegyetemet, majd egy rövid történeti áttekintés után arra a következtetésre jutott, hogy a román és magyar oktatásnak együtt kell maradnia a felsőoktatási intézmény keretében, mert szerinte a különválás nem vezet sehová.
Marton József ugyanakkor elődadásban emlékeztetett, Ferenc József 1872. október 12-én szentesítette a kolozsvári tudományegyetem létrehozását, az egyetem alapításának gondolata ugyanakkor már az 1867-es kiegyezéstől kezdve állandóan napirenden volt a közéletben.
Az eseményen részt vett Magdó János kolozsvári magyar főkonzul is, aki kifejtette: meggyőződése, hogy a kincses város az egyetem alapításának köszönheti jelenlegi arculatát. A diplomata ugyanakkor a magyarság egyik fájdalmas eseményének nevezte az önálló magyar nyelvű állami egyetem 1959-es felszámolását. A köszöntőbeszédeket követően az egyetem kórusa lépett fel, majd a BBTE főépületének első emeleti folyosóján, a rektori galériában leleplezték Berde Áron, a Ferenc József Tudományegyetem első rektorának emlékplakettjét.
A hatnapos rendezvénysorozat nyitónapját a könyvbemutató és kiállítás-megnyitó zárta. Előbb T. Szabó Levente és Zabán Márta Dokumentumok a kolozsvári Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar történetéhez című kiadványát mutatta be Keszeg Vilmos egyetemi tanár, végül pedig egyetemtörténeti fotókiállítás nyílt a BBTE Farkas utcai múzeumában – a tárlatot Benedek József egyetemi tanár mutatta be.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

2012. 6.

Rétvári Bence: „Arad a magyar megmaradás szimbóluma”
Kivételesen szép, meleg ősz eleji napot hozott október 6-a. Aradon, a Megbékélés parkjában sok száz ember gyűlt össze, hogy lerója kegyeletét az aradi vértanúk előtt a Szabadság-szobornál, mint minden évben 2004 óta.
„163 évvel ezelőtt, 1849. október 6. is szombati napra esett. Ebben az órában akkor már bevégeztetett a kivégző osztag, a hóhér és a kirendelt tanúk munkája; a minorita templomban elmondták az első gyászmisét. A városban a leírások szerint csönd, feszültség és értetlenség uralkodott. Az aradiak talán megérezték a történelem szelét, nem látták, de gyanították, a tizenhárom férfi lelke megtestesült a megfoghatatlanban: a szabadság szellemiségében” – a román és magyar nemzeti himnusz elhangzása után ezekkel a szavakkal indította tegnap Matekovits Mihály kora délután a monumentális Szabadság-szobornál tartott koszorúzási ünnepséget, majd bemondótársával, Ruja lldikóval konferálták be a szónokokat, később a koszorúzókat. Előbb azonban rövid történelmi áttekintő hangzott el, egyebek közt az, hogy 1949-ben, a magyar forradalom és szabadságharc százéves évfordulójának főrendezője az aradi várban állomásozott szovjet hadsereg volt, „lám, mi a szabadságot hoztuk” jelszóval.
„Hogy majd 2049-ben, a kétszáz éves évfordulón hogyan emlékeznek a mára, majd kiderül. Mi csak reménykedni tudunk: lesz, aki emlékezzen, lesznek koszorúzó diákjaink, könnyező öregjeink és emlékező nemzettársak.”
A bemondó aztán sorra köszöntötte a megjelent vendégeket: Kelemen Hunor országos RMDSZ-elnököt, dr. Rétvári Bencét, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, Ujhelyi Istvánt, a Magyar Országgyűlés alelnökélt, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, Magdó Jánost, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának főkonzulját, Both Ferenc ezredest, a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséját, Cosmin Pribac Arad megyei prefektust, Király András oktatásügyi államtitkárt, Gheorghe Falcă aradi polgármestert és Bognár Levente alpolgármestert, a megyei RMDSZ elnökét, Faragó Péter parlamenti képviselőt, Kreszta Traiant, a Magyarországi Román Kisebbségi Országos Önkormányzat elnökét.
A mikrofonhoz először lépett Gheorghe Falcă aradi polgármester elöljáróban elnézést kért öltözetéért, de, mint mondta, tíz perce érkezett meg Aradra hosszú útról, átöltözni sem volt ideje, de itt akart lenni a megemlékezésen, hogy éreztesse: egységesek vagyunk. „Közösen megértettük, mit jelent a történelem és a szabadság – együtt kell megtanulnunk, hogyan kell a szabadságot megtartani. Akkor lesz szabadságunk, ha a tőlünk jobbra vagy balra álló is szabad, és én azt akarom, hogy a mellettem álló megőrizze szabadságát”, mondta Arad polgármestere.
A szabadság egyébként vissza-visszatérő téma volt valamennyi szónok beszédében.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök történelmi tények sorolásával indította beszédét, majd így folytatta: a hősök tisztelete túlélt másfél évszázadot, túlélte a kommunista diktatúrát. „A lélek szárnyán élő gondolat elpusztíthatatlan” – szögezte le. Aztán arról beszélt: akiket itt kivégeztek, tudatosan választották az önkény elleni harcot, és vállalták következményeit. A szabadságnak nincs nemzetisége, a szabadságharc melletti kiállásban ott volt a mindent elsöprő vágy a szabadság iránt, és a hit, hogy minden nép számára eljön a szabadság ideje. A vértanúk példájából, amikor nyomdokaikba lépünk, hitet merítünk ahhoz, hangsúlyozta a szónok, hogy ma se tévesszük el a célt, eszméiket be kell építenünk a mába és holnapba. A XIX. és XX. század kihívásai csak részben különböznek egymástól, a gyökerek mélyről táplálkoznak – ma is szabadságot, testvériséget, egyenlőséget akarunk. Szabadságtörekvéseink nem mások ellen irányulnak, mert nincs szabad emberiség addig, amíg egyeseknek nincs szabadságuk.
Kelemen Hunor kiállt a hazai magyarság nyelvhasználata és érdekei mellett, hangsúlyozva: azt kívánjuk, hogy magunk alakíthassuk sorsunkat, magyarul végezhessük munkánkat.
Az RMDSZ országos elnöke azt is hangsúlyozta, hogy 2012-ben a legnagyobb ellenségünk a kishitűség, ezt kell legyőznünk, s hogy ügyünket sikerre tudjuk vinni, az egységet kell sikerre vinnünk. Beszédét azzal zárta: a 13 vértanú legyőzte a halált, mert bennünk él. Így legyen 10, 100 esztendő múlva is.
Dr. Rétvári Bence államtitkár költői kérdésekkel indított: ki emlékezik ma a vértanúkat kivégző hóhérokra, a halálos ítéletet meghozó bírákra, van-e olyan utód, aki virágot visz sírjukra? Ki akkor a győztes és a vesztes?
A vértanúk egy tiszta és szent eszmét követtek, ezért ők a győztesek.
Őket a szabadság és a hazaszeretet vezette, mondta a szónok, aztán némi keserűséggel hozzátette: ezek ma sokkal kevésbé fontosak. Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid, Lahner György, Lázár Vilmos, Nagysándor József végszavait idézte, amelyekből a szabadság és hazaszeretet árad, majd így folytatta: sírjaik a nemzet védőfalai lettek, mind erősebbé tettek bennünket, és megmaradtunk magyaroknak úgy is, hogy országhatárok választanak el bennünket.
Végül – arra utalva, hogy a vértanúk közül sokan nem is voltak magyarok – így fejezte be beszédét: minden közösségben élnie kell egy önmagán túlmutató eszmének, értékközösség nélkül Európai Unió sem lehetne. Hangsúlyozta: az anyaországnak támogatást kell nyújtania a határon túli magyaroknak, s ebben nagyon fontos állomás volt a magyar állampolgárság megadása két évvel ezelőtt. A gyakorlat egyébként általános az Unióban, ma a 27 tagország közül 24-ben alkalmazzák, így válnak a határon kívüli nemzettársak politikai közösséggé.
Cosmin Pribac Arad megyei prefektus arról szólt: különleges eseményen vagyunk jelen, amelynek feladata egymáshoz közel hozni az embereket és hidat verni a két nemzet között. A Megbékélés tere egy ilyen hely, mondotta. A szabadság eszméje közös, folytatta, s ma elértük, hogy együtt lehetünk szabadok. Az utolsóként felszólaló Bognár Levente Arad megyei RMDSZ-elnök, aradi alpolgármester, miután október 6-nak aradi kötődéseit hangsúlyozta, berögződött tévhiteket próbált eloszlatni beszédében. Azt a badarságot például, amelyet egyes román szélsőségesek terjesztenek, hogy a 13 aradi vértanú románok ellen harcolt volna, vagy hogy 1848–49-ben 40 ezer román polgári áldozat volt. Történelmi dokumentumok tanúsága szerint az összes, Erdélyben a forradalom idején és következtében elpusztult személy száma – a katonákat is beleértve – sem közelíti meg ezt a gyűlölködésre és uszításra használt adatot. „Szeretnénk továbbra is együttműködni román polgártársainkkal a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében” – zárta beszédét Bognár Levente.
A beszédek lezajlását követő koszorúzás során mintegy 75 koszorút helyeztek el a Szabadság-szobor talapzatánál – a hivatalos intézményeken (országos RMDSZ, magyar kormány, aradi prefektúra, Magyar Országgyűlés, Aradi Polgármesteri Hivatal, bukaresti magyar nagykövetség, kolozsvári főkonzulátus, Arad Megyei Tanács stb.) számos hazai és határon túli, mindenekelőtt anyaországi civilszervezet is elhelyezte a megemlékezés virágait, köztük volt amerikai (Minessotta), ausztriai (Salzburg), vajdasági (Csóka város). Megkülönböztetett tisztelet illeti Damjanich János és Knézic Károly vértanúk leszármazottait, akik 2012-ben Aradon adóztak dicső elődeik emlékének.
Jámbor Gyula
nyugatijelen.com
Erdély.ma

2012. 9.

Bemutatkozott Magdó János új kolozsvári főkonzul
A sétatéri Kaszinóban adott ünnepi fogadáson mutatkozott be hivatalosan Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának új vezetője, Magdó János. A zsúfolásig megtelt díszes fogadóteremben az újonnan hivatalába lépett diplomata, jobbján feleségével, fogadta a kolozsvári egyházi, egyetemi és világi közélet vezető személyiségeit.
Emil Boc üdvözletét és jókívánságait Horváth Anna alpolgármester tolmácsolta, majd Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete vezette fel szimbolikusan Magdó Jánost a kolozsvári (és erdélyi) közélet porondjára. Az új főkonzul 42 éves, Brassóban született, 1990-ben települt át Magyarországra. Kinevezése négy évre szól.
Maszol.ro

2012. 22.

Erdély és Partium több településén is megemlékeztek 1956-ról
A hétvégén Erdély és Partium több településén istentiszteletek keretében, emlékmű- és emlékpark-avatással emlékeztek az 1956-os forradalomra. “A magyarság megmaradása csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát” – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Sepsiszentgyörgyön, az 1956-os emlékpark szombati avatóünnepségén.
Nem csak emlék. Sepsiszentgyörgyön parkot avattak az '56-os magyar szabadságharc tiszteletére
“Ez a teljes állampolgárságot jelenti, útlevéllel és szavazati joggal. 2014-től a Magyar Országgyűlés az egyetemes magyarság Országgyűlése lesz, minden magyar politikai akaratát kifejezve” – szögezte le a magyarországi politikus. Semjén Zsolt szerint a történelemből hitet, erőt és büszkeséget kell meríteni, és le kell vonni a tanulságokat. “Van-e nagyobb büszkeség, mint 1956 örökösének lenni, annak az ’56-nak, amely halálos döfést mért a bolsevizmusra, a kommunizmusra és a Szovjetunióra. 1956-ban vált nyilvánvalóvá, hogy az a rendszer embertelen és istentelen – fogalmazott beszédében Semjén. – A Nyugat hálás lehet a kis Magyarország szabadságharcának, mert Mindszenty bíboros kálváriája és az ötvenhatos menekültek felnyitották annak a nyugatnak a szemét, amely Franciaországban és Olaszországban is hajlamos lett volna beleszédülni az eurokommunizmusba.”
„Jogunk van az önrendelkezéshez”
Semjén Zsolt szerint a magyar megmaradás kettős parancsa a nemzeti függetlenség és szabadság biztosítása és a szükséges társadalmi átalakulás végrehajtása. “Ma is ez a kettős feladat: a nemzeti megmaradás és a megmaradáshoz szükséges jogaink biztosítása. Mi sem vagyunk alábbvalók egyetlen népnél sem Európában: ami más népeknél természetes, nekünk is természetes kell hogy legyen, ha más népeknek lehet autonómiája, önrendelkezése és nyelvi jogai, akkor nekünk magyaroknak is jogunk van ehhez” – mondta Semjén Zsolt.
Az ünnepségen Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, még mindig él egyesekben a kommunista diktatúra eszméje, hogy csírájában kell elfojtani minden a magyar közösség számára fontos kezdeményezést. “A Székely Mikó Kollégium ügye egyértelmű példája annak, hogy a régi beidegződések ma is élnek csak más módszerekkel. A Mikó-ügy precedens lehet arra, hogyan lehet még jobban kifosztani a magyar közösséget. A Székelyföldön állandóan a közösségünk szabadságáért és túléléséért küzdünk, nem mások ellen, hanem magunkért. Ez a park legyen emlékeztető mindenki számára, hogy semmi sem lehet elég drága, ha a szabadságról, a jogainkról van” – fogalmazta meg Antal Árpád.
Az ünnepségen az 1956-os forradalom szellemét a romániai és a magyarországi volt politikai foglyok szervezeteinek képviselői idézték fel. Leleplezték az erdélyi ötvenhatosok emlékművét, amelyre a forradalom valamennyi romániai áldozatának a nevét felvésték, majd a fáklyás körmenet átvonult az Erzsébet parkba, ahol megkoszorúzták a kommunizmus áldozatai tiszteletére emelt kopjafát. Este a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták Veress Sándor Hét esztendő kálváriája című könyvét.
Várad: megemlékezés az “ötvenhatos” istenházában
A nagyvárad-réti református istenházát “ötvenhatos” templomként tartja számon lelkipásztora és gyülekezete, ahol az 1956-os magyar szabadságharc évfordulójáról minden esztendőben hagyományosan megemlékeznek. Tegnap az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke hirdette az igét. Tőkés visszaemlékezett a Reformátusok Világszövetségének 2002-es, váradi nagygyűlésére.
“A találkozó zárónyilatkozatának egy mondata a résztvevők egy részének ellenállásába ütközött, mivel az a kommunizmus áldozatainak állított volna emléket, és sokan úgy vélték, nincs rá bizonyíték, hogy áldozatok valójában voltak” – mutatott rá. Az EP-képviselő szerint ez a képtelen állítás még mindig él sokak tudatában, ezért lehetséges, hogy ma is mentességet élveznek a társadalomban azok, akiknek vér tapad a kezéhez. Tőkés úgy fogalmazott, jelenleg páratlan erőfeszítés részesei vagyunk, határon innen és túl, és ez az erőfeszítés arra irányul, hogy a múlt terheit végre levethessük.
Wittner Mária: ne féljetek!
Az évtizedeken át tartó hallgatás, a történelem meghamisítása ellen emelte fel szavát az istentiszteleten felszólaló Wittner Mária a forradalom egyik túlélő halálraítéltje, aki idén 75. életévét tölti be. Beszéde a hallgatóságot könnyekig meghatotta. Kijelentette: az 1956-ot követő véres megtorlások túlélőinek, illetve az utókornak kötelessége “lemosni a gyalázatot, a hazugságokat, amiket a világ legtisztább forradalmára rákentek, és amiket évtizedekig sulykoltak az emberekbe”.
Az egykori halálraítélt szerint valójában Krisztus ajándéka, a szeretet volt az, ami 1956-ban egybekovácsolta a magyar nemzetet, ám ezt a szeretetet ma sokan inkább felbontanák. Ezt pedig csak úgy tudjuk megakadályozni, ha száműzzük a félelmet az életünkből. “A félelem szörnyű. Azzal bármire rá lehet venni azt, aki fél” – mondta Wittner Mária, majd a bibliai és pápai üzenetet továbbította a gyülekezetnek: “Ne féljetek!” Az istentisztelet után Bába Iván magyar külügyminisztériumi államtitkár emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalomnak erdélyi és partiumi vonzatai is voltak.
A templomkertben álló 56-os emlékkő körül idén a tárca támogatásával alakítottak ki emlékparkot, illetve egy olyan emléktáblát is elhelyeztek, amely a II. világháború végén lebombázott, majd 56-ban újjáépített templom történetére emlékezteti az erre járókat. A réti templom hagyományai szerint az államtitkár és Pálfi József lelkipásztor beszéde, illetve a Váradi Dalnokok szolgálata után a gyülekezet tagjai csendben helyezték el virágaikat az emlékmű mellé.
Főhajtás Zilahon
Zilahon tegnap kopjafaállítással emlékeztek meg az 1956-os forradalomra, az ünnepi eseményen Magdó János, Kolozsvár magyarországi főkonzulja is részt vett. Püsök Sándor Csaba zilahi református lelkipásztor a Krónikának elmondta, a Szilágyságban a zilahi az egyetlen kopjafa, amely az ’56-os forradalomnak állít emléket. Az emlékmű a város három református egyházközségének együttműködése nyomán valósult meg, több évvel az alapkőletétel után.
“Az alapkövet még 2006-ban raktuk le, a gyönyörű, emlékhelynek méltó kopjafa tulajdonképpen ebből nőtt ki. Azért tartottuk fontosnak a zilahi ’56-os emlékmű felállítását, hogy a mai nemzedék is összenőhessen ezzel az ünneppel, közösen emlékezhessen az akkor még egyetemi hallgató, ma már idősebb forradalmi résztvevőkkel, akiknek bőven részük volt a hatalmi megtorlásokban” – hangsúlyozta a lelkipásztor, aki azt is elmondta, a fiatalabb és az idősebb korosztály képviselői is szép számmal megjelentek az ünnepi eseményen.
Hozzátette, a kopjafaavatás az “Ötvenhatodik ’56” jelmondat alatt zajlott, hiszen éppen ennyi év telt el a forradalom óta. Magdó János főkonzul beszédében a szabadság és a forradalom eszmeiségének ápolására hívta fel a figyelmet. Mint mondta, korábban a forradalomra való megemlékezés eltért Erdélyben és Magyarországon, a diplomata azonban örvendetesnek találta, hogy most már a határ mindkét oldalán szabadon felidézhetők a fél évszázados események.
A főkonzul személyes kötődését is megemlítette a résztvevőknek, kiderült ugyanis, hogy édesapja a forradalmi események idején a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem harmadéves hallgatója, így a történtek résztvevője volt. A zilahi megemlékezésbe a gyermekek is bekapcsolódtak, a kopjafa koszorúzását megelőzően ugyanis nemzeti lobogókat készítettek. A vasárnap felavatott emlékműnél egyébként kedden délután gyertyagyújtásra várják a lakosságot.
Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2012. 25.

Kötetlen beszélgetés az 1956-os forradalomról
Még mindig várat magára a „nagytakarítás” a bűnösök körében
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezete és az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság szervezésében kedden délután a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnál nyilvános emlékező-értékelő beszélgetés zajlott a magyar forradalom és szabadságharc miatt elítélt kolozsváriak szereplésével. A kötetlen beszélgetésen jelen volt Magdó János kolozsvári magyar főkonzul is.
Asztalos Lajos helytörténész élete fiatalságának azt a fejezetét mesélte el, amikor 1952-ben, tizenhat éves naivként, tizenhét társával együtt, megalakítva az Illegális Kommunistaellenes Szervezetet, röpcédulák gyártásával akarták megváltani a világot. A katonai törvényszék ítélte el őket, két év múlva szabadultak, de a következményeket később is viselték. Az 1956-os magyar forradalom idején diákként emelte hangját az ügy érdekében, és amikor rá egy évre a Securitatea eredménytelenül próbálta őt besúgóként használni, hamarosan kidobták az egyetemről, s elvitték munkaszolgálatosnak. Családját fizikai munkával tartotta el, miközben írt és fordított, saját bőrén tapasztalva, hogy sorsát magyar nemzetiségű belügyieknek köszönhette.
Kocka György filológus egyetemistaként vett részt 1956. október 24-én a diákszervezet megalakulásában. Nem tartja magát hősnek, csak áldozatnak, mivel akkor többedmagával hitt a kommunizmus megjavíthatóságában. Éveket töltött börtönökben, rádöbbenve, hogy az erdélyi magyarok meghurcolásáért erdélyi magyarok voltak felelősek. És kirívó példaként említette Fazekas Jánost, aki – két személy kivételével – meggyőzte íróinkat, hogy határolódjanak el a magyarországi forradalomtól. Kocka György egykori cellatársának, Dobri Jánosnak a töretlen optimizmusát idézte fel, aki nagy hatással volt környezetére. Ugyanakkor felháborítja, hogy sem Magyarországon, sem Romániában a mai napig nem történt nagytakarítás az egykori kegyetlen meghurcolók körében.
Dávid Gyula a Bolyai Tudományegyetem irodalmár tanársegédeként már 1956 szeptemberében átérezte a reform szükségességét. Diákjaival halottak napján a Házsongárdi temetőben végigjárták múltunk hírességeinek sírhelyeit, és akkor fogalmazódott meg bennük, hogy azok gondozása legyen a magyarszakos diákok feladata. Másnap a Szabad Európa Rádió ezt a magyar forradalommal való szolidaritásként adta hírül, novemberben pedig az egyetem tanszemélyzetéből kicsikarták, hogy ítéljék el „az ellenforradalmat”. Ő – az abban az időben divatos koncepciós perek technikájával – hét év fogságot kapott a rendszertől, ami alatt azt tapasztalta, hogy a rabok között sosem volt nemzetiségi torzsalkodás.
Dobri András meghatódva vette tudomásul az édesapjára vonatkozó meleg szavakat, amelyek fényében őt – utólag – egyre inkább hősként ismeri meg. Dobri András kétéves volt, amikor édesapját, Dobri Jánost hét évre bebörtönözték, és ez alatt édesanyjuk hat gyermekkel élte túl a megpróbáltatásokat. Akkoriban sokan elfordultak tőlük, akikben addig megbíztak, de olyanok is akadtak, akik váratlanul segítettek nekik. Dobri Jánost kiszabadulása után nem vették vissza régi tisztségébe, a Protestáns Teológiai Intézet tanári állásába. Mégis helyt állt, miközben családjának sosem beszélt börtönéveiről, talán mert meg akarta kímélni őket ettől az élménytől.
„Negatív nosztalgiázásuk” során az ötvenhatos elítélt szereplők a raboskodásuk alatt beszerzett színesebb mozzanatokkal is szolgáltak a hallgatóságnak.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. 29.

Húsz év után ismét felesküdtek az autonómiatörekvésekre
Emlékezés az 1992-ben elfogadott Kolozsvári Nyilatkozatra
Politikatörténeti konferenciával emlékezett október 27-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az 1992. október 25-én elfogadott és közzétett Kolozsvári Nyilatkozatra, illetve az akkori RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltek által a kolozsvári Szent Mihály-templomban az autonómia kivívásáért tett esküre. Jelen volt többek között Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Magdó János kolozsvári magyar főkonzul. A jelenlevő EMNP szenátor- és képviselőjelöltek megesküdtek arra, hogy esetleges parlamenti tagként a magyar közösség javáért és az autonómia megvalósításáért tevékenykednek. Az eskütétel után a néppárti jelöltek koszorút helyeztek el Márton Áron római katolikus püspöknek a Szent Mihály-templom kertjében felállított szobránál. Toró T. Tibor pártelnöktől megtudtuk: az EMNP 40 szenátor- és 39 képviselőjelöltet indít az idei parlamenti választáson.
NAGY-HINTÓS DIANA, ZAY ÉVA 
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-130




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék