udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Tolcea, Marcel

2007. november 10.

Születésének 120. évfordulóján emlékkiállítással tisztelgett Temesvár Szuhanek Oszkár (1887–1972) művészi nagysága előtt. A Szépművészeti Múzeum termeiben a családi örökségben, magángyűjteményekben és a múzeum raktáraiban fellelhető festményeket állították ki. A tárlat nem ölelte fel a Budapesten, Párizsban, Itáliában iskolázott nagy alkotó életművének jelentős hányadát, bemutatott anyag így is impozáns volt. A kiállítást megnyitó Marcel Tolcea, a múzeum igazgatója a “mi Oszkárunk”-nak nevezte Szuhanek Oszkárt. Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetségének elnöke felidézve a kiváló festővel folytatott beszélgetéseit, s felvázolva azt a folyamatot, amit a művészek szervezete kezdeményezett Szuhanek Oszkár díszpolgárrá avatásáért. A tárlat létrejöttében benne van Miklósik Ilona muzeológus munkája, valamint a művész lányáé, Szuhanek Yvonneé, akit apja többször is megfestett. /(Sz. I.): A mi Oszkárunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

2012. december 22.

140 esztendeje alakult meg a Délmagyarországi Régészek és Történészek Egyesülete
December 21-én pénteken a temesvári Szépművészeti Múzeum Barokk Termében a 140. esztendővel ezelőtt létrehozott Délmagyarországi Régészek és Történészek Egyesületének megalakulásáról emlékeztek meg a temesvári történészek, amely fő feladatául annak idején a Bánság múltjának feltárását, fellelhető művelődési javainak összegyűjtését, megőrzését szánták. Az évfordulós megemlékezés résztvevőit Marian Constantin Vasile, a Temes megyei önkormányzat alelnöke, valamint Dan Leopold Ciubotaru, a Bánság Múzeum, Marcel Tolcea a Szépművészeti Múzeum és Claudiu Ilaş a Falumúzeum igazgatója köszöntötték. A Délmagyarországi Régészek és Történészek Egyesületének 1872 szeptemberében történet megalakulásáról, a későbbi Bánság Múzeum gyűjteményének megalapozásáról Vasile Dudaş történész tartott jól dokumentált előadást. A megemlékezés szép számú résztvevőjére vigyázó szemeivel elégedetten tekintett a Barokk Teremben díszhelyen kiállított portréjáról a Szent István Rend díszöltönyét viselő Ormós Zsigmond, akinek magángyűjteménye a temesvári múzeum alapkollekcióját képezi. A tartásos rendezvény ünnepélyességét Andrea Olaru zongorajátéka fokozta.
„Temes Vármegye főispánja, Ormós Zsigmond kezdeményezésére alakult meg 140 esztendővel ezelőtt Temesváron a Délmagyarországi Régészek és Történészek Egyesülete – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szekernyés János helytörténész. –  Ezen a tájegységen meglepően sokan foglalkoztak abban az időben történetírással, helytörténettel, nem csak Temesváron, hanem Nagybecskereken, Orsován, Lugoson is. A történelemtudomány iránt vonzódó embereket úgy gondolták, hogy tanácsos lenne egy szakmai szervezetben egyesíteni. Az egyesület rendszeresen szervezett tudományos ülésszakokat, összejöveteleket, megjelentették az egyesület évkönyveit, majd a folyóiratát, értesítőit. A tudományos ülésszakokon felolvasott tanulmányokat, de más írásokat is rendszeresen közzétették. Erre a folyóiratra napjainkban is a Bánság történetével foglalkozó történészek rendszeresen hivatkoznak, alapvető tanulmányokat közöltek az egyesület folyóiratában. Pár esztendővel később külön létrejött a Délmagyarországi Múzeum Egyesület, amelynek elsődleges célja a temesvári múzeum létrehozása volt. Végül a két egyesület fuzionált, és közös ügynek tekintették, hogy megteremtsék Délmagyarország Múzeumát. Ez sikerült is, először a Püspöki Palota termeiben helyezték el a gyűjteményt, majd a Főreáliskolában, a Vármegyeházában, amíg az akkori Lonovics utcában megépítették a Múzeum első épületét (ma a Tudományos Akadémia temesvári székháza), amit 1894-ben avattak fel. A Múzeumnak elsősorban történelmi részlege volt, de nagyon gazdag volt a művészeti osztálya is, hiszen Ormós Zsigmond elsősorban műalkotásokat, szobrokat, festményeket, érmeket gyűjtött. Ugyanakkor létrejött a néprajzi osztály is, ezzel a három osztállyal működött a múzeum. A múzeum osztályai később sorra leváltak, létrejött az önálló Szépművészeti, Néprajzi és a Falumúzeum, csak a Történeti és az 1973-ban létrehozott Természettudományos részleg maradt a Hunyadi-kastélyban, ahová 1954-ben költözött a Múzeum. Ez a 140 esztendő valóságos sikertörténet, mert az a csíra, amit 1872-ben a régi történészek és régészek elültettek, kilombosodott, kifejlődött és egy egész intézményrendszert teremtett meg. Nem csak a muzeológia fejlődött ki Temesváron, hanem a történelemtudomány, a művészettörténet is. A Nyugati Egyetem keretében történelmi tanszék működik, a Képzőművészeti Karon pedig művészettörténészi képzés folyik az elméleti része is a történelemtudománynak és a művészettörténetnek jó kezekben van.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2017. március 20.

Kerek évfordulós köszöntések az Írószövetség székházában
A Romániai Írószövetség temesvári székházában egyszerre három, 75. születésnapját ünneplő írót-költőt köszöntöttek fel március 17-én, pénteken: Pongrácz P. Mária írót, műfordítót, lapunk munkatársát, akit a napokban Temesvár díszpolgárává avatott a helyi önkormányzat, valamint Achimescu Ildikó írót, újságírót és Eugen Dorcescu költőt, akinek erre a jeles alkalomra egy kötetet is dedikáltak az író kollégák.
Az Írószövetség tanácskozó terme szűknek bizonyult a három köztiszteletben álló tollforgató barátai, ismerősei, tisztelői számára, akik valamennyien részt szerettek volna venni a családias hangulatú eseményen. Az ünnepelt írókat Cornel Ungureanu, a Romániai Írószövetség helyi fiókszervezetének elnöke köszöntötte. Az alkotók munkásságát többek között Marcel Tolcea, Gábos-Foarță Ildikó, Alexandru Ruja, Ion Marin Almăjan méltatták. Gábos Ildikó költő, műfordító elismerő szavakkal beszélt Pongrácz P. Mária műveiről, amelyekkel közeli kapcsolatba került, hiszen ő fordította le román nyelvre az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent A kopasz város című kötetét.
A Despre Eugen Dorcescu című évfordulós kötetet, amely Mirela-Ioana Borchin szerkesztésében jelent meg és a költő munkásságáról szóló írásokat gyűjt egy kötetbe, Cornel Ungureanu, Ion Marin Almăjan, Radu Ciobanu, Ivo Muncian, Viorel Marineasa és mások tollából, a kötet egyik szerzője, Alexandru Ruja mutatta be a hallgatóságnak.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék