udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Lupu, Marian

2009. augusztus 31.

A liberális párti Mihai Ghimput választotta meg házelnöknek az új moldovai parlament, aki bejelentette, hogy a parlamenti többség Marian Luput, a Demokrata Párt vezetőjét jelöli a Moldovai Köztársaság elnökének. Megerősítette azt is, hogy a kormányzásra készülő négy párt Vlad Filatot, a Moldovai Liberális Demokrata Párt elnökét jelöli kormányfőnek. Vladimir Curka kommunista párti képviselő bejelentette, hogy pártja törvénytelennek tartja a házelnök megválasztását. /Liberális házelnök Moldovában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2009. november 11.

Nem tudta elnökké választani Marian Luput a moldovai parlament, mert az ellenzéki kommunista képviselők kivonulása miatt nem volt meg a kvórum. A 48 képviselői hellyel rendelkező kommunisták bojkottjával csak a négypárti kormánykoalíció támogatta Luput 53 szavazattal. A Moldovai Köztársaság 101 fős parlamentjében legalább 61 voks szükséges az államfő megválasztásához. A parlamentnek 30 napon belül ismét szavaznia kell az államfő személyéről. /Elsőre nem sikerült Lupunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2009. december 8.

A Moldovai Köztársaságban a parlamentnek december 7-én másodszori nekifutásra sem sikerült megválasztania az államfőt, miután az ellenzéki kommunisták a szavazás előtt elhagyták az üléstermet. A kommunisták nem voltak hajlandók szavazni a liberális elnökjelölt, Marian Lupu személyéről. /Moldova. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2013. május 7.

Preda: Románia avatkozzék be Moldovában
Romániának közbe kellene lépnie a Moldovai Köztársaságban, és meg kellene akadályoznia, hogy a moldovai politikai rendszer válságba süllyedjen azt követően, hogy februárban Vlad Plahotniucot leváltották a parlament első alelnöki tisztségéből, amelynek nyomán a kormány is megbukott – írta egy blogbejegyzésben Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője, Traian Băsescu államfő korábbi tanácsadója.
A politikus emlékeztetett: a Moldovai Liberális-Demokrata Párt közreműködésével a parlament pénteken módosította az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt, amelynek nyomán a 101 fős törvényhozás 61 vokssal leválthatja a taláros testület tagjait. Emellett arról is döntöttek, hogy a jövőbeni választásokon a pártoknak a leadott szavazatoknak legalább 6 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy bekerüljenek a törvényhozásba (korábban 4 százalék volt a bejutási küszöb).A chişinăui határozatokra reagáló közös nyilatkozatában Catherine Ashton és Stefan Füle EU-biztosok demokráciaellenesnek nevezték a döntéseket.
Mint arról beszámoltunk, a két éve kormányzó hárompárti Európa-barát chişinăui koalíció nagyobbik alakulatát, a Moldovai Liberális-Demokrata Pártot irányító Vlad Filat kabinetjét március elején bizalmatlansági indítvánnyal menesztették az ellenzéki kommunisták, mégpedig a Marian Lupu házelnök vezette kormányzó demokraták segédletével. Lupu és Filat látszólag azon különbözött össze, hogy melyikük pártja jelölje a főügyészt, konfliktusuk igazi oka viszont az, hogy a kormányfő Moldova államiságának aláaknázásával vádolta meg koalíciós partnere jobbkezét, Vlad Plahotniuc oligarchát.
A belső konfliktusok marcangolta, európai integrációpárti koalíció ismét Filatot nevezte meg kormányfőjelöltként, azonban a moldovai alkotmánybíróság úgy ítélkezett: a parlamentben megbuktatott Vlad Filat ideiglenesen sem töltheti be többé a miniszterelnöki funkciót. A taláros testület úgy értékelte, hogy a többek között korrupció gyanúja miatt leváltott Filat összeférhetetlen a kormányfői tisztség betöltésével, és újbóli kinevezése a jogállamiság elveinek semmibevételét jelentené.
Nicolae Timofti államfő átmeneti megoldásként Iurie Leancă külügyminisztert nevezte ki ügyvezető kormányfőnek, megfigyelők szerint azonban nagy az esélye, hogy a Brüsszelben is nagyra becsült diplomata hosszú távon is betöltheti a miniszterelnöki posztot.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár) |

2014. december 1.

Az EU-pártiak kerülhetnek többségbe Moldovában
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták (PSRM) állnak 21,66 százalékkal - derült ki hétfőn kora hajnalban a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 87 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt (LDPM) és a Marian Lupu vezette demokrata párt (PDM) együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötték be (19,21 illetve 15,82 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,35 százalékos eredménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt (PL) is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból.
EU-párti koalíció kormányozhat
Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57-58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé (eddig 53 mandátuma volt a kormánykoalíciónak). Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról.
"Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk" - mondta Diacov. "Az első ránézésre nem túl jó eredményt" az elmúlt években általuk megkezdett radikális reformokkal magyarázta, amelyek az emberek várakozásával ellentétben nem hoztak azonnali eredményeket.
A koalíció esélyeivel kapcsolatban a demokraták tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa-barát pártok között volt egy "gentleman agreement", hogy a kampányban nem támadják egymást, és ezt összességében betartották.
Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó, és a Nyugat-Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták (PCRM) 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43-44 mandátuma lenne a chișinăui parlamentben.
Meggyengültek a kommunisták
A kommunisták a 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták az álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömbhöz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való viszonnyal kapcsolatban.
Az Igor Dodon vezette szocialisták (PSRM) ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozícionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában. Dodon az eredmények ismeretében az Interfaxnak úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták nem okoztak csalódást a választóiknak, de - a vasárnapi eredményhez hasonlóan - továbbra is kellemetlen meglepetéseket fognak szerezni az ellenfeleiknek.
Problémák a külföldi szavazásnál
A szocialisták vezetője felháborítónak minősítette a külföldi szavazás megszervezését. "Moszkvában 15 ezren fagyoskodtak az utcán és nem tudtak szavazni, de a központi választási bizottság nem volt hajlandó megnövelni sem a szavazóhelyiségek, sem a rendelkezésre álló szavazólapok számát" - hangoztatta.
Médiajelentések szerint az orosz fővárosban a kialakult hosszú sorok miatt a rendfenntartó erőknek is be kellett avatkozniuk, és végül háromezren nem tudtak leszavazni. Moldován belül ugyanakkor több helyen, így végül a fővárosban is meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
maszol.ro

2014. december 2.

Az Európa-barát erőké a többség (Moldovai választások)
Az Európa-barát pártoknak jut az új moldovai parlament mandátumainak többsége, annak ellenére, hogy az élen továbbra is a Moszkva-barát, ellenzéki szocialisták állnak 21,34 százalékkal – derült ki tegnap a központi választási bizottság előzetes eredményeiből.
A szavazókörzetek 89,4 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt és a Marian Lupu vezette demokrata párt  együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötte be (19,46, illetve 15,78 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,36 százalékos ered­ménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból. Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57–58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé.
Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról. „Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk” – mondta Diacov. Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó és a Nyugat–Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43–44 mandátuma lenne a kisinyovi parlamentben. A kommunisták 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömb­höz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való vi­szonnyal kapcsolatban. Az Igor Do­don vezette szocialisták ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozicionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában.
A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék