udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Ferber, Markus

2007. május 14.

A Deutsche Welle szerint Markus Ferber európai parlamenti képviselő javasolni fogja az EPP vezetőségének: a román parlamentben tanúsított magatartása miatt zárják ki az RMDSZ-t a politikai alakulatból, amiért Traian Basescu államfői tisztségből való felfüggesztésére szavaztak. „Markus Ferber nem tartozik az Európai Néppárt (EPP) vezetőségébe, és ő az az európai parlamenti képviselő, aki még tett RMDSZ-ellenes nyilatkozatokat 2004-ben is” – reagált Markus Ferber német EP-képviselő kijelentésére Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó többször is nyomatékosított: az RMDSZ Traian Basescu leváltására szavaz, és erre hívja fel szavazótáborát. /G G., B. A. : Hajthatatlan az RMDSZ Basescu menesztésében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2007. május 15.

Az RMDSZ-nek az Európai Néppártból (EPP) való kizárását kezdeményezi Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője, amiért a szövetség nyíltan szembeszállt Monica Macovei-jel, akit Brüsszel a román igazságügyi reform motorjának tart, és amiért Traian Basescu leváltását támogatja. Mind az RMDSZ, mind a Demokrata Párt (PD) az EPP tagja, ennek ellenére a román államfő felfüggesztésének ügyében a barikád két különböző oldalán helyezkednek el. Toró T. Tibor képviselő szerint Markus Ferber kijelentése mögött a demokraták lényegesen erősebb lobbija húzódik meg. A PD nagy párt, több EP-képviselője van, és valószínűleg még több képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, ezért a Néppárt számára vélhetően fontosabb, mint az RMDSZ. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ vezetősége hibázott, amikor egyértelműen állást foglalt a felfüggesztés kérdésében, amely megosztja a román politikát. Az RMDSZ részesévé vált ennek a politikai küzdelemnek, amelybe megpróbálja belerángatni a teljes magyar közösséget, ez nem szerencsés. Toró akkor is ezt mondta, amikor Markó Béla egyértelműen a Basescu-ellenes koalíció pártjára állt, és akkor is, amikor Szász Jenő pro-Basescu kampányt hirdetett meg. A képviselő csúsztatásnak tartja, amikor az RMDSZ egyes vezetői magyarellenes kirohanásokról beszélnek. Toró a legtisztességesebbnek azt tartaná, ha minden köztisztviselő elmondaná saját érveit, de hozzátenné, hogy a választópolgárok szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. /Székely Kriszta: Hibázott az RMDSZ, mert elkötelezte magát. Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2007. május 16.

Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, igazságügyi biztos Brüsszelben bejelentette: fokozott figyelemmel fogja tanulmányozni a német európai parlamenti képviselő Markus Ferber levelét. Ferber a védzáradék életbe léptetését kérte, az utóbbi időszak negatív romániai eseményei miatt. Frattini bejelentette: már két alkalommal tárgyalt Tudor Chiuariu román igazságügyi miniszterrel a korrupció ellen küzdő ügyészek függetlenségének megsértéséről, illetve az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (DNA) megalakítására vonatkozó törvényről. Nicholas Taubman, az Egyesült Államok nagykövete Daniel Morarral, a DNA elnökével folytatott találkozóján szintén jelezte: az utóbbi események bizonyos kétkedéseket vetettek fel Románia korrupcióellenes törekvéseire vonatkozóan, nem csupán Washingtonban, de számos más fővárosban is. /Életbe léptethetik a védzáradékot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2007. szeptember 26.

A Benes-dekrétumok szlovák parlamenti megerősítése miatt egy német európai képviselő, Markus Ferber, a CSU-csoport elnöke sürgette, hogy az Európai Parlament elnöke hivatalosan tiltakozzon a szlovák kormánynál. Az EP ülésén Martin Schulz, a szocialista frakció elnöke arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Benes-dekrétumoknak ma már nincs hatásuk, és szerinte az EP-nek nem olajat kell öntenie a tűzre, hanem csillapítania kell a kedélyeket. Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő szerint szégyenteljes, hogy egy EU-tagállam 60 év elteltével megerősítette a dekrétumokat. A szocialista Tabajdi Csaba szerint a mostani vita is mutatja, hogy az újonnan jött népek példát vehetnének az unió régi tagjairól, ahol évszázados sérelmeket oldottak fel. Gál Kinga néppárti EP-képviselő szerint az EU ,,hitelességét veszélyezteti, ha eltűri az alapelveit és értékeit kikezdő politikai lépéseket”. /Vita a Benes-dekrétumokról az EP-ben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

2017. március 1.

Illyés Gergely: meglett az alapja a román-magyar viszony normalizálásának
A hétfői külügyminiszteri találkozóval elkezdődött közeledés megteremtheti az alapját annak, hogy normalizálódjon a viszony Románia és Magyarország között, de ez nem kéthónapos folyamat, hosszú évek munkája lesz – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Illyés Gergely politológus. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát a román-magyar diplomáciai viszony várható alakulásáról kérdeztük.
Hosszú ideje ez volt az első román-magyar külügyminiszteri találkozó. Teodor Meleșcanu és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatón jobbára a diplomáciában megszokott, a párbeszédre való nyitottságot hangsúlyozó kijelentések hangzottak el. Hozott-e valami újat a korábbiakhoz képest ez a találkozó?
Ha nem hangozottak volna el a nyitottságra és a párbeszéd folytatására utaló, a diplomáciai nyelvezetben használatos szavak, akkor nem is került volna sor erre a találkozóra. A lényeges kérdéseket nem tárta a sajtó elé a két külügyminiszter, ami szerintem nem is gond. Ha visszatekintünk, akkor egy nagyon rossz időszakon van túl a két ország kapcsolata. Az elmúlt egy évben, a technokrata kormány mandátuma alatt kapcsolatfelvételi kísérlet sem nagyon volt, éppen azért, mert világos volt, hogy a Cioloș-kormány nem fog maradni Romániában, illetve ha marad is, akkor valamilyen pártok lesznek a háta mögött. Tehát ez az elmúlt egy év a várakozásé volt, azelőtt pedig a Victor Ponta vezette román kormány és a Titus Corlățean, majd a Bogdan Aurescu vezette román diplomácia egyértelművé tette, hogy nem szeretnének nyitni Budapest irányában. Hosszú évek óta nem volt semmilyen párbeszéd a felek között, így az már önmagában gesztus volt, hogy Teodor Meleșcanu még a parlamenti meghallgatása előtt erkölcsi kötelességének nevezte a kapcsolatok javítását Magyarországgal. A magyar külügy szintén gesztussal válaszolt, meghívták a román külügyminisztert Budapestre, Szijjártó Péter pedig őszire kapott meghívást Bukarestbe. Az is a barátságnak és a bizalomnak a jele, hogy Teodor Meleșcanu most Budapesten felszólalt a nagyköveti értekezleten. Tehát egyelőre az a minimum, hogy meglegyenek ezek a gesztusok, és legyen nyitásra való hajlandóság, ami megvan a felekben. Ez az alap most, ennél többről jelenleg nem lehet beszélni. Józanul gondolkodva Romániának és Magyarországnak nagyon sok közös érdeke van, az volt a természetellenes, ami eddig volt. Ez a mostani kapcsolatfelvétel, közeledés megteremtheti az alapját annak, hogy normális kerékvágásba kerüljenek a dolgok, de ez nem kéthónapos folyamat, ez hosszú évek munkája lesz.
Szijjártó Péter azt nyilatkozta: a legjobb, ha a közös érdekek alapján állnak a kapcsolatokhoz "trükkök és túlbonyolítás helyett". Miért érdeke Romániának a jó magyar-román diplomáciai viszony?
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Románia az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségre alapozott mindent az elmúlt években. Bukarestnek jelenleg a legtöbb szomszédjával, ha nem is rossz, de legalábbis semleges a kapcsolata, kifejezetten jó kapcsolatban nincsen egyikkel sem. Ez azt is eredményezte az elmúlt években, hogy Románia a brüsszeli érdekérvényesítésben nem volt valami következetes, nem lehetett egy arcélét megtalálni az országnak, nem lehetett tudni, hogy mit tart fontosnak. Ezt érzékletesen szemlélteti Markus Ferber múlt heti bukaresti látogatása. A befolyásos EP-képviselő nyilatkozta azt, hogy Románia eddig semmi gondot nem okozott, mármint a 13-as rendelet elfogadásáig, sem jó, sem rossz irányba nem akarta befolyásolni az uniós politikát, tehát semmi gond nem volt vele. Ezen mi mosolygunk, de a nyugat-európaiak pontosan így képzelik azt, hogy hogyan kellene viselkedniük a kelet-európai és általában az új tagállamoknak. A brüsszeli hozzáállás szerint ezeknek az országoknak a lakosság és a GDP tekintetében is kicsi súlyuk van az EU-ban, ezért csak ne akarják megmondani, hogy milyen legyen a brüsszeli irány. Románia teljesen beleillett ebbe a képbe.
Voltak korábban a románoknak olyan törekvéseik, hogy majd a franciákkal összefognak, aztán voltak olyanok, hogy majd a németekkel, ha már amúgy is az elnök német. A visegrádi négyekről (V4) nem akartak eddig hallani, egy lengyel-román tandemben gondolkodtak, mert mégis csak Lengyelország és Románia a legnagyobb két új tagállam. Az új lengyel kormánnyal nyilvánvaló lett, hogy az együttműködés nehézségekbe ütközik. A lengyelekhez a V4-en keresztül vezet az út, és úgy tűnik, hogy a Magyarországgal való kapcsolatok normalizálása nélkül ez nem fog menni. Tehát Bukarest a mozgásterét szeretné bővíteni az EU-ban is.
Emellett nagyon nagy vita lesz, vagy már nagyon nagy vita van arról, hogy 2020 után hogyan fog hozzáállni Brüsszel ennek a térségnek a felzárkóztatásához. Úgy tűnik, hogy nem lesz annyi uniós felzárkóztatási forrás, mint eddig, és a legtöbb nem vissza nem térítendő támogatás, hanem hitel lesz. Bukarestnek az az érdeke, hogy maradjon meg a jelenlegi helyzet, és nem csak az kulcsfontosságú, hogy mennyi pénz áll majd rendelkezésre uniós támogatásokra, hanem az is, hogy ezek alapinfrastruktúrára fordíthatóak és vissza nem térítendőek legyenek. Ez a szegényebb tagállamoknak a közös érdeke, és komoly lobbi zajlik ezért Brüsszelben.
Bukarest ugyanakkor az energetika terén is érdekelt a jó román-magyar diplomáciai kapcsolatokban. Eltérő helyzetben van Magyarország és Románia, mert Magyarországnak nagyon kevés saját energiaforrása van, és ami van, az is inkább atomenergia, és nagyon egyoldalú orosz energiaimportra van szorulva. Romániában jelenleg sokkal kedvezőbb ez a helyzet, de ez változik: egyre több energiát importál Románia is Oroszországtól, ez is lehet közös érdek.
Alig hagyta el a román külügyminiszter gépe Budapestet, a Miniszterelnökség közleményben tiltakozott a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban tanuló diákok szüleinek ügyészségi kihallgatása ellen, és megállapította, hogy „a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak tudatos szűkítése folyik” Romániában. Ez nem mond ellen az aznapi találkozó jó légkörének?
Szijjártó Péter a közös sajtóértekezleten is azt mondta, hogy nyíltan kell beszélni a két felet elválasztó problémákról, és a magyar diplomácia évek óta ezt az alapelvet követi. Nem hiszem azt, hogy azért, mert történik egy közeledés a két ország között, Budapestnek változtatnia kellene az alapelvein. A magyar diplomácia ezután is szóvá fog tenni minden olyan kérdést, amelyekről azt gondolja, hogy a romániai magyarok életét befolyásolja.
Ismét Szijjártó Pétert idézem, aki szerint „a közös sikerek és a kölcsönös bizalom hozzájárulhatnak ahhoz (...), hogy a kisebbségekkel kapcsolatos problémák megoldódjanak”. De lehet-e kölcsönös bizalom addig, amíg a kisebbségekkel kapcsolatos problémák nem oldódnak meg?
Hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg annyira erősek lesznek a közös érdekek a két ország között, hogy nem fog beleférni az, hogy a Romániában élő magyarokat bármilyen jogsérelem érje. Most még nem úgy viszonyul Bukarest ehhez a kéréshez, ahogyan az elvárható lenne. És ez nem azt jelenti, hogy a kölcsönös bizalomhoz vezető úton nem lehet ezt szóvá tenni.
Bukarest évek óta szorgalmazza, és ezt tette most újra Budapesten Teodor Meleșcanu is, hogy legyenek újra együttes román-magyar kormányülések. Ezek a Fidesz-kormány idején szakadtak félbe. Nem jogos ez a román igény?
Az együttes kormányülések szintén diplomáciai gesztusok. Nem az együttes kormányüléseken születnek meg a döntések, hanem ott szentesítik azokat, amelyek alacsonyabb szinten, tárgyalások során megszülettek. Ha olyan a bizalom a két ország között, és van amiről dönteni, akkor az együttes kormányülések megtartása nagyon szép és fontos gesztus. Csak akkor van gond, amikor ezek megpróbálják elfedni a sikertelenséget, vagy megpróbálnak hamis látszatot kelteni. Az együttes kormányülések nagyon hasznosak, de előbb legalább alacsonyabb szinten meg kell egyezni bizonyos kérdésekben, e nélkül szerintem inkább kárt okoznak.
A találkozó előtt voltak olyan sajtóvélemények, hogy a román és a magyar kormánypártok hasonló nézetei mentén javulhatnak a Románia és Magyarország közötti államközi kapcsolatok. Az érv az volt, hogy a jobbközép Fidesz és a román szociáldemokraták hasonló álláspontot képviselnek például a migráció, a multinacionális cégek adópolitikája vagy a Soros György finanszírozta civil szervezetek tevékenysége kapcsán. Ezt hogyan látja?
Azt látom, hogy ennek a román kormánynak még nem kristályosodtak ki a nézetei. Nem hiszem, hogy óriási következtetéseket kellene levonni abból, hogy mi történt a választási kampányban és milyen kijelentéseket tesz a következő hetekben Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök. Még az nem látszik, hogy Románia milyen szakpolitikákat alakít például. Volt szó már magyarországiakhoz hasonló szakpolitikai kezdeményezésekről, akár a multiknak a megadóztatásáról, akár a magánnyugdíj-pénztárak szabályozásváltoztatásáról, de ezek egyelőre még nem öltöttek konkrét formát. Az látszik, hogy az ideológiai szembenállások nem mérvadóak a diplomáciai kapcsolatokban. Magyarországnak például nagyon jó kapcsolata van most Szlovákiával, ahol baloldali kormány van, tehát önmagában ez nem okoz akadályt a két ország viszonyában.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék