udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32

Névmutató: Coldea, Mihai Florian

2006. július 25.

Őszig vezető nélkül maradnak a legfontosabb hazai titkosszolgálatok. Traian Basescu államfő ugyanis mindaddig nem nevez ki új igazgatót a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére, amíg a parlament el nem fogadja a nemzetbiztonsági tervezetet. Az államfő szívesebben látja a SRI és a SIE élén az általa kinevezett helyetteseket, semmint egy liberális jelöltet nevezzen ki az egyik intézmény élére. A jelenlegi helyzetben a két legfontosabb szolgálatot a helyettesek – a SRI-t Mihai Florian Coldea, a SIE-t Silviu Predoiu – vezetik. Radu Timofte, az SRI) volt igazgatója, július 24-én több mint kétórás beszámolót tartott a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság előtt. Meghallgatása után Radu Timofte elmondta, érzése szerint sikerült meggyőznie a bizottságot arról, hogy az ügyben a SRI a törvényeknek megfelelően járt el. Ezt kisebb fenntartásokkal a meghallgatást kezdeményező Verestóy Attila RMDSZ-szenátor is megerősítette. Verestóy a SRI teljes mértékű vétlenségét csak akkor tudná megerősíteni, ha a birtokában lennének azok az adatok, amelyekre a létrehozandó vizsgálóbizottság fényt deríthet. /Szőcs Levente: Sztrájkba lépett Basescu Hayssam szökése nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2006. szeptember 26.

George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2007. április 19.

Egyre biztosabbra veszik Bukarestben, hogy Traian Basescu államfő felfüggesztésére a parlamenti képviselők a vártnál nagyobb létszámban szavaznak. Mircea Geoana, az ellenzéki párt elnöke azt bizonygatta, hogy az államfő – a titkosszolgálatok /SRI és SIE/ segítségével – megzsarolta az alkotmánybírákat. Bár George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, és Florin Coldea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ideiglenes vezetője, illetve maga Traian Basescu is koholmánynak nevezte Geoana vádjait, tény, hogy hirtelen előkerültek két alkotmánybírónak, Kozsokár Gábornak és Aspazia Cojocarunak ‘89 előtti viselt dolgai. Azonnal összehívták a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságokat. Mircea Geoana két, kézzel írott papirfecnit mutatott be, amely véleménye szerint Coldeától származik. Ezen több alkotmánybíró neve szerepel, nevük mellett pedig néhány utalás a múltjukra fényt derítő dossziékról. Geoana szerint Coldea ezzel „rendelte meg” az információkat a kiszemeltekről. A parlamenti meghallgatáson Coldea mindezt tagadta. /SZ. K. : Geoana zsarolással vádolja Basescut. A liberálisok többsége a felfüggesztés mellett szavaz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2007. április 26.

Április 25-én meghallgatta Claudiu Secasiut, a Szekuritáté Archívumát Átvilágító Bizottság (CNSAS) elnökét a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság. A meghallgatást követően Secasiu azt nyilatkozta, az általa vezetett intézménynek semmi köze nincs ahhoz a botrányhoz, amelyet Mircea Geoana szociáldemokrata párti (PSD) elnök robbantott ki múlt héten, nyilvánosságra hozva Florian Coldea SRI-aligazgató kézírását tartalmazó irományt. A szolgálati vezető feljegyzései három, politikai rendőrségi tevékenységgel vádolt, jelenlegi alkotmánybíráról tartalmaznak információkat, amelyeket a PSD értelmezésében a felfüggesztését megelőzően Traian Basescu kért. Geoana szerint a történtek világosan bizonyítják, hogy a végül felfüggesztett államfő ezekkel az információkkal próbált nyomást gyakorolni az esetleg kompromittálható alkotmánybírákra. /G. G. : Egyelőre nagy a csend Florian Coldea-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2007. május 2.

Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság elnöke május 2-ára testület elé hivatta George Maior SRI-igazgatót, akinek be kell mutatnia az első helyettese által készített és kiszivárogtatott jegyzetek kapcsán folytatott belső vizsgálat eredményeit. Két hete a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszellőztette Florian Coldea a SRI aligazgatójának feljegyzését, amely három, politikai rendőrségi tevékenységgel vádolt jelenlegi alkotmánybíráról tartalmaz információkat. Mircea Geoana PSD-elnök szerint az iromány azt bizonyítja, hogy Traian Basecu információkat kért a szolgálatoktól az alkotmánybírák esetleges szekusmúltjával kapcsolatban. Így próbált nyomást gyakorolni rájuk, annak érdekében, hogy a személyére vonatkozó parlamenti felfüggesztési kezdeményezést negatívan véleményezzék. /G. G. : A SRI-bizottságnak ad magyarázatot Maior. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. máj. 2./

2007. május 3.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) politikailag semleges, nem élt vissza hatáskörével, és nem folytatott politikai rendőri tevékenységet – jelentette ki május 2-án George Maior, a SRI igazgatója. Maior elmondta, hogy a Coldea által végzett ellenőrzések a hírszerző szolgálat archívumában teljesen jogosak voltak, és minderre azért került sor, mivel a sajtóban olyan információk jelentek meg, amely szerint a SRI titkosnak minősülő adatokat szolgáltat ki az alkotmánybírók megzsarolására. Maior elismerte azt is, hogy „súlyos biztonsági incidens történt”. Maior az információk kiszivárogtatása miatt úgy döntött, hogy a vizsgákat idején átveszi Florian Coldea teljes hatáskörét. Az SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság meghallgatta George Maiort, Florian Coldeat, valamint a hírszerző szolgálat több vezetőjét is. Radu Stroe, a SRI ellenőrzésével megbízott parlamenti bizottság elnöke kifejtette: fenntartja azt az állítását, miszerint a testület vezetősége kiszivárogtatott néhány adatot. /Maior: A SRI nem élt vissza a hatáskörével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2007. július 23.

Hírszerző tábornokok „összeesküvése” állhat annak hátterében, hogy Traian Basescu államfő menesztette tisztségéből, és tartalékállományba helyezte Ionel Marin altábornagyot, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesét. Névtelenül nyilatkozó titkosszolgálati illetékesek szerint Marin menesztésének egyik oka az lehet, hogy belekeveredett az elmúlt hónapok során a SRI-jegyzetek néven elhíresült botrányba, amelynek főszereplője Florian Coldea, a SRI igazgatójának első helyettese. A Coldea által bizonyos alkotmánybírák zsarolhatóságáról írt jegyzeteket valaki eljuttatta Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnöknek. Geoana áprilisban sérelmezte, hogy Traian Basescu államfő kompromittáló adatokat kért a hírszerző szolgálat igazgatójától és helyettesétől, ez pedig károsan befolyásolta az Alkotmánybíróság döntését az államelnök felfüggesztése kapcsán. Sem a hírszerzés belső ellenőrzése, sem a parlament SRI-bizottságának vizsgálata nyomán nem nyert bizonyítást, hogy valaki szándékosan juttatta el a jegyzeteket a szociáldemokrata politikushoz. A névtelenül nyilatkozó források szerint a jegyzetek kiszivárogtatását SRI-tábornokok tervezték el, hogy kompromittálják az „újonc” Coldeát és George Maior SRI-igazgatót, és hogy továbbra is kezükben tartsák a hírszerzés irányítását. Ionel Marint Radu Timofte egykori SRI-igazgató nevezte ki helyettesévé 2001-ben. Timoftét éppen egy évvel ezelőtt váltotta tisztségében George Maior, a hírszerzés jelenlegi vezetője. Az SRI spekulációnak minősítette azt a feltételezést, hogy Ionel Marin menesztésének köze lenne a SRI-jegyzetek botrányához. /Fall Sándor: Hatalmi harc a SRI-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2007. szeptember 25.

Mugur Ciuvica, a Politikai Ügyeket Vizsgáló Csoport (GIP) vezetője azzal vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytat. Állítása alátámasztására két okiratot mutatott be, amelyeket Vasile Stanciu SRI tábornok írt alá, és amelyekből kiviláglik, hogy a hírszerzés kémkedik a Nemzeti Liberális Párttal és Norica Nicolai liberális szenátorral kapcsolatban. Az iratokat Vasile Stanciu írta alá a SRI nyilvántartási csoportjának vezetőjeként, és olyan anyagokhoz csatolta, amelyeket a SRI egyik igazgatójának mutatott be. Ciuvica állítása szerint az egyik átirat Norica Nicolai egyes kijelentéseire vonatkozott, amely bizonyítéka annak, hogy a SRI nyilvántartási csoportján keresztül megfigyel egy román szenátort. „A nyilvántartási csoportnak tudomására jutottak a politikus kijelentései, amelyekről jelentést készítettek, mert úgy ítélték meg, hogy ezekről értesíteniük kell feletteseiket” – olvasható a munkacsoport közleményében. A második átirat a PNL azon szándékára vonatkozott, hogy létrehoztak volna egy jobboldali liberális erőt Moldva Köztársaságban, és tartalmazta Traian Basescu államfő kijelentéseiről szóló értékelésüket, amelyek Moldva Köztársaság uniós csatlakozási szándékáról szóltak. Ezt az átiratot is ugyanaz a Vasile Stanciu írta alá, majd ellenjegyezte és lepecsételte Florian Coldea, a SRI első igazgató helyettese. A munkacsoport szerint ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a SRI megfigyelés alatt tart egy parlamenti politikai pártot. A SRI tevékenységét megfigyelő parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, a liberális Radu Stroe kételkedését fejezte ki, hogy a hírszerzés csak a sajtót monitorizálná, és aggodalmát hangoztatta a munkacsoport által bemutatott okiratok miatt. A hírszerző szolgálat szóvivője, Marius Bercaru elmondta, ellenőrzik a bemutatott okiratokat, és tagadta, hogy az intézmény politikai rendőrségi tevékenységet folytatna. /Politikai rendőrségi tevékenységgel vádolják a SRI-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./ Az SRI Nyilvántartói Csoportjának vezetője, az azóta nyugdíjazott Vasile Stanciu tábornok volt. A tábornokot Traian Basescuhoz közel álló személynek tartják. A GIP kifogásolta, hogy a Nyilvántartási Csoport kilétét mindeddig eltitkolta a SRI. Meghallgatásakor George Maior, az SRI vezetője kifejtette, hogy szavatolni tudja: a SRI semmiféle politikai rendőrségi tevékenységet nem folytat, nem tart megfigyelés alatt politikai pártokat és politikusokat, mondta az ÚMSZ-nek Verestóy Attila szenátor. /Cs. P. T. : Pártok után kémked a SRI? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2007. október 2.

A Mugur Ciuvica vezette Politikai Oknyomozó Csoport (GIP) két újabb, állítólag a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) származó iratot hozott nyilvánosságra, amelyek a GIP szerint arról tanúskodnak, hogy a SRI pártok után „kémkedik”. Az egyik Virgil Stanciu tábornok jelentése a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azon szándékáról, hogy leváltsa Victor Pontát a képviselőház titkári tisztségéről, a másik Florian Coldea SRI-igazgatóhelyettes beszámolója a „PNL bizonyos szándékairól“. A dokumentumokat átadják a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottságnak, bizonyítékként, hogy a SRI politikai rendőrségi tevékenységet folytat. /Sz. T. : Újabb SRI-s „kémbizonyíték”? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2013. február 15.

Ágoston Hugó: Szekus titkok, összefonódások
Sebastian Ghiţă (SG) szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, egy viszonylag új hírtévé, a jelek szerint sok tekintetben az OTV szerepét átvenni készülő România TV (RTV) tulajdonosa éles kirohanást intézett az Antena televíziókat is működtető Intact tröszt birtokosa, a Konzervatív Párt tiszteletbeli elnöke, Dan Voiculescu, valamint Sorin Roşca Stănescu (SRS), a régi sajtós és friss liberális szenátor és Ioan Niculae (IN) üzletember ellen. Voltaképpen ellentámadásról van szó, egészen pontosan nem lehet tudni, ki ütött vissza először.
A lényeg az, hogy SG és SRS többször harsányan leszekusozták egymást (az említettek mindegyike már korábban hírbe került a titkosszolgálatokkal, utóbbi be is ismerte, hogy külföldiekről tájékoztatta a román hírszerzést), és még inkább lényeg az, hogy SG a Victor Ponta embere, egyes újságírók szerint egyenesen barátok, összejárnak stb.; SRS pedig ugyebár Crin Antonescu embere, illetve ők ketten a Dan Voiculescu emberei – márpedig Ponta és Antonescu a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnökei. „Családi" perpatvar, vagy több annál?
Titkok hordaléka
A vásári mocskolódás rengeteg sejtést és titkot kavart fel, s az ember önkéntelenül is hajlik arra, hogy az egymást gyalázó mindkét félnek igazat adjon abban, amit az a másikról mond. A pletykák és az összeesküvéselméletek kedvelőinek persze mindez valóságos csemege.
Mert miket is hallani? IN, az üzletember kijelenti, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot (Serviciul Român de Informaţii, SRI) tulajdonképpen nem az államelnök által kinevezett (amúgy valamikor szintén szocialista, sőt szintén a Ponta baráti köréhez tartozó) George Maior igazgató vezeti, hanem annak helyettese, Florian Coldea tábornok, és Coldeán keresztül manipulálja az egészet – na, kicsoda? (Segy kis segítség: az a személy, aki a felfüggesztése előtti órákban találkozott tajtékozva az állambiztonság alfőnökével. Úgy látszik, Pontáék bravúrja nem csak a „puccs" volt, hanem az is, hogy a hírszolgálat nem derítette fel és nem figyelmeztette idejében az áldozatot. Rés a rendszeren: pánik!)
SRS alig néhány nappal ezelőtt azzal az értékes infóval támasztja alá IN véleményét, hogy Maior szinte állandóan hullarészeg, és valóban Coldea az igazi főnök. Ugyanakkor SRS viszontgyanúsítja SG-t azzal, hogy együttműködik a SRI-vel, sőt annak fedezett ügynöke, már a középiskolában beszervezték, és sikeres nagybani üzleteit is a SRI-n keresztül bonyolítja. Válaszul SG nemes egyszerűséggel kommunista fossziliáknak nevezi a SRS-Voiculescu-IN hármast: „Együttműködnek a csausiszta szekuritátéval. Oroszország sohasem vonult ki innen. Ott húzódik meg azeknek a kommunistoid őskövületeknek a bankszámláiban és érdekeltségeiben." Ebből minimálisan az következik, hogy a „csausiszta szekuritáté" ma is létezik. Szóljon valaki, ha érti...
Ha igaz, amit az egyik napilap főcímében hirdet, és ez a háborúskodás „a titkosszolgálatok ellenőrzéséért", értsd uralásáért folyik, akkor nagyon nagy baj van. SG és SRS azonban, bármennyire dörzsöltek és determináltak is, valahogy túl kicsiknek tűnnek egy ekkora célfeladathoz. Az illető napilap azonban, amely a perpatvarban szereplő egyik táborhoz sem tartozik, hanem az államelnöki hivatal szócsöve, cikke alcímében azt írja: „Az USL régi szekusai, SG-n keresztül támadják a SRI-t". Akkor hát SRS és Dan Voiculescu lenne a SRI? (Hiszen őket támadja SG!) Nehezen hihető.
Mindezt csak azért említem, hogy lássuk, mekkora a zűrzavar.
Kérdések
Bármennyire komikusnak tűnik is a helyzet (az USL-n belül amolyan „az én gyermekem és a te gyermeked veri a mi gyermekünket"), több fontos kérdést is felvet.
Vajon táborok harcáról van szó, vagy csak magukról megfeledkezett gyűlölködőkről? Romániában minden valamirevaló magasabb rangú politikai vezető bizalmasa, kegyeltje, esetleg dirigálója valamilyen titkosszolgálatnak. (Számomra az egyik legemlékezetesebb eset az volt, amikor az Elena Udrea akkori miniszter egyik feltételezett hivatali visszaélésének kivizsgálására megalakított parlamenti bizottságot a gyanúsított titokban egyszerűen lehallgatta, utána már a védekezés, illetve a bizottság munkájának ellehetetlenítése gyerekjáték volt számára. A lehallgatás körülményeinek tisztázása és nyomában a felelősségrevonás azóta is várat magára. Hangsúlyozom: a lehallgatás a parlament épületében történt.) Ha itt két szekus társaság csap össze, és közülük egyik sem az államelnöké, akkor könnyű belátni, hogy ki lesz a nevető harmadik, miután ezek kioltják egymást.
Vajon médiumok élethalálharcáról van szó? Igen, ez biztosan így van, bár valószínűbb, hogy mindkettőről: a titkosszolgálatok és a médiumok összefonódásáról és a dominanciáért folytatott harcáról.
Közhely immár, hogy Romániában hírtelevízió nélkül a háta mögött választásokat megnyerni egyetlen párt sem képes; a hírtelevízió: a diverzió, a manipuláció és a propaganda királycsináló eszköze. (Emlékezetes, amikor a felfüggesztett államfő a demokrácia fáklyájával a kezében – emlékszik még valaki a „demokrácia fáklyájára"? vajon hol lobog porosodva? – könyörgött a popornak, hogy ne nézze az Antena 3-at. Ilyesmit nyugaton egy állami méltóság aligha engedne meg magának.)
Kisebb mértékben már nem csak a nagy nézettségű tévékre, hanem a hírügynökségekre és az írott (immár internetes) sajtóra is érvényes mind a fennmaradásért vívott konkurenciaharc, mind a a titkosszolgálatokkal való összefonódás. (A Caţavencii liberális és mindenkit maró gúnnyal kezelő élclap érdekes felfedezése: miért is kezdte ki rágalmazó hamis „hírekkel" az egyik „összefonódott" újabb hírügynökség a munkaügyi minisztérium vezetőit? Nos, mit gondolnak, mi érdeke volt a „forró hírek" titkosan irányított szállítójának? Hát mondjuk az, hogy a közelmúltban, Ponta eljöveteléig, a minisztérium által inkasszált európai pénzek egy része – ha valakinek mond valamit az, hogy POS-DRU... – valahogy az eredeti programoktól eltérülve bizonyos szerkesztőségek (hús-vér újságírók) zsebébe került. Például a zseniális Sebastian Lăzăroiu minisztersége alatt – tudták, akik odarakták a bumburnyákot, hogy miért teszik. Amikor aztán jött Câmpeanu miniszter asszony, és még a pénzek visszakövetelése is felmerült, nosza, jött is a diverzió: ellehetetleníteni, hitelét rontani a miniszterájnak és fő szolgájának! Így megy ez. Ilyen ártatlan gyermekségeket követnek el a korrupcióellenes harc szünetében a hóttnyúzók... Persze ha nem állna a hátuk mögött az, aki áll, nehezen tehetnék.)
Egy alacsony röptű vitából indulunk ki, amely azonban minden vásári jellegével együtt jelzi: Romániában a politika, a titkosszolgálatok és az üzlet elválaszthatatlanul összefonódott, s ennek az összefonódásnak legújabb alapeleme, mintegy negyedik dimenziója: a sajtó. (Az ötödik pedig – amire itt most nincs időnk kitérni – az igazságszolgáltatás). Ebben a négy-öt dimenziós térben a harc, ha kell, szó szerint vérre megy.
A fő tét a hatalom, vagyis a pénz, a pénz, vagyis a hatalom megszerzése és megőrzése.
Vajon ez a konfliktus előjele-e az USL szakadásának? És ha szakad, hogyan szakad? Az egész liberális párt (PNL) távozik az USL-ből, vagy pedig először a PNL osztódik, és vagy az Antonescu-, vagy a Tăriceanu-szárny marad a PSD mellett, a másik meg megy a búsba? Hatalmas mozgások lehetségesek – nemzetközi beleszólással akár –, minthogy a kijelölt államelnök-jelöltről, Crin Antonescuról messziről lerí, hogy nem alkalmas erre a tisztségre. (Nem mintha duhaj elődje alkalmas lett volna, de ezen már nem lehet változtatni.) Eltűntetik, vagy kárpótolják? És ki lesz a fő jelölt, a befutó?
Szemmel látható, hogy bármelyik változat érvényesül, az RMDSZ számára megnőnek az esélyek a kormányra kerülésre. Más kérdés, hogy ez mivel jár.
(A magyar kapcsolat)
Demokráciában, mégha az nem egy szempontból látszat- is, mindenki olyan menetekben vesz részt (béke-, éhség-, szex-, box- stb.), amilyenekben akar és tud, és bármi lehet azokról vagy azok kapcsán bármiről a véleménye.
Szanyi Tibor engem például meggyőzött. A Transindex Murok-díjának át nem vétele alkalmából írt válasza meggyőzött arról, hogy nem érti, mi a lényege a helyzetnek, amiben vagyunk, és a történetnek, amelynek óvatlanul szereplőjévé tette magát. S mint aki a futóhomok csapdájába került, most minél jobban kapaszkodik, annál menthetetlenebbül, annál mélyebbre süllyed. Si tacuisses... Mindazonáltal – több figyelemreméltó megállapítása mellett – levelében van egy meggondolkoztató passzus egy olyan kérdésről, amelynek végső tisztázása mind a mai napig nem történt meg. És a témánkba vág.
Azt írja Szanyi Tibor: „(...) egyébként biztos vagyok abban, hogy ezek a dolgok a helyükre fognak kerülni, mert a többség nem is tud másként, mint normálisan gondolkodni, még ha időlegesen sajnos lehet becsapások, felültetések áldozata. Amint történt 2004-ben, amikor is alighanem néhány nemzetgyilkos „szekus", a „magyarság" akkori hamis szóvivői a magyarságot csőbe húzva kiagyalta és kierőszakolta azt az ominózus népszavazást, ami Trianont is túlmúló módon szinte végképp darabjaira szakította a magyarságot. Szégyen rájuk, de a tanulság legyen a miénk!"
Először a 2004-es népszavazás politikai kezeléséről. Az MSZP ostobán viselkedett, nem csak amiatt, hogy nem volt tekintettel a külhoni magyarok érzékenységére és méltóságérzetére, és még csak nem is pusztán azért, mert elfelejtette, hogy minél hatékonyabb a politikában egy hazugság rövid távon, annál inkább visszaüt hosszú távon (tapasztalják is keservesen jóideje és még jóideig a magyar szocialisták), de visszataszító volt a „Magyarországot elözönlő románokkal" való fenyegetőzés – igen, ez a valóság! – populizmusa miatt is. Mert elébe mentek a többség helytelen véleményének. Félreérthetetlen felmérések mutatták ugyanis, hogy a magyarországi szavazóképes polgárok közül jóval többen nem akarták a határon túli magyarok honosítását, mint ahányan akarták. Vagy többen inkább nem akarták, mint akarták – és a dilemmát azzal oldották fel, hogy távolmaradásukkal tüntettek. Az MSZP inkább meglovagolta, mint kiváltotta – pánikot keltve – a közhangulatot. S most másokat vádol amiatt, hogy a többség „becsapások, felültetések áldozata" lett – holott ő maga is keményen „becsapott" és „felültetett". (Nem pompás a párhuzam – kár, hogy ez viszont nem vág a témánkba – azzal, ahogyan most a brit konzervatívok ijesztegetik a lakosságot a beözönlő román meg bolgár, alighanem cigánynak gondolt olcsó munkások milliós tömegével? Aligha a történelem ismétli itt önmagát, egyszerűen a politikusok ismétlik a hülyeségeiket.)
Másodszor a 2004-es népszavazás kierőszakolásáról. Jómagam – az óvatos „alighanem" védelme nélkül is – azon a véleményen vagyok, hogy azt a végül mindenkinek katasztrofálisan rossz népszavazást igenis felépített diverzió révén kényszerítették ki. Természetesen nincsenek adataim, honnan is lennének, de ha az eredményt nézzük (ami – szintén egyetértek Szanyi Tiborral – „Trianont is túlmúló módon szinte végképp darabjaira szakította a magyarságot"), a cui prodest azokra vall, akiknek mindig is célja volt a magyarság korlátozása, tönkretétele, megsemmisítése. Igen, a szekusokra!
A jelenkor vagy a közeljövő lelkiismeretes, elfogulatlan, lehetőleg politikailag befolyásolatlan kutatóinak, történészeinek hatalmas, katartikus feladatuk van: feltárni az akkor történtek teljes valóságát, és kimondani az igazságot! A politikusok mindkét oldalon képtelenek rá, mert egyedüli céljuk a profitálás, az ellenfél bűnbakká tétele.
De egyszer erre is, mint mindenre, fény derül.
Legyünk erősek!
PS. Ebben a pillanatban olvastam el Benkő Levente válaszát bizonyos reagáló, elmarasztaló cikkekre. Mondtam én, hogy rendes ember! El is hiszem minden sorát. A baj azonban nem az, Levente, hogy mi – akiket felsorolsz – hogy gondoljuk. Hiszen mi tudjuk, hogy te hogy gondolod. A baj az, ahogy az uszítók gondolják és ahogy ők elvárják. Persze, hogy neked az „idegenszívű" nem jelent zsidót – de aki kitalálta, annak zsidót jelent. Persze, hogy te jóhiszeműségedben fel sem tételezed, hogy – elegáns magyarsággal – el van várva tőled és elégedettséggel van nyugtázva, amit (teljes belső meggyőződésből) írsz. De az történik, erre az azonosulásra kell jobban vigyázni. Nem tanulságul és még kevésbé célzásból (nem vág fenti cikkem témájába sem, bár sok minden sok mindennel összefügg), de azért futó mementóként, kollégáidnak is, az olvasónak pedig szórakoztatásul, mellékelek egy pazar kis írást egy nagy szkeptikus publicistától. Legyünk jók!
Maszol.ro,

2015. január 29.

Stelian Tanase: a SRI vonja vissza ügynökeit a TVR-ből!
A Román Televízió (TVR) elnök-vezérigazgatója, Stelian Tanase felszólította szerdán a román belföldi hírszerzést, vonja vissza titkos ügynökeit az intézményből, miután a hírszerzés időközben lemondott vezetője elismerte a nyilvánosság előtt, hogy a médiában is vannak beépített emberei.
George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója kedden nyújtotta be lemondását, amit Klaus Iohannis államelnök el is fogadott. Maiort az elmúlt napokban egyebek mellett azért bírálták, mert egy interjúban arról beszélt, vannak fedett ügynökei a médiában a hírszerzésnek. Tanase szerint a közmédiának független intézményként kell működnie, amely korrektül és pártatlanul tájékoztat.
A köztelevízió vezetője levélben intézte a felszólítást Florin Coldeának, aki ideiglenesen vezeti a belföldi hírszerzést. „George Maior legutóbbi nyilatkozatai alapján kérem, azonnal rendelje el beszervezett ügynökök visszavonását a TVR-ből" – írta Tanase a levélben.
Hozzátette: már tavaly szeptemberben felszólította a köztelevízió igazgatótanácsában lévő személyeket, hogy amennyiben fedett ügynök van közöttük, vonuljanak ki az intézményből.
Maior a vitatott interjúban kijelentette: a médiában vannak fedett ügynökei a hírszerzésnek, „akárcsak más demokratikus államokban".
A köztelevízió vezérigazgatója mellett kilenc médiaegyesület is kérte a hírszerzést, vonja ki ügynökeit a médiából. Azt javasolták a parlamentnek, foglalják bele a nemzetbiztonsági törvényekbe, hogy a hírszerzés többet nem szervezhet be médiában dolgozókat.
MTI
maszol/vs.h
Erdély.ma

2015. február 2.

Udrea ellentámadásban: feljelentette a SRI-vezért
Ellentámadásba lendült Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, aki azonban az ellene csütörtökön pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása gyanúja miatt indított bűnvádi eljárás miatt felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből.
A politikusnő az ellene felhozott vádakra reagálva pénteken este a HotNews hírportálnak adott interjúban közölte: feljelentést tett Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója ellen, mert őt sejti az ellene indult „lejárató” kampány mögött.
Udrea szerint tavaly nyáron Sebastian Ghiţă, a SRI-hez közel álló korábbi vezető szociáldemokrata pártiüzletember-politikus, aki gyakran találkozott Coldeával, egy kávézóban közölte vele, hogy Coldea gyűlöli őt, mivel a SRI mellett „alternatív információforrásként” szolgált Traian Băsescu decemberben leköszönt államfő számára.
Hozzátette: nem volt ugyan baráti viszonyban Ghiţával, de az többször is ellátta hasonló, bizalmas információkkal, vélhetően azért, mert egyszerre akart jóban lenni Băsescuval és pártbeli elöljárójával, Victor Ponta miniszterelnökkel is. A politikusnő szerint Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyosztály (DIICOT) – időközben előzetes letartóztatásba helyezett – főügyésze arra panaszkodott, hogy Coldea nyomást gyakorolt rá több ügyben, így Ioan Niculae üzletember ügyében is.
Udrea azt is állította, hogy ő maga is közbenjárt Pontánál a Băsescu emberének tartott Laura Codruţa Kövesi kinevezése érdekében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére, ugyanakkor Coldea is emellett lobbizott a vonakodó kormányfőnél, mivel jó viszonyban van a jelenlegi DNA-főügyésszel.
Ponta erre úgy reagált: sem Udreával, sem más politikussal nem egyeztetett a főügyész személyéről, Kövesi pedig azt mondta: nem ez az első alkalom, hogy egy gyanúsított rágalmazó kijelentéseket tesz vele kapcsolatban, ezért nem kívánja kommentálni az ügyet. A SRI is jelezte: nem kíván reagálni egy gyanúsított állításaira.
Udrea amúgy azt is állította, hogy a SRI nem támogatta Alina Bica – akivel baráti viszonyban áll – kinevezését a DIICOT élére, mert nem állt elég közel a hírszerzéshez. Azt mondta: Bica panaszkodott is neki, hogy a kinevezése után a SRI nem volt hajlandó őt az ügyosztálya által vizsgált ügyekkel kapcsolatos információkkal ellátni.
Elena Udrea egyúttal azt is elmondta, hogy a vesztegetési ügyekben közvetítéssel vádolt exférje, Dorin Cocoş egyszer Florian Coldea utasítására 500 ezer eurót vitt Ghiţának, hogy azt a jelenlegi kormány szócsövének számító hírcsatornájára, a România TV-re fordítsa.
Mint ismeretes, Udrea ellen azért indított eljárást pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása miatt a DNA, mert a gyanú szerint tudott férje vesztegetési ügyeiről. Miután felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből, helyette ideiglenesen Eugen Tomac irányítja a PMP-t. Udreának – akit bírói felügyelet alá helyeztek – tilos elhagynia Bukarestet, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen. Ez először pénteken történt meg.
Újabb eljárások Alina Bica és Dorin Cocoş ellen
Előzete letartóztatásba helyezte pénteken a DNA Alin Cocoşt, Dorin Cocoş üzletember – Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke volt férje – fiát az Alina Bica ellen zajló eljárás kapcsán.
Mint ismeretes, Bicát azzal vádolják, hogy még 2011-ben, a restitúciós bizottság tagjaként elintézte, hogy egy üzletember számára a valós ár háromszorosát, több mint 377 millió lejt fizessék ki kárpótlásként egy 13 hektáros bukaresti telekért. Az ügyben közvetítőként eljáró Dorin Cocoşt már korábban őrizetbe vették, most azonban a fiát, Alint is vizsgálati fogságba helyezték, miután kiderült, hogy ő is részt vett a vesztegetési ügyben.
Ráadásul az ebben az ügyben is vizsgálati fogságba helyezett Bica és Cocoş ellen egy másik restitúciós ügyben is eljárás indult – a vád szerint Cocoş 16 millió eurót kapott, hogy közbenjárjon Bicánál két visszaszolgáltatási ügy rendezésében.
Bica ellen egy másik ügyben is eljárás indult: a gyanú szerint 2006-ban az ügyben eljáró ügyészként megvesztegették, hogy próbálja elkenni egy bűncselekményekkel vádolt üzletember, Ovidiu Tender ügyét. A DNA azt állítja: 2013-as kinevezése óta Bica Tender érdekeinek rendelte alá a DIICOT-ot. Ügyészségi források szerint Tender feljelentést is tett Bica ellen, mondván: meg kellett vesztegetnie őt. Ebben az ügyben előzetes letartóztatásba helyezték Bica korábbi tanácsadóját, Florentin Mihăilescut is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2015. február 7.

Ki is vezeti most a Román Hírszerző Szolgálatot?
Eddigi viszonylagos névtelensége után hirtelen az újságok első oldalára került Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat ügyvivő igazgatója. Nem biztos, hogy örvend a hirtelen jött népszerűségnek, hiszen egyrészt egy titkosszolgálat vezetője – akárcsak az intézmény – inkább a névtelenséget kedveli, másrészt viszont Elena Udrea vádjai hívták fel rá a figyelmet.
Zöldségárus, terrorelhárító…
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója, a 44 éves Florian Coldea az Arad megyei Tornován született. Korábban korábban még egy alkalommal szerepelt neve az újságok első oldalán: a Bagdadban elrabolt három román újságíró kiszabadításában való részvétele miatt – akkoriban a munkatársai maguk között csak „007-es ügynöknek” nevezték.
Florian Coldea ipari szakközépiskolát végzett, szüleinek állítása szerint pedig a család ARO-típusú terepjáróval zöldséget árult a piacon. Másfél évet tanult a temesvári műegyetemen, tanulmányait azonban abbahagyta, mivel több vizsgán sem kapott átmenő jegyet.
Eléggé „későn érő” diák volt: csupán 25 éves korában, 1996-ban végezte el a Mihai Viteazul Hírszerző Akadémia pszicho-szociológia karát. Az első államvizsgán szintén megbukott, csak második nekifutásra volt sikeres. Igaz, nemsokára doktori címet is szerzett, katonai hírszerzési témakörben. Hírszerzői sikerében – ugyancsak bukaresti lapértesülés szerint – nagy szerepet játszott egyik rokona, az 1989 előtt a Securitate terrorelhárító egysége, az USLA parancsnokhelyettesi tisztségét betöltő Dan Gheorghe, aki „átmentette” magát a Román Hírszerző Szolgálatba, ahol egyébként a csausiszta-szárny” egyik képviselőjének ismerték.
Florian Coldea politikai vonalon Traian Băsescu embere volt, „hátországát” a Demokrata Liberális Párt két, hangadó aradi politikusa, Gheorghe Falcă és Gheorghe Seculici biztosította. A Román Hírszerző Szolgálat honlapján közölt életrajzából kiderül, hogy hírszerzőként „komplex antiterrorista küldetésekben, akciókban és műveletekben vett részt a Román Hírszerző Szolgálat külföldi partnereivel együtt”.
Kis ideig a SRI Terrorizmust Megelőző és Leküzdő Felügyelőségén dolgozott, és már 33 évesen az ország legfontosabb titkosszolgálata igazgatójának, George Maiornak az első helyettese lett. Politikai megfigyelők szerint „felfelé bukásában” – egykori szekus protektora mellett – nagy szerepet kapott az elrabolt román újságírók kiszabadításában játszott szerepe. Erről konkrét adatok ugyan nincsenek, az ügycsomót Traian Băsescu jó időre titkosította, a román sajtó szerint azonban Florian Coldea egyike volt a kiszabadításukra irányuló akció vezetőinek.
Furcsa cetlik
Florian Coldea neve azonban számára kellemetlenebb esetekben is felmerült. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt akkori elnöke 2007-ben két fénymásolattal bizonyította, hogy Traian Băsescu államfő felkérésére a titkosszolgálatok munkatársa kompromittáló anyagokat gyűjtött az alkotmánybíróság tagjairól, pontosabban Ion Predescuról, Nicolae Cochinescuról és Aspazia Cojocaruról. Mircea Geoană szerint a fénymásolatokon Coldea aláírása szerepelt, ezért a pártelnök kérte az államfő, a SRI teljes vezetősége lemondását, illetve Florian Coldea vád alá helyezését.
A későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a fénymásolatok eredetije valóban Florian Coldea íróasztaláról származnak, és maga sem tagadta, hogy a „cetlik valahogy elkallódtak”. A fénymásolatok végül is semmit sem bizonyítottak, mert arra is fény derült, hogy a SRI semmilyen jelentést nem készített az alkotmánybíróság említett tagjairól. A kivizsgálások idejére Florian Coldeát felfüggesztették tisztségéből, ám végül minden megoldódott George Maior megállapításával, miszerint „a Román Hírszerző Szolgálat nem végzett politikai rendőri tevékenységet”.
Florian Coldea öt hónappal a botrány kirobbanása után ismét elfoglalhatta titkosszolgálati tisztségét, mi több, Traian Băsescu jóvoltából 2008-ban dandárparancsnoki, 2012-ben vezérőrnagyi, 2014-ben pedig altábornagyi rangot kapott.
500 ezer eurót kért?
Korábban is terjedtek olyan hírek, hogy Florian Coldea a dâmboviţai hatalmat szolgáló, kulisszák mögötti szálak mozgatója, mi több, a romániai igazságszolgáltatást is befolyásolni tudja. Erre nincsenek bizonyítékok, ám most a SRI ügyvivő igazgatóját Elena Udrea most azzal vádolja, hogy volt férjétől, Dorin Cocoştól az altábornagy 500 ezer eurót kért – készpénzben – a szociáldemokrata Sebastian Ghiţă televíziójának támogatására.
A több dossziéban is a legkülönfélébb bűncselekményekkel megvádolt Elena Udreának arról is tudomása van, hogy Victor Ponta Coldeát leváltotta volna tisztségéből, ha megnyeri az államfőválasztást. Florian Coldea ugyanis – Udrea szerint – Klaus Johannist támogatta. Elena Udrea szerint egyébként minden gondja-baja a Florian Coldeával való konfliktusából származik. Igaz, erre semmilyen bizonyítéka sincs.
Mindezek kapcsán Florian Coldeát hétfőn hallgatja meg a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság.
Bogdán Tibor
maszol.ro

2015. február 10.

Belföldi hírek
Felmentett titkosszolgálati vezető
Nyilvánosan visszautasította az őt ért vádakat Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) ideiglenes igazgatója, és meghallgatása után a RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy megalapozatlanok a Coldeát gyanúba keverő sajtónyilatkozatok.
A hírszerzés vezetőjét a korrupcióval gyanúsított Elena Udrea vádolta visszaélésekkel. A képviselő szerint Romániában valójában az RHSZ ideiglenes igazgatója van hatalmon, és ő dönti el, melyik politikus vagy üzletember kerül börtönbe, ugyanakkor azt állította, hogy Coldea az elnökválasztási kampányba is beavatkozott Klaus Johannis oldalán. Coldea alaptalan rágalomnak minősítette a vádakat, és azt mondta: az RHSZ vezetése a teljes politikai semlegesség és azonos távolságtartás jegyében végezte munkáját a tavalyi választási évben is. Az RHSZ biztonsági szolgálatának vezetője belső ellenőrzést kezdeményezett az ügyben, Georgian Pop, a titkosszolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke ennek ismertetése után kijelentette: a parlamenti bizottság megalapozatlannak találta Udrea vádjait, a testület semmi törvénysértőt nem talált az RHSZ ideiglenes vezetőjének tevékenységében.
Hat szavazás Udrea ügyében
A képviselőház hat különálló szavazást tartott tegnap Elena Udrea ügyében, a döntés lapzárta után született meg. Udrea esetében az igazságszolgáltatás három kérést nyújtott be a bűnvádi eljárás elindításának jóváhagyására a Bute-gála és a Microsoft-ügyben, és további hármat az előzetes letartóztatásba helyezés jóváhagyására ugyanabban a két ügyben. A szavazás előtt Udrea beszédet tartott a parlamentben, melyben azt mondta, bizonyos szempontból vétkesnek tartja magát. Fenntartotta, hogy ő a politikai szálakat a háttérből húzogató Florian Coldea bosszújának áldozata. Úgy vélte, ennek egyik bizonyítéka az, hogy amikor kinyitotta a száját, az ügyészség néhány óra alatt öt folyamodványt nyújtott be a parlamenthez, amelyben ellene indítandó bűnvádi eljárásokhoz és letartóztatásához kéri a képviselők hozzájárulását. A szavazás előtt Vasile Blaga elmondta, a Nemzeti Liberális Párt Udrea kiadására fog szavazni, Victor Ponta pedig általánosságban kijelentette, pártja és a konzervatív-liberális frakció a parlamenti képviselők mentelmi jogának a felfüggesztésére szavaz.
Gyors ütemben Borbélyról
A képviselőház Állandó Bizottsága tegnap úgy döntött, elküldi a jogi bizottságnak a főügyész kérését a Borbély László elleni bűnvádi eljárás elindítását illetően – jelentette be Nicolae Mircovici háztitkár. Elmondta, bár a szabályzat nem ír elő határidőt a bűnvádi eljárás elindítására vonatkozóan, csak az őrizetbe vételre és a letartóztatásra vonatkozó kérés esetében van megszabva háromnapos, illetve ötnapos határidő, ennek ellenére felkérték az Állandó Bizottságot, hogy gyors ütemben vitassa meg az igazságszolgáltatás kérését.
Johannis a parlament előtt
Klaus Johannis partneri viszonyt ígért a parlamentnek, ugyanakkor olyan magatartást kért a törvényhozóktól, amellyel hozzájárulnak a parlament hitelének helyreállításához. Az államfő első alkalommal intézett beszédet tegnap a parlamenthez, és jelezte, hogy minden parlamenti ülésszak elején élni akar ezzel az alkotmányos jogával. Johannis szerint a politikusoknak fel kell hagyniuk azzal, hogy döntéseiket szavazatnövelő és népszerűséghajhász szempontoknak rendelik alá, a maga részéről pedig megígérte, hogy sosem fog populista témákban népszavazást kiírni. Arra kérte a politikusokat, hagyjanak fel a látszatintézkedésekkel, mert az országot csak valódi reformokkal lehet előbbre vinni. Úgy vélte, a választási reform a legjobb alkalom arra, hogy a parlament hatékonyabbá váljék és valóban a népakaratot jelenítse meg. Johannis úgy fogalmazott, hogy erős parlamentet szeretne, mert ha a törvényhozás gyenge, akkor a demokratikus berendezkedés gyenge láncszemévé válik. Az elnök új párttörvényt sürgetett, amely átláthatóvá tenné a kampányfinanszírozást, felszámolná a választási turizmust (többes szavazást) és szavazatvásárlást. Johannis rámutatott: az alkotmány közvetítői szerepet szán az államfőnek, és ő ennek eleget akar tenni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. február 10.

„Alaptalanok” a hírszerzés ügyvivő igazgatója elleni vádak
Alaptalanok a Florian Coldeát, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatóját és a testületet ért, bűncselekményekben való érintettségről és a politikába való beavatkozásról szóló vádak – erre a következtetésre jutott a parlament SRI-t felügyelő bizottsága hétfőn, miután zárt ajtók mögött, közel öt órán keresztül hallgatta meg az érintett, illetve a SRI többi vezetőjének álláspontját.
Az ülésen bemutatták azt a jelentést, amely a SRI Elena Udrea vádjai nyomán elvégzett belső vizsgálatainak eredményét összegzi, a jelentés tartalmának ismertetésén azonban Coldea már nem vett részt.
A maratoni meghallgatás végén Coldea határozottan cáfolta az ellene felhozott vádakat, minden valóságalapot nélkülöző lejáratásnak minősítve azokat. Leszögezte: a SRI az elmúlt évben lezajlott elnökválasztási kampány során mindvégig politikailag semleges intézményként működött, és a törvényes kereteket tiszteletben tartva működött együtt a különböző állami intézményekkel.
Rámutatott: ha valaki törvénytelenségről szerez tudomást, köteles az illetékes állami hatóságokat értesíteni. Coldea azt is kijelentette: biztosította a testület tagjait, hogy a SRI továbbra is megtesz mindent a nemzetbiztonság megvédéséért.
Georgian Pop, a bizottság elnöke elmondta: a meghallgatás során adott válaszok, illetve a jelentés alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a vádak alaptalanok. Daniel Savu, a testület szociáldemokrata tagja kifejtette: tavaly George Maior két ízben is meghívta a vádakat megfogalmazó Elena Udreát a SRI-hez – a meghívást államfőjelölti minőségben kapta –, a találkozókon pedig Coldea is jelen volt, de Udrea akkor egyik, általa utólag megfogalmazott vádat sem vetette föl.
Azt is közölte, hogy Coldea szerint nem a SRI készítette azokat a képeket, amelyek a Párizsban shoppingoló Udreáról és Alina Bicáról, a szervezett bűnözés elleni ügyosztály korrupció gyanúja miatt előzetes letartóztatásban levő volt vezetőjéről készültek. Rámutatott: mivel Udrea nem mellékelt semmilyen bizonyítékot, a testület a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet.
Mint ismeretes, Coldea George Maior SRI-vezető váratlan lemondása nyomán került a belföldi hírszerzés élére. A tábornokot Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) korrupcióval gyanúsított volt elnöke, korábbi fejlesztési miniszter gyanúsította meg, azt állítva, hogy az ellene zajló DNA-akciók mögött valójában Coldea áll, aki így kíván bosszút állni rajta azért, mert a SRI mellett „alternatív információforrásként” szolgált Traian Băsescu volt államfő számára.
Egyben azzal is megvádolta, hogy személyesen követelt félmillió eurót volt férjétől, a szintén korrupcióval gyanúsított Dorin Cocoștól a kormányzó PSD-hez közel álló Romania TV hírcsatorna számára. Azt is mondta, hogy Coldea Alina Bicára is megpróbált bizonyos ügyekben nyomást gyakorolni.
Georgian Pop egyébként hétfőn elmondta: a testület hivatalból indított vizsgálatot az ügyben, nem külső felkérés alapján.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

2015. április 30.

Titkosszolgák: kékszemű fiúk fű alatt
Néhány hónapja feltűnően sok botrányszagú hír röppent fel a hazai titkosszolgálatokkal kapcsolatosan. Mindez nem azt jelenti, hogy megtáltosodott volna a média, hogy zseniális oknyomozó újságírók tűntek volna fel, mint ahogy azt sem, hogy netán „megtért” volna és lelkiismeret-furdalása hatására kipakolt volna egy-egy kém. Ellenkezőleg: a kémek birodalmából származó vagy azzal kapcsolatos valamennyi hírt, kiszivárogtatást, leleplezést óvatosan és körültekintően kell kezelnünk, mert manipulációs szándékkal készülhettek. Lehet elterelés, fenyegetés, burkolt üzenet a politikának, vagy – miért ne? – egy rivális társaság mérgezőnek szánt, a közvélemény elé dobott információja.
Alapszabály a titkosság
Mindennek okait nagyjából 2500 éve ismerjük a legendás Szun Cenek köszönhetően. A hadviselés törvényei címet viselő hadtudományi alapművében a szerző teljes fejezetet szentel a kémek alkalmazásának és a velük való bánásmódnak, hiszen – amint azt a bevezetőben leszögezi – „aki az ellenség helyzetének megismerésével nem törődik, az gonoszak közt is a leggonoszabb, az nem lehet emberek vezetője, az nem lehet az uralkodó segítsége, az nem lehet a győzelem ura.” (Tőkei Ferenc fordítása)
Világosan fogalmaz: az uralkodó (mai fogalmakkal az államhatalom) nem létezhet kémek nélkül, mert „a hadsereg minden dolga közül a kémekkel tartsuk fenn a legszorosabb kapcsolatot, senki ne kapjon busásabb jutalmat a kémeinknél, s ne legyen titkosabb dolog, mint kémeink szolgálata.” És egyértelműen: „Amikor egy kémünk még el sem kezdte munkáját, de már előre híre támad, akkor a kémnek is, de annak is, aki hírét költötte, meg kell halnia.”
Vagyis a kiszivárogtatás, a fecsegés, a leleplezés az ellenkezője mindannak, amit ebben a minden állam számára létfontosságú szakmában művelni lehet.
Maior kipakolt?
Jogos tehát a kérdés, vajon mi lehetett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szándéka 2014 júliusában, amikor igazgatója, George Maior egy interjúban kijelentette: a román hírszerzés feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén. Maiorral akkor az Adevărul Live román hírportál készített interjút, amelyet interneten is élőben közvetítettek. Az Adevărul riporterei egyebek között arról kérdezték a SRI vezetőjét, hogyan értékeli a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn korábban elmondott beszédét és Orbán Viktor azon politikáját, „amellyel megpróbálja visszaadni a magyarok meggyőződését, hogy ők olyan nemzetet alkotnak, amely fontos dolgok megvalósítására képes.” George Maior azt állította: a SRI igazgatójaként nem akarja kommentálni Orbán Viktor szavait, de dolgozik rajta, hogy „ez a propaganda” ne alakuljon át konkrét cselekvéssé Románia területén.
Hozzá kell még tennünk, hogy az interjú az elnökválasztás évében készült. Amint azt a Hotnews.roportál által megkérdezett Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő is kifejtette, a román hírszerzésnek nem lehet feladata az autonómia megakadályozása, de elképzelhetőnek tartja, hogy pillanatnyilag ez volt a politikai opció, és egy ilyen feladatot is kapott. „Választási évben a jobb- és a baloldal, valamint a titkosszolgálat mindig előrántja a magyarveszély-kártyát, hiszen az idegengyűlöletre mindig van vevő, értékes voksokat lehet azzal szerezni” – tette hozzá Márton.
A SRI vezetője nem első alkalommal nyilatkozott autonómiaügyben, nyolc évvel korábban, 2006 decemberében jelezte, hogy a Nagy-Románia Párt által fújt riadót követően SRI-jelentés készül arról, milyen információkat gyűjtöttek a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban.
George Maior idén januárban lemondott tisztségéről, miután a párizsi terrortámadások után nyilvános szócsatába keveredett az Alkotmánybírósággal. Azt sugallta, hogy a taláros testület viseli a felelősséget, ha Romániában is baj lesz, miután alkotmányellenesnek minősítette a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó rendelkezéseket. Ráadásul Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság elnöke elpanaszolta a sajtónak, hogy különböző állami intézmények – köztük a SRI – nyomást gyakorolnak az alkotmánybírókra, és a taláros testület tagjai fenyegetve érzik magukat.
Öröm az ürömben a SRI számára, hogy miközben a Nagytestvér-törvények sorra elbuktak (amelyekre szerintük azért lett volna szükség, hogy hatékonyabbá tegyék Romániában a terrorizmus elleni harcot), a közvélemény-kutatások szerint 50 százalék fölé emelkedett a korrupt politikusok tucatjait lebuktató intézmények, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a hírszerző szolgálat bizalmi indexe – s ezekben az ügyekben bizony sűrűn hallgatták le az érintetteket. Mi több, a terrorizmus elleni harc sem állt le, április elején a SRI honlapján jelentették be: tíz évre kiutasítottak egy tunéziai állampolgárt, egy hattagú, meg nem nevezett állampolgárságú csoport öt tagját hét évre, egyik tagját pedig három évre. Utóbbi csoportról azt közölte a szolgálat, hogy tagjai az Iszlám Állam és az Al-Kaida terrorszervezetek radikális nézeteit vallották, és dzsihadista irányultságú szélsőséges iszlamista propagandát fejtettek ki Románia területén. A SRI szerint a radikalizálódás előrehaladott állapotában levő személyek elszigetelt csoportot alkottak, amely veszélyeztette Románia biztonságát. A titkosszolgálat azt is hozzátette, 2013 óta tartja megfigyelés alatt a kiutasított személyeket. A Digi24 hírtelevízió honlapján azt is közölte, hogy a csoport Szatmárnémetiben működött, tagjai pedig francia állampolgárok voltak.
A SRI története dióhéjban
Amint arról annak idején Virgil Măgureanu, a román titkosszolgálat 1989 utáni alapítója az Adevărul napilapnak egy interjúban beszámolt, az 1989-es decemberi fordulatot követően a volt Szekuritáté tárgyi vagyonának nagy részére rátette a kezét a hadsereg, a többire a belügyminisztérium, a szervezetet egyrészt feloszlatták, másrészt a tagjai felszívódtak, elmenekültek a várható népharag elől, úgy kellett később összetoborozni őket. A decemberi eseményeket követően két személyes biztonsági szolgálat volt csupán: Ion Iliescu és bizalmi alapon kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadója, Virgil Măgureanu. Az újjászerveződő szolgálat HR-politikájáról ennyit mondott: „Mivel nem tudtuk előéletük büntetlenségét ellenőrizni, gyakorlatilag minden volt Szekuritáté-tagot alkalmaztunk. (…) Nem alkalmazhattunk embereket az utcáról szedve össze őket, olyan alapon, hogy ki követeli hangosabban a demokráciát.”
A SRI-t 1990. március 26-án hozták hivatalosan létre, Măgureanu hevesen tagadta, hogy a marosvásárhelyi pogromot használták volna fel ürügyül legitimálására. 1997-től 2000-ig Costin Georgescu vezette, 2001–2006 között Radu Timofte, lemondása után néhány hónapig Florian Coldea, majd idén januárig George Maior, az ő utódja Eduard Hellvig. Becslések szerint 2009-ben több mint 10 ezer alkalmazottja volt – az állomány létszáma egyébként titkos.
És a többiek
A SRI mellett még legalább hét titkosszolgálatot működtetnek Romániában. Ezek az 1989. december 26-án akkor még négy taggal létrehozott állami vezetők védelmét biztosító kormányőrség (SPP), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), a különleges kommunikációs szolgálat (STS), a Védelmi Hírszerzési Főigazgatóság (DGIA), a Katonai Hírszerző Igazgatóság (DIM – J2), a Katonai Elhárítás (DCISM), a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) nevű belügyi hírszerző szolgálat.
A SRI, a SPP, a STS és a SIE évi személyzeti költsége 2014-ben 1,3 milliárd lej körüli volt, az egészségügyi fizetésekre ugyanabban az évben 730 milliót költöttek, állítják a titokzatosság ellenzői. A hatalom birtokosai közben joggal mutogatnak Szun Ce mesterre. De nemcsak ők, a DNA főügyésze, Laura Codruţa Kövesi az Erdélyi Napló által is közölt interjúban megerősítette: a korrupciós tettekre vonatkozó információk megszerzése terén a SRI továbbra is a fő partnerük, ezt az együttműködést törvény is szabályozza. A nagy korrupció elleni harcban az intézmények, a DNA, a SRI, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), valamint a belügyminisztériummal való együttműködés nélkül képtelenek lennének lezárni az ügyeket – mondta Kövesi.
Ami az együttműködést illeti, annak egy kevésbé szokványos formájára is fény derült a napokban. Ion Iliescu román exelnök egy, a német Der Spiegelnek adott interjúban beismerte: 2002–2003-ban anélkül, hogy tudta volna, pontosan mire is bólint rá, „elvileg” jóváhagyott egy CIA-kérést, de nem volt tudomása arról, hogy az amerikai hírszerzés titkos börtönt létesít Románia területén. A részleteket Ioan Talpeş, elnöki tanácsadó, volt SIE-igazgató is igazolta: Románia egy vagy két titkos börtön létrehozására adott engedélyt, megkönnyítendő Románia NATO-csatlakozását. Az Amnesty International viszont úgy tudja, hogy az ország cserében több millió dollárt kapott az amerikai kormánytól.
Willman Walter 
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2017. január 12.

Felfüggesztették tisztségéből a SRI operatív vezetőjét
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Eduard Hellvig felfügesztette tisztségéből a SRI operatív vezetőjét, Florian Coldeát, miután Sebastin Ghiță szökésben lévő üzletember több bűncselekmény elkövetésével vádolta meg nyilvánosan a tábornokot.
A SRI csütörtök esti közleménye szerint a szolgálatban bizottság jön létre Florian Coldea esetleges törvényszegéseinek vagy szakmai vétségeinek kivizsgálására. A vizsgálat lefolytatásáig a SRI eddigi második emberének hatáskörét Eduard Hellvig veszi át.
A több bűncselekménnyel gyanúsított és országos körözés alatt lévő Sebastin Ghiță az elmúlt napokban videóüzenet-sorozatban számolt be Florian Coldea állítólagos viselt dolgairól. Az üzletember a legutóbbi, szerda este közzétett felvételen azt bizonygatta, hogy szoros baráti viszonyt ápol a tábornokkal, akivel néhány alkalommal együtt is nyaraltak külföldön. 
Sebastin Ghiță azzal vádolja Florian Coldeát, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjével, Laura Codruța Kövesivel együtt az irányításuk alatt tartják az államfőt, és azzal zsarolják Klaus Johannist, hogy bűnvádi eljárásokat indíttatnak ellene, illetve a felesége ellen. Az üzletember azt állítja: a SRI igazgatóhelyettese letartóztatással fenyegette meg Victor Ponta korábbi miniszterelnököt, ha erőlteti a Brassó-Comarnic autópálya megépítését.
Néhány napja az egyik videóüzenetben Sebastin Ghiță arról is beszélt: Florian Coldea megzsarolta az akkor kormányfői tisztséget betöltő Victor Pontát, hogy Laura Codruţa Kövesit javasolja a DNA élére. A korrupcióellenes ügyészség vezetője erre a kijelentésére nem kívánt reagálni, csak annyit jegyzett meg, hogy „egy szökésben levő gyanúsított” nyilatkozatait nem kommentálja.
Korábban az üzletember azzal is vádolta Coldeát és Kövesit, hogy igazságtalan döntések születtek bizonyos büntetőjogi perekben, így például a 2014-ben tíz év jogerős börtönbüntetésre ítélt Dan Voiculescu médiamágnás és politikus esetében. Egy hangfelvételt is közzétett, amelyen Traian Băsescu államelnök is megszólalt, aki az elmúlt években a hírszerzés szigorúbb ellenőrzését szorgalmazta. Szerinte ugyanis a hírszerzés túl nagy befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban és a közéletben, ami visszaélésekre ad lehetőséget. A Ghiță  által kiszivárogtatott felvétel ügyében január elején a legfőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított.
Az üzletembert többek között megvesztegetéssel, zsarolással, befolyás vásárlásával, titkosnak minősülő információk nyilvánosságra hozatalával és jogosítvány nélküli gépkocsivezetéssel gyanúsítják. Bűnvádi dossziéja 1300 oldalas, és öt feljelentésen, illetve 35 tanú vallomásán alapul. Távollétébenletartóztatási parancsot adtak ki ellene, mert nem jelent meg az ügyészségen, amikor beidézték. Azóta országos körözés alatt ál, emellett nemzetközi elfogatóparancs is készül ellene.
maszol.ro

2017. január 14.

Vizsgálatot indított a SRI Ghiță leleplezéseinek ügyében
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) bejelentette, vizsgálat indult Sebastian Ghiță volt képviselő leleplezéseinek ügyében, a belső vizsgálat lezárultáig pedig Florian Coldea igazgatóhelyettes hatáskörét az intézmény igazgatója veszi át.
Sebastian Ghiță mostanáig hét felvételt hozott nyilvánosságra a România Tv-ben, amelyekben szó esik Florian Coldeaáról, valamint Laura Codruța Kövesiről, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetőjéről, akikről azt állítja, hogy baráti viszonyban álltak vele.
A szerdán sugárzott felvételen Sebastian Ghiță azt mondja, hogy több ízben is üdült külföldön Florian Coldeával és családjaikkal, és egy fényképet is közölt, amin többek között két nő látható, akikről azt állítja, hogy egyikük az ő felesége, a másik pedig Dorina Coldea, Florian Coldea felesége. Dorina Coldea szintén a SRI-nél dolgozik.
Egy másik felvételen Florian Coldea egy ház teraszán jelenik meg. A film Sebastian Ghițával folytatódik, aki megjelenik a teraszon, és valakivel beszélget, ám a beszélgetőpartner nem jelenik meg a képeken.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

2017. január 16.

Ügyészek és titkosszolgák veszedelmes viszonyára deríthet fényt a Coldea-dosszié
Nemcsak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tekintélyét ássa alá, hanem a bűnüldözést és a korrupcióellenes harcot is alapjaiban megrengetheti Florian Coldea igazgatóhelyettes kompromittálódása.
Milyen mértékben befolyásolják a titkosszolgálatok az igazságszolgáltatás tevékenységét; indult-e bűnvádi eljárás politikusok, magas rangú állami tisztségviselők ellen politikai megfontolásból, a hírszerzés és a nyomozó hatóság közötti összefonódás eredményeképpen? A fenti kérdéseket nem a kommunista diktatúrában alkalmazott módszerek, hanem éppen napjaink különös esetei kapcsán teszik fel sokan Romániában. Éspedig a részben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesét övező botrány apropóján, amely miatt felfüggesztették tisztségéből, és belső vizsgálatot indítottak a titkosszolgálat katonai vezetője ellen.
Florian Coldea altábornagynak az okozta a vesztét, hogy – mint az elmúlt napokban kiderült – szoros kapcsolatot ápolt egy jelenleg nemzetközi körözés alatt álló, megannyi bűncselekménnyel gyanúsított üzletember-politikussal. Azzal a Sebastian Ghiță volt parlamenti képviselővel, aki több mint félszáz vállalkozásán keresztül az elmúlt években több száz millió euró közpénzhez jutott az állammal kötött szerződések révén, és aki nem mellesleg a tavaly decemberi választásokig a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságában tevékenykedett. Széles körű politikai kapcsolatain – Ghiță egyebek mellett Victor Ponta volt kormányfő barátja – kívül a hírtelevíziót is működtető politikus ügyészeket és főrendőröket rángatott madzagon, nem hivatalos információk szerint hatalmát a titkosszolgálathoz fűződő viszonyának köszönhette.
Ennek ellenére az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly négy bűnvádi eljárást indított ellene, mire Ghiță reakciója az volt, hogy december közepén ismeretlen helyre menekült, majd szappanoperaszerűen nekifogott kitálalni. A tulajdonában lévő România hírtévében közzétett videoüzeneteiben például azt állította, Coldea és a DNA vezető ügyésze, Laura Kövesi túllépett a hírszerzés és az ügyészség közti intézményes együttműködés törvényes keretein, és kényük-kedvük szerint fabrikáltak dossziékat politikusok, közméltóságok, üzletemberek ellen. Ghiță szerint a Coldea–Kövesi-tandem nevéhez ártatlan emberek elítélése fűződik, ugyanakkor felesége, Carmen állítólagos dossziéján keresztül sakkban tartják Klaus Johannis államfőt is. Állításai alátámasztására a szökésben lévő exhonatya olyan felvételeket tett közzé, amelyek szerint Coldea az otthonában is meglátogatta, sőt együtt nyaraltak a Seychelles-szigeteken és Toszkánában.
A bukaresti sajtóban „007-es ügynökként” is emlegetett, a 2005-ben Irakban elrabolt román újságírók kiszabadítását személyesen levezénylő Coldea felfüggesztéséről a közös kirándulásokról szóló bizonyítékok nyilvánosságra kerülése után született döntés. Mégpedig a legmagasabb szinten, csütörtökön ugyanis Johannis négyszemközti beszélgetésen fogadta az SRI volt operatív vezetőjét.
A hírszerzés csütörtök esti közleménye szerint a sajtóban Coldeáról megjelent információk alapján Eduard Hellvig, a SRI igazgatója elrendelte egy rendkívüli belső vizsgálóbizottság felállítását, amelynek ellenőriznie kell, hogy Coldea megsértette-e a szakmai szabályokat. Miközben sokan úgy látják, Ghiță a kegyvesztetté válása miatt tálal ki, Coldea kompromittálódása nemcsak a hírszerzés tekintélyét ássa alá, hanem a romániai bűnüldözést és a korrupcióellenes harcot is alapjaiban megrengetheti. A botrány közepette egymás után állnak a nyilvánosság elé az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került politikusok – köztük Ponta, Elena Udrea volt miniszter és a börtönbüntetését töltő Dan Voiculescu médiamágnás –, azt állítva: az ellenük indított bűnvádi eljárás, bírósági ítélet koholmány, és – szerintük – bebizonyosodott az ártatlanságuk.
Krónika (Kolozsvár)

2017. január 16.

Ne legyenek illúzióink!
A legmorbidabb történeteknek is vannak humorosnak mondható mozzanataik. Ami most zajlik a SRI és a DNA környékén, ahhoz nem a morbid jelzőt célszerű használni, bár a mocsárban sosem lehet tudni, melyik lépés bizonyul végzetesnek. Na igen, a humor. Ilyen „betéttel” tette valamelyest derűsebbé a légkört az elnöki hivatal szóvivője: megjelent a sajtó képviselői előtt, hogy közölje a közvéleménnyel: semmiről nem tud semmit. Illetve, hogy annyit igen: az elnök valóban találkozott Florian Coldeával, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőhelyettesével, akiről mostanság furcsábbnál furcsább dolgok látszanak felszínre kerülni. Ennyit tudott mondani az eseményről a szóvivő, ami joggal váltotta ki a sajtósok kárörvendő élcelődését. Legyünk azonban megértőek. Képzeljük el, hogy az elnöki hivatalban hetelő sajtó joggal válhat türelmetlenné, így rendre kérdéseikkel zaklathatták a szóvivőt, aki tehetetlenségében mindegyre rányitotta az ajtót Klaus Johannisra, hogy hát érdeklődik... S ez ismétlődött újra meg újra, amíg az elnök türelmét vesztve rámordulhatott a hölgyre: ha még egyszer benyit, úgy kivágja, mint..., mint..., mondjuk, hogy a lába sem éri a földet! A hölgy pedig kénytelen-kelletlen kiállt a mikrofon elé, s közölte, eddig és ne tovább: nem tud semmiről semmit! A terebélyesedő botrány egy klasszikusnak számító mondással is jellemezhető: egy bolond akkora követ dobhat a kútba, hogy azt tíz okos sem képes kivenni. Sebastian Ghiţă természetesen nem bolond, sőt. A szóban forgó ügyhöz pedig szerintem száz okos sem elég. De hagyjuk a humort. Komolyra fordítva a szót, és úgy, hogy mi sem tudunk semmit, jogunk van kombinálgatni az információmorzsákat, amelyeket kellő türelemmel naponta kihámozhatunk a parttalan locsogóműsorokból, az írott meg az internetes lapok bennfentes vagy annak tűnő fejtegetéseiből. Azt mindjárt látni, hogy Coldea „mélységes” titkok tudója, s az elnököt joggal érdekelhette, hogy felfüggesztése esetén mit kezd ezekkel a mostanra tarthatatlanná vált helyzetben. Vagyis alku folyhatott kettőjük között. A jól értesültségüket fitogtatók azt is emlegetik, hogy Coldea és Codruţa Kövesi esetleg zsarolhatják Johannist. Ez sem kizárt, bár Johannis szempontjából könnyen ledolgozható a hátrány, amivel esetleg sarokba szorítható. Eléggé nevetséges lenneugyanis valamiféle házügyön lebukni... Így inkább Coldea látszik érdekeltnek valamilyen alkuban a SRI-ben fontos feladatokat ellátó felesége (ugyancsak tábornoki rangban) érdekében. Közben a SRIhez köthető más rokoni szálak is felmerültek, ami tovább bonyolítja kényesnek mondható helyzetét. Érdemes arra figyelni, hogy vajonmerről próbálnak meg mentőövet nyújtani neki. Ami azonban, feltételezésem szerint, nagyobb bizonyossággal szóba kerülhetett a „történelmi” beszélgetésen: mi az, aminek semmilyen körülmények között nem szabad kiderülnie, bármerre is kanyarogjanak a nyögvenyelősen elindult vizsgálódások szálai. Ez pedig az, hogy a pillanatnyilag célkeresztbe került Coldea és Kövesi milyen külföldi érdekek szolgálatában jártak el munkájuk során. A Ghiţă-féle videosorozatban a botrányt önleleplezésével kiváltó egykori s még talán mai „belsős” ügynök több esetben is utalást tesz erre. Mintegy ezzel indokolva, hogy a hosszú ideje tartó cinkossá- gát feladva otthagyta a szerinte Románia gazdasági érdekei ellen dolgozó SRI–DNA párost. Ez a pillanatnyilag feloldhatatlan dilemma! Amiből kimaradni látszik az új kormányzat, de világos, hogy nem maradhat egyszerű szemlélője a fejleményeknek, s Liviu Dragnea, na jó, Grindeanu kabinetjének is óvatosan kell eljárnia. A fölös (ki)fecsegés alaposan belerondíthat a PSD–ALDE-tervekbe. Mi a kiút? Hogy lakhat jól a kecske is és maradhat meg a káposzta is? Például éppen akkor, amikor hivatalba készül lépni Amerika új elnöke, Donald Trump. Aminek egyszerre kell örülni azzal, hogy (állítólag) a sokszor különös szerepben feltűnt Hans Klemm marad a nagykövet... Az ügyben mindegyre feltűnő Traian Băsescu szerepéről csupán annyit mondanék, hogy máris perbe foghatnák azért, amit most művel: majdhogynem kedélyesen adja a világ tudtára, hogy Románia mai állapotában maffiaállam. S a haja szála sem görbül. Mit nem mondok, hiszen kopasz... A mélyebben rejlő titkok dolgában szamárság lenne okoskodni. Engem ezeknél jobban foglalkoztat, hogy mit kezd a parlament, az elnök, a kormány azzal a káosszal, azzal az erkölcsi rombolással, amit a korrupcióellenes harc leple alatt elkövettek. Az intézmények iránti bizalmi index zuhanása jól jelzi a hitelvesztést, a helyzet tarthatatlanságát. De hát az „index” mit sem tehet ez ellen. A legfontosabb, hogy a parlament, de mindenekelőtt a PSD–ALDE szövetség sorra vegye mindazokat a törvényhozási teendőket, amelyekkel lehetetlenné teszik bármilyen hatalmi önkény eluralkodását a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban. Erre elsősorban Călin Popescu Tăriceanuban látok garanciát. Az elnök? Bizonyos szempontból ő látszik a „leggyengébb láncszemnek”. Pedig most már megemberelhetné magát, s körülményeskedés (pas cu pas) nélkül sorra kirugdoshatná a különböző hivatalokból az általa jogszerűen – ne találgassuk, milyen alkalmi meggondolásból – kinevezett meg az elnöki hivatal „farvizén” belobbizott, visszaélésekkel gyanúsítható törtetőket. Akkor is lépni köteles, ha netán bármilyen jó szolgálattal férkőztek is a kegyeibe! Ha pedig az igazságszolgáltatás bonyolult építménye ebből biztatást merít, s érzékeli, hogy van erő és akarat a változtatásra, bizonyára maga képes lesz elkezdeni a – másnak nem nevezhetem – nagytakarítást. Újraolvasva mindezt, legtöbb, amit mondhatok, hogy ne legyenek illúzióink! Ez még messze nem az igazság pillanata. Nemrégiben még azt írtam volna, hogy erre várni egy degenerált társadalomban merő illúzió. Most inkább azt gondolom, hogy egy minden rendű és rangú gazemberektől meggyötört társadalomban talán nem egészen reménytelen....
Makkai János
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék