udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Miklós Géza

2002. szeptember 26.

Népszavazással döntöttek a lakosok Csíkmadaras és Csíkdánfalva szétválásáról, március 15-én a kormányhatározat is megszületett. Miklós Gézával, Madaras polgármestere arról tájékoztatott, hogy az ő kinevezése után májustól megindult a hivatali munka, a hivatal hazajött Dánfalváról Madarasra. Új embereket kellett alkalmazniuk. Következett a birtoklevelek kiosztásának munkája. Most foglalkoznak a legelők visszaadásával. Szeretnének bekapcsolódni a SAPARD- programba. A falu vízellátásának megoldása most történik, ezt a Világbank támogatja. Egy regionális csatornarendszert terveztettek meg 1997-ben, ami azt jelenti, hogy Madarastól Csíkszentdomokosig minden helységben megoldódna ez a kérdés. /Daczó Dénes: Nem lehet mindent egy nap alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2002. november 12.

Félsikernek számítanak az elmúlt hétvégén Hargita megyében lebonyolított időközi helyhatósági választások. Az öt településből két helyen kell megismételni a szavazást, mert a részvételi arány nem érte el az ötven százalék plusz egyet. Maroshévízen sem sikerült polgármestert választani, mert a lakosság 41,49 százalék járult az urnák elé, így érvénytelen volt a szavazás. Érvénytelen volt a polgármester-választás Csíkmadarason is, ahol ugyan egyetlen jelölt szállt versenybe, az RMDSZ-es Miklós Géza, de csak 471 érvényes szavazat volt, s 909-nek kellett volna lennie, hogy meglegyen a szükséges arány. Miklós Gézának újra meg kell méretkeznie jövő vasárnap saját magával. Csíkkozmáson Bodó Dávid megszerezte a szükséges szavatot. Csíkszentsimonban az RMDSZ-es Fábián László lett a polgármester. A Kolozs megyei Feketetón meg kell ismételni választást. A Máramaros megyei Izasajón sem sikerült polgármestert választani. A település a nyáron vált le Rozália községtől. /Rédai Attila: Félsiker a vasárnapi választásokon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2006. április 8.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé haladva állt meg Csíkszentimrén, hogy a tavaszi áradások okozta károkról tájékozódjon. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere kifejtette, hogy a két éve különvált település az önállósodással járó többlettevékenység mellett kell megküzdjön minden évben a természeti csapással. Ezután az árvíz által érintett települések – Karcfalva, Madéfalva, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Tusnád, Tusnádfürdő és Kászonaltíz – polgármesterei vázolták a településeket ért károkat. Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ha nem folytatják az Olt mentén a tavaly megkezdett árvízvédelmi munkálatokat, továbbra is árvizekkel kell számolni a környéken. Markó Béla úgy értékelte, hogy az árvíz elleni védekezés a hosszú távú székelyföldi árvízvédelmi stratégia kidolgozásán múlik. /Orbán Ferenc: Markó Béla a Székelyföldön. Alcsíkon az árvízhelyzetről tájékozódott. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./

2015. június 16.

Nincs pénz árvízvédelemre Csíkszéken
A központi költségvetési finanszírozás hiányában idén sem tudják folytatni az évekkel ezelőtt elkezdett árvízvédelmi munkálatokat Csíkban. A Suta-tó esetében kivitelezési terv készül, de a megvalósításhoz szükséges pénz még nem áll a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére.
Hiába várt, nem kapott pénzt egyetlen csíki árvízvédelmi beruházás folytatására vagy elkezdésére sem ebben az évben az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnöksége. Pedig olyan, évek óta elkezdett munkálatokat is kellene folytatni, amelyekre nagy szükség van – közölte kérdésünkre Miklós Géza, a szakaszmérnökség igazgatója. Más beruházások elkezdése évek óta tolódik.
Az igazgató szerint a Csíkszereda melletti Suta-tó helyreállításának és a Fitód-patak szabályozásának kivitelezési terve befejezés előtt áll, de finanszírozás még nincs a beruházásra. Ezt világbanki kölcsönből tervezik biztosítani – tudtuk meg. A korábbi elképzelések szerint itt felújítanák a gátat és kitakarítanák a tavat, a három kisebb tó pedig biztosítaná a hordalék felfogását, megelőzve a nagy tó újbóli feltöltődését. A csíkszeredai Suta-tóból 2007-ben biztonsági okokból engedték le a vizet, a mederben azóta nagy bozótos alakult ki.
Hasonló módon késik a Suta 2-ként ismert helyszínen, Csíkszentléleken a Kerekfenyő-domb alatti területre tervezett vízgyűjtő gát elkészítése a Mindszent-patakán, amelyre ismételt ígéreteket igen, de pénzt nem kapott az utóbbi években a szakaszmérnökség. Az igazgató szerint ennek a beruházásnak a tervezése is akadályokba ütközik, mert a terület egy része Natura 2000-es védettséget élvez, és környezetvédelmi engedélyeztetése nem egyszerű. Az ide elképzelt mesterséges tó 400 ezer köbméter vizet tárolna, amely egyrészt a környékbeli csapadékot fogná fel, ugyanakkor megfelelő szinten tudná tartani a vízhozamot, és Csíkzsögöd sem lenne kitéve az áradás veszélyének.
Nem folytatódik idén a Csíkszentmihály községet is átszelő Rákos-patak szabályozása sem, amelyet 2011 őszén kezdtek el, miután többször végigsöpört a környező településeken az ár. Akkor Csíkvacsárcsiban és Ajnádon kisebb szakaszon támfalak készültek, majd az építkezés leállt, és azóta sem folytatódott. A beruházás során Göröcsfalva Vacsárcsi felőli határában egy kisebb vízgyűjtő gát is épülne. Szükség van a Kászon-patak Hargita megyei szakaszain a partvédelemre, illetve a Tusnád-, Madaras- és Kozmás-patak szabályozására is, és ugyanezt kellene elvégezni az Olton Verebes és Csíkszentkirály között.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2016. június 3.

Összesítette az eddigi árvízkárokat a katasztrófavédelmi bizottság
A nagy mennyiségű csapadék, és a hegyoldalakról hirtelen lezúduló víz okozott árvizet Hargita megye több településén.
A Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság péntek délelőtti ülésén egy összesítést is bemutattak a károkról. Eszerint Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Tölgyesen, Bélborban, valamint több felcsíki településen pincékbe, udvarokra, mezőgazdasági területekre hatolt be a víz, amely kutakat is elárasztott.
A legérintettebb településnek Gyergyócsomafalvát nevezte meg Gheorghe Pop dandártábornok, a Hargita megyei hivatásos tűzoltóság vezetője. Csomafalván 500 udvart, pincét öntött el a víz, de mint mondta, nem kellett senkit kitelepíteni otthonából. Hozzátette, Csomafalvára több Hargita megyei település önkéntes tűzoltó-alakulatai érkeztek segíteni a károk elhárításában, de a szivattyúzáshoz elengedhetetlen a vizek apadása.
A Gyimes-völgyében Gyimesközéplokot és a hozzá tartozó kistelepüléseket is nehéz helyzetbe hozta az áradás – hangzott el. Több mint 30 portát érintett az áradás, amely hordalékkal zárta el a 12A jelzésű országutat is, ezt közben felszabadították. Le kellett állítani viszont a vasúti közlekedést a Csíkszereda-Kománfalva közötti szakaszon, mivel a víz Gyimesközéplokon egy hidat is megrongált, és noha folyamatosan dolgoztak a helyreállításon, a vasúti forgalom péntek délig még nem indult újra – közölte Andrei Jean Adrian Hargita megyei prefektus.
A Gyimesközéplokhoz tartozó Farkaspallót csak nagy kerülővel, Gyergyószentmiklós irányából lehet közúton megközelíteni, mivel a megáradt patak elvitte a hidat, ugyanakkor a megyei út több szakasza csak egy sávon járható, mivel a víz alámosta. Ugyanez a helyzet a Jávárdi-pataka felé vezető 127B jelzésű megyei úton is – jelentették be az ülésen.
Az megáradt Olt ismét elvitte a Csicsóhoz tartozó Oltfaluban az ideiglenes átkelőt, és így a község irányából Oltfalu és Csaracsó megközelíthetetlenné vált – ezt Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke jelezte a bizottság ülésén.
Ajnádon továbbra is gondokat jelent a Rákos-patak áradása. A most bekövetkezett események jelentős része megelőzhető lett volna az Olt vízgyűjtő medencéjében évek óta félbehagyott árvízvédelmi munkálatok elvégzésével, amelyek főleg Felcsíkot érintik – mutatott rá Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének vezetője.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2017. május 12.

Az iskola, amely minden rendszert túlélt – ünnepeltek Szépvízen
Hármas évfordulót ünnepeltek pénteken a szépvízi Nyirő József Általános Iskolánál: a településen az idén 165 éves oktatás évfordulóját, a 110 éve felépült iskolaépület, illetve azt, hogy tanintézet 25 éve vette fel a nagy székely író, Nyirő József nevét. A rangos eseményen kopjafát is állítottak.
Az ünnepséget az iskola udvarán tartották, ahol a köszöntőbeszédek sorát Kenéz Szilárda iskolaigazgató kezdte. Mint mondta, immáron 165. éve, hogy először becsengettek Szépvízen.
Ezt az iskolát az a közel négyezer gyerek teszi »alma materré«, akik itt végezték általános iskolai tanulmányaikat – fogalmazott.
Felszólalása után az ünnepségen rész vevő volt iskolaigazgatókat, tanárokat, neves életpályát bejárt volt tanulókat köszöntötte, majd átadta nekik az iskola először megszerkesztett évkönyvét. Péter Piroska volt igazgatóhelyettes, Izsák Zsékely Loránd csíkszentmihályi polgármester, Bogos Mária volt igazgató, Bíró Lujza nyugalmazott tanárnő, illetve az iskola névadója és szellemiségének táplálója, Pora Irma volt intézményvezető, illetve ifj. Miklós Géza, az iskola jelenleg is élő legrégebbi igazgatója is elismerésben és ajándékban részesült. Utóbbi azért ifjabbik, mivel annak idején neki az édesapja is iskolaigazgató volt – jegyezte meg Kenéz Szilárda.
Ezt követően Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait. „165 éve kezdődött az oktatás, 110 éve, hogy felépült a ma is impozáns iskolaépület, 25 éve pedig, hogy az iskola felvette a nagy Székely író Nyirő József nevét.
Elmondhatjuk, hogy Szépvízen régebbi az oktatás, mint maga az állam, amit szolgál. Hány rendszert és kort élt meg, illetve élt túl az iskolánk? A válasz az, hogy mindeniket túlélte. Ez nagyban köszönhető az elszán hitvallású pedagógusoknak, akik a közösséget szolgálták – emelte ki a községvezető.
Az elöljáró beszéde után a hármas évforduló alkalmából készített kopjafát avatták fel az udvaron. Az emlékművet és alkotóját Bogos Károlyt, Imets László, a tanintézet rajztanára méltatta.
A szellemi erőt és a példaképekre való emlékezést szolgálja a felállított kopjafa – intézte szavait az egybegyűltekhez.
A beszédek sorát Erős Piroska tanfelügyelő folytatta, illetve ifj. Miklós Géza volt iskolaigazgató zárta. A jelenlévők ezután az iskola tanulóinak zenés, táncos műsorát tekinthették meg, végezetül pedig az egybegyűltek koszorúkat helyeztek el az iskola névadójának emlékplakettjénél.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék