udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Cartarescu, Mircea

2000. december 6.

Dec. 4-én Bukarestben a román kulturális központ román-magyar értelmiségi csúcsot rendezett, melyen olyan személyiségek vettek részt, mint Andrei Plesu, Sorin Antohi, Horia Radu Patapievici és Mircea Cartarescu (román részről), illetve Göncz Árpád, Konrád György, Hankiss Elemér és Molnár Gusztáv (magyar részről). Az Értelmiségi elitek Kelet és Nyugat között című vitát Sorin Antohi vezette. Jelen volt Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete is. A vita befejeztével bemutatták Andrei Plesu magyar nyelven nemrég megjelent könyveit: a Madarak nyelve (Limba pasarilor, ford. Horváth Andor - Jelenkor, Pécs, 2000) és a Tescáni napló (Jurnalul de la Tescani - Koinónia, Kolozsvár, 2000) címűeket, amelyekből Mircea Cartarescu és Esterházy Péter írók olvastak föl egy-egy részletet. A rendezvény támogatói a bukaresti művelődési, illetve külügyi tárcák voltak. /(Anamaria Pop, Budapest): Értelmiségi csúcs Románia bukaresti Kulturális Központjában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2002. március 27.

Miként lettek a foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők jobbak, mint a Balkánon élő többi nép? - boncolgatta e kérdést a minap a lipcsei könyvvásáron Mircea Cartarescu 45 éves román író, akinek előadását rövidített formában tette közzé a Süddeutsche Zeitung c. napilap. "Ifjú koromban magam is bódultan faltam a román romantikus írók hősi eposzait, akik nem győzték dicsérni hőseink erényeit, a csatamezőn tanúsított bátorságukat, sugárzó felsőbbrendűségüket" - írta, sorsdöntőnek nevezve az utóbbi tulajdonság kialakulásában egyes erdélyi (román) értelmiségiek áttérését az ortodoxról a görög-katolikus hitre. A konvertálás révén e személyek eljuthattak Itáliába, ahol tanulmányaik során a "latin szellemiség" olyannyira a bűvkörébe vonta őket, hogy kialakult bennük az a tudat, mely szerint a románok nem egyebek modern kori rómaiaknál. Ezáltal nyilvánvalóan felsőbbrendűek minden szomszéd néphez képest, amelyek később telepedtek le a térségben. Idővel újabb "nemzeti primátusok" keletkeztek: a románok a térség első, kereszténynek született népe, a többiek csak utólag vették föl a keresztény hitet. Külön trákomán mozgalom fáradozott azon, hogy kimutassa a dákok hatalmas jelentőségét az ókori világon belül. Románia hanyatlását a "balkanizálódás" okozta, amely a sokat szidott fanarióta korszakban ment végbe. A románok felsőbbrendűbbnek tartották magukat a Balkán többi népénél. A román nép, amely évtizedeken át volt foglya a bezártságnak és az intenzív nacionalista propagandának, 1989-ben túltáplált tudattal lépett ki a szabad világ színpadára, hogy legott - és katasztrofális következményekkel - szembesüljön a valósággal. Ennek pedig elképedés, frusztráció, öngyűlölet és legfőképpen mások ellen irányuló gyűlölet lett az eredménye. Ebben gyökerezik mind a "belső ellenséggel" (magyarok, cigányok, zsidók) szembeni fellépés, mind a külpolitikában gyakran tetten érhető nyugatellenes szellem - mutatott rá előadásában Mircea Cartarescu. /A román nemzettudat nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék