udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1793
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1771-1793
Névmutató:
1991. február folyamán
A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.1995. november folyamán
Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./0. szeptember 24.
Még több magyar névtábla Váradon!
Nagyvárad – Visszateszi az EMI a központból leszerelt magyar utcanévtáblákat, sőt, jóval többet is ki fog helyezni. A lakosságnak ingyen készítenek magyar táblákat. Ugyanakkor az önkormányzattól kérik a rendezést – majd bíróságtól.
“Egyértelműen ludas Biró Rozália nagyváradi RMDSZ-es alpolgármester abban, hogy leszerelték a magyar utcanévtáblákat, s ezt a kijelentésemet bármikor vállalom” – nyilatkozta az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének sajtótájékoztatóján az utóbbi képviselője, Nagy József Barna. Sőt, szerinte az alpolgármester nyilatkozatai nem is hitelesek a témában. Az EMI mai tájékoztatóján Csomortányi István elmondta: “nem az ombudsman a ludas az ügyben, felkerestük, s kiderült, ő csak ajánlást tett a törvények betartására – ezt megküldte a városvezetésnek, amely viszont leszedette a táblákat.” Egyes információk szerint egyébként a feljelentő kérvényében még csak nem is szerepelt, hogy vegyék le a táblákat, ő csak annyit kért, hogy tudassák vele, mi az utcák hivatalos elnevezése…
Ellentétben
Mint megírtuk, pár napja 5 magyar utcanévtáblát szereltek le Váradon, az önkormányzat döntése alapján. Ezeket az EMi helyezte ki pár hónapja. Azóta 8-ra emelkedett az eltávolított táblák száma – mert a leszerelők kezdetben hármat ottfelejtettek. Az első táblákat még visszaadták a tulajdonosoknak, később azonban utasítást kaptak a városházáról, Ioan Nicu Seractól, hogy senkinek ne adják vissza a hanem vigyék el mindet.
Az ügy fontos eleme, hogy az EMI a történelmi megnevezések használatát tartja megoldásnak, az RMDSZ szerint viszont csakis tükörfordítások használhatóak, minden más szabályellenes. Csomortányi jelezte: “az RMDSZ és az EMI álláspontja tehát szöges ellentétben áll egymással, s mivel ez az utcanév-küzdelem sok más erdélyi magyar városban is napirdenden van, az RMDSZ-féle hozzáállás egyenesen káros és hátráltatja a megoldást”.
Nem hátrálnak meg
Az EMI-sek tárgyaltak azóta az önkormányzat képviselőjével, Mircea Ghiteával is. Ő lényegében azt mondta nekik: nem fognak razziázni a városban, csakis bejelentések alapján vesznek le táblákat, ha azok formailag, vagy a rajtuk szereplő megnevezést tekintve nem szabályosak. Készek akár az RMDSZ-féle, tükörfordításos táblákat is leszedni, mert arra sincs önkormányzati határozat. Nagy a káosz viszont a városban a román nyelvű utcanévtáblákkal is, ezekhez mégsem nyúlnak. Pedig számtalan formájú, színű, betűtípusú van kitéve mindenfelé. Erre Ghitea azt mondta, végülis a formailag nem szabályosak maradhatnak, a szerintük tartalmilag kifogásolhatókat is csak bejelentésre veszik le…
Az önkormányzat vonatkozó szabályozása sem egyértelmű tehát, s a románutcanévtáblák is sokfélék, azokhoz mégsem nyúlnak – figyelmeztetett az EMI-t képviselő Barta Béla. A szervezet képviselői bemutatták az 1995/33-as számú jogszabályt, amely határozottan keretet teremt a történelmi magyar utcanevek megjelenítésére, sőt, ennél több jogot is biztosít. Mi több, ez a törvény egy európai normatíva romániai ratifikációs okmánya… Nagy József barna hozzátette: “az önkormányzat sért tehát törvényt, amikor leveszi a táblákat, s nem az EMI, s nem azok a polgárok, akik kiteszik ezeket”.
A szervezet tagjai bejelentették: nemsokára kivétel nélkül az összes olyan táblát visszaszerelik, amelyet az önkormányzat eltávolíttatott. Sőt, “év végéig más számos további magyar történelmi utcanevet tartalmazó táblát szerelünk fel Nagyváradon”. Ezzel párhuzamosan egy sokadik beadványt is küldenek az önkormányzatnak, kérve, hogy rendezzék az ügyet és tüntessék fel hivatalosan a történelmi magyar utcaneveket is. Hozzátették: “ha ezt is lesöprik az asztalról, bírósághoz fordulunk”.
Igényelhető
Az EMI vezetői megismételték: változatlanul ingyen készíttetnek bárkinek történelmi magyar utcaneveket tartalmazó táblákat. Igényelni az Illyés Gyula könyvesboltban lehet, vagy a 0740/256-790-es számon. erdon.ro1990. március 23.
Marosvásárhelyi magyar írók Mircea Dinescuhoz, a Romániai Írók Szövetsége elnökéhez írt, márc. 23-i nyílt levelükben kérték, hogy az Írószövetség ítélje el a példátlan nacionalista uszítást, amely a marosvásárhelyi pogromhoz vezetett, foglaljon állást azokkal a nacionalista-terrorista felbujtókkal szemben, akik súlyosan bántalmazták Sütő Andrást, továbbá követelje a tettesek megbüntetését. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1990. április 21.
Négynapos vita után ápr. 21-én véget ért a Romániai Írószövetség közgyűlése, elnöknek Mircea Dinescut választották meg, alelnök: Stefan Banulescu. Az Igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1990. június 5.
Jún. 5-én Budapesten Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke és Koczkás Sándor, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára aláírta a magyar és román írószövetség 1990. évi együttműködési megállapodását. /MTI, Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./1990. november 15.
Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ beszámolt a moldáviai helyzetről. Az előző időszakban a hivatalos nyelv az orosz volt, a Moldovában élők nem foglalkozhattak történelmükkel. 1989. augusztus-szeptemberi döntéssel az egyedüli hivatalos nyelv a moldovai /román/ lett, holott az országban a más nemzetiségűek /oroszok/ részaránya 35 százalékos. Az új rendszerben az elsőszámú szempont az etnikai hovatartozás lett, a rendszer az állami terrorizmus jegyében működik. Az erőszakos jelenetek mindennaposak. Máj. 14-én egy orosz járókelőt halálra vertek Kisinyovban, a tetteseket szabadon engedték. Két ellenzéki orosz nyelvű újság szerkesztőségét feldúlták. Mircea Druc miniszterelnök kijelentette: a nem-moldovaiak tekintsék megtiszteltetésnek, hogy itt élhetnek. A törvény szerint minden hivatalnoknak négy év alatt meg kell tanulni a moldovai nyelvet. Nemrég propaganda-hadjáratot indítottak a Dnyeszteren túli területek visszacsatolásáért. /Bodó Barna: Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ Ha a kisebbségből többség lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./1990. december 7.
Mircea Druc moldovai miniszterelnök Bukaresten találkozott Petre Roman miniszterelnökkel. /MTI/1990. december 22.
Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő és helyettese, Székely Raymond emlékeztek 1989. dec. 22-re, a Szabadság első számának megszületésére. Az Igazság szerkesztőségében összegyűltek többen, hogy erről beszéljenek: Tibori Szabó Zoltán, Orbán Ferenc, Székely Raymond, Pillich László, Párfi Mircea, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Csép Sándor és Kiss János, a műszaki szerkesztést Dózsa Sándor végezte. Éjjel döntötték el a lap nevét, addigra már megírták cikkeiket is. Dec. 23-ra megjelent a Szabadság első száma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./1991. január 16.
Andrei Plesu oktatásügyi miniszter két napig Moldvában tartózkodott, tárgyalt Mircea Snegur elnökkel is. /Román rádió/1991. február 7.
Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/1991. február 11.
Iliescu elnök meghívására febr. 11-én Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, a Moldovai SZSZK elnöke. Megbeszélést tartottak, másnap a parlamentben mondott beszédet a moldovai elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Iliescu elnök elmondta, hogy a két testvérköztársaság államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Románia 80 moldovai pap romániai képzését vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Snegur a román parlamentben a Romániával kialakítandó gazdasági konföderációról beszélt, a kulturális konföderáció máris gyümölcsöző, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A képviselők megéljenezték, amikor közölte, arról álmodik, hogy köztársasága Romániával konföderációba tömörül. /MTI/1991. február 28.
A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./1991. május 9.
Határ menti találkozót tartott máj. 9-én Petre Roman és Mircea Druc moldovai miniszterelnök, Bukarest és Kisinyov együttműködéséről tárgyaltak. Petre Roman diák- és tanulócserék rendszeresítését ígérte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ 1991. május 21.
Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1991. május 29.
Moldova Köztársaságnak fogják nevezni a jövőben is, de elnevezéséből törlik a szocialista és a szovjet szót. A képviselők megváltoztatták a Legfelsőbb Tanács elnevezést is, ez lesz mostantól a parlament. A függetlenségi nyilatkozat kimondását sürgeti a Népfront képviselői. Az oktatási minisztérium meg akarja szüntetni az orosz nyelv tanszékét az egyetemen. A tanszék tanárai Mircea Snegur elnökhöz írt levelükben hangsúlyozzák, hogy ez az intézkedés ellentétes a nyelvhasználati törvénnyel, a tanszék megszüntetésével a köztársaság másfél millió orosz anyanyelvű állampolgárának gyermekei nem nyerhetnének filológiai képzést a kisinyovi egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki Alexandru Todeát, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus püspökét. /MTI/1991. május 30.
A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott Mircea Druc miniszterelnök és 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur elnök javaslatára megválasztották Moldova Köztársaság új kormányfőjét Valeriu Muravschi személyében, aki eddig pénzügyminiszter volt. Muravschi hangsúlyozta, hogy a függetlenség híve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ 1991. június 19.
Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke jún. 19-én Bukaresten tárgyalt Iliescu elnökkel a két ország átfogó integrációjáról, a vegyes vállalatok alakításáról, a határátkelések egyszerűsítéséről, a kulturális konföderációról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ 1991. augusztus 16.
A Bolyai Társaság képviselői /Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, elnök, dr. Bodor András egyetemi tanár, alelnök, Jenei Dezső mérnök, elnökségi tag/ aug. 8-án tárgyaltak dr. Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t /emlékeztetőt/ készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt. A miniszter közölte, hogy van már magyar egyetem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyetem, amely a közeljövőben 3000 hallgatót fogadhat. Az egyetem magyar nyelven fogja biztosítani a római katolikus teológiai oktatást, valamint a nyelvészet, történelem, filozófia, lélektan és pedagógia tanítását. A Bolyai Társaság delegációja válaszában kifejtette, hogy nem tud erről az egyetemről, a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet rektorával, dr. Hajdú Gyulával folytatott legutóbbi beszélgetésükkor / júl. 28./ sem említett a rektor semmit az intézetnek egyetemmé történő átalakulásáról. A Bolyai Társaság képviselői hangsúlyozták: nagyon fontos lenne, hogy Kolozsváron induljon a magyar egyetem. Az 1990/91-es tanévben 184 171 hallgatója volt az ország felsőfokú intézményeinek, ebből 8 300 /4,5 %/ volt magyar nemzetiségű, de közülük mindössze 800-an tanulhattak magyar nyelven. A miniszter ellenezte a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítását. Azzal érveltek a minisztériumban, hogy 147 előadás folyik magyarul az egyetemen. Ez a Fehér könyvben szereplő adat megtévesztő, hangzott a válasz, mert többezer előadásból csak 147 folyik magyarul, ez még a 10 %-ot sem éri el - olvasható az emlékeztetőben. A miniszter szerint egyes magyar karok felállítása Kolozsváron vitatható, mert ott feszült a légkör. Először meg kellene győzni a közvéleményt, továbbá Grigore Znac prefektust. A Bolyai Társaság képviselői kifejtették: a végrehajtó hatalom kötelesség meggyőzni az érdekelteket. A megbeszélésen részt vevő Ifrim Mircea tanácsos hangoztatta, hogy a magyar egyetem 1945-ös felállítása a királyi diktatúra légkörében valósult meg, szovjet szuronyokra támaszkodva. Szerinte a fakultások csak román nyelven működhetnek, Marosvásárhelyen sem indokolt egy magyar nyelvű orvosi kar. A Bolyai Társaság képviselői érveltek ezen állítás ellen. A megbeszélés végén a Bolyai Társaság részéről átnyújtották a miniszternek a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem létesítésére vonatkozó, 1990. februárjában benyújtott memorandum másolatát, a miniszterelnöknek 1990. áprilisában benyújtott memorandum másolatát és az 1991. máj. 5-én a tanügyminisztériumnak benyújtott, az 1990-1991-es tanév beiskolázási adatait tartalmazó memorandum másolatát. /Aide-mémoire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A Bolyai Társaság képviselői a miniszterrel történt megbeszélés után ellátogattak Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos érsek közölte: nem létesítettek és nem is szándékoznak létesíteni egyetemet, csupán egy római katolikus teológiai intézet létezik. Mindezt aug. 14-én kelt levelükben megírták a miniszternek, fenntartva a magyar egyetem iránti igényt, melyet 220 ezer magyar írt alá. /Jegyzék, a miniszternek írt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ 1991. augusztus 26.
Mircea Snegur moldovai elnök a Reuternek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Moldova független állam lesz, csak néhány év múlva egyesül Romániával, ha annak itt lesz az ideje. Olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy a két országban élő románok ne érezzék, hogy határ választja el őket egymástól. /MTI/