udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Németh Judit

1998. szeptember 14.

Szept. 14-én megnyitotta kapuit Nagybányán a Németh László Elméleti Líceum. A város magyar lakosságának régi vágya volt, hogy újra legyen magyar középiskolája. Nagybányán 1955-től 1959-ig volt magyar középiskola, akkor megszüntették és az iskolát beolvasztották a románba. A felújított épület előcsarnokában Németh László műveiből összeállított kiállítás fogadta az érkezőket. Az ünnepségen a Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai álltak díszsorfalat. Az új középiskola igazgatója, Vida Zoltán beszédében így jellemezte az eseményt: Megszületett az erdélyi magyar középiskolák legifjabb sarja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, reméli, hogy azok, akik itt kezdik a tanévet, már az önálló magyar egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Takács Csaba megdöbbentő adatot ismertetett: amióta 1995-ben a jogkorlátozó tanügyi törvényt elfogadták, 35 ezerrel nőtt azoknak a magyar gyermekeknek a száma, akik románul tanulnak. Takács Csaba figyelmeztetett: meg kell tanulni köszönetet mondani román barátainknak, a kézszorítás nem a megalkuvás, hanem az egyetértés gesztusa. Végül Takács Csaba felolvasta az RMDSZ adománylevelét: az új középiskola könyvtárának felajánlott 5 millió lejről. Az iskolaavatáson megjelent Németh László két lánya, dr. Németh Judit és Lakatosné dr. Németh Ágnes. A beszédek elhangzása után a magyar történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az épületet. /Megnyitotta kapuit a nagybányai Németh László Elméleti Líceum. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18. - 595. sz./

2005. április 13.

József Attila születésnapján, a magyar költészet napján ért véget a Magyar Rádió és a veszprémi Petőfi Színház által szervezett Versünnep, melynek döntőjét a Duna Televízió és a Kossuth Rádió élőben közvetítette április 11-én. A szavalóversenyre összesen 258-an jelentkeztek, közülük 63-an határon túliak – a döntőbe jutott tizenkét hivatásos művész között lépett fel Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja is. A fődíjat Menszátor Herész Attila magyarországi szabadúszó színművész vehette át, második Szűcs Nelli, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagja lett, harmadik pedig Németh Judit színművész. A legjobb határon túli előadónak Váta Loránd bizonyult. /(vop): Váta Loránd a legjobb határon túli előadó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2007. április 27.

Németh Judit elméleti fizikus, a Fizikai Szemle főszerkesztője a vele készült beszélgetésem elmondta, az 50-es években nem jelentett előnyt Németh László lányának lenni. Kitűnő tanuló volt, ennek dacára nem vették föl fizikusnak, csak tanárnak. A felvételiztető azt kérdezte tőle, hogy mi a véleménye apja Sztálin elvtársról írt cikkéről. Németh Judit erre megkérdezte, most apját elemzik, vagy ő felvételizik. Németh László nem osztotta két részre a műveltséget, számára a természettudományos és humán műveltség egyaránt hozzátartozott a megismerendő, érdekes világhoz. Ilyen szellemben nevelte a lányait. A természettudományt és az idegen nyelveket például együtt tanította gyermekeinek. Mindenik lánya természettudományos pályára lépett, de ez nem is volt meglepő az ötvenes évek elején. Németh László körülbelül tíz nyelvből fordított, olvasni mindenik nyelven megtanult, beszélni pedig németül tudott a legjobban. Egyik lánya magyar-angol szakos tanárként kezdte, de egy év után otthagyta: kellemetlen volt magyar szakra járnia, megjegyzéseket tettek apjára, ezért inkább vegyész lett. Németh László nagyszabású tankönyvet is tervezett, Négy könyv címmel, amely nemcsak érettségizők segédkönyve kívánt volna lenni (végül csak részletek készültek el belőle), hanem egyfajta „Noé bárkája”, amely a nyugati civilizáció ragyogását és változatait, a minőséget szerette volna átmenteni. Azt akarta a Négy könyvbe foglalni, amit az emberi műveltségről tudni kell, a humán műveltségről szóló rész meg is jelent cikkek formájában a tanulmányköteteiben. Halála után Németh Judit szedte össze apja kéziratait, és kötetekké alakította. Van néhány kötete, amiket apja már nem látott: a Sorskérdéseket például lánya állította össze fennmaradt cikkekből. Németh László nagyon szerette a fizikát, 1934-ben terjedelmes cikke jelent meg Einstein világáról, ebben felismerte az általános relativitáselmélet jelentőségét. 1935-ben pedig napvilágot látott egy írása a táguló világegyetemről, amelyben kifejtette, hogy ez a 20. század legnagyobb tudományos felfedezése. Németh Judit 1965-ben kandidált, 1972-ben lett a fizikai tudományok doktora, 1998-tól az MTA levelező tagja, 2004-től rendes tagja. Közel 30 évig volt egyetemi tanár, az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén. Több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken. /Kiss Judit: A kérdezés elsajátítása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2011. január 12.

SIC ITUR AD ASTRA – Toró Tibor emlékkonferencia
Toró Tibor emlékkonferenciát szerveznek 2011. január 14-én, pénteken 16 órától a váradi Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai-termében. A rendezvény meghívóját és programját közöljük.
Meghívót juttatott el szerkesztőségünkbe Tőkés László EP-képviselő, a PKE elnöke és János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora. Ennek teljes szövegét közöljük a továbbiakban.
„Múlt év októberében eltávozott közülünk a Partiumi Keresztény Egyetem barátja és támogatója, Toró Tibor professzor, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Még halála előtt arról rendelkezett, hamvait ne a földbe temessék, hanem az általa megnevezett, szívének kedves helyeket szórják a szét, többek között Nagyváradon is, ahol szülei és testvére nyugszanak és ahová számos szép emlék kötötte. Bizonyára ezek közé tartoztak Egyetemünk alapításához és megerősödéséhez kötődő történések, melyeknek a Sapientia Alapítvány kurátoraként cselekvő részese volt. Ezért, valamint életműve és a nemzeti ügy mellett elkötelezett személyisége iránti tiszteletből kezdeményeztük ezen emlékkonferencia megszervezését.
A konferencia helyszínéül szolgáló Bolyai-terem is jelképes jelentőséggel bír: Bolyai János „a semmiből egy új, más világot teremtő” felfedezését, amellyel új utat szabott az egyetemes tudomány fejlődésének, Temesváron vetette papírra. Ott, ahol Toró Tibor professzor a Temesvári Tudományegyetem oktatójaként életének majdnem hat évtizedét töltötte az atomfizika, az elemi részecskék és a csillagok tudománya, az asztrofizika művelőjeként és nem utolsó sorban Bolyai János munkásságának avatott kutatójaként, a Bolyai-kultusz hűséges ápolójaként. És végig hűségesen hitvallásához, melyet barátja és iskolatársa, Kányádi Sándor így fogalmazott meg: „Aki megért és megértet, / Egy népet megéltet.”
Tisztelettel várunk minden érdeklődőt pénteken, 2011. január 14-én 16 órakor a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai-termében.”
A rendezvény programja
A házigazda köszöntője: Dr. János-Szatmári Szabolcs egyetemi előadótanár, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora; Dr. Németh Judit atomfizikus, egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, akadémikus, a SAPIENTIA HUNGARIAE Alapítvány kurátorának levelét felolvassa Kovács Imola, az alapítvány ügyvezetője; emlékező előadást tart: Kató Béla, az EREK püspökhelyettese, a SAPIENTIA Alapítvány elnöke, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője, Dr. Dávid László egyetemi professzor, a SAPIENTIA EMTE rektora, Ulicsák Szilárd miniszteri biztos, a SAPIENTIA HUNGARIAE Alapítvány titkára és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke. Az előadásokat követően Toró Tibor akadémikus hamvait jelképesen az Egyetem belső udvarán szórják szét.
erdon.ro

2011. január 17.

Erdélyország őrzi hamvait, élteti örökségét – Toró Tibortól búcsúztak barátai és tisztelői
Kicsinek bizonyult a terem, ahol péntek délután megtartották azt a rendezvényt, amelyen a múlt év októberében elhunyt Toró Tibor professzortól vettek búcsút barátai, tisztelői. A neves atomfizikus és tudományfilozófus-történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja a Partiumi Keresztény Egyetem barátja és támogatója volt annak megalakulásától. Végrendeletében a bánsági polihisztorként is emlegetett, de gyökereiben székely (pontosabban udvarhelyszéki) tudós úgy rendelkezett, hogy hamvait ne a földbe temessék, hanem az általa megnevezett, szívének, lelkének kedves erdélyi és partiumi helyeken szórják szét, így Nagyváradon is, ahol szülei és testvére nyugszanak, és ahová számos szép emlék kötötte. Ezt a végakaratot teljesítették pénteken. Tolnay István egyetemi tanár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadótanácsosa és világi főjegyzője köszöntötte az emlékezőket, köztük az elhunyt tudós családtagjait, a megjelent díszvendégeket, a néhai professzor szép számmal összegyűlt tisztelőit. Toró Tibor Erdélyország iránt érzett hitvalló szeretete közismert volt, erről a legtöbb hozzászólásban is említést tettek.
A nemzetközileg elismert tudós a Temesvári Tudományegyetem oktatójaként életének majdnem hat évtizedét töltötte az atomfizika, az elemi részecskék és a csillagok tudománya, az asztrofizika művelőjeként, de nem utolsó sorban Bolyai János munkásságának avatott kutatójaként, a Bolyai-kultusz hűséges ápolójaként is jeleskedett. Élete végén József Attila kozmosz- és anyagszemléletét is kutatta.
Tolnay István köszöntése után János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott beszédet, majd Németh Judit atomfizikus, egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Sapientia Hungariae Alapítvány kurátoralevelét Kovács Imola, az alapítvány ügyvezetője olvasta fel. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, a Sapientia Alapítvány elnöke emlékelőadást tartott. A felszólalások között Varga Vilmos színművész szavalt az elhunyt professzor kedves versei közül, többek között Kányádi Sándor Űrsorompó című versét mondta el, amelyet a nagy erdélyi költő Torónak ajánlott. A rendezvényen felszólalt Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője is, aki kiemelte, hogy Toró Tibor munkássága az egész magyar nemzet közös kincse, egy olyan hagyaték, amelyet kötelességünk megtartani és átörökíteni a következő nemzedékeknek. Toró professzor beteljesítette azt, ami egy tanár, egy tudós igazi küldetése: alkotott és átadott, így gyarapítva a nemzet tudományos és kulturális kincsestárát, mondta az államtitkár-helyettes.
Szót kapott Dávid László egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektora és Ulicsák Szilárd miniszteri biztos, a Sapientia Hungariae Alapítvány titkára is. Mindketten mint egykori barátok, kollegák méltatták az elhunyt professzor munkásságát és nem utolsósorban emberi nagyságát. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsának elnöke református lelkészhez méltóan emlékezett egykori barátjáról, köszöntve a Toró családot s ezzel párhuzamosan az egész erdélyi magyarságot, hiszen Toró professzor Erdély iránt érzett szeretetének örökségeként az egész erdélyi közösség egy nagy családnak számít. Toró Tibor öröksége, tudományos, irodalmi munkássága egy olyan staféta, amely tartásra, emberségre kötelez bennünket, s a nemzeti folytonosságot ezzel az örökséggel is erősíteni kell, emelte ki beszédében Tőkés.
Toró T. Tibor, az elhunyt egyik fia az emlékezések után megköszönte valamennyi megjelentnek, hogy tisztelettel adóztak édesapja emlékének, majd a jelenlevők levonultak a Partiumi Keresztény Egyetem székházának, azaz a református püspöki palota belső udvarára. Itt Tőkés László áldást kért az elhunytra, és közös imádkozás után annak végakarata szerint fiai szétszórták hamvai egy részét az egyetem udvarán.
Szőke Mária, Reggeli Újság (Nagyvárad)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék