udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40

Névmutató: Nagy Kopeczky Kálmán

1999. december 2.

Nov. 26-án Székelyudvarhelyen megtartották a II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozót, melynek szakmai irányítója Nagy-Kopeczky Kálmán volt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábos csoportjának rendezője. Elmondta, hogy a bábos a legmostohább műfaj a művészetek közül: nincs kritika, egyre kevesebb a szakember. Magyar nyelven semmilyen szinten nincs bábos oktatás, képzés. Már szervezet nyáron bábosképzést műkedvelőknek. Balla Zoltán, a találkozót szervező Humán Reform Alapítvány elnöke elmondta, hogy a mostani találkozón jóval többen voltak, mint az elsőn. Sikerült felderíteniük az összes létező bábos csoportot; legtöbb el is jött Udvarhelyre. /P. Buzogány Árpád: II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

2000. március 1.

A Matyi-napok rendezvénysorozat alkalmából febr. 24-26-a között Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábtársulatok képviselői. A megbeszélésen jelen voltak: Nagy Kopeczky Kálmán - Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/, bábtagozat; Szőke Kavinszki András - Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház , Ludas Matyi Társulat /Nagyvárad/, György László - Puck Bábszínház, magyar tagozat /Kolozsvár/, Szilágyi Regina - Brighella Bábszínház /Szatmárnémeti/, Bereczky Gyula - 1001 Mese Bábszínház /Dés/, Meleg Attila - Matyi Műhely Magánbábszínház /Nagyvárad/, Vincze László - Keljfeljancsi Komédiás Kompánia /Kolozsvár/. További két meghívott /a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata, valamint a kolozsvári Sétáló Bábszínház/ nem képviseltette magát a találkozón. A jelen levő társulatok képviselői bejelentették az Erdélyi Magyar Bábos Céhnek, a magyar bábosok érdekképviseleti és szakmai szövetségének a megalapítását. A céh megválasztotta a szövetség vezetőségét, melynek tagjai: Meleg Attila elnök, Nagy Kopeczky Kálmán és Vincze László alelnökök. /Megalakult az Erdélyi Magyar Báboscéh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2001. augusztus 21.

Erdélyi viszonylatban is hiánypótló vállalkozásba kezdett a Balla Zoltán által vezetett Humán Reform Alapítvány, amikor két éve beindította bábosképző tanfolyamát. A kirulyfürdői és a homoródfürdői találkozók után idén Lókodban találkoztak a résztvevők. A résztvevők a baróti Cimbora Napköziből, a székelyudvarhelyi Napsugár Napköziből, a csíkszeredai Tanulók Klubjából, Lövétéről, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Közművelődési Egyesület Habakuk bábcsoportjától, a szászrégeni Művelődési Ház Csim-Bumm bábcsoportjától, valamint Sepsiszentgyörgyről és Homoródszentpéterről érkeztek. A tanfolyamon bábcsoportvezetői-képzés, darabelemzés, előadás-előkészítés, bábtervezés, díszlet- és kelléktervezés, illetve -készítés, koncepcióalakítás, előadás megszervezése és tervezése, zene alkalmazása szerepelt a programban. A tanfolyam vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozatának vezetője-rendezője, a Romániai Bábos Céh alelnöke szerint nagy szükség van erre a tanulási formára, mert a profi bábszínjátszás jelenleg mélyponton áll, színészképzés pedig nem is létezik. A Humán Reform Alapítvány által indított kurzus az egyetlen rendszeres képzés, ezenkívül még Kolozsváron oktatnak időszakonként. Létezik ugyan Székelyföldi Bábos Egyesület, az alapítvánnyal közösen bábszíndarab-írói pályázatot is hirdetett, ám a beérkezett művek nem feleltek meg az elvárásoknak. /Forrai Tibor: Bábosok tanfolyama Lókodban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2001. szeptember 4.

Aug. 22-én volt az évadnyitó gyűlés a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. Nemes Levente igazgató szerint az intézmény továbbra is csak súlyos kompromisszumok árán maradhat működő- és életképes. Több színész ugyanis elhagyta a társulatot, illetve a szabadfoglalkozású művész-engedély kiváltása mellett döntött. Megkezdődnek Madách Imre: Az ember tragédiája próbái. Szept. 11-én a bábtagozat Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot (rendező Nagy Kopeczky Kálmán) című előadásával részt vesz Nyíregyházán a Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválján. A színház Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabjával (rendezője Bocsárdi László) szept. 15-én a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházak Fesztiválján, majd 22-én a budapesti Stúdiószínházak Fesztiválján szerepel. A sort a Vérnász zárja a nagyváradi Rövidszínházi Előadások Hetén és a budapesti Millennáris Központban. /Bálint Ildikó: Szétszéled az összeforrt társulat? Nagy engedmények árán marad működőképes a szentgyörgyi színház. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2002. január 4.

A december elején Sepsiszentgyörgyön megtartott Concordia amatőr színjátszó fesztivál mellett a Jádzó Társaság bábos tanfolyamot is szervezett Jártó Kocsis Edit vezetésével. A lelkes babavarró művész kifejtette, hogy egyre kevesebb az amatőr bábjátszás, holott régebben a legkisebb faluban is volt egy bábos társulás. A román színészképzés keretén belül bábszínész-képzés nincs. A mostani tanfolyamon az egyik előadó a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ bábos tagozatának rendezője-vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán volt. Érdeklődés volt, tehát a folytatásra szükség van. /Éltes Enikő: Felnőttek tanultak bábozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2006. április 22.

Sepsiszentgyörgyön hatalmas karriert futott be tizennégy év alatt a Szent György-napok, a kezdeti kis kirakóvásár kulturális eseményekkel megtűzdelt kitöltő rendezvénnyé vált, tíz év óta egyhetes nagyrendezvénnyé. Az április 23-án kezdődő városnapok összművészeti fesztivállá növekedett, melynek párja sem határokon belül, sem azokon túl nincs. Nagy Kopeczky Kálmán, a rendezvény főszervezője kifejtette, mindenféle műfajból akarnak jönni előadók, a határon túlról is érkeznek. Idén meghívással alakították ki a programot. Válogattak a helyi előadókból is A színházról szólva: van egy kortárs dráma, van egy klasszikus előadás, a Lear király, egy kortárs táncszínházi előadás és egy hagyományosabb, a Hargita Néptáncegyüttesé. /Váry O. Péter: Kirakodóvásártól a fesztiválig – és hogyan tovább? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2006. május 25.

Május 24-én mutatta be Szatmárnémetiben a helyi Harag György Színtársulat bábos tagozata az Árgyélus Királyfi és Tündérszép Ilona történetéből mai óvodások és kisiskolások képzeletvilágához alakított bábjátékot. Ritter Szilvia díszletei és bábfigurái csupán jelzik mindazt, amibe a fantáziának kell életet lehelnie. Nagy Kopeczky Kálmán Veszprémben végzett, fiatal sepsiszentgyörgyi rendező büszke rá, hogy kilenc éve náluk alakult meg az első nagyszínházi bábtagozat. /Báthory Éva: Árgyélus királyfi, Tündérszép Ilona. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./

2006. október 10.

Október 9-én volt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bábtagozatának bemutatója, Arany János A fülemile című költeményét Nagy Kopeczky Kálmán rendezte és alkalmazta bábszínpadra. Az első előadásra – a bábszínházi bemutatók hagyományát követve – vidéki gyerekeket hoztak el a szentgyörgyi stúdióterembe. A tervek szerint a sepsiszentgyörgyi közönség előtt összesen 18 alkalommal játsszák ebben a hónapban. Ezt követően a felső-háromszéki falvakba indul turnéra a társulat. /Bábszínházi bemutató a sepsiszentgyörgyi színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2007. május 22.

Újra gimnáziumi drámaosztályt indítanak a következő tanévben a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban. A Fazakas Mihály színművész-tanszékvezető által irányítandó osztályt – az ország egyetlen magyar nyelvű drámaosztályát – húszfősre tervezik, s az ország egész területéről várják a színészmesterség alapjaival ismerkedni kívánókat. Fazakas Mihályt 2000-ben megkereste Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum igazgatója, hogy el kellene indítani egy drámaosztályt. Fazekas akkor fejezte be Marosvásárhelyen a színiakadémiát, hazajött és elkezdték. 2001-ben indult a második osztály, majd kis szünet után, 2005-ben kezdett a harmadik osztály, és most lesz a negyedik. Úgy tervezik, hogy kétévente indítanak drámatagozatos osztályt. Fazakas jó kollégákat is talált, a művészi beszédet Molnár Gizella színművész tanítja, színháztörténetet Salamon András, bábképzést Nagy Kopeczky Kálmán, logopédus Antal Anita, a mozgást Bordás Attila oktatja. /Turoczki Emese: Értékrend önismeretből. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2007. augusztus 22.

Átütő sikert aratott a TransylMania Mert tudnom kell… című új produkciója a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója keretében. A Kézdiszentlélek feletti Perkőn megtartott előadás nemcsak koncert volt, hanem színművészek, néptáncosok és gyermekkórus közreműködésével, Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében és Orza Calin koreográfiájával összeállított színpadi produkció. Ebben a magyarság történetének és mindennapjainak több mozzanata elevenedett meg. Az előadásra közel tízezren gyűltek össze. A farsangi és lakodalmi mulatozók árasztották el a színpadot. A következőkben egy jelenetek a pogány kort idézték fel, az Elpártolt liliomszál című dal pedig a nemzettől való elszakadás szomorúságát érzékeltették. A produkció címadó dala az együttes új alkotása. /Benkő Levente: Történelmi ihletésű dalok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2007. december 19.

Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron színházba várják december 24-én a gyermekeket. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bábtagozata december 24-én jelentkező Betlehem című előadása különböző népi és egyházi betlehemes játékok, alapján írt történetet Nagy Kopeczky Kálmán rendezte. Az ünnepi előadásra a belépés ingyenes. Szintén betlehemes játékkal várja közönségét a kolozsvári Puck Bábszínház. A Kolozsvári Magyar Operában idén hagyományt bontottak – ezúttal ugyanis nem Csajkovszkij Diótörőjét, hanem Csemiczky Miklós A brémai muzsikusok című meseoperáját adják elő december 24-én. A belépés idén is ingyenes lesz a gyermekek részére. /Rostás-Péter Emese: Angyalváró előadások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2008. november 11.

A megszokott háromdimenziós bábjáték elemei helyett áttetsző paraván, síkbábok, sejtelmes hatású megvilágítás szerepel a sepsiszentgyörgyi bábosok által november 11-én bemutatandó évadnyitó árnyjáték eszköztárában. A Tamási Áron Színház Bábtagozata először próbálkozik „nyílt színen” a műfajjal, Tamási Áron Tűzálló Pál című rádiójátékát Nagy Kopeczky Kálmán bábművész, rendező állította színpadra. /Bíró Blanka: Tündérmese fényárnyékban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2009. április 23.

Az Erdélyi Magyar Bábostalálkozót a városnapokhoz csatolták Sepsiszentgyörgyön. A sikert jelzi, hogy a jegyek már a második nap elkeltek. Jöttek a csoportok óvó és tanító nénikkel, Sepsiszentgyörgyről és a környező falvakból is. Öt nap alatt összesen húsz bábjátéknak tapsolhattak. Összesen hetven végzett magyar bábos dolgozik Erdélyben, és főiskolások, színészek, műszaki személyzet segítsége nélkül ezeket az előadásokat sem tudták volna színpadra vinni – közölte Nagy Kopeczky Kálmán szervező, a Tamási Áron Színház bábtagozatának vezetője, aki azt is kiemelte, hogy hasonló seregszemlére öt éve nem került sor. /Demeter J. Ildikó: Kicsi, de erős szakma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2010. április 19.

21. Szentgyörgy Napok
Tegnap este Varnus Xavér orgonakoncertjével kezdődtek meg Sepsiszentgyörgyön a 21. Szent György Napok. A szervezők ráerősítettek a szabadtéri rendezvényeket megelőző kulturális hétre. A világhírű orgonaművész koncertjére egész Székelyföldről vásároltak jegyeket. Hétfőn a városnapok keretében rukkol elő új bemutatóval a Tamási Áron Színház, Makszim Gorkij A nap fiai drámáját Zakariás Zalán viszi színre.
A Háromszék Táncegyüttes bemutatójára április 20-án, kedden kerül sor, a Sárkányölő című produkcióban az együttes Szent György lovag tetteit eleveníti fel, több legendaváltozatra építve. A táncszínházi előadásban kibontakozódik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a táncegyüttes irodalmi titkára.
A városnapokon második alkalommal szervezik meg a Cimborák – Erdélyi Magyar Bábostalálkozót, amelynek keretében húsz bábelőadást láthatnak az érdeklődők. Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi társulat vezetője elmondta, a felnőttekhez is szólni szeretnének, ugyanakkor szakmai tapasztalatcserére is sor kerül. A kulturális héten lesznek zenei, irodalmi és táncelőadások is.
A szervezők a találkozások ünnepének nevezik az idei rendezvényt, amely 600 ezer lejbe került és 500 programpontot kínál. A szabadtéri ünnepségen fellép Deák Bill Gyula, Fenyő Miklós, a Compact és a Bad Boys Blue. A belvárosi romos épületben berendezik a PostAllSession nevű alternatív kiállítóteret, ahol többek között fellép a magyarországi Anima Sound System együttes. A Lármafa együttes az ifjúsági sátorban szervez Afrika-napokat. Felköszöntik az aranylakodalmasokat, és megszervezik a bajuszversenyt.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2011. október 1.

Ezernyi gyermeket várnak (Bábostalálkozó Sepsiszentgyörgyön)
Jó lesz gyermeknek lenni Sepsiszentgyörgyön október 2-a és 9-e között: ide költözik egy hétre Erdély összes magyar bábosa, és mindennap több előadással örvendeztetik meg az óvodásokat, iskolásokat, sőt, a felnőtteket is. A Cimborák 3 – Erdélyi Magyar Bábostalálkozó vasárnap a házigazdák produkciójával, Ilók és Mihók menyegzőjével rajtol, és a következő vasárnapon a temesváriak Zián & Kopik történetével végződik, a seregszemlén túl azonban ismerkedésre, szakmai beszélgetésekre, tapasztalatcserére, megmérettetésre, a hol tartunk és a hogyan tovább megvitatására is alkalmat teremt a rendezvény.
A bábostalálkozó jelentőségét jelzi, hogy – az idén először – a Jókainé Laborfalvi Róza Alapítvány és a Kovászna Megyei Művelődési Központon keresztül a megyei tanács is részt vállalt a szervezésben a kezdeményező Tamási Áron Színház Cimborák Bábtagozata mellett. A társulat vezetője, Nagy-Kopeczky Kálmán örvendetesnek tartja, hogy ennyi mindenkit sikerült megmozgatni. Az előzmények ugyanis nem voltak éppen biztatóak. De nem ezzel indít. – Az idén végre mindenki eljött, és nagyon színes programot tudtunk összeállítani: eleve bábszínpadra írt művektől a kortárs darabig, népmese-feldolgozástól Petőfi János vitézéig huszonöt előadás lesz, technikában is sokfélét mutatunk: hagyományos kesztyűs és marionettbábokat, maszkos játékot, egyéni bemutatót, balladát, interaktív műsort több korosztálynak: 3, 4, 5, 6, 7 és 14 éveseknek. Néhány előadást ki tudunk vinni vidékre, így Baróton, Bereckben, Kézdivásárhelyen, Zabolán, Kőröspatakon és Uzonban is örülhetnek a gyermekek. Sajnálom, hogy Kovászna kimarad, de csak oda tudunk menni, ahol a fogadókészséghez megfelelő terem is társul. Sajnos, a saját termünk is meglehetősen szűkös, de örömmel közölhetem, hogy a bejáratát felújították, frissen meszelt lépcsőházban lehet bemenni. Mivel a Tamási Áron Színház, az M Stúdió és a Háromszék Táncegyüttes számára is megkezdődött az idény, a szakszervezetek művelődési házát és a színház nagytermét is csak egy-egy alkalomra kaptuk meg. Utóbbiban a közkívánatra visszahívott Csillaglépő Csodaszarvas legendáját adja elő a nagyváradi Szigligeti Ede Színház Liliput Társulata október 5-én, szerda délután. Minden jegy ára 5 lej, és már veszik is az óvónők, tanítónők – még Brassóból és Négyfaluból is hoznak egy-egy busznyi gyermeket –, a bevétel azonban nem a fellépőké lesz, hanem a fesztivál számlájára folyik be, így támogatja a szakma – gyakorlatilag önmagát. Ez is ritka jelenség, de magunk vagyunk, tudnunk kell megállni a saját lábunkon, kiszolgáltatottság nélkül. Erre is jó ez a találkozó: megnézni, hogy mit tudunk, mi a közös bennünk, mivel küszködünk. – Elsősorban vélhetően pénzhiánnyal, hiszen az előző találkozóra a tavalyi Szent György-napokon került sor, az idén azonban fél évet késett a rendezvény... – Az előzményekhez tartozik, hogy 1999 és 2005 között Kolozsváron szerveztek romániai magyar bábostalálkozót, de ez az egyetlen szakmai fórum is megszűnt. 2009-ben mi vállaltuk fel az újraélesztését, ez sem zökkenőmentes. A saját költségvetésünk szóra sem érdemes, a lecsupaszított fizetéseken kívül valami keveset kapunk anyagokra, tehát pályázunk. Végre van teljes fénypultunk (nem új, de legalább jó), a hangtechnikánk is elfogadható, a fesztivál fedezetét pedig több helyről egészítettük ki: a Román Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap, a megyei és a sepsiszentgyörgyi tanács támogatásával állt össze az anyagi alap. Az idén először friss, mesterizős kritikusokat is sikerült lehozni, délutánonként pedig tematikus szakmai beszélgetéseket terveztünk, így mélyebbre áshatunk egy-egy előadás elemzésénél. Három éve úgy éreztük, ez a vég kezdete, és ennek megbeszélésére gyűltünk össze, de úgy tűnik, újraindult az élet, és ha lassan is, de gyarapszik a bábosok száma, ámbár még mindig nem vagyunk százan. Kis csapat ez, nem azért, mert a kicsiknek játszunk, hanem mert többnyire nagyobb színházak tagozataként vagy pár fős magántársulatként dolgozunk, magunkra. Még a román és a magyarországi kollégákkal is igen nehézkes, esetleges a kapcsolatunk. – A bábszínházat mint műfajt már sokan eltemették, itt azonban mindig telt ház van. Talán mégsem rontotta el a gyermekeket a tévé... – A bábszínház érzelmi élményt nyújt, a gyerek azonosul a szereplőkkel, átéli a helyzetüket – ezt a tévében nem kapja meg. Most mindenki a gazdasági válságról beszél, mert ennek fellegei összegyülekeztek felettünk, és nem haladunk, csak kapálózunk a mocsárban. És minél jobban kapálózunk, annál jobban süllyedünk – holott talán csak azt kellene észrevenni, hogy nem jó irányba megyünk. Meg kellene állni megnyugodni, a szellemi és lelki táplálékot nyújtó művészetek felé fordulni – erre alkalom a bábostalálkozó is. Ha belegondolunk, hogy a jövő generációinak vagyunk a példaképei és útmutatói, ez felelősség és nemesség is: ez ad erőt, ezért van értelme.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 3.

Bábszínház-találkozó Szentgyörgyön
Gyerekfőváros lesz egy hétre Sepsiszentgyörgy. A Cimborák 3 – Erdélyi Magyar Bábostalálkozót a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház, a Jókainé Laborfalvi Róza Alapítvány és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezi október 2–9. között.
Egy hét alatt 12 társulat, két egyéni előadó 25 előadást mutat be, a becslések szerint mintegy ezer gyerek tekinti meg az előadásokat, amelyeket délután szakmai megbeszélések követnek. A Romániai Magyar Bábostalálkozót 1999 és 2005 között Kolozsváron szervezték, a nagyszabású rendezvény keretében a romániai magyar bábosok találkozhattak, és képet alkothattak egymás szakmai fejlődéséről. Az erdélyi magyar bábosvilág egyetlen fórumaként működő rendezvény megszűnt, majd 2009-ben a Tamási Áron Színház Bábtagozata vállalta fel és élesztette újjá a kezdeményezést. Nagy Kopeczky Kálmán, a Cimborák társulat művészeti vezetője megfogalmazta, a találkozó célja lehetőséget kínálni az erdélyi magyar bábosszakmának a tapasztalatcserére, egymás munkájának a megismerésére, megmérettetésére, szakmai fejlődésük elősegítésére.
Meghívták a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem frissen induló és mesteriző báb szakos hallgatóit is, akiknek így lehetőségük nyílik a bemutatkozásra és a tapasztalatszerzésre. Az előadásokat Sepsiszentgyörgyön, a házigazda bábszínház stúdiótermében, a Tamási Áron Színház nagytermében, a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében, valamint kézdiszéki, orbaiszéki művelődési házakban mutatják be. A találkozó tegnap a házigazda társulat Ilók és Mihók című produkciójával kezdődött. A 25 előadás között van népmese, bábszínpadra írt kortárs mű, a hagyományos kesztyűs és marionettbábok mellett maszkos játékot is láthatnak a gyerekek és felnőttek.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2013. április 19.

Egyedi gyermekélmények fellegvára
Tizenöt éves a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház
Jubileumot ünnepel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Cimborák bábtársulata: 15 évvel ezelőtt, 1998. április 18-án tartotta első előadását. Társulatról, múltról, jelenről, jövőről beszélgettünk a társulat vezetőjével, Nagy Kopeczky Kálmánnal.
– Hogyan született meg a Cimborák?
– Két kezdetről beszélhetünk. A sepsiszentgyörgyi kezdet a második, én ugyanis már 1994-ben hozzákezdtem egy bábszínház megszervezéséhez Baróton. Négy éven át úgy volt, hogy a Tamási Áron Színház beszáll a társulat létrehozásába, és Ákon Bákom néven a színház kihelyezett tagozataként működik majd Erdővidéken. A bábos csapat a baróti művelődési ház keretében szerveződött, nagyjából pedagógusok alkották, bábszínészek ugyanis nem nagyon voltak. Délutánonként próbáltunk, néhány előadást színre is vittünk. Közben Nemes Levente színházigazgatóval egy alkalommal beszélgettünk, és elmondhattam, hogy bábszínházat szeretnék létrehozni. A Tamási Áron Színházban éppen azon fáradoztak, hogy valahogy beédesgessék a gyerekeket az előadásokra. Így találkoztak a szándékok. A baróti kezdeményezés időközben technikai okok miatt közben megbukott, szerencsére azonban Nemes Levente áthívott Sepsiszentgyörgyre. Ketten jöttünk, válaszoltunk. 1998 januárjában el is kezdtük a próbafolyamatot, április 18-án pedig sor kerülhetett az első előadásunkra: Balogh Beatrix Ki a király? című művét vittük színpadra. A színház stúdiótermében dolgoztunk, ami 60-80 néző befogadására volt képes. Ez már akkor is kevés volt, hiszen egy bábszínházat általában 100-150 nézőre terveznek, hogy az intimitása is megmaradjon – elsősorban a bábok mérete miatt indokolt ez. A mai napig ugyanebben a teremben játszunk, de azt szokás mondani, hogy aki azt nem tudja értékelni, amije van, annak semmije sincs. – Hány fővel indult útjára a társulat Sepsiszentgyörgyön?
– Hat színészállást kértem. Mivel egy önálló magyar intézmény létrehozása rettenetesen körülményes lett volna, akkori tanáraim segítségével kidolgoztunk egy működőképes struktúrát. Így jutottunk a tagozatos megoldáshoz, illetve a hat állandó színészhez: három férfi, három nő, hogy minden szerepkört le tudjunk fedni. Egy bábszínházban az ember sokkal szélesebb palettán mozoghat a megformálható karakterek tekintetében. Az akkor még létező segédszínészekkel egészült ki a hat alapember. A 15 év alatt sokan megfordultak a bábszínháznál, sajnos már jó ideje a minimális létszám alatt dolgozunk, ami három stabil színészt jelent, a többiek bedolgozók. Harminc felett tartunk a bemutatókkal, azt is mondhatnánk, hogy évente minden alkalmazottra jut egy bemutató. Ilyen körülmények között meg kell oldanunk, hogy egy színésznek ne kelljen saját magával találkoznia a színpadon. A Foltos, a torkos zsiráf című előadásunkban például önmagammal találkozom a színpadon, a technikus kolléga betartja a színre a két bábut, én pedig csak beszélek.
– Hol helyezkedik el a Cimborák a hazai „térképen”?
– Kezdetben nagyon fontos szempont volt, hogy az akkor még segédszínészként dolgozó kollégák, az előadások segítségével megtanuljanak legalább egy bábtechnikát. Ezért gyakorlatilag végigpróbáltuk a teljes palettát. Elsőként kesztyűsbábbal indítottunk, aztán sor került a többire is. Igyekeztünk minden területet úgymond bejárni, most éppen az UV színházzal próbálkozunk. Nem szabad elfeledni, hogy a bábszínház jelentős szerepet játszik a gyerek pszichológiai fejlődésében, neveltetési folyamatában, mivel semmi mással nem pótolható, egyedi élményt nyújt. Az előadások során szerzi tulajdonképpen az első élettapasztalatokat, amelyek feldolgozása az élmény által sokkalta egyszerűbb, könnyebb. Ha rajtam múlna, a bábszínház-látogatást bevenném a tananyagba. Kezdetben úgy gondoltam, ha erről felvilágosítom a helyi önkormányzat képviselőit, rövid időn belül létrejön az önálló bábszínház. Nos, erről az elöljárókat a mai napig nem sikerült meggyőznöm: szándék, akarat, ember megvan hozzá, csak éppen a pénz nincs. Ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy jelenleg Székelyföld kulturális fővárosaként van elkönyvelve, és a művelődés minden műfajban pezseg, ahhoz a Cimborák társulatának 15 éves munkája is hozzájárult. A gyerekek már igen zsenge kortól közel kerültek a művészethez, nyitottabbá váltak az új dolgok, a kultúra befogadására. Az Erdélyben létező körülbelül egytucat társulat közül a miénk talán a legmozgékonyabb, a legdinamikusabb. Megpróbálunk minden korosztályt megszólítani, ami eddig kifejezetten sikeres, hiszen a felnőtteket, valamint az általános iskolásokat is sikerült becsalogatnunk.
– Milyen a közönség dinamikája?
– Eleinte csak szervezett óvodás, iskolás csoportjaink voltak, most már a vegyes közönség jellemző. Ennek több előnye is van, egyrészt egészen más hatást ér el egy előadás, ha a gyerekek csak a saját közösségükben, társaikkal vannak együtt, vagy egy-egy jelenetnél el lehet bújni az anyuka szoknyája mögé. Másrészt mi is másként tudjuk alakítani az előadást, annak függvényében, hogy kinek is játszunk. Széles réteg látogatja az előadásainkat, az elmúlt években eljutottunk oda, hogy esti, kizárólag felnőtt előadásokat is színpadra vihetünk, mint a legutóbbi, teltházas Kire ütött ez a gyerek című kamaszmonológ. Tavaly meghaladta az ötezret az előadásainkra kíváncsiak száma.
– Milyen kihívásokkal szembesül ma a bábos szakma?
– Újabban elterjedtek a magánkezdeményezések nyomán létrejött társulatok. Ezek egy része viszonylag profi szinten működik, de több olyan is van, amelyek hályogkovács módszereket alkalmaznak. Márpedig a bábszínház a tudatalattira hat, ha jót, ha rosszat csinálsz, a nyomai menthetetlenül megmaradnak a gyerekekben. Egy káros trend is hozzácsapódik ehhez: mostanság a nagy színházak is rákaptak a biztos bevételi forrást jelentő gyerekelőadásokra, és én tapasztaltam olyat, hogy előadások megrémisztettek gyereket. Ilyen esetekben senki nem veszi a fáradtságot, hogy mielőtt a színre visz valamit, fellapozzon legalább egy gyermekpszichológiai szakkönyvet, és többek között az ott leírtakat is figyelembe véve tervezze meg az előadást. A dilettantizmus egyre nagyobb térhez jut. A Romániai Bábszínházak Szövetségén belül már felvetődött, hogy megállapodást kössünk az oktatási minisztériummal: egy szakmai szervezet döntse el, hogy egy előadást megnézhetnek-e a gyerekek.
– Hogyan ünneplik a 15. születésnapot?
– Nemzetközi fesztivált terveztünk, de erre idén nem nagyon lesz keret. Két éve mi szerveztük az Erdélyi Bábos Találkozót, azt szerettük volna nemzetközivé tenni. Így a születésnap egyhetes évadra szűkül, amelyben régebbi előadásainkat visszük újra színre.
Nagy Demeter István.
Erdély.ma.

2014. május 1.

Sepsiszentgyörgyön találkoztak a diákszínjátszók
Nyolcadik kiadását valósították meg a Gyermekszínjátszók Országos Találkozójának. A rangos vetélkedőnek a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola adott otthont. A háromszéki diákok két-két első és második, valamint egy harmadik díjat szereztek.
A versenyen brassói, szászrégeni, felsőboldogfalvi, gyergyószentmiklósi, farkaslaki, csíkszentsimoni, sepsiszentgyörgyi, torjai, rétyi és illyefalvi diákszínjátszók vettek részt, összesen tizenhárom előadással. Külön csoportban versenyeztek az elemi és a gimnáziumi tanulók – a kicsik hat, a nagyok hét produkciót mutattak be.
Nagy Kopeczky Kálmán, a zsűri elnöke szerint a színjátszó találkozónak a varázsa a gyermeki tisztaságban rejlik. Meglátása szerint évről-évre nő az előadások színvonala, válik jobbá a gyerekek teljesítménye. Ezt bizonyítja, hogy az elemi osztályosoknál minden produkciót díjaztak. A legjobbnak a torjai diákszínjátszók bizonyultak, ők A tök és a csikó című mesefeldolgozással végeztek az első helyen.
A második díjat a Váradi József Általános Iskola tanulóinak ítélték oda a Csipkerózsika és a Taligás király című produkciókért, harmadik díjban részesültek a brassói (Az erdők világa), a rétyi (A pletykás asszony) és szászrégeni (Füllentő) diákok.
Az V-VIII. osztályosok csoportjában a felsőboldogfalvi (A rút kiskacsa) és az illyefalvi (A szegény ördög) diákok előadása nyerte el a zsűri tetszését, második lett a szászrégeniek Pótvizsga című produkciója, harmadik helyen végeztek a farkaslaki tanulók a Szent István koronája előadással. Dicséretben részesültek a gyergyószentmiklósiak (Üdv Csajvilliben), valamint a sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Általános Iskola tanulói A kényes leány előadással
Rákosi Katalin. Székelyhon.ro

2015. január 24.

A semmiből született Cimborák (Nagykorú a sepsiszentgyörgyi bábszínház)
Megalakulásának 18. évfordulóját ünnepli a hétvégén a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház. A Tamási Áron Színház tagozataként induló intézmény gyermekek és szülők tízezreit szoktatta minőségi produkciókhoz; anyagi hátterét és kreativitását is jelzi, hogy a legtöbbször megtapsolt előadást – Marék Veronika Surranó és Brekkenő című meséjét – Nagy-Kopeczky Kálmán egymagában rendezte és játszotta, és mindössze egy szakadt tornacipő, egy ócska kalap, egy kartondoboz és egy nejlonzacskó kellett ahhoz, hogy lenyűgözze izgő-mozgó közönségét. S miközben a város és a megye óvodásai, kisiskolásai, sőt, újabban nagydiákjai számára is természetessé vált, hogy a művészi igényű bábelőadások elérhető közelségben vannak, a szakma is felfigyelt az itt folyó munkára: 2001-ben a határon túli magyar anyanyelvű bábszínházak nyíregyházi fesztiválján a Minden egér szereti a sajtot (Urbán Gyula-feldolgozás) megkapta a Legjobb rendezői megoldások díját, 2002-ben a Tejkút (Király Kinga Júlia) pedig a Nemzetközi Bábművész Szövetség egyik legrangosabb szakmai elismerését, az UNIMA Kisdiplomát az erdélyi bábszínházak közül elsőként. 2014-ben a Kolozsváron megrendezett PUCK báb- és marionettszínházak nemzetközi fesztiválján a sepsiszentgyörgyi Cimborák egy Benedek Elek-mese, A szegény ember királysága című produkciójával a hagyományok korszerű újjáélesztéséért kapott díjat. Mindhárom előadást Nagy-Kopeczky Kálmán rendezte, a társulat alapítója, igazgatója, rendezője, bábszínésze, ügyintézője és mindenese, aki olykor maga is sokallja mindezt, de elfelejtkezik a nehézségekről, ha a gyermekeket vendégül láthatja birodalmában. Ugyanis szabad idejében a megyei művelődési központ népmesére épített rendezvényein – az egyaránt sikeres Mesekunyhó-pályázaton és a Mesélő Háromszéken – is szerepet vállalt mint Meseország királya. Úgy jutott eddig a rangig, mint a népmesék szegénylegénye: elindult a nagyvilágba boldogulását keresni. – Elmentem tanulni, és egy véletlen folytán Veszprémbe kerültem. Ott tudtam meg, hogy milyen fontos a gyermekek lelki és szellemi fejlődése, érzelmi nevelése, befogadó- és problémamegoldó képessége, életrevalósága szempontjából a bábszínház, és bár marasztaltak volna ott is, rájöttem, hogy itthon a legközelebbi társulat a marosvásárhelyi, így hát hazajöttem. Baróton harminc évig működött egy műkedvelő bábos csoport, ahol pedagógusok úgymond másodállásban játszottak a gyermekeknek, ott dolgoztam négy kerek esztendőt. Az akkori megyei kulturális igazgatóságot irányító Jánó Mihály és Ördög Gyárfás Lajos támogatott, és egy idő után Nemes Levente sepsiszentgyörgyi színházigazgatóval is tárgyalásokba kezdtünk. Őket azokban az években a közönségnevelés foglalkoztatta, és erre a megyeszékhelyen tágabb lehetőség volt. A bábszínház lassan gyökeret vert, és 18 év alatt 30 különböző előadást készítettünk. A Betlehemes angyaljáték tíz évig volt műsoron, tavaly ősszel újabb ünnepváró produkciót mutattunk be, Az Ég ím akkor ölelkezett a Földdel... címűt. Ez az első, amelyben nem vettem részt, és csak most hiszem el, hogy tényleg nagykorú lett a társulat. Nagy öröm ez nekem, de vannak mögötte keserűségek is. Eleinte azt hittem, hogy négy-öt év alatt felépül a saját székházunk, de most is a padláson kialakított, szűkös stúdióteremben játszunk. Több támogatásban reménykedtem, mert tudom, hogy milyen fontos a bábszínház a gyermekeknek, de még csak ott tartunk, hogy a városnapokon végre ők is kapnak valami minőséget. Fájdalmas számomra, hogy folyamatosan küzdenünk kell, meg kell győzni valakit, hogy fontos, amit csinálunk. Régebb jószerével csak a színház támogatott – amelyhez ma is tartozunk, noha saját nevünk és önállóságunk van –, az utóbbi években pedig Antal Árpád polgármester jóvoltából kapunk rendszeres támogatást, ami ugyan elég kevés, de a hosszú távú tervezéshez elengedhetetlen. Jelenleg négy alkalmazottal és hat bedolgozóval, alkalmanként más külsősökkel működünk, nagyon elkelne még legalább két fiatal, friss erő. És persze több segítség is, amiért nem kell kilincselni, hanem úgy jön, hogy valaki észreveszi: a nehézségeink ellenére is többet adunk a kötelezőnél. Ebben elégtétel is van, az évek során kivívott szakmai elismerés is jólesik, de az előrelépéshez több kell. Valójában a gyermekek öröme ösztönöz és tart életben minket... A tizennyolc éve létrejött Cimborák Bábszínház most először ünnepli meg a születésnapját egy zártkörű, szerény rendezvényen, ahol a tagok és segítőik egymásnak játsszák el Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című kamaszmonológját, a társulat egyik legsikeresebb darabját, amivel a nagyobb – a kicsiknek szóló történetekből már kinőtt, a felnőttszínházhoz még éretlen – gyermekek irányába nyitottak. Közben készülnek a következő bemutatóra is: február 15-én a Kányádi Sándor verseiből ihletett, Verstől versig hajt a csordás című bábelőadásra várják a nagyérdeműt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. január 29.

Nagykorú lett a sepsiszentgyörgyi bábszínház
Tizennyolc év telt el a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház megalakulása óta, ez idő alatt 30 előadás készült, közülük többet tíz éve tartanak műsoron, mivel még mindig van közönségük, vonta meg az elmúlt időszak mérlegét a társulat vezetője Nagy Kopeczky Kálmán.
Hozzátette, hogy az elmúlt 18 év alatt színpadra vitt darabok közül legtöbbet Marék Veronika Surranó és Brekkenő című előadását játszották, de említésre méltó, hogy a Betlehemes angyaljáték című előadás közel 10 évig szerepelt a bábszínház műsorán. 2014 év végén egy újabb ünnepváró előadással bővítették a repertoárt, így az Az Ég ím akkor ölelkezett a Földdel... című betlehemes játékot mutatták be a háromszéki gyerekközönségnek.
A társulat 18 évvel ezelőtt a Tamási Áron Színház bábtagozataként indult, mára már Cimborák Bábszínház nevet viseli az intézmény. A társulat szakmai elismerésekkel is büszkélkedik, 2001 szeptemberében a II. Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválján (Nyíregyházán) a Nagy Kopeczky Kálmán által rendezett Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot című előadás megkapta a Legjobb rendezői megoldások díját.
002-ben a Király Kinga Júlia Tejkút című, ugyancsak Nagy Kopeczky Kálmán által rendezett előadással az erdélyi bábszínházak közül a Cimborák Bábszínház elsőként kapta meg a Nemzetközi Bábművész Szövetség egyik legrangosabb szakmai elismerését, az UNIMA Kisdiplomát. 2014 októberében, a Kolozsváron megrendezett PUCK Báb- és Marionett Színházak Nemzetközi Fesztiválján Benedek Elek A szegény ember királysága című előadás a hagyományok korszerű újjáélesztéséért kapott díjat.
A sepsiszentgyörgyi bábszínház célja, hogy a város és a megye gyermekközönségét igényes bábelőadásokkal lássa el, így az évadtervek megalkotásában is lényeges szempont, hogy óvodásoknak, kisiskolásoknak illetve középiskolásoknak szóló előadásokat tűzzenek műsorra, mondta Nagy Kopeczky Kálmán.
Hozzátette: törekvéseik kiterjednek a népmesék, néphagyományok kiemelkedő jelentőségének, ezek identitásformáló tulajdonságának, kultúraépítő és megőrző jellegének tudatosítására. Elek apó példáját követve a Cimborák Bábszínház közössége kötelességének érzi, hogy foglalkozzon a népmesékkel, és hogy azokat megismertesse a fiatal nemzedékkel. Jelenleg a bábszínház 4 alkalmazottal és 6 bedolgozóval működik, projektenként pedig további külsős szakemberekkel.
A Cimborák Bábszínház jelenleg egy újabb előadás megvalósításán dolgozik, ennek bemutatójára 2015. február 15-én, vasárnap kerül sor. A Kányádi Sándor verseiből ihletett Verstől-versig hajt a csordás című bábelőadás erdélyi és moldvai néphagyományokat ötvöz a vers líraiságával, rendezője Demeter Ferenc és Nagy Kopeczky Kálmán.
maszol.ro



lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék