udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Orosz Attila

2002. december 12.

A romániai magyarság létszáma csökken. Ez a folyamat nem most kezdődött. A Madéfalvi veszedelemben megtalálható annak a leírása, hogy a székely kutyaszorítóba kerülvén, elcsángált. Az 1848-as forradalom megtorlása idején számtalan magyar vette kezébe a vándorbotot. Rossz emlékeket idéz fel az 1918 utáni tömeges kivándorlások időszaka is. A szülőföld elhagyása a Ceausescu rezsim boszorkányüldözései alatt tetőződött. A frissen végzett diplomásokat itt kellene tartani, segíteni kellene őket, ez az RMDSZ feladata lenne. /Orosz Attila (politológus): Megyünk vagy maradunk...? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2007. október 6.

Harminckét hallgatóval kezdi meg működését a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának Háromszékre kihelyezett csoportja. Az árkosi Európai Oktatási Központban berendezkedett felsőoktatási fiókegységben október 5-én tartották a tanévnyitót, azt megelőzően a Pécsi Tudományegyetem és a Kovászna Megyei Tanács között együttműködési megállapodást írt alá dr. Koltai Dénes egyetemi docens, dékán és Demeter János, a megyei tanács elnöke. A felnőttképzés /andragógia/ célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai alapozás mellett ismerik a felnőttképzés történetét, sajátosságait, intézményes és intézményen kívüli formáinak működését és az emberierőforrás-fejlesztés kapcsolatát. Tavaly indult Kolozsváron és most Sepsiszentgyörgyön andragógusképzés, amelynek koordinátora az erdélyi származású Pályi Péter, a sepsiszentgyörgyi csoport oktatási felelőse Orosz Attila, a megyei tanács alkalmazottja. /Fekete Réka: Tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetem háromszéki műhelyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2013. február 12.

Ismét van RMDSZ-szervezet Marosvásárhelyen
Megtartotta (újjá)alakuló ülését kedden este az RMDSZ városi szervezete, amelynek elnökévé az egyetlen jelöltet, Peti András városi tanácsost választották. Az üléssel párhuzamosan a Bocskai-teremben a leváltott körzeti elnökök köré csoportosuló RMDSZ-esek tartottak közgyűlést.
A Deus Providebit Tanulmányi Házban tartott közgyűlésen az elnökválasztás előtt Kelemen Márton ülésvezető ismertette azokat az előzményeket, amelyek szükségessé tették a szervezet megújulását. „Igazi építkezésre hívta fel a tagságot, és úgy fogalmazott: „nem valaminek a végén, hanem valaminek a kezdetén vagyunk”. A napirendi pontok ismertetése előtt az ülésvezető Benedek Istvánnak, a városi szervezet volt elnökének adta át a szót.
A leköszönő arról beszélt, hogy a múlt évben körvonalazódott az RMDSZ és a Néppárt összefogása iránti akarat a szervezetben. „Azt mondtam, csak olyan feltételek között tudom az összefogásról szóló dokumentumot aláírni, ha a hátam mögött érzem az RMDSZ megyei és országos vezetőinek támogatását is. Úgy lehet győzni, ha a magyarság összefog. A legnagyobb hibának azt tartom, hogy a városi szervezet mögé nem sorakozott fel a megyei és országos RMDSZ” – magyarázta Benedek a városi szervezet választási kudarcainak okait.
Elmondta, Erdélyben a statisztikai adatok szerint 1,299 millió magyar él, az RMDSZ-re 350 ezer szavazott. A helyhatósági választásokon Frunda György polgármesterjelöltként 22 ezer szavazatot kapott. „A körzetek szintjén vannak hibák, súlyosak is, remélem az új elnök meg tudja oldani ezeket a problémákat” – tette hozzá Benedek, aki azt is kifejtette, fájdalmasnak tartja, hogy míg az alakuló ülésen a Deus Providebit Tanulmányi Házban összegyűlt 200 ember, a másik helyszínen is vannak ugyanennyien. „Ezt az összevisszaságot meg kell szüntetni, az új elnöknek ez is a feladata” – hangsúlyozta.
Egy hozzászóló kért szót mindössze. Szász Lajos nyomatékosította, hogy továbbra is RMDSZ-tag marad és az RMDSZ-ért fáradozik, de sajnálja, hogy a regisztrációt túl gyorsan lezárták. Mint mondta, a 11. körzet testületileg szeretett volna regisztrálni, de nem tehették meg, így valamennyien lemaradtak a nyilvántartásba vételről. Szerinte ha nem szabják ilyen rövidre a határidőt, akkor sokkal többen gyűltek volna össze, annyian, hogy talán még a Kultúrpalota sem lett volna elég. Kelemen Márton elmondta, hogy a regisztrációt csak ideiglenesen függesztették fel, reggeltől újraindítják és várják a tagságot.
A sorra kerülő napirendi pontok között az elnök személyére kért az ülésvezető jelölést. Elhangzott Peti András neve, aki vállalta is tisztséget. Mivel más jelölt nem volt, a jelenlevők egyhangúlag megszavazták.
Peti András megköszönte Benedek Istvánnak a négy éven át végzett munkát a városi szervezet élén, majd felsorolta mindazokat a célokat, amiket a marosvásárhelyi magyarság érdekében, „de velük közösen” el kell érni. Szerinte elsősorban olyan erős képviseletre van szüksége a magyarságnak, amely kellőképpen tud fellépni, akár az alkotmánymódosítás terén, akár más törvények meghozatalában.
„Arra törekszünk, hogy minél több marosvásárhelyi magyar kinyilatkoztathassa véleményét. Az európai parlamenti választásokon helyre kell hoznunk azt, amit 2000-ben a magyar közösség elveszített. Vissza kell szereznünk a polgármesteri tisztséget, közelebb kell hozni a magyarságot a szervezethez, egymáshoz” – sorolta a célokat az elnök.
Peti András bemutatta a csapatát is: a szociális kérdések terén nagy tapasztalattal rendelkező Koreck Mária lett az egyik alelnök. Haller Béla francia-olasz szakos tanár az oktatási, Novák Csaba Zoltán történész a kulturális alelnök. Ügyvezető alelnöknek Kovács Róbertet, a hegyimentő szolgálat vezetőjét javasolta Peti, kommunikációért felelős alelnöknek Borsos Csaba rádiós műsorszerkesztőt, gazdasági ügyvezető alelnöknek pedig Orosz Attila vállalkozót. Bakó Szabolcs ifjúsági és programvezetői (21 éves) alelnöki tisztségbe, Béres Lórántot egyházakért és civil szervezetekért felelős, míg Gombos Csabát az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöknek.
A jelenlevők nyílt szavazással egyhangúlag hagyták jóvá a javaslatokat.
Ezt követően Peti András javaslatot tett arra a kilenc személyre is, akik a TKT-küldöttek lesznek: Zólyomi Erika, Borsos Csaba, Béres Lóránt, Haler Béla, Orosz Attila, Novák Zoltán, Nagy Attila, Szepessy Szabolcsés Nagy Botond. Ezt is, akárcsak az 51 küldöttet is jóváhagyta a tagság.
Harmadik napirendi pontként elfogadták, hogy Brassai Zsombor legyen a városi szervezet jelöltje a megyei elnöki tisztségére. Brassai Zsombor elmondta, nem olyan szigorú, ahogy azt róla terjesztik, vagy ahogy az utóbbi napokban nagyon sok hírcsatorna beállította. Közölte, pozitívan tekint az előtte álló négy esztendőre. „Maros megyében egyetlen magyar szavazatról sem lehet lemondani. Sok konfliktust kell megoldanunk együtt, békétlenséget békésre térítenünk. Tágra nyitjuk a kapuinkat és visszacsalogatjuk mindazokat, aki úgy érzik, tévesen, hogy eltántorítottuk őket” – fejtette ki Brassai.
A Jókai utcai Bocskai teremben a hétfőn kiküldött meghívó szerint azok gyűltek össze, akik „egy valós marosvásárhelyi RMDSZ-es érdekképviseletet" szeretnének alakítani.
A jelenlévők Kovács István volt körzeti elnököt választották meg szervezeti elnökjelöltnek. Vass Levente volt polgármesterjelölt, akit többen is javasoltak jelöltnek, kifejtette, hogy nem akar a következő négy évben semmilyen politikai tisztséget elvállalni. A tanácskozás résztvevő, ahogy a megválasztott jelöltjük is, többször is hangsúlyozták, nem az RMDSZ ellen, hanem a szövetségen belül akarnak cselekedni. A továbbiakban tárgyalni szeretnének Peti Andrásékkal a „minden magyar számít” szlogen jegyében.
Maszol.ro,

2013. február 14.

Peti András a marosvásárhelyi RMDSZ új elnöke
A Deus Providebit tanácstermében tartott február 12-én, kedden este közgyűlést az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amely elnököt, kilenctagú elnökséget választott, illetve szavazott arról, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ Brassai Zsombor jelöltségét támogatja a szervezet megyei elnöki tisztségére.
Nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete, mondta Kelemen Márton ülésvezető, aki szerint nem zárták le, csupán felfüggesztették a regisztrációt, és tegnaptól már újra lehetett regisztrálni a megyei szervezetnél. Mint mondta, a felfüggesztésről a Területi Állandó Tanács (TÁT) döntött február elején, mert szerinte az addig regisztráltak száma teljesíti a feltételeket az alakuló ülés megtartásához.
Vásárhelyen csak magyar ügy van!
Dr. Benedek István volt városi elnök bejelentette, négy év elég volt, nem állt szándékában újabb mandátumot vállalni. – Tavaly tavasszal megvalósíthatónak látszott a magyar összefogás a polgármester-választáson. Alá kellett írnom az egyezményt, de azt mondtam, csak akkor írom alá a dokumentumot, ha magam mögött érzem a megyei és az országos RMDSZ-t. Nem tudtam elérni, hogy a városi szervezet mellé álljon a megyei és az országos vezetés is, így nem volt esély a győzelemre sem. Ugyanakkor elmondta: – A népszámlálás szerint Romániában 1,29 millió magyar él, az RMDSZ országos szinten 388 ezer voksot gyűjtött. Marosvásárhelyen 57.500 magyar él és szenátorjelöltünk 22.800 szavazatot kapott. Számolják ki az arányokat, és döntsék el önök, hogy dolgoztunk-e. Olyan ember nem vezetheti a vásárhelyi szervezetet, akit négy év alatt az országos elnök egyszer sem keresett meg, és aki nem tud napi kapcsolatban lenni a megyei vezetőséggel – jelentette ki, hozzátéve, hogy reméli, az új elnöknek sikerül majd és meg tudja oldani a körzetek problémáit is. Szomorúnak nevezte, hogy most két helyen gyűltek össze a vásárhelyi magyarok. (Ugyanis ezzel a közgyűléssel egy időben a református egyház diakóniai otthonában közel háromszázan gyűltek össze Kovács István és Vass Levente kezdeményezésére – sz. m.). Ismételten rendkívül fontosnak nevezte az összefogást, hangsúlyozta, hogy újra meg kell teremteni az egységet Vásárhelyen, mert csak így lesznek képesek megoldani a magyarság problémáit. – Vásárhelyen csak magyar ügy van, nincs más ügy, egyetlen esélye a vásárhelyi magyarságnak az összefogás. Ha ez sikerül, boldog leszek, mondta egyebek között dr. Benedek István.
Az új elnöknek kell kiegyenesítenie az elgörbült dolgot – mondta Szász Lajos, az egyetlen felszólaló. Véleménye szerint a regisztráció leállítása rossz döntés volt, emiatt sokan hátat fordítanak az RMDSZ-nek. Naivság volt vagy hozzá nem értés? – tette fel a szónoki kérdést, majd kijelentette: – Nagy hiba volt a regisztráció lezárása határidő előtt, mert ha nem állítják le, a Kultúrpalota nagyterme sem lett volna elég, annyian lennénk most, és majd az új elnöknek kell kiegyenesítenie az elgörbült dolgot.
Kelemen Márton ülésvezető szerint nem zárták le, csupán felfüggesztették a regisztrációt, és a közgyűlés másnapjától már újra lehet regisztrálni a megyei szervezetnél. "Holnaptól újraindul a toborzás." Mint mondta, a felfüggesztésről a TÁT döntött február elején, mert szerinte az addig regisztráltak száma teljesíti a feltételeket az alakuló ülés megtartásához.
"Erős érdekképviseletre törekszem"
Több hozzászólás nem lévén, a továbbiakban gyorsan pergett a tanácskozás. Egyetlen elnökjelölt Peti András helyi tanácsos volt, aki megköszönte a bizalmat, majd kijelentette, erős érdekképviseletre törekszik. – Erős érdekképviseletre törekszem. Hamarosan régióátszervezést és alkotmánymódosítást eszközölnek, jövőre európai parlamenti választást és elnökválasztást tartanak. 2016-ban pedig ismét helyhatósági választás lesz, meg kell mozgatni a vásárhelyieket. Ezután bemutatta a csapatát: Koreck Mária ügyvezető alelnök, Haller Béla oktatásért felelős alelnök, Novák Zoltán kulturális alelnök, Kovács Róbert szervezetépítésért felelős alelnök, Borsos Csaba kommunikációs alelnök, Orosz Attila gazdasági alelnök, Bakó Szabolcs ifjúsági alelnök, Béres Lóránd egyházakért, civil szervezetekért felelős, Gombos Csaba önkormányzatokért felelős alelnök. A jelölteket egyhangúlag, nyílt szavazással fogadták el, majd a kilenc TKT-tagról, illetve a megyei közgyűlésbe delegált 51 tagról szavaztak. A közgyűlés végül Brassai Zsombort nevezte meg megyei elnökjelöltnek.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

2015. március 5.

Gyűlésen folytatódik a vásárhelyi RMDSZ-vita
Viharosnak ígérkezik a Maros megyei RMDSZ Területi Képviselők Tanácsának (TKT) csütörtöki ülése, melyen várhatóan a szövetség marosvásárhelyi szervezetének belső ellenzéke is részt vesz Vass Levente vezetésével.
Az orvos-politikus szerdán közleményben szögezte le: az ellenzéki csoportosulás elfogadja a Peti András városi RMDSZ-elnök által felajánlott két vagy három ügyvezető alelnöki tisztséget a szervezet keretében. A TKT 14 tagú kongresszusi küldöttségében ugyanakkor négyen képviselnék a „különítményt". Mindezek ellenére a két fél között még mindig nincs béke, egymásnak a sajtón és a Facebook-on keresztül üzengetnek.
Vita a tisztségek miatt (is)
Vass Levente és csapata eredetileg értelmetlennek tartotta, hogy ügyvezetői alelnöki tisztségeket töltsenek be egy olyan RMDSZ-szervezetben, ahol jelenleg is tizenhat alelnök van. A magát belső ellenzéknek nevező csoportosulás inkább hét kongresszusi mandátumot kért a Marosvásárhelynek leosztott tizennégyből.
Peti András városi RMDSZ-vezető elzárkózására és Brassai Zsombor megyei elnök felvetésére reagálva, miszerint Vassék talán azért utasítják vissza a tisztségeket, mert ügyvezető alelnökként dolgozni is kell, az ellenzék szerdán újrafogalmazta követeléseit. Vass Levente most már négy kongresszusi hellyel is beérné, illetve szívesen vállalná a gazdasági, városfejlesztési, és civil egyházügyi alelnöki tisztségek betöltését.
„Messzemenően elhatárolódunk attól a kijelentésüktől, hogy a 16 alelnöki tisztségükből számunkra felajánlott két helyről azért nem szándékoztunk tárgyalni, mert nem akartunk a munkából részt vállalni" – szögezte le Vass.
Az alelnökök számát kommentálva, Peti András semmiként nem tartotta eltúlzottnak; mint mondotta „a munka mennyisége megkövetel ennyi felelős beosztású személyt", akik egyébként is ingyen és bérmentve végzik feladatukat. „Mi Vass Leventét és embereit is szívesen látjuk, álljanak be közénk és dolgozzanak, hisz mindenkinek helye van az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében" – tette hozzá Peti.
Kérdésünkre, hogy mi értelme annak az „áldatlan csörtének", mint ahogy Brassai Zsombor nevezte a néhány napja a városi pártvezetés és a belső ellenzék között, a Facebook-on dúló csatát, Koreck Mária alelnök belátta, hogy a Vass Leventével vitába szálló kollégája, Orosz Attila helyenként túl keményen fogalmazott. „Tudom, hogy valamikor volt egy személyes vita is köztük, de amióta Orosz alelnöki tisztséget tölt be, sokat változott a diskurzusa" – vette védelmébe a kommentjeiben időnként valóban kíméletlen Orosz Attilát.
Vass Levente egyébként hálás a világhálón zajló csörtéért. „Meggyőződésem, hogy a nyilvános vitánk nélkül ismét ott lennénk, mint két évvel ezelőtt, amikor antidemokratikus választásokat követően az RMDSZ vezetősége mindent a szőnyeg alá sepert és sikerkommunikált" – vélekedett Vass Levente.
Szintén a közösségi oldalon szólt be a feleknek Kovács Péter, a szövetség főtitkára is, aki rámutatott, hogy tragikomikus állapotok uralkodnak a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezetben. „A belső ellenzék és a belső hatalom a nyilvánosság előtt folyamatosan egymással háborúzik, 2016-ban pedig majd egymásra mutogatnak, amiért újra román polgármestere lett a városnak. Ébresztő, fiúk!!! (Talán) még nem késő!" – írta bejegyezésében az egyébként marosvásárhelyi származású politikus.
Támogatja az összmagyar előválasztást az MPP és az EMNP
Támogatja az összmagyar Maros megyei előválasztást Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, de azt semmiképp sem az RMDSZ kereteiben képzeli el. Biró leszögezte, szerinte „helye és ideje van a versenynek, de helye és ideje van az együttműködésnek is".
A polgári párt elnöke úgy véli, amennyiben az RMDSZ is összmagyar előválasztásokban gondolkodik, az MPP-ben – és talán más politikai és civil szervezetekben is – partnerre lelhet. „Az összmagyar előválasztások gondolatát támogatjuk és annak megszervezésében, lebonyolításában is szerepet vállalunk. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen választást csakis a teljes bizalom, és ennek érdekében a teljes átláthatóság jegyében szervezhető meg" – olvasható az ellenzéki párt által kiadott közleményben.
„A tét nem egyik vagy másik párt listáinak összeállítása, annak mások általi hitelesítése, hanem egy közös, mindenki által vállalható, és a lehető legszélesebb támogatottsággal bíró személy kiválasztása minden olyan településen, ahol a magyarság számaránya ezt követeli" – szögezte le lapunknak Biró Zsolt, hozzátéve, hogy az MPP már 2008-ban, majd 2012-ben is hasonló javaslattal rukkolt elő. „Ezek szerint az idő minket igazol" – sommázott a polgáriak vezetője.
Szintén közös előválasztásokat szorgalmazna az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is – tudtuk meg a Maros megyei szervezet elnökétől, Portik Vilmostól. A néppártiak viszont már azt is komoly előrelépésnek tartják, hogy az RMDSZ egyáltalán állóurnás, nyilvános megmérettetésben gondolkodik, olyanban, amely információik szerint nincs párttagsághoz kötve.
Kérdésünkre, hogy ezek szerint egy EMNP-s akár meg is mérettetne egy efféle előválasztáson, Portik kételyének adott hangot. „Nem hinném, hogy egy tisztségben lévő néppártos benevezne az RMDSZ előválasztásaira, viszont, ha egy olyan személy győzne, akit mi is érdemesnek tartunk támogatni, akkor segíteni fogunk neki. Mi minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely a marosvásárhelyi magyarság egységes fellépését tűzi célul. Viszont az összefogásnak csak akkor van esélye, ha választási szövetségben gondolkodunk" – fejtette ki Portik. Ellenkező esetben a néppárt nem zárja ki, hogy saját polgármesterjelöltet állítson Marosvásárhelyen.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2015. október 2.

Előválasztás az átláthatóság jegyében
Bármelyik szavazóponton lehet voksolni
Az október 11-i előválasztás kapcsán tartott tegnap sajtótájékoztatót az előválasztási bizottság három tagja: Kali István, Orosz Attila és Zsigmond Imola. Egyelőre 12 szavazóponton voksolhatnak azok, akik regisztráltak, a bizottság reméli, hogy október 5-ig még néhány helyiséget felajánlanak a civil szervezetek vagy vállalkozók e célra.
Hattagú bizottság felügyeli az előválasztások tisztaságát, ennek tagjai Orosz Attila (az RMDSZ részéről), Kovács Róbert (Soós Zoltán jelölt részéről), Zsigmond Imola (Barabás Miklós jelölt részéről), Kali István (Portik Vilmos jelölt képviseletében), Jakab István (az EMNP részéről), az MPP még nem nevezte meg képviselőjét. Orosz Attila hangsúlyozta, hogy az előválasztások átláthatóságára felügyelő bizottság nem felel a szervezésért. Hozzátette: az október 11-én 9-19 óra között sorra kerülő előválasztáson egyelőre 12, a történelmi magyar egyházak által felajánlott helyiségben lehet szavazni.
– Bárki bárhol szavazhat, nem lakóhely szerinti voksolásról van szó – jelentette ki Kali István. – Célunk megkönnyíteni a választók dolgát azáltal, hogy minél kevésbé bürokratikus módon bonyolítjuk le az előválasztást, hogy mindenki a lehető legegyszerűbb módon adhassa le a szavazatát, nem szeretnénk senkit kizárni. Az előválasztás tisztasága érdekében számítástechnikai rendszerrel kötjük össze a szavazópontokat, hogy elkerülhető legyen a kettős szavazás. Papíralapú és számítógépes követése lesz az előválasztásnak, amelyet a hivatalos, állami választások módszertana szerint tartunk meg. Szavazófülkékben zajlik a választás, a jelöltek neveire pecsétet kell tenni, majd a lapot urnába dobni. A pecséteken megjelenik majd a szavazópont száma, annyi bélyegző készül, ahány szavazófülke lesz" – mondta Kali István. Orosz Attila hangsúlyozta, a teljes átláthatóság jegyében kerül sor az előválasztásra, a transzparencia már abban is megnyilvánult, hogy sorshúzással határozták meg, milyen sorrendben kerülnek fel a jelöltek nevei a szavazócédulákra. A sajtótájékoztató keretében egy újságíró sorshúzással rangsorolta a jelölteket, eszerint a szavazólapon első helyen a Barabás Miklós neve szerepel, második helyen Soós Zoltán neve és harmadikként Portik Vilmos neve. Zsigmond Imola felvetését, miszerint a szervezők (az RMDSZ, EMNP és MPP által kijelölt személyek) "mindent áttettek az előválasztási bizottság asztalára és semmit nem szerveztek meg", Orosz Attila cáfolta, hozzátéve: az előválasztási bizottság csak felügyeli az előválasztást, a lebonyolításához szükséges infrastruktúrát a szervezők biztosítják. A sajtótájékoztatóra közben megérkezett Barabás Miklós, aki igen ingerült hangnemben nehezményezte, hogy a bizottság egy héttel az előválasztások előtt mondja meg, hogy hol vannak a szavazóhelyek, majd a sajtótájékoztató témájától eltérően személyeskedésbe átcsapó szóváltásra került sor a jelölt és Orosz Attila között, ennek során Barabás Miklós azt vetette az RMDSZ-t képviselő Orosz Attila szemére, hogy a sajtótájékoztatót rászervezték az általa szervezettre (amelyre egy órával korábban került sor), illetve, hogy az RMDSZ odaküldte megbízott emberét, aki kérdésekkel kellemetlenkedett. Orosz Attila tiltakozott a jelölt által megütött hangnem miatt, szerinte Barabás Miklós "tört be" az előválasztási bizottság sajtórendezvényére. Az egyre inkább személyeskedésbe átcsapó vita során Kali István kivonult a teremből, majd a kedélyek csillapodását követően folytatódott az újságírók tájékoztatása. Megtudtuk, hogy a szavazási pontokon hattagú szavazási biztosok lesznek jelen, akik felkészítésére október 8-án kerül sor; hogy október 5-ig véglegesítik a szavazási pontok számát; hogy kezdetnek 8-10 ezer szavazólapot nyomtatnak ki; hogy csupán Soós Zoltán neve mellett lesz ott az őt támogató szervezet (az RMDSZ – szerk. megj.) logója, hogy egyelőre 28 szavazófülkével rendelkeznek, hogy minden pecsétet csak abban a szavazópontban lehet használni, amelynek a számát viseli.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék