udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Gant, Ovidiu

2002. április 25.

Ápr. 19-21-én tartotta a Nemzeti Kisebbségi Tanács oktatási bizottsága ülését Nagyszebenben, a szervező a Köztájékoztatási Minisztérium interetnikai kapcsolatokkal foglalkozó főosztálya. Téma: a kisebbségi oktatás pillanatnyi helyzete. Jelen voltak az érdekelt főtanfelügyelők, helyettesek, szakfelügyelők, Vasile Dancu tájékoztatásügyi miniszter, Ovidiu Gant helyettes államtitkár, Murvai László vezérigazgató. A felsorolt vezetők rövidesen elhagyták a tanácskozás színhelyét, a kisebbségi oktatás képviselői meg egymás között elpanaszolhatták gondjaikat, anélkül, hogy a felelős kormányképviselők mindezt hallhatták volna. Murvai László felvázolta a kisebbségi oktatás összetettségét és a megoldatlan kérdéseket. Csak egy példa: a magyarok, németek, szlovákok a teljes anyanyelvű oktatást pártolják fel. Minden kérdés terítékre került, így a Bolyai-ügy, a krónikus tankönyvhiány, kisebbségi diákok hátrányhelyzetben az érettségin vagy a képességvizsgán, amikor román szövegű tételek magyarra fordításának procedúrája okán 3-4 órával később kezdenek az érdemi munkához, továbbá a kisebbségi oktatás alulfinanszírozása. /Oláh István: A helyzet összetett, de nem reménytelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2003. november 27.

Titokban, az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt a román kormány. Cristian Jura a Diszkriminációellenes Tanács éléről került nov. 19-én az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetői székébe. Borbély László RMDSZ-alelnök elmondta, a szövetség sérelmezi az eljárást. A hivatalt a júniusi kormányátalakítás során vonták közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe, munkájának irányítását a kormányfőtitkárságra bízták. Furcsa módon sem a miniszterelnöknek alárendelt hivatalok listáján, sem a kormányfőtitkárság felépítésében nem jelenik meg a kormány honlapján ez a hivatal. Az államtitkári tisztség a hivatal megalakulása óta állt betöltetlenül. A kisebbségekkel kapcsolatos döntéseket helyettes államtitkárként Markó Attila és Ovidiu Gant hozta meg. A 2001-es pártközi együttműködési megállapodás írta elő, hogy az Etnikumközi Hivatal struktúrájáról és jogköreiről a Szociáldemokrata Pártnak konzultálnia kell az RMDSZ-szel. Mindkét fél elfogadhatónak tarthatta az államtitkár nélküli állapotot, hiszen a 2002-es és 2003-as együttműködési megállapodásban már nem is tértek ki e kérdésre. Cristian Jura kinevezését a kormány nem hozta nyilvánosságra. "Felélesztjük a Kisebbségi Tanács és az ezen belül alakított bizottságok működését, átláthatóbb módon finanszírozzuk majd a kisebbségi programokat, és a kisebbségi szervezetekkel szorosabb partnerséget alakítunk ki" - részletezte elképzeléseit az új államtitkár. A Diszkriminációellenes Tanács élére Jura távozása után a miniszterelnök Adrian Camarasant, az intézmény korábbi tanácsosát nevezte ki. /Gazda Árpád: Suttyomban változik a kisebbségpolitika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ A kormánypárt nem konzultált az RMDSZ-szel a kisebbségi államtitkár személyéről. A kormánypárt és az RMDSZ viszonya romlik. Markó Béla nem beszélhetett egy EU-integrációs konferencián. A kisebbségi államtitkárság ügyét az RMDSZ sérelmezi, de ez már nem sokat ér. Felmerült az is, hogy mindez színjáték, hogy aztán a választási évet mindkét politikai formáció megtisztult állapotban kezdhesse, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: Hideg szelek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2010. március 22.

Engedjük a múltat beszélni
Szatmár megye – Az emlékezés és a megbocsátás jegyében telt a deportálás hatvanötödik évfordulójára megrendezett eseménysorozat, melyen több mint harminc túlélő vett részt a megyéből és az országból.
Március 20-án a 65 éve deportáltak előtt tisztelegtek és „Engedjük a múltat beszélni” mottóval szerveztek ünnepségsorozatot a Német Demokrata Fórum Szatmár megyei szervezetének tagjai. Szombaton 10 órától ökumenikus misével vette kezdetét az egész napos programsorozat, melyen a még élő deportáltak, azok családtagjai, ismerősök vettek részt az ünnepi eseményen. Nm. és Ft. Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök magyarul, dr. Hankovsky Ferenc németül és Román János románul szólt az egybegyűltekhez. A prédikáció alatt elhangzott, hogy a rég megtörtént dolgokat nem tudjuk nem megtörténtekké tenni, de tanulhatunk belőle. A legfontosabb, hogy megtanuljuk tisztelni egymást, különben az emberiség elpusztul. Jézus és a deportáltak sorsa hasonló, mindannyiuk útját a gonosz uralta. A deportáltak örömmel és hittel bíztak az Úrban, így néhányan a múlt kálváriájának tanúiként közöttünk élhetnek ma is. Nem könnyű embertelen körülmények között embernek maradni, de a deportáltaknak sikerült, akik Krisztusba vetett hitük által a szenvedést örömmé változtatták, a megbocsátást pedig természtesnek veszik. Alexandru Tincu ortodox pap elmondta, hogy a deportálás szó azt jelenti erőszakkal elküldeni valakit messze földre, büntetésből. A XX. század nagyon zaklatott időszak volt, sok vér folyt, sok könnycsepp gördült és közben új mártírok születtek. A Székesegyházban jelen lévő hívek megkönnyezték a megemlékezést, melyet a Maestoso kórus által előadott énekek még meghatóbbá tettek. A fiatalok ajkáról elhangzóAve Maria igazán áthatotta a pillanatot, és szinte megállt az idő is, minden elcsendesült és felemelő pillanatokat élhetett át mindenki aki jelenlétével tisztelgett a deportáltak előtt.
Ünnepi köszöntők
Németország temesvári főkonzulja, Klaus Brennecke beszédében a 65 éve történt tragikus eseményekre, a háború okozta veszteségekre vonatkoztatott, megemlékezve a Romániából elhurcolt németek szenvedéséről. Üzenet az volt, hogy az emberiségnek el kell kerülni a hasonló eseményeket a jövőben. A Deportáltak Szövetségének elnöke, Ignaz B. Fischer mondott ünnepi beszédet, melyben részletesen elmondta saját élményeit, hiszen ő is deportált volt. A múlt üzenete a jövő számára, hogy kerülhetjük el a jövőben a hasonló eseményeket, és azon kell fáradoznunk, soha többé ne legyen zsarnokság és önkényuralom a világon. Ovidiu Gant, a Német Demokrata Fórum képviselője és Cristoph Klein, a szebeni evangélikus püspök is megemlékezett a 65 éve történt tragikus eseményekről, a 80 000 deportáltról, akiknek csupán harmada élte át a megpróbáltatásokat.
Kulturális műsor
A sváb deportáltak megemlékézese a szatmárnémetiben található Sváb házban megszervezett kulturális műsorral lett színesebb, melyen a Johann Ettinger Német Líceum diákjai mutatták be előadásaikat. A diákok német táncokat, énekeket, verseket adtak elő, akiket a líceum tanítónői és Kuki Zsolt tanár készített fel. A gyerekek fellépését megelőzően Dr. R. Graf kolozsvári történész professzor tartott előadást a deportálásról, említést téve a tragikus esemény következményeiről is. Johann Forstenheizler, a Német Demokrata Fórum Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta évről évre megszervezik a deportáltak megemlékezését, akik egyre fogynak. Szatmárnémetiben több mint harminc megyénkbeli és több mint tíz más megyéből érkezett deportált volt jelen, akik közül a legfiatalabb 83 éves volt. A történelmi előadáshoz hozzászólók kitértek az esemény mottójára, „Engedjük a múltat beszélni”. A mottót az elnök magyarázta el a jelen lévőknek, aki az ünnepi eseményre összeállított kötetet is bemutatta, melyet aztán szétosztottak a jelen lévők között.
 Forrás: erdon.ro

2013. december 18.

Példásnak tartják Románia kisebbségpolitikáját a kisebbségi frakció politikusai
Példásnak tartják Románia kisebbségpolitikáját a bukaresti parlament kisebbségi frakciójának politikusai, akiket a Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából szólaltatott meg szerdán az Agerpres hírügynökség. A magyar kisebbség képviselői szerint sok még a teendő.
„Messze a legjobb jogszabályi kerettel rendelkezünk Európában ezen a területen" – idézte az Agerpres Ovidiu Gantot, a kisebbségi csoport frakcióvezető-helyettesét, a romániai németek képviselőjét. Niculae Mircovici, a bolgárok parlamenti képviselője szerint Románia kisebbségpolitikájáról más európai országok is példát vehetnek. Mircovici hozzátette: a kisebbségek 1918-tól kezdődően „államalkotókként" vettek részt az egységes román nemzetállam létrehozásában. Markó Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, a kisebbségvédelmi kormányhivatal volt elnöke az MTI-nek azt mondta: Romániában valóban számos kisebbségvédelmi rendelkezés született a rendszerváltás óta, de ez „messze nem elegendő", és alkalmazásuk terén is „óriási gondok vannak". Rámutatott: a nyelvhasználat és anyanyelvű oktatás terén eddig megszületett jogszabályok önmagukban nem hozhatnak előrelépést. Az RMDSZ azt szeretné, ha a törvények alkalmazása terén történnének előrelépések, például a magyar orvosképzésben, és a közéleti anyanyelv-használatban.
Arra a kérdésre, hogy érdekképviseleti munkájában mennyire támaszkodhat az RMDSZ a többi kisebbség parlamenti képviseletére, Markó Attila azt mondta: a magyarság számára „égető" ügyekben a kisebbségi frakció nem kiemelkedő partner. „Egészen mások az igények egy néhány ezres kis közösség és egy másfél milliós közösség esetében. Nem lehet az autonómiaigényt, vagy más nagy horderejű etnikai kérdést egyformán megközelíteni. Gyakorlatilag Romániában a húsz nemzeti közösség közül csak hét rendelkezik legalább alapfokú anyanyelvű oktatással" – mutatott rá az RMDSZ képviselője.
Hozzátette: a többi kisebbségi képviselő számára az a fontos, hogy megkapják a kormánytámogatást székházaik és anyanyelvű kiadványaik fenntartására. Markó Attila szerint viszont Romániának differenciáltan kellene kezelnie az egyes közösségeket.
„Akkor lesz mintaország Románia, ha kicsitől nagyig minden közösségnek biztosítja a jogokat, úgy, ahogy az illető közösség elvárja" – mutatott rá az RMDSZ politikusa.
Romániában másfél évtizede december 18-án ünneplik a Nemzeti Kisebbségek Napját annak emlékére, hogy az ENSZ 1992-ben ezen a napon fogadta el a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot.
A kétkamarás román parlamentben a magyarságot képviselő RMDSZ mind a képviselőházban, mind a szenátusban saját frakcióval rendelkezik, a többi 19 nemzeti kisebbségnek pedig egy-egy képviselője van, ők könnyített eljárással jutnak mandátumhoz. A cseh és szlovák közösség képviseletét egyetlen törvényhozó látja el, így a kisebbségi frakciónak 18 tagja van a csaknem 600 fős román parlamentben.
MTI
Erdély.ma

2016. február 19.

Megszűnik a hallgatólagosság 
Megszűnik a törvénytervezetek hallgatólagos elfogadásának lehetősége a román parlamentben – közölte tegnap Niculae Mircovici, a képviselőház titkára. A házbizottság Ovidiu Gant, a német kisebbség képviselőjének és a kisebbségi honatyák frakcióvezető-helyettesének kezdeményezésére döntött így, miután szerdán egy kisebbségellenes törvénytervezetet nyilvánított hallgatólagosan elfogadottnak a képviselőház, és ez számos romániai kisebbségi szervezet felháborodását kiváltotta.
A házbizottság úgy döntött, hogy ezentúl azokat a tervezeteket is szavazásra bocsátják, amelyeknek nem készült el időben a szakbizottsági jelentése. Bogdan Diaconu közfelháborodást keltő törvénytervezete ügyében a szenátusé a döntő szó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. február 19.

Máté András: nem szűnik meg a tervezetek hallgatólagos elfogadásának lehetősége
Csak alkotmánymódosítással szüntethető meg a törvénytervezetek hallgatólagos elfogadásának lehetősége a parlamentben – hívta fel a figyelmünket Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Mint korábban megírtuk, Ovidiu Gant, a német kisebbség képviselője kezdeményezésére a házbizottság úgy döntött, ezentúl azokat a tervezeteket is szavazásra bocsátják a ház plenáris ülésén, amelyeknek nem készült el időben a szakbizottsági jelentése. Így kívánják elkerülni a Bogdan Diaconu képviselő kisebbségellenes törvénytervezetéhez hasonló jogszabályok hallgatólagos elfogadását.
„Tehát a hallgatólagos elfogadás intézménye nem szűnik meg, a képviselőház csak azokat a helyzeteket kívánja a jövőben elkerülni, hogy egy tervezet szavazásra bocsátás nélkül kerüljön át a szenátusba. A hallgatólagos elfogadás lehetősége nem is szüntethető meg, hiszen az alkotmány 75-ik paragrafusa írja elő. Törléséhez nyilván alkotmánymódosítás szükséges” – magyarázta a politikus.
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője egyébként már szerdán kifejezte meggyőződését, hogy a szenátus elutasítja Bogdan Diaconu nyíltan magyarellenes tervezetet. Rámutatott: a képviselőház házbizottságának lett volna a feladata, hogy napirendre tűzze a törvényjavaslatot, ám szerinte ezt azért mulasztotta el, mert a testületben tavaly óta - a pártközi egyezmények miatt - nincs az RMDSZ-nek képviselője.
Cs. P. T. maszol.ro



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék