udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Pálfalvi Pál

1998. október 16.

Csűrös István /Székástóhát, 1914. máj. 3. - Kolozsvár, 1998. aug. 2./ nekrológját olvashatjuk a napilapban. Csűrös István az erdélyi magyar botanikusok nesztora doktori disszertációját Székelyföld kiváló botanikusának, Soó Rezsőnek az irányításával készítette el. A jelenleg működő erdélyi botanikusok mind Csűrös tanítványok. Csűrös István a Bolyai Tudományegyetem dékánjaként is igazi tanárember volt. Korán, 1976-ban visszavonult. Botanikus munkássága a Kelemen havasok, a Fogarasi havasok, a Retyezát, a Nyugati Szigethegység, az Erdélyi medence, a Mezőség, Kászon és a Csíki havasok növényvilága kutatásához fűződik. Könyvei az erdélyi élővilág valóságos tárházai. Dr. Csűrös István a New York-i Tudományos Akadémia tagja /1974/, az MTA külső tagja /1994/ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagja volt. /Pálfalvi Pál /Székelyudvarhely/ : In memoriam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ 1946-tól volt a Bolyai Tudományegyetem tanára, 1976-ban az egyetemtől ment nyugdíjba, de az egyetem konzultáns professzora maradt. Önéletrajza: Olvadó hópelyhek /NIS Kiadó, Kolozsvár, 1994/

2000. november 18.

Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző a magyar tudomány napja tiszteletére tudományos ülésszakot szervezett nov. 17-én, a millennium szellemében, ezután millenniumi kopjafaavatás következett. Bálint Mihály igazgató az esemény jelentőségéről beszélt. A tudományos ülésszakon dr. Vofkori László Erdély kultúrföldrajzi korszakairól beszélt, Pálfalvi Pál a gyimesi csángóknál végzett etnobotanikai kutatásairól, Barabási Tünde az elmélet és gyakorlat integrálásáról tartott előadást. /Komoróczy György: Székelyudvarhely. Millenniumi kopjafaavatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

2003. március 4.

A kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat januári számában Boér Jenő a nemrég eltávozott König Frigyes temesvári entomológusra emlékezett, Peti Lehel Beavatás címmel első csángóföldi terepmunkájáról számolt be, Pálfalvi Pál Backamadarasi Kis Gergelyre emlékezett, Sylvester Lajos az úz-völgyiek emlékőrző és hagyományteremtő ünnepségéről írt. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./

2003. május 24.

A bukaresti Magyar Kulturális Központban május 19-én rendezték meg a Növények a folklórban című néprajzi konferenciát. Magyarországi és romániai egyetemek képviseletében professzorok, kutatók tartottak előadást. Mindez része volt Hergyán Tibor igazgató célkitűzésének, hogy a magyar-román tudományos élet közös fórumát is megteremti e falak között. Ezt a célt szolgálja a két ország neves történészeinek, valamint néprajzosainak évente megrendezett találkozója. Az előző három néprajzi konferencia anyaga megjelent könyv alakban, a mostani előadások is napvilágot fognak látni. Pálfalvi Pál, a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola tanára a gyimesi csángóktól gyűjtött eredetmondáit ismertette, dr. Balázs Lajos Csíkszentdomokos népi kultúrájának egy villanását hozta el Bukarestbe. /Barabás István: Biztató búza. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2006. július 31.

Sikeres volt a X. Gyimesközéploki Tánctábor, idén többen jöttek el, kétszáznegyvenen vettek részt az egyhetes rendezvénysorozaton. A tábor egyik különlegessége a napközis foglalkoztatás. Sokan érkeztek kisgyerekekkel, apróságokkal Galaci Hajnal tanítónő foglalkozott. A napi, átlagosan ötórás tanfolyamok mellett a táborlakóknak néprajzi és tájismereti jellegű előadásokat tartott Tankó Gyula, Balázs Lajos és Pálfalvi Pál. /Jakab Lőrinc: Tegnap is ma mentek haza. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék