udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Névmutató: Pásztor Zoltán

2007. február 4.

Január 25-én tartották első idei találkozójukat a kassai főegyházmegye magyar papjai Pásztor Zoltán püspöki helynök vezetésével. A találkozó szentmisével kezdődött, amelyben Pásztor Zoltán az egymásra való odafigyelés és az egymásért való ima fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. A liturgiát követően az egybegyűltek beszélgetést folytattak a Szent Erzsébet-év nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásáról, a szinódusi dokumentumok magyarra fordításáról, a Harangszó folyóiratról és egyéb lelkipásztori teendőkről. /(G. B. /MK): A kassai főegyházmegye magyar anyanyelvű papjainak találkozója. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./

2007. február 25.

Február 17-én harmadszor találkoztak a régió magyar anyanyelvű pedagógusai, katekétái és lelkipásztorai Pásztor Zoltán püspöki helynök vezetésével Kassán. Májusra tervezik a következő találkozót, hogy ismét megtapasztalják az együttlét örömét. /Magyar anyanyelvű pedagógusok, katekéták és lelkipásztorok találkozója Kassán. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./

2010. december 8.

Határon túli magyar egyházi méltóságokat fogadott Schmitt Pál
Határon túli magyar egyházi méltóságokat fogadott Schmitt Pál köztársasági elnök advent alkalmából szerdán Budapesten, a Sándor-palotában. "A mai magyaroknak talán minden korábbinál nagyobb szükségük van erős biztatásra, és ezt a biztatást a lelkipásztorok adhatják meg. Az önök személyén keresztül az emberek az örök értékekhez kötődnek, a biztos alapot keresik és kapják" - fogalmazott az államfő a díszebéd kezdete előtt. Schmitt emlékeztetett: jó pár éve hagyomány, hogy advent alkalmából a határainkon túli magyarság egyházi vezetőit vendégül látja a magyar államfő.
"Az invitálással is jelezve, hogy ez az összetartozás éppoly természetes és magyarázatra nem szoruló, amilyen egy asztalközösség. Egy asztal körül mindig egyértelmű az egymásra hangolódás. A közös étkezés az elfogadás-befogadás jelképe is egyben" - fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: "így vagyunk együtt, így tartozunk össze felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi, partiumi, vagy a világ bármely pontján élő magyar testvéreinkkel".
Az idei "örömteli emlékek" közül az államfő kiemelte, hogy októberben Nagyváradon különleges ünnepet tartottak: boldoggá avatták az egyházmegye titokban szentelt egykori püspökét, a magyar családok megerősítéséért dolgozó, az üldözöttek védelmében járó, börtönhalált halt Bogdánffy Szilárdot. "Ez az esemény nemcsak a nagyváradiaknak, de még csak nem is az erdélyieknek, vagy a katolikusoknak szóló üzenet. Történelmi pillanat volt, amely a szakrális tartalmon túl hűségről, megmaradásról, kiállásról, emberségről szól" - hangsúlyozta Schmitt Pál.
Az államfő szólt arról: "a világ látszólag folytonos bomlásban van, megannyi helyen látjuk a szétesés, az értékvesztés tüneteit. De egyre több a reményteli pillanat: a magunkra találás, a bizalom visszanyerésének élménye is". "Ilyen magunkra találás, hogy idén végre törvényi alapokkal, és minden korábbinál egyértelműbben mondtuk ki a magyarok összetartozását" - hangsúlyozta Schmitt Pál.
Mint mondta, "a magyar polgárok akaratának kiteljesedéseként a spirituális, érzelmi ragaszkodást" most jogi kapcsolat is megpecsételheti. Idén augusztus 20-án lépett hatályba a gyorsított eljárásban megszerezhető állampolgárságról szóló törvény - mutatott rá az államfő, hozzátéve: "e régóta várt, kinyújtott kéz lehetővé teszi, hogy még jobban támaszkodjunk egymásra". Ez minden magyar közös öröme és a hétköznapokban nyer gyakorlatias értelmet. A nemzethez való kötődés ugyanis nem csak a magasztos pillanatok ideig-óráig tartó jó érzése. "Magyarságunk elválaszthatatlan tőlünk" - szögezte le Schmitt Pál.
A díszebéden 16 határon túli magyar egyházi méltóság vett részt: Pap Géza református püspök (Erdélyi Református Egyházkerület), Csűry István református püspök (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök (Erdélyi Unitárius Egyház), Fazekas László református püspök és Fekete Vince főgondnok (Szlovákiai Református Keresztény Egyház), Herdics György címzetes apát-kanonok (Dunaszerdahelyi Római Katolikus Egyház), Pásztor Zoltán püspöki helynök (Kassai Római Katolikus Egyházmegye), Mahulányi József püspöki helynök (Besztercebányai Római Katolikus Egyházmegye), Német László római katolikus püspök (Nagybecskereki Római Katolikus Egyházmegye), Pénzes János római katolikus püspök (Szabadkai Római Katolikus Egyházmegye), Dolinszky Árpád szuperintendens (Evangélikus Keresztyén Egyház), Zán Fábián Sándor református püspök (Kárpátaljai Református Egyház), Bendász Dániel görög katolikus főesperes és Egressy Miklós görög katolikus esperes (Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye), Pogány István általános helynök (Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye). Transindex

2011. július 21.

Tusványosi közmédia-vita
Az átalakuló magyar közmédia híradásaiban egyre inkább eltűnnek majd a határok a magyarországi és a határon túli magyarok között – jelentette ki a magyar közmédia több vezető személyisége tegnap Tusnádfürdőn
A közhiedelemmel ellentétben nem a Duna Televízió a legnézettebb magyarországi adó Erdélyben, és nem feltétlenül fedi a Magyarország határain kívül élők igényeit az, amit a magyar közszolgálati média nyújt: újra kell gondolni a közszolgálati tájékoztatást Erdélyben is – hangzott el azon a szakmai kerekasztalon, amelyet a közmédia átalakításának mikéntjeiről és miértjeiről tartottak tegnap a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében.
Összehangolják a tudósítói hálózatot
A beszélgetésen részt vett Pásztor Zoltán, a Kossuth rádió tartalomért és innovációért felelős igazgatója, Böröcz Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezetője, továbbá Boros Zoltán, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke, Makkay József, az Erdélyi Napló és Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője.
Pásztor Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a közmédia átszervezésére azért volt szükség, mert az eddig működő rendszerben rengeteg volt az átfedés, egy eseményen akár három-négy tudósítói stáb is megjelent. A Kossuth rádió vezető beosztású munkatársa hozzátette: „az átfedések ellenére gyakran azt sem tudták eldönteni, Erdélyben például kit lehet mozgósítani, hogyan lehet elérni, hogy a határon túli információszolgáltatás is megfelelő minőségű legyen a magyar médiában”.
Böröcz Zoltán elismerte, hogy a jelzett probléma komoly gondot okozott, és elmondta, hogy az eddiginél hatékonyabban szervezett, összehangolt tudósítói hálózat kiépítésébe kezdtek a magyarországi illetékesek, s ezt Erdélyben a magyarországihoz hasonló struktúra szerint működtetik majd. Az intézményvezető emlékeztetett, Magyarországon felmerült, hogy kereskedelmi televíziókkal és rádióadókkal kötnek együttműködési megállapodásokat, és ezek révén biztosítják majd azt, hogy mindenhol legyen kellő időben kellően felkészült tudósító.
A magyar közmédia vezetői hatékonyabb hírközlést igértek Tusnádfürdőn a határon túli magyaroknak
Üres magyaradások?
Boros Zoltán, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy tavaly javaslatcsomagot nyújtottak be a magyar kormány illetékeseihez. A dokumentum előkészítésében hazai újságírók, médiaszakértők vettek részt. A legfontosabb megoldandó problémák között az erdélyiek is a tudósítói hálózat szervezését jelölték meg, továbbá azt, hogy a magyarországi rádióadók, például a Kossuth rádió műsora az eddiginél jobb technikai feltételek mellett legyen vételezhető.
Pásztor Zoltán válaszában jelezte, ez jelentős részben megoldódott, de a kérések maradéktalan teljesítésének pénzügyi akadálya van. Boros Zoltán „csodálatosnak” nevezte az együttműködést, a résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a közszolgálati média feladatait pontosítani kell Erdélyben. Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elégedetlenségét fejezte ki a román rádió és televízió keretében működő magyar nyelvű közszolgálati műsorokkal kapcsolatban.
Úgy vélte, a romániai magyarság számára ebből a szempontból „légüres teret” a magyar közszolgálati médiának kellene betöltenie. Ehhez szerinte partneri kapcsolatot kellene kialakítani a magyarországi és az erdélyi médiában dolgozók között. Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságon belül is több különböző „világ” van, a bukaresti, a partiumi vagy a székelyföldi magyaroknak megvannak a maguk sajátosságai. Kifejtette: a romániai magyar médiafogyasztókat is egyre kevésbé érdekli a politika, a mindennapi életükkel közvetlenebb kapcsolatban álló témák felé fordulnak.
Újragondolják a közmédiások elbocsátásait
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) újragondolja az elbocsátási szándékot egyes munkavállalók esetében, és szélesíti a leépítendőknek nyújtandó támogatások körét a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsával (Közszat) kötött megállapodás értelmében – közölte Szabó László tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az MTVA kommunikációs igazgatója közölte: az alap újragondolja az elbocsátási tervét azok a munkavállalókkal kapcsolatosan, akik fogyatékkal élő vagy legalább három gyermeket nevelnek, valamint azon házaspárok esetében is, akik mindketten érintettek a leépítésben. Hozzátette: legalább 25 millió forinttal megnövelik a leépítendőknek biztosított segélyalapot is, ami az eredeti tervek szerint 25 millió forint volt.
Szabó László hozzátette: semmilyen kiegészítő támogatás nem jár azonban azoknak, akiket vezető pozícióból bocsát el az MTVA. A kommunikációs igazgató arra nem tudott válaszolni, várhatóan hány ember mentesül az elbocsátás alól, mint mondta, az érintettek körét ea későbbiekben tekinti át az alap. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. július 22.

22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem
Beszélgetés az átalakuló közmédiáról
Az átalakuló magyar közmédia híradásaiban egyre inkább eltűnnek majd a határok a magyarországi és a határon túli magyarok között – jelentette ki a magyar közmédia több vezető személyisége szerdán Tusnádfürdőn.
"Az átalakuló magyar közmédia. Merre tovább, magyar sajtó?" címmel rendezett kerekasztal- beszélgetés keretében Böröcz István, a Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a jelenlegi nagy átalakításokról beszélt, különleges hangsúlyt helyezve a "múlt örökségére" és a gazdálkodási problémák megoldására.
A korábbi párhuzamosságok megszüntetésének hasznosságáról Pásztor Zoltán, a Kossuth Rádió tartalom és innovációs igazgatója, valamint Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió vezérigazgatója is beszélt. Biztató eredménynek nevezték, hogy a határon túli magyar témákkal most már számos műsoruk foglalkozik, szinte mindegyik "keresztmetszetet" ad az erdélyi magyarság életéről is.
Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságon belül is több különböző "világ" van, a bukaresti, a partiumi vagy a székelyföldi magyaroknak megvannak a maguk sajátosságai. Kifejtette: a romániai magyar médiafogyasztókat is egyre kevésbé érdekli a politika, a mindennapi életükkel közvetlenebb kapcsolatban álló témák felé fordulnak.
Állambiztonsági kérdés a történelem
A szerda esti heves vihar után csütörtökön reggel próbált magához térni a tábor közönsége. A hirtelen kerekedett vihar kidöntött egy fát az üdülőtelepen, megrongált két gépkocsit, és az egyik előadósátrat is elsodorta. Több tusnádfürdői panzió áram nélkül maradt.
A tábor területén 17 sátorban zajlanak különböző témákról előadások, beszélgetések.
Egyik sátorban a romániai egyházi levéltárak visszaszolgáltatásáról szólt a vita. A román levéltári törvény jelenleg nem teszi lehetővé a kommunista időkben elkobzott egyházi anyakönyvek és egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását, de elvben kutathatóvá teszi a levéltári anyagot. Varga Andrea Bukarestben élő magyarországi történész a román országos levéltárral folytatott levelezésének vaskos iratcsomóját felmutatva cáfolta, hogy kutathatók lennének az iratok.
Úgy vélte, Romániában mind a mai napig állambiztonsági kérdésnek tekintik a történelmet. A vitából kiderült: elsősorban azokhoz a dokumentumokhoz nem lehet hozzáférni, amelyek az egykor elkobzott egyházi vagy magánvagyon visszaigényléséhez lennének felhasználhatók.
Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa elmondta, hogy az elkobzott egyházi anyakönyvek a magyar állampolgárság igénylését is megnehezítik. Sok esetben ugyanis az egyházi anyakönyvekben fellelhető adatokkal lehetne bizonyítani, hogy egy-egy igénylő felmenői magyar állampolgárok voltak.
Szakértők a gazdasági válság természetéről
Egy másik sátorban a gazdasági válság természetéről, az új fejlesztési stratégiákról beszéltek.
Moderátorként Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Gazdasági Bizottságának alelnöke felvetette a kérdést: a válság kivételes állapotnak tekintendő-e, és a jólét jelenti a normális helyzetet, avagy ennek a fordítottja az igaz. Megállapította, hogy jelen pillanatban nem csupán konkrét pénzügyi válságról kell beszélni, hiszen életünket meghatározó értékeink is válságban vannak.
Kifejtette: a Kárpát-medencében ezeréves gazdasági rendszert szakítottak szét, amely azóta sem állt újra össze. Ezért üdvözölte a magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására irányuló törekvését.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy többféle válság van. Az elmúlt két-három évben pénzügyi válságnak lehettünk tanúi, amelynek komoly kihatásai voltak Magyarországra is. Most viszont már egy másik válságról, az államok válságáról beszélhetünk – tette hozzá, Emlékeztetett: néhány állam úgy reagált a reálgazdaság válságára, hogy megpróbált pénzt pumpálni a gazdaságba, így ma már az állami költségvetések válságáról van szó, és nem tudni még, hogyan lábal ki ebből Európa, túléli-e mindezt az euró.
Juhász Jácint, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese szintén a hitelezés fontosságáról beszélt. Szerinte a hitelezést az európai uniós támogatások terén is érdemes lenne bevezetni, mert a vissza nem térítendő támogatások nem hatnak ösztönzően a gazdasági fejlődésre Közép-Európában. Népújság (Marosvásárhely)

2013. december 23.

Halló, Csángóföld! – Beszélgetés a Csángórádió főszerkesztőjével
December 19-én került sor a külhoni magyar rádiók szerkesztőségvezetőinek találkozójára a Magyar Rádió Zrt. szervezésében. Az eseményen 13 rádió vezető munkatársa vett részt, és – legalábbis egy ideig, a Skype segítségével – velük volt a romániai Csíkfaluból sugárzó Csángó Rádió (csangoradio.ro) 24 órás internetes program főszerkesztője, alapítója Lőrinc Celesztin is.
Az adás négy éve szól, legfontosabb feladata a csángó magyarok összefogása az egész világon. Hallgatják a Kárpát-medencében, Európában és az óceánon túl is.
A honlap tanúsága szerint az oldalt már több mint 120 ezren látogatták meg, egy részük rendszeres hallgató. Egyebek közt ezeket a sikereket elismerve adományozta az MTVA Kós Károly Kollégiuma az idén első ízben odaítélt Média díjat éppen Lőrinc Celesztinnek.
A rádió egy családi ház szobájából szól, karnyújtásnyira a keverőpult, a mikrofonok, egy asztali és egy hordozható számítógép. Celesztin egyedül készíti a napi 24 órás adást, amelyből 15 óra csángó népzene. Több órát ül műsorvezetőként is a mikrofon előtt: e-maileket olvas be, a skypeon bejelentkező hallgatókkal beszélget. Mindezt mozgássérültként. Bár ez a tény rádiós munkáját nem befolyásolja, mégis, ez a helyzet immár mindennapi életének része. 16 éves korában baleset érte, azóta kerekesszékkel közlekedik. Egy kis, ötszáz lelket számláló faluból, az átlagnál nehezebb körülményekkel küzdve, az internetes rádió segítségével kinyitotta magának a világot. Sok-sok hallgatója örömére, akik közül sokan idegenben dolgoznak, nélkülözve az otthon muzsikáját, és a magyar szót. A Csángó Rádió elsősorban nekik szól.
Lőrinc Celesztinnel a főszerkesztők találkozóján Pásztor Zoltán, a Kossuth Rádió intendánsa beszélgetett. Kossuth Rádió
Erdély.ma

2017. december 1.

Egyházi elöljárók Európa és a nemzet szolgálatában
Csáky Pál szlovákiai néppárti európai képviselő meghívására és szervezésében népes felvidéki utazócsoport és egyházi küldöttség látogatott Brüsszelbe folyó év november 29-én. Ugyanazon a napon belkörű eszmecserére került sor az Európai Parlament székhelyén. A kisebbségi nyelvek szerepe az egyházak pasztorációs tevékenységében címmel. Egyúttal a házigazda Dialógus Európa lelkéért című új kötetét is bemutatták, mely tizenhat szlovákiai magyar pappal, lelkésszel és egy világi egyházi tisztségviselővel készített interjúját tartalmazza. A beszélgetőpartnerek között találhatók Fazekas László református püspök és laikus elnöktársa, Fekete Vince főgondnok, valamint Parák József, a besztercebányai, Kiss Róbert, a komáromi és Pásztor Zoltán, a kassai római katolikus egyházmegyék püspöki helynökei, továbbá Puss Sándor jezsuita szerzetes és Vakles Attila görögkatolikus esperes, akik a brüsszeli küldöttségben is részt vettek. Szlovákiai magyar katolikus püspök hiányában Beer Miklós váci megyéspüspök tette teljessé a magas rangú ökumenikus egyházi képviseletet.
Csáky Pál felkérésére Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő is köszöntötte a felvidéki vendégeket. Elismeréssel szólt képviselőtársa könyvéről és a rendhagyó tanácskozás megszervezéséről, melyek egyaránt a nemzetszolgálat és az ökuménia ügyét jelenítik meg az Európai Parlamentben. Európa identitásválságának a körülményei között a bemutatott könyv elsősorban arra keresi a választ, hogy „kontinensünk mi mindent köszönhet a kereszténységnek-keresztyénségnek” – olvasható a kötet előszavában. Erdélyi képviselőnk ezzel kapcsolatban idézte meg hitünk, vallásunk mentő szerepét a Római Birodalom széthullását követő évszázadokban, külön is kitérve nemzetmegtartó szerepére a honfoglalás utáni kereszténységre térés, valamint a török hódoltság, illetve a Habsburg uralom korszakaiban. A szovjet kommunizmus és az ideológiai ateizmus idején sem volt ez másképpen – mondotta –, csak arra nem számítottunk, hogy 1989 után „cseberből vederbe esünk”, s utóbb a nyugati szekularizációval, sőt az Európai Unió által kedvezményezett migrációval és iszlamizációval szemben kell védelmeznünk magunkat és a „keresztény Európát”. Tőkés László annak a reményének adott hangot, hogy hitükben megpróbált kelet-közép-európai egyházaink – s köztük is a Kárpát-medencei magyar egyházak – mintegy a kovász szerepét tölthetik be a jelenkori, hitében és értékrendjében megzavarodott egyesült Európában.
Beszéde második részében európai képviselőnk azt a szoros erdélyi–felvidéki együttműködéstelevenítette fel, melynek ő maga is az egyik szervezője lett parlamenti szolgálata idején, s melynek keretében 2013 szeptemberében, majd 2016 áprilisában két közmeghallgatásra került sor Brüsszelben, olyan jeles egyházi személyiségek részvételével, mint Erdélyi Géza előző és Fazekas László jelenlegi felvidéki református püspökök, valamint Kató Béla református és Bálint-Benczédi Ferenc unitárius erdélyi elöljárók, továbbá Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát, akik a Romániában és Szlovákiában a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyét vitték az illetékes európai fórumok elé. Köszönettel szólt arról is, hogy 2012-ben, majd 2015-ben Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke hathatós közreműködésével két ízben is sikerült az EP Petíciós Bizottsága (PETI) elé terjeszteniük panaszaikat, melyek intézésében Csáky Pál, ezen bizottság alelnöke is cselekvő részt vállalt. Annak idején szintén főbenjáró ügynek számított a Benes-dekrétumok kérdése, mely mindmáig a PETI napirendjén szerepel. A jog és a hit fegyvereivel folytatjuk békés küzdelmünket – zárta beszédét Tőkés László.
Csáky Pál – egyebek mellett – különleges elismeréssel méltatta a felvidéki keresztyén református egyházat, mely szerinte a sikereit annak is köszönheti, hogy intézményi autonómiával rendelkezik.
A tanácskozás a testvéregyházak vezető képviselőinek a hozzászólásaival folytatódott. Esterházy János áldozatának példáját követve egyházainknak továbbra is vállalniuk kell „a kereszténység védőbástyájának küldetését” – vonta le a következtetését Molnár Imre, a Balassi Intézet pozsonyi kirendeltségének igazgatója. Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája; Erdély.ma



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék