udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Pécsi Dániel

1998. május 12.

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

2001. szeptember 3.

Szept. 1-2-án tartották Farkaslakán a Szenesnapokat. A Kalonda-tetőn a megnyitó után a farkaslakiak ősi mestersége, a szénégetés élő bemutatására került sor. Aztán vetélkedők következtek. Vasárnap a farkaslaki római katolikus templomban szentmisét tartottak, ahol millenniumi zászlóátadásra is sor került, melyet a farkaslakiaknak testvértelepülésük, Lengyeltóti ajándékozott. Farkaslaka címeres zászlóját Kovács Sándor római katolikus esperes szentelte fel. - A zászlón a címer fehér mezőben van elhelyezve. Szélén kék-vörös színekben kifelé mutató farkasfogak utalnak a falu névalakjára. A kék szín a székelyeket, a vörös a magyarokat jelképezi - mondta Pécsi Dániel, a címer megálmodója, majd kifejtette: ezzel azt akartam kifejezni, hogy a székelyek a magyar nemzet részét, megbonthatatlan egységét képezik. Amíg székelyek lesznek, addig magyar nemzet is lesz. A templomból Tamási Áron sírjához vonultak az ünneplők. Farkaslaka történetében először adományoztak díszpolgári címeket azoknak, akik a falu közösségéért, hírnevének öregbítéséért dolgoztak. /Bágyi Bencze Jakab: Méltó megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

2003. szeptember 8.

Szept. 7-8-án immár negyedik alkalommal rendezték meg Farkaslakán a Szenes Napokat. Az érdeklődők a helyszínen betekintést nyerhettek a hagyományos népi mesterség, a szénégetés fortélyaiba. A vetélkedők után bál következett. Másnap a helyi katolikus templomban tartott szentmise után a helybeliek, a testvértelepülések küldöttségei, jeles személyiségek, parlamenti képviselők gyülekeztek Tamási Áron sírjánál, hogy megemlékezzenek a nagy író születésének 106. évfordulójáról. Pomogáts Béla mondott beszédet. Ő, aki személyesen is ismerte Tamási Áront, azt hangsúlyozta, hogy e nemzet gondolkodásának módját a fekete évtizedekben az írók szabták meg. Ezek közé tartozott Tamási is, aki rendületlenül hitt a magyarság újjászületésében. A sírnál elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd az iskola épületében megnyitották Pécsi Dániel magyarországi címertervező 35 erdélyi és Kárpát-medencei településről készített címerterv-kiállítását. /Kristó Tibor: Farkaslaki Szenes Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék