udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 14 találat lapozás: 1-14

Névmutató: Péter Artúr

2006. május 28.

Csíksomlyón tartották május 17-20-a között a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Provincia választó-káptalanját. A ferences közösségben három évente szerveznek nagytanácskozást, de csak hatévente van elöljáró-választás. Az 1728 óta saját statútummal (alapszabályzattal) is rendelkező Erdélyi Ferences Provinciában az 1940-es évek végén Medgyesen tartott káptalant a kommunizmus idején nem követhették újabbak. A szerzetesek 1989-ben titkos tanácskozásra gyűltek össze és 1991 óta újra hivatalosan tartott megbeszéléseken dönthetnek a közösség ügyeiben. Azóta hagyománnyá vált, hogy ezeket a megbeszéléseket a csíksomlyói rendházban, az erdélyi ferencesek legnagyobb kolostorában tartják. A provinciában tíz kolostor keretében jelenleg 50 örökfogadalmas szerzetes tevékenykedik. A titkos szavazás eredményeként definitor (a közösség vezetőjének tanácsosa) lett Albert Leánder csíksomlyói rendházfőnök, Moisii Róbert, Péter Artúr, valamint Srádi Benjamin. A káptalan újabb három évre hosszabbította meg P. Páll Leó tartományfőnöki megbízatását. Az erdélyi ferencesek „hazahozták” növendékeik képzését, ami eddig Magyarországon történt. Az elmúlt hat évben többfelé sikerült kollégiumokat nyitni: gyermekeket befogadni, sajátos tevékenységeket elindítani. /Csúcs Mária: Folytatni az elkezdett munkát. Ferences káptalan Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2006. november 13.

Nyolc korszerűen felszerelt szoba várja a Dési Római Katolikus Szórványkollégium felújított épületében a 28 bentlakó magyar gyermeket a dési ferences kolostor jóvoltából. Péter Arthur, a kolostor házfőnöke elmondta: immár hat éve működik a dési szórványkollégium. Tavaly júliusban sikerült visszakapni a ferencesektől egykor elvett épületet. Az épület, mint annyi hozzá hasonló, lepusztulva jutott vissza egykori tulajdonosához. Több milliárd lejes befektetéssel, külföldi rendházak, a katolikus egyház anyagi hozzájárulásával, illetve magánadományokból sikerült ismét lakhatóvá tenni az épületet. A kollégiumban lakó magyar gyerekeket „verbuválni” kellett, meséli a házfőnök, hiszen gyakran a szerény anyagi körülmények között élő családok képtelenek előteremteni a taníttatáshoz szükséges összeget. A dési iskolában tanuló gyerekek teljes ellátást kapnak a ferences rendtől, nevelők vigyáznak rájuk, akik segítenek a tanulásban is. Tamás József püspök beszédében a megmaradás és az önazonosság megőrzése ünnepének nevezte a napot. Az ünnepséget a Regösök furulyáscsoport műsora zárta. /Farkas Imola: Munkálkodás a tudomány és jámborság jegyében. Új épületben a Dési Római Katolikus Szórványkollégium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2007. november 5.

Csíktapolcai születésű ferences szerzetesek voltak és a moldvai csángómagyarok érdekében dolgoztak. Ez köti össze a két jeles egyházfit, P. Taploczai Görög Istvánt és P. Gegő Eleket. A csíktaplocai egyházközség november 4-én, a búcsús szentmisén emlékplakettet avatott tiszteletükre. P. Taploczai Görög István (1631–1678) érdemei között említik azt, hogy XI. Ince pápa megtette a ferencrend vicarius generálisának. Moldvában apostoli megbízottként szolgált. Feljegyezték róla, hogy mikor nagy paphiány volt, ötvenhárom csíki és gyergyói egyházközségben teljesített szolgálatot, őrizte e közösségekben a katolikus hitet. A tudós P. Gegő Elek (1805– 1844) minden lehetséges fórumon felemelte szavát a moldvai magyarokért. Bejáratos volt a parlamentbe, ahol többször a képviselők asztalára tette a moldvai magyar telepek térképeit. A búcsús szentmisét P. Péter Artúr ferences szerzetes, a csíksomlyói rendház elöljárója celebrálta és ő is áldotta meg a szertartás előtt a két ferences barátnak emléket állító, a templom falán elhelyezett plakettet. A nagyméretű dombormű Xantus Géza képzőművész alkotása, a kivitelezés költségeit a csíktaplocai közbirtokosság fedezte. /Emléktábla a csángók támogatóinak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2008. augusztus 5.

Mátyás király-díjjal tüntették ki Csíksomlyót, a ferences kegytemplomot és búcsút. A díjat a Magyar Művészetért Díj kuratóriuma és a Herendi Porcelán-manufaktúra Zrt. idén Mátyás királlyá koronázásának 550. évfordulója tiszteletére alapította. Csíksomlyó, a ferencesek gondozta Mária-kegyhely és a csíksomlyói búcsú – Székelyföld, Erdély, a moldvai csángók és a világ magyarságának legnagyobb zarándokhelye. Az hitre való buzdításával érdemelte ki a Mátyás király-díjat.,,A kegytemplom, a ferences rend, az a hihetetlen alázat, szervezőkészség, óriási szervezőerő, amellyel ebben a nyomorult világban és elnyomorított világban oly sok embert részesítenek szeretetben, jövőben ott van minden nemzetét szerető ember szívében, mert először is ez a legnagyobb magyar egység" – mondja Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke. A díjat és az elismeréssel járó, porcelánból készült Mátyás-szobrot Péter Artúr ferences rendházfőnök vette át. /Mátyás király-díj Csíksomlyónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

2009. március 6.

Több székelyföldi római katolikus templomot, például a csíksomlyóit is ortodoxként tüntettek fel egy romániai internetes honlapon. A román nyelvű jegyzék szerint 75 római katolikus és 108 ortodox templom található Hargita megyében. Az ortodox listán több templomot is kétszer tüntettek fel, ez okozza az eltérést. Péter Artúr csíksomlyói ferences rendházfőnök elmondta: „A lélegzetünk is elállt, amikor valaki felhívta a figyelmünket, hogy ott szereplünk az ortodox egyház a honlapján, a mi kolostorunk és templomunk mint egy az ortodox kolostorok közül.” A székely falvak több római katolikus templomát is ortodoxként jegyzi a honlap. Tamás József csíkszeredai római katolikus segédpüspök hozzátette: „Nagyon meglepett engem is az egész dolog. Tény és igazság, hogy ismétlődnek templomok benne és olyan helyek is szerepelnek amelyeknél jelenleg tudomásom szerint nincsenek templomok.” A www.crestinortodox.ro című honlap napi aktualitással szerkesztett ortodox portál, egyik forrásuk a Román Ortodox Egyház hivatalos honlapja. Ez utóbbinak a templomokról szóló rovata még szerkesztés alatt áll. Ioan Selejan Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke szerint valaki feszültséget kelt az ortodoxok és katolikusok között. Hargita megye négy római katolikus főesperesi kerületében 93 plébánia és ugyanannyi plébániatemplom is van. Legtöbbjüknek saját leányegyházközsége van, templommal és kápolnával. Ezek – természetesen – soha nem tartoztak az ortodox egyházhoz. Duna Tv /Katolikus templomokat soroltak az ortodox templomok közé. = Erdely.ma, márc. 5./

2009. május 14.

Legyünk méltó örökösei őseink tiszta hagyományának a hitben, a Mária-tiszteletben, a búcsújárás helyességének megőrzésében – szólítják fel a pünkösdi búcsúra készülő híveket a csíksomlyói ferences barátok. A Gyulafehérvári Főegyházmegye fennállásának ezredik és a ferencrend megalapításának 800 évfordulóján a millenniumi év mottóját választották a búcsú jelmondataként: „Krisztussal ezer esztendeig” Választási kampány idejére esik a csíksomlyói pünkösdi búcsú, ezért a szervezők, a ferences szerzetesek már most hangsúlyozzák az igazi zarándoklat, búcsújárás lényegét. A somlyói barátok kérik, senki ne tévessze szem elől a vallásos-lelki célt. Azt kérik, hogy zarándokokhoz méltó jelképekkel, kizárólag templomi zászlókkal, a különböző lelkiségek zászlóival, valamint a magyar nemzeti zászlóval és a millenniumi év zászlóival érkezzenek. Politikai pártok, szervezetek jelképeinek nincs helye a búcsún. Péter Arthur házfőnök és Timár Asztrik templomigazgató mindenkit hív a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, hangsúlyozva, a magyarság legnagyobb búcsújáról van szó, de kár lenne, ha csupán összmagyar találkozóvá válna. /Takács Éva: Mindenki zarándokként jöjjön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2010. január 27.

Felvetetnék az UNESCO listájára a csíksomlyói kegyhelyet
A magyarok legnagyobb zarándokhelyét az UNESCO kulturális örökségeinek listájára javasolja Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter.
A Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón a Szűzanya kiemelt tiszteletét már az 1440-es években, a ferencesek letelepedéséről és az első templom építéséről szóló pápai dokumentumok is említik. A jelenlegi kisbazilika főoltárán látható 2,27 méter magas, Napbaöltözött Asszonyt megjelenítő Mária-kegyszobor az 1510-es években hársfából készült. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. A diktatúra után százezrek zarándokolnak a búcsúra.
Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter szeretné, hogy a kegyhely az UNESCO kulturális örökségi listájára kerüljön, mert akkor még nagyobb figyelmet és nagyobb védettséget kaphatna.
Mi, csíksomlyói ferencesek örvendünk a miniszter úr kezdeményezésének. Azonban, ha mégsem járna sikerrel ez a kezdeményezés, nekünk lenne egy ötletünk, hogy miképpen támogathatnák a kegyhelyet. Ahhoz, hogy Csíksomlyó a magyarság legnagyobb zarándokközpontja lehessen, támogatni kellene az úgynevezett Somlyó rendezési tervet, amely, ha megvalósul, akkor az ideérkező zarándokok nem a zsúfoltan forgalmas út mellé érkeznek meg, hanem egy szép, több száz férőhelyes parkolóba, ahol ízléses táblák és kedves idegenvezetők jeleznék, hogy melyik sétányon kell elindulniuk – mondta Péter Artúr ferences szerzetes-rendházfőnök.
Hargita megye Műemlékvédelmi Hivatalában különben 394 műemlékobjektumot tartanak nyilván. Ezek 75 százaléka szakrális műemlék. A több évszázados székely templomok az Árpád-kori templomok maradványait is őrzik. Forrás: Erdély.ma

2011. október 7.

Vallás és politika: Csíksomlyó Unesco pályázata
A Csíksomlyói Unesco pályázat újra felszínre hozta a kérdést, hogy érdemes vagy nem kompromisszumot kötni az erdélyi magyaroknak egy számukra fontos kérdésben. Ezzel gyakorlatilag az RMDSZ eddigi politikája kérdőjeleződik meg. Az erdélyi magyarok,székelyek úgy gondolják, hogy a minden áron megfelelni akarás egy tévút ami csak önfeladáshoz vezet eredmények nélkül.
Az Országos Szellemi Örökség Bizottság, amely a Román Kulturális Minisztérium része vallási fesztiválként akarja felterjeszteni a Csíksomlyói búcsút. Szerintük az Unesco hamarább elismeri így mint katolikus búcsúként. A ferencesek akik meg az elején meg mellette voltak ma már ellene vannak mert félnek, hogy a felterjesztés mely kiemeli a búcsú pogány elemeit is - napimádás - őket szorítja majd ki onnan és a búcsú eredeti vallási és összetartó jellegét változtatja meg.
A Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség ugyanakkor a védelemre helyezi a hangsúlyt amelyet az Unesco adhat a rendezvénynek de megpróbál diplomatikus lenni a ferencesek es az RMDSZ-s felterjesztők vitájában. Szerintük jó, hogy jelölik de az sem tragédia ha nem. A Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség hivatalos honlapján semmi sem észlelhető a vitából. Itt az ellenző ferences szerzetesek részéről csak a régi - a felterjesztés pozitív értékelése található amit a Hargita Népe szeptember 14-en közölt.
Utazzon el Csíksomlyóra!
P. Péter Arthur házfőnök a hír kapcsán úgy fogalmazott, „nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Románia kormánya és a román parlament jóváhagyta, hogy a kulturális minisztérium felterjesztheti az UNESCO-nak a kérést, amelynek értelmében Csíksomlyó a világörökség részévé válhat. Csíksomlyó 2005 óta tagja az Európai Máriás Hálónak, vagyis néhány éve már része az európai vallási életnek, bekerült a római katolikus egyház nemzetközi köztudatába, illő tehát, hogy jelen legyen Európa és a világ kulturális-társadalmi tudatában, hiszen e két irányvonal Csíksomlyón a századok során egybefonódott. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés hitünkben és nemzeti öntudatunkban ismét megerősít”.
Ennek ellenére a feszültség kitapintható. Ez különösen kényes a Kelemen Hunor vezette kulturális tárca részére mert az Unesco az érintett közösségek és intézmények támogatását is kéri. A ferencesek ,amint arra az Erdély ma online napilap október 4.-i „A ferenceseket átverték" száma is utal, kifejtették nem értenek egyet azzal hogy „ napimádás, a táltosok és a bóvliárusok is Unesco védelemben részesüljenek."
Habár Kelemen Hunor kétoldalú megbeszélést ajánlott a ferenceseknek, erre azonban még ezidáig nem került sor. A ferences szerzetesek úgy érzik hogy süketek párbeszéde zajlik amelyben ők nem számítanak. Róluk, helyettük és nélkülük döntenek egy olyan kérdésben ami számukra nagyon fontos. A ferences szerzetesek 1352 óta vannak jelen Csíksomlyón és 1444-ben IV. Jenő pápa a szerzetesrendnek nyújtott segítségért ad búcsúkiváltságot. 1567-es János Zsigmond erdélyi fejedelem unitárius fejedelem feletti katolikus győzelem után és ennek megünneplése révén válik Csíksomlyó pünkösdi búcsú székely zarándokhelye. 1989 után pedig az addig lokális székely és csángó zarándoklat átalakul összmagyar búcsúhelyé annak minden előnyeivel és amint az Unesco felterjesztés kapcsán nyilvánvaló vált problémáival együtt.
Az Unesco felterjesztés körüli huzavona jól jelez néhány fontos változást is az erdélyi magyar közösségen belül. Egy átalakulás zajlik most amelyben a közösség eddig az RMDSZ iránt rendkívül lojális Római Katolikus Egyházon belül is sokan megkérdőjelezik az Európai intézmények és a román kormányok felé mindenáron kompromisszumokra irányuló politika eredményességét vagy jogosságát. Szlafkai Loránd
kitekinto.hu 
Erdély.ma

2016. március 31.

Húsvét után Kézdikőváron
Igaz-e vagy sem, csak a ráérős történész tudná holtbiztosan bizonyítani, hogy a hajdanában Torján fészket rakó Aporok felkarolták és segítették a számukra is kedves és takarékos-munkás Kővár és Szárazpatak környéki besenyő-maradékokat. De az biztos, hogy szokásrendjüket, hagyományaikat, magyar katolikus vallásukat máig megtartotta az egykori peselneki, újabb nevén kővári ember, aki nyelvünket beszélő, dalainkat éneklő székely-magyarrá lett. 
Kő és virág
A kőváriak a Torjai-hegység Kászon-pataki lejtője alatt építettek maguknak települést. Csipetnyi hangulatos helytörténettel azoknak szolgálunk, akik kevésbé ismerik ezt a kézdiszéki falut. Régi dokumentumokban Peselnek néven találjuk a XIV. században még besenyő eredetű népek által lakott települést. Akárcsak Torja, ez is az egykori Felső-Fehér vármegyéhez tartozott, az Aporok latifundiumának részeként, mint a királyi várak melletti „erősségeket övező területek”. Nevének megváltoztatásáról szájról szájra járó történet is fennmaradt. „A földbirtokos Pótsa családnak két szép lánya volt, Klára és Irma, akik meghívást kaptak egy budapesti udvari bálra. A bálterembe bevonuló hajadonokat így jelentette be – nyilván hangos szóval – a lakáj: Pótsa Klára és Irma kisasszonyok, Háromszék, Peselnek! A jelenlevők mosolyra fakadtak, a lányok pedig elszégyellték magukat. Hazatérve meggyőzték apjukat, hogy kérelmezze és változtassa meg a gúnyolódásra okot adó falunevet.” A névváltoztatást már a millennium évében kérték, ám helyi adat szerint az első újszülöttet csak 1906-ban jegyezték be kővárinak az állami anyakönyvbe. Az új helységnév nagyon találó volt, mert a falu teraszosan, hegyoldalban megépített házait, udvarait magas kőfallal vették körül a lakók. Mindenik úgy néz ki, mint egy-egy kicsi kővár. – Dehogy kővárak ezek – igazított ki Kelemen Attila falufelelős. – A hegyoldalban csak úgy tudott vízszintes udvart kialakítani a kővári ember, hogy kőfalat emelt, s azon belül elsimította a földet. Ezt a temérdek mennyiségű fellazult kárpáti követ mind a kővári erdő területéről szedték össze, és szekerekkel hordták le a faluba. 
A hagyomány szerint a régi település nyugatabbra feküdt, az egykori Céklás és Falu-patak közötti helyen. Azt a területet ma is Faluhelynek nevezik. De mert vízben szegény volt a tájék, a szomszédos völgybe költöztek. Több ez a történet, mint puszta szájhagyomány, ezt bizonyítja, hogy megtalálták a falucska régi, román kori templomának romjait. Alapfalait a környéket bejáró Orbán Balázs még látta. A helyet egy kereszttel jelölte meg a nép 1998-ban, azóta sem hiányzik róla egy-egy virágcsokor. Igazi falusi környezetben érzi magát az ide érkező. A jobbról-balról emelkedő kőfalak különös hangulatot kölcsönöznek a településnek. A kerítéseken belül, házak előtt korai virágok, jácint, sáfrány, tőzike hirdeti, hogy megérkezett a tavasz a hegyek alá is.
Lüktető életjelek
– Léptek-e előbbre a falufejlesztésben? – kérdeztük a falufelelőst. 
– Mértékkel – felelte –, ‘sze még a községközpont is csak kanálisrendszerének kiépítésénél tart. Nálunk az infrastruktúra a főút korszerűsítésével kezdődött. 1,1 kilométert kaptunk, ebben az évben épülnének meg a gyalogjárók és a vízelvezetők. Jó volna ivóíz is, mert a lenti helyeken nagyon szennyezett a kútvíz. Itt a szárazság, Szentlélek alatt már nem folyik Kővár pataka sem... Eredményes a településfejlesztés az I–VIII. osztályos iskolánknál. Pénzalapunk van – 75 ezer lej – az épület felújított tetőterének beépítésére, a padlásvilágítókat már süti a nap. Az építkezést ebben az esztendőben folytatják, a költségekbe besegített Kovászna Megye Tanácsa is. Ezzel a bővítéssel lehetőség adódik, hogy a falu óvodája a kultúrotthon épületéből az iskolába költözhessen. Ebbéli örömét fejezte ki Jankó Erna iskolai programfelelős, aki éppen látogatásunk idején érkezett haza a hagyományos körzeti Kányádi Sándor-szavalóversenyről. Klára Hunor elsős tanuló továbbjutott a megyei szakaszra. Elmondta, van iskolaújságjuk, honlapjuk, és felvállalta az annyira fontos helyi művelődési élet bővítését. 
A plébánosnál
– Oroszhegyi születésű vagyok – mutatkozott be Péter Artúr, Kővár építő pap bácsija. – Inkább itteni feladataimat hangsúlyoznám mint eddig tartó lelkészi utamat. Nézzük meg az új plébániát, ahol már a központi fűtés is működik, tegnap fejeztük be a fürdőszobát, a berendezés egy része is már benn az épületben. Tágas, kényelmes és modern, vendégszoba kialakítására is gondoltunk. Öröm tölti el a lelkemet, hogy mellénk álltak a hívek, harmincnyolc ember tíz utánfutó épületkövet termelt ki az erdei avar alól, és lehordta rekordidő alatt! Ez a megtartó erő... Arról volt szó, hogy tavalyra az épület alapja elkészül, de sikerült már karácsonyra feltenni a virágot a tetejére.
Büszke a faluközösség, hogy önerőből és kalákával vadonatúj plébániát épített. A régi megrepedezett, kiderült, nem volt szilárd alapja, az amúgy is csuszamlós hegyoldali talajrétegre építették, most kápolnát alakítottak ki benne. Téli időben az időseknek nehéz eljutni a hegyen álló templomba, van, hogy itt zajlik a hétvégi mise. Bensőséges, szép húsvétjuk volt. Nagycsütörtökön tartották az utolsó vacsorára emlékeztető szentmisét, megtörtént a jelképes oltárfosztás, nagypénteken pedig – székelyesen szólva – a csonka mise, teszi hozzá a plébános, a kereszt alatti hódolat, ahol térdet hajtanak, de ez nem jelenti, hogy bálványimádók lennének. Emlékezetes marad mindenki számára a nagyszombat esti feltámadási szertartás lelket emelő öröme. Szívesen fáradtunk bele a hosszú, de nagyon szép ünneplésbe.
– Mindent megtett az atya egyházközségünkért –folytatta Kelemen Attila. – Kihasználta a lehetőségeket, magyarországi pénzalapot szerzett, testvértelepülésünk, a Gyöngyös melletti Visonta is bepótolt. A visontaiakat várjuk, negyven személy érkezik hozzánk. Együtt megyünk a pünkösdi búcsúra, ellátogatunk Gyimesbükkre. A vendégek családoknál lesznek elszállásolva, ami a legbiztosabb összekötő kapocs. Már ismerjük egymást, ők is voltak nálunk, mi is megtapasztaltuk vendégszeretetüket.  Kővár mai temploma új keletű. A millenniumi fenyves szélén trónoló épülete messzire ellátszik. Szent Lőrinc tiszteletére épült barokk stílusban 1825-ben. A templomkertben helyezték el a két világháború áldozatai és az 1944 őszén kegyetlenül elhurcoltak névsorát tartalmazó emléket. A falun alul másfajta népek is megtelepedtek a régi időkben. Ma már kevés kővári fiatal tud erről: Polyvár a hely neve, Erzsébet várának is hívták a régiek. Régészek ástak ezen a helyen, késő neolitikumi telepnek bizonyult, ahonnan állatokat ábrázoló kerámiaszobrocskák kerültek napvilágra. Fenn, a Kővári-patak völgyében gyógyhatású édes-kénes ásványvízforrás tör felszínre, ez a kővári Büdös-kút: „aki annak vizét issza, vágyik ide vissza!” – ismételgeti manapság is az ismerős szólásmondást a szülőföldjét szerető kővári ember.
 Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. augusztus 11.

Bemutatkozik az új plébános
„A plébániai hitoktatás lehet otthonos is”
Kovács Gábor halálát követően Péter Arthur személyében új plébánosa lett Kovásznának, aki múlt vasárnap tartotta beköszönő miséjét. Az alábbiakban a vele készült beszélgetésünket olvashatják.
– Hol született, és melyik gyülekezetben szolgált eddig?
– Székelyudvarhely mellett, Oroszhegyen születtem, és mielőtt Kovásznára helyeztek, három évet Kézdikőváron szolgáltam.
– Hány lelket számlál a kovásznai gyülekezet?
– A városban mintegy 1600 katolikus személy van, de ide tartozik még Kommandó, ahol 400 katolikus él, valamint Barátos, ahol további 100 katolikust tartunk nyilván. A kommandói és barátosi filiális egyházközségekben kéthetente tartok misét. A kovásznai beköszönő misémen több mint 500-an vettek részt, ami azt bizonyítja, hogy a fürdővárosi hívek szép számban járnak templomba.
– Milyen tervei vannak a gyülekezettel kapcsolatban?
– Van férfikórusunk és vannak ministránsaink, de én mindenképp szeretnék még egy gregorián gyerekekkórust, amilyent Kézdikőváron is alapítottam. Továbbá jó lenne egy gitáros csapatot is létrehozni, és meggyőződésem, hogy egy cserkészcsapatra is szükség van, mert bizonyára a katolikusok körében is vannak olyan fiatalok, akik a cserkészetben találnák meg saját egyéniségüket. Rendkívül fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a fiatalok megtapasztalják, a plébániai hitoktatás lehet otthonos is. Sokéves tapasztalatom van a fiatalokkal való együttműködésben, és rájöttem, hogy nagyon dinamikusan kell velük foglalkozni. Ha például egy csoport két–három év után hirtelen megszűnik, nem kell megijedni vagy gyászolni a belefektetett munkát, hanem, bár ez rengeteg időt és energiát igényel, újra kell szervezni az egészet. Kézdikőváron igyekeztem elérni, hogy a plébániai hitoktatásra ne kötelességből, hanem önként járjanak.
– Terveznek idénre épületjavítási, építkezési vagy szoborállítási munkálatot?
– Egyelőre nincs tervben hasonló elképzelés.
– Mi az ön szerepe a kovásznai, illetve a kommandói és barátosi gyülekezetek életében?
– Úgy vélem, egy plébános feladata az egyének közösséggé való formálása, valamint az, hogy „találkát” rendezzen az emberek és a Jóisten között.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. szeptember 9.

A zágoni katolikus templom búcsúja
Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének napján tartották tegnap a zágoni katolikus templom búcsúját. Az ünnepi misén több mint húsz környékbeli, Erdély más részeiről érkezett plébános volt jelen, a hívek – katolikusok és más felekezetek tagjai – minden helyet elfoglaltak a templomban.
Tizenegy órakor vonult be a templomba a plébánosok népes serege, élükön Kis József zágoni polgármesterrel és Fejér László Ödön parlamenti képviselővel. A szentmisét a frissen kinevezett kovásznai plébános, Péter Arthur celebrálta. A kántori teendőket a zágoni búcsúk hagyományának megfelelően Fórika Balázs végezte.
Akik itt vannak, a hit okán is összetartoznak, Isten népének közösségét alkotják – mondta prédikációjában Péter Arthur. A nap ünnepeltjét, a Boldogságos Szűzanyát a legszebb, legtökéletesebb képmásként említette. Mint mondta, Mária születése napján az élet nem állt meg, nagy esemény volt, de mellőzött minden figyelemfelkeltést. Az ünnep arra is tanít, hogy éljünk rejtekben, mAradjunk meg Isten árnyékában. A legnagyobb jel a jeltelenség – hangoztatta. Égi Anyánknak mindig tisztelettel tartozunk, de a földi életben is tisztelet jár az anyáknak – fogalmazta meg prédikációjában.
A szentmise végén Hölgyes Pál Zsolt zágoni plébános szólt a jelenlévőkhöz. Köszönetet mondott mindenkinek, aki eljött a zágoni búcsúra, azoknak is, akik a mindennapokban és ezen az eseményen is támogatták és támogatják a zágoni katolikus egyházközösséget, a templomot. Viszont keserű szájízzel jegyezte meg: ha megszámolnánk, hány zágoni katolikust találnánk a templomban, akkor siralmas lenne a helyzet.
A közösség a magyar himnusz eléneklése után vonult ki a templomból. Kürtőskaláccsal, kis itókával kínáltak mindenkit a templom előtt, a meghívottak a Mikes–Szentkereszty-kastély gabonásában közösen ebédeltek.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 28.

Aláírásgyűjtés Háromszéken (Minority SafePack)
Háromszék 30 ezer aláírás összegyűjtésére vállalkozott, és ebből 7843 már megvan, noha a kampány hivatalosan csak tegnap kezdődött – derült ki Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök és Vincze Loránt FUEN-elnök tegnapi, rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyet az őshonos európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló Minority SafePack polgári kezdeményezésről tartottak Sepsiszentgyörgy főterén. Az eseményre nem csupán újságírókat hívtak meg, hanem jeles közéleti személyiségeket is: történelmi egyházak képviselőit, művészeket, egyetemi tanárt, vállalkozót, sportolót, parlamenti képviselőt, illetve a megyeháza védnöksége alatt létrejött ifjúsági alapítvány vezetőjét is, akik valamennyien aláírták a háttérben kifeszített vásznat, és azt is elmondták, miért.
Bevezetőül Tamás Sándor közölte: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a Minority SafePack egyik kezdeményezője, társszerzője és mozgatója. Ahhoz, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekkel az Európai Unió érdemben foglalkozzon, egymillió uniós polgár aláírását kell összegyűjteni, ebből 250 ezret vállaltak az erdélyi magyarok szervezetei: az RMDSZ-en kívül az MPP, az EMNT és az SZNT is felkarolta az ügyet, és a magyar kormány is támogatja. Romániában példaértékű kisebbségi modellről beszélnek, de nem a magyarok, akiket bizonyos körökben nemzetbiztonsági problémának is tekintenek, s bár vannak jó megoldások az EU-ban (elég a dél-tiroli osztrákok vagy a svédországi finnek helyzetét nézni), nálunk kettős mérce érvényesül, és fogynak a védekezési lehetőségeink. Először mindig Bukaresthez fordultunk a gondjainkkal és javaslatainkkal, de ha ott nem akarnak minket meghallani, másutt, nemzetközi szinten kell megoldást keresni – hangsúlyozta, és megköszönte Magyarországnak az utóbbi hetekben tanúsított „férfias kiállását”. Leszögezte: nem kérünk semmi rendkívülit, semmi olyant, ami másnak, a román állampolgároknak nem jár – de ha Bukovinában kitűzhető a történelmi régió zászlaja, akkor Székelyföldön se legyen tilos. Száz év alatt sokszor és sokat kértünk, és joggal várjuk el kéréseink rendezését, mert hozzá is adtunk – munkát, adót, tehetséget – az ország fejlődéséhez, és ezután is partnerek lehetünk ebben. Arról mindig a hatalom, a többség tehet, hogy milyen a kisebbség hangulata – hangsúlyozta Tamás Sándor. Nem vagyunk jöttmentek sem a Székelyföldön, sem Európában, hanem őshonos nemzet, és ezt szeretnénk megtapasztalni – vette át a szót Vincze Loránt, aki szerint nem probléma vagyunk, hanem megoldás, hiszen Európa értékeit védjük. Azt az EU is elismeri, hogy a sokszínűség érték, csak még nem találta meg a módját annak, hogy védje is kisebbségben levő polgárait; a tagállamokra hárít, ami rendben lenne, ha ezek tennék a dolgukat – és mivel ez nem így van, meg kell keresni a módját a közösségi jogok kiteljesítésének. A Minority SafePack célja, hogy az EU átvegyen bizonyos kompetenciákat a tagállamoktól, és ne nézze tétlenül, ha jogokat vesznek el valahol, illetve szorgalmazza a jó példák átvételét. Jelenleg az állatok jogaival többet foglalkoznak Brüsszelben, mint a kisebbségekkel, pedig azok is védelemre és programjaik támogatására szorulnak – ezért is van szükség egységes szabályozásra, hogy legalább az EU-ban legyenek az elfogadott szabályok mindenki számára kötelezőek – magyarázta. A FUEN elnöke úgy véli: a kezdeményezés benyújtására jó időszak következik, hiszen Európa átalakulóban van, a válság és migráció miatt világos, hogy változtatásokra van szükség – ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „hosszú menetelés” áll még előttünk, hiszen öt évbe telt, amíg oda jutottunk, hogy a polgárok kérik az EU-t kisebbségügyi szabályozásra. Az aláírásgyűjtés online módon júniusban kezdődött, most a papír alapú gyűjtést is megkezdik; az íveket jövőben adják át, mégpedig a jogszabálycsomag-javaslatokkal együtt. Vincze Loránt szerint hiú ábránd többségi támogatást remélni, mégis bízik abban, hogy a szükséges egymilliónál több szavazatot tudnak összegyűjteni legkevesebb hét országból, bebizonyítva, hogy Európa minden történelmi kisebbsége az Erdélyből indult kezdeményezés mellé állt. Addig azonban minden más eszközzel is küzdeni kell a jogainkért, Bukarestben és nemzetközi szinten is – vélekedett, és külön megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot vezető Benkő Erika képviselőnek, hogy jogsérelmeinkről már angolul is hírt kap a világ. Románia megtámadta a kezdeményezést, tart tőle, mert hamis az a kép, amelyet a kisebbségeiről fest a világnak, és Brüsszel is jobban szeret az uborka görbületével meg a vízöblítéses illemhelyekkel pepecselni, de ha sokan állnak mögé, akkor talán megértik, hogy 60 millió uniós és 100 millió európai polgár kéri jogait – összegezett Tamás Sándor, aki szerint világosan és egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy mit akarunk – teljes értékű életet a szülőföldünkön –, mert amíg kerülgettük a kérdést, nem jutottunk előre. Céljaink megvalósításához meg kell keresni a bukaresti román partnereket, el kell érni, hogy az RMDSZ hét százaléka mellett még 43 százalék felemelje a kezét; nemzetközi támogatás is kell, és nagy segítség, hogy Magyarország végre határozottan kiáll értünk; létkérdés számunkra, hogy Orbán Viktor folytassa a kormányzást. Mindezek mellett úgy kell cselekednünk, hogy Brüsszelben és Washingtonban is felfigyeljenek: a székelyek nagy menetelése után másképp néznek ránk, és ez az aláírásgyűjtés is visszhangos lesz... A két politikus az ukrajnai oktatási törvényről és kisebbségi jogfosztásról is beszélt, mielőtt átadták a tollat a meghívottaknak. Nevük alákanyarítása után többen is elmondták, hogy miért támogatják a Minority Safepack kezdeményezést: Kovács István unitárius lelkész azért, mert az EU akkor válik azzá, amivé lennie kell, ha nem csupán a gazdasági érdekek tartják össze, hanem az értékek is, Péter Artúr kézdikővári római katolikus plébános a jövő nemzedékekért, Jakab-Benke Hajnalka a sportolók egyenlőségéért, Kristóf Kinga a fiatalok itthon maradásáért, Ütő Gusztáv képzőművész és egyetemi tanár a székelyföldi és a szórványbeli tehetségek felmutatásának lehetőségéért, Hegedűs Ferenc vállalkozó mindenért: az óvodától egyetemig tartó magyar oktatásért, a kulturális örökség megismeréséért, a vallásszabadságért, az erős egyházakért, az erős gazdaságért és a román nyelv hatékonyabb oktatásáért, Sánta Imre bikfalvi református lelkész az önrendelkezésért, Jánó Mihály művészettörténész azért, hogy a minőségből ne engedjünk. Az aláírásgyűjtés megyénk városaiban köztereken felállított standoknál zajlik, falvakon házról házra járnak az önkéntesek az ívekkel, és az RMDSZ-irodákban is fogadják a kézjegyeket a következő hetekben, de az európai polgári kezdeményezés online is aláírható a Jogaink.eu oldalon. Románia ellenzi
Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését – közölte az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium.
A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része. „Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén” – fogalmazott válaszában a külügyminisztérium.
A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlovákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója. A külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek „jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelvű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában”. Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelentős pénzügyi támogatást juttat azokra a kulturális tevékenységekre, amelyek a nemzeti kisebbségek önazonosságát domborítják ki. „Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg” – áll a román külügyminisztérium válaszában. (MTI)
Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. október 23.

Mellszobor Gábor atyának (Kovászna)
Újból híveire tekint néhai Kovács Gábor címzetes esperes, kovásznai plébános (1944, Farkaslaka–2016, Kovászna). A „kicsi magyar közössége” által oly nagyon szeretett és megbecsült Gábor atyának a katolikus templom kertjében állított mellszobra vigyázza tovább nyáját, nemzetét. A szobrot szombat délután Tamás József püspök, a magyar felekezetek vezetői, hívei közméltóságok jelenlétében leplezték le.
A jelenlévőket Péter Arthur kovásznai plébános köszöntötte, majd a mellszobor leleplezése következett. Kovács Gábor kovásznai munkásságát Tamás József püspök, az egykori osztálytárs méltatta. Farkaslakán van egy megálló a Tamási-emlékműnél. De nem mindig ezért áll meg ott, azért is, mert a közeli temetőben van eltemetve Kovács Gábor. Szeretet és ragaszkodás vette körül földi életében, most szoborba öntve jelenik meg, hogy idézze mindazt, amit a közösségért tett, mert sok mindent meg lehet csodálni munkásságából. Nehéz időkben kőből, fából épített plébániát, ravatalozót, templomot javíttatott, de építette a lelkek templomát is. Maradjon közöttünk Gábor testvérünk, emlékét őrizze a mellszobor – hangoztatta a püspök.
A mellszobor megáldása, a miatyánk és üdvözlégy elimádkozása után Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese, a kovásznai belvárosi református egyházközség lelkésze szólt a jelenlévőkhöz. Nagyon sokszor voltak együtt az utóbbi 15 esztendőben, de sohasem gondolta volna, hogy „az én maroknyi népemmel együtt” rá fogunk emlékezni. Kovászna népe méltán lehet hálás, hogy a Fennvaló ilyen plébánossal áldotta meg. A szoborral állítottak emléket neki, de hitvallása, munkássága követésével is emlékezni kell rá – mondta az esperes.
Gyerő József polgármester beszédében hangoztatta: kell hogy legyenek vezéregyéniségeink, akik munkásságuk által a közösség példaképeivé válhatnak. Ma a teljes kovásznai magyar közösség ilyen példaképe néhai Kovács Gábor plébános – szögezte le a városvezető. Gyerő a kovásznai unitáriusok nevében is tiszteletét fejezte ki az elhunyt iránt – utalva arra, hogy az ökumenizmust valló plébános sokat segítette közösségét. Az ünnepség zárómozzanataként a katolikus egyházközség kórusa Kercsó Ferenc kántor vezényletével A lévita énekel című művet adta elő. Énekük alatt a jelenlévők virágokkal, koszorúkkal tisztelegtek Gábor atya előtt. A leleplezést szentmise, majd Mária-áhítat követte. Gábor atya szobrának állítását a katolikus közösség kezdeményezte, a munkában részt vállalt a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tartománya is. Jánó Árpád kormányzó érdeklődésünkre lovagi szerénységgel mondta el, miért: az atya 41 éves munkásságának emlékére. Kovács Gábor pirogránit mellszobrát az elhunyt jó ismerője, barátja, a dombóvári Varga Gábor alkotta.
A mellszobor körüli történéseket megelőzően a közösség keresztutat végzett A magzat keresztútja emlékparkban, ugyanott szabadtéri oltár és kápolna szentelésére is sor került. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. november 14.

Kovásznai kórusok találkozója
Tizenhetedik alkalommal szervezték meg a hétvégén a kovásznai kórusok találkozóját. A szombati eseményen a római katolikus templomban hat kórus mutatkozott be. Mindannyiuk – Református Férfidalárda (karnagy Antal Ernő), Cinke Kórus (Péter Artúr), Tiszta Szív Diákkórus, (Gyerő Katalin), Hozsanna Kamarakórus (Gyerő Katalin), Pastorala Kamarakórus (Szántó Kinga), Szent István Katolikus Kórus (Kercsó Ferenc) – fellépését vastapssal jutalmazta a hallgatóság.
Kolozsi István szervező érdeklődésünkre elmondta: a zene egyszerűségének megmutatására törekedtek. A zene egyszerűsége az élet bonyolultságát tudja ellensúlyozni – tette hozzá az Apor Vilmos Gyermekotthon Schola Patrona Hungarorum Kórusának vezetője. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék