udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 21 találat lapozás: 1-21

Névmutató: Palocsay Kata

2001. november 2.

Feszült a légkör a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A vezetőség és a beosztottak közötti munkaviszonyt megelégelve, több színész is távozott a társulattól. Madarász Loránd színész elmondta: a társulat tagjait ért sorozatos igazságtalanságok miatt 2001-ben létrehozták az új szakszervezetet. A szakszervezet elnöke Hatházi András lett, alelnöke Madarász Loránd. Toma Gábor igazgató színházellenes tevékenységnek minősítette a szakszervezet megalakítását, talán ez is egyik oka annak, hogy idén júniusban Hatházi András, a szakszervezet elnöke távozott a társulattól. András Loránd, Palocsay Kata, Szabó Jenő, Rekita Rozália és Jancsó Miklósnak nem újították meg a szerződését. Bandó Zsolt Temesvárra szerződött, Sebesi Karen Attila pedig 1990-ben önszántából távozott a színháztól. Megdöbbentő, hogy az igazgató nem is szólt az előzetes szerződéstárgyaláson, hogy kivel milyen szándéka van. Jancsó Miklóst és Rekita Rozáliát azért távolította el, mert belső ellenzéknek tartotta őket. Tompa a szabad véleménynyilvántást nem tudta elfogadni. Megdöbbentő a román sajtóban megjelent nyilatkozata, hogy a színházat bíráló színészek fasiszták, szélsőségesek. Tompa Gábor igazgató kijelentette: csak annak újítja meg szerződését, aki legalább egy darabban játszik, közben a szerepeket kizárólag ő osztja ki. Csökken a színház látogatottsága, annak ellenére, hogy a lapok szerint telt házzal játszottak. Az 1993-1994-es évadban a harmincezer nézőből lemorzsolódott ötezer, a következő évadban újabb nyolcezer, és bérlők száma 3099-ről 571-re esett. Ez már komoly figyelmeztetés volt: át kellett volna gondolni a műsorpolitikát, de ez sajnos nem történt meg. /Makkay József: A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a személyét ért vádakkal kapcsolatban kifejtette: avatatlanokkal nem akar vitába szállni. A lapokban megjelentek nem szakértői vélemények. Szerinte az elmúlt évadban gyarapodott a színházba járó közönség. A Magyar Opera igazgatójával kapcsolatos ellentétéről: sokszor próbálkozott baráti szóval, később írásbeli kéréssel, de nem használt, ezért kénytelen volt hivatalossá tenni kéréseit. Arra a megállapításra, hogy súlyos nézeteltérések vannak az igazgató és több színész között, Tompa válasza: munkaszerződés-felbontás nem történt, mindenkinek egyéves szerződése van. Négy-öt színész esetében nem hosszabbította meg a szerződést, mert az elkövetkező év műsortervében nem lett volna feladatuk. Voltak olyanok, akik távoztak az intézménytől, de Tompa szerint nem konfliktus miatt. "Magam részéről veszélyesnek tartom, hogy nemzetellenesnek minősítenek olyan műsorpolitikát, amelyben szinte kizárólag remekművek szerepelnek. Olyan szerzők nemzetellenesek, mint Madách, Katona József, Örkény István, Spiró György. Néhányat a sajtóban nem eléggé magyarnak tituláltak. Van továbbá Shakespeare, Bulgakov, Pirandello, Moliere, Ionesco, Mrozek, Szép Ernő... Lehet ezeket nemzetellenesnek nevezni? Nagyon veszélyes gondolatok, ami már antiszemitizmus és nacionalizmus." /Makkay József: A színház a magas kultúrára való nevelés eszköze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. február 2.

Jan. 31-én indult a Játszóháznak keresztelt gyermekeknek szóló "akció" Kolozsváron, a Puck Bábszínház termében. A Játszóház ezentúl minden csütörtökön jelentkezik, egyik héten a magyar társulat, másikon pedig a román társulat néhány tagjának a jelenlétében, akik foglalkoznak majd a tevékenységre összegyűlt gyermekekkel. Palocsay Kata elmondta, minden héten más-más témát kapnak a gyermekek, amelyet aztán rajzban, kézművességben, meseszövésben és játékban dolgoznak föl. /Köllő Katalin: Játszóház a bábszínházban! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2004. február 12.

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2004. szeptember 25.

A VI. Romániai Magyar Bábos Találkozón az együttesek gyengébb előadásokat mutattak be, kevesebb szakmabeli jött el, a tervezett három kiértékelő beszélgetés helyett csak másfélre jutott idő. Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány vezetője és a rendezvény szervezője elárulta, hogy a tavalyinál kisebb támogatást nyertek, ezért nem lehetett több társulatot meghívni. A romániai hivatásos társulatok és magánbábszínházak rosszul kivitelezett díszlettel, szegényes zenei összeállítással, gyenge színészi jelenléttel szerepeltek. A legkellemesebb meglepetést a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bábos osztályának "nyílt órája" szerezte. A fiatalok Barabás Olga színészmesterség-oktatójukkal és Palocsay Kisó Kata bábos szakirányítójukkal remek munkát végeznek. /Hegyi Réka: Szakmai problémák a Romániai Magyar Bábos Találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2006. január 27.

A magyar egyetemi vezetők kötelessége lett volna, hogy válaszoljanak az egyetem rektorának, Nicolae Bocsan professzornak, 2005. dec. 20-án kiadott közleményére, ennek elmaradása miatt több magyar egyetemi oktató közös levélben reagált. Ellentmondó, hogy Bocsan rektor kétségeket fogalmazott meg Kása Zoltán professzor szakmai és vezetői rátermettségét illetően, hiszen eddig senkinek sem volt kifogása munkájával kapcsolatban. A 2004-ben bevezetett szenátusi szabályozásnak /amely megszigorította az új tanszékek és karok létrehozását/ az volt a célja, hogy elejét vegye a nyelvi „vonalak” szerinti tanszéki, kari önállósulásnak. A magyar oktatók az oktatás nyelve szerinti kritériumot szorgalmazzák, kiállnak az anyanyelvi oktatás mellett. Az egyetemen a magyar és német nyelvi „vonalaknak” nincs kellő autonómiájuk: minden tekintetben alá vannak rendelve a románnak. Az aláírók: Bodó Barna, Bege Antal, Cseke Péter, Dezső Gábor, Egyed Ákos, Egyed Emese, Egyed Péter, Gábor Csilla, Gazda Klára, Hatházi András, Kassay Gábor, Keszeg Vilmos, Kovács András, Molnár Bodrogi Enikő, Néda Zoltán, P. Dombi Erzsébet, Pál Judit, Palocsay Kisó Kata, Péntek János, Pethő Ágnes, Pozsony Ferenc, Sárkány Kiss Endre, Sipos Gábor, Szabó Zsolt, Szenkovits Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Tánczos Vilmos, Ungvári Zrínyi Imre, Veress Károly. /Válasz egy rektori közleményre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2009. május 11.

Palocsay Kata, a BBTE tanársegéde hívott mindenkit a végzős színművészeti hallgatók vizsgaelőadására május 10-re Kolozsvárra, a Színművészeti Kar stúdiótermébe. A hallgatók fél éven át tanultak bábozást, és lelkesedéssel adták elő Gryllus Vilmos Biciklis dalok című lemezére felépített bábelőadásukat. /S. B. Á. : De gurul a bicikli... = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2009. december 21.

December 18-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának harmadéves színművészeti szakos hallgatói, Palocsay Kata diákjai a magyar gyermekversek legjavát használták fel a Kukucs! című báb- és ablakjáték előadásában. /S. B. Á. : Kukucs az egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2011. április 30.

Eddigi leghosszabb erdélyi turnéjára indul a temesvári magyar társulat
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hagyományaihoz híven idén is erdélyi turnéra indul. A temesvári magyar társulat május 2-19. között eddigi leghosszabb erdélyi körútjára készül, amelynek során négy elõadásukat hét erdélyi város közönsége láthatja. 
A turné töretlensége az elmúlt évek során gyûjtött tapasztalatoknak és az évrõl évre növekvõ érdeklõdésnek köszönhetõ. A vendégszereplések kitûnõ lehetõséget biztosítanak arra, hogy a közönség betekintést nyerjen a temesvári magyar színház munkájába.
Az idei turné alkalmával a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi közönség megtekintheti az idei évad három népszerû elõadását: Veszedelmes viszonyok, Mellékhatások, Zián és Kopik, illetve a 2008/2009-es évad Amor omnia címû nagysikerû produkcióját.
A Zián és Kopik címû gyermekelõadás - Palocsay Kisó Kata rendezésében - a legkisebbeknek szól Gyergyószentmiklóson 2-án, Kézdivásárhelyen 3-án, Csíkszeredában 10-én, Marosvásárhelyen 12-én, Kolozsváron 16-án, valamint Székelyudvarhelyen 19-én.
A Mellékhatások címû stúdióelõadás - Katona Gábor rendezésében - fiataloknak, idõsebbeknek egyaránt elgondolkodtató és szórakoztató lesz Gyergyószentmiklóson 2-án, Kézdivásárhelyen 3-án, Sepsiszentgyörgyön 4-én, Marosvásárhelyen 17-én, valamint Székelyudvarhelyen 19-én.
Veszedelmes viszonyok címmel - Puskás Zoltán rendezésében - egy izgalmas musicalt láthatnak majd Csíkszeredában 9-én és Marosvásárhelyen 11-én.
Az Amor omniát - Peter és Zheni Pashov csodálatos árny- és fényjátékát - eddig itthon és külföldön is egyaránt nagy sikerrel mutatta be a temesvári magyar társulat. Töretlen sikerét bizonyítja a székelyudvarhelyi 5. Tánc tavasza fesztiválon való részvétel május 18-án.
További részletek a színház weboldalán: www.tm-t.ro. Jegyek elõvételben az elõadások helyszínein igényelhetõk.
Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 17.

Kezdõdik a kisvárdai seregszemle
Pénteken kezdõdik a 23. alkalommal megszervezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ahol a határon túli magyar színházak elõadásait tekintheti meg az anyaországi közönség. Stier Péter igazgató közölte, a Szatmárnémeti ?szaki Színház Harag György Társulata, akárcsak az elõzõ években, idén is részt vesz a kisvárdai fesztiválon. Ezúttal Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét játsszák majd versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. Stier Péter elmondta: a darabot a fesztivál szervezõi választották ki az idei évad elõadásai közül, melyeket DVD-n néztek meg. A szóban forgó vígjátékot idén tavasszal Kolozsváron is bemutatták. Keresztes Attila, a társulat mûvészeti vezetõje, a darab rendezõje a Krónikának elmondta: jelezte a kisvárdaiaknak, hogy az elmúlt évadban a Harag György Társulatnak nem sikerült olyan darabot színre vinnie, amellyel egy versenyen jó esélyekkel indulhatnának. A mûvészeti vezetõ kifejtette: a fesztivált elsõsorban egy találkozónak tartja, hozzátéve: az évad utolsó elõadásával nem sikerült elkészülniük, Füst Milán Boldogtalanok címû darabjának a próbái elkezdõdtek ugyan, azonban a pénzhiány nem tette lehetõvé, hogy be is mutassák. Ez lett volna az a produkció, amivel akár rangos versenyen is indulhattak volna. A Füst Milán-darabbal kezdik viszont októberben a következõ évadot.
A Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplõ szerzõt keres címû színmûvével utazik Kisvárdára. Az évadban nagy sikerrel játszott, a 20. század elején született darabot hétfõ délután tekintheti meg a fesztivál közönsége a Mûvészetek Házában. Az elõadást Zakariás Zalán rendezte, és a társulat szinte minden mûvésze játszik benne. Vasárnap a Nagyvárad Táncegyüttes itthon sikerrel játszott elõadása látható a Mûvészetek Házában, a fesztivál gyerekprogramjának keretében. A Tamási Áron elbeszélése alapján létrehozott táncos mesejáték rendezõpárosa Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetõje és László F. Csaba, a táncegyüttes koreográfusa. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két elõadását mutatja be Kisvárdán. Az elsõ napon, az ünnepi megnyitót követõen William Shakespeare Ahogy tetszik címû közismert vígjátékát adják elõ, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyerekprogramban kétszer is játsszák a Zián és Kopik címû bábelõadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében.
A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de a magyarországi közönség a társulat örökös tagja, Farkas Ibolya Börtönnapló címû egyéni elõadását is megtekintheti, míg a Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem Akadémiai Mûhelye Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerzõ Guppi címû drámájával lép fel. Székelyudvarhelyen pénteken, a kisvárdai fesztivál nyitónapján zárul az évad, a társulat azonban a magyarországi seregszemlén is fellép Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiájával. Szatmárnémeti után a Kisvárdai Fesztiválon mutatja be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az évad legjobb darabját, Carlo Goldoni Hazugját. A kisvárosban játszódó történetet, ahol a lakók nyugalmát egy hazudozó kavarja fel, Barabás Olga vitte színre.
A Csíki Játékszín társulata jelenleg már Magyarországon tartózkodik, hiszen nemrégiben felléptek Dunaújvárosban, ahol a Vaknyugat és Mint a sót címû elõadásaikat játszották, Budapesten a Liliom címû elõadással, Kecskeméten a Csókos asszony címû produkcióval szerepeltek, és onnan utaznak Kisvárdára, ahová a Finito címû produkcióval hívták meg õket. A kisvárdai program elsõ nyitóprodukciója egyébként pénteken a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-elõadása, A velencei kalmár lesz, amelyet a versenyprogramjában játszanak. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt elõadás érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson, a nézõtéren játszanak.
Az erdélyieken kívül természetesen az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek az egyhetes seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is, de gyerekprogramok, kiállítások, zenés mûsorok, koncertek, utcaszínház, népmûvészeti vásár és gasztronómiai bemutató is színesíti a programot.
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 21.

Egy hét színház Kisvárdán
Három ország tizenkilenc színtársulata - köztük valamennyi erdélyi társulat - mintegy negyven produkcióját láthatja a közönség a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválján, amelynek ünnepélyes megnyitóját péntek este tartották a sepsiszentgyörgyiek Shakespeare-elõadásával, A velencei kalmárral.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-elõadása, A velencei kalmár nyitotta pénteken este a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválját. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt elõadás - amelyet a fesztivál versenyprogramjában mutattak be - érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson és a nézõtéren játszanak.
A fesztiválon bemutatott produkciókat Erdélybõl Ungvári-Zrínyi Ildikó, Felvidékrõl Hizsnyan Géza, Délvidékrõl pedig Kovács Lázár válogatta az aktuális évad legjobb elõadásaiból.
Kiemelt erdélyi jelenlét
A Tamási Áron Színház színészei mellett Háromszékrõl fellépnek még az M Stúdió mûvészei is, illetve a kézdivásárhelyi Városi Színház társulatának tagjai.
A Szatmárnémeti ?szaki Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét viszi színre versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. A Nagyváradi Magyar Színház Luigi Pirandello
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két elõadását vitte Kisvárdára: az ünnepi megnyitót követõen William Shakespeare Ahogy tetszik címû közismert vígjátékát adták elõ, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyermekprogramban kétszer is játszották a Zián és Kopik címû bábelõadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében. A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de sor kerül Farkas Ibolya Börtönnapló címû egyéni elõadására is.
A Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem Akadémiai Mûhelye pedig Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerzõ Guppi címû drámájával lép fel. A székelyudvarhelyiek Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiáját vitték a kisvárdai szemlére, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház pedig az évad legkedveltebb darabját, Carlo Goldoni Hazugját mutatja be, Barabás Olga rendezésében. A Csíki Játékszín a Finito címû darabbal lép fel.
Fesztiválfalu kísérõprogramokkal
A június 25-ig tartó programsorozaton szinte minden határon túli kõszínház képviselteti magát, az erdélyiek mellett az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek a seregszemlén, de színpadra lépnek komáromi társulatok is. Az ünnepélyes díjátadót szombaton rendezik, ezt követõen az Orlai Produkciós Iroda Esõember címû elõadását láthatja a közönség a Várszínpadon.
A fesztivál kísérõprogramjai között gyermekelõadások, az újvidéki Bakos Árpád és zenekarának mûsora, valamint A színház zenéje címû koncert szerepel. A Flórián téren igazi fesztiválfalut alakítanak ki a szervezõk: lesznek gasztronómiai bemutatók tájjellegû ételekkel, Régi ízek szabadtûzön címmel, valamint népmûvészeti és kézmûves kirakodóvásár. Emellett Hajnal Mihály grafikus-festõmûvész alkotásaiból és Napról napra címmel a fesztivál fotókon megörökített legjobb pillanataiból is kiállítást rendeznek.
?j Magyar Szó (Bukarest)

2012. december 15.

Tízéves a báb szak az egyetemen
2002-ben egyetemünkön új és merész kísérlet kezdődött: professzionális szinten, felsőoktatási keretek között elindult a bábszínészet, illetve bábművészet oktatása. Az első évfolyamok vezetői és oktatói (román és magyar tagozaton egyaránt) az egyetem addigi hallgatói, tanárai és a hazai bábszínészet ismert és elismert személyiségei közül kerültek ki. A frissen indult szak első évfolyamvezetői román tagozaton dr. Oana Leahu és Viorel Meraru rendezők, magyar tagozaton pedig Palocsay Kisó Kata, Barabás Olga rendező, valamint B. Fülöp Erzsébet voltak. Az évek során olyan nemzetközileg elismert személyiségek is bekerültek állandó vagy meghívott munkatársként az egyetem életébe, mint dr. Cristian Pepino rendező, Lénárt András bábművész, illetve Lengyel Pál rendező, az egri Harlekin Bábszínház néhai igazgatója.
A szak célja nem csak az alapvető mozgási és mozgatási technikák elsajátítása, továbbadása. Ezek mellett a megfelelő és erőteljes színészképzésre is hangsúlyt fektetnek, fejlesztik a testi, fizikai kifejezőerőt, valamint az elméleti tantárgyak révén történeti, tudományos megalapozást is kapnak a hallgatók, a báb- és színházművészet különböző területeit befogva. Ennek a sokoldalú képzésnek az eredményességét egyértelműen bizonyítják a sikeres és szakmailag elismert előadások. Hallgatóink részt vettek a nagykárolyi, kaposvári, aradi, budapesti, pécsi, avignoni (off program), craiovai, sepsiszentgyörgyi, szabadkai, kolozsvári, kisinyovi nemzeti, illetve nemzetközi bábfesztiválokon, ahonnan nem egy esetben díjakkal tértek vissza. Legutóbb például a 2010-es Légzés című előadás több kategóriában is elnyerte a szakma elismerését. A hatékonyság másik fokmérője, hogy az itt végzett hallgatóknak mind sikerült valamilyen hazai vagy külföldi társulatnál elhelyezkedniük.
*
Az idei évad első bábos újdonsága is bemutatásra került már: kettős szereposztással, Máthé Rozália rendezésében vitték színre az egyetem hallgatói Urbán Gyula zenés mesejátékát. A Minden egér szereti a sajtot nemcsak a gyerekeknek, de az idősebb korosztály számára is élvezetes, tanulságos élményt nyújthat. Az előadásban jól tetten érhető a hallgatók többrétű képzése, hiszen hagyományos értelemben vett színészként és bábszínészként egyaránt helyt kell állniuk és helyt is állnak a színpadon. Itt ráadásul részben még a látványtervező szakos diákok tantárgyait és mesterségbeli fogásait is el kell sajátítaniuk: gyakran ők maguk készítik el bábjaikat, maszkjaikat.
A fentebb említett előadás izgalmas találkozása a felnőtt- és gyerekirodalomnak, a mesék és a nagy tragédiák világának. Örök érvényű történet, amely függetlenül helytől, kortól és kultúrától, mindig tud újat, mást, másként mondani. Két ellenséges család. Két fiatal, akik feltétel nélkül és őszintén szeretnek. Akik nem félnek meghozni a legnagyobb áldozatot sem, ami végül is mindent megváltoztat. A képlet ismerős. Hallottuk már ezerszer, most mégis valahogy másként, mással és mások mesélik el ezt az örök érvényű, a végletekig emberi, jelen esetben egéri történetet. Az Urbán Gyula mesejátékából készült egérmese a commedia dell’arte és a bábszínészet határán mozgó előadás, amely izgalmas újragondolása Shakespeare klasszikus tragédiájának. A másságról és az elfogadásról beszél olyan stilizált, könnyed és érthető formában, amely képes megszerettetni és emberivé tenni a figurákat, és egyszersmind elgondolkodtatni közönségét. Vajon elég-e a szerelem ahhoz, hogy áthidalja a másság és a máshova tartozás szakadékát? Van-e értelme a gyűlöletnek, és milyen árat kell fizetnünk érte? Függetlenül bőr-, illetve (jelen esetben) szőrszíntől, neveltetéstől és származástól, mik azok a szálak, amelyek összefűznek, és amelyek mentén elindulva rádöbbenhetünk, hogy mélyen a felszín mögött és az egérbunda alatt, ahol a szívnek kellene lennie, mindannyian ugyanattól félünk, és ugyanarra vágyunk.
Felnőttmese ez, mégis van benne valami a gyerekkor, a régi mesék varázsából. Nehéz megtalálni a két világ és gondolkodásmód közötti egyensúlyt, a báb szakos hallgatók azonban sorra veszik az akadályokat, táncolnak, énekelnek, játszanak és mesélnek, úgy, ahogyan az egy báboshoz illik. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, a saját eszközeikkel, a bábokat éltre keltő saját testükkel, saját lelkükkel.
A bábtagozat létezik, dolgozik, alkot, és ahogy mindenki más is: hisz abban, amit csinál. Írásom elején azt mondtam, hogy merész kísérlet volt egy professzionális és intézményes keretek között működő báb szak létrehozása. Elnézve azokat az eredményeket, melyeket létezésének tíz éve alatt sikerült elérnie, mindenképpen érdemes volt.
Orbán Enikő
Népújság (Marosvásárhely)

2014. március 22.

Vidám népség ünnepelte a Bábszínház Világnapját
A munkába igyekvők arcára is mosolyt csaltak tegnap délelőtt a BBTE Színház és Televízió Karán működő Magyar Színházi Intézet harmadéves diákjai, akik színes ruhákban, bohócnak és farsangi maskurának öltözve, bábokkal és hangszerekkel a kezükben járták be a várost.
A lelkes fiatalok a Bábszínház Világnapja tiszteletére indultak útnak, és tanáruk, Palocsay Kisó Kata vezetésével a Báthory István Elméleti Líceum, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, valamint a Waldorf iskola előkészítő osztályait keresték fel. Hatalmas volt az öröm, amikor Szabó Éva, Vargha Ildikó, Molnár Zoltán és Bolla Emese tanítók osztályába betoppantak: a színes népség azonnal összebarátkozott a gyerekekkel, együtt báboztak, énekeltek, mindenki azt kiáltotta: „Boldog, boldog, boldog születésnapot…”, Bábszínház!
(F. Zs..)
Szabadság (Kolozsvár),

2014. május 28.

Megjelent az új Művelődés
Egy fiatal, ma a kincses városban élő csíkszeredai lány javasolta 2011-ben: legyen Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa 2015-ben. Erről és a siker hozadékairól ír a friss Művelődés vezércikkében Farkas András.
A májusi lapszám Közösség c. rovatában Józsa Benjámin és Serfőző Levente a szebeni magyarok HÍD egyesületét mutatja be, Egyed Emese pedig a temesvári Bartók Béla Gimnázium szervezésében megtartott Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi verseny országos döntőjéről ad számot.
A Színpad rovatban Palocsay Kisó Kata a bábszínház rejtelmeiben kalauzolja (tovább) az olvasókat. A Kibeszélő rovatban Laczkó Vass Róbert Lukács Csaba publicistával és világjáró riporterrel folytatott beszélgetésének záró részét közli, amelyben az észak-koreai kommunista diktatúra valóságába nyerhet betekintést az olvasó.
A Galéria rovatban Orbán István Fazakas Tibort és op-art művészetét, az Enciklopédia rovatban pedig Kovács J. Attila az erdélyi gyógynövényismeret kiemelkedő alakját, Rácz Gábort mutatja be. Kolumbán Szende és Socaci Anita nagyenyedi diákok néhai Weress Margit kollégiumi tanár Áprily Lajoshoz és Reményik Sándorhoz fűződő barátságát ismertetik, a Könyvesház rovatban pedig Sz. Kurkó Irén Szekernyés Jánosnak a magyarság bánsági emlékjeleiről írt könyvét recenzálja. Krónika (Kolozsvár)

2014. december 30.

Művelődés/december
A kolozsvári folyóirat évzáró számának vezércikkét Dáné Tibor Kálmán főszerkesztő jegyzi.
A Közösség rovatban Molnár Attila az erdélyi magyar kézművesek önszerveződési törekvéseit, ezzel együtt az Erdélyi Kézmíves Céhet mutatja be. A Színpad rovatban Palocsay Kisó Kata a bábozás világában kalauzolja tovább az olvasókat, a Nyitott szemmel rovatban Laczkó Vass Róbert beszélgetőtársával, Turóczi Ildikó orvossal az ún. harmadik világ országainak az egészségügyi ellátását boncolgatja.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. november 9.

Hittel, csodával, mágiával teli világban kalandoztunk
A bábszínház hittel, csodával, mágiával teli világát hozta közel az érdeklődőkhöz Palocsay Kisó Kata, a BBTE Színház és Televízió Karának adjunktusa múlt héten az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában, egyfajta folytatásaként, továbbgondolásaként annak a 12 részes cikksorozatnak, amely a Művelődésben látott napvilágot. A Művelődés Estek házigazdája, Dáné Tibor Kálmán, a folyóirat főszerkesztője kifejtette: az írásokat övező pozitív visszajelzések nyomán döntöttek úgy, hogy a szerző révén élőben is alkalmat teremtenek a bábozás megtapasztalására.
– Valójában minden tárgy magában rejti a bábuvá válás lehetőségét. A bábosnak döntenie kell: hisz-e annak az életében vagy sem. Ha úgy dönt, hogy hisz, már nem a megszokott határokon belül használja a tárgyat – lehet az egy kanál, egy pohár vagy bármi más –, hanem úgy veszi kézbe, hogy egy élőlényt teremt. Nagyon izgalmas pillanat ez a bábos számára, a miniatűr világteremtéshez hasonlítható – magyarázta Palocsay Kisó Kata. Vetített képes előadásában Kosztolányi Dezső Bábok című írását hívta segítségül, amely 1927-ben jelent meg a Nyugat Színházi figyelő rovatában, valamint diákjait – Deák Zoltánt, László Rékát, Molnár Rudolfot és Udvari Tímeát –, akik különleges pillanatokkal ajándékozták meg az egybegyűlteket.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

2015. december 15.

Mimorózart-bemutató a Puck Bábszínházban
Két művészzseni, Joan Miró képzőművész alkotásaiból és Wolfgang Amadeus Mozart zenéjéből született a Mimorózart című előadás, amelyet ma, december 15-én, kedden délután 6 órától mutatnak be a Puck Bábszínházban, Palocsay Kisó Kata rendezésében. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a produkciót a négy éven felüli korosztálynak ajánlják, beleértve a felnőtt közönséget is. A szereplők utazók, bohócok, vándorok, akik megteremtik számunkra Mimorózart világát, ahol szabadon szárnyalhat a fantáziánk. 
Az előadás szerkezetileg 10 bábos etűdből áll, mindenikben más-más bábos technikát használnak a színészek. Miró, akárcsak a bábjátékosok, különleges kapcsolatban állt a tárgyakkal. Unokája, Joan Punyet Miró ezt meséli róla: „Egész gyűjteménye volt szokatlan tárgyakból. Csupa furcsa és meghökkentő tárgy, amelyeket eredeti kontextusukból kiemelve, homogén csoportokba tudott rendezni, ami a spontán ötletek gazdag és termékeny talaja lett.” Palocsay Kisó Kata megjegyzi: az alkotók követték a mestert, és az általa megteremtett színekkel, formákkal, és anyagokkal eljátszottak, megelevenítették őket. Minden tárgyhoz és helyzethez gyermeki lelkesedéssel, rácsodálkozással közelítettek. A játék hangulata Mozart muzsikájától friss és pajkosan játékos. A humor, a harmónia és a derű, a játék szabadsága a fő jellemzői az előadásnak.
Szabadság (Kolozsvár)

2016. február 3.

Ünnepel pénteken a Puck Bábszínház
Hatvanhatodik születésnapját ünnepli február 5-én a Puck Bábszínház. Délelőtt 11 órától a Mimorózart című, Palocsay Kata rendezésében készült nonverbális előadásra várják az érdeklődőket, majd délután 5-től kerekasztal-beszélgetést tartanak Részletek a Puck Bábszínház történetéből címmel. A belépés ingyenes.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a magyar és a román társulatnak több mint 300 bemutatója volt 1950 óta, közülük több előadást mindkét nyelven játszották. Az évek során számos produkcióval szerepeltek sikeresen hazai és nemzetközi fesztiválokon; itthon legutóbb a nagyváradi Fux Feszten voltak jelen, ahol a Ha én lennék Mátyás király című előadás a pedagógusok díját nyerte el. Az intézmény meghatározó személyiségei közé tartozik Kovács Ildikó, Mona Chirilă, Aureliu Manea, Botár Edit, Virgil Svinţiu és Epaminonda Tiotiu. Szabadság (Kolozsvár)

2016. március 22.

Bábszínházi vidámság Prücsökkel és Timotival
Timotival, a szimpatikus óriásbábbal és új barátjával, Prücsökkel találkozhattak az érdeklődők tegnap délben, a Bábszínház világnapja alkalmából meghirdetett szabadtéri eseményen Kolozsváron, a sétatéri Kaszinónál.
A mulatságba a BBTE harmadéves színisei invitálták a járókelőket, akik tanárukkal, Palocsay Kisó Katával ezúttal is szabadjára engedték fantáziájukat, némi gyermeki lelkületet, önfeledt vidámságot is csöpögtetve a kora tavaszi, hűvös hétfőbe. Mialatt készülődtek, apáczais kisdiákok tűntek fel, akik Molnár Zoltán tanító bácsi vezetésével érkeztek, kezükben bábokkal, és máris kezdődhetett a szórakozás – elvégre, ha Timoti azt mondja, hogy minden báb integessen, bólogasson a fejével, tapsoljon, vagy éppen repüljön, akkor bizony engedelmeskedni kell... A táncba a papírból készült báb, Prücsök ihletője, Tücsök kutya is bekapcsolódott.
(F. Zs.) Szabadság (Kolozsvár)

2016. június 8.

Magyar színisek találkozója Marosvásárhelyen
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem ad otthont a héten zajló Kárpát-medencei magyar színisek találkozójának. A marosvásárhelyi mellett a kolozsvári, a budapesti és az újvidéki egyetem tanárai és diákjai vesznek részt a rendezvényen, a különböző pedagógiai gyakorlatok módszereinek elsajátítása, szakmai eszmecsere és kapcsolatépítés céljából.
A projekt ötlete Gáspárik Attilától származik, azt gondolták és fejlesztették tovább a szervezők, illetve terjesztették ki a Kárpát-medencére, hogy a különböző egyetemeken tanuló diákok, illetve tanító pedagógusok megismerhessék egymást, egymás munkamódszerét – számolt be a kezdeményezés lényegéről Kós Anna, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyar művészeti karának dékánja.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem színművészeti tagozatáról Palocsay Kata tanár vesz részt a workshopon tizenegy elsőéves hallgatóval, a Budapesti Film- és Színművészeti Egyetemet Forgács Péter képviseli tíz tanítványával, az Újvidéki Művészeti Akadémiáról nyolc diákkal Balázs Áron és László Sándor érkezett, míg a házigazdák közül Gáspárik Attila a tanítványaival. A cél egy olyan alkotói műhely létrehozása, ahol változatos munkamódszerek után kutatva, kísérleti jellegű színházi gyakorlatokat próbálhatnak ki a fiatal színházi alkotócsoportok.
Ahogy Balási András dékán elmondta, 1996–97-ben a budapesti egyetemmel közösen már szerveztek egy hasonló workshopot Marosvásárhelyen, illetve egy stúdiófesztivált, amelyen a kaposvári egyetem képviseltette magát. A 90-es évek elején is volt egy hasonló, stúdiószínházak fesztiválja, amelyen Benedek Miklós vett részt az osztályával Budapestről. E mostaninak Gál Attila Csaba az ötletgazdája, aki bízik abban, hogy folytatása is lesz.
Míg 1989 előtt Európában két helyen, Budapesten és Marosvásárhelyen képeztek magyar nyelvű színészeket, mostanra sokat változott a színészképzés palettája – vázolta Gáspárik Attila a ma jellemző állapotokat: az ő csoportjában nincsenek marosvásárhelyi hallgatók, az újvidéki oktató budapesti, kolozsvári és marosvásárhelyi diákokat képez, Budapesten pedig szintén hasonló a helyzet, sokfelől érkeztek a színészpalánták. Az is különbözik, hogy hol milyen hosszú a képzés ideje: Budapesten öt év, Újvidéken négy plusz egy, Romániában három plusz két év.
Az egyhetes projekt meseszerűen jött létre – ismertette Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke. A hallgatói önkormányzat kitalálta és a tanári karhoz fordult, az meg a Studium-Prospero Alapítvány támogatását kérte, amely a Bethlen Gábor Alapítvány segítségét. Az a nemzetpolitikai államtitkársághoz, illetve a magyar miniszterelnökségi hivatalhoz fordult támogatásért. Végül, mint a mesében, ahogy a retket közösen húzták ki a földből, ez is közös erőből születhetett meg.
A végső eredményét a projektnek június 12-én, vasárnap délután 3 órától kezdődően tekinthetik meg az érdeklődők a Stúdió Színházban.
Antal Erika |
Székelyhon.ro

2016. augusztus 21.

Évadot hirdetett a Szigligeti Színház
A most kezdődő 2016–2017-es színházi évadban is rendkívül változatos műsortervvel csábítja közönségét a Nagyváradi Szigligeti Színház, amely a következő évadra is több bérletházat kínál közönségének, derült ki a pénteki sajtótájékoztatón.
Az augusztus 19-én, pénteken a színház páholyelőcsarnokában tartott sajtótájékoztatón elsőként Botházy-Daróczi Réka, a Lilliput Társulat művészeti igazgatója ismertette a társulat terveit. Mint megtudtuk, az új évadban bemutatják A rút kiskacsa című előadást Tóth Tünde rendezésében, az Idő-óda című bábszínházi alkotást Sardar Tagirovsky rendezésében. Ezeknek az előadásoknak a bemutatója a tervek szerint szeptemberben, illetve decemberen lesz, míg a jövő év februárjától láthatja a gyerekközönség a Moha és páfrány című produkciót, melyet Palocsay Kisó Kata rendez. Jövő áprilisban kerül színre a J.R.R. Tolkien művéből készülő A sonkádi Egyed gazda című előadás Hanyecz Debelka Róbert rendezésében. Elhangzott továbbá, hogy Bartal Kis Rita Arany János Toldijából rendez előadást Nagyváradon.
Nagyvárad Táncegyüttes
Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti vezetője tudatta, hogy a most induló évadban a 2017-es Arany János emlékévhez kapcsolódva az Iskola a színházban, színház az iskolában program keretében a táncegyüttes Arany János balladáiból állít össze előadást a diákokkal közösen Hídavatás címmel. Már az elmúlt évadban meghirdették, de szeptemberben, tehát már az új évadban mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes a Kata történetek című produkcióját a Stúdióban. Novemberben lesz e premierje az Ütközések című előadásnak, melyet Dimény Levente rendez, míg jövő év márciusától a Móricz Zsigmond novellából készült Barbárok című előadást láthatja a nagyérdemű Györfi Csaba rendezésében. A kisebbekre is gondolt a Nagyvárad Táncegyüttes, főként nekik szól majd a Vanmese című előadás, melyet a Szigligeti Társulattal közösen visznek színre. Dimény Levente végezetül hozzátette, hogy idén október 26–30. között kerül megrendezésre a II. Infinite Dance Festival, melynek első idénye rendkívüli sikert aratott, és máris jegyzik a régió jelentős táncfesztiváljainak a sorában.
Színház
A Szigligeti Társulat következő évadának programját Novák Eszter, a társulat művészeti vezetője ismertette. Mint mondta, a Vanmese című előadás annak idején édesanyjának, a Kossuth Díjas koreográfusnak, a Nemzet Művészének, Foltin Jolánnak az ötlete alapján készült kortárs magyar költők verseiből. Most fiatal koreográfusokkal, a Nagyvárad Táncegyüttes táncosaival, zenészeivel, a Szigligeti Társulat színészeivel fogalmazza újra ezt a gondolatot, kiegészítve az előadást romániai magyar költők gyermekverseivel. A nagyszínpadon mutatja be a társulat a kortárs francia szerző, Joël Pommerat A hűtőkamrám című előadását Theodor Cristian Popescu rendezésében romániai ősbemutatóként. Füst Milán Máli néni című bohózatát Koltai M. Gábor viszi színre.
A következő évadban Novák Eszter két előadást is jegyez: Fényes Szabolcs és Harmath Imre operettjét, a Mayat és Moliére A mizantróp című komédiáját, előbbit Fényes Szabolcs halálának harmincadik évfordulója alkalmából. A sajtótájékoztató napján, pénteken este mutatták be Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiáját a társulat színészének, Hunyadi Istvánnak a rendezésében.
A Szigligeti Társulat ebben az évadban színre viszi Sławomir Mrożek Tangó című abszurd komédiáját is Harsányi-Sulyom László rendezésében. Balogh Attila, a Szigligeti Színház színészének rendezésében láthatja a közönség a Trónok harca casting című improvizatív dokumentarista előadást. Ezzel az előadással az a célja a színháznak, hogy megszólítsa valahogy a most felnövő, ún. alfa generáció tagjait, melyet az információfelhasználás módja különböztet meg alapvetően a korábbi generációktól. Az alfa generáció egy teljesen elmagányosodó generáció lesz, mely becslések szerint életének hetven százalékát számítógép előtt fogja tölteni. Ráadásul ezek a fiatalok már maguknak gyártják a kultúrát, csak színházat nem tudnak egyedül csinálni. Mindezt figyelembe véve rendkívül nagy és fontos kihívás úgy megszólítani ezt a generációt, hogy magányukból kimozdulva elmenjenek a színházba, ahol közösségi élményben lehessen részesíteni őket, fejtette kiNovák Eszter. Az Arany János emlékévre a már említett Hídavatás mellett további előadásokkal is készül a Szigligeti Színház, ezek egyike lesz a Bolond Istók Nagyszalontától a Margitszigetig című produkció. Ugyancsak az Arany János emlékévre készül a Honnan és hová című felnőtteknek szóló versösszeállítás Arany János költeményeiből.
Arra a kérdésünkre, hogy a most meghirdetett évadterv változhat-e tekintettel arra, hogy Czvikker Katalin főigazgatói mandátuma az év végén lejár, a főigazgató elmondta, hogy bár a műsorváltozás jogát minden színház fenntartja magának, de az évadtervet meghirdető színházvezetőség nem fog változásokat eszközölni a műsortervben. Novák Eszter ehhez hozzátette, hogy a közönség elbizonytalanodna, ha módosítások lennének az évadtervben, majd hozzáfűzte, hogy olyan évadot állítottak össze, amit nélkülük is végig lehet vinni, hiszen sok rendező, alkotó van, aki szívesen akar dolgozni.
Bérletházak
A Szigligeti Színház a következő évadra is több bérletházat kínál közönségének. A Szigligeti Ede – bemutató bérlet a legdrágább bérletház, mely öt előadásra érvényes (A hűtőkamrám; Máli néni; Maya; A mizantróp; Barbárok), a játéknap péntek este 19 óra. A Halasi Gyula bérlet 75 lejért kínálja a már említett öt előadást, de a játéknap vasárnap 19 óra. A 60 lejes, nyugdíjasok számára 40 lejes Papp Magda bérlet négy előadásra biztosít belépést (A hűtőkamrám; Máli néni; Maya; A mizantróp), a játéknap szombat 17 óra. A szintén Hatvan lej értékű, de vidékieknek 40 lejért megvásárolható Tanay Emil bérlet a fentebb említett négy előadásra érvényes, a játéknap szombat 17 óra. A 75 lejes Bessenyei György régióbérlet öt előadásra érvényes (A hűtőkamrám; Máli néni; Maya; A mizantróp; Barbárok), a játéknap vasárnap 17 óra. Az Ady Endre és a Juhász Gyula ifjúsági bérletek 40 lejbe kerülnek és öt előadásra érvényesek (A hűtőkamrám; Máli néni; Maya; A mizantróp; Trónok harca casting), az egyetlen különbség köztük az, hogy előbbi játéknapja kedd 19 órától, utóbbié pedig csütörtök 17 órától. Van külön Szacsvay Imre diákbérletet az 5–6., és a 7–8. osztályos diákok számára. A kisebbek ezzel a bérlettel a Vanmese, a Rút kiskacsa, ezek mellett pedig az Idő-óda vagy a Leander és Lenszirom című előadásokat tekinthetik meg, míg a nagyobbak a Vanmese, a Máli néni és a Trónok harca casting című előadásokat láthatják ezzel a bérlettel. Mindkét bérlet ára 25 lej. A Tabéry Géza kisiskolás szervezett bérlettel A rút kiskacsa, A sonkádi Egyed gazda és egy harmadik választható előadás tekinthető meg.
Szabad bérletek
A felsoroltak mellett vannak a szabad bérletek, melyekkel a játéknap szabadon választható, és a hely sem állandó. A Partium szabadbérlet egyetemisták számára diákigazolvány felmutatásával 40 lejbe kerül, ez a bérlet a Szigligeti Színház bármely társulatának bármely játszóhelyén (nagyszínpad, Szigligeti Stúdió, Árkádia Színpad) bármely négy előadására, választott időpontban érvényesíthető. A Szabadidő bérlet ára 50 lej, és négy nagyszínpadi előadásra érvényes, amelyeket az egész évadban tetszőleges időpontban megtekinthet a néző.
Pap István
erdon.ro



lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék