udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 439 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-439

Névmutató: Pataki Zoltán

1992. március 6.

Temesváron a Bartók Béla Líceum húszéves fennállását ünnepelte, Halász Ferenc igazgató mondott beszédet. Az iskola elődje az iskolák államosításáig, 1948-ig működött Piarista Gimnázium, majd állami magyar középiskola volt, 1960-ban a román iskola tagozata lett, ezzel megszűnt az önálló magyar középiskola a városban. 1971/72-től újra megalakulhatott a magyar líceum, de 1985-ben ismét összevonták a románnal. /Pataki Zoltán: A temesvári magyar gimnáziumi oktatás története. = Temesvári Új Szó, márc. 6.; Igazi ünnep volt. = Temesvári Új Szó, márc. 10./

1996. szeptember 28.

Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1996. december 16.

Dec. 16-án a hivatalos ünnepségekkel párhuzamosan Temesváron Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből címmel tudományos tanácskozás folyt a református egyházközség Újvárossy Ernő-termében a helyi RMDSZ és a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Borbély Imre politológus a dél-tiroli autonómiáról beszélt és az RMDSZ kormánykoalíción kívülmaradásának előnyeit ecsetelte. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a katalán példát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, annak alátámasztására, hogy az RMDSZ-nek nem kellett volna belépnie a kormánykoalícióba. A katalánok nem léptek be az általuk támogatott parlamenti szövetségbe, előnyös alkuhelyzetet teremtve maguknak. Bodó Barna szerint az RMDSZ mint érdekvédelmi szövetség nem lehet kormányzati tényező. Bárdi Nándor szegedi egyetemi tanár megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz. Pataki Zoltán szükségesnek tartotta ezt szó szerint közölni, mondván: kormányon kívüli, független kutató. A belső népszavazásról: Erdélyben nincs olyan apparátus, amely ezt meg tudná oldani. Ellenben van példa, a szlovákiai, ahol összehívják a magyar önkormányzati képviselőket, ez legitim testület. Bárdi kimondja saját kérdésfeltevését és válaszát: "Mi a nemzeti sorskérdés? Az út, a villany, a csatorna, az iskolai végzettség, vagy pusztán az etnicitás megélése." A kataszter kérdése. Ma Erdélyben az RMDSZ még egy olyan listát sem tud letenni az asztalra, hogy melyik magyar településen milyen magyar iskola van és nincs egy olyan szakértői központ, amely ezeket a listákat elkészítené. "Ez az erdélyi értelmiség egyik legnagyobb hibája." Bárdi magyarországi diákok segítségével tárja föl azt, hogy például Iasiban, az egyetemen milyen szakon hány magyar tanul. Mérsékeltek és radikálisok: egyik oldalon vannak azok, akik tudják, hogyan lehet valamit elintézni egy minisztériumban Bukarestben és Budapesten, a másikon a humán értelmiségiek. - Hatalmon belül vagy kívül. Felvidéken az Együttélés azt mondja, hogy a magyarság érdekeit kell képviselni, a Magyar Polgári Párt viszont azt mondja: az a lényeg, hogy bent vagyunk a pozícióban. - A döntő: a magyar kormány viszonyulása az alapszerződéshez. - Az RMDSZ rádöbbent: cserbenhagyták és szövetséges nélkül nem tud politizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1997. május 1.

Az ortodox húsvéti ünnepek idején Romániába látogató volt román király ápr. 26-án Temesváron találkozott a helybeli személyiségekkel. dr. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő ezt az alkalmat kihasználva a magyar egyetemről tett említést, emlékeztetve Mihályt arra, hogy 1946-ban királyi dekrétum hozta létre az önálló magyar Bolyai Egyetemet., amelyet később a kommunisták megszüntettek. A magyar képviselő az egyetem újraindításában kérte a volt király segítségét. Mihály azt válaszolta, hogy bizony problémák vannak, de reméli, hogy megoldódik a kérdés. /Pataki Zoltán: Mihály király és a Bolyai Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./

1997. július 24.

Arra a hírre, hogy Temesváron a Magyar Házat kormányrendelettel vissza akarják adni jogos tulajdonosának, a bánsági magyar közösségnek, a Magyar Házban székelő Renasterea Banateana júl. 22.i száma azt írta, hogy a "telhetetlen magyarok el akarják pusztítani a harmincezres példányszámú román újságot..." Ez természetesen nem igaz. A Magyar Házat a magyarok összeadott pénzükből maguk építették. A román lap szerkesztősége az udvaron épült új házban van, tehát fallal elválasztható a két épület, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1997. október 7.

Fennállásának hetvenedik évfordulóját ünnepelte a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a református fiatalok szervezete. Temesvár belvárosi református templomában Tőkés László püspök hirdetett igét. Az IKÉ-t 1957-ben szüntették meg más egyesületekkel együtt. Az IKE a városban 1989-ben feltámadt és működik. Azért tudott tevékenykedni, mert Isten volt a közösség összetartó ereje, hangsúlyozta a püspök. /Pataki Zoltán: A közösség megtartó ereje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1997. október 20.

A Diaszpóra Alapítvány /Temesvár/ az Európa Tanács Bizalmi intézkedések programja keretében okt. 17-19-én nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Temesváron. A rendezvényen a Bánság területén 1996-97-ben végzett kutatások eredményét hozták nyilvánosságra, amelynek célja a román-magyar /Temes megye/, szerb-magyar /Vajdaság/ és magyar-szlovák /Békés megye/ etnikumközi kapcsolatok bemutatása, az utóbbi időben egyre gyakrabban modellként emlegetett bánsági tolerancia gyökereinek felkutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Érthetetlen titokzatosság övezte ezt a konferenciát, állapította meg Pataki Zoltán, a rendezvény a sajtó szinte teljes kizárásával zajlott. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György londoni politológus, aki előadásában kifejtette: valódi demokráciában nincs szükség kollektív jogokra és területi autonómiára. Szerinte a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. Azért is vannak fenntartásai a kollektív jogokkal és a területi autonómiával szemben, mert szálka a többség szemében. /Pataki Zoltán: "Valódi demokráciában nincsen szükség kollektív jogokra" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1997. december 8.

A legnacionalistább temesvári napilap, a Renasterea Banateana dec. 3-i száma tartalmazza a "legújabb Har-Kov jelentését". Pataki Zoltán szerint a cikk "sokkal objektívebb képet fest a Hargita megyei állapotokról, mint a nagy fővárosi lapokban megjelent" cikkek. A cikk statisztikai adatokkal igazolja, hogy az utóbbi években a román lakosság száma is nőtt a megyében; helyi román lakosokat és kormányképviselőket szólaltat meg, akik elmondják, semmilyen etnikumok közötti feszültség nincs jelen; cáfolja a hírt, hogy magyarországi cégek fektettek volna be a legtöbbet a megyében. Pataki idézi a cikk utolsó mondatát: "Nem érthetünk egyet annak a csíkszeredai lakosnak a véleményével, aki szerint az egyetlen hely, ahol a románok és magyarok teljes egyetértésben vannak egymással, a temető..." /Pataki Zoltán: "Az emberség számít, nem a nemzetiség". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1998. április 24.

Ápr. 20-án, a temesvári Máltai Szeretetszolgálat új szociális étkezdéjének átadásakor hálaadó szentmisét tartottak a józsefvárosi katolikus templomban. Az étkezde száz idős embernek biztosít naponta meleg ételt. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője elmondta, hogy a létesítmény elkészülése után húsz idős embernek ad otthont, további harmincnak lesz napközi otthona. A Németországi Máltai Lovagrend 50 ezer márkával segítette a létesítmény megépítését. A szentmisén részt vett dr. Bárányi Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat országos alelnöke, egészségügyi miniszter is, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., 24./

1998. május 16.

Dumitru Gant temesvári prefektus feljelentést tett egy ismeretlen levélíró ellen, aki immár másodszor fenyegetőzött bombamerénylettel. A leveleit Fekete Sas néven aláíró személy először mintegy két hónapja, majd ezen a héten fenyegette meg azzal a parasztpárti prefektust, hogy levegőbe röpíti házát, valamint több temesvári középületet, köztük a magyar operát, ha a prefektus nem rendeli el a temesvári rádió délutáni magyar adásának megszüntetését. Első alkalommal Dumitru Gant nem reagált a fenyegetésre, az újabb levelet azonban átadta a rendőrségnek és vizsgálatot kért. /Pataki Zoltán: A Fekete Sas nem alszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16-17./

1998. június 3.

Máj. 29-én ballagtak a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ végzős diákjai, akiket Halász Ferenc igazgató búcsúztatott. Tőkés László püspök is jelen volt, aki arra hívta fel a ballagók figyelmét, hogy ne búcsúzzanak el egymástól. "maradjunk együtt!" - javasolta, ne távolodjanak el a szülőföldtől, itt az ideje, hogy a "szétszóródás uralkodó iránya megváltozzék". "Ha megőrizzük szülőföldünket, anyanyelvünk SZÓKINCSÉT, iskoláinknak kincsestárát, akkor miénk marad minden, ami fontos..." - hangsúlyozta a püspök. A ballagókat köszöntötte Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök is. /Pataki Zoltán: Maradjunk együtt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1998. június 8.

A bíróság jún. 1-jei nyilatkozata alapján Temesváron a Magyar Ház Rt. elvesztette a TIM-PRESS Rt. elleni pert, amelynek célja a bánsági magyarság egykori kultúrpalotájának, a Magyar Háznak a visszaszerzése volt. Ezt az épületet a város magyarsága építette közadakozásból és 1932-től 1945-ig a Magyar Ház magyar művelődési központként működött. Az ingatlant a TIM-PRESS Rt. saját nevére telekkönyvezte. A Magyar Ház Rt elnöke, Graur János kifejtette: "Szó sem lehet róla, hogy a döntésbe belenyugodjunk. Folytatjuk küzdelmünket a Magyar Házért, amelyre elődeink áldozata kötelez." /Pataki Zoltán: " Folytatjuk küzdelmünket a Magyar Házért". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1998. július 6.

Kolozsváron Gheorghe Funar a város díszpolgára címet adományozta dr. Iosif Constantin Dragannak, az Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személynek, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/. Ez a lap júl. 2-i számában nagy hozsannázással számolt be a díszpolgárság megadásáról. Az írásból az is kiderült, hogy Dragan személyesen járt közbe Ceausescunál azért, hogy Kolozsvár a Napoca nevet kapja meg, így keresztelték át a várost Kolozsvár-Napocává. Ugyancsak a lap közölte, hogy megjelent Dragan legújabb munkája: MOGYORIA-MAGYARORSZÁG, Ungaria - si istoria mogyorilor címen, az Europa Nova Kiadó gondozásában. Egy másik román lap, a Timisoara júl. 3-i száma már máshogy számolt be a történtekről: "Egy bánsági renegát dicsőséggel övezte a másik renegát bánságit", továbbá: "Funar prímás átnyújtotta Ceausescu volt ügynökének, Iosif Constantin Butánnak Kolozsvár-Napoca municípium díszpolgári oklevelét." /Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1998. augusztus 12.

A Ziua magyar nyelvű hetilapot adott ki A Nap címen. Sorin Rosca Stanescu főszerkesztő elmondta, hogy üzletet lát egy magyar újság kiadásában. Az anyagi gondokkal küzdő magyar lapokkal szemben "mi elsősorban információs hátterünk erejére alapozunk", nyilatkozta. Lapja nem kíván beavatkozni a magyar közösségen belüli csatározásokba. Stanescu kifejtette, hogy a magyaroknak joguk van magyar egyetemhez. Ha a románoknak joguk van húszegynéhány egyetemhez, akkor a magyaroknak is kijár 2-3 közös kasszából finanszírozott egyetemhez. /Pataki Zoltán: "A magyar közösségnek joga van saját egyetemhez!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1998. szeptember 9.

Megjelent egy gyűlölködő könyv, adataiban mindegyre "mogyori" dokumentumokra hivatkozik, a tudatlanok megtévesztésére. A Kolozsváron is kapható: Mogyoria - Magyarország, Ungaria si istoria Mogyorilor /Editura Nova, 1998/. Puskás Attila arra kéri a történészeket, az RMDSZ és Magyarország romániai képviselőit, intézkedjenek ennek az elfogult, nemzetgyalázó könyvnek /amelynek szerzőségét még román történészek sem vállalták/ a bevonását és a nyilvános bocsánatkérést egy nép egészének gyalázásáért. /Puskás Attila: Történelmi lecke... - a partnerség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Ugyanerről: Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Ebből a cikkből kiderül, hogy dr. Iosif Constantin Dragan, Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személy a szerző, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/.

1998. október 17.

Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei elnöke reálpolitikusnak tartja magát és elvbarátait, a román sajtó a "radikálisok", az RMDSZ-en belüli "kemény mag" képviselőjének nevezte őt. Az érmihályfavi rendezvény a csernátoni folytatása lesz, jelentette ki, ez az RMDSZ rendezvénye lesz, a Bihar megyei RMDSZ felvállalta a szervezését. Toró Tibor elmondta: "abban a Tőkés László tiszteletbeli elnök körüli körben" van, melynek tagjai a csernátoni és az érmihályfalvi fórum tartalmi részét megtervezték. Logikusnak tartaná, ha meghívnák Eva Maria Barki jogásznőt, "mert előadásai mindig mértéktartók és magas szintűek". /Pataki Zoltán: Csernáton után, Érmihályfalva előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1998. október 21.

Az RMDSZ jelenlegi vezetőivel szemben hangoztatott vád, hogy elszakadtak a tömegektől. A cikkíró a Temes megyei tapasztalatokat hozta fel. Temesváron az 1992-es népszámlálás szerint 32 ezer magyar él. Azóta a kivándorlás miatt csökkenhetett ez a lélekszám. Pataki három kerületi fórumon vett részt, mindhárman nagyon kevesen voltak. /Pataki Zoltán: Az a bizonyos szakadék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Ez a cikk inkább a közönyt bizonyítja.

1998. november 3.

Nov. 3-án ünnepélyesen leleplezték Temesváron Bolyai János kőből készült mellszobrát. melyet ifjabb Toró Tibor és Jecza Péter szobrászművész hozzájárulásával állítottak fel a városban levő Nyugati Egyetem belső udvarában. Az avatással egyidőben az egyetemen Bolyai-szimpóziumot tartottak, Toró Tibor atomfizikus professzor elemezte a Bolyai-féle nem euklideszi geometriát. A szobor leleplezésekor Toró Tibor ismertette a szobor hányatott történetét: a néhány éve elhunyt, Temesváron született, Kolozsváron élt és alkotott Vetró Artúr szobrászművész még életében szülővárosának adományozta a szobrot. Akkor azonban nem volt mód a szobor fölállítására. Vetró Artúr munkásságát Jecza Péter szobrászművész ismertette. A Bolyai-ünnepség a Bolyai-utca sarokházánál folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták az 1993-ban felállított ötnyelvű Bolyai-emléktáblát. Az ünnepség a temesvári Csiky Gergely Színház stúdiótermében ért véget, ahol a színészek költők Bolyairól szóló verseit idézték fel, majd Szőcs Géza készülő Bolyai-drámájából mutattak be egy részletet. /Szoboravatás Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6., Pataki Zoltán: Felavatták Bolyai János mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1998. december 17.

Megjelent Radu Tinu volt szekust tiszt Temesvár - no comment című könyve, melynek témája az 1989-es temesvári forradalom. Radu Tinu 1989-ben a temesvári Securitate második embere volt, hatáskörébe tartozott a Tőkés László elleni akciósorozat végrehajtása. A könyv vitát váltott ki. Costel Bursuc, a Forradalomban Letartóztatottak Egyesületének /ALTAR/ elnöke szerint "Radu Tinu könyve nemcsak bennünket, az 1000 letartóztatottat próbálja becsapni, hanem mintegy 200 000 temesvárit is." Az ALTAR tagjai elsősorban az ellen tiltakoznak, hogy az akkor letartóztatottak zöme tolvaj volt. A valóságban 57 letartóztatottnál találtak lopott holmit. Radu Tinu elfelejtette leírni, hogy személyesen verte az elfogottakat. /Pataki Zoltán: Szekus-könyv a temesvári forradalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1999. január 15.

Ion Iliescu jan. 12-én Temesvárra látogatott. Elnöksége idején még kifütyülték a városban, most pedig - igaz, főleg idősebbek - de virágokkal fogadták. Iliescu programjában még gyárlátogatás is szerepelt. Iliescu a városban sajtótájékoztatót tartott. Szerinte a 20 ezer bányász a jelenlegi kormány "nemzetellenes" politikájának az áldozata. A "bányák bezárása súlyosbítja a helyzetet." Iliescu kifejtette: reméli, hogy a "hazafias erők" visszatérnek a hatalomba. /Pataki Zoltán: Figyelem: Iliescu egyre népszerűbb Temesváron! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-439




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék