udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Petrovics Sándor

2002. március 9.

Boros János alpolgármester márc. 8-án úgy nyilatkozott: törvénytelen Gheorghe Funar polgármester abbéli szándéka, hogy március 15-én két emléktáblát helyezzen el az egykori Biasini Szálló falán, ahol az RMDSZ rendez ünnepséget. Boros hangsúlyozta: a két emléktábla nem jelenik meg az idei költségvetésben, elhelyezésükhöz nincsenek meg a szükséges hatósági engedélyek. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a Nagy-Románia Párt által Funar hivatalba lépése 10. évfordulójának alkalmából tervezett ünnepségek célja valójában az RMDSZ által a magyar nemzeti ünnep alkalmával tervezett rendezvények beárnyékolása. "Ezeket a rendezvényeket és Corneliu Vadim Tudor Kolozsvárra invitálását szándékosan tervezték, mi azonban reméljük, hogy a polgármester nem akar velünk bonyodalomba keveredni, mint ahogy ezt mi sem akarjuk", fogalmazott Kónya. Funar tervei szerint március 15. alkalmából kicserélné a Petőfi Sándor emléktáblát olyanra, amelyen a költő neve Petrovics Sándorként lenne feltüntetve. Funar korábban már megpróbálkozott a táblacserével, az akkori prefektus, Alexandru Farcas azonban azt betiltotta. Emlékezetes, hogy 1997-ben Funar már feltáblázta az egykori Biasini Szállót, amelyeken emléket állít a szabadságharcban a "magyarok által meggyilkolt román áldozatoknak", akik számát önkényesen 40 000-ben állapította meg, ezt az adatot román és magyar történészek sokszorosan túlzottnak tartották. /Újabb két tábla a Biasinin? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2005. január 5.

Sorra jelennek meg cikkek, bátorítások, olvasói levelek, amelyek tartalmát úgy lehetne összefoglalni: én igennel szavaztam, nem úgy, mint az a szegény, megtévesztett, reklámoktól elhülyített, idegenlelkű, keveredett, konzumidióta stb. Krebsz János ezután már biztos lehet abban, hogy a nyolc és félmillióba tartozik, a nemmel szavazók közé. „Sehonnai bitang ember” vagyok, vallotta. De óvatosan az idézetekkel, mert ezt a minősítést egy Petrovics Sándor nevű tót költő vetette papírra, és mit várhat tőle egy Igaz Magyar! – írta Krebsz János. Ő tudja, hol vannak a gyökerei, a mai Németország területén és nem kér az öngerjesztő nemzettudatból. /Krebsz János: Válasz egy olvasói levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerk. megj. : Az olvasónak nem kell magyaráznunk, hogy a fenti írás szerzője nem csupán egy levélíró meggondolatlanságaival vitatkozik. Rá kell világítani azoknak a szűklátókörű elméleteknek a tarthatatlanságára, amelyekkel némelyek azt próbálják meghatározni, ki a jó magyar.


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék