udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 27 találat lapozás: 1-27

Névmutató: Pogár László

2008. május 26.

Május 24-én avatták fel a csángóföldi Magyarfaluban azt a közösségi házat, amelyet a magyar nyelvtanulásra használnak a falu iskolásai. A parányi falusi házban berendezett tanulóház felszentelését kétnyelvű csángómise előzte meg. A Gyermekek Háza előtt megtartott ünnepségen felszólalt Pogár László, az RMDSZ magyarfalusi polgármesterjelöltje is, aki azt panaszolta el, hogy a ház létrehozásának ügyében rengeteget kellett várakoznia a különböző bákói intézmények folyosóján.,,Egyetlenegy aláírásért többször kellett elmenjek, amíg végre megkaptam a jóváhagyást. Hogy ez többé ne történjen meg, olyan polgármestert kell válasszunk Magyarfaluban, aki nem akadályozza, hanem segíti a csángómagyarokat” ― mondta Pogár László. Megjelent Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is, aki megosztotta a megjelentekkel az immár féléves mandátuma alatt szerzett tapasztalatait. /Felavatták a Gyermekek Házát Magyarfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

2009. június 16.

A bákói Vasile Alecsandri Kultúrház nagytermében tartották június 14-én, vasárnap a Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) tisztújító közgyűlését, amelyen 285 tag vett részt, így csak a második összehívás volt törvényes (az 1535 tag többsége nem jött el). Az ülésen Solomon Adrián elnök a 2008 novembere, az utolsó közgyűlés óta eltelt időszak megvalósításairól, nehézségeiről számolt be. Más jelölt hiányában az MCSMSZ régi-új elnökét 254 igen, 1 nem és 30 tartózkodás mellett választották meg a következő két évre. Továbbá a szervezet két új alelnöke Pógár László és Bartha András lett, gazdasági felelősnek Csillag Leventét, oktatási felelősnek Ferencz Évát választották, miután az addigi felelős, Hegyeli Attila nem vállalta a tisztség további betöltését. A leköszönő oktatási felelős ismertette az általa tíz évig vezetett program eredményeit, eszerint jelenleg 21 településen folyik délutáni magyar oktatás, 14 településen állami iskolába is bekerült ebben az időszakban a magyar nyelv főtantárgyként. Ugyanakkor jelenleg 75 tovább tanuló diák és három egyetemi hallgató az oktatási program által nyújtott ösztöndíj révén Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, illetve Kolozsváron folytatja tanulmányait. Kulturális felelősnek Farkas-Ferencz Endrét és Nyisztor Ilonát közösen választották meg, vallási felelős dr. Nyisztor Tinka lett, aki arra kéri a falvak képviselőit, hogy ne csak Pusztinán akarjanak magyarul imádkozni, magyar misét szervezni. /(fer-): Tisztújító közgyűlés a csángó szövetségben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2012. január 30.

Felmondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetősége
A Moldvai Csángó Oktatási Programot a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) alapította, bővítette és működtette az elmúlt 11 évben oly módon, hogy 0-ról 25 falura növekedett a helyszínek száma, 0-ról 2200-ra növekedett az oktatott diákok száma, közben működtettük a magyarul továbbtanuló diákokat befogadó Csíkszeredai Csángó Bentlakást, illetve sikerült 7 településen saját Magyar Házat építeni, vásárolni. Mindezt nagyon nehéz körülmények közt értük el – közben sikerült a román hatalommal, többséggel is kialakítani egy olyan viszonyt, amely a működésünkhöz szükséges (nem szeretnek, de elviselnek bennünket, hagynak működni). Idáig 61 alkalmazottal működünk, kb. 140 millió Ft-os éves költségvetéssel, amelynek felét biztosította a magyar állam, a másik felét kis támogatóktól gyűjtjük össze (keresztszülő program, 1%, cégek adománya stb.)
Az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapítvánnyal 2012. január 1-gyel lejárt, a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága részére küldött támogatási kérelmünkre választ nem kaptunk. 2012-es működésünk ellehetetlenült, mert – amint arról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszony is tájékoztatott – két magyarországi alapítvány Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett ez az új szervezet kapja a továbbiakban.
A két alapítvány, amely át szeretné venni a programot:
- Teleki László Alapítvány – Budapest (vezetője Diószegi László), Fidesz-közeli alapítvány
- A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány – AMMOA – Budapest (alapítója: Petrás Róbert) – ezt az alapítványt az MCSMSZ felkérésére hozták létre a magyarországi magántámogatók adományainak gyűjtésére – azóta azonban felbontottuk a velük kötött szerződést, mert visszatartották az MCSMSZ-nek szánt támogatásokat
A magyar kormány átfogó ellenőrzésnek vetette alá az MCSMSZ-t a közelmúltban, vizsgálat elvégzésére a Teleki László Alapítványt kérték fel, a vizsgálat kimutatta, hogy az elmúlt években az MCSMSZ-nél nem volt visszaélés, nem számoltunk el bizonyos tételeket több helyre, a kapott támogatásokat rendeltetésszerűen használtuk fel. Ugyanakkor több formai hiba is a felszínre került (analitikák hiánya a könyvelésben, záradékolás, forrás szerinti kimutatás a könyvelésben, éves leltározás elmulasztása stb.), ezeknek helyrehozatalát haladéktalanul elkezdtük és néhány hónap leforgása alatt teljesen kiküszöböltük (az átvilágításról készült jelentést és annak mellékleteit alább megtekinthetik). Az MCSMSZ vezetősége tárgyalásokat kezdeményezett a KIM-mel a kialakult helyzet megnyugtató rendezése érdekében, legfőbb kérésünk az volt, hogy az elért eredményeket óvjuk, ne kockáztassuk a nehezen kiharcolt előrelépéseket. Sajnos a tárgyalások nem hoztak eredményt, ugyanis az MCSMSZ vezetőségétől lehetetlent kért a két említett alapítvány és a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága: – az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén a fenti két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve legyünk társalapítói az új alapítványnak – a két alapítvány 1000-1000 lejes (75.000 Ft) alapítói tőkéje mellé kerüljön apportként az új alapítványba az MCSMSZ teljes vagyona (száz millió forintos nagyságrend) – az 5 fős kuratóriumban az MCSMSZ-nek egy képviselője volna
Az MCSMSZ vezetőségének azonban a szabályzatok és a romániai törvények értelmében nem áll módjában ilyen horderejű kérdésekről egyedül döntést hozni, ehhez az évente egyszer összehívandó küldöttgyűlés határozata szükséges, amelynek megszervezése az alapszabály szerint legalább egy havi előkészületet igényel.
Az MCSMSZ vezetősége azonban a küldöttgyűlés előtt sem tudná egyik változatot sem képviselni, ugyanis: 1. Ha igent mondunk, akkor az MCSMSZ oktatási programját és szellemi valamint anyagi tőkéjét át kell adni egy olyan szervezetnek, amelyben többségben vannak azok a magyarországi személyek, akik nem ismerik Csángóföldet, a moldvai helyzetet. Továbbá ebben az esetben az volna az etikus, ha azoknak a támogatóknak a beleegyezését is megszereznénk, akik ezeknek az ingó és ingatlan vagyontárgyaknak a létrejöttéhez hozzájárultak (a vagyonnak mindössze 1-2%-a magyar kormánytámogatás, a maradék érték magántámogatóktól származik, több ezer kisebb vagy nagyobb támogatóról van szó). 2. Ha nemet mondunk, akkor az MCSMSZ nem kapja meg sem a magyar kormánytól, sem az AMMOA-tól a támogatást – így ellehetetlenül a moldvai magyar oktatás és az MCSMSZ működése. Ezért a vezetőség úgy döntött, hogy tisztségből és munkaviszonyból egyaránt felmondunk.
A mostani vezetők sok éven át legjobb tudásunk szerint szolgáltuk a moldvai magyarság ügyét, most azonban vállalhatatlan döntés elé lettünk állítva.
Tisztelettel köszönjük sok-sok barátunk és támogatónk segítségét, öröm volt Önökkel együtt dolgozni! Köszönjük az évek során az MCSMSZ kötelékében dolgozó tanároknak is a munkát, szép volt!
A Fennvaló előtti felelősséggel és mindenki iránti hálával és megbecsüléssel, akivel ebben az ügyben a bizalom, tisztelet és kölcsönösség alapján együttműködtünk,
– Solomon Adrian, MCSMSZ elnök – Hegyeli Attila, ügyvezető – Dr. Kató Gyula, alelnök – Pogár László, alelnök – Bartha András, informatikus, az MCSMSZ korábbi elnöke – Ferencz Éva, oktatási felelős – Csillag Levente, pénzügyi igazgató – Vajda Éva, irodavezető – Solomon Mária, szociális ügyek felelőse, a Legyen Ön is Keresztszülő program koordinátora – Nagy Anna, pénzügyi referens – Szakács Károly, gazdasági felelős és adminisztrátor – Ferencz Gabriella, továbbtanulókért felelős, kollégiumvezető
csango.ro
Erdély.ma

2012. január 31.

HONFOGLALÓSDI? Veszélyben lehet a csángómagyar oktatási program
A magyar kormány kivenné a tevékenységet az MCSMSZ kezéből: egy új alapítvány létrehozását tervezi, amely két magyarországi alapítványból és az MCSMSZ-ből állna. Ezt az MCSMSZ vezetősége nem bírta lenyelni.
A csángómagyar gyermekek számára magyar oktatási programot létrehozó és működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetősége ma testületileg lemondott a civil szervezet éléről. Döntésüket egy közleményben a hivatalos honlapjukon közölték. (A lemondott vezetőség névsora: Solomon Adrian, MCSMSZ elnök Hegyeli Attila, ügyvezető Dr. Kató Gyula, alelnök Pogár László, alelnök Bartha András, informatikus, az MCSMSZ korábbi elnöke Ferencz Éva, oktatási felelős Csillag Levente, pénzügyi igazgató Vajda Éva, irodavezető Solomon Mária, szociális ügyek felelőse, a Legyen Ön is Keresztszülő program koordinátora Nagy Anna, pénzügyi referens Szakács Károly, gazdasági felelős és adminisztrátor Ferencz Gabriella, továbbtanulókért felelős, kollégiumvezető)
A döntés hátterében egy számukra tarthatatlan állapot húzódik meg: nem kapták meg a működésükhöz elengedhetetlen éves támogatást a magyar kormány részéről a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül. A 61 alkalmazottat foglalkoztató civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét tavaly a magyar állam biztosította, ennek az összegnek az átutalása idén nem történt meg, a BGA és az MCSMSZ közötti támogatási szerződés január 1-jén lejárt.
A vezetőség döntéséhez az is hozzájárult, hogy két magyarországi alapítvány – a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány, illetve a Petrás Róbert által alapított, ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) – Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új alapítvány kapná meg.
A magyar kormánynak erről a szándékáról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár is tájékoztatta a MCSMSZ vezetőségét. A csángómagyar gyerekek magyar nyelvű taníttatásáért küzdő szövetség vezetői szerint a magyar kormány elfogadhatatlan választás elé állította őket, ugyanis azt kérte, hogy az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve legyenek társalapítói az új alapítványnak.
A dokumentum még azt is tartalmazta volna, hogy a két alapítvány 1000-1000 lejes, azaz 75 ezer forintos alapítói tőkéje mellé kerüljön apportként az új alapítványba az MCSMSZ teljes, száz millió forintos nagyságrendű vagyona. Ehhez képest az 5 fős kuratóriumban az MCSMSZ-nek csupán egy képviselője lett volna.
Az elnökség tagjai úgy érezték, akár igent, akár nemet mondanak erre az ajánlatra, lehetetlen helyzetbe kerülnek, ezért döntöttek amellett, hogy testületileg lemondanak. A kialakult helyzetről Solomon Adriánnal, az MCSMSZ távozó elnökével beszélgettünk.
Drasztikus döntést hozott a vezetőség. A történtek fényében hogyan látja ön a szövetség jövőjét?
A napokban meg fogjuk hirdetni a küldöttgyűlés dátumát, amelyre legkevesebb egy hónapon belül kerülhet sor. Remélem, hogy az újonnan megválasztott vezetőségnek lesz arra vonatkozóan ötlete, hogy miként vigye tovább az MCSMSZ tevékenységét. Abban is reménykedem, hogy annak a két magyarországi alapítványnak, akik létre akarták hozni az újabb alapítványt, van valamilyen elképzelésük a továbbiakról.
Lát ön arra lehetőséget, hogy a magyarországi alapítványok megfelelően fogják irányítani az önök által kiépített programot?
Ez az egyik oka annak, hogy a vezetőség testületileg felmondott: nem látjuk azt, hogy távirányítással, bárhonnan is irányítani lehetne ezt a programot. Eléggé kilátástalan a helyzet. Ha lenne ötletem, elképzelésem, akkor nem mondtam volna le, azonban az oktatási program és a szövetség olyan helyzetbe került, amelyből nem látunk kiutat.
A magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) tavaly júniusban megbízta a Teleki László Alapítványt, hogy folytasson teljes körű pénzügyi és szakmai ellenőrzést az Moldvai Csángómagyarok Szövetsége működésével kapcsolatosan. Az ellenőrzés a 2008-2010 évekre terjedt ki. Milyen alapon végeztetett ellenőrzést a magyar állam a MCSMSZ-ben, ha a támogatásnak csupán csak egy részét biztosította?
Az éves költségvetésnek a felét csak tavaly biztosította a magyar állam, azelőtt még kevesebbet kaptunk. Ahhoz, hogy tovább támogasson, a magyar kormány feltételként szabta meg az ellenőrzést, amivel egyet is értettünk, egy átvilágítás nem árt. Azonban nem a magyar kormány a legnagyobb probléma, hanem a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA), amelyet a magyarországi magántámogatók adományainak gyűjtésére 2005-2006-ban hoztunk létre.
A magyarországi támogatás nem érkezett meg. Ön szerint ennek van ahhoz köze, hogy a megrendelt ellenőrzés során a MCSMSZ működésében bizonyos rendellenességek kerültek felszínre mind pénzügyi, mind pedig szervezési vonatkozásban?
(Részlet a Teleki László Alapítvány által végzett ellenőrzés jelentéséből. A teljes körű, több év működését vizsgáló ellenőrzés során a következő hiányosságokat tárta fel a megbízott Teleki László Alapítvány: A Teleki László Alapítvány a következő problémákat észlelte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2008/2010 évi működése és gazdálkodása kapcsán:
– Az MCSMSZ nem rendelkezik a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó megfelelő számviteli politikával. Hiányoznak a belső szabályzatok. Különösen fontos lenne a pénzkezelési szabályzat (utalványozási rend), és a bérkiegészítések kifizetésének szabályozása.
– Hiányzik a vagyonleltár (beruházások, vásárolt, támogatásként kapott eszközök).
– A könyvelési rendszer áttekinthetetlen, év közben nem teljes körű, ezért az MCSMSZ aktuális likviditási helyzete nem megállapítható.
– A bérkiegészítések kifizetése adózás nélkül történik. A bérkiegészítés (prémium) összege és annak megállapításának módja nem tisztázott.
– Nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv.
– Nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat.
– Nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat.
– Nincs szabályozva a telefon és gépkocsi használat, nincs útnyilvántartás.
– Nincs nyilvántartva az egyes oktatási helyszínekre természetben kiszállított anyagok mennyisége (tűzifa).)
Azokat a hiányosságokat, rendellenességeket, amelyek az ellenőrzés során felmerültek, már pótoltuk, illetve rendbe hoztuk. Ezek a rendellenességek nem voltak olyan természetűek, amelyeket ne lehetett volna korrigálni. Nem azért merültek fel, mert rossz szándékkal vagy felelőtlenül járt volna el valaki, hanem azért, mert a mindennapi rohanás miatt belecsúsztak hibák a munkába. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.
Ön tehát azt mondaná, hogy az ellenőrzés eredménye és a támogatás visszatartása között nem létezik korreláció?
Az ellenőrzés eredménye késleltette a támogatás megküldését. Viszont az, hogy a minisztériumtól a MCSMSZ már nem kap támogatást, hanem az új szervezetnek adnák, egy olyan patthelyzetet hozott létre, amellyel nem tudunk mit kezdeni. Amúgy az elképzelés szerint a szövetségünk is részt vett volna ebben az új alapítványban, viszont csak egyötöd részben, így gyakorlatilag nem lettünk volna döntési pozícióban.
Mi az oka annak, hogy az önök tevékenységébe ennyire “belenyúlnak” a határon túlról? Van önöknek ezzel kapcsolatosan valamilyen feltételezésük?
Feltételezésünk van, azonban most erre nem szívesen térnék ki. Személyes problémákról van szó.
Ön szerint ezek a személyes problémák kiküszöbölhetőek egy új vezetőség felállításával az MCSMSZ élére?
Nagyon remélem, ez egy megoldás lehetne. Azonban ebben a pillanatban nem látom azt az új vezetői gárdát, aki ezt a munkát tisztességgel tudná végezni, mindennek ellenére hiszek a csodákban. Ha ezt a munkát egy új vezetőség nem tudja folytatni, akkor gyakorlatilag lát arra esélyt, hogy a csángómagyar gyerekek oktatási programja túlélje ezt a szervezeti válságot?
Azt sem látom, hogy ilyen feltételek mellett úgy tudjunk tovább dolgozni, hogy közben ne szoruljon el a gyomrunk. Nekünk is megvannak a határaink.
A lemondott vezetőség meddig szándékozik implikálódni a program továbbvitelében?
Nyilván nem hagyunk ott csapot-papot egyik napról a másikra. Amíg a küldöttgyűlés meg nem választja az új vezetőséget, addig végezzük a munkánkat. De ha a küldöttgyűlésen nem sikerül helyettünk vezetőséget választani, akkor megnézzük, hogy az alapszabályzat szerint mi az eljárás.
Létezik olyan lehetőség, hogy más forrásokból gazdálkodják ki a működéshez szükséges összeget úgy, hogy ne legyenek rászorulva a Magyarországról jövő támogatásokra?
Erre nem látunk lehetőséget.
Kérdezett:Kertész Melinda
Transindex.ro

2012. március 2.

Normális hangnemben” – Külsős válságmenedzser került a csángó oktatási program élére
Hatan az MCSMSZ volt vezetőségéből felmondták a pedagógusszövetséggel kötött szerződést. A Bethlen Gábor Alaptól megérkezett 10 millió forint, az oktatás zökkenőmentesen folytatódik.
Február 29-én felmondott a Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) leköszönt vezetőségének hat tagja, akik korábban a csángó oktatási program működtetésével foglalkoztak, és akikkel február elején a program lebonyolításával megbízott Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szerződést kötött.
A Krónikának adott nyilatkozatában Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke feltételezte, valószínűleg azért döntöttek a távozás mellett, mert az RMPSZ és a finanszírozók „az oktatási program működtetésében januárban felmerült problémák miatt” úgy döntöttek, válságmenedzsert neveznek ki, aki az oktatási program működtetéséért, a helyszínek biztosításáért felel. A feladatra Figula Olimpiu szatmárnémeti származású bákói vállalkozót, az RMDSZ Bákó megyei szervezetének ügyvezető elnökét kérték fel. Ugyanakkor oktatási felelősnek Márton Attila lészpedi tanárt nevezték ki.
Solomon Adrián volt MCSMSZ-elnök, a most felmondott adminisztráció egyik tagja megkeresésünkre közölte, az MCSMSZ lemondott vezetősége a március 10-i küldöttgyűlés megszervezésével és a folyó ügyek lezárásával, átadásuk előkészítésével van elfoglalva, és nem kíván többé nyilatkozatháborúba bocsátkozni senkivel.
Villáminterjúnk Burus-Siklódi Botonddal
Mikor döntötték el, és kinek a javaslatára, hogy kell válságmenedzser?
Burus-Siklódi Botond: Nagyon sok egyeztetés történt a támogatókkal is, és úgy gondoltuk, ebben a helyzetben egy ilyen megoldás körvonalazódik. Ha alaposan elemezzük, magának az oktatási programnak a menedzsmentjéhez nem kell 10 ember, mint ahogy ezt korábban is jeleztük. De ettől függetlenül, hogy mi kineveztünk valakit Figula Olimpiu János személyében, ezzel párhuzamosan fenntartottuk volna minden további nélkül ezekkel a kollégákkal megkötött szerződésünket. Ők ezt másképp értékelték. Én levélben jeleztem, hogy szándékunk szerint ezt a szerződést megtartanók, ők viszont a tegnapi nappal benyújtották a felmondásukat. Nem mind a tízen, hanem hatan közülük.
Ki ez a hat személy?
Solomon Adrián, Csillag Levente, Ferencz Éva, Pogár László, Vajda Éva és Szakács Károly.
Említette, a támogatókkal közösen döntötték el a menedzser kinevezését. Támogatókon most csak a KIM-et kell érteni, vagy az AMMOÁ-t is?
Az RMPSZ csak a Bethlen Gábor Alapkezelővel köt szerződést, és mi a kormányzati támogatás lebonyolításában veszünk részt. Az AMMOA-tól ugyan megkerestek, de szerződést nem kötöttünk. Elképzelhetőnek tartom, hogy ők kivárnak a tisztújító küldöttgyűlésig. Jeleztem Antal Gábor kurátornak, aki megkeresett, hogy hajlandóak vagyunk tárgyalásokba bocsátkozni, ám mivel az RMPSZ megbízatása ilyen rövid időre szól, ők feltételezhetően egy stabilabb, a továbbiakban körvonalazódó partnerrel kötnék meg a szerződést.
Figula Olimpiu azt nyilatkozta a Krónikának, őt Füzes Oszkár nagykövet javasolta. Miért esett rá a választás mint válságmenedzser?
Mi az ajánlások alapján úgy gondoljuk, bíznunk kell benne, és úgy tűnik, ez teljesen indokolt, nagyon operatívan intézkedik. Figula nem lesz munkaviszonyban, fizetést sem kér, ő egy üzletember, aki nem szorul rá ilyen juttatásokra.
Természetesen ilyenkor személyes érintettségek is vannak helyenként. Itt a közügyet kell nézni, és én remélem, hogy a legkorrektebb módon igyekszünk ezt lebonyolítani mindenkivel, akivel valamiféle kapcsolatban álltunk eddig is vagy ezután. Gondolok itt az oktatási helyszínekre is. Ha a csángószövetség nem hajlandó a korábbi megállapodásaink alapján tovább a tulajdonában lévő helyszínek költségeiben együttműködni, akkor megkeressük azt a formát, amely nekik is megfelel, jobban, másképpen. Mindenképpen arra törekszünk, hogy probléma- és törésmentesen menjen tovább az oktatási program.
Én igyekszem a legkorrektebb módon viszonyulni, a tanárok programja ugyanúgy zajlik, ahogy az be volt tervezve. Hétvégén, március 3-án tantárgyversenyt tartunk Bákóban, amelyen szinte mindegyik oktatási helyszín részt vesz. Ugyanakkor Haáz Sándor tanár úr szervezésében a Homoródmenti Népdalvetélkedőre egy mikrobusznyi gyerek érkezik Nyisztor Ilona tanítónővel az élen. Tehát igyekszünk, hogy minden a megszokott mederben történjen. Én nem szeretnék politikai hátszelet sejtetni az ügy mögött, én ezt teljes mértékben szakmai feladatnak tekintem, és nyilván ezzel a hozzáállással közelítünk a dologhoz.
Megkapták-e a BGA Zrt-től az ígért összeget?
Február 23-án megkötöttük a szerződést a BGA Zrt.-vel erre a három hónapra: február, március, és április 30-áig bezáróan. Két részletben fogják utalni a támogatást, az első részlet, 10 millió forint tegnap megérkezett, tehát semmiféle fennakadás nincs a tanárok bérének kifizetésében, a rezsiköltségek biztosításában, természetesen nem visszamenőleg, hanem a február 1. után felmerülő költségeknek a fedezésére. Miután erről elszámoltunk, a következő részletet, 19 és fél millió forintot azonnal utalják. Ezt a költségvetési keretet a csángószövetség vezetőivel közösen állapítottuk meg, még amikor ezek az egyeztetések folytak.
Márton Attila az új oktatási felelős. Mi indokolta Ferencz Éva lecserélését?
Ferencz Éva egyrészt lemondott, azon kívül pedig úgy értékeljük az eddigi levelezés, listakövetés alapján, hogy Márton Attila egy integratív személyiség, alkalmas ennek a feladatnak az ellátására. A szándékunk az, hogy alkalmat kerítsünk minden egyes oktatóval egy közös találkozóra, ők jelöljék ki az általuk is elfogadott vezetőjüket, akárcsak egy jó tantestületben. Ennek mi messzemenően örülnénk, de itt most erre a rövid időszakra elsősorban azt szólítottuk meg, akit ismerünk, és aki igazán jó szívvel, nagy lelkesedéssel áll a dolog mögé.
Villáminterjúnk Figula Olimpiuval
Tegnap hatan az MCSMSZ leköszönt vezetőségéből felmondták az RMPSZ-szel kötött szerződésüket – Ön szerint azért, mert kifogásuk volt az Ön személye ellen. Próbált tárgyalni velük, megbeszélni a problémákat?
Figula Olimpiu: Igen, próbáltam, Solomon Adriánt felhívtam, amikor megkaptam a megbízást, hogy szeretnék vele leülni tárgyalni, másnap azonban az a hír fogadott, hogy testületileg felmondtak, anélkül, hogy tárgyalni tudtunk volna.
Ez a továbbiakban okozhat nehézséget, fennakadásokat az oktatási programban?
Az oktatásban semmiképpen, és a finanszírozás területén sem, ami nehézség lehet, az az átadás-átvétel. Az oktatási helyszíneknek szerződésük van a csángószövetséggel, mi már elkezdtük jelezni a házak tulajdonosainak, hogy szeretnénk a pedagógusszövetség nevében új szerződést kötni, a jövő hét folyamán ez elindul. Teljes támogatást kapunk mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságától, mind az RMPSZ-től.
Miért volt szükség Ön szerint válságmenedzserre, mik voltak a problémák?
Azért, mert elkezdtek halmozódni a gondok az oktatási helyszíneken, és nem úgy tűnt, hogy elindulnának a megoldás felé. Sok helyszínen napi gondok adódtak a tűzifával, a papírral, és ezt meg kellett valahogyan oldani. Igazából azért volt szükség erre, hogy fogjuk össze, legyen koordinálva, és minél rövidebb idő alatt rendezzük le a napi gondokat. Kellett egy személy, aki ezt összefogja, ezért kértek meg engem.
A koordinátor korábban az MCSMSZ lemondott vezetői közül kellett volna legyen valaki? Mulasztás történt? Miért alakult ki egy ilyen válsághelyzet az átmeneti időszakban?
Igazából nem az én tisztem, hogy ezt elmondjam. Szeretnénk elemezni a helyzetet a tisztújítást követően a csángószövetséggel, hogy miért alakultak ki bizonyos gondok. Azután nagyon szívesen válaszolok a kérdésre.
Eddig mennyire volt belelátása a csángó oktatási programba? Milyen kapcsolatban állt az MCSMSZ-szel?
Ismerem a csángószövetséget, láttam az oktatási programot is, bár nyilván én nem ezzel foglalkoztam. Teljesen más okból élek Bákóban, a munkahelyem szólított ide. De ismerem a napi gondjaikat, tudtam, hogy mit csinálnak, gyakorlatilag az összes szereplővel ismeretségi viszonyban állok már több mint két éve.
A Krónikának azt mondta, Füzes Oszkár ajánlotta erre a tisztségre. Ön szerint miért, hogyan merült fel az Ön neve?
Pontosabban én azt nyilatkoztam, úgy tudom, hogy ő ajánlott, de vele nem beszéltem erről. Feltételezem, azért merült fel a nevem, mert itt élek, ismerek minden szereplőt, tudom a gondokat. Gondolom, konszenzusos megoldásként születhetett az, hogy megkérdezték: vállalom-e.
És miért döntött úgy, hogy vállalja?
Fontosnak tartom, hogy minél normálisabb hangnemben menjenek a dolgok, ne legyenek fennakadások, ne omoljon össze ez a rendszer, és szülessen egy átmeneti megoldás addig, amíg kialakul az oktatási program új struktúrája.
Mennyire összeegyeztethető az RMDSZ megyei ügyvezető elnöki tisztségével, illetve a vállalkozása körüli feladatokkal a válságmenedzserkedés?
Szerintem az, hogy az RMDSZ ügyvezetője vagyok, és megkeresett a magyar kormány és a pedagógusszövetség is, egy jelzés, hogy ebbe nem szeretné senki bevonni a politikát. Az az érdek, hogy egy szakmai megoldás szülessen minél előbb, normális hangnemben. Igen, szerintem összeegyeztethető, nyilván plusz erőfeszítést fog igényelni, de erre a rövid időre megpróbálom a legjobb tudásom szerint végezni, illetve nagyon számítok a jelenlegi stábból jópár kolléga segítségére. Az AMMOA is teljes támogatásáról biztosított. Úgy ültünk le beszélni, hogy minden szereplő az MCSMSZ kivételével támogatott, és azt mondta, jó, akkor próbáljuk megoldani a problémákat, hogy ne álljon le az egész rendszer.
Mennyi időre szól a mandátuma?
Határozott idejű, április végéig tart. Az RMPSZ-től kaptam egy megbízási szerződést.
Melyek a legfontosabb feladatai az elkövetkező hetekben, mik a tervei?
A legfontosabb, hogy stabilizáljuk a helyzetet az oktatási helyszíneken, ezalatt azt értem, hogy a számlákat fizessük ki, kössük meg az új szerződéseket. A másik nagyon fontos dolog, hogy a keresztszülő programot kezdjük el újra, tegyük rendbe, vegyük fel a kapcsolatot a keresztszülőkkel, tudassuk velük, hogy igen, látszik a kiút, lesz megoldás, folytatódik a program Moldvában.
Az RMPSZ-nek egyébként nincs szerződéses kapcsolata a keresztszülők adományait begyűjtő AMMOÁ-val. Önök milyen formában keresik meg a keresztszülőket?
Az AMMOA egyes vezetői most jöttek ki Moldvába, és le fognak ülni a pedagógusszövetséggel megoldást keresni. Illetve mi támaszkodunk a KIM-től jövő támogatásra is, amiből addig tudjuk finanszírozni a kiadásokat. Ismétlem, az AMMOA is nagyon segítőkész, napi kapcsolatban állunk velük is, mindenben támogatnak, ők is szeretnék az ügy mielőbbi rendezését.
Transindex.ro

2012. április 28.

Szakadás határán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Korábbi alelnökét, Pogár Lászlót választotta elnökévé a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). A moldvai Lábnyikon tartott MCSMSZ-közgyűlést konfliktusok terhelték. A küldöttek mintegy fele tiltakozásul elhagyta a gyűlés helyszínét.
Solomon Adrián leköszönő elnök az MTI-nek elmondta, a küldöttgyűlésen 31 küldött és szakterületi felelős szavazati jogát ismerték el. A tisztújítás előtt azonban a küldöttek egy része kivonult a teremből. A szavazást ennek ellenére megtartották, és az elnöki tisztségre Pogár Lászlót választották meg 19 szavazattal. Pogár a korábban lemondott MCSMSZ-vezetésnek is tagja volt, az RMDSZ Bákó megyei elnöki tisztségét is betölti.
A küldöttgyűlésről távozó 12* csángóföldi település képviselői állásfoglalásukat írásban fogalmazták meg. Amint a dokumentumban áll, erkölcsileg nem tudnak azonosulni azzal a helyzettel, hogy a szövetség lemondott vezetőinek a szavazatai döntsenek az MCSMSZ további sorsáról. Álláspontjuk szerint a csángó falvak küldötteire kellett volna bízni a döntéshozatalt.
Márton Attila, az MTI-nek megjegyezte, nem kívánnak harcolni az MCSMSZ megválasztott vezetőivel, s ha lesznek közös programok, megpróbálnak együttműködni velük. Azt sem tartotta valószínűnek, hogy a bíróságon próbálnák érvényteleníteni az MCSMSZ küldöttgyűlésén hozott döntéseket. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy új csángó szervezetet jegyeznek be. Márton Attila – aki a Moldvai Magyar Oktatási Program megbízott vezetői feladatát is ellátja – azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az oktatási program egyelőre nem sínylette meg az MCSMSZ-en belüli konfliktusokat, az a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) irányítása alatt tovább folytatódik.
Pogár László megválasztott elnök az MTI-nek úgy vélekedett: maga mögött érzi a moldvai csángómagyarok többségét, és a továbbiakban azon fog munkálkodni, hogy munkájával azokat is meggyőzze, akik távoztak a közgyűlésről. Pogár László elmondta, nagyon reméli, hogy az oktatási program finanszírozói elfogadják partnernek az MCSMSZ megválasztott vezetőit.
A csángószövetség legutóbb március 10-én próbálta megtartani tisztújító küldöttgyűlését, az akkori gyűlés azonban nem teljesítette a szövetség alapszabálya által előírt követelményeket.
Az MCSMSZ 12 vezetője január 30-án mondott le tisztségéből, és mondta fel a Moldvai Magyar Oktatási Program keretében kötött munkaviszonyt, miután világossá vált számukra, hogy a Bethlen Gábor Alap 2012-ben immár nem a csángószövetségen keresztül, hanem egy tervezett új alapítványon keresztül kívánja finanszírozni a programot. A nemzetpolitikai államtitkárság szerint a tervezett átszervezést az teszi szükségessé, hogy egy korábbi ellenőrzés súlyos hiányosságokat mutatott ki az MCSMSZ gazdálkodásában.
A Moldvai Magyar Oktatási Programot az MCSMSZ a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet és a magyar irodalmat.
MTI
Megjegyzés: Antal János, Forrófalváról, április 29-én közölte szerkesztőségünkkel, hogy csupán megfigyelőként volt jelen a küldöttgyűlésen, és nem a kivonulókkal egyszerre hagyta el a termet, tehát nem vállal közösséget velük. A távozók száma tehát nem 12, hanem csak 11! (szerkesztőség). Erdély.ma

2012. május 2.

Szakadhat a csángószövetség
Korábbi alelnökét, Pogár Lászlót választotta elnökévé a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) a hétvégén Lábnyikon tartott küldöttgyűlésén. A közgyűlést konfliktusok terhelték, a küldöttek mintegy fele tiltakozásul elhagyta a gyűlés helyszínét.
Polgár László Solomon Adrián leköszönő elnök az MTI-nek elmondta, a küldöttgyűlésen 31 küldött és szakterületi felelős szavazati jogát ismerték el. A tisztújítás előtt azonban a küldöttek egy része kivonult a teremből. A szavazást ennek ellenére megtartották, és az elnöki tisztségre Pogár Lászlót választották meg 19 szavazattal. Pogár a korábban lemondott MCSMSZ-vezetésnek is tagja volt, az RMDSZ Bákó megyei elnöki tisztségét is betölti.
Új szervezet alakulhat
A küldöttgyűlésről kivonult 12 csángóföldi település – Bákó, Diószén, Forrófalva, Gajdár, Gerlén, Klézse, Külsőrekecsin, Lészped, Pokolpatak, Pusztina, Somoska és Trunk – képviselői azt követően távoztak a teremből, hogy kiderült, a Solomon Adrián elnökölte korábbi vezetőség januárban csak szóban mondott le, írásban nem nyújtották be lemondásukat, így továbbra is ők vezették a szervezetet. A kivonulók, köztük Márton Attila lészpedi tanítóval, az oktatási program jelenlegi felelősével írásban fogalmazták meg álláspontjukat. Ebben kifejtik: erkölcsileg nem tudnak azonosulni azzal a helyzettel, hogy a szövetség lemondott vezetőinek a szavazatai döntsenek az MCSMSZ további sorsáról.
„Nem asszisztálunk a régi vezetők újraválasztásához, és nem értünk egyet azzal, hogy fent kell tartani a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének jelenlegi, kialakult helyzetét: anyagi hiány, könyvelésben szereplő tartozások a vezető személyek szószegése, visszaélései miatt” – áll a közleményben. Ennek írói kifejtik: véleményük szerint semmi sem változott a márciusban tartott, megfelelő számú küldött hiányában érvénytelennek bizonyult találkozó óta: újra a vezetőségi funkciókkal élő szavazatok döntötték el a küldöttgyűlés eredményét.
Úgy vélik, az MCSMSZ vezetői nem veszik komolyan a helyi szervezetek és közösségek döntéseit, hozzáállásukban eltávolodtak a helyi közösségek igényeitől, elvárásaitól, holott álláspontjuk szerint a csángó falvak küldötteire kellett volna bízni a döntéshozatalt.
Márton Attila, az MTI-nek elmondta: nem kívánnak harcolni az MCSMSZ megválasztott vezetőivel, és ha lesznek közös programok, megpróbálnak együttműködni velük. Azt sem tartotta valószínűnek, hogy a bíróságon próbálnák érvényteleníteni az MCSMSZ küldöttgyűlésén hozott döntéseket. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy új csángó szervezetet jegyeznek be. Márton Attila elmondta, az a legfontosabb, hogy az oktatási program egyelőre nem sínylette meg az MCSMSZ-én belüli konfliktusokat, az a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) irányítása alatt tovább folytatódik.
Partnerséget szeretnének
Pogár László megválasztott elnök a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: maga mögött érzi a moldvai csángók többségét, és a továbbiakban azon fog munkálkodni, hogy azokat is meggyőzze, akik távoztak a közgyűlésről. Elmondta, nagyon reméli, hogy az oktatási program finanszírozói elfogadják partnernek az MCSMSZ megválasztott vezetőit.
Mint arról beszámoltunk, a csángószövetség legutóbb március 10-én próbálta megtartani tisztújító küldöttgyűlését, az akkori gyűlés azonban nem teljesítette a szövetség alapszabálya által előírt követelményeket. A tisztújítás azt követően vált szükségessé, hogy az MCSMSZ 12 vezetője január 30-án lemondott tisztségéről, és felmondta a Moldvai Magyar Oktatási Program keretében kötött munkaviszonyt.
Döntésükhöz az vezetett, hogy a magyar kormány bejelentette: a Bethlen Gábor Alap 2012-ben immár nem a csángószövetségen keresztül, hanem egy tervezett új alapítványon keresztül kívánja finanszírozni a programot. A nemzetpolitikai államtitkárság szerint a tervezett átszervezést az tette szükségessé, hogy egy korábbi ellenőrzés súlyos hiányosságokat mutatott ki az MCSMSZ gazdálkodásában.
Az új alapítvány létrehozásáig az oktatási programot ideiglenesen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) felügyeli továbbra is az MCSMSZ által biztosított helyszíneken. A szakmai szervezet szerint az oktatási program a csángószövetségben zajló konfliktusok ellenére zavartalanul folytatódik, jelenleg 25 moldvai faluban mintegy 2200 csángó gyermeknek oktatják a magyar nyelvet és irodalmat. Krónika (Kolozsvár)

2012. május 5.

Háború és béke Csángóföldön
Újabb felkéréssel fordult a magyar kormány a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez, amelyben kérik a szervezetet, hogy vállalja továbbra is a moldvai magyar oktatási program szakmai irányítását, felügyeletét és lebonyolítását.
Miközben a program finanszírozója és lebonyolítója közötti együttműködés zavartalan, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében nincs béke, a tagság nem ismeri el az új vezetőséget, a falvak többségének képviselői elégedetlenek a rájuk erőszakolt elnökséggel, amelynek tagjai januárban lemondtak, a múlt heti lábnyiki tisztújító küldöttgyűlésen visszatáncoltak, és részt vettek a szavazáson.
Takács Judit, a keresztszülői program révén egy lábnyiki kislány magyarországi keresztszülője lapunkhoz eljuttatott levelében beszámol a lábnyiki küldöttgyűlés szabálytalanságairól. Többek között arról tájékoztat: Solomon Adrián korábbi elnök azzal indokolta a januárban lemondott elnökség szavazati jogát, hogy csak szóban mondtak le, ellenben azt írásban visszavonták. "Már a közgyűlés elején számos törvénybe ütköző dolog adódott" – ismerteti a levélíró, "a kialakult helyzetet Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és a két magával hozott ügyvéd éppen hogy meg tudta tartani a legalitás határán". Takács Judit tájékoztatása szerint a leköszönő elnök nem válaszolt a szervezet pénzügyi hiányára vonatkozó kérdésekre; az egy hónappal ezelőtti sikertelen küldöttgyűlés óta a szövetség korábbi vezetősége az oktatási helyszíneken járt, és olyan tagokat szervezett be, akik a választáskor rájuk szavaztak; a gyűlésen többen kifogásolták, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára beleszól a dolgok menetébe, a küldöttgyűlésen többek között azt hangoztatta, "ha én mint politikus megtehetem, hogy a lemondásomat adom valamihez, és visszavonom, akkor a szövetség egykori tisztségviselői is megtehetik", miközben a szervezet alapszabályzatában szerepel, hogy politikamentes, ráadásul Pogár László, a szövetség megválasztott elnöke tovább szeretné folytatni politikai pályafutását az RMDSZ Bákó megyei elnökeként.
Korábban már tájékoztattunk arról, hogy a huszonkét falut képviselő küldöttek közül tizenhárman jelezték, erkölcsileg nem tudnak azonosulni a küldöttgyűlés lezajlásával és határozataival, nem ismerik el a régi elnökségi tagok újraválasztását, és nem értenek egyet azzal, hogy "fenn kell tartani a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének jelenlegi kialakult helyzetét: anyagi hiány, könyvelésben szereplő tartozások és a vezető személyek szószegése".
Burus-Siklódi Botond, a moldvai magyar oktatási program lebonyolításával ideiglenesen megbízott RMPSZ elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a pedagógusszövetség elfogadta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának április végi felkérését, hogy folytassa az oktatási program szakmai irányítását, felügyeletét és lebonyolítását, a tanárokkal újabb szerződést kötöttek meghatározatlan időre, a csángószövetség elnökségével pedig hétfőn egyeztetnek annak a hat oktatási helyszínnek a további biztosításáról, amely a szövetség tulajdonában van. "Az RMPSZ ezen szerepvállalása határozott biztosítékot jelent a program hosszú távú sikeréhez mind az abban részt vevő gyermekek és pedagógusok, tágabb értelemben a moldvai magyar közösségek, mind pedig a fő támogatók, vagyis a Magyar Kormány és a keresztszülők számára" – indokolja az április 25-én jegyzett felkérést Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. június 2.

Csángóföldön kisimulnak a ráncok (A nemzeti összetartozás napja)
Csak az tegye be a lábát a moldvai csángó falvakba, aki szeretettel és megértéssel közeledik az itt lakó emberekhez, nem akarja mindenáron megváltoztatni őket, nem kéri számon, miért nem beszélnek magyarul a fiatalok, miért csak az öregek, nem úgy megy közéjük, mintha múzeumba látogatna, hanem szeretettel, elfogadással, mintha csak a szomszédot, a barátot, a testvért akarná köszönteni.
Ezekkel a gondolatokkal tértem haza a napokban legutóbbi csángóföldi utamról, Klézséből, ahol a Csángó Tanácsnak a Petrás Incze János Napok egyik rendezvényeként megtartott ülésén vettem részt a hallgatóságban, mint régi ismerőse a tanácskozó csángó szervezeteknek. Áldja meg a jó Mária! – bocsátottak utamra induláskor, s bár nem mondták, éreztem, arra kérnének, ne a háborúskodásról adjak hírt, hanem arról, hogy össze akarnak fogni a közös ügyért – és előre tekinteni. Márton Attila lészpedi tanító ahhoz hasonlítja ebbeli törekvéseiket, "aki úgy biciklizik, hogy folyton hátrafelé néz, az előbb-utóbb esik egy jó nagyot".
A katolikok nagy embere volt
Reggeliben nagy a jövés-menés a faluban, később kiürülnek az utcák. Mielőtt a magyar házhoz mennénk, kérdezősködöm, tudnak-e arról, hogy szobrot avatnak másnap a Szent Ferenc-templom udvarán, hallottak-e Petrás Incze János (1813–1886) forrófalvi származású klézsei papról, folklórgyűjtőről, aki az ő falujuk temetőjében nyugszik.
Mesterká Borbála hallott János páterről, az ünnepről nem, de a magyar házat ismeri, mert oda járnak magyar órára az unokái. "Huszonhét unokám van a két gyermek és hat leányom után. A két fiú egyszerre született, ikrek. Tudnak mind oláhul is, tudnak magyarul is. Én kiciskétől tanítom magyarul őket. Hetvenhét esztendőt elértem, a gazdám meghót öt esztendeje. Megvagyok békében, nem szeretem a rosszat, nem szeretem senkivel a dusmanét. Na, menek, mert dolog van. Menek itt fel a sáros ulicán." A templom udvarán gyermekek beszélgetnek, találgatják, milyen lesz a bérmálás, "nagy nap lesz, még a piscop is eljön", aztán indulnak iskolába.
A sors valahogy úgy hozza, a következő asszony, akivel szóba állok, szintén Borbála, családneve Bilibók, Klézsén sokan viselik ezt a nevet. Szinte nem is kell kérdezni, mondja, hogy nem valami jó az élete. "Az első ember akkor hót meg, amikor hat hónapos volt a gyermek. Aztán eladódtam megint, de ez az ember nem olyan, mint a másik vót. Az jobb volt, az tudta a dolgot. Az első embertől való gyermek handicap, olyan, hogy nem zsudekál. Menen a misékre, gyónik, de nem zsudekál. Vagyon még hat gyermek, nagyon nehéz. Vót még egy beteg cinkám, tizenkilenc esztendőt kínlódtam vele, aztán meghalt." Bilibók Borbála unokái is járnak magyar órára, a szoborállításról nem hallott, János páter nevét ellenben ő is ismeri, mert a klézseiek úgy tartják, Petrás Incze János "a katolikoknak nagy embere volt".
Együtt a megmaradásért
"Fontos a moldvai magyarság számára, hogy itt, Moldvában találkozzunk: moldvai, erdélyi, székelyföldi, magyarországi és bárhonnan jövő magyarok, hogy együtt örvendjünk létezésünknek, együtt tegyünk megmaradásunkért, kulturális örökségünk védelméért" – olvassuk a hetedik Petrás Incze János Napok meghívójában. A Szeret–Klézse Alapítvány kezdeményezésére ebből az alkalomból ült össze az egyeztető kerekasztalként működő Csángó Tanács, amelynek ülésén jóval kevesebb szervezet képviseltette magát, mint ahányan érintettek lennének.
Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke ülésvezetőként rögtön az elején leszögezte, azért ültek össze, hogy összefogásra buzdítsák a moldvai csángó szervezeteket, mert csak együtt képviselhetik a csángók ügyét. A legtöbb kérdés a magyar oktatási program körül vetődött fel: Hogyan képzeli a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a programban való részvételét? Milyen egyez­séget köt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével saját ingatlanjainak használata tekintetében? Elfogadja-e, hogy a magyar állami támogatást és a magyarországi magántámogatásokat, beleértve a Keresztszülő programban begyűlt pénzeket, a pedagógusszövetségen keresztül folyósítsák?
Pogár László, az MCSMSZ áprilisban megválasztott új elnöke leszögezte, jelenleg elsősorban az elmaradt elszámolásokat pótolják a támogatók felé, bizonyítani akarják, hogy a szervezetnél nem volt semmi lopás, sikkasztás. Az oktatásra vonatkozóan elmondta, ősztől szeretnék visszavenni a programot, de ha nem jutnak egyetértésre a magyar kormánnyal, "hogy az RMPSZ-en keresztül jöjjön a magyar állami támogatás, a magánadományok, köztük a keresztszülők támogatása pedig közvetlenül a csángószövetségnek", akkor kivonják a csángószövetség ingatlanjait a programból, és azokban saját oktatást bonyolítanak le. "Az egész programot szeretnénk folytatni a szövetségen belül, nyilván a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai felügyeletével, ahogy eddig is volt. Még bővíteni is szeretnénk olyan helyszínekkel, ahol most nincs oktatás, mert még legalább harminc ilyen falu van. Az oktatás mellett a kulturális, ifjúsági, egyházi programokat is kötelessége továbbvinni a csángószövetségnek. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy a helyi csángószervezetek, amelyek Moldvában foglalkoznak a csángó kérdéssel, együttműködjenek. Itt nem akkora a magyarság, hogy ketté vagy háromfelé tudjuk választani. Nem vagyunk annyian, hogy megosztódjunk. A csángószövetségnél volt ez a zűrzavar az elmaradt elszámolások miatt, de azon dolgozunk, hogy a jó hírnevét visszakapja."
Csoma Gergely a magyarországi Lakatos Demeter Egyesület képviselőjeként reagált a csángószövetség megtépázott hírneve okán. Szerinte "annyi olyan visszajelzés érkezett az oktatási programról, ami nyugtalanította a támogatókat. Olyan súlyos elszámolási problémák voltak, ami már túllépte a tűréshatárt, és akkor megbíztak egy erdélyi számvevő- céget, hogy vizsgálja át a csángószövetség pénzügyeit, és nagyon sok visszaélésre bukkant. Nem akartak ebből bűnvádi eljárást indítani, csak nagyon azt akarták, hogy végre tiszta emberekkel induljon el ez a tevékenység."
Valós szövetség létrehozását sürgette Duma András, amelyben egyenrangú tagként vegyenek részt a moldvai csángó szervezetek, az RMPSZ-nek pedig meg kellene alapítania Bákó megyei szervezetét; Gyurka Valentin, a Külsőrekecsinért Egyesület elnöke szerint tisztázni kell, milyen költségeket vállal a pedagógusszövetség az MCSMSZ házainak használatáért; Legedi István hagyományőrző zenész, furulyaoktató, a Szeret- és Tatros-völgyi Csángó Népművészek képviselője azt hangsúlyozta, támogatni kellene, hogy a gyermekcsoportokkal felléphessenek különböző rendezvényeken, s a szülők és a gyermekek lássák a valós hasznát annak, amit tanulnak.
A minőségen legyen a hangsúly
Az RMPSZ országosan elismert szakmai szervezet, a legérdemesebb arra, hogy koordinálja a moldvai magyar oktatási programot – hangsúlyozta Márton Attila lészpedi tanító, a pedagógusszervezet által megbízott oktatási felelős. Szerinte a pedagógusszövetségnek nem érdeke, hogy az oktatási programot kivegye a csángó emberek kezéből, de törvényes és szakmai hátteret tud biztosítani ehhez a tevékenységhez. "A programnak lesz jövője, ez biztos, a múltjával nem szeretnénk foglalkozni, mert a hibákból lehet tanulni. Aki úgy biciklizik, hogy folyton hátrafelé néz, az előbb-utóbb esik egy jó nagyot. Itt kialakulóban egy új irányvonal, rá kell térni a minőségi oktatásra. Nagyon sok iskolán kívüli oktatási helyszín létezik, és egyre kevesebb hangsúlyt kap az iskolai oktatás bővítése. Pedig ezt kell tennünk, az oktatásnak az iskolában a helye, igazából ott ellenőrizhető, és a román kollégák előtt is meg kell mutatni, hogy szakmailag kifogásolhatatlan munka folyik a magyar órákon, ne érezzék, hogy ez valamiféle délutáni lóti-futi, amit vagy megtartanak, vagy nem. Úgy érzem, hogy ez sérti gyakran a román kollégákat, az igazgatónő pedig úgy érzi, nem kontrollálható a tevékenységünk. Ha leteszünk az iskolában egy módszertant román nyelven, akkor az igazgató tudja követni a munkánkat. Másrészt a minőségre kell hangsúlyt fektetni. A gyermekek számára ezt az archaikus kultúrát össze kellene kapcsolni a fejlődéssel. Fel kell rakni a katrincát a szakteremben, de legyen egy vetítő is a gyermeknek, legyen jövőképe. Össze kell kapcsolni ezt a két dolgot, és akkor a gyermek nem akarja levetkőzni a saját kultúráját.
A módszereken változtatni kell. Évekig az volt a szójárás, hogy nekünk, csángóknak, tanítóknak senki ne mondja meg, mit és hogyan kell csinálni az oktatási programban. Van ebben igazság, viszont el kell fogadni, hogy a pedagógia egységes, ugyanúgy kell alkalmazni a moldvai magyar oktatásban is, mint bárhol. A szakmai továbbképzésekre el kell küldeni a kollégákat. Nem kell összetörni ezt a sokszínűséget, hogy van közöttünk földrajz szakos, biológus, fotográfus, de mindenkibe bele kell csepegtetni a pedagógia alapelvárásait. Külön kellene szervezni ezeket a képzéseket az iskolában tanítók, illetve iskolán kívül tanítók számára. Akik iskolában tanítanak, azoknak legyen egységes tankönyvük, és az iskolán kívüli oktatásnak is legyen egységes programja, amit egy tanév alatt el kell érni. Ha pedig a csángószövetség úgy gondolja, hogy szeretné kivonni a saját ingatlanjait a pedagógusszövetség szárnya alól, akkor kell hagyni, nem kell megakadályozni. Nem úgy kell megélni, mint egy szakadást az oktatási programban, lehet, hogy a csángószövetség másként szervezné a tanítást, de az iskolai magyar órák mindenképpen a pedagógusszövetség szárnya alatt maradnak. Az iskolán kívüli oktatásban pedig együtt működnénk a csángószövetséggel ott is, ahol ők felügyelik a foglalkozásokat."
Csángó tanítók otthon
Somoskán nyitottabb az igazgatónő, a klézsei nem közeledik semmit – mondja Istók Angéla klézsei magyartanár. "Készítünk kis előadást karácsonyra, anyák napjára, oda sem jönnek a kollégák. Somoskán van olyan terem, ahol az előadásokat tartjuk, ott a közös ünnepeken bemutatunk mi is valamit, néhány perc, de számít, hogy mi is énekelhetünk, bemutathatjuk műsorunkat, verset, éneket, táncot. Ha odajönne a polgármester vagy az igazgatónő, a pap, ha látja a nép, hogy ők is jelen vannak, jóváhagyták, akkor egy kicsit nyitottabbak az emberek, akkor nem félnek, és elismerik a munkánkat is, ami nem könnyű, mert az olyan gyermek, aki otthon nem hallja a magyar beszédet, megtanulja ugyan a magyar szövegeket, de nem érti. Velük a legnehezebb dolgozni, de ha látjuk, hogy akár egy gyermek is továbbtanul egyetemen, akkor megéri. "
A csángó származású tanítók maguk is megküzdöttek a magyar írással-olvasással, egyikük sem tanulta kicsi korától, legtöbben felnőttként ismerkedtek a magyar ábécével. Egy korábbi külsőrekecsini látogatásomkor Gyurka Valentin mondta el az ő történetét.
Gyurka Valentin: 1991-ben a külsőrekecsini árvízkor jöttek a segítségek. Volt itt egy teológus, akkor én Bákóban tanultam, és ő mondta édesanyámnak, menjek Csíkszeredába tanulni. Otthon csángóul beszéltünk, de az nem elég. Édesapámnak volt egy kis füzete, amiben magyarul voltak imák és szólások, azokat próbáltam olvasni, de egyedül nem ment olyan könnyen. Furcsa módon én soha nem kötöttem össze azt a nyelvet, amit beszélek, azzal, amit Hungariban beszélnek, amiről tanultam az iskolában. Édesanyámék nem mondták soha, hogy van egy ország, ahol az én nyelvem hivatalos. Ez nekem nem jutott eszembe. Utólag csodálkozom ezen. És akkor jöttek a nyaraló önkéntesek, testvéreim, hoztak egy ábécéskönyvet Magyarországról, és ezektől a segítőktől három hét alatt megtanultam valamennyire írni, azzal mentem Csíkszeredába esti tagozatra. Könnyűipari szakon voltam, nagyon nem boldogultam magyarul. Le kellett jegyezni, amit a tanár mond, keveréknyelven írtam le, nem is tudtam igazán tanulni abból, amit írtam. Aztán csak érettségiztem, majd kikerültem Budapestre az előkészítő intézetbe, aztán a jászberényi tanítóképző főiskolán végeztem, mint művelődésszervező, mellékszakom volt a néprajz és kommunikáció. 2000-ben jöttem haza, megnősültem, és kezdtük az oktatást itthon. Egy idő múlva kölcsönt vettem fel, hogy építsek házat, nem tudtam törleszteni az adósságot, és elmentem újból Magyarországra, Olaszországot is megjártam, építkezésben dolgoztam, takarítottam, irodai munkát végeztem, de nem vált be. Hazajöttem, gyermekeim vannak, tanítok, most már itthon maradok.
Csíksomlyó üzenete
A pünkösdi búcsú előtti délutánon magyar misét celebrált Berszán Lajos zágoni származású nyugalmazott gyimesi plébános a klézsei Szent Ferenc-templomban, a katolikus egyház által turisztikai misének nevezett esemény után a templom udvarán felállították Petrás Incze János tölgyfa mellszobrát. Csoma Gergely alkotásának elhelyezésére a jászvásári püspökségtől és a helyi egyháztanácstól is megkapta az engedélyt a Szeret-Klézse Alapítvány, Demeterce Iosif klézsei plébános korábban a templomban kihirdette a szoborállítást.
A klézseiek másnap hajnalban Csíksomlyóra mentek a pünkösdi búcsúra, a többi csángó faluból érkezett búcsúsokkal a csobotfalvi templomnál gyülekeztek szombaton reggel. Márton Attila elmondása szerint "onnan együtt, szervezetten indultak föl a nyeregbe, amolyan lassú mennybemenetel hangulattal, hisz amikor az ember nagy erőfeszítések után fölbukkan a tetőn, és a szeme elé tárul a keresztény magyarok sokaságának látványa, akkor »feljön a bőre«, és elönti az a kellemes érzés, ami páratlan, és amitől érzi az ember, hogy összetartozunk."
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. szeptember 17.

A csángóföldi magyar oktatás összeomlásától tart az MCSMSZ
A csángóföldi magyar oktatási program összeomlásától tart a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a program korábbi koordinátora; az új koordinátor szerint az MCSMSZ aggodalmait az táplálja, hogy a szövetség pénz nélkül maradt.
Az Új Magyar Szóhelyi portál összeállításában arra hívja fel a figyelmet, hogy a moldvai magyar oktatási programot február óta irányító Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) változtatott a programban részt vevő tanárok szerződésének feltételein és az oktatási helyszínek működtetésének alapelvein. A most bevezetett rendszerben az oktatási program tanárai egységesen havi 700 lej (44 500 forint) költségtérítési juttatást kapnak. Ebből maguk fedezik az oktatási helyszín és lakásuk bérleti és fenntartási költségeit. Az RMPSZ elképzelése szerint az MCSMSZ által működtetett magyar házakban is az ott tanító tanárok bérlik a tantermeket.
Az MCSMSZ elnöke, Pogár László úgy vélte, az új rendszer az oktatási program összeomlásához, az oktatók szétszéledéséhez vezet. Szerinte a pedagógusszövetség nem kívánt adminisztratív terheket ró a programban részt vevő tanárokra, másrészt a személyenkénti 700 lejes keret nem elég az oktatással járó költségek biztosítására. Pogár emlékeztetett arra, hogy a múlt tanévben még a csángószövetségre hárult az oktatási körülmények biztosítása, a tanároknak pedig egyetlen feladatuk volt: magyarra tanítani a csángó gyerekeket.
Pogár László kijelentette, az MCSMSZ nem lát más kiutat, mint elindítani a saját oktatási programját. Hozzátette, olyan településeken kezdeményezik a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatását, amelyekre nem terjedt ki eddig a moldvai magyar oktatási program. Nem látjuk ennek a rendszernek a jövőjét, ebben nem vállalunk felelősséget. Budapest lényegében államosította az egészet" – jelentette ki Pogár László.
Az Új Magyar Szó kitért arra, hogy a rendszer bevezetéséről szeptember elején tájékoztatták a csángó oktatási programban részt vevő tanárokat az RMPSZ, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő képviselői. Az elképzeléseket a pedagógusok megszavazták. Petres László lujzikalagori tanár – akit a programban részt vevő tanárok az egyik szószólójukká választottak – jogosnak tartotta az MCSMSZ elnökének aggodalmát. Úgy vélte azonban, hogy a rendszer kipróbálásával derülhet ki, kell-e változtatni azon.
Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke – aki a moldvai oktatási program felügyeletét látja el – az Új Magyar Szónak elmondta, a tavalyi félév tapasztalata alapján dolgozták ki a csángó oktatási program új lebonyolítási rendszerét. Nem lehet egy oktatási helyszínt úgy biztosítani, hogy a tanár állandóan telefonálgat, ha kiment egy biztosíték. Adminisztrátort egy akkora területen utaztatni, rengeteg benzinköltséggel jár" – jelentette ki Lászlófy Pál. Hozzátette, az RMPSZ-nek felelnie kell azért, hogy ne legyenek fölösleges kiadások. Emlékeztetett arra, hogy a csángószövetségtől éppen azért vették el ezt a feladatot, mert a finanszírozó túlzottnak találta az MCSMSZ költekezését. Meg tudom érteni a csángószövetség aggodalmait: pénz nélkül maradtak" – fogalmazott az RMPSZ tiszteletbeli elnöke.
MTI
Erdély.ma

2012. szeptember 19.

Semmi bizonytalanság (Moldvai magyar oktatás)
Az az aggodalom, hogy nem lesz elég a pénz a moldvai magyar oktatási program támogatására, alaptalan, az e célra juttatott finanszírozás elég a rendszer fenntartására – állítja Márton Attila, a program kezelésével megbízott Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által kinevezett oktatási felelős. Az RMPSZ arra válaszolva fogalmazta meg álláspontját, hogy a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke, Pogár László azt nyilatkozta, az új rendszer, miszerint minden tanár egységesen hétszáz lejt kap az oktatási helyszín és lakása bérleti, valamint fenntartási költségei fedezésére, az oktatási program összeomlásához, az oktatók szétszéledéséhez vezet.
Márton Attila lapunknak elmondta: ez év februártól elemezték a költségeket, kiderült, eddig sokkal több pénzt költöttek a házak fenntartására, mint amennyi indokolt, de korábban a tanárokra nem volt rábízva, hogy mennyit költsenek. „Ha központilag vezetik valakinek a háztartását, sokkal több, mintha saját maga vezetné” – állítja. „A legfelsőbb határ 300 lej, a tanárnak ennyiből kell kifizetnie a lakbért. De ha a tanár kap egy jobbat, ami lakhatóság szempontjából jobban megfelel, akkor helyben tudjon váltani, helyben tudjon egyezkedni azzal, aki ezt tudja neki biztosítani. Emberi körülmények között tudjon lakni, tudjon a gyermekek előtt megjelenni ápoltan, tisztán.” A csángószövetség oktatási központjait azért építették, hogy a gyermekek tanuljanak és a tanítók tudjanak lakni. Ott nem lakbért kellene fizetni, hanem az ingatlan adóját kifizetni – állítja Márton Attila. Szerinte „nincs még egy olyan munkahely, ahol az alkalmazott a fizetésén kívül még plusz 700 lej juttatást kapna azért, hogy a saját háztartását vezesse, optimizálja a költségeit az ő szükségleteinek, elvárásainak megfelelően. Soha ilyen nem volt, hogy ilyen előnyösen tudjunk szakképzett tanítóknak munkalehetőséget biztosítani”. Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke úgy véli, a moldvai magyar oktatási program inkább fejlesztés, mint összeomlás előtt áll. Lapunknak azt mondta, alaptalan az az aggodalom, hogy a tanárok szétszélednének, inkább összetartanak, az RMPSZ pedig számít a Kovászna és Hargita megyei tanfelügyelőségekre, hogy azok segítenek a programot felügyelni és szaktanácsokkal ellátni.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

2012. október 5.

Gondok a moldvai magyaroktatásban?
A moldvai magyar oktatás összeomlásától tart a program elindítója és korábbi működtetője, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, amely azt állítja, hogy a csángók oktatásáért felelős Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége új rendszere árthat az elmúlt 13 éve folyamatosan fejlődő oktatási programnak.
Moldvában jelenleg 26 településen tanulhatnak magyarul a csángó gyermekek, több faluban az állami iskolákban tartanak magyar órákat, máshol pedig délutánonként alternatív foglalkozásokon gyarapíthatják magyar nyelvtudásukat. Ma már több mint 2 ezer gyermek vesz részt a programban.
A már 4 éve Lábnyikom tanító Juhász Péter tanár szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége segítette az oktatás zavartalan működését, de amióta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) irányítja a programot, azóta a tanárokat sokkal több kötelezettség terheli. Juhász véleményén osztozik több csángóföldi tanár is – állítja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Pogár László, aki szerint a RMPSZ hibázott, amikor temérdek adminisztratív feladatot ruházott a tanárokra. Pogár azt mondja: a tanárok dolga az oktatás, a gyermekekkel való foglalkozás lenne, és nem az adminisztratív feladatok megoldása.
A Duna Tv székelyföldi stúdiójában Márton Attila, az RMPSZ csángóoktatással megbízott felelőse reagált a Moldvai Csángómagyarok Szövetség aggodalmaira és kifogásaira, amelyeket ő alaptalannak vél, és egyáltalán nem tart az oktatási program összeomlásától.
Márton Attila leszögezte: egy nemzetközileg is elismert szervezet, mint az RMPSZ, elég garancia arra, hogy az oktatási program jól működjön. Majd hozzátette, hogy a program eddigi anyagi támogatói, mint a Magyar Állam, a Moldvai Oktatásért Alapítvány, vagy a Keresztszülők Egyesülete ezután is ugyanúgy támogatja a programot.
Márton Attila, aki maga is részt vesz az oktatásban, Lészpeden tanít, tehát sorstársa a tanároknak elmagyarázta, hogy az adminisztráció, amire a Moldvai Csángómagyarok Szövetség hivatkozik, az azt jelenti, hogy minden tanár a saját bérleménye ellenértékét kifizeti a 700 lejből, amit havonta a fizetése mellett költségtérítési célra kap.
A hangsúly azon van, hogy a tanár tudjon méltó körülmények között lakni, és dolgozni, tudja naprakészen kifizetni számláit – mondta az oktatási felelős, aki szerint a tanárok túlnyomó többsége elégedett ezzel az új helyzettel, ő még erre vonatkozó panaszt egyiküktől sem hallott.
Márton Attila hangsúlyozta: a programban részt vevő mindegyik tanár megkötötte a szerződést az RMPSZ-el, neki pedig nincs arról tudomása amit a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége állít, hogy a tanárok új munkahelyek után szándékoznak nézni.
Végül az oktatási felelős beszélt a minőségi és ellenőrizhető oktatásról, majd beszámolt arról, hogy idén egy új helyszínen, Forrófalván is beindították a magyar nyelv tanítását.
Duna Tv
Erdély.ma,

2012. október 12.

Mi lesz veled, csángóoktatás?
Nem látja biztosítottnak a moldvai csángók magyaroktatásának jövőjét a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, miután a Budapest által finanszírozott program új koordinátora, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége változtatott az oktatók munkaszerződésének feltételein és az oktatási helyszínek működtetésén.
Cseke Péter Tamás a pró- és kontra érvekről kérdezte az érintetteket. Miután a budapesti kormány finanszírozóként tavasszal úgy döntött, többé nem bízza a Moldvai Csángómagyarok Szövetségére (MCSMSZ) a moldvai csángók magyaroktatásának megszervezését, az új koordinátor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) új alapokra helyezte ettől az iskolai évtől az oktatási programot. A pedagógusszövetség elsősorban az oktatók munkaszerződésének feltételein és az oktatási helyszínek működtetésének alapelvein változtatott. Ezek szerint a tanárok minden hónapban szerződés alapján, egységesen 700 lej költségtérítési juttatást kapnak, amelyből az oktatási helyszínt és a lakás bérlését, illetve fenntartását – fűtés, villany, internet, kisebb javítások – önállóan fedezik. A megtakarítást, ha van, megtarthatják, és bevételként 16 százalékkal leadózzák. Az RMPSZ elképzelései szerint az MCSMSZ által működtetett magyar házakban az ott tanító tanárok bérlik a csángószövetségtől a tantermeket. Az új rendszer bevezetéséről szeptember elején, a szovátai Teleki Oktatási Központban tájékoztatták a csángó oktatási programban részt vevő tanárokat az RMPSZ, illetve a finanszírozó budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság és Bethlen Gábor Alapkezelő képviselői. Az elképzeléseket a pedagógusok megszavazták.
Pogár László: összeomlik a program
Az MCSMSZ álláspontja szerint az új elképzelés az oktatási program összeomlásához, az oktatók szétszéledéséhez vezet. „Máris kapom a jelzéseket a tanároktól, hogy amint csak tehetik, új állás után néznek” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak a csángószövetség elnöke, Pogár László. Tájékoztatása szerint a pedagógusszövetség elképzelésének két nagy hibája van: egyrészt adminisztratív terheket ró a programban részt vevő tanárokra, másrészt a személyenkénti 700 lejes keret nem biztosítja az oktatással járó költségeket. „A pedagógust hagyni kellene tanítani, nem gazdasági szakember, nem adminisztrátor. Ettől a tanévtől házat kell bérelnie, terembért kell fizetnie, fűtőanyagot kell beszereznie, állni a számláit, és mindezt a megadózott 700 lejből, azaz 588 lejből. Csupán a házbér 300 lej havonta” – magyarázta Pogár. Emlékeztetett arra, hogy a múlt tanévben még a magyar állammal szerződő csángószövetségre hárult az oktatási körülmények biztosítása, a tanárnak pedig egyetlen feladata volt: magyarra tanítania a csángó gyerekeket. „Így most kihelyezik a tanárt Kukutyinfalvába, oldja meg a szállását, és senki sem ellenőrzi, hogy tanít-e egyáltalán, vagy kispórolja a terembért, hogy több maradjon a 700 lejből” – vetítette előre a jövőt. Pogár szerint a csángószövetség összesen hét magyar házában lévő oktatási helyszínek biztosítására a 700 lej távolról sem elég. „A tavalyi számlákat átlagolva ki tudjuk mutatni: a tanároknak biztosított összegek távolról sem fedezik a költségeket” – jelentette ki. Ezért szerinte a megoldást az jelentette volna, ha az MCSMSZ-től nem a tanárok, hanem szerződés alapján az RMPSZ bérli a termeket. Felvetésünkre, hogy az elképzeléseket a pedagógusok is megszavazták, Pogár kijelentette: „Mit egyebet tehettek volna? Kell egy munkahely, amíg más állás után nem néznek”. Hozzátette: legfeljebb heten-nyolcan lehettek elégedettek a szerződési feltételekkel, azok az új pedagógusok, akik „nem tudták, mivel jár ez az egész”.
Petres László: előbb ki kell próbálni
A Teleki Oktatási Központban tartott megbeszélésen a tanárok titkos szavazással két képviselőt választottak maguk közül: Ferencz András kosteleki és Petres László lujzikalagori tanárt, akik a jövőben közvetítenek az RMPSZ és a tanárok között. Petres László az Erdélyi Riportnak elmondta: jogosnak tartja az MCSMSZ elnökének aggodalmát, tanártársai közül többen is félve vágnak neki ennek a tanévnek. „Ennek ellenére azt mondom, meg kell adni a lehetőséget új rendszer beindulásának, mert a visszásságok csak akkor derülnek ki, ha már kipróbáltuk. Múljon el a tél, lássuk például azt, hogy mekkorák a fűtésszámlák” – jelentette ki. A pedagógus tájékoztatása szerint elsősorban a nagy oktatási helyszíneken, az MCSMSZ által működtetett magyar házak esetében derülhet ki, hogy az RMPSZ által biztosított keret nem elég a költségek fedezésére. „Ezek nagyobb intézmények, fenntartásuk több költséggel jár” – magyarázta. Hozzátette, az is aggodalomra adhat okot, hogy a magyar közösségi házak fejlesztésére így már nem nyílik lehetőség. „Az MCSMSZ ezt korábban megtette” – fogalmazott.
Lászlófy Pál: az MCSMSZ aggódik, mert pénz nélkül maradt
Az RMPSZ-nél a tiszteletbeli elnök, Lászlófy Pál felügyeli és irányítja a moldvai oktatási program felügyeletét. Az Erdélyi Riportnak elmondta: a csángó oktatási program új lebonyolítási rendszerét a tavalyi félév tapasztalata alapján dolgozták ki. „Nem lehet egy oktatási helyszínt úgy biztosítani, hogy a tanár állandóan telefonálgat, ha kiment egy biztosíték. Adminisztrátort akkora területen utaztatni, rengeteg benzinköltséggel jár” – utalt Lászlófy arra, hogy korábban a tanárok ügyes-bajos dolgait az MCSMSZ intézte. Hozzátette: az új megoldás tehermentesíti az RMPSZ-t, önállóságot biztosít a tanároknak, és a helyszínek jobb színvonalon tartását eredményezheti. Az RMPSZ tiszteletbeli elnöke emlékeztetett arra, hogy a csángószövetség tulajdonában lévő magyar közösségi házakban nem egy, hanem két tanár tanít, tehát ezeken a nagyobb oktatási helyszíneken nem havi 700, hanem havi 1400 jut működési költségekre. „A költségeket amúgy is átlagolni kell: a téli hónapok valóban többe kerülnek, de nyáron nem kell fűtésre költeni” – magyarázta. Lászlófy azt sem tartja jó megoldásnak, hogy bizonyos oktatási helyszínek működtetésére a tanárokkal, másokéra a csángószövetséggel kössenek szerződést. „Ha az MCSMSZ-szel szerződünk, akkor ismét előfordulhat az, ami a múltban megtörtént: a tanár ránk telefonál, hogy a csángószövetség nem biztosította a feltételeket. Ha a tanárral kötünk szerződést, aki ott lakik és ott dolgozik, akkor ő fizet a csángószövetségnek, és nem nekünk telefonál be Csíkszeredába, ha bedugult a vécéje” – jelentette ki. Elmondta: miután az RMPSZ-re bízta a csángó oktatási program lebonyolítását a magyar kormány, felelniük kell azért, hogy ne legyenek fölösleges kiadások. Emlékeztetett arra, hogy a csángószövetségtől éppen azért vették el ezt a feladatot, mert a finanszírozó túlzottnak találta az MCSMSZ költekezését. „Én meg tudom érteni a csángószövetség aggodalmait: pénz nélkül maradtak” – fogalmazott Lászlófy Pál.
Pásztor Gabriella: nem szabad plusz terheket róni a tanárokra
Pásztor Gabriella oktatási államtitkárként évekig foglalkozott a csángó oktatási programmal, többször járt a csángóföldi helyszíneken is. Az Erdélyi Riportnak elmondta, legfontosabb kifogása az RMPSZ elképzeléseivel kapcsolatban az, hogy adminisztratív feladatokkal terheli meg a tanárokat. „Természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy azon a vidéken igen kemények a telek, nem tudom, hogy a 700 lej mire lesz elég” – jegyezte meg. Szerinte sokkal jobb volt az az elképzelés, hogy a programban résztvevő tanárok ügyes-bajos dolgait az MCSMSZ intézze. Emlékeztetett arra, hogy a csángó gyerekeket oktató tanárokra amúgy is hárulnak plusz pedagógusi feladatok, ha komolyan veszik a küldetésüket. „Például egyénekre szabott fejlesztési terveket kell készíteniük, mert a gyerekek nem azonos szinten beszélik a magyar nyelvet. Tudom, hogy ezeknek a pedagógusoknak rengeteg energiáját felemészti ez a munka, többször voltam óralátogatáson csángóvidéken” – magyarázta Pásztor Gabriella. Emlékeztetett arra is, hogy a tanároknak ellenséges közegben kell dolgozniuk. „Azokban a román községekben nem mindenki örül annak, hogy magyaroktatás zajlik a településen. Lujzikalagor polgármestere ott jártamkor arról biztosított, hogy nem gáncsolja a magyaroktatást, ám a helybeliektől tudom, hogy megfenyegette a családokat: kizsuppolja őket a faluból, ha gyermekeiket ezekre az órákra járatják” – mondta a volt oktatási államtitkár. Hozzátette: mindezt figyelembe véve úgy látná jónak, ha az RMPSZ hagyná, hogy a tanárok csak az oktatással foglalkozzanak.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

2013. augusztus 5.

Szobrot állítottak Budau Lina moldvai csángómagyar népművelőnek
A Bákó megyei Magyarfaluban augusztus 4-én, vasárnap szobrot állítottak a tavaly meghalt Budau Lina népművelőnek, a moldvai magyar kultúra kiemelkedő egyéniségének – közölte hétfői hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotását egri támogatók kezdeményezésére állították fel a magyarfalusi közösségi ház udvarán. Amint az RMDSZ hírlevele fogalmaz, Budau Lina 2007-ben állt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által kezdeményezett, a moldvai magyar kultúra megőrzésére irányuló program szolgálatába. A falu valamennyi magyarórára járó gyerekét és fiatalját énekre és táncra tanította. Munkájának vezérelve volt, hogy továbbadja azt a tudást, azt a szellemi örökséget, amelyet a szülőktől, nagyszülőktől örökölt.
A szoboravatáson mondott beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök született népművelőnek, tanítónak, értékmentőnek és értékteremtőnek nevezte Budau Linát. „Tudjuk, itt néha nagyon nehéz magyarnak megmaradni, de azt is tudjuk, hogy ezt a szigetet csak az itt élő közösség tudja megtartani. (...) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatására mindig számíthatnak, ám a magyarfalusi emberek bátorságán, kitartásán, akaratán múlik a közösség megmaradása" – idézte a közlemény az RMDSZ elnökét.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének az elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a 19. században élt Petrás Incze János, a csángómagyarok néphagyományait először lejegyző pap klézsei szobra után Budau Lina a második, magyarságát vállaló moldvai csángó személyiség, akinek szobrot állítanak szülőföldjén. Budau Lina 43 éves korában, 2012 tavaszán halt meg súlyos betegség következtében. MTI
Erdély.ma

2013. augusztus 5.

Népnevelőnek avattak szobrot Magyarfaluban
Budau Linának, a csángóföldi magyar oktatási program helyi nevelőjének avattak szobrot augusztus 4-én, vasárnap délután a Bákó melletti, 1500 lelkes Magyarfaluban.
Budau Lina 2007-ben állt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által kezdeményezett, a moldvai magyar kultúra megőrzésére irányuló program szolgálatába, majd a falu összes, magyar órára járó gyerekét és fiatalját tanította. Órarend szerinti foglalkozásokon tanított éneket és táncot, emellett számos, a helyi szokásokat bemutató előadást szervezett. Munkájának legfontosabb vezérelve volt, hogy továbbadja azt a tudást, azt a szellemi örökséget, amit a szülőktől, nagyszülőktől örököltek.
„Született népművelő, tanító, értékmentő és értékteremtő volt Budau Lina asszony, akinek az emléke előtt ma fejet hajtunk. A közösség iránta érzett megbecsülését jelzi ez az ünnepség. Ez a közösség szereti szülőfaluját, szeretnek itt lenni, hiszen minden, ami őket körülveszi, a kezük munkája, ők építették" – mondta az avatóünnepségen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök rámutatva: „Magyarfalu is egy ilyen sziget, ahol magyarul tanulnak, magyarul énekelnek és magyarul imádkoznak". A szövetségi elnök elismerte, hogy egy ilyen térségben néha nagyon nehéz lehet magyarnak megmaradni, de hozzátette: ezt a szigetet csak az ott élő közösség tudja megtartani.
Az RMDSZ elnöke a szövetség támogatásáról biztosította a helyi közösséget. Budau Lina szobrának felállítását az egri Molnár László és családja kezdeményezte, akik a magyarfalusi csángó közösség régi támogatói. A szobor alkotója Kő Pál, Kossuth díjas szobrászművész, a budapesti Képzőművészeti Egyetem volt rektor-helyettese.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének az elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a 19. században élt Petrás Incze János, a csángómagyarok néphagyományait először lejegyző pap klézsei szobra után Budau Lina a második, magyarságát vállaló moldvai csángó személyiség, akinek szobrot állítanak szülőföldjén. Budau Lina 43 éves korában, 2012 tavaszán halt meg súlyos betegség következtében.
Kovács Attila
Krónika (Kolozsvár)

2013. augusztus 7.

Szigetek a csángó közösségek Moldvában – Kelemen Hunor szövetségi elnök Magyarfaluban
„Egy ismeretlen tengerben olyan szigetek a csángó magyar közösségek, ahol megállhatunk, megpihenhetünk. Magyarfalu is egy ilyen sziget, ahol magyarul tanulnak, magyarul énekelnek és magyarul imádkoznak” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök vasárnap délután Magyarfaluban. A Bákó melletti, 1500 lelket számláló faluban a közösség apraja-nagyja összegyűlt, hogy Budau Linára emlékezzen. Budau Lina 2007-ben a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által kezdeményezett, a moldvai magyar kultúra megőrzésére irányuló programjának a szolgálatába állt, majd a falu összes, magyar órára járó gyerekét és fiatalját tanította. Órarend szerinti foglalkozásokon tanított éneket és táncot, a helyi szokásokat bemutató előadásokat szervezett. Munkájának legfontosabb vezérelve volt, hogy továbbadja azt a tudást, azt a szellemi örökséget, amit a szülőktől, nagyszülőktől örököltek.
„Született népművelő, tanító, értékmentő és értékteremtő volt Budau Lina asszony, akinek az emléke előtt ma fejet hajtunk. A közösség iránta érzett megbecsülését jelzi ez az ünnepség. Ez a közösség szereti szülőfaluját, szeretnek itt lenni, hiszen minden, ami őket körülveszi, a kezük munkája, ők építették. Tudjuk, hogy itt, ezen a szigeten néha nagyon nehéz magyarnak megmaradni, de azt is tudjuk, hogy ezt a szigetet csak az itt élő közösség tudja megtartani. Természetesen minden külső segítségre szükség van, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatására mindig számíthatnak, ám a magyarfalusi emberek bátorságán, kitartásán, akaratán múlik a közösség megmaradása” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke a Budau Lina emlékére állított szobor avatási ünnepségén.
A szobor alkotója Kő Pál, Kossuth díjas szobrászművész, a budapesti Képzőművészeti Egyetem volt rektor-helyettese. Budau Lina szobrának felállítását az egri Molnár László és családja kezdeményezte, akik a magyarfalusi csángó közösség régi barátai és támogatói.
Kelemen Hunor szövetségi elnök Pogár Lászlóval, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökének vezetésével megtekintette az épülő, magyarfalusi közösségi házat, illetve a lábniki Magyar Házat, amelynek a kertjében most épül a gyerektábor. Mindkét intézményt támogatja az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.
kms.mtva.hu/hir

2014. október 15.

Mégis segít Budapest a 74 csángó gyereknek?
Megoldódni látszik annak a 74 csángó gyereknek az ügye, akiknek elutasították az oktatási-nevelési támogatásra benyújtott pályázatát. Erről a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke, Pogár László egyeztetett kedden Budapesten Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárral.
Pogár László szerdán a maszol.ro-nak megerősítette: a gyerekeknek azért nem ítélték meg a támogatást, mert a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) helyett az MCSMSZ állított ki igazolást arról, hogy magyarul tanulnak. Helyzetüket ismertették a nemzetpolitikai államtitkárral, Potápi Árpád pedig megígérte, hogy megoldódik az ügy. „Budapesten a legnagyobb jóindulattal kezelik ezt a kérdést” – mondta lapunknak a csángószövetség elnöke.
Az ügy előzménye, hogy az RMPSZ 2012 áprilisában átvette az oktatási program irányítását a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSMSZ), miután a főtámogató magyar kormány és a keresztszülős magánadományokat becsatornázó Alapítvány a Moldvai Magyar Oktatásért (AMMOA) megvonta bizalmát az MCSMSZ-től. Azóta nem éppen a felhőtlen a viszony a csángószövetség és a pedagógusszövetség között, ráadásul az oktatási program is akadozik. A Transindex helyszíni riportja szerint a múlt tanévben az előzőhöz képest Bákó megyében 38 órával csökkent az iskolai óraszám. A pedagógusok elmondása szerint egyes helyszíneken akadozik a házak fenntartásának kifizetése, elmaradtak a tanártalálkozók.
Pogár szerint a 74 lujzakalagori és márafalui gyereknek azért a csángószövetség állította ki a pályázathoz szükséges igazolást, mert erre a két településre az RMPSZ által irányított oktatási program nem terjed ki. A két faluban az MCSMSZ alkalmazottja, Petres László tartja a magyar órákat.
Petres korábban az RMPSZ alkalmazottja volt, ám Pogár szerint tavaly szeptemberben kirúgta a pedagógusszövetség. „Nem akartuk, hogy Lujzikalagor és Márafalu magyartanár nélkül maradjon, ezért alkalmaztuk Petres Lászlót, és így az RMPSZ helyett ezen a két településen a csángószövetség bonyolítja le az oktatási programot, adományokból” – magyarázta.
Petres: magyarázat nélkül rúgtak ki
A 74 csángó gyerek pályázatának elutasítására Petres László hívta fel hétfőn egy nyílt levélben a közvélemény figyelmét. A Potápi Árpáddal tartott budapesti találkozón a magyartanár is jelen volt. Ám Pogár Lászlónál borúlátóbban számolt be az egyeztetésekről. Nemmel válaszolt például arra a kérdésünkre: kaptak-e garanciát arra, hogy a két „szakadár” településen tanuló gyerekek kérelmét jövőre már nem fogják elutasítani.
A pedagógus elmondta, továbbra sem érti, miért nem fogadták el tanítványai pályázatait. Magyarázata szerint ugyanazt a formanyomtatványt töltötte ki, mint amilyen az RMPSZ által kiállított igazolások, csakhogy a csángószövetség pecsétje szerepelt rajta.
Petres tájékoztatása szerint tavaly szeptemberben harminc napos felmondási időt kapott a pedagógusszövetségtől, amelynek október 15-e óta már nem alkalmazottja. Kirúgását még csak meg sem indokolta az RMPSZ – állítja. „Azt még megértem, hogy velem így bánnak el, de amit a gyerekekkel műveltek, az szerintem megengedhetetlen” – jelentette ki. Hozzátette, éppen azért maradt Lujzikalagoron, mert nem akarta, hogy távozásával megszűnjön a magyaroktatás.
Márton: nem csak Petrestől váltunk meg
A csángó oktatási program koordinátora, Márton Attila szerint Petres Lászlót nem rúgták ki, egyszerűen nem hosszabbították a munkaszerződését. Ráadásul nem csak a lujzikalagori pedagógustól, hanem több tanártól is megvált a múlt tanév elején az RMPSZ. Lujzikalagoron pedig tavaly szeptemberben egy önkéntes váltotta Petrest, aki azonban decemberben felmondott.
Márton elmondta, a pedagógusszövetség a múlt évben rendszeres ellenőrzéseket tartott a csángó oktatási program helyszínein. Ezekről a jegyzőkönyvek születtek, és az észlelt hiányosságokra felhívták a tanárok figyelmét is. „Ahol pedig azt tapasztaltuk tavaly ősszel, hogy a figyelmeztetések ellenére nem történt semmi változás, megváltunk az érintett pedagógustól. Közéjük tartozott Petres László is” – magyarázta.
A gyerekek pályázatának elutasításáról elmondta: biztos benne, hogy az pályáztatást lebonyolító RMPSZ időben értesítette Petreséket arról, hogy az általuk kiállított igazolás nem felel meg a kiírás feltételeinek. „Ha hallgattak volna a figyelmeztetésre, akkor a 74 gyerek pályázatát nem utasították volna el” – jelentette ki.
Márton ugyanakkor azt mondja: Máriafaluban idén januártól júniusig nem volt semmilyen magyaroktatás, Luzjikalagoron pedig "ahogy azelőtt is", csak hébe-hóba. „Csak azt nem értem, hogy amikor idén tavasszal a budapesti illetékesek kint jártak a két helyszínen, a csángószövetség képviselői az RMPSZ-t okolták amiatt, hogy megszűnt az oktatási program. Most pedig örömmel hallom, hogy megoldották az oktatást” – fogalmazott a lészpedi pedagógus.
Cs. P. T.
maszol.ro

2014. november 5.

Zaklatják a csángókat
A csángó magyarok iskolai és fakultatív anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítésére törekszenek moldvai önkormányzati tisztségviselők és szervezetek, ráadásul a magyarellenes hadjárathoz a Norvég Alap támogatását is felhasználják.
Dragoş Benea, a Bákó megyei önkormányzat elnöke nemrég csángóföldi iskolákból összválogatott gyerekek csoportját fogadta, és arra figyelmeztette őket, hogy sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelven tanuló diákoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás.
Lapunknak több forrásból is megerősítették, hogy a megyei képviselő-testület szociáldemokrata vezetője október 23-án látogatás ürügyén a bákói Történelmi Múzeumba gyűjtötte a helyi Szent József Katolikus Főgimnázium számos diákját. Benea a találkozón arról beszélt, hogy a megyében megszüntetik a magyarnyelv-oktatást, elküldik a magyar pedagógusokat, ehelyett pedig bevezetik az olasz nyelv oktatását az iskolákban.
A történtekről Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató számolt be egy közösségi oldalon, felháborodásának adva hangot a gyerekek megfélemlítése miatt, akik közül egyébként többen magyar állampolgársággal is rendelkeznek.
„Hát hogy jön ahhoz a megyei tanácselnök, hogy rusnyának, haszontalannak nevezze a csángó nyelvet? Amelyről ráadásul nem is mondta ki, hogy magyar, hiszen az tabunak számít Moldvában, viszont a magyar állam támogatását megalázónak nevezte a románok szempontjából” – nyilatkozta lapunknak a magyar nyelvű misézésért kitartó küzdelmet folytató pusztinai Szent István Egyesület elnöke, aki az egyik diák édesanyjától szerzett tudomást a tanácselnök megnyilvánulásáról.
Márton Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) keretében zajló moldvai magyar oktatási program koordinátora és Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke érdeklődésünkre közölte, ők is értesültek az incidensről, de mivel a megbeszélésen csak gyerekek voltak jelen, nehéz kideríteni, pontosan mi hangzott el.
„Moldvában mindennapos jelenség, hogy nem látják szívesen a magyar nyelvet” – állapította meg Duma András. Hozzátette, három olyan csángó diákról is tud, aki korábbi érdeklődése ellenére végül elállt a bákói magyarórák látogatásától, és Duma mindezt a hatósági fellépéssel magyarázta. Különben jelenleg huszonkilenc csángó településen több mint kétezer gyerek tanul magyarul iskolai, illetve délutáni foglalkozások keretében.
A csángó közösség képviselői szerint a megyei tanácselnök fellépése azzal a kísérleti programmal állhat összefüggésben, amelyet a román és a norvég kormány képviselői nemrég indítottak Bákóban. A helyi közösségek társadalmi felzárkóztatását célzó projekt keretében a moldvai megye 85 településén nyújtanak szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatást 54 ezer, hátrányos helyzetben élő gyermek számára.
A Victor Ponta kormányfő és Tove Bruvik Westberg, Norvégia bukaresti nagykövete részvételével rendezett október 10-ei projektismertetőn kiderült, a Norvég Alap 3,3 millió, a UNICEF pedig kétmillió euróval támogatja az országban egyedül Bákó megyében útjára indított programot.
Egyébként a projektért felelős megyei önkormányzat néhány hónappal ezelőtt olyan programot is elindított csángó falvakban, amely bevallottan a magyar oktatást kívánja ellensúlyozni. A képviselő-testület és a csángók román eredete mellett kardoskodó Dumitru Mărtinaş Katolikus Egyesület társulása nyomán idén tavasszal fiataloknak szánt képzési központokat létesítettek a csángók lakta Forrófalván, Lábnyikban, Magyarfaluban és Klézsén, ahol többek között fotó- és angol nyelvtanfolyamot biztosítanak mintegy 160 diák számára.
Gheorghe Bejan megyei tanácsos, a Dumitru Mărtinaş-egyesület elnöke a közgyűlés jegyzőkönyve szerint a program elindításáról döntő februári ülésen kerek-perec kijelentette: szerinte semmi hasznukra nem válik a csángó diákoknak a magyar oktatás.
„Miközben egyesületünk a moldvai római katolikusok román származását vallja és hirdeti, sajnos nálunk több magyarbarát szervezet is működik. Nem mondjuk, hogy nincs szükség a magyar nyelvre, hiszen mindenki olyan nyelvet tanul, amilyet akar, viszont figyelembe véve, hogy mit képviselő Románia az EU-ban, fiataljaink ennek semmi hasznát nem látják” – szögezte le Bejan. A programot a megyei tanács 87 ezer lejjel támogatta.
Iulian Bucur, a bákói múzeum néprajzi részlegének csángó származású vezetője lapunknak leszögezte: az intézmény keretében nem történt semmilyen incidens a tanácselnök és a katolikus gyerekek között. „Téves az információ, nálunk nem volt ilyesmi. Esetleg máshol...” – jegyezte meg az etnográfus.
Pogár László, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke, az RMDSZ Bákó megyei vezetője viszont értesült arról, hogy Dragoş Benea „lehordta” a csángó gyerekeket. „Tudomásom szerint nem a magyar állami támogatás ellen emelt szót, és nem is a magyar oktatást bírálta, hanem azokat, akik csángó nyelven tanulnak” – nyilatkozta kérdésünkre Pogár, hozzátéve: az államfő-választási kampány miatt még nem tudott magyarázatot kérni a szövetség bukaresti koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Bákó megyei szervezetét is irányító tanácselnöktől.
A Krónika ugyancsak állásfoglalásra kérte az önkormányzati vezetőt, aki viszont titkárnője ígérete ellenére nem hívta vissza munkatársunkat. Különben a szociáldemokrata politikus az idei tanévkezdéskor nagy visszatetszést keltett azzal, hogy Bákó megye mintegy 40 ezer kisdiákját olyan iskolatáskákkal látta el – természetesen közpénzből –, amelyen a finanszírozó önkormányzatén kívül az ő neve is szerepel. Dragoş Beneát ugyanakkor idén augusztusban többször is kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség egy közbeszerzésekkel kapcsolatos bűnvádi eljárás keretében.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2014. november 8.

„A csángó gyerekek tényleg tanulnak magyarul?”
Határozottan tagadta a maszol.ro-nak a Bákó megyei önkormányzat elnöke, Dragoș Benea, hogy a magyarnyelv-oktatás megszűntetésével fenyegette meg a csángó gyerekeket. A csángószövetség elnöke, Pogár László inkább a diákoknak hisz.
„Ha valaki bizonyítani tudja, hogy csángó gyermekeket fenyegettem meg a magyarnyelv-oktatás megszűntetésével, azonnal lemondok tisztségemből. Ez égbekiáltó hazugság” – jelentette ki a maszol.ro-nak a Bákó megyei önkormányzat elnöke.
Dragoș Beneát azért kerestük meg, mert a Krónika korábban arról cikkezett, hogy a Szociáldemokrata Párti (PSD) politikus a bákói Történelmi Múzeumba gyűjtötte a helyi Szent József Római Katolikus Főgimnázium számos diákját, és arról beszélt nekik, hogy a megyében megszüntetik a magyarnyelv-oktatást, elküldik a magyar pedagógusokat, ehelyett pedig bevezetik az olasz nyelv oktatását az iskolákban.
A politikus lapunknak elmondta, október 23-án valóban jelen volt a bákói Iulian Antonescu Történelmi Múzeumban, de „nem gyűjtött oda senkit”, hanem egy nyilvános eseményen, a „Román hadsereg a második világháborúban” című tárlat megnyitóján vett részt. Benea azt állítja, a rendezvényen még csak fel sem szólalt.
A magyaroktatásról sem tud?
„Ha valakinek van fotója arról, hogy a mikrofonnál állok vagy hangfelvétele a beszédemről, én azonnal önként távozok az hivatalomból. A szervezők meg is sértődtek, hogy nem tartottam beszédet” – mondta Benea. Határozottan cáfolta azt a felvetésünket is, hogy nem nyilvánosan hangzottak el a szavai, hanem odament a tárlaton részt vevő gyerekekhez, és fenyegetőzni kezdett. „Nem beszéltem egyetlen gyerekkel sem a rendezvényen” – nyomatékosította.
A megyei tanácselnök határozottan cáfolta, hogy megszűntetné a magyar oktatási programot Bákó megyében. Sőt azt állította: most hallja először, hogy a csángó gyerekeknek évek óta szervezett formában zajlik már a magyar nyelv oktatása. Cáfolta azt a neki tulajdonított állítást is, miszerint sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelvet is tanuló diákoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás. „Erről a támogatásról sem tudtam” – jelentette ki.
Pogár: én a gyerekeknek hiszek
A Krónika arról írt, hogy a Moldvában működő csángó civil szervezetek vezetői valamennyien értesültek Dragoș Benea fenyegetőzéseiről, de mivel a megbeszélésen csak gyerekek voltak jelen, csak közvetett forrásból tudják, hogy mi hangzott el a múzeumlátogatás idején.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke is hallotta a történteket. „Több diákkal és az MCSMSZ kulturális felelősével, a pusztinai Nyisztor Ilonával is beszéltem. Én nekik hiszek, nem a tanácselnöknek” – mondta a maszol.ro-nak Pogár. Emlékeztetett arra, hogy a bákói katolikus oktatási intézményt az ortodox egyház is rossz szemmel nézi. „Tehát el tudom képzelni, hogy Dragoș Benea kampányolt egyet az elnökválasztás első fordulója előtt” – magyarázta.
Az MCSMSZ elnöke megosztotta velünk azt a levelet, amelyben Nyisztor Ilona beszámolt a szövetségnek a történtekről. A pusztinai pedagógus úgy tudja, hogy a Norvég Alap és az UNICEF támogatásával 50 bákói faluban indul program hátrányos helyzetű gyermekek számára, ám ennek hátterében a moldvai csángó magyarok iskolai és fakultatív anyanyelvi oktatásának az ellehetetlenítésére irányuló hatósági törekvések állnak.
A moldvai Bákó megyében jelenleg huszonkilenc csángó településen több mint kétezer gyerek tanulja a magyar nyelvet és irodalmat iskolai, illetve délutáni foglalkozások keretében. A gyermekek a magyar állam részéről oktatási nevelési támogatásban részesülnek. Többen közülük a magyar állampolgárságot is igényelték.
Olasz nyelv a magyar helyett?
A Krónika ezzel szemben úgy tudja, hogy a helyi közösségek társadalmi felzárkóztatását célzó projekt keretében a moldvai megye 85 településén nyújtanak szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatást 54 ezer, hátrányos helyzetben élő gyermek számára. A Victor Ponta kormányfő és Tove Bruvik Westberg, Norvégia bukaresti nagykövete részvételével rendezett október 10-ei projektismertetőn kiderült, a Norvég Alap 3,3 millió euróval, az UNICEF pedig kétmillió euróval támogatja a Bákó megyei programot.
 A lap szerint a Bákó megyei önkormányzat néhány hónappal ezelőtt olyan programot is elindított csángó falvakban, amely bevallottan a magyar oktatást kívánja ellensúlyozni. A képviselő-testület és a csángók román eredete mellett kardoskodó Dumitru Martinas Katolikus Egyesület társulása nyomán tavasszal fiataloknak szánt képzési központokat létesítettek a csángók lakta Forrófalván, Lábnyikban, Magyarfaluban és Klézsén, ahol többek között fotó- és angol nyelvtanfolyamot biztosítanak mintegy 160 diák számára.
Gheorghe Bejan megyei tanácsos, a Martinas-egyesület elnöke a közgyűlés jegyzőkönyve szerint a program elindításáról döntő önkormányzati ülésen kijelentette: nem válik hasznukra a csángó diákoknak a magyar nyelv oktatása. A programot a megyei tanács 87 ezer lejjel támogatta.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

2014. november 11.

Csángóügy: hazugságot kiált a bákói tanácselnök
Nevetséges és nyilvánvalóan valótlan érvekkel igyekszik cáfolni Dragoş Benea, a Bákó Megyei Tanács elnöke a Krónikában leírt információkat, miszerint a csángó magyarok iskolai és fakultatív anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítésére törekszik.
A moldvai megye önkormányzatának szociáldemokrata vezetője a Maszol.ro portálnak tagadta, hogy csángó gyerekeket fenyegetett, sőt azt állította: eddig nem is hallott a csángó gyerekeknek nyújtott magyar nyelvű oktatásról, valamint a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatásról.
Mint arról lapunkban csángóföldi illetékesektől származó információk alapján beszámoltunk, Benea nemrég arra figyelmeztetett csángóföldi iskolákból összeválogatott gyerekeket, hogy sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelven tanuló diákoknak nyújtott támogatás, továbbá előrebocsátotta, hogy a megyében megszüntetik a magyarnyelv-oktatást, elküldik a magyar pedagógusokat, ehelyett pedig bevezetik az olasz nyelv oktatását az iskolákban.
Lapunknak Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, Márton Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) csángó oktatási koordinátora és Pogár László, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke egyaránt megerősítette, hogy valamennyien értesültek a tanácselnök kirohanásáról.
Dragoş Benea a Maszol.ro-nak nyilatkozva égbekiáltó hazugságnak nevezte a lapunkban közölt információkat. Elmondta, október 23-án valóban részt vett a bákói Történelmi Múzeumban rendezett eseményen, de szavai szerint egyetlen gyerekkel sem beszélt. Benea a portálnak azt állította, mostanáig nem is hallott a csángó gyerekeknek nyújtott magyar oktatási programról.
Ez azonban már csak azért is nehezen hihet, mivel maga a tanácselnök vezette a bákói önkormányzat ama februári ülését, amelyen a képviselő-testület megszavazta a csángók román eredete mellett kardoskodó Dumitru Mărtinaş Katolikus Egyesülettel kötött társulást.
A nyilvánvalóan a magyar oktatást ellensúlyozni hivatott program keretében képzési központokat létesítettek fiataloknak a csángók lakta Forrófalván, Lábnyikban, Magyarfaluban és Klézsén, ahol többek között fotó- és angolnyelv-tanfolyamot biztosítanak mintegy 160 diák számára.
Az ominózus tanácsülés jegyzőkönyve szerint maga Benea adta meg a szót Gheorghe Bejan tanácsosnak, a Dumitru Mărtinaş Egyesület elnökének, aki történelmi, néprajzi és vallási adatokkal fűszerezett kiseladás keretében adott hangot a „magyarbarát” szervezetek működése miatti sajnálatának, kijelentve: „semmi hasznukra nem válik a csángó diákoknak a magyar oktatás”. Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék