udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Névmutató: Hasotti, Puiu

0. szeptember 23.

Nem lesz roma emléknap
Elutasította tegnap a szenátus azt a törvényjavaslatot, amely a romák felszabadításának emléknapjává nyilvánította volna február 20-át. A törvényjavaslatot Nicolae Pãun, a Pro Európa Romapárt képviselője nyújtotta be. A felsőház emberjogi bizottsága még kedvezően véleményezte a javaslatot, ám a szenátus 37-13 arányban, 12 tartózkodás mellett leszavazta azt. A javaslat értelmében az oktatási tárcának be kellett volna vezetnie az iskolai tantervbe a cigányok romániai rabszolgaságának időszakát.
Emellett a minisztériumnak, valamint a helyi önkormányzatoknak saját forrásból kellett volna nyilvános megemlékezéseket és egyéb, kapcsolódó kulturális rendezvényeket szervezniük az emléknapon. A tervezet vitája során Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora arról beszélt: bár egyetlen nemzet vagy nép ellen sem érez ellenszenvet, nemmel szavaz a jogszabályra. Ezt követően arról kezdett értekezést, miért is nem pejoratív vagy sértő a cigány megnevezés használata. A politikus rámutatott: a szó a bizánci időkből származó görög kifejezés, ami annyit jelent, mellettünk élő idegen. Azt is hozzátette, hogy ugyanez a megnevezés a magyar, a német, a francia, a portugál és a spanyol nyelvben is létezik. Éppen ezért úgy vélte, Ion Iliescu államfősége idején a parlament hibát követett el, amikor megszavazta, hogy a közösség hivatalos megnevezése a továbbiakban cigány helyett roma legyen. Hasotti rámutatott, a történelmi hagyomány szerint egyetlen nemzetet sem kell másképp megnevezni csak azért, mert ezt akarja.
Ezt követően azt próbálta elhitetni a hallgatósággal, hogy a románok nem felelősek a két román fejedelemségben élő cigányság rabszolga sorba vetéséért. Mint kifejtette, a cigányok a 13. században, a tatárjárás idején érkeztek Románia területére, ezek rabszolgáiként. Sőt szerinte olyan esetek is ismertek, amikor maguk a cigányok kérték, hogy rabszolgaként szolgálhassanak, mikor nem tudták visszafizetni adósságaikat. Ekkor tért rá a kezdeményezés bírálatára, amelynek alapjául nyelvészeti kérdéseket kezdett boncolgatni. Álláspontja szerint a romák felszabadításáról való megemlékezésről esik szó, miközben cigányokat szabadítottak fel. Emellett a megemlékezés kifejezés használatát is bírálta, mondván: ehelyett az ünneplést kellett volna használni, hiszen a pozitív dolgokat megünnepelni szokás, megemlékezni a negatív eseményekről szoktak.
Radu Berceanu, a Demokrata-Liberális Párt szenátora emlékeztetett: a cigány megnevezés módosítása az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozata alapján történt, amely azonban nem nyugszik tudományos alapokon. Románia ugyanakkor azért ültette gyakorlatba az új megnevezést, hogy megtegye az első lépéseket az európai uniós csatlakozás felé. Ugyanakkor ő is megerősítette: nem lehet romafelszabadításról beszélni, mivel nem a romákat szabadították fel, hanem a cigányokat.
Cigány rabszolgaság: román specialitás Európában
Európában egyedülálló módon a román fejedelemségekben a cigányok nagy része a 19. század közepéig rabszolgasorban élt. Nyugati szerzők elsősorban gazdasági okokra vezetik vissza a cigányok rabszolgasorba vetését. Fraser angol történész szerint a 14. század végén a fejedelemségek közvetítő kereskedelmi jelentősége háttérbe szorult, csökkentek a kolostorok és a bojárok bevételei, s a cigányok értékes mesterségek birtokában (patkolókovács, lakatos, bádogos) jelentős gazdasági szerepre tettek szert. Nomád életmódjuk miatt nem voltak megbízhatóak, ezért munkaerejük biztosítása végett szolgasorba vetették őket, s kijelentették, hogy minden olyan cigány, aki nem tartozik valamilyen úrhoz, az állam tulajdona.
A rabszolga-tulajdonosok érdekeit drept þigan, azaz „cigányok fölötti jogok” védték, melyek teljhatalmat adtak nekik rabszolgáik felett. Viorel Achim román történész szerint a rabszolgaság már létezett a fejedelemségek létrejöttét megelőzően is, mivel az ezredfordulót követő évszázadokban a kelet-európai népek körében szokás volt pogány hadifoglyaikat rabszolgaként tartani. A rabszolgatartás hagyományát a románok közvetlenül a tatárok társadalmi rendszeréből örökölték. Mikor a cigányok a fejedelemségek területére érkeztek, a rabszolgaság ott már működő intézmény volt. A helyi társadalomtól eltérő jövevényekkel úgy bántak, mint a szintén idegen tatárokkal, s miután ez utóbbiak beolvadtak, a cigányok lassan „kisajátították” ezt a társadalmi intézményt.
Ezt jelzi, hogy a 16. századra a cigan szó egyenlő lett a rabszolgával. Az egyre erősödő külső és belső nyomás hatására a moldvai államtanács 1855. december 22-én megszavazta „a rabszolgaság megszüntetéséről, a megváltás szabályozásáról szóló és a felszabadított cigányok adózását előíró törvényt”, melyet Petre Mavrogheni és Mihail Kogãlniceanu dolgozott ki. Ezt követően 1856. február 20-án kihirdették a „Havaselve fejedelemség törvénykönyve az összes cigányok felszabadítására” nevezetű törvényt. A felszabadított rabszolgák volt tulajdonosainak az állam kárpótlást fizetett, ugyanakkor letelepedési kötelezettséget írtak elő a még nomád cigányok számára. Megközelítőleg 250 ezer embert emeltek jogi szempontból az ország(ok) polgárainak sorába.
Forrás: toriblog.Blog.hu. Krónika (Kolozsvár)

2002. február 8.

Puiu Hasotti liberális képviselő febr. 7-én élesen bírálta az RMDSZ-SZDP protokollumot. Véleménye szerint a megállapodás több pontja elítélendő, ezek közt mindenekelőtt a rendőrök jogállását szabályozó törvény módosítását, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban tett kormánypárti ígéreteket, a magyar nyelvű felsőoktatás kiszélesítését említette. Elmondta: amikor majd a Nemzeti Liberális Párt 2004-ben átveszi a hatalmat, nem érzi majd magára nézve kötelezőnek azokat az egyezményeket, amelyek ellentétesek a nemzeti érdekekkel. Traian Basescu azt jósolta: az RMDSZ–SZDP egyezménynek semmi esélye, tekintettel a két párt szavazótábora közt húzódó mélységes szakadékra. Ennek a megállapodásnak a motorja nem más, mint néhány RMDSZ-es szenátor és képviselő, az RMDSZ-klientúra személyes érdeke. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Ezzel a protokollummal nem csak a Szociáldemokrata Pártot támogatjuk, hanem Románia integrációját is, hozzájárulunk egy olyan légkör megteremtéséhez, amelyben Traian Basescuék például nyugodtan ellenzékiskedhetnek. Markó határozottan visszautasította az RMDSZ-klientúrára vonatkozó bírálatokat. /Ellenzéki támadás a protokollum ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/

2003. október 10.

A televízióban Puiu Hasotti liberális (PNL) politikus kijelentette, hogy "a 13 tábornok aradi szobrának Magyarországon a helye..." El lehetne kissé gondolkozni, hogy mi mindent "kellene" tovavinni Erdély egész területéről mindabból, ami a hajdani "Nagyra" emlékeztet (csak itt Kolozsváron például a román Nemzeti Színház épületét, a Babes-Bolyai Egyetem épületét, az Egyetemi Könyvár épületét, a Klinikák épületétnek sorát, Mátyás király születési házát és főtéri szobrát, a Farkas utcából Sárkányölő Szent György szobrát s ugyanonnan mindjárt a református templomot stb.), írta Szabó Gyula . Az emlékművet Aradon kellene hagyni. Ha mégis "muszáj" lenne Magyarországra tenni át a "helyét" a szoborműnek, végső soron az is megoldható egy "egyszerű" határkiigazítással: átcsatolják Párizsban, a csatolások "szokott helyén" Aradot Magyarországhoz, és azzal a "szokványos tollvonással" az időközben felállított Szabadság-szobor "készen" ott lesz Magyarországon. /Szabó Gyula: Legjobb román ötlet a "botránykő"-szoborra nézve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2004. december 24.

A parlament felsőháza, a szenátus alelnökévé választották Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét. "Közös listát állítottunk az alelnökök és a háznagyok megválasztására, hogy elkerüljük az alkudozást. Corneliu Vadim Tudor is a listán szerepelt, mivel pártjának, amely 21 mandátumot szerzett a szenátusban, joga volt alelnököt jelölni. A választók azok, aki azt akarták, hogy Tudor a szenátus alelnöke legyen" – magyarázta Radu Berceanu, a D.A. pártszövetség szenátora. További alelnökök: Radu Berceanu (DP), Puiu Hasotti (NLP), Codrut Seres (RHP). Az RMDSZ ebben az ülésszakban egy titkári tisztséget tölt be, erre ismét Puskás Bálint Zoltánt jelölték. Noha a D.A. Szövetséget alkotó két párt, az NLP és a DP kezdettől fogva kikötötték, hogy külön frakciót alkotnak a parlament két házában, a liberális és a demokrata szenátorok végül úgy gondolták: együtt maradnak, mert így hatékonyabb munkát tudnak végezni. A két pártnak összesen 49 szenátora van, 3-mal több mint a Szociáldemokrata Pártnak. A képviselőházban az RMDSZ-nek egy háznagyi tisztség jutott, ezt Borbély László tölti be. Az RMDSZ frakcióvezetőjének, Kelemen Attilának és helyettesének, Varga Attilának februárig hosszabbították meg a mandátumát, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat folytató RMDSZ-bizottságban – amelynek a frakcióvezetők is tagjai – az esetleges személycserék ne okozzanak zavart. A szakbizottságok közül egyedül a mezőgazdasági élén van RMDSZ-es képviselő Kelemen Attila személyében. /Megalakultak az állandó bizottságok. Corneliu Vadim Tudor a szenátus alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2005. június 22.

Az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága két napon át (június 15-16) Bukarestben vendégeskedett. A Frunda György vezette hazai emberjogi szakbizottsággal aznap találkoztak, amikor néhány óra múlva több felsőházi szakbizottságban megkezdődött a kisebbségi törvénytervezet vitája. Frunda György szerint ez a megbeszélés a koalíciós partnereket megerősítette szándékukban, hogy támogatni kell a kisebbségi törvénytervezetet. Szászfalvi László, a küldöttség vezetője köszöntötte a romániai kollégákat. Fodor Gábor, volt oktatásügyi miniszter, a küldöttség ragja tíz évvel ezelőtti tapasztalatait említette föl, amikor tárcavezetőként Bukarestben járt. 1995-ben még érezni lehetett annak a hatalmas szellemi tehernek a reminiszcenciáit, amit a Ceausescu-diktatúra annak idején a lakosságra kényszerített. Frunda György, az emberjogi bizottság elnöke kifejtette, hogy időközben Romániában mentalitásváltás következett be. Aki Erdélyben utazik kétnyelvű feliratokat lát, a polgár anyanyelvén beszélhet a közigazgatás és igazságszolgáltatás különböző intézményeiben, hangsúlyozta. Puiu Hasotti szenátor, a felsőházi demokrata-liberális frakció elnöke azt fejtette ki, hogy a szélsőséges megnyilatkozások eltűnőben vannak. Kimondotta: mind a hazai magyarság, mind a többség részéről, sajnos, voltak ilyen megnyilatkozások. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2006. szeptember 27.

Basescu nem folytatott olyan politikai jellegű tevékenységet 1989 előtt, amely elítélendőnek minősülne – állapította meg a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság. Ismeretes, hogy tavaly Emil Constantinescu volt államfő az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátott több olyan dokumentumot, amely – állította – alátámasztja a vádakat, melyek szerint Basescu együttműködött volna. A bizottság hasonló döntést hozott további három politikus ügyében. Míg a megfigyelői dossziéval rendelkező Puiu Hasotti (NLP) és Toró T.Tibor (RMDSZ) esetében nem merült fel az együttműködés gyanúja, a hálózati dossziéval rendelkező Radu Terinte (KP) ügye tisztázásra várt. /Basescu nem működött együtt – döntött az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2007. augusztus 10.

Nagy vihart kavart Traian Basescu székelyföldi kijelentése: az államfő hirtelen belátta, hogy a magyar gyerekeknek valóban idegen nyelvként kellene oktatni a románt. A PNL, a PRM és a PC veszélyesnek, államfőhöz méltatlannak minősítette Basescu nyilatkozatát. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő szerint kettős játékot űz az államfő. Egyrészt babérokra tör kisebbségi kérdésekben, amelyekben különben ő is és pártja is rendszerint elutasító magatartást tanúsított, másrészt sejti, hogy ha tőle származik az ötlet, a parlament nagy része már csak ezért sem fog mellette szavazni, a dologból tehát úgysem lesz semmi. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője úgy vélte: visszatetsző, hogy Romániában a román nyelvet idegen nyelvként kezeljék. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint az államfő elhúzódó kovásznai és hargitai látogatása azt sugallja, hogy a magyar kisebbség valóban diszkrimináció áldozata, és hogy a Magyar Polgári Szövetségnek nyomós oka van arra, hogy párttá alakuljon. Nem tartotta helyénvalónak Basescu kijelentését Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke sem. Asztalos Ferenc képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja emlékeztetett: az RMDSZ évek óta foglalkozik a román nyelv oktatásának kérdéskörével. Megnyerték a bukaresti és a brassói egyetem román tanszékének ez irányú szakmai támogatottságát, akik írásban ismerték el azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek románnyelv-oktatásán változtatni kell. A kisebbségi törvény elfogadását a Demokrata Párt (PD) akadályozta. Egyetértett az államfő kijelentésével Emil Boc kolozsvári polgármester, a PD elnöke. Nem várható el, hogy egy magyar környezetben felnőtt gyerek ugyanolyan szinten ismerje a román nyelvet, mint egy olyan, aki otthon hét évig románul beszélt – fogalmazott a politikus. /Nagy-Hintós Diana: Retorikaváltás nyelvoktatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2008. február 25.

Élesen reagált a hét végén több román politikus Sógor Csaba kijelentéseire, miután az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő február 23-án Besztercén úgy vélekedett: Koszovó függetlenségének kikiáltása precedensértékű lesz a Székelyföld tekintetében, ha Románia a Moszkva felé mutató balkáni tengelyt választja. „Precedens jön létre, ha Románia a nyugati, európai tengelyről átvált egy balkáni tengelyre, amely nem ismeri el a kisebbségek jogait” – jelentette ki Sógor. Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint Sógor „homályos és abszurd” kijelentései nem alkalmazhatók Bukarest külpolitikájában. Párttársa, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök szerint Sógor fölöslegesen aggódik, mivel a románság ugyanazokat az európai célkitűzéseket követi, mint a magyarok. Zavarosnak, egyben veszélyesnek nevezte az RMDSZ-es politikus kijelentéseit Rares Niculescu, a Liberális-Demokrata Párt EP-képviselője. /Össztűz Sógor Csabára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2008. szeptember 3.

A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2008. november 6.

„Túl sok sérelem érte a románokat magyar részről ahhoz, hogy az országnak egyhamar magyar elnöke legyen” – reagált Daniel Buda demokrata-liberális képviselő, arra a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy miután az amerikaiak színes bőrű elnököt választottak, Romániának belátható időn belül magyar államfője legyen. Daniel Buda szerint a románok, elsősorban az erdélyiek, nem tudják elfelejteni „mindazt a szörnyűséget”, amit a Horthy-csapatok műveltek annak idején Románia területén. Szintén a történelmi sérelmekre hivatkozva nem látja lehetőségét egy magyar államfő megválasztásának Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője sem. Szerinte ez egész Európában elképzelhetetlen. „A magyarok Magyarországon lehetnek államelnökök, nem Romániában” – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Arra a felvetésre, miszerint Barack Omaba sem Kenyában lett elnök, ahonnan családja származik, Funar leszögezte: „A különbség az, hogy a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, míg a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja. ” Cristian Diaconescu szociáldemokrata szenátor: „Szerintem a romániai választók is elég érettek már ahhoz, hogy ha az országuk érdeke úgy kívánja, túllépjenek az etnikai akadályokon. Ha olyan rátermett, s tetszetős üzenetű magyar jelölt kerül, elképzelhetőnek tartom, hogy megválasszák államelnöknek. ” Cristian Tudor Popescu, a Gandul vezető publicistája szerint nem az a fontos, hogy magyar vagy más nemzetiségű elnöke legyen Romániának, hanem az lenne a fontos, hogy legyen egy Obama-szintű elnökünk, vagy legalább egy olyan szintű jelöltünk, mondta. „Nem tudok jóslatokba bocsátkozni, hogy a román társadalom mikor lesz képes elfogadni egy magyar nemzetiségű jelöltet, de mindenesetre nem túl hamar” – tette hozzá Popescu. „Annak érdekében, hogy Romániában magyar nemzetiségű államfőt válasszanak, maguknak a magyaroknak kell megtenniük az első lépést, mégpedig az etnikai alapú pártok megszüntetésével” – vélte a publicista. „Akkor lesz Romániában magyar elnök, amikor a románok elfogadják az autonómiát – mondta Dan Pavel politológus. „Romániának egyhamar nem lesz magyar elnöke, mert itt a tolerancia nagyon alacsony szinten van. Nálunk a rasszizmus is magasabb szintű, mint Amerikában, holott nekünk nincsenek feketéink. ” /Magyar államfő: majd ha fagy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2009. december 22.

December 21-én volt Traian Basescu újraválasztott államfő parlamenti eskütétele. Leszögezte, hogy második mandátumának az alapvető prioritását képezi az államreform. Puiu Hasotti liberális ellenzéki politikus szerint az államfő beszéde demagóg és bujtogató volt, ami azt vetíti előre, hogy a második mandátumában az államfő az eddiginél is jobban fogja dominálni a kormányt és a parlamentet. /Startolt Basescu második mandátuma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2011. március 22.

Nem tűzik napirendre a magyarországi politikusok március 15-i kijelentéseit elítélő nyilatkozatot
A szenátus tegnap elutasította az ellenzéki liberálisoknak azt a javaslatát, hogy napirendre tűzzék a magyarországi politikusok március 15-i kijelentéseit elítélő nyilatkozatot.
Ugyanakkor a képviselőház külügyi bizottsága várhatóan a héten elkészíti egy ilyen nyilatkozatnak a tervezetét.
Hétfőn Puiu Hasotti liberális szenátor javasolta az elítélő nyilatkozat napirendre tűzését. Ő volt az, aki már a múlt hét szerdáján, a bizalmatlansági indítványról történő szavazás előtt is megkísérelte ugyanezt. A parlamentben aznap több órás vita alakult ki Orbán Viktor március 15-i üzenete miatt, miután az ellenzék egy téves hírügynökségi tudósítás alapján olyan gondolatokat tulajdonított a magyar kormányfőnek, amelyek az üzenetben valójában nem szerepeltek.
Az ellenzék mindazonáltal nem tett le arról a szándékáról, hogy a parlamentben elítélő nyilatkozatot fogadtasson el a magyarországi politikusok kijelentéseivel kapcsolatban.
Ők ugyanis például Kövér Lászlót, a magyar parlament elnökét is bírálták, aki március 12-én Marosvásárhelyen kijelentette, hogy a Székelyföld területi autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács célkitűzései jogszerűek és korszerűek. A román ellenzéki politikai erők - a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) - azzal vádolták az Országgyűlés elnökét, hogy a román alkotmányt sértő kijelentést tett.
A szenátusban hétfőn csak 39 honatya támogatta az elítélő nyilatkozat napirendre tűzését, 45-en ellene szavaztak, miután a PD-L nevében Cristian Radulescu frakcióvezető a napirendre tűzés ellen foglalt állást. Radulescu szerint a nyilatkozat-tervezet túlzásokat tartalmaz, és annak elfogadása ártana a román többség és a romániai magyar kisebbség viszonyának.
A képviselőház házbizottságában is felvetették a liberálisok a nyilatkozat napirendre tűzését. A képviselőház vezető testülete megbízta a parlament alsóházának külügyi bizottságát, hogy szerdáig készítse el egy ilyen nyilatkozatnak a tervezetét. (mti) Transindex.ro

2012. január 8.

Elutasítják a román pártok az etnikai arányosság elvének beépítését a választási rendszerbe
A román ellenzéki és kormánypártok egyaránt elutasítják Tőkés László európai parlamenti képviselőnek azt a javaslatát, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét.
Tőkés pénteken tett közzé egy Traian Basescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Basescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről.
Ez az elv azt jelentené, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei számára, így a magyar politikai erőknek is, eltörlik az öt százalékos parlamenti küszöböt, és a kisebbségi közösség számarányának megfelelő mandátumot különítenek el a parlamentben. Ezekért a helyekért kizárólag a nemzeti kisebbségek szervezetei – így a magyar politikai szervezetek is – egymással küzdenének meg.
Sever Voinescu, a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke és szóvivője “megdöbbentőnek és viccesnek” nevezte Tőkés javaslatát. Úgy vélte: amennyiben törvénymódosítási javaslatról van szó, az EMNT elnökének nem Románia elnökéhez, hanem a parlamenthez kell fordulnia. Voinescu szerint az etnikai arányosság elve sehol nem létezik.
Cristian Diaconescu, a román kormánykoalíciót támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt elnöke “egzotikusnak” nevezte a felvetést. Szerinte az európai törvénykezésben régóta nincs helye sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációnak, hiszen a pártoknak egyforma eséllyel kell megmérkőzniük egymással a választási küzdelemben. Szerinte elfogadhatatlan, hogy már a választások előtt ismert legyen egy nemzeti kisebbség számára a parlamentben fenntartott helyek száma.
Puiu Hasotti, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője “antidemokratikus aberrációnak” nevezte az ötletet, amit szerinte nem lehet beépíteni a román választási rendszerbe. Catalin Ivan, a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője szerint az arányosság elvét nem csak a nemzeti kisebbségek számára kell biztosítani, hanem Románia valamennyi lakosa számára. A képviselő nem ért egyet az etnikai arányosság elvének bevezetésével, mivel a romániai magyarságot nem érinti hátrányosan a jelenlegi választási rendszer.
Daniel Constantin, a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint Tőkés kezdeményezése nem más, mint egy “kétségbeesett” kísérlet arra, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét a 2012-es választások után is. Constantin szerint ezt a javaslatot sem a felelős román pártok, sem Basescu nem veheti figyelembe.
MTI

2012. augusztus 11.

Ismét hazudott a szociálliberális kormány
Egyértelműen látszik, hogy a székelyföldi megyéken kívül a magyarok lényegesen aktívabbak voltak a Traian Basescu államelnök felfüggesztéséről szóló július 29-i népszavazáson, ami teljes mértékben cáfolja a szociálliberális kabinet rágalomhadjáratát a magyarság ellen.
A romániai népszavazás kapcsán a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) vezetői azonnal a magyarokat hibáztatták a referendum érvénytelensége kapcsán. A nyilatkozatok közül érdemes kiemelni például Puiu Hasotti művelődési miniszter véleményét, aki szerint a magyarokat a „kléruson” keresztül manipulálták, és megnevezte azokat az egyházakat, melyeken keresztül állítólag cselekedtek.
Kovászna megye liberális-demokrata párti (PDL) elnöke, Dan Manolachescu úgy véli, az USL-s kormányzat „gazdasági bojkottal” fog „bosszút állni” Kovászna és Hargita megyén, vagyis kizárja ezeket a megyéket a költségvetési listáról, ahogy azt „a szocialisták már megtették, amikor kormányon voltak”.
Az utolsók
A nyilatkozatok kapcsán az mno.hu annak járt utána, hogy az erdélyi nagyvárosokban, településeken és megyékben lévő részvétel mennyiben igazolja vissza, hogy a magyarok nagy arányú távolmaradása állt a népszavazás érvénytelensége mögött. Az elemzés során a legfrissebb etnikai statisztikákat is fölhasználtuk, hogy minél teljesebb képet kapjunk.
A legalacsonyabb részvétel a több mint nyolcvanszázalékos magyar többséggel rendelkező Hargita megyében volt, ahol 13,59 százalék ment el szavazni. A megyei települési adatokat böngészve egyértelműen látszik, hogy minél nagyobb egy városban vagy faluban a román népesség aránya, annál magasabb a részvétel és az elnök távozását kívánók aránya. Kovásznában hasonló a képlet, a románság magasabb aránya ott is magasabb részvételt generált. Érdekes jelenség
Maros megyében a magyarság aránya 37,8 százalék volt 2011-ben, míg a júliusi referendumon 35,07 százalék ment el. Marosvásárhelyen, ahol 47-48 százalékos a magyarság aránya, 33,22 százalék szavazott, de mindenképpen hiba lenne azt feltételezni, hogy csupán román nemzetiségűek mentek el szavazni a városban. Marosban is jól látszik az a tendencia, hogy minél nagyobb a magyarok aránya egy településen, annál kisebb a választói kedv.
Szatmár megyében 34,5 százalék a magyarok aránya, míg 29,15 százalék ment el voksolni. Ebben a megyében már láthatunk egy érdekes adatot, ami azt mutatja, hogy a magyarok aktivitása nem valószínű, hogy messze elmaradt a románokétól. Szatmárnémetiben 38 százalékos, a megyeinél magasabb a magyarok aránya, de a részvétel egy százalékkal nagyobb volt a szatmári átlagnál.
A románok sem szavaztak
Bihar megyében 25,2 százalék volt 2011-ben a magyarság aránya, ami csupán 9 százalékkal marad el a szatmáritól, mégis 41,35 százalék ment el szavazni, ami észak-erdélyi szinten a legmagasabb volt. Hasonlóan magas részvételi arány jellemezte Szilágy megyét, ahol 23,2 százalékos a magyarok aránya, mégis 38,53 százalék ment el szavazni. Ennek a két megyének a példáján világosan látszik, hogy a Székelyföldön kívüli magyarság lényegesen aktívabb volt, így nem lehet „egy kalap” alá vonni az egész közösséget, ahogyan azt a szociálliberális politikusok teszik.
Ha megnézzük azon erdélyi nagyvárosok részvételi adatait, ahol a magyarok aránya bőven öt százalék alatt van, akkor teljesen világossá válik, hogy a románság nagyarányú távolmaradása vezetett az érvénytelenséghez. Gyulafehérváron 34,96, Nagyszebenben 40, Vajdahunyadon 43,73, Temesváron 34,82, Besztercén 33,20 és Nagybányán 31,55 százalék voksolt. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy az erdélyi románság is igen komoly szerepet játszott abban, hogy Basescu továbbra is elnök maradhat.
Kovács András
MNO

2012. szeptember 29.

Batthyáneum: romániai külügyi replika
A külügyminisztérium szerint nem a tulajdonhoz való jog megsértéséről, hanem a panaszosnak okozott hosszasan elhúzódó bizonytalansági állapotról szól az az ítélet, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében elmarasztalta Romániát.
A külügyi közlemény szerint a CEDO ítéletében amiatt marasztalta el Romániát, hogy hatóságai még mindig nem hoztak olyan döntést, „amelyben akár elutasították volna, akár jóváhagyták volna” a Batthyáneum visszaszolgáltatására vonatkozó kérelmet. Értelmezésük szerint a strasbourgi bíróság csupán azt állapította meg: a panasztevőnek legitim elvárása, hogy rövid idő alatt tisztázzák az ingó és ingatlan javak fölötti tulajdon kérdését.
Úgy látják: a strasbourgi bíróság csupán annak az erkölcsi kárnak a megtérítését szabta meg, amely a hosszasan elhúzódó bizonytalansági állapot miatt érte a panaszost. A tárca szerint továbbá a román államra csupán az a feladat hárul, hogy tisztázza az örökség jogi helyzetét.
Puiu Hasotti művelődési miniszter is megállapította nyilatkozatában: a CEDO nem szabta meg a Batthyáneum visszaszolgáltatását. A miniszter nyomatékosította: a Batthyáneum a tárcának alárendelt Román Nemzeti Könyvtár része, a román állam pedig minden bizonnyal fellebbez a strasbourgi ítélet ellen. A miniszter abbéli meggyőződését is hangoztatta, hogy a Batthyáneum a jogvita lezárása után is a Román Nemzeti Könyvtár része marad.
A CEDO keddi ítéletében kimondta, a román állam az emberi jogokról szóló európai egyezmény tulajdon védelmére vonatkozó cikkelyét szegte meg azzal, hogy 14 év óta nem értesítette a tulajdonát visszaigénylő Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét arról, milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. április 23.

Ismét nemzeti ünnep lesz Romániában a királyság és a függetlenség napja
Elfogadta a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely ismét nemzeti ünneppé nyilvánítja május 10-ét, a román királyság megalakulásának és az ország 1877-ben kikiáltott függetlenségének napját. Romániában a kommunista diktatúra megdöntése óta eltelt negyed évszázadban december elseje, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója volt az ország egyedüli nemzeti ünnepe.
Tavaly január 24-ét, a román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülésének napját is nemzeti ünneppé nyilvánították, így a most elfogadott törvény alapján Romániának három nemzeti ünnepe lesz.
Május 10-ike „rangjának visszaadását" Puiu Hasotti liberális szenátor, volt művelődési miniszter kezdeményezte. Indoklásában rámutatott, hogy május tizedike egyszerre három, a királysághoz kötődő történelmi pillanatot jelképez: az egyesült román fejedelemségek trónjára meghívott Hohenzollern dinasztia uralmának kezdetét (1866), a Török Birodalommal szembeni függetlenség kikiáltását (1877) és a Román Királyság megalakulását (1881) Első Károly megkoronázása révén.
A kezdeményező munkaszüneti nappá is akarta nyilváníttatni május tizedikét, ezt a rendelkezést azonban a képviselőház munkaügyi bizottsága törölte a törvényből, mert a parlament nem hozhat a költségvetési forrásokat igénylő vagy bevételkiesést eredményező jogszabályt a fedezet megjelölése nélkül. A május tizedikei nemzeti ünnep visszaállítását korábban egy másik volt művelődési miniszter, Theodor Paleologu is szorgalmazta, mondván, hogy hiába rendelkezik december elseje hatalmas jelképes töltettel a nemzeti egység megteremtését illetően, ha nem válhat igazi népünnepéllyé a kellemetlen, téli időjárási feltételek miatt. Paleologu szerint a tavaszi időszak sokkal alkalmasabb arra, hogy a ne csak a hivatalosságok vegyenek részt a nemzeti ünnep rendezvényein, hanem az emberek is nagy számban és örömmel csatlakozzanak az ünnepségekhez.  MTI
Erdély.ma

2016. március 22.

Kivonult az RMDSZ-frakció a parlament üléséről
Kivonult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója a román parlament keddi üléséről, tiltakozásul a második világháború előtt és idején tevékenykedő legionárius mozgalom képviselőinek nyilvános védelmezése ellen.
A kétkamarás román parlament keddi együttes ülésén választott új igazgatótanácsot a köztelevízió (TVR) élére. A vita során Aurel Vainer, a zsidó kisebbség képviselője kifogást emelt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Oana Stanciulescu televíziós újságíró beválasztása ellen, amiért műsoraiban legionárius költőket magasztalt.
Miután két liberális szenátor is azzal érvelt, hogy ne „politikai hibáik" alapján ítéljék meg a legionáriusok kulturális érdemeit, az RMDSZ szószólói bejelentették: nem vesznek részt a voksoláson.
Puiu Hasotti volt kulturális miniszter, a PNL szenátora a kifogásolt költő – a „latin vérrel öntözött" Erdélyről írt – egyik versszakát szavalta el a szószékről, azt szemléltetendő, hogy Radu Gyr költészetében „nincs semmi legionárius jelleg". Cristina Anghel, a tavaly alakult új szabadelvű párt, az ALDE frakciójának szenátora azt bizonygatta, hogy a legionárius mozgalom képviselői nem háborús bűnösök, és nem szabad feledésre ítélni az általuk létrehozott kulturális értékeket.
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke az MTI-nek nyilatkozva elismerte: a „szerecsenmosdatást" meglehetősen indulatosan utasította el. Felszólalásában kifejtette: a román parlamentben eltöltött 26 év alatt soha nem találkozott azzal, hogy valaki megpróbálta volna a legionárius mozgalmat védeni, és ezért tisztelte is kollégáit, de ami a keddi ülésen történt, azt elfogadhatatlannak tartja. Az RMDSZ volt elnöke a legionárius mozgalom védelmezőit bocsánatkérésre, a jelöltet pedig kifogásolt műsorai megmagyarázására szólította fel, de miután ez nem következett be, az RMDSZ-frakció úgy döntött, hogy nem vesz részt a TVR igazgatótanácsáról rendezendő voksoláson.
A román parlamentben egyébként tavaly a PNL kezdeményezésére fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amely a legionárius és vasgárdista szimbólumokra is kiterjesztette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek használatának, a háborús bűnösök dicsőítésének tilalmát. A jogszabály megállapítja, hogy a román legionárius mozgalom is fasiszta jellegű szervezetnek minősül.
MTI. Erdély.ma



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék