udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 24 találat lapozás: 1-24

Névmutató: Puskás Zoltán

1996. december 10.

Puskás Bálint Zoltán /sz. 1949, Szováta/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem jogi fakultását végezte, először tanár volt, majd Sepsiszentgyörgyön a kisipari szövetkezetek jogásza volt 1990-ig, ezzel párhuzamosan egyháztanácsos. A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja, több civil társadalmi szervezet megalakításának kezdeményezője. 1994-től a Kovászna megyei RMDSZ elnöke, 1995-től az SZKT alelnöke. A mostani választások eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. A szenátusban a privatizációs bizottság titkára. - Az ifjúságot be kell vonni az RMDSZ-be, mivel jó elgondolásaik vannak, csak nincs aki meghallgassa őket, vallja Puskás Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2000. október 26.

Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megye szenátora visszatekintett politikusi pályájára. Az 1990-es Nemzeti Megmentési Front titkára lett. A marosvásárhelyi események miatti csalódásában visszavonult, azután rájött: jobb, ha az ember az akaratát nyíltan próbálja révbe vinni. Kovászna megyei tanácsos volt 1992-től. 94-től a megyei RMDSZ elnöke lett, 95-ben megválasztották az SZKT alelnökének, és 96-ban szenátori mandátumot szerzett Kovászna megyében. 1998-ban a szenátus titkárának választották az RMDSZ-frakció javaslatára, és azóta is betölti e funkciót. - Nem nevezné kudarcnak az elmúlt négy évet. Pozitívnak tartja a tanügyi törvény megváltoztatását. Nem sikerült elérni a közigazgatási törvény megszavazását a képviselőházban. Meg kellett tanulni minden RMDSZ politikusnak a balkáni politikához viszonyulást. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának a halogatása nagy kudarc. A koalíció nem működött megfelelően. - Puskás Zoltánnak a nyugdíjtörvénynél 37 javaslata volt, amiből 36-ot elfogadtak. /Éltes Enikő: Beszélgetés Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megyei szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2001. június 28.

Puskás Zoltán RMDSZ-szenátor jún. 27-én benyújtott törvénytervezete értelmében az országos levéltárat köteleznék arra, hogy visszaszolgáltassa az egyházaknak azokat a nyilvántartási listákat és (születésekre, keresztelőkre, házasságokra és elhalálozásra vonatkozó) iratokat amelyeket 1945. március 6-1989. december 22. között a kommunista rendszer törvénytelenül elkobzott. /Puskás: Vissza az egyházi irattárat! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2001. december 6.

A szenátus emberjogi bizottsága kedvezően véleményezte a Puskás Zoltán és Márton Árpád által kezdeményezett új ingatlantörvény tervezetet, amely az 1945. márc. 6-a után államosított egyházi ingatlanokra vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ingatlanok természetes állagukban kerülnének vissza a tulajdonosokhoz, anélkül viszont, hogy a bérlőket azonnali kiköltözésre köteleznék. A törvénytervezet kártérítést ír elő arra az esetre, ha az ingatlant már lebontották. /Kedvező vélemény az egyházi ingatlantörvény tervezetéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2006. március 14.

Az RMDSZ a koalíció elé viszi az 1940-es években az „ellenséges vagyonokkal” kapcsolatban született törvények következményei orvoslásának ügyét. A CASBI (Casa de Administrare si Supraveghere a Bunurilor Inamice – Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Felügyelő Pénztár) néven ismert intézmény annak idején sok erdélyi magyar ember vagyonát is zár alá vonta, s ezekre a javakra az 1989-es változás után elfogadott restitúciós törvények mindmáig nem vonatkoznak. Markó Béla kormányfő-helyettes kijelentette, hogy az RMDSZ támogatja azt a tervezetet, amelyet erre vonatkozóan Puskás Zoltán szenátor dolgozott ki, s amely a szenátuson vita nélkül jutott át. Mihai Ungheanu nagy-romániás szenátor a múlt héten kifogásolta, hogy a szenátus hallgatólagosan elfogadta a jogszabályt. /Napirenden a CASBI-vagyonok sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2006. április 11.

1945-ben az ellenséges vagyon elnevezést kiterjesztették a háború alatt és után Magyarországra vagy más államokba elmenekült, tehát Románia határain kívülre került magyar és német nemzetiségű román állampolgárok tulajdonára is. Létrehozták az ellenséges vagyont kezelő pénztárt, a CASBI-t. Az ingóságokról és ingatlanokról készítettek egy leltárt, s ebben a magánépületek mellett bankokat, üzemeket, gyárakat, szövetkezeteket, magyar érdekeltségeket szerepeltettek. A párizsi békeszerződés hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és előírta a vagyonok visszaszolgáltatását tulajdonosaiknak. Ez csak részlegesen történt meg, a CASBI felszámolása után nagyon sok vagyon maradt továbbra is az állam vagy más szervezetek kezelésében. Ez bújtatott államosítás volt. Puskás Zoltán szenátor tervezetet nyújtott be arról, hogy minden CASBI kezelte vagyont szolgáltassanak vissza a jog szerinti tulajdonosnak, vagy ha ez ma már nem lehetséges, akkor fizessenek érte kártérítést. Hallgatólagos elfogadással a szenátuson sikerült átvinni a törvénytervezetet. Azután átkerült a képviselőházba, de itt Puskás Zoltán szenátor leállíttatta, elhalasztatta a tárgyalását. Marosvásárhelyen ugyanis az erdészek elkezdtek a CASBI-vagyonok visszaadása ellen tiltakozni. Többen a Nagy-Románia Párthoz és más román pártokhoz fordultak, a törvényhozásban olyan hangulat keletkezett, amely a törvénytervezet elutasítását hozta volna. Ezért kérte a szenátor a megtárgyalás elhalasztását. A kormány sem helyesli a CASBI-vagyonok visszaadását. Puskás szerint azért, mert azt hiszik, hogy háborús bűnösök vagyonáról lenne szó. Ez nem igaz. Mindennek semmi köze a Gozsdu-vagyonhoz. A Gozsdu alapítványt két állam közötti megállapodás szabályozza, a CASBI-vagyon pedig a Románia határain kívülre menekültek magántulajdona, amelyet az állam csak kezelésre vett át. /Puskás Zoltán Bálint háromszéki szenátor szerint: A CASBI-vagyon visszajár! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

2007. július 31.

Megújulva készül az új színházi évadra a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. A meghirdetett művészeti vezetői állás betöltésére Csurulya Csongor rendező, a társulat egykori színésze bizonyult a legmegfelelőbbnek a versenyvizsgán. A színházi évad végén több színész is távozott a társulattól, a vezetőség tervei közt ezért szerepel még újabb színészek alkalmazása. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója elmondta, az új évad előadásának próbái augusztusban fognak megkezdődni. A következő évad repertoárjában négy tervezett előadás szerepel: Euripidész: Elektra című műve Sorin Militaru rendezésében, a produkcióban az Udvarhely Néptáncműhely is szerepet vállal, John Kander–Foster Ebb: Kabaré című musical (rendező Puskás Zoltán), valamint a Federico Garcia Lorca: Yerma című tragikus költeménye (rendező Csurulya Csongor), végül a mesejáték, A császár új ruhája című produkció Andersen és Jevgenyij Svarc művei alapján, Béres László rendezésében. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Új tagok a Tomcsa társulatnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

2009. február 6.

Február 9-én, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátékával kezdetét veszi az Égtájak Iroda Határon túli színházi estek című népszerű sorozatának 22. szezonja. A „Vendégségben Budapesten” 11. évadának tavaszi idényét az évfordulók jegyében állították össze. Az idén 25 éve annak, hogy Bocsárdi László és barátai megalapították Románia első – és a rendszerváltásig egyetlen – alternatív színtársulatát. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió a magyarországi Anger Zsolt színész-rendező által színre-állított Figaro házassága vígjátékkal és a 3 tánc Beckettre című produkcióval jelentkezik. Januárban ünnepelte 35. születésnapját az Újvidéki Színház, amelyet 1974-ben azért alapítottak meg a Vajdaságban, hogy az akkori konzervatív, főként tájoló feladatokkal megbízott Szabadkai Népszínház mellett a délvidéki magyaroknak lehetőséget biztosítsanak másfajta színpadi igényekre, kísérletekre is. Márciusban a teátrum három előadással érkezik: Lorca Bernarda Alba háza című drámája Radoslav Milenkovics vendégrendezésében, Egressy Zoltán Portugálja az igazgató László Sándor színre állításában, a néhány évig Magyarországon élő Gyarmati Kata visszaszerződött Újvidékre: a Hét nap a világ című „játékát” vajdasági barátai vitték a közönség elé, Puskás Zoltán rendezésében. Áprilisban két előadással ünnepelik a Beregszászi Illyés Gyula Színház 15. születésnapját: Vidnyánszky Attila rendezésében Az ember tragédiája és Cervantes Don Quijote című műve Vidovszky György magyarországi vendégrendezésével. 15 éves a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is, amelyet eredetileg a Népszínház időlegesen megszüntetett magyar tagozatát pótolandó hoztak létre. A szabadkai állandó társulat hamarosan újra működhetett, a Kosztolányi pedig a fiatalok kísérleti műhelyévé vált. Májusban, a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek keretében jelentkeznek. /Darvay Nagy Adrienne: Évfordulók idénye. Határon túli színházi estek Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2009. május 18.

Mindössze néhány percig tartó „kirakat”-versenyvizsgák után kihirdetett győztesekkel pótolják a kormánypártok Székelyföldön az intézmények éléről leváltott magyar igazgatókat – számoltak be a tisztséget ismét megpályázó menesztett igazgatók, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei politikusai. Korodi Attila képviselő elmondta: legutoljára ‘89 előtt történt ilyen mértékű személycsere a megyei intézmények élén. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek, tiltakozó akciókra készülnek, amelyekkel Tischler Ferenc, az Ifjúsági Igazgatóság leváltott vezetője mellett foglalnak állást. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke szerint célzott leváltások történtek. A vizsgák „mímeléséről” számoltak be Háromszéken is, ahol a múlt héten szintén elkezdődött a korábban megszüntetett igazgatói tisztségek betöltése. Miközben zajlik az eddigi magyar intézményvezetők lecserélése, a két kormánypárt háromszéki vezetői sajtótájékoztatójukon úgy nyilatkoztak, hogy a leváltások nem etnikai-, hanem szakmai és politikai alapon történnek. A két kormánypárt helyi vezetője úgy nyilatkozott, hogy megtartják tisztségében Keresztély Irma főtanfelügyelőt, Deme Juditot, az Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, Sikó Barabási Sándor főállatorvost, Puskás Zoltánt, a konkurenciahivatal vezetőjét és Mild Zoltánt, az építkezési felügyelőség igazgatóját, mert ők szakmailag megfelelnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Mímelt versenyvizsgák. Tüntetést szervez az RMDSZ Székelyföldön a magyar igazgatók leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2009. május 19.

Háromszéken csak hat magyar intézményvezető marad tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit, a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állategészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. Az igazgatói leváltások kapcsán Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta: „ilyen méretű tisztogatás még soha nem történt, gyakorlatilag oda jutottunk vissza, ahonnan húsz éve elindultunk”. /Kovács Zsolt: Háromszéken hatan élik túl a hivatalok „magyartalanítását”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2009. május 28.

Két-három tisztségben maradt magyar intézményvezető is jelezte, hogy belépne a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L) állította sajtótájékoztatóján a párt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke. Dan Suciu kifejtette: több magyar igazgató jelezte, hogy belépne a pártba. Hozzátette: a párttagságot senki számára nem tették kötelezővé, így a 2-3 magyar igazgató önszántából jelentkezett. Háromszéken csak hat magyar intézményvezető maradt tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állat-egészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság vezetője, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. /Pártot váltanak a tisztségben maradt magyar igazgatók? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2010. január 13.

Harc a magyar intézményvezetőkért
Évek óta zajlik az intézményvezetői helyek fölötti marakodás, ám mai napig nem tisztázódott egyértelműen: gyakorlatilag hány, úgynevezett dekoncentrált hivatalról döntenek az éppen aktuális kormánypártok megyei vezetői. Az osztozkodási listán általában 39, a prefektúra honlapján 43 szerepel, a különbség a négy katonai jellegű intézmény — rendőrség, csendőrség, katonaság, készenléti felügyelőség — miatt adódik, ezek vezetőiről nem helyben döntenek.
Jelen pillanatban 19 helyen a demokrata-liberálisok által jelölt vezető áll, 18 intézmény élére a szociáldemokraták nevesítettek igazgatót egy évvel ezelőtt. Korábban, a liberális—RMDSZ kormányzás idején 18 magyar és 19 román vezető volt funkcióban, a tavaly év eleji „nagytakarítás" után alig néhány magyar maradhatott a helyén: Keresztély Irma a megyei tanfelügyelőségen, Deme Judit az egészségügyi igazgatóságon, Mild Zoltán az építészeti felügyelőségen, Sikó Barabási Sándor, az állat-egészségügyi hivatalban, Puskás Zoltán a konkurenciahivatal élén és Bartók Botond, akit több éve az SZDP jelölt művelődési főfelügyelőnek. A kormánybiztosi hivatal honlapjáról kiderül, néhány kevésbé jelentős poszton, például a gépjármű-nyilvántartási hivatal (RAR), illetve az életjáradék-iroda vagy a talajjavító hatóság megyei kirendeltségeinek élén is magyar szakember szerepel.
A demokrata-liberálisok és az RMDSZ közötti osztozkodást az elmúlt napokban, hetekben a nulláról kezdték, a szövetségnek nem az SZDP távozása után üresen maradt posztokkal kell beérnie, hanem elemzik az összes intézmény helyzetét. Az RMDSZ célkitűzése, hogy az egy évvel ezelőtti 18 helynél többet szerezzen meg, Tamás Sándor megyei elnök szerint erre most nagy esély mutatkozik, de hosszú távon törvény segítségével kívánják az etnikai arányosságot érvényesíteni a kormánynak alárendelt intézmények élén. Hivatalokról, személyek nevéről egyelőre sem a román, sem a magyar fél nem nyilatkozik, a megkérdezettek csak annyit árultak el: lesznek nagy meglepetések.
Az elmúlt tíz évben a RMDSZ-nek még az ötvenszázalékos magyar arányt sem sikerült elérnie a kormánynak alárendelt intézmények élén. 2001-ben 60 százalék volt a románok aránya, 2008 decemberében pedig 54 százalék, jelenleg a hivatalok élén álló vezetők alig 23 százaléka magyar.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. június 28.

Kisvárdai díjeső erdélyieknek
Díjkiosztó ünnepséggel és a budapesti József Attila Színház Kétszer vagy fiatal című előadásával véget ért a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválja.
Volt nagyon jó és kevésbé jó előadás, sok eső, még több szúnyog és jó hangulat. Bemutatkoztak tehetséges színészek, és láttunk okos rendezéseket. Idén is számos díjat az erdélyiek zsebeltek be – jogosan. A fesztivál utolsó versenynapján a szatmáriak mutatták be a Három nővér című előadást Keresztes Attila rendkívül érdekes, izgalmas rendezésében, kiváló színészi alakításokkal.
Volt nagyon jó és kevésbé jó előadás, sok eső, még több szúnyog és jó hangulat. Bemutatkoztak tehetséges színészek, és láttunk okos rendezéseket. Idén is számos díjat az erdélyiek zsebeltek be – jogosan. A fesztivál utolsó versenynapján a szatmáriak mutatták be a Három nővér című előadást Keresztes Attila rendkívül érdekes, izgalmas rendezésében, kiváló színészi alakításokkal.
A felvidéki Gál Tamás A nagyidai cigányok című fergeteges egyéni műsora mindenkit meggyőzött arról, hogy tehetséges, humorral megáldott színész. A főiskolások versenyen kívül szerepeltek és kiderült, mind az újvidéki akadémián, mind a marosvásárhelyi színi egyetemen néhány nagyon tehetséges fiatal döngeti Thália templomának kapuit.
A díjkiosztó ünnepségen jelen volt George Pataki, New York város volt kormányzója, aki rögtönzött beszéddel üdvözölte a fesztiválon résztvevő művészeket, Kisvárda városát és polgármesterét, ő ugyanis a közelben született. Szülei a kisvárdai katolikus templomban fogadtak örök hűséget egymásnak. Szőcs Géza kulturális államtitkár, a fesztivált záró beszédében megígérte, hogy a magyar állam költségvetésében elkülönített összeget szánnak a határon túli magyar színházaknak. Szombaton este mindenki úgy búcsúzott egymástól: jövőre veletek ugyanitt.
A fesztivál idei díjai és díjazottai
A Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiváljának díjai a szakmai zsűri döntése alapján:
Életműdíj: Halasi Erzsébet, színművész – Nagyváradi Szigligeti Társulat; Életpálya-díj: Kolár Péter, igazgató – Kassai Thália Színház; a Nemzeti Erőforrás Minisztérium díja: A mizantróp – Rendező Bocsárdi László (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); a Szülőföld Alap díja megosztva: 20/20, rendező Gianina Cărbunariu Marosvásárhelyi Yorick Stúdió); Liliom – rendező: Victor Ioan Frunză (Csíki Játékszín); Szabolcs–Szatmár–Bereg megye díja: Három nővér – Rendező: Keresztes Attila (Szatmárnémeti Harag György Társulat);
Kisvárda város díja: A dög – Rendező: Kiss Csaba (Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat); a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán való részvétel: az Ahogy tetszik előadás alapján a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház; a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza különdíja: Az ember tragédiája – rendező: Kokan Mladenovic (Újvidéki Színház); A legjobb szórakoztató előadás: Ájlávjú – Rendező: Puskás Zoltán (Temesvári Csiky Gergely Színház);
Legjobb férfi főszereplő: Pálffy Tibor (A mizantróp – Alceste, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); Legjobb női főszereplő: Kicsid Gizella (A mizantróp – Céliméne, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); Legjobb férfi mellékszereplő: László Csaba (A dög – Pisti – Tompa Miklós Társulat); Legjobb női mellékszereplő: Vincent Natális (Safe House – Mami, Szabadkai Népszínház);
A Duna Televízió különdíja: – portréfilm a Duna TV Kézjegy című sorozatában Magyar Attila, igazgatója – az Újvidéki Tanyaszínház teljesítményének elismeréséül.
Teplánszky Kati-díj – a legígéretesebb fiatal színész – megosztva: Veress Albert és Benedek Ágnes, a Liliom című előadásban nyújtott alakításukért. (Csíki Játékszín); Dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díja: Gál Tamás – A nagyidai cigányok című előadásáért (Dunaszerdahelyi Epopteia Társulás Műhely).
Simon Judit, Kisvárda
Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 30.

Eddigi leghosszabb erdélyi turnéjára indul a temesvári magyar társulat
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hagyományaihoz híven idén is erdélyi turnéra indul. A temesvári magyar társulat május 2-19. között eddigi leghosszabb erdélyi körútjára készül, amelynek során négy elõadásukat hét erdélyi város közönsége láthatja. 
A turné töretlensége az elmúlt évek során gyûjtött tapasztalatoknak és az évrõl évre növekvõ érdeklõdésnek köszönhetõ. A vendégszereplések kitûnõ lehetõséget biztosítanak arra, hogy a közönség betekintést nyerjen a temesvári magyar színház munkájába.
Az idei turné alkalmával a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi közönség megtekintheti az idei évad három népszerû elõadását: Veszedelmes viszonyok, Mellékhatások, Zián és Kopik, illetve a 2008/2009-es évad Amor omnia címû nagysikerû produkcióját.
A Zián és Kopik címû gyermekelõadás - Palocsay Kisó Kata rendezésében - a legkisebbeknek szól Gyergyószentmiklóson 2-án, Kézdivásárhelyen 3-án, Csíkszeredában 10-én, Marosvásárhelyen 12-én, Kolozsváron 16-án, valamint Székelyudvarhelyen 19-én.
A Mellékhatások címû stúdióelõadás - Katona Gábor rendezésében - fiataloknak, idõsebbeknek egyaránt elgondolkodtató és szórakoztató lesz Gyergyószentmiklóson 2-án, Kézdivásárhelyen 3-án, Sepsiszentgyörgyön 4-én, Marosvásárhelyen 17-én, valamint Székelyudvarhelyen 19-én.
Veszedelmes viszonyok címmel - Puskás Zoltán rendezésében - egy izgalmas musicalt láthatnak majd Csíkszeredában 9-én és Marosvásárhelyen 11-én.
Az Amor omniát - Peter és Zheni Pashov csodálatos árny- és fényjátékát - eddig itthon és külföldön is egyaránt nagy sikerrel mutatta be a temesvári magyar társulat. Töretlen sikerét bizonyítja a székelyudvarhelyi 5. Tánc tavasza fesztiválon való részvétel május 18-án.
További részletek a színház weboldalán: www.tm-t.ro. Jegyek elõvételben az elõadások helyszínein igényelhetõk.
Nyugati Jelen (Arad)

2012. március 28.

Nyelvőrző – „s midőn az ember érti már / sorsának szent zenéjét, / ajkát szavakra nyitja meg, / hogy mások is megértsék”
Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny, XVII. országos szakasz
Március 23-án, pénteken kezdődött, és egész hétvégén zajlott Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny XVII. országos szakasza, amelynek mottója a címben idézett Csanád Béla-versrészlet volt, házigazdája pedig hagyományosan az Apáczai Csere János Elméleti Líceum. A versenyt azon iskolák diákjai számára hirdették meg, ahol beszédművelő körök működnek; a felhívás sikeresnek bizonyult, hiszen Erdélyből és a Partiumból 19 beszédművelő kör képviseletében 80, a magyar nyelvet szerető nyelvművelő diák és felkészítő tanára vett részt a vetélkedőn.
Késő délután a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében újra felcsendült a Szivárvány havasán című népdal, az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny ünnepi nyitánya. A gyönyörű, sokakat megható népdalt ezúttal Csüdöm Tímea, az Apáczai-líceum XI. osztályos tanulójának előadásában hallgathattuk meg, majd Adorjáni Zoltán lelkész, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dékánjának áhítata következett. Lászlóffy Aladár Nyelvében él... című írását Szabó Eszter harmadéves bölcsészhallgató adta elő.
A rendezvényt Egyed Emese, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének professzora, a Georgius Aranka Társaság elnöke nyitotta meg, aki a meghívottak köszöntése után a bírálóbizottság tagjait mutatta be. A Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium képviseletében Várady Izabella magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős szakreferens méltatta a rendezvényt, kitérve a helyes beszéd fontosságára.
„Az anyanyelv szabaddá teszi a gondolatot”
A vendéglátók nevében Vörös Alpár iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy jó érzés erdélyi magyarnak lenni. Wacha Imre, Lőrincze Lajos-díjas főiskolai docens Pál apostolt idézve arra biztatott mindenkit: szeressük anyanyelvünket, hiszen „szavam lehet zengő érc vagy pengő cimbalom, ha szeretet nincsen én bennem, semmi vagyok”. Az anyanyelv örömet szerez, ha sokféleképpen használják, szabaddá teszi a gondolatot, fűzte hozzá. A megnyitó befejező mozzanataként megzenésített verseket és zsoltárokat adott elő a Református Kollégium kórusa.
Másnap, szombaton reggel 8 órakor vette kezdetét a vetélkedő a vendéglátó líceum három tanteremében. Az Édes anyanyelvünk kategória résztvevői nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási, illetve stilisztikai feladatokat kaptak; a Szép magyar beszéd versenyzőinek szövegjelöléssel, szövegértéssel és értelmezéssel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk; a Versben bujdosó kategóriában indulók kreatív szöveggyakorlatokkal, versírással próbálkoztak (mindhárom kategória két, illetve három fordulóból, egy írásbeli és egy vagy két szóbeli próbából állt). A feladatok megoldására két óra állt rendelkezésre; ezalatt a tanároknak, meghívottaknak Keszeg Anna és Zörgő Noémi, a BBTE oktatói(Képi retorikák: a vizuális írástudás alapjai), továbbá Virginás Andrea, a Sapientia EMTE adjunktusa (A sztori világa – mindennapi történeteink) tartott előadást, majd elkezdődött a Georgius Aranka Társaság Közgyűlése.
Szóban is helyt kellett állniuk
Az Édes anyanyelvünk versenyzőinek egyet-egyet kellett kiválasztaniuk a megadott témák közül, majd rövid felkészülési idő után a bírálóbizottság és a közönség előtt beszéltek azokról. A Szép magyar beszédben résztvevők egy előkészített, szabadon választott szöveget olvastak fel, majd első olvasatban tolmácsolták Wacha Imre írását. A Versben bujdosókategória versenyzőinek egy-egy előre megtanult verset kellett előadniuk, itt Dsida Jenő és József Attila versei közül válogathattak. Ezt követően a IX–X. osztályos diákok Orbán Ottó Érdeklődő, a XI–XII. osztályosok pedig Somlyó GyörgyA múzsa csókjai – mint isten útjai – kiszámíthatatlanok P. J.-nek című versét szavalták el.
A délelőtti próbák után a versenyzők felszusszanhattak, a bírálóbizottságok tagjai pedig munkához láttak. Délután elhangzott a Táborba hívó szó, és a tavalyi III. Aranka-tábor vetítettképes összefoglalóját is megtekinthettük. Ezután az Édes anyanyelvünk kategória kiértékelésével kezdődött a szakmai elemzés: mint kiderült, az írásbeli nyelvhasználati feladatai okoztak ugyan némi fejtörést a diákok többségének, a nyelvtani résznél azonban jól teljesítettek. A szóbeli kiértékelésénél Keszeg Anna a beszéd közbeni nonverbális kommunikációt emelte ki pozitívumként, illetve a szövegre figyelésre intette a versenyzőket.
A Szép magyar beszéd verseny szövegértelmezési feladatának értékelését Siposné Virág Erzsébet tartotta, majd Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnökeismertette a szövegjelölési példamondatok helyes megoldásait. A Versben bujdosó kiértékelésén megtudtuk, hogy a fiatalok többsége számára az utolsó feladat bizonyult a legnehezebbnek, amelyben Balassi-strófát használva kellett háromszakaszos verset írniuk, kedvenc énekesükről. A szóbeli fordulóról Albert Júlia színművész számolt be, a hanghordozás és a légzés fontosságát hangsúlyozva. A kiértékelő záró mozzanataként Lestyán Attila, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum XI. osztályos tanulója Dsida Jenő Hulló hajszálak elégiája című költeményét szavalta el.
A hosszú versenynapot musical zárta, a Frank L. Baum műve nyomán Zalán Tibor átdolgozásában készült, Puskás Zoltán által rendezett Óz, a nagy varázsló című előadás, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban láthattunk.
„Nyisd ki a szemed, s figyelj, nagy erővel…”
Március 25-én, vasárnap reggel került sor a díjak kiosztására és a záróünnepségre. Ferenczes István Szerelmes vers című művét Buchman Wilhelm, a Református Kollégium XI. osztályos tanulója adta elő elsőként. Egyed Emese elmondta: kellemes együttlétet, sikeres versenyt tudhatunk magunk mögött, ami nem csoda, hiszen az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny a szakmai együttlét lehetősége.
A magyarországi küldöttség részéről Kerekes Barnabás méltatta a rendezvényt, kifejtve: napjaink modortalansága, igénytelensége, durvasága ellen kellene összefognunk, hogy megőrizhessük, „ami még emberi ebben a világban”. Szavaira rímelt a két legutóbbi magyarországi anyanyelvi tábor útravalóul idézett jelmondata: „Építsünk hidat, tiszta szavakból, határok fölé” valamint: „Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni”. A tanár úr szavait a díjkiosztás követte; az értékes jutalomkönyvek mellett az Édes anyanyelvünk első kilenc helyezettje és a Szép magyar beszéd első tíz helyezettje részt vehet a Kárpát-medencei döntőn, Sátoraljaújhelyen, illetve a győri Kazinczy-versenyen. Várady Izabella köszönetet mondott a résztvevőknek és szervezőknek, majd kiemelte: a visszatérő versenyzők azt bizonyítják, hogy a diákok magukénak érzik az Aranka-vetélkedőt.
Befejezésül Márai Sándor Figyelj című írását idézte Vörös Alpár: „Ne akarj nagyon szépet, sem különösen meglepőt, sem vészesen egyénit és eredetit mondani. Nyisd ki a szemed, s figyelj, nagy erővel. Aztán hunyd be a szemed, és emlékezz, nagy erővel. Aztán hallasz egy hangot, látsz egy arcot vagy egy tájat, valami dereng… Akkor írjál nagyon lassan, gondosan. A többit bízd Istenre.”
TÖRÖK KAROLA
Szabadság (Kolozsvár)

2014. szeptember 11.

Eseményekben gazdag évad a KÁMSZ-ban
Bemutatókban, vendégszereplésekben és kiegészítő programokban gazdag évad elé néz a Kolozsvári Állami Magyar Színház: október 4-én mutatják be Georges Feydeau Vidéki jegyesek című bohózatát a nagyszínpadon (rendező: Alexandru Dabija), majd másnap a Szlovéniában élő Nona Ciobanu Aki elzárja az éjszakát című, kétszereplős darabját láthatja a közönség a stúdióteremben, Györgyjakab Enikővel és Viola Gáborral (r.: Nona Ciobanu). Tompa Gábor igazgató tegnap délelőtt, az intézmény emeleti előcsarnokában tartott sajtótájékoztatón kifejtette: kiemelkedő eseménynek ígérkezik a november 26-a és december 7-e között zajló Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál – amelynek témája: „a test történetei” –, az évad második felére pedig további nyolc nagyszínpadi és stúdiótermi produkció bemutatóját tervezik.
Köztük van A dzsungel könyve című musical is, amelyet az újvidéki Puskás Zoltán, a nagysikerű Óz, a nagy varázsló rendezője visz színre.
FERENCZ ZSOLT, Szabadság (Kolozsvár)

2015. május 29.

Kinyílt A dzsungel könyve
Igencsak el vagyunk kényeztetve – jutott eszembe, amikor a Kolozsvári Állami Magyar Színház beharangozta A dzsungel könyve musical bemutatóját (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál, rendező: Puskás Zoltán). Világvárosok vannak abban a helyzetben, hogy ugyanazt a darabot több helyi társulattól, különböző rendezői világokból fakadó többféle koncepcióban lássák, alig pár százezres lakosú erdélyi városok nemzeti kisebbségeinek többnyire nincs ilyen kiváltságos szerencséjük.
A dzsungel könyve igencsak népszerű Kolozsváron. Évekkel ezelőtt a magyar iskolák közösen mutattak be részleteket a musicalből. Az utóbbi egy évben szintén amatőr diáktársulattól, az Apáczai-líceum vegyeskara tinédzsereinek alakításában láthattuk több alkalommal a sétatéri színpadon, legutóbb az opera karácsonyi előadásaként, nagy sikerrel. Jó néző-bemelegítés volt ez a színházi produkcióra, sokan kívülről fújják már a dalokat – nagyon vártuk a dzsungelt úgy, ahogyan profi színésze(in)k tudják tálalni.
Kerekes Edit
Szabadság (Kolozsvár)

2015. szeptember 9.

Évadkezdés a temesvári színháznál
A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban az elmúlt évekhez hasonlóan a 2015/2016-os évad is a haladás, a megújulás és a kísérletezés jegyében indul, olvasható az intézmény közleményében. A nagyterembe és a stúdióba tervezett bemutatók mellett műsoron marad a színház elmúlt évadban futó összes előadása is. Vendégszereplések tekintetében is sokszínű programokat kínál a színház, a szervezők táncszínházi előadásokkal, egyéni estekkel és külföldi stúdióelőadásokkal várják az érdeklődőket.
Fesztiválszereplések tekintetében úgy tűnik, hogy míg tavaly a Futótűz és a Moliendo Café, idén a Koldusopera az abszolút befutó, hiszen szeptembertől decemberig több mint öt meghívásnak kell eleget tennie, Gyergyószentmiklóstól, Bukaresten és Budapesten át Uzice-ig. De fesztiválmeghívást kapott a színház összes, jelenleg futó gyerek- és bábelőadása is, szeptember 12-én Bukarestben a Ţăndărica bábszínház 70. születésnapja alkalmából megrendezése kerülő fesztiválon az Apakaland kerül bemutatásra, majd október folyamán a nagyváradi Fux Feszt magyar bábos találkozón A hétfejű tündér, A csomótündér és azApakaland is látható lesz. Az ősz folyamán további két nemzetközi fesztiválon mutatkozik be a Manipulációk is: először Ljubljanában az Exponto-n, majd a szabadkai Desiré fesztiválon, de szeptember folyamán Zágrábban is látható majd az előadás.
Az évad első bemutatójára, amelynek próbái már augusztus folyamán elkezdődtek, október 2-án kerül sor. A Mucsi Zoltán nevével fémjelzett stúdióelőadás Vaszilij Szigarjev kortárs, orosz drámaíró Guppi című szövege nyomán jön létre. A háromszereplős tragikomédia egy megfeneklett házasság utolsó, mindent eldöntő napjába enged betekintést. A Pása (Kiss Attila), Tamara (Nagy Dóra) és Ljonya (Aszalos Géza) közötti viszonyok sokszor abszurdba forduló szövedéke egyszerre idézi a bohózatok könnyedségét és a 20. századi ember magányát.
Puskás Zoltán rendező idén egy igazi világklasszissal tér vissza Temesvárra. James Rado, Gerome Ragni és a zeneszerző Galt MacDermot világhírű musicalje, a Hair várhatóan november végén kerül színpadra. Folytatva a nagytermi bemutatók sorát, február közepén egy Radu Afrim rendezte pszichológiai dráma temesvári változatát látatják majd az érdeklődők. Peter Shaffer Equus című szövegének és Radu Afrim merész színházi nyelvének és megosztó világlátásának találkozásából kétségkívül izgalmas színházi produkció születik majd. Boris Liješevič szerbiai rendező, akinek A varázsló című előadását a 2015-ös Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozón láthatta a közönség, Márai Sándor szövegekből felépített produkció létrehozására készül. Az új évad utolsó nagytermi bemutatója, a méltán elismert, a TESZT-en is több alkalommal megfordult Urbán András nevéhez kötődik. Az általa rendezett előadás, amelyben a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színművészei is közreműködnek, a 2016-os Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó első napján kerül majd bemutatásra.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. szeptember 29.

Az Aradi Magyar Napok színházi rendezvényeinek nyitánya
Olvadó jégcsapok – a Kárpát-medencei magyarság sorsáról
Vasárnap (az ősz bekövetkeztével immáron) késő délután, 18 órakor az Aradi Bábszínházban kivételes színházi produkcióra került sor az Aradi Magyar Napok keretében. A „kivételes” jelző pedig egyrészt az egyfelvonásos (jó egyórás) darab témájára vonatkozik, másrészt arra, hogy (tudomásom szerint) először szerepelt lendvai színházi produkció aradi színpadon.
Őszintén szólva nem csodálkoznék nagyon, ha a bábszínház nézőterét úgy jó háromnegyedig megtöltő (és a végén a fellépőket, a lendvai Egy & Más Vándorszínház – teljesen amatőr, azaz fellépéseiket semmivel sem honoráló – tagjait megérdemelt vastapssal köszöntő) közönség egy része feltette volna magának – másoknak talán kevésbé, tájékozatlanságát palástolandó – a kérdést: hol is van Lendva? Szerbiában, Szlovákiában, Horvátországban? Szlovénia – az Ausztriával, Olaszországgal, Szerbiával határos – kicsiny EU-s ország, mondhatni a magyarság nyugati végvára, szerintem csak a legtájékozottabbak körében merült volna fel. (Zárójelben: őszinte elégtételemre szolgálna, ha az előző mondatot az olvasók zöme, legalább jelentős része a szerző tudatlanságból eredő eszmefuttatásának értékelné.)
A vasárnap esti eseményre visszatérve: az Olvadó jégcsapok a 2003-ban egy pécsi (magyarországi) kiadónál azonos címmel megjelent Göncz László- regény színpadi adaptációja. Az adaptáció önmagában nem újdonság, hisz sikeres prózai írásokat számolatlanul alkalmaztak színpadra. Esetünkben ami érdekes: a szlovéniai író regényét magyarországi dramaturg (Gyarmati Kata) alkalmazta, zentai rendező (Újvidék, Szerbia) születésű, a szabadkai, újvidéki színház tagja, Puskás Zoltán vitte színpadra. Mindez – a különböző országokból származó alkotók összefogása – lehetne akár a véletlen műve is (egy kiváló irodalmi alkotást, általában, előbb-utóbb felfedeznek), de ez esetben arról van szó, hogy a darab körül bábáskodók rájöttek: itt egy, a kisebbség számára megkülönböztetett fontosságú ügyről, a Kárpát-medencei magyarság utóbbi százéves sorsának megjelenítéséről és problémáiról van szó.
Ha a darabban, egy adott pillanatban, nem történik (röpke) utalás Szlovéniára, nem tudnánk, hol játszódik a cselekmény. Játszódhatna bárhol a Kárpát-medencében, ahol a száz éve bekövetkezett világégés elszakította a magyarságot anyanemzetétől, anyaországától, egyéni és kollektív tragédiákat okozva. A konkrétumok, valamelyest, talán – egy-két árnyalatban – különböznek, a lényeg azonban változatlan. Az alapjául szolgáló regényből kiinduló darab érdeme, hogy ezt a folyamatot művészi eszközökkel, meggyőzően állítja a néző elé.
A magam részéről nagyon érdekelne, mit szólnának a többségi – szlovák, szerb, horvát, román, szlovén stb. – nézők ehhez a darabhoz, felvetéseihez, amelyek, alapvetően, a népek, nemzetiségiek közötti megbékélés eszméit hirdetik.
Aligha fogom megtudni, bár valóban kíváncsi lennék rá.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

2015. november 27.

Hair-bemutató a magyar színházban
„Egy korszak, egy életérzés, egy generáció, kiáltványa”
Egy korszak, egy életérzés, egy generáció, kiáltványa. Minden idők talán legismertebb és legkultikusabb musicaljének bemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Galt MacDermot – James Rado – Gerome Ragni Hair című musicaljének temesvári változatát Puskás Zoltán rendező jegyzi.
A szinte mindenki által Milos Forman világhírű filmjéből ismert történet eredeti, Broadway változata elevenedik meg november 29-én a temesvári társulat előadásában. Az 1967-ben született musical a hippi kultúra, a szexuális forradalom és egy új színpadi műfaj, a rock-musical egyetemes jelképeként írta be magát a világ színháztörténetébe. A vietnami háború ellenpropaganda darabjaként is ismert alkotás, bár bizonyos értelmezések szerint tipikusan 20. századi amerikai történet, magjában és mondanivalójában nagyon is mainak és univerzálisnak tekinthető.
Ezt az egyetemességet igyekszik megragadni Puskás Zoltán rendezése is, oly módon, hogy miközben szigorúan betartja az eredeti darab diktálta rendezői és dramaturgiai lépéseket, szinte észrevétlenül szövi át ezeken a jelen társadalmi-, politikai problémáit, a személyes és kollektív történelem feldolgozásának lehetőségeit.
Az Áj Láv Jú és a Veszedelmes viszonyok után Puskás Zoltán vajdasági rendező harmadszor tér vissza Temesvárra, ahol állandó munkatársaival Gyenes Ildikó koreográfussal és Ledenják Andrea jelmeztervezővel közösen állították színpadra a Galt MacDermot – James Rado – Gerome Ragni nevével fémjelzett világhírű musicalt. Az előadás létrejöttében közreműködött még Mihai Donici temesvári építészmérnök, mint díszlettervező, zenei munkatársakként pedig Konrád Csaba és Roxana Ardeleanu.
A rendező elmondása szerint a temesvári magyar színház társulata nagyszerű partner a zenés előadások színrevitelében. Úgy véli, előadásával sikerült túllépnie a film miatt támasztott elvárásokon, egyszersmind amerikaiból európaivá és maivá gyúrnia a történetet.
A bemutató előadásra november 29-én vasárnap este 7 órától kerül sor, a következő előadásra pedig december 2-án várnak minden érdeklődőt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék