udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 445 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-445

Névmutató: Répás Zsuzsanna

0. szeptember 29.

Egységes nemzetpolitikai stratégián dolgoznak
Az egyes szaktárcák nemzetpolitikai elképzelései és a támogatáspolitika mellett a kormányközi vegyes bizottságok újraindulása kerül napirendre a magyarországi nemzetpolitikai tárcaközi bizottság munkacsoport-ülésén szerdán, a Budapesten – mondta Répás Zsuzsanna az MTI-nek.
Mint a nemzetpolitikai helyettes államtitkár kifejtette: minden tárcától kérték, hogy készítsenek nemzetpolitikai stratégiát, és ezeket vitatják meg első helyen. Megnézik, melyek azok a közös szempontok, amelyeket mindegyikben szerepeltetni kell, s ennek alapján fogják az átfogó, egységes koncepciót kidolgozni várhatóan egy éven belül.
Alaposan kimunkált nemzetstratégiát szeretnének megalkotni, amire évtizedes távlatban is lehet tekinteni – foglalta össze Répás Zsuzsanna.
Kicserélik továbbá az információkat támogatáspolitika kérdéskörében, a cél ugyanis egy egységes nyilvántartási rendszer kialakítása a jövő év elejére. Ekkorra pontosan szeretnék látni melyik tárcánál, milyen összegek mennek határon túli célokra – közölte.
A helyettes államtitkár elmondta: napirendre kerül még a kormányközi vegyes bizottságok munkájának újraindítása is, és áttekintik, hogy az egyes tárcákat melyik vegyes bizottság érinti.
Répás Zsuzsanna felidézte, hogy júliusban előkészítő ülést tartott a bizottság. Mint elmondta, most nem plenáris, hanem munkacsoporti ülést tartanak, amelyre a tárcáktól a nemzetpolitikai ügyekért felelős szakembereket várják.
Kiemelte: az eddigi gyakorlattal szemben nem százas nagyságrendben fognak tárcaközi bizottságok működni, hanem csupán három ilyen testület lesz.
A kormány augusztus 27-i hatállyal hozta létre a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot (NPTB) „a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolása érdekében”. A bizottság elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára
MTI

2000. február 15.

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

2003. március 17.

Verestóy Attila RMDSZ-szenátusi frakcióvezető erélyes fellépése nyomán a Brassó megyei RMDSZ vezetői úgy döntöttek, Répás Zsuzsa, a Fidesz - Magyar Polgári Párt külügyi tanácsadója nem olvashatja fel azt a beszédet, amit Németh Zsolt Fidesz-alelnök készült a brassói közönség előtt elmondani. Répás Zsuzsa elmondta, Németh Zsolt a délelőtt folyamán részt vett a kézdivásárhelyi és kovásznai ünnepségeken. Nem készült azonban a székelyföldi márciusi télre, és estére lebetegedett. Ezért kérte fel Répás Zsuzsát, hogy olvassa fel beszédét. "Amikor a színházba értem, Verestóy Attila szenátor kivörösödött fejjel kezdett kiabálni, hogy nem fogjuk tönkretenni az ő ünnepségüket, és hogy én nem fogok semmit felolvasni - idézte a történteket. - Én nem vagyok hozzászokva, hogy velem artikulálatlanul ordítozzon valaki. Ez nálunk nem stílus. Pláne nem ordítoznak egy nőre." Répás Zsuzsa elmondta, azt kérte, hogy a brassói meghívók döntsék el: igényt tartanak-e meghívottjuk, Németh Zsolt beszédére akkor is, ha a politikus nem tudja azt személyesen felolvasni. Verestóy szenátor többszöri üvöltözése nyomán a nemleges döntést végül Szakáll András ügyvezető elnök hozta meg. A szenátor kiabálása az előadást is megzavarta. "Nagyon sokan voltak a teremben, ezért az ajtókat nyitva hagyták, s így a terem fele végighallgathatta az egész veszekedést - jelentette ki kérdésünkre Márk Attila előadóművész. - Ez rányomta a bélyegét az egész műsorra. A színpadon is érződött a politikusok által kreált feszültség. Még Vikidál Gyula is azt mondta, ilyen méretű ünneplés esetében ilyesminek nem szabad előfordulnia." Verestóy Attila telefonon felhívta Gazda Árpád újságírót, közölve, nevetségesnek tartja azt a vádat, hogy ő akadályozta volna meg Német Zsolt beszédének elhangzását. "Németh Zsolt eljött Brassóig, de nem jött el a színházba. Utólag pedig elég érthetetlen módon beküldte a titkárnőjét a szöveggel. Nyilván a rendezők döntötték el, hogy Németh Zsolt üzenetét nem olvashatják fel. Ezt a döntést én nagyon helyesnek találtam" - jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Botrány Brassóban. Verestóy Attila letiltotta Németh Zsoltot? = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Brassóban, márc. 15-én, az 1848-as megemlékezések keretében nem engedték meg az ünnepségről rosszulléte miatt távolmaradt Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság alelnöke kolléganőjének, hogy felolvassa annak beszédét. Későbbi nyilatkozatában Németh Zsolt elmondta, Verestóy Attila volt az, aki megtiltotta a beszéd felolvasását, az RMDSZ szenátora viszont úgy nyilatkozott, Németh személyes felszólalására várt, hiszen szeretett volna reagálni az abban foglaltakra. /Betiltott Németh Zsolt-beszéd Brassóban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./

2010. május 27.

Kormányátalakítás – támogatta Semjén Zsolt kinevezését a külügyi bizottság
Támogatta Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterré történő kinevezését csütörtöki ülésén az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. A leendő miniszterelnök-helyettes az ülésen bejelentette: a kormány határozott szándéka, hogy még a nyáron összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT).
A testület 18 igen és két nem szavazattal hagyta jóvá kinevezését, a nem szavazat a szocialistáktól érkezett.
Semjén Zsolt a meghallgatásán elmondta, a magyar állam alapvető küldetése, hogy a világon bárhol éljenek magyarok, a megmaradásukat biztosítsa. Ennek fundamentumait tették le az állampolgárságról és a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel.
A leendő miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet összehívása még a nyáron. A MÁÉRT-re szükség van, ez egy olyan intézményes forma, amelyik kiválóan működött - mondta.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke kiemelte: az a helyes, ha a MÁÉRT ismét működni fog, ugyanakkor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is fenn kívánják tartani. A kettő nem áll egymással szemben, más típusú küldetésük van, erősítik egymást - mutatott rá.
Szólt arról is, hogy önálló államtitkárság foglalkozik majd a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel, amelyet Répás Zsuzsa vezet majd. Arra törekednek, hogy élő kapocs legyen az anyaország intézményrendszere és a határon túli magyarság között. Az államtitkárságnak többnek kell lennie, mint a határon túli magyar szervezetek kifizetőhelye, arra törekednek, hogy a helyi szervezeteket, közösségeket közvetlenül is támogassák - fogalmazott.
Kijelentette: a Szülőföld Alapot meg kell tartani és meg kell erősíteni, ide kell összevonni a határon túli magyarságot illető támogatásokat. Abba a vitába azonban nem kívánt belemenni, hogy az elnevezése mi legyen. Személyes véleménye az, ha már névváltoztatásról van szó, akkor Eszterházy János felvidéki politikusról kellene elnevezni.
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy szeretnének egy adott ország népszámlálásánál a magyar identitást segítő kampányt folytatni, s szükségesnek tartotta a határon túli magyarok számára nemzeti jogvédő iroda létrehozását is. Utóbbi kapcsán kiemelte: a határon túli magyarság védelme sokszor gyenge, és biztonságérzetüket növeli, ha tudják, az anyaország mögöttük áll. Az iroda a világ felé jelezné, ha magyarokat a világon bárhol bántanak, és konkrét jogi segítséget is nyújtana a hozzá fordulóknak. Hangsúlyozta: a határon túli magyar pártokat, szervezeteket támogatják autonómiatörekvéseikben.
A leendő miniszterelnök-helyettestől fideszes politikusok többek között azt kérdezték, mit kíván tenni határon túli magyar felsőoktatás támogatása területén, hogyan képzeli az együttműködést a külügyi tárcával, a szórványmagyarság számára milyen programokat terveznek.
A jobbikos Szávay István üdvözölte a jogvédő iroda tervét.
Semjén Zsolt válaszában kiemelte: fontos célnak tekinti a határon túli stratégiai intézmények stabil támogatását. A nyugati magyarságot érintő kérdésekkel külön kapcsolattartó foglalkozik majd, s a szórványmagyarság számára testre szabott támogatást kíván biztosítani. Példaként említette iskolabuszok biztosítását, s egyetértett azzal, hogy kiemelt szerepet kapjanak a testvérvárosi kapcsolatok.
A kereszténydemokraták első embere azt mondta, küldetésének tekinti, hogy minden magyar iskolás, még az általános iskola befejezése előtt huzamosabb időt határon túl töltsön iskolai kirándulás keretében, s arra fognak törekedni, hogy a határon túli magyarok is jöhessenek minél nagyobb számban Magyarországra.
Arra a felvetésre, hogy a külügyi tárcával hogyan képzeli az együttműködést azt mondta, a nemzetpolitika szélesebb területen ível át, társadalmi jellegű. Az a helyes, ha a külügy a diplomáciai képviseletet látja el. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek, ha a határon túli magyarok hivatala a külügynél van.
MTI

2010. június 17.

Répás Zsuzsanna: átlátható, világos határon túli magyaroknak szóló támogatáspolitikára van szükség!
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint átlátható, világos és követhető határon túli támogatáspolitikára van szükség, és a jelenlegi kaotikus rendszert meg kell szüntetni. Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott interjújában beszélt arról is, hogy lehetőleg még júliusban összehívhatják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat éve szünetel, jogsegély irodát hoznának létre és célzott programokat indítanának a szórványmagyarság segítésére.
A nemzetpolitika kiemelt szerepet játszik az elkövetkező években, ezt jelzi, hogy a területért miniszterelnök-helyettesként Semjén Zsolt felel majd - mondta Répás Zsuzsanna. Hozzátette: az elmúlt nyolc évben a legnagyobb probléma az volt, hogy háttérbe szorult ez a terület, egy eldugott főosztály képviselte, a nemzetpolitikai szempontok nem érvényesültek. Ezen szeretnének gyökeresen változtatni, s azt szeretnék, ha a magyar kormány magatartását áthatná az összetartozás gondolata, hogy kárpát-medencei keretek között kell a magyarságról gondolkodni.
Az államtitkárság lesz a nemzetpolitika műhelye a kormányzati struktúrán belül, bármilyen határon túli magyarokkal kapcsolatos ügy, probléma felmerül, az ide kerül első helyen. A legfontosabb feladat az államigazgatáson belüli koordináció lesz, azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód megjelenne az egész magyar államigazgatásban - hangsúlyozta, hozzátéve: minden tárca szabályzatába be fog kerülni feladatként a határon túli ügyekkel való foglalkozás. Az államtitkárság gondozza majd azokat az ügyeket is, amelyek korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalához tartoztak - jelezte.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezletet mindenképpen összehívják a nyáron, lehetőleg még július folyamán. A MÁÉRT a magyar-magyar politikai párbeszéd legfontosabb fóruma volt. A testület ülését 2004 novembere óta nem hívta össze a szocialista kormányzat, akkor Gyurcsány Ferenc csúfos kudarcot vallott a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett állásfoglalásával - idézte fel. Hozzátette: a MÁÉRT hivatalosan nem szűnt meg, ma is élő fórum, amibe szeretnének "életet lehelni". A helyettes államtitkár azt mondta, azt szeretné, ha nevét, funkcióját megőrizné a MÁÉRT, s az a fórum lenne, amelyen az összmagyarságot érintő kérdéseket át tudnák beszélni.
A Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fóruma is megmaradna ugyanakkor. Répás Zsuzsanna elmondta: ez olyan vitafórum, amely alkalmas arra, hogy hosszú távú koncepciókat alakítson ki, s itt sikerült a parlamenti képviselőknek konszenzusra is jutni egymással. Ha sikeres nemzetpolitikát akarnak megvalósítani, kellenek olyan kérdések, minimumok, amelyekben meg tudnak állapodni a parlamenti erők egymással - hangsúlyozta.
A támogatáspolitikáról azt mondta, hogy jelenleg a rendszer átvilágításán dolgoznak. Amit eddig látni, "az egy káosz, átláthatatlan, nem logikus rendszer". A Szülőföld Alap kezel bizonyos pályázati forrásokat, s ezen kívül vannak különböző költségvetési fejezeti előirányzatok amelyek sokszor egymás között adnak át forrásokat. Vannak területet, amelyeket támogatnak az egyikből és a másikból is. "Olyan, mintha az állam a különböző zsebeiből adogatna, és úgy csinálna, mintha nem tudná, hogy azokban a zsebeiben mi van."
Répás Zsuzsanna ezért azt szeretné, ha az összes határon túlra jutó forrást egy alapba vonnák össze. Átlátható, követhető, világos határon túli magyaroknak szóló támogatás politikára van szükség, azért, hogy a határon túliak is tudják, mire számíthatnak, hová kell fordulni.
Arról, hogy a források összege hogyan alakul, azt mondta: azt szeretné, ha a jelenlegi helyzetben minimum meg lehetne őrizni a mostani szintet, s ahogy lehetőség nyílik a magyar gazdaság javulásával, növelnék a forrásokat.
Répás Zsuzsanna a tervek között említette jogsegély iroda létrehozását is a határon túli magyarok számára. Ehhez, a várhatóan budapesti központú irodához lehetne fordulni, ha egy magyar embert bárhol a világon atrocitás, támadás vagy bántódás ér, azért mert magyar. Példaként említette a magyarveréseket, a szlovák nyelvtörvényt, az oktatási jogok csorbítását Szlovákiában vagy Kárpátalján. Minden határon túli magyar ember érezzen a saját életében valami pluszt, azért mert magyar és mögötte ott áll az anyaország, ahová fordulhat - fogalmazott.
Kiszélesítenék az Apáczai Közalapítvány által elindított Határtalanul osztálykirándulási programot is, azt szeretnék, ha minden magyar középiskolás tanulmányai során legalább egyszer eljutna határon túli magyar területre, illetve határon túliak is eljöhetnének legalább egyszer Magyarországra hasonló formában. Fontos, hogy a magyar gyerekek megtapasztalják, élnek magyarok a Kárpát-medencében, és azt is milyen körülmények között. Ezt csak személyes tapasztalatok alapján lehet - mondta, hozzátéve: az a sokk, amit a 2004-es népszavazás jelentett nem következett volna be, ha a személyes ismeretségek jelen vannak a magyarországi emberek életében.
Répás Zsuzsa beszélt arról is, hogy a szórványmagyarság segítését kiemelt kérdésként kívánják kezelni. Ez olyan terület, amit teljesen elhanyagoltak az elmúlt időszakban - mondta. Teljesen másként kell hozzájuk viszonyulni, mint a tömbmagyarsághoz. Ezért átfogó felmérést követően kifejezetten a szórványban élőknek szeretnének programokat indítani. Példaként említette, hogy ahol lehet, segítenék az iskola működtetését számukra, iskolaközpontok, iskolabuszok szervezésével.
A moldvai csángók támogatásában szorosan együtt szeretnének működni a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével, amely kiemelkedő eredményeket ért el a magyar nyelvtanítás megszervezése területén. Ezt szeretné a kormány segíteni, ösztönözni - jelezte Répás Zsuzsanna.
Bognár Renáta
MTI

2010. június 20.

MAGAS RANGÚ TALÁLKOZÁS – Kölcsönös udvariaskodás közepette zajlik Semjén romániai látogatása
A diplomácia mögött politikai üzenet is megbújt: Románia csak ne kössön bele a kiterjesztett állampolgársági törvénybe. Nem egyébért, de román mintára készült. Ja, és köszönik szépen a másolás lehetőségét.
Miután tegnap Bukarestben az ország vezetőivel találkozott, majd Kovászna megyébe látogatott, ma Kolozsvárra érkezett Semjén Zsolt. Magyarország miniszterelnök-helyettese Markó Béla RMDSZ elnök, miniszterelnök-helyettes meghívására tett látogatást Romániában. Kihasználva az alkalmat, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum felkérte a magyarországi hivatalosságot, vegyen részt a testületnek a Sapientia EMTE kolozsvári épületében tartott mai ülésén.
Az EMEF gyűlést követően Semjénnel és Tőkés László EP-alelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Markó Béla felhívta a figyelmet az értekezlet helyszínére, mondván: a Sapientia EMTE magyarországi támogatás eredményeként jöhetett létre, és reméli, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a magyar kormány a határon túli magyarság szellemi életének, oktatásának támogatására.
Elmondta, az EMEF gyűlésén többek között oktatásügyi, vallási illetve kulturális vonatkozásban tárgyaltak a magyar-magyar viszonyokról. Szó esett a határon túli magyar felsőoktatási intézmények, a Sapientia EMTE támogatása mellett a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozásáról is. A jelenlévők elhatározták, újraindítják a kárpát-medencei magyar képviselet fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amelynek ülésére hamarosan, várhatóan már júliusban sor kerül.
Tőkés László elmondta, a Magyarországon történt kormányváltás régóta várt esemény. Emlékeztetett, a trianoni békeszerződés óta 90 év telt el, 70 éve írták alá a bécsi diktátumot. Azonban mára a határok az egyesült Európában képletessé váltak, és Trianon gyógyításában kell gondolkodni: "Tegnapelőtt született határozat az EP-ben a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő bővítésének lehetőségéről. Ez jövő év elején meg is történhet" - mondta Tőkés.
Köszönetet mondott a magyar államnak a magyar állampolgárság kiterjesztése érdekében hozott döntéséért, illetve Románia elnökének és kormányfőjének, amiért támogatta az intézkedést. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az EP-alelnökké választását a román képviselőknek csupán egy része támogatta, a PNL és a PSD képviselői erőteljesen ellenezték.
"Ne legyünk rabjai a XX. századnak, amikor is a kommunista hatalom homogenizációs politikája révén gyökeresen átalakult Erdély, többek között Kolozsvár etnikai térképe. Az erőszakos asszimiláció tényét már a Tismăneanu-jelentés is beismeri. Eljött a sebek gyógyításának pillanata, a XXI. század elkezdődésének ideje" - hangoztatta.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak az árvíz-sújtotta magyarországi települések számára szervezett gyűjtésért, a román kormánynak, illetve a Borbély László vezette környezetvédelmi minisztériumnak, amiért homokzsákokat küldött, így több helyen sikerült megakadályozni a gátak átszakadását.
Elmondta, ma a Házsongárdi temetőbe látogat, amely nemcsak a magyarság közös kulturális öröksége: "el kell érni azt, hogy Európa kulturális örökségévé váljon" - hangoztatta.
Romániának ismét köszönetet mondott, amiért a magyar kormánynak lehetősége volt a kiterjesztett állampolgársági törvény tervezetét a Románia által elkészített jogszabály mintájára kidolgozni. Emlékeztetett, a kiterjesztett állampolgársági törvény lehetővé teszi, hogy egy magyar nyelvet valamelyest beszélő, magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező személy egyedi kérelem alapján gyorsított eljárással legyen honosítható, ugyanúgy, mint ahogyan a Moldovai Köztársaságban élők is könnyített eljárással igényelhetik a román állampolgárságot. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a MÁÉRT összehívásával egy új lendületet kap a magyar-magyar párbeszéd.
Ugyanakkor a magyar fél támogatásáról biztosította Romániát a schengeni övezet kiterjesztése kapcsán, amely várhatóan Magyarország soros elnöklése alatt fog megvalósulni. Beszámolt arról is, hogy a tegnapi, az állami hivatalosságokkal folytatott megbeszélésen energetikai problémákról és a magyar-román közös kormányülés megszervezésének részleteiről is tárgyaltak.
Közölte, messzemenően üdvözli az EMNT és az RMDSZ közötti párbeszéd megvalósulását, mivel a legszélesebb körű magyar összefogás megvalósításában bízik.
A magyarországi támogatások kapcsán feltett újságírói kérdésre Semjén nem adott egyértelmű választ: elmondta, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárt bízta meg a Magyarországról érkező nemzetpolitikai célokra fordítandó finanszírozási teendőkkel. "Igaz, hogy a két ország nehéz gazdasági helyzetben van: a Traian Băsescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen egyetértettünk a tapasztalatcsere szükségességében" - jelentette ki Semjén. Elmondta, az ország vezetői érdeklődéssel fogadták azt a magyarországi válságkezelő intézkedést, mely a közterhek arányos elosztását teszi lehetővé. Eszerint a jelentős nyereségre szert tett bankoknak profitjuk közel felét kell befizetniük az állami kasszába.
Semjén Zsolt holnap Fehér megyébe tesz látogatást, Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel folytat megbeszélést.
Transindex.ro

2010. június 21.

Tapasztalt szakemberek a Szülőföld Alap kollégiumainak élén
(MTI) – Többéves közigazgatási és szakmai gyakorlat, a terület iránti elkötelezettség jellemzi a Szülőföld Alap új kollégiumi tagjait – reagált Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Népszava június 19-i számában megjelentekre az MTI-nek. A helyettes államtitkár lejárató jellegűnek nevezte a cikket.
A napilap azt írta, "sokak szerint ellentmond a szakmaiságnak az, hogy Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiket választott a határon túli magyarok éves szinten mintegy 2 milliárdos állami támogatása felett rendelkező Szülőföld Alap szakmai kollégiumainak vezetőivé". Az újság elsősorban az oktatási és szakképzési kollégium, az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium vezetőjének kinevezését rótta fel, illetve azt kifogásolta, hogy több kollégiumban tagságot nyert a helyettes államtitkár sajtótitkára.
Répás Zsuzsanna az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a Népszavában megjelent információk jelentős csúsztatásokat tartalmaznak. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az új kollégiumi tagokat a szakértelem és a tapasztalat hiánya jellemzi – írta, hozzátéve: több publikáció, többéves közigazgatási illetve szakmai gyakorlat és a terület iránti elkötelezettség jellemzi őket.
Azzal kapcsolatban, hogy miért kellett ilyen gyorsan kinevezni az új kollégiumi tagokat, közölte: az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg. Ezért azok a kulturális szervezetek, amelyek nyári rendezvényeket szeretnének tartani, komoly anyagi problémákkal néznek szembe. Félő, hogy emiatt a tervezett programok közül több nem valósulhat meg – írta.
Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: mivel a Szülőföld Alapot később átalakítják, nem tehették meg a határon túli szervezetekkel, hogy nem hívják össze a Szülőföld Alap kollégiumait a lehető legrövidebb időn belül, és nem döntenek a nekik járó forrásokról.
Hozzátette: jelentős kétségek merültek fel az eddig működő támogatási rendszer átláthatóságával kapcsolatban, illetve egyes konkrét döntések megalapozottságát illetően. Ezért át fogják világítani a támogatási rendszer egészét. A jelenlegi struktúra kaotikus, átláthatatlan és nem logikus, ezért az egész határon túli támogatási rendszer is jelentős átalakításra szorul.
Népújság (Marosvásárhely)

2010. június 21.

Semjén Zsolt: egységre, összefogásra van szüksége a magyarságnak
A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje – jelentette ki szombaton Kolozsváron Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén. Szó esett a Sapientia és a PKE támogatásáról, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) újraindításáról is. Semjén pénteken, Sepsiszentgyörgyön azt mondta: a kérelmezők három hónap alatt kaphatnak magyar állampolgárságot. Ezt megelőzően a magyar kormányfőhelyettes Bukarestben tárgyalt, vasárnap pedig Gyulafehérváron leszögezte: Magyarország nem támogatja a verespataki bányaberuházást.
Az EMEF-et a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alapította, így a két társelnök éppen e két szervezet vezetője, Markó Béla és Tőkés László. Annak idején azért hívta életre a két szervezet az EMEF-et, hogy kidolgozza és gyakorlatba ültesse az erdélyi magyar közösség sorsának jobbítását szolgáló stratégiákat. Semjén Zsolt hivatalos romániai látogatását jó alkalomnak találták arra, hogy a kincses városban meghívják őt a testület szombati ülésére.
Az ünnepi ülést a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartották. Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora ez alkalomból ismertette a politikai vezetőkkel a magyar állami támogatásból létrejött intézmény történetét és megvalósításait. Külön felkérte Markó Bélát, a román kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen.
Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban – Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában – működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is.
Tőkés László a magánegyetemet alapító egyházfők egyikeként, illetve a társintézmény, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnökeként „mentőövet” kért a magyar kormánytól. Rámutatott: az elmúlt nyolc szűk esztendő a létbizonytalanság szélére sodorta a magyar nyelvű egyetemeinket, már az is eredmény, hogy egyáltalán megmaradtak. Minőségi mutatóként értékelhetjük, hogy a PKE-t már akkreditálták, a Sapientia-EMTE pedig karnyújtásnyira áll ettől.
Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes pedig felvetette, hogy a leendő magyar-román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg a jövő héten pénteken, Marosvásárhelyen végzik el egy másik EMEF-ülés keretében.
Az EMEF ülése után Markó és Tőkés közös sajtóértekezlet keretében üdvözölte a magyar miniszterelnök-helyettest a magyarországi költségvetésből létrehozott Sapientia Egyetem épületében. Markó Béla elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson ennek az oktatási intézmények a támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét.
Semjén Zsolt tájékoztatta a romániai magyarság képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. „A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje” – jelentette ki. Bár a magyar kormány nem illetékes az elszakadt nemzetrészek politikai szerveződései között „igazságot tenni”, a politikai racionalitás és a józan ész azt diktálja, hogy minél szélesebb körű összefogással képviseljék az adott közösségeket – mondta. „Mi a lehető legszélesebb társadalmi bázisú összefogásban vagyunk érdekeltek, és aki ezzel szembemegy, az a magyar üggyel megy szembe” – fogalmazott a politikus.
Semjén Zsolt és Markó Béla egyaránt gratulált Tőkés Lászlónak, hogy az Európai Parlament alelnökévé választották. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint ez nem csupán a magyarság, hanem Románia egésze számára nagy jelentőségű esemény. „Számunkra Tőkés László személye iránytűként szolgál” – állapította meg újságírók előtt Semjén Zsolt.
„Fontos, hogy a magyar állam az elkövetkező időszakban is kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök.
A politikus romániai megbeszélésein központi helyet kapott a Magyarország és Románia közötti együttműködés kérdése. A szombati ülés résztvevői a sajtóértekezleten kedvezően értékelték, hogy Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök pozitívan viszonyult a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez. Tőkés László a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát történelmi visszatekintéssel is hangsúlyozta. Emlékeztetett: kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, hetven évvel ezelőtt pedig Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, majd ismét változott a helyzet. „Milyen jó, hogy most, hetven év után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban – a schengeni rendszerben – képletessé válnak” – mondta. Szerinte most inkább azon kell gondolkodni, hogyan lehet begyógyítani a Trianon okozta sebeket, hogyan lehet orvosolni azokat a sérelmeket, amelyeket később a kommunista diktatúra okozott a romániai magyarságnak, gyökeresen átalakítva például Erdély etnikai térképét. Az európai parlamenti alelnök szerint e sebek begyógyítására alkalmas lehet a Magyarország és Románia közötti közeledés.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak és a román kormánynak a magyarországi árvíz-sújtotta települések megsegítésére irányuló kezdeményezéseiért. Hangsúlyozta azt is, köszönettel tartoznak Romániának a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állampolgárság megadása tekintetében nincs etnikai diszkrimináció, ugyanis a magyar állampolgárság megszerzése egyedi kérelem alapján történik, ennek feltétele pedig az, hogy a kérvényező valamelyik felmenője magyar állampolgár legyen, és valamilyen szinten tudjon magyarul, azaz, nem feltétlenül kell magyar nemzetiségűnek lennie.
Semjén Zsolt arról biztosította romániai tárgyalópartnereit, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon.
Tőkés László, az EMNT elnöke az EMNT megalapításának szükségességéről és az azóta eltelt hét esztendő eredményeiről tájékoztatta vendégét. 2003-ban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) vállalta annak ódiumát, hogy egy bővített közgyűlésen legitimitást biztosítson az autonómia iránt elkötelezett alternatíva kiépítéséhez. E közgyűlésen elhatározottak következtében született az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az ebből alakult Magyar Polgári Párt (MPP). Az EMNT részben be is töltötte feladatát, sikerült megakadályozni az autonómia-program szőnyeg alá söprését, mi több, a mozgalmi múlttól és közképviseleti munkával elvégzett kodifikációtól eljutottunk az erdélyi Magyar Összefogásig. Viszont az összefogás nem lehet öncélú, fogalmazott az EP alelnöke, nagyon világos célok és értékek mentén kell, hogy szerveződjön, és hozzátette: csakis úgy lehetséges nemzetpolitikai rendszerváltozás, ha nem helyzetkövető, hanem helyzetteremtő magatartást tanúsítunk. A püspök kijelentette: jelenleg is elsőrendű céljaink közé tartozik a többszintű autonómia megteremtése, és megköszönte, hogy az állampolgárság kiterjesztése mellett a Nemzeti Összetartozás törvényében az autonómia-rendszerek tételes támogatását is vállalta a magyar országgyűlés.
Tőkés László külön is köszöntötte Répás Zsuzsannát, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét, mert – mint fogalmazott az EMNT elnöke – az államtitkár-helyettes „lélekben már húsz éve felelős érettünk”, és eddigi munkájával bizonyította, hogy legméltóbb e tisztség viselésére.
Semjén Zsolt szombaton koszorúkat helyezett el a Házsongárdi temetőben, a magyar kultúra több eszmélyiségének sírjánál, valamint a Bánffy-család kriptájánál.
Magyarország ellenzi a verespataki bányaprojektet
A környezeti kockázatok miatt Magyarország elleni a verespataki bányaprojektet – jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap, Gyulafehérváron. A magyar kormányfőhelyettes szerint nem román-magyar problémáról van szó, ám egy esetleges környezeti katasztrófa mindkét országot érintene. További tárgyalásokat kell folytatni a bányaprojektről – hangoztatta Semjén, aki szerint a román törvényeknek van döntő szerepük Verespatak ügyében, de figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi szabályozásokat is.
Semjén Zsoltot elkísérte Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki mintegy két hónappal korábban szintén leszögezte, hogy az alkalmazni kícánt ciántechnológia miatt Budapest nem támogatja a verespataki bányanyitást.
A magyar miniszterelnök-helyettes vasárnap szentmisén vett részt a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyházban, és találkozott Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel.
Három pilléren nyugszik a magyar nemzet
Semjén Zsolt pénteken Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol elmondta: a magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja.
A miniszterelnök-helyettes a helyi magyarokkal találkozott a Székely Nemzeti Múzeumban. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását. Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. „Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet” – hangsúlyozta a politikus. Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. „Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk” – mondta Semjén Zsolt.
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. „Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra” – tette hozzá. Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. Az RMDSZ tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.
Semjén az energetikai és az egyházi együttműködésről is tárgyalt Bukarestben
A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között.
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Băsescu államfő. Semjén Zsolt – mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta – örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Băsescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni. A Băsescu támogatását élvező, kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkot kormánykoalíciót, és többséget élvez nem csupán a parlament alsóházában, hanem a szenátusban is. A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. „Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét – elsősorban a Moldáviában élő románokra –, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra” – állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Băsescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar-román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, román vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében.
Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről – tette hozzá.
Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat – mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, a román ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket – állapította meg Semjén Zsolt.
Idézték II. János Pál pápa mondását, amely szerint Európa „két tüdővel lélegzik”, az egyik a keleti keresztény hagyomány, a másik a nyugati kereszténység hagyománya. Abban is egyetértettek, hogy egyházpolitikai kérdésekben közvetlen kapcsolattartást alakítanak ki. „Tehát amikor Magyarország és Románia a különböző uniós ügyekben együtt lép fel, adott esetben történelmi egyházaink is együtt lépnek fel az uniós fórumokon” – mondta az MTI-nek a miniszterelnök-helyettes.
Krónika (Kolozsvár)

2010. június 28.

Az EMNT állásfoglalása
Tőkés László elnök, EP- képviselő, Toró T. Tibor ügyvezető elnök
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács méltatlannak tartja, hogy az új magyar nemzeti kormány egyik legmagasabb rangú képviselőjének, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek első hivatalos romániai látogatását a Magyar Polgári Párt prominensei – illetve magyarországi támogatóik – sérelmi politizálásuk eszközévé silányították azáltal, hogy a médiát, illetve az alternatív nyilvánosságot felhasználva támadják a nemzetpolitikáért felelős politikust és kíséretét, többek között Répás Zsuzsannát, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét.
Nem a Nagy-Románia Párt, és nem is a mostanában szélsőséges húrokat pengető román Nemzeti Liberális Párt vezetői adtak hangot kifogásaiknak a miniszterelnök-helyettes látogatása kapcsán, hanem a magát a Fidesz szövetségesének nevező MPP kevert médiabotrányt mondvacsinált okokra hivatkozva.
Nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy vélt vagy valós pártpolitikai tétekkel terhelődjön a magyar nemzetpolitika. Vitás kérdéseinket magunk között kell rendeznünk, hogy a Kárpát-medencei magyar ügy, a külhoni magyar közösségek integrált autonómia-programjának hatékony képviselete az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerével összhangban megvalósulhasson.
Külön köszönjük, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vállalta a nemzetpolitikai rendszerváltozás koordinálásának fáradságos küldetését. Az általa Székelyföldön, Erdélyben és Bukarestben képviselt magyar nemzetpolitika sarokpontjai világosan mutatják, hogy a stratégiai célok megvalósítása érdekében történő magyar összefogásnak nincs reális alternatívája.
Bizalmatlanság és türelmetlenség, egymás sértegetése helyett a magyar nemzetpolitikát irányító vezetőknek most bizalomra és együttműködésre van szükségük.
Elérkezett az építkezés ideje.
Népújság (Marosvásárhely)

2010. július 6.

Tárcaközi bizottság alakul a nemzetpolitikai kérdések koordinálásra
Tárcaközi bizottság jön létre a nemzetpolitikai kérdések koordinálásra, a testület jövő kedden tartja alakuló ülését a Parlamentben - tudta meg az MTI kormányzati forrásból.
Az MTI értesülései szerint a bizottság tagjai lesznek az egyes tárcák illetékes államtitkárai mellett a minisztériumok határon túli magyarokkal kérdésekkel foglalkozó tisztségviselői, szakértői.
Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott interjújában korábban azt mondta, hogy a legfontosabb feladat az államigazgatáson belüli koordináció lesz, azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód megjelenne az egész magyar államigazgatásban.
Mint akkor elmondta: minden tárca szabályzatába be fog kerülni feladatként a határon túli ügyekkel való foglalkozás. MTI

2010. július 7.

Nemzetpolitikai gondolkodásmódot sürgetnek
(MTI) – Magyarországon tárcaközi bizottság jön létre a nemzetpolitikai kérdések koordinálásra, a testület jövő kedden tartja alakuló ülését a Parlamentben – tudta meg az MTI kormányzati forrásból.
Az MTI értesülései szerint a bizottság tagjai lesznek az egyes tárcák illetékes államtitkárai mellett a minisztériumok határon túli magyarok kérdéseivel foglalkozó tisztségviselői, szakértői.
Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott interjújában korábban azt mondta, hogy a legfontosabb feladat az államigazgatáson belüli koordináció lesz, azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód megjelenne az egész magyar államigazgatásban.
Mint akkor elmondta: minden tárca szabályzatába be fog kerülni feladatként a határon túli ügyekkel való foglalkozás. Népújság (Marosvásárhely)

2010. július 9.

Répás Zsuzsanna: tárcaközi bizottság a határon túli magyarságot érintő kérdések koordinálására
Várhatóan évente kétszer ülésezik majd a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat koordináló tárcaközi bizottság, míg a szakértői apparátussal havonta tekintené át az aktuális kérdéseket Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a tárcaközi bizottság kedden a Parlamentben tartja előkészítő ülését. Közlése szerint az ülés megszervezésekor minden minisztert megkerestek, hogy delegálja a bizottságba a tárcánál a határon túli magyar témákért felelős államtitkárokat. A megbeszélésen így várhatóan 17 államtitkár és a tárcák szakértői apparátusa vesz majd részt.
Ezen az ülésen tekintik át a bizottság szervezeti felépítését, működési rendjét, és minden tárcától várják azokat az alapvető gondolatokat, amelyeket érvényesíteni szeretne a jövőben e területen - mondta.
A tárcaközi bizottság megalakításához szükséges kormányrendelet egy-két héten belül megszülethet - jelezte.
Répás Zsuzsanna kiemelte: a kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. Legyen jelen minden tárca elképzelése, terve és koncepciója között ez a szempont is - hangsúlyozta, hozzátéve: ezért szeretnék, ha minden minisztérium szervezeti és működési szabályzatában szerepelne a határon túli magyarságról való gondoskodás, mint feladat.
A helyettes államtitkár rámutatott: azért kell minden tárcánál szerepelnie a határon túli magyar ügynek, hogy építeni lehessen arra a szaktudásra, ami az adott minisztériumnál megjelenik. A nemzetpolitika minden területet érint, s így lehet az egyes tárcáknál a szakértelmet és tapasztalatot hasznosítani.
A nemzetpolitikai államtitkárságnak pedig az a feladata, hogy az információk begyűjtését és áramlását, valamint az együttműködést biztosítsa az egyes tárcák között. MTI

2010. július 9.

Tőkés, Markó, Szőcs Géka, Hobo: a szabadegyetem első hete
A szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk.
A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket.
A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is.
Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával.
A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire.
A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség.
Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest).
Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz.
Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után. Transindex.ro

2010. július 10.

Tárcaközi bizottság a határon túli magyarság problémáira
(MTI) – Várhatóan évente kétszer ülésezik majd a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat koordináló tárcaközi bizottság, míg a szakértői apparátussal havonta tekintené át az aktuális kérdéseket Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a tárcaközi bizottság kedden a parlamentben tartja előkészítő ülését. Közlése szerint az ülés megszervezésekor minden minisztert megkerestek, hogy delegálja a bizottságba a tárcánál a határon túli magyar témákért felelős államtitkárokat. A megbeszélésen így várhatóan 17 államtitkár és a tárcák szakértői apparátusa vesz majd részt.
Ezen az ülésen tekintik át a bizottság szervezeti felépítését, működési rendjét, és minden tárcától várják azokat az alapvető gondolatokat, amelyeket érvényesíteni szeretne a jövőben e területen – mondta.
A tárcaközi bizottság megalakításához szükséges kormányrendelet egy-két héten belül megszülethet – jelezte.
Répás Zsuzsanna kiemelte: a magyar kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. Legyen jelen minden tárca elképzelése, terve és koncepciója között ez a szempont is – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért szeretnék, ha minden minisztérium szervezeti és működési szabályzatában szerepelne a határon túli magyarságról való gondoskodás mint feladat.
A helyettes államtitkár rámutatott: azért kell minden tárcánál szerepelnie a határon túli magyar ügynek, hogy építeni lehessen arra a szaktudásra, ami az adott minisztériumnál megjelenik. A nemzetpolitika minden területet érint, s így lehet az egyes tárcáknál a szakértelmet és tapasztalatot hasznosítani. Népújság (Marosvásárhely)

2010. július 13.

Semjén: információs rendszer a támogatások átláthatóságáért
Évente készít majd jelentést a kormánynak és információs rendszert kíván létrehozni a határon túli magyar támogatások átláthatóságának biztosításáért a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amely kedden tartotta előkészítő ülését a Parlamentben.
Semjén Zsolt, a területért felelős miniszterelnök-helyettes a bizottság ülése után újságírók előtt kiemelte: a testület által készítendő éves jelentés "nem egy brigádnapló, hanem egy olyan "térkép" lesz, amelyen pontosan feltüntetik, milyen célra, milyen szervezet, milyen összegű támogatást kapott.
Kitért arra is, az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek volt, aminek egyik oka az, hogy mindenféle párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: minden egyes minisztériumnak és államigazgatási egységnek nemzetpolitikai stratégiát kell készítenie, s lennie kell egy olyan személynek is az érintett szervezeteknél, aki a határon túli magyar ügyekért felelős.
Rámutatott: az egyes tárcáknál, a határon túli területekre szánt forrásokat nem elvonni kívánják, hanem annak kereteit szeretnék megteremteni, hogy egységes információs rendszer legyen, kötelező tájékoztatással. A határon túli magyar szervezeteknek járó támogatásokat a Szülőföld Alapba "fogják össze", s ebbe nem csak a társadalmi, egyházi vagy határon túli magyar politikai szervezeteknek jutó támogatás fér majd bele, hanem a gazdasági természetűek is - jelezte.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a nemzetpolitika az élet minden területét érinti, ezért indokolt, hogy legyen egy olyan tárcaközi bizottság, amely a teljes államigazgatást átfogja.
Olyan nemzetpolitikát kell folytatni, ami az anyaország magyarságán túlmenően a kárpát-medencei magyarság megmaradását szolgálja, és tekintettel van a nyugati emigrációban élőkre is. Ennek a szemléletnek pedig a közigazgatásban is meg kell jelennie - emelte ki a kormánypárti politikus.
Beszélt még arról, hogy az elmúlt időszakban rengeteg tárcaközi bizottságot hoztak létre, a jelenlegi kormány azonban "nagyon limitált" számú bizottságban gondolkodik.
A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülését rövidesen kormányhatározat erősíti meg. A bizottság - amelynek elnöke Semjén Zsolt, alelnöke Németh Zsolt külügyi államtitkár - államtitkári szinten évente kétszer ülésezik majd, míg a munkacsoportok havonta tartanak ülést a tervek szerint.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár arról beszélt, a kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. A munkacsoportokban az egyes tárcák szakértői vennének részt - jegyezte meg.
A prioritások kialakítása most kezdődik el, ugyanakkor előzetesen megemlítette, főcél a határon túli magyarok megmaradása, s ezt szeretnék segíteni. MTI

2010. július 14.

Információs rendszer a támogatások átláthatóságáért
(MTI) – Évente készít majd jelentést a kormánynak és információs rendszert kíván létrehozni a határon túli magyar támogatások átláthatóságának biztosításáért a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amely kedden tartotta előkészítő ülését Budapesten a Parlamentben.
Semjén Zsolt, a területért felelős miniszterelnök-helyettes a bizottság ülése után újságírók előtt kiemelte: a testület által készítendő éves jelentés "nem egy brigádnapló, hanem egy olyan "térkép" lesz, amelyen pontosan feltüntetik, milyen célra, milyen szervezet, milyen összegű támogatást kapott.
Kitért arra is, az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek volt, aminek egyik oka az, hogy mindenféle párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: minden egyes minisztériumnak és államigazgatási egységnek nemzetpolitikai stratégiát kell készítenie, s lennie kell egy olyan személynek is az érintett szervezeteknél, aki a határon túli magyar ügyekért felelős.
Rámutatott: az egyes tárcáknál, a határon túli területekre szánt forrásokat nem elvonni kívánják, hanem annak kereteit szeretnék megteremteni, hogy egységes információs rendszer legyen, kötelező tájékoztatással. A határon túli magyar szervezeteknek járó támogatásokat a Szülőföld Alapba "fogják össze", s ebbe nem csak a társadalmi, egyházi vagy határon túli magyar politikai szervezeteknek jutó támogatás fér majd bele, hanem a gazdasági természetűek is – jelezte.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a nemzetpolitika az élet minden területét érinti, ezért indokolt, hogy legyen egy olyan tárcaközi bizottság, amely a teljes államigazgatást átfogja.
Olyan nemzetpolitikát kell folytatni, ami az anyaország magyarságán túlmenően a Kárpát-medencei magyarság megmaradását szolgálja, és tekintettel van a nyugati emigrációban élőkre is. Ennek a szemléletnek pedig a közigazgatásban is meg kell jelennie – emelte ki a kormánypárti politikus.
A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülését rövidesen kormányhatározat erősíti meg. A bizottság – amelynek elnöke Semjén Zsolt, alelnöke Németh Zsolt külügyi államtitkár – államtitkári szinten évente kétszer ülésezik majd, míg a munkacsoportok havonta tartanak ülést a tervek szerint.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár arról beszélt, a kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. A munkacsoportokban az egyes tárcák szakértői vennének részt – jegyezte meg. Népújság (Marosvásárhely)

2010. július 15.

Lefejezte az erdélyi magyar kultúrát a Szülőföld Alap
Felére csökkentette a Fidesz-kormány a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást. A maradék pénz is ott van, csak nem tudni, ki, hogyan és mikor férhet hozzá. Nem ezt ígérték.
Hosszas várakozás után – majdnem három hónap késéssel – döntött a Szülőföld Alap az idei első féléves támogatások ügyében: a döntés felemás. A pályázatok töredékét részben finanszírozták, jelentősebb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították. Az első félévben rendelkezésre álló pénzkeret majdnem fele nem került felhasználásra.
A döntés késésének oka politikai.
Az idei kormányváltás ugyanakkor zajlott, amikor a Szülőföld Alap első féléves döntései meg kellett volna, hogy szülessenek. Az ilyenkor felélénkülő viták elkerülése végett a határozathozatalt a távozók már nem vállalták fel.
Erre fel is szólította a búcsúzó adminisztrációt a kormányzásra készülő Fidesz, pontosabban Cser-Palkovics András 2010. április 29-én figyelmeztette a hivatalban lévő kormányt, hogy ne szülessenek döntések a Szülőföld Alapban:
„Az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét – állította Cser-Palkovics hozzátéve: „felszólítjuk az MSZP-kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról”.
Bár adminisztratív szempontból érthető a csúszás, a pályázati elbírálások késése rendkívül súlyos helyzetet teremtett a támogatásokból élő szervezetek számára: évek óta a Szülőföld Alap döntéseinek megfelelően alakítják ki az érintett intézmények amúgy is szűkös, napra pontosan kiszámított költségvetésüket, egy-két hetes csúszás ilyenkor még kezelhető, több hónapos csúszás azonban végzetes gondokat okozhat.
Bűnbakugrás Végül, hosszas hallgatás után, a Szülőföld Alap közleményében júniusra ígérte a mintegy 900 millió forintos keret szétosztását, ám június első felében nem történt semmi. Az ellehetetlenülés szélére kerülő szervezetek érdeklődésére Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár adott ki közleményt.
„Az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg” – áll az MTI-n megjelent kommünikében.
Nehéz eldönteni, hogy valóban a leköszönő kormány hibája áll-e a késés mögött, az azonban biztos, hogy a Fidesz maga kérte, a szocialisták már ne döntsenek a sokak által nagyon várt pénz sorsáról. Az is tény, hogy noha a pályázatok elbírálása nem történt meg, a Szülőföld Alapon belül nagyon fontos személyi átalakítások történtek.
A pályázati értékelés helyett a kollégiumok hivatalban lévő elnökeit értékelte az új hatalom, és megtörtént a személyzeti csere: Fideszes és KDNP-s kinevezettek kerültek a dönteni még mindig nem hajlandó intézmény struktúrájába.
Majdnem a fele hiányzik
Az új seprű azonban nem seper jól egyelőre: az ígért júniusi döntés helyett csak július közepén hozta nyilvánosságra – részleges – döntését a Szülőföld Alap. Az ígért támogatás mértéke messze elmaradt az előre bejelentettől, de a tavalyi összegeket sem közelíti meg. A 900 milliós keretből most csak 524 360 000 forintot ítéltek oda a határon túli szervezeteknek.
Az Oktatási Kollégium eredeti támogatási kerete 255 900 000 Ft volt, ám csak 164 250 000 Ft jut el a magyar szervezetekhez. Ennél is brutálisabb az érvágás a Kulturális Kollégiumnál. Itt az előirányzott 552 100 000 Ft helyett csak 351 760 000 Ft-ot osztottak ki a gazdasági válság és a megszorító intézkedések miatt amúgy is végveszélyben lévő szervezeteknek. A legsúlyosabb lefaragást az Önkormányzati Kollégium szenvedte el: 92 000 000 Ft helyett csupán 8 350 000 Ft jutott el az érdekeltekhez.
Az államtitkárság emeszpézésbe és hallgatásba burkolózik
A Szülőföld Alap honlapján Nemzetpolitikai Államtitkárság állásfoglalása olvasható a történtekkel kapcsolatban. A rövid szöveg politikailag minősíti az előző kormányzatot, de nem ad magyarázatot a következőkre: mikor és milyen szempontok szerint kerül felhasználásra a szét nem osztott keret? Milyen kritériumok alapján döntöttek arról, mennyit tart vissza az első félévi pályázatokból az Alap?
Az idei első döntést kísérő szöveg felrója, „hogy az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az idei, határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, de ehhez még gátlástalan módon, a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben.” Ha ez igaz, akkor a határon túli szervezeteknek nyújtható támogatások mindössze húsz százalékát kezeli a Szülőföld Alap. Viszont akkor milyen testület(ek) kezeli(k) a meglebegtetett nyolcvan százalékot?
A Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai döntést ígér közleményében, és arra figyelmeztet, hogy most csak azokat a programokat támogatták, amelyek nyári tevékenységet céloztak meg.
Aki nem kapott, menjen vakációra
Nehéz megítélni, hogy valóban szakmai döntés született, vagy szerepet kaptak a politikai szempontok is. Erre utal, hogy alig volt olyan pályázat, amely az igényelt összegnek megfelelő támogatásban részesült, az egyik ilyen kiemelt rendezvény a Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem: több mint négymillió forintos hozzájárulásban részesült. (Az „átlagos pályázatok összege fél és másfél millió forint között ingadozik.)
Nem jutott támogatás viszont olyan intézményeknek, mint az aradi kamaraszínház, a Látó szerkesztősége, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szilágysomlyói Magyar Ház, az Erdély.ma Egyesület, a szórványnak számító szebeni és dési közművelődési egyesület, a gyergyószentmiklósi Figura társulat, a Korunk Baráti Társaság, a Kriterion Alapítvány, a szárhegyi művészeti központ.
A felsorolás csupán szemelvény, hosszú a sora azoknak a szervezeteknek, amelyeknek a tevékenysége nélkül lebénul az erdélyi magyar kultúra. És amelyeknek jelentős részét ezekben a hetekben minden eddiginél súlyosabb költségmegvonás sújtja, a működésük kerül veszélybe a leépítések és a megszorító intézkedések miatt. Számukra a Szülőföld Alap gyors és valóban szakszerű segítsége a fennmaradást jelenthette volna.
Hurrá, nyaralunk
Az az érv, hogy a „nyári” rendezvények támogatására került volna csak sor, nem állja meg a helyét, hiszen a támogatási listán például több olyan kiadvány is szerepel, amely nem ezt az időszakot célozza meg. Míg a Látó nem szerepel a Szülőföld Alap által értékelt kiadványok között, addig – a nyári vakáció idején – támogatást érdemelt az Udvarhelyi Fiatal Fórum Sulisokk kiadványa, és „nyári” támogatást kapott a szintén iskolásoknak szóló, iskola időben terjesztett Napsugár idei, utolsó négy számának kiadása is.
További elgondolkodtató tény, hogy sajtótámogatás – leszámítva az iskolai kiadványok vakációs támogatását – egyáltalán nem született, a Szülőföld Alap „lefejezte” a pályázó médiát, legalábbis 2010 első félévében. A váratlanul erőtlen és visszafogott kultúratámogatást Erdélyben minimálisan kompenzálhatja az, hogy pályázati lebonyolítóként az EuroTrans Alapítvány számára a kollégium 27 800 000 forintot különített el.
Az önkormányzati együttműködésekről szóló pályázatok listája viszont egyetlen pozitívan elbírált pályázatot sem tartalmaz, a kisebb önkormányzati együttműködési és informatikai programok, eszközbeszerzések támogatására itt 3 470 000 forintot ítéltek meg az összeget tovább pályáztató EuroTrans Alapítványnak.
Valamivel szívderítőbb az oktatási és szakképzési kollégium támogatási listája, igaz, itt sem szerepel szembetűnően nagyvonalú támogatási összeg (a legmagasabbak között a kolozsvári Sapientia 3 000 000 forintos programfinanszírozása szerepel).
Itt a kisebb összegű pályázatokra az EuroTrans Alapítvány 9 600 000 forintot oszthat tovább. Manna.ro

2010. július 16.

Répás: mulasztott Gémesi
Hosszas késedelem után döntöttek a Szülőföld Alap kollégiumai a határon túli magyar szervezetek első pályázati fordulójának támogatásairól; az elbírálás során a határon túli költségvetési keretek „elképesztő állapotára” derült fény – tette közzé a Répás Zsuzsanna vezette nemzetpolitikai államtitkárság az alap honlapján.
Hosszas késedelem után döntöttek a Szülőföld Alap kollégiumai a határon túli magyar szervezetek első pályázati fordulójának támogatásairól; az elbírálás során a határon túli költségvetési keretek „elképesztő állapotára” derült fény – tette közzé a Répás Zsuzsanna vezette nemzetpolitikai államtitkárság az alap honlapján. Az államtitkárság szerint az előző szocialista kormányzat mulasztásából nem történt meg a Szülőföld Alap kollégiumainak összehívása, így a határon túli magyar közösségek nyári programjai veszélybe kerültek.
A közlemény szerint az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei (Gémesi Ferenc volt a korábbi nemzetpolitikai szakállamtitkár – szerk. megj.) május végéig elköltötték az ez évre szóló határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, s „a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve, az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben”.
Az államtitkárság utalt arra is, hogy „a szocialista kormányzat pazarló költekezései, illetve a világgazdasági válság Magyarországra gyakorolt hatása ellenére sikerült a Szülőföld Alap keretét megőrizni, ezzel is hangsúlyozva a jelenlegi kormányzatnak a határon túli magyarok iránti elkötelezettségét”. A fent említett körülmények ellenére a megmaradt pályázati pénzek több mint felét így is kiosztották – jegyezték meg.
A Szülőföld Alap honlapján közzétett elbírálások szerint alig volt olyan erdélyi pályázat, amely az igényelt összegnek megfelelő támogatásban részesült, az egyik ilyen kiemelt erdélyi rendezvény a Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem: több mint négymillió forintos hozzájárulásban részesült. (Az átlagos pályázatok összege fél és másfél millió forint között ingadozik.)
Nem jutott támogatás viszont Erdélyben olyan intézményeknek, mint az aradi kamaraszínház, a Látó szerkesztősége, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szilágysomlyói Magyar Ház, az Erdély.ma Egyesület, a szórványnak számító szebeni és dési közművelődési egyesület, a gyergyószentmiklósi Figura társulat, a Korunk Baráti Társaság, a Kriterion Alapítvány, a szárhegyi művészeti központ. Sajtótámogatás – leszámítva az iskolai kiadványok vakációs támogatását – egyáltalán nem született, a Szülőföld Alap „lefejezte” a pályázó médiát, legalábbis 2010 első félévében. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. július 17.

Januártól lehet igényelni a kettős állampolgárságot
Az adott országokban a magyar külképviseleteken, Magyarországon pedig az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál lehet majd kérelmezni januártól a kettős állampolgárságot - mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek. Az ősz folyamán várhatóan tájékoztató kampány indul az igénylés folyamatáról. A helyettes államtitkár közlése szerint az állampolgárságról szóló törvény alapján a kérelem mellé be kell nyújtani majd a felmenők magyar származását igazoló iratokat is. Ez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például keresztlevél, plébánosi igazolás vagy akár volt magyar katonakönyv is lehet.
Répás Zsuzsanna megerősítette, hogy nem szeretnék hosszú procedúrának kitenni a kettős állampolgárságért folyamodókat. A kérelem benyújtásától számított három hónapon belül ki kell az apparátusnak állítani az állampolgárságról szóló dokumentumot.
A májusban elfogadott törvénymódosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet.
A jogszabály az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. MTI

2010. július 19.

Szülőföld Alap: ősszel osztják ki a maradt forrásokat
A Szülőföld Alapban maradt források nem vesznek el, azokat a második, ősszel esedékes fordulóban osztják majd ki – közölte a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság hétvégén az MTI-vel.
A Szülőföld Alapban maradt források nem vesznek el, azokat a második, ősszel esedékes fordulóban osztják majd ki – közölte a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság hétvégén az MTI-vel. Az államtitkárság közleményében leszögezte: erősen túlzóak a reakciók és meglehetősen egyoldalúan állítják be azokat a döntéseket, amelyek a Szülőföld Alap kollégiumainak ülésein születtek. Mint írták, az alapban maradt pénzek nem fognak elveszni, azokat a második – ősszel esedékes – fordulóban osztják ki, a nyár folyamán történő átvilágítások után.
Az államtitkárság a Manna.ro-n csütörtökön megjelentekre reagált. A hírportál azt írta, hogy felére csökkentette a Fidesz-kormány a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást. „A maradék pénz is ott van, csak nem tudni, ki, hogyan és mikor férhet hozzá” – tette hozzá. Az írás szerint a pályázatok töredékét részben finanszírozták, jelentősebb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították, az első félévben rendelkezésre álló pénzkeretnek majdnem felét nem használták fel.
A nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföld Alap honlapján közzétett korábbi közleménye szerint az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az ez évre szóló, határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, s „a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve, az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben”.
Az államtitkárság kitért arra is, hogy a határon túli támogatáspolitika területén a jelenlegi kaotikus rendszert meg kell szüntetni. Nőtt a jelentősége a támogatások szakmailag megalapozott, minél szélesebb körű konszenzuson alapuló elosztásának – olvasható a közleményben.
Gémesi Ferenc, a Bajnai-kormány volt nemzetpolitikai szakállamtitkára az ÚMSZ tegnapi megkeresésére nem kívánt reagálni utódja, Répás Zsuzsanna vádjaira. Jelezte azonban, hogy jelenleg konzultál egykori kollegáival, és hamarosan közös álláspontot alakítanak majd ki ebben az ügyben. Új Magyar Szó (Bukarest)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-445




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék