udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Radics Géza

2005. augusztus 16.

Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./

2007. május 16.

Orbán Éva ismét meglepte olvasóit. Az 50. évfordulóra megjelent könyve, Amit ‘56-ról mindenkinek tudnia kell /Gloria Victis, Budapest, 2006/ sikere után ismét aktuális történelmi témával jelentkezett. Új könyvének címe: Amit az Árpád-sávos zászlóról illik tudnunk. A könyv három részből tevődik össze. Az első rész az Árpád-sávos zászló hiteles történetével foglalkozik, megfelelő dokumentumokkal illusztrálva. A második rész a nyilasok zászlóhasználatáról szól, régi fotók és könyvek képanyagának felhasználásával. a harmadik részben nemzetközi szaktekintélyekkel, a témát legjobban ismerő egyetemi tanárokkal készített interjút. „Sajnos van egy törpe kisebbség, akiket kimondottan bánt a magyar történelmi múlt, annak hagyományai és jelképei. Hol a Szent Koronával, hol a Turullal, hol az Árpád-sávos zászlóval van bajuk. ” – írta Orbán Éva. Radics Géza kutató szerint „a legősibb zászlónk a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy az Árpád-sávos zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetség központi zászlaja volt, amelyet Vérszövetséggel szentesítettek”. Imre király az 1202-es Aranybulláját olyan pecséttel hitelesítette, amelyen háromszögű pajzsban vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező látható. II. András király 1222-es Aranybulláján a pecsét szintén hétszer vágott, az Árpád-sávos mezőn 7 oroszlán látható. Mátyás király nagypecsétjének hátsó lapján, a főhelyen a hétszer vágott Árpád-sáv szerepel a pajzson. Az Árpád-sávos történelmi zászló nem nyilas zászló, és a nyilas zászlót a hozzákapcsolt sávok nem teszik Árpád-házi zászlóvá. A történelmi Árpád-sávos zászló és a nyilaskeresztes zászló két külön zászló. A Magyar Köztársaság hivatalos államcímerében is láthatók az Árpád-sávok. Címerpajzsunk fele a hétszer vágott Árpád-sávos címer és zászló, az Árpád-házi királyi család szimbóluma. Dr. Bertényi Iván, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke szerint téves és rossz felfogás összemosni a nyilas zászlót a történelmi Árpád-sávos zászlóval. /Frigyesy Ágnes: Amit az Árpád-sávos zászlóról illik tudnunk. Megjelent Orbán Éva legújabb kötete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 16./

2007. augusztus 9.

Augusztus 8-án mintegy hétszáz résztvevővel harmadszor kezdődött a ,,nemzeti gondolkodású fiatalok” tábora a Gyergyószentmiklós melletti 4-es Motel környékén. Az előadások sorát Ludányi Horváth Attila közgazdász, nyugalmazott diplomata kezdte meg. Jelenleg azért nincs önbecsülésünk, mert nincs elég önismeretünk, ezért fogy népünk száma és tartása egyaránt ― szögezte le Ludányi. Radics Géza, Egyesült Államokban élő történész a tengerentúli magyarság életéről beszélt, majd a Tismaneanu-jelentésről vitázott Nagy Mihály, Vekov Károly és Vincze Gábor történész. Raffay Ernő történész Horthy Miklósról tartott előadást. /Ferencz Csaba: Rajt, harmadszor (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2008. szeptember 18.

A finn-magyar rokonság cáfolatára vállalkozott Radics Géza amerikai magyarságkutató a Nagyváradon szeptember 17-én megtartott előadása során. Az 1956-ban emigránsként az új hazába telepedett előadónak a témával kapcsolatban több publikációja is megjelent, 1988-ban írta első nagyobb tanulmányát Eredetünk és őshazánk címmel. Az elődadó a sumér-magyar rokonság bizonyítására vállalkozott. /D. Mészáros Elek Több ezer éves jelenlét a Kárpátokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2009. október 8.

Két történelmi témájú könyvet bocsát ingyen a megye tanárai, diákjai, valamint könyvtárai rendelkezésére a Szatmári Híd Egyesület. Mindkettő szerzője Radics Géza történész, aki az 1956-os forradalmat követően menekült Magyarországról Amerikába. Az egyik kötetben nemzeti jelképeinket mutatja be, ugyanakkor elmagyarázza ezek jelentéseit /A magyar Szent Korona fényében/. A másik az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szól, ismertetve az események előzményeit /Őseink és hőseink emlékére/. Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke elmondta, a köteteket a szerző bocsátotta az egyesület rendelkezésére. /Könyvek nemzetünk múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 8./

2011. augusztus 8.

Magyar őstörténeti ismertető
Szatmárnémetiben mutatta be hétvégén új könyvét Radics Géza Amerikában élő magyarságkutató, eleget téve a Szatmári Híd Egyesület meghívásának. Az Eredetünk és őshazánk című köteten kívül a szerző három, korábban megjelent könyvéből is hozott magával jó néhányat, és 100-100 darabot ajándékozott belőlük a város középiskoláinak. Partiumi előadás-sorozata alkalmával a szerző megfordult Máramarosszigeten, Nagybányán, Nagykárolyban és Zilahon is, ahol szintén megajándékozta a gimnáziumokat.
Mint elmondta, eddig összesen 250 ezer kötetet adományozott magyarországi és határon túli iskoláknak, melynek költségeit amerikai magyar szervezetek illetve, magánszemélyek állták.
„Az őstörténet a birtoklás tudatának a megalapozása” – vallja a kutató, aki szerint a magyarság zöme nem Ázsiából érkezett a Kárpát-medencébe Árpád vezérletével, hanem tulajdonképpen Mezopotámia északi részéről származik. A térségben körülbelül 10 ezer éve kezdődött népesedési robbanás következtében az emberek kirajzottak a szélrózsa minden irányába, állítja a kutató, aki úgy véli, ez az elmélet magyarázatot ad a sumér–magyar nyelvrokonságra is, valamint a magyarok feltételezett vándorlásaira.
Radics szerint nem ugyanaz a népcsoport vonult végig Ázsián, hanem a leletek rokonnépektől származnak, akikkel együtt éltünk valamikor a Közel-Keleten. A kutató állítja: a magyar nép ősei az Észak-Mezopotámiából útnak indult úgynevezett ősparasztok, akik körülbelül 8 ezer éve élnek a Kárpát-medencében. Elmondta: genetikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a magyarságnak csak igen kis hányada származik Árpád népétől, mely – a hunokkal együtt – őstörök nyelven beszélt. Árpád és a veleérkezettek lényegében megszervezték a Kárpát-medence népeit, és megalapozták a magyar nagyhatalmat, maga a magyar nép azonban már itt élt a bejövetelükkor.
A kutató arról is beszélt, hogy az írásbeliség tulajdonképpen a Kárpát-medencében alakult ki, melyre bizonyíték a tatárlaki lelet, valamint a boszniai piramisok környékén talált írásos emlékek, melyeken a magyar rovásírás egyes jelei felismerhetők. „Történelmet úgy kell írni, hogy az ne csak az agynak mondjon valamit, hanem a szívnek is. Meg kell, hogy ragadja az embert már iskolásgyermek korában, hogy érdemes volt magyarnak születni.” – vallja Radics Géza.
Póti Eduárd, a szatmárnémeti református gimnázium történelemtanára szerint a diákok és az oktatók egyaránt érdeklődnek a magyar őstörténet iránt, az internetes források, illetve az ismeretterjesztő kiadványok azonban nem mindig közvetítenek hiteles információkat. Ezért fontosnak tartja, hogy minden iskolában legyenek olyan könyvek, melyeket a múltunkra kíváncsi tanulók forgathatnak.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék