udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Névmutató: Alexandru, Radu F.

2001. november 22.

A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után nov. 21-én a parlamentben is megjelent a "HarKov-rögeszme". Ion Stan képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (RHSZ) felügyelő bizottság elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. Az RHSZ-nek Stan szerint biztos információi vannak arra nézvést, hogy "romántalanítási" folyamat van készülőben, amelyek célja "a román elem kiiktatása a helyi döntéshozatali rendszerből". A politikus határozott ellenlépések megtételét sürgette. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője közölte: követelik, hogy Adrian Nastase a parlament rendkívüli ülésén számoljon be a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Ha a miniszterelnök nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az ellenzéki párt aláírásgyűjtést kezd a két házban egy bizalmatlansági indítvány benyújtása céljából. /(-ner): A HarKov-rögeszme a T. Házban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

2001. december 28.

A Magyar Szocialista Párt a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát kezdeményezi, álláspontja szerint a magyar-román megállapodás ellentétes a nemzeti érdekekkel, és a hatályban lévő jogszabályokkal. A szocialistákkal összhangban a magyar szakszervezetek is aggodalmukat fejezték ki a magyar munkaerőpiacnak a veszélyeztetettségéről a román anyanyelvű állampolgárok előtt. A magyar kormány illetékesei alaptalannak tartják a szocialisták riogatását. Markó Béla RMDSZ-elnök sem lát veszélyt a megállapodásban foglaltakban. - Az MSZP és szatellit-szervezetei politikai haszonszerzés céljából ismét az emberek riogatásának, fenyegetésének eszközével élnek - mondta Őry Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Sajnálatosnak tartja a szocialisták nyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy a párt bírálja a megállapodást, míg a múlt héten, a hatpárti egyeztetésen a szocialista párt képviselői az egyetértési nyilatkozat aláírására ösztönözték a kormányfőt. - A részletekről, a munkavállalás szabályairól, feltételeiről a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását - mondta a politikai államtitkár. Markó Béla kitért arra is, hogy a határon túli magyar szervezetek kizárólag információkat nyújtanak majd az RMDSZ-tagságról, az egyházhoz, esetleg civil szervezetekhez való tartozásról. Az Evenimentul Zilei Román-magyar győzelem című vezércikkében így értékelte a két miniszterelnök kézjegyével a múlt szombaton ellátott dokumentumot: "Az egyetértési nyilatkozat aláírásával Orbán Viktor kormánya fontos ütőkártyát nyert. Bebizonyította, hogy egy rendkívül kényes kérdésben: egy szomszédos országgal kialakult nézeteltérésben ha nem is feltétlenül a hagyományos magyar büszkeség jegyében, de az Európai Unió szellemében tudott viselkedni. Annak az EU-nak a szellemében, melyhez Magyarország néhány évvel közelebb van, mint Románia. S mi is nyertünk. Mindenekelőtt bizalmat és tárgyalási tapasztalatot. Sőt, mi több: megoldottunk egy, a románok számára nagyon érzékeny kérdést. A két kormányfő által Budapesten szombaton aláírt dokumentum megfosztja a hibbant nacionalizmust egyik fontos témájától. De mindezeken túl, az egyetértési nyilatkozat bizonyítéka annak, hogy Románia és Magyarország két olyan ország, amelyek nem történelmi, hanem modern európai elvek szellemében élik meg szomszédságukat." A román nacionalizmus szócsöveiként számon tartott Jurnalul National és a Curentul elsősorban a magyarországi ellenzéki pártok és ellenzéki lapok által az egyetértési nyilatkozattal szembeni állásfoglalását idézték. Romániában az észszerűség és a felelősségtudat győzelmeként üdvözölte a Nemzeti Liberális Párt a kedvezménytörvény alkalmazásáról aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozatot. A Demokrata Párt alelnöke, Emil Boc viszont úgy nyilatkozott: a megállapodás csupán "pótcselekvés", mert az aktus által nem tűnt el a kedvezménytörvény etnikai tartalma. "A legjobb megoldás az lenne - mondta Emil Boc -, ha lemondanának erről a törvényről, hiszen az európai országok egységes, nem pedig elkülönülési struktúrák felé haladnak". /Szocialista offenzíva a megállapodás ellen. A magyar szakszervezetek is felsorakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Elsősorban politikailag rendkívül fontos, hogy megegyezés született a román és magyar kormány között a kedvezménytörvény ügyében - jelentette ki dec. 27-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI- nek adott nyilatkozatában. Most komoly esély van a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételére, és kedvező feltételeket teremtett a megegyezés ahhoz, hogy amennyiben ki tudunk alakítani megfelelő megállapodást, akkor folytathassuk az együttműködést a román kormánypárttal - mondta. /Markó Béla szerint javul a román-magyar kapcsolatok légköre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Különbözőképpen vélekednek a hazai ellenzéki pártok politikusai az Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő által a kedvezménytörvényről megkötött egyezségről, valamennyien aggodalmukat fejezték ki azonban a státustörvény alkalmazását illetően. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az értelem és felelősségérzet diadalának nevezte a hétvégén aláírt memorandumot, amely a liberális politikus szerint az ellenzéknek a kormányra gyakorolt befolyását bizonyítja. Hasznosnak és jónak nevezte a magyar-román egyetértési nyilatkozat december 22-i megszületését Corneliu Ciontu is. A Nagy-Románia Párt első alelnöke szerint ezután az a kérdés, miként alkalmazzák a gyakorlatban a státustörvényt. Emil Boc, a Demokrata Párt parlamenti képviselője már úgy vélekedett, a memorandum létrejötte nem oldja meg a státustörvény problematikáját, mivel a jogszabályból nem iktatták ki "etnikai tartalmát". "A jogszabály jelenlegi előírásai továbbra sem akadályozzák meg Erdély burkolt elmagyarosítását. A legjobb megoldás lenne lemondani a törvény alkalmazásáról" - állapította meg a demokrata alelnök. /Rostás Szabolcs: Ellenzéki aggály státusügyben. Erdély burkolt elmagyarosításától tartanak a demokraták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2002. február 13.

A liberálisok nagy hibának tartják azt, hogy a népszámlálási kérdőíveken külön rubrika jelenik meg a nemzetiség feltüntetésére, jelentette ki egy keddi sajtótájékoztatón Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciójának vezetője. /Kifogásolják a liberálisok az etnikum feltüntetését a népszámláláson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2003. november 19.

Nem nyilvánosak ezentúl a parlamenti szakbizottságok ülései - döntöttek a szenátorok nov. 18-án az új házszabály kidolgozásának első lépéseként. Eszerint az újságírók továbbra is rész vehetnek a megbeszéléseken, azonban csupán a testületek tagjainak külön beleegyezésével. Előzőleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), valamint az RMDSZ szenátorai a szakbizottságok munkájának átláthatósága mellett voksoltak, támogatva Eckstein-Kovács Péter és Radu F. Alexandru liberális honatyák állásfoglalását. /B. B. E.: Kizárják a sajtót. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2006. október 16.

Élesen bírálta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt és az általa vezetett kormányt a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) nemrég kizárt Theodor Stolojan. Ő Valeriu Stoica volt NLP-elnökkel, illetve párttagságuktól szintén megfosztott Raluca Turcan, Cristian Boureanu és Radu F. Alexandru képviselőkkel együtt bemutatta a szabadelvű politikai erő fellendítését célul kitűző NLP-n kívüli liberális platformot. /B. T.: NLP-n kívül liberális platform alakult. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2013. április 22.

Bírálták Antonescut, amiért példaértékűnek nevezte Orbán Viktor kiállását
Crin Antonescu román szenátusi elnököt, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) liberális társelnökét bírálta Radu F. Alexandru, az ellenzéki jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) alelnöke vasárnapi sajtóértekezletén, amiért Antonescu példaértékűnek nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök kiállását az Európai Bizottsággal szemben - közölte az Agerpres hírügynökség.
Az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó PDL politikusa Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöktől is állásfoglalást vár: egyetért-e Antonescu nyilatkozatával, amely szerinte akár az Európai Bizottsághoz intézett "hadüzenetként" is felfogható.
Radu F. Alexandru szerint Antonescunak a magyar miniszterelnök iránti csodálata azzal függ össze, hogy 2012 nyarán "az USL támadást intézett a jogállam intézményei ellen", most pedig Antonescu olyasvalakit csodál, aki egy "a jogállamiság megcsonkítását jelentő alkotmányos modellért szegül szembe az Európai Bizottsággal".
A PDL politikusa emlékezetett arra, hogy Antonescu a román alkotmánymódosító bizottság elnöke, és úgy vélekedett, "ártalmas és felelőtlen" lenne Antonescu részéről, ha "magyar mintára" korlátozni akarná az alkotmánybíróság hatáskörét, kitiltaná a magántulajdonú médiából a választási kampányt, és hazai munkavállalásra kényszerítené az állami ösztöndíjban részesült friss diplomásokat.
Arra az újságírói kérdésre, hogy támogatná-e a PDL a Fidesz kizárását az EPP-ből, Radu F. Alexandru jelezte, a PDL annak függvényében alakít majd ki határozott álláspontot erről, hogy "Orbán Viktor milyen módosításokat eszközöl" az Európai Bizottság bírálatai kapcsán, és az EPP többi pártja milyen álláspontra helyezkedik - közölte a Mediafax hírügynökség.
Crin Antonescu egy csütörtök esti tévéműsorban fejtette ki, hogy nem ért egyet ugyan Orbán Viktor politikájával, de méltányolja, amikor "egy alig 10 milliós ország miniszterelnöke állja a sarat, állja a bírálatokat, ellentámadásba lendül, s úgy távozik a képviselők felének tapsa közepette az Európai Parlamentből, hogy megvédi álláspontját".
MTI
Krónika (Kolozsvár)

2016. április 5.


Alexandrescu azt követően foglalt állast az ügyben, hogy Radu F. Alexandru, a PNL alelnöke a miniszter leváltását kérte Dacian Cioloş miniszterelnöktől. A liberális politikus úgy tudta, hogy a miniszter a február végi vatikáni látogatásán felajánlotta Gianfranco Ravasi bíborosnak, a Kultúra Pápai Tanácsának elnökének, hogy a könyvtár kerüljön az egyház és a román állam közös kezelésébe.
Szabadság (Kolozsvár) Batthyáneum: az állam nem közösködik az egyházzal
A román állam megegyezést szorgalmaz a gyulafehérvári Batthyáneum ügyében és európai uniós támogatások igénybe vételével felújítaná az ingatlant, de nem akarja átadni az épületet és benne levő értékeket jogos tulajdonosának, a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Ez derült ki Vlad Alexandrescu kulturális miniszter tegnapi nyilatkozatából, amelyet az egyik közösségi oldalon tett közzé a tárcavezető.

2016. április 6.

Batthyáneum: nem tágít a római katolikus egyház
Csak a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatását követően, annak jogos tulajdonosaként hajlandó együttműködni a kormánnyal az ingatlan restaurálása, illetve az értékes gyűjtemény digitalizása tárgyában a római katolikus egyház – mondta el a Krónikának Potyó Ferenc pápai prelátus. A gyulafehérvári érsekség általános helynöke szerint ezt Vlad Alexandrescu művelődési miniszternek is a tudomására hozták, amikor a tárcavezető szóban felvetette a peren kívül való megegyezés javaslatát. Írásbeli megkeresés nem történt az ügyben, és a tárcavezető is cáfolta a közgyűjtemény „elidegenítésére” vonatkozó PNL-s vádakat.
Csak a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatását követően, annak jogos tulajdonosaként hajlandó együttműködni a kormánnyal az ingatlan restaurálása, illetve az értékes gyűjtemény digitalizása tárgyában a római katolikus egyház – mondta el a Krónikának Potyó Ferenc pápai prelátus.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke kifejtette, Jakubinyi György érsek ezt Vlad Alexandrescu művelődési miniszternek is a tudomására hozta pár héttel ezelőtti gyulafehérvári látogatása alkalmával, amikor a tárcavezető azzal a szóbeli javaslattal kereste meg, hogy peren kívül egyezzenek meg az ingatlan sorsáról.
„Azt javasolta, hogy egyezzenek meg, pontosabban az egyház és az állam, a kulturális minisztérium képviselői közös tulajdonban állapodjanak meg, így pályázzanak” – emlékezett vissza Potyó Ferenc a találkozóra, amelyen maga is jelen volt. Elmondta, a miniszter azzal indokolta javaslatát, hogy szeretné a kérdést megoldani, mivel az épület leromlott állapotban van, és míg per tárgyát képezi, nem lehet beruházásokat eszközölni, restaurálásához, illetve a könyvtárban található értékes kéziratgyűjtemény digitalizálásához hatalmas összegre lenne szükség, amelyet csak uniós alapból lehet lehívni.
„Az volt az érsek úrnak a válasza, hogy mi egyelőre kitartunk az álláspontunk mellett, miszerint az egyház a tulajdonos, és adják vissza. Akkor mint tulajdonosok természetesen tárgyalunk, akár a megőrzést, akár a felügyeletet, felhasználást, digitalizálást és sok más egyebet illetően (…), de adják vissza, úgy, ahogy elvették, a katolikus egyház tulajdonába” – idézte fel a találkozót Potyó. Hozzátette, hogy az értékes középkori kéziratgyűjtemény digitális feldolgozásához olyan eszközökre van szükség, amelyeket az egyház egyedül nem tud beszerezni.
Az általános helynök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elméleti tervről van szó, Vlad Alexandrescu miniszter csak szóban vetette fel a peren kívüli megegyezés lehetőségét, írásban nem kereste meg őket, és Dacian Cioloş kormányfő sem látogatta meg az érsekséget, amikor pár héttel későbbi gyulafehérvári tartózkodása során hasonlóan nyilatkozott a Batthyáneum jövőjét illetően; a miniszteri látogatásnak tehát nem volt fejleménye. „Mi sem léptünk, úgy értve, hogy az álláspontunkon nem változtattunk, és a miniszteri megkeresésen és szóbeli tárgyaláson kívül nem volt egyéb” – összegzett Potyó Ferenc.
Cáfolja az „elidegenítés” vádját a miniszter
Vlad Alexandrescu kulturális miniszter egyébként hétfőn Facebook-bejegyzésben cáfolta, hogy a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár közös igazgatását javasolta volna a római katolikus egyháznak. A tárcavezető bejegyzésében arra reagált, hogy Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke és szenátora hétfőn a kulturális tárca vezetőjének leváltását kérte Dacian Cioloş miniszterelnöktől, amiért a „román nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot” közvetített a Vatikán felé.
A politikus szerint erre senki sem hatalmazta fel a minisztert, tekintettel arra, hogy Romániának jogvitája van az egyházzal az értékes könyvritkaságokat és ősnyomtatványokat tartalmazó gyulafehérvári gyűjtemény tulajdonjogát illetően. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét, emlékeztetett.
Vlad Alexandrescu rámutatott, hogy legutóbbi gyulafehérvári látogatása alkalmával csak azt ajánlotta fel Jakubinyi György római katolikus érseknek, hogy próbáljanak peren kívüli megegyezésre jutni a könyvtárat befogadó, leromlott állapotba került műemlék épület sorsát illetően, hogy megkezdhessék annak felújítását európai uniós források igénybevételével.
A miniszter bejegyzésében felidézte, hogy a 18. századi Batthyáneum könyvtárat és épületet Batthyány Ignác püspök végrendeletében Erdélyre és a római katolikus egyházra hagyta. Hozzátette ugyanakkor, hogy mandátuma idején a minisztérium beavatkozási kérelmet intézett a bírósághoz, hogy a restitúciós hatóság segítségére legyen az egyházzal folytatott perben. Nincs előrelépés a perben
A gyulafehérvári római katolikus érsekség ugyanis a kommunizmusban elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján az 1947-ben államosított Batthyáneumot és a hozzá tartozó csillagvizsgálót is visszaigényelte. Az állam arra hivatkozik, hogy az alapító Erdélyre hagyta a gyűjteményt, amely a trianoni döntés nyomán Románia részévé vált. Az épület tulajdonjogáról szóló első perben ezt az érvelést elfogadva a bíróság az állam javára döntött.
Potyó Ferenc általános helynök emlékeztetett, hogy az újabb, a 2002-es törvény alapján benyújtott, a Batthyáneum mellett az ezzel együtt államosított ingóságokra is kiterjedő restitúciós keresetet tavaly szeptemberben tárgyalta a restitúciós bizottság, és a főegyházmegye számára kedvezőtlen döntést hozott. Az ítéletben arra hivatkoztak, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal, ugyanis a könyvtárat és az ehhez tartozó csillagvizsgálót az érsekség kérte vissza, miközben a telekkönyvben a Csillagda bejegyzés szerepelt tulajdonosként.
Mint magyarázta, az alapító Batthyány Ignác püspök idején általános gyakorlat volt, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. A Csillagda nevű szőlős pedig, amelynek bevételeiből egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit fedezték, nem lett az államosítás áldozata, ma is az egyház tulajdonában van, fejtette ki az általános helynök. Elmondta, az egyház megfellebbezte az ítéletet, fejleményről azonban nem tudott beszámolni.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyébként 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte a román államot, mert évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi bíróság azért marasztalta el Romániát, mert 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza az épületet az egyháznak, de a tényleges visszaszolgáltatásra azóta sem került sor.
Dacian Cioloş kormányfő két hete Gyulafehérváron úgy nyilatkozott, hogy az állam restaurálná a Batthyáneumot és megnyitná a látogatók előtt. Szerinte az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása, ami nemcsak azt tenné lehetővé, hogy a kéziratok megfelelő körülmények között váljanak kutathatóvá, hanem a széles közönség előtt is megnyitnák a könyvtárat. A Batthyáneumban őrzött kódexek, ősnyomtatványok felbecsülhetetlen értéket jelentenek, az 810-ből származó Codex Aureust például 25 millió dollárra biztosították.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

2016. május 7.

A Batthyáneum – nemzeti hisztin innen és túl (Horațiu Pepine)
A kulturális minisztérium kérésére a gyulafehérvári táblabíróság elhalasztotta az ítélethirdetést a gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár restitúciója ügyében – jelentette nemrégiben az Agerpres hírügyökség.
Egy régi könyvtár, egy rendkívül régi kéziratokból és nyomtatványokból álló gyűjtemény csak azok számára jelent értéket, akik képesek értékelni azokat. A többi vegytiszta hiúság.
Gyulafehérváron van egy könyvtár, mely több száz középkori kézirattal és több ezer nagyon régi nyomtatvánnyal rendelkezik. Valójában ez Románia legnagyobb kézirat- és ősnyomtatvány-gyűjteménye, olyan kincs, melyet – sajnos – nagyon kevesen ismernek és tudnak megfelelően értékelni. Ahogy azt már kitalálhatták, a Batthyáneum Könyvtárról van szó, mely nemrég furcsa politikai vita tárgya lett. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátora a művelődésügyi miniszter azonnali lemondását követelte olyan alapon, hogy vatikáni látogatása során azt javasolta: a Vatikán és a román állam kezelje közösen a Batthyáneum Könyvtárat. A miniszter ezt határozottan cáfolta, és azt magyarázta, hogy lépésének teljesen más célja volt. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség bíróságon követeli vissza a könyvtárat, és mivel Jakubinyi György érseknél nem talált túl nagy fogadókészségre, amikor felajánlott egy peren kívüli megállapodást, a Vatikánnál próbált támogatásra lelni.
Röviden: a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kérte a Batthyáneum Könyvtár visszaszolgáltatását, melyet 1798-ban Batthyány Ignác katolikus püspök hozott létre, és a kommunisták hatalomra jutása után került az állam tulajdonába. A román állam 1990 után megnyitotta az utat az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása előtt, de a dolgok a gyakorlatban sokkal nehezebben mentek, annál is inkább, hogy az itt kétszeres gyanakvással nézett magyar egyházakról van szó. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben elítélte a román államot a visszaszolgáltatás akadályozása miatt.
Ez hosszú történet, és magába sűríti az egész posztdecemberi politikai történelmet. A volt kommunisták hétévnyi kormányzása után hatalomra került Demokratikus Konvenció (CDR) egyik elsődleges feladatának tartotta a tulajdonok visszaszolgáltatását. A Radu Vasile-kormány kibocsátott egy rendeletet (az 1998. július 7-i 13. számút), mellyel a nemzeti kisebbségek korábbi tulajdonát képező más ingatlanokkal együtt a Batthyáneum Könyvtárat is visszaadták a katolikus érsekségnek. Óriási botrány lett belőle. A kormányt hazaárulással és románellenes összeesküvéssel vádolták. Ugyanazon év szeptemberében a Ion Iliescu által vezetett ellenzék bíróságon támadta meg a kormányrendeletet, és megakasztotta a visszaszolgáltatást. A híres Codex Aureus körül később kirobbant botránynak szintén a magyar katolikusok elrettentése volt a célja. Tény, hogy a visszaszolgáltatásra már nem került sor, az épületet és az értékes gyűjteményt azóta a román állam kezeli. De megemlítendő, hogy a kormány 2000-ben kibocsátott egy sokkal átfogóbb rendeletet, mely ezúttal nemcsak az épületeket szolgáltatta vissza az összes vallási felekezetnek, de az azokban lévő javakat is. Ennek megfelelően, a 11. cikkely szerint „a természetben visszaszolgáltatott ingatlanokkal együtt vissza kell szolgáltatni az ingó vagyontárgyakat is, ha ezeket a kérdéses ingatlannal együtt vették át, és ha ezek a visszaszolgáltatási kérés benyújtásakor még léteztek”. Ami valójában azt jelentette, hogy a katolikus érsekség nemcsak az épületet, hanem az ingó vagyontárgyakat is visszakövetelhette.
Így is történt. A katolikus érsekség bíróságon kérte nemcsak az épületet, hanem magát a könyvtárat is, mindazzal, amit az államosításkor tartalmazott. Abszurd dolog lett volna részéről csak az épületet visszakérni, hiszen maga a gyűjtemény sokkal értékesebb, bár – és ezt tudnunk kell – nem lehet pénzzé tenni. Mit tett mindezen idő alatt a román állam? Nem túl sokat. Maga az épület Vlad Alexandrescu művelődésügyi miniszter tájékoztatása szerint masszív és költséges beavatkozásokat igényel, esetleg európai alapokból, ami pedig a többit illeti, azokkal sem történt túl sok minden. Egy több, mint illetékes szakember siet a segítségünkre: „Az épület romhalmaz, nincs olvasóterme a kutatók számára, kevés az alkalmazott, semmit sem fordítottak a könyvtár kéziratainak, ősnyomtatványainak és XVI–XVIII. századi nyomtatványainak tanulmányozásához elengedhetetlen másodlagos bibliográfiára vagy adatbázisokra.” (Adrian Papahagi, Facebook, április 6.)
Ebből látszik, hogy a gond sokkal nagyobb egy jogi-politikai természetű vitánál. A román állam képviselői iszonyatos féltékenységet tanúsítottak, de ugyanakkor az állam semmit sem fektetett be azért, hogy hasznosítani lehessen ezt az értéket. Márpedig annak, aki birtokolni szeretne egy ilyen gyűjteményt, fel kellene emelkednie a szintjére.
Végül mondjuk azt, hogy az állam elveszítheti a pert. De ennél sokkal fontosabb, hogy a könyvtár a helyén marad, és továbbra is nyitva áll majd azok előtt, akik képesek lesznek azt értékelni. Ez olyasmi, ami túlmutat a nemzeti féltékenységeken és a tulajdonjog törvényi korlátain. Időközben egy egészen más ügy, a Román Operában kitört botrány apropójára hiába tört lándzsát a balhézó nemzeti oldal mellett, ezúttal a háttérből előlépett Iohannis elnök támogatásával Cioloş miniszterelnök leváltotta Vlad Alexandrescu művelődési minisztert, aki túl későn szólalt meg, felsorolva azokat a támadásokat, melyek a román nacionalista elit részéről érték. Mindenesetre így vagy úgy, a Batthyáneum ügyében is ki kellett volna mondania a történelmi igazságot, a részletek elhallgatása nélkül. Elvártuk volna például, hogy Vlad Alexandrescu miniszter elismerje, eme értékes örökség esetében a magyar katolikusokat illeti meg az elsőbbség. Ez fontos árnyalása a kérdésnek. Lehetséges, hogy mindenki számára az lenne hasznos, ha a román állam és a katolikus egyház társulnának, és közösen kezelnék ezt a vagyont, ahogy azt a lemondatott miniszter javasolta, de ez addig nem valósítható meg, amíg nyilvánosan el nem ismerik a teljes igazságot.
(Forrás: Deutsche Welle – Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék