udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45

Névmutató: Rais W. István

1993. január 21.

Tőkés László püspök a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy "létkérdés a belső önrendelkezés megvalósítása. Ha nem sikerül ennek a jogi, szervezeti formáit megteremteni, kiépíteni, akkor a beolvadás és szétesés folyamata fel fog gyorsulni." /Rais István: Létkérdés a belső önrendelkezés megteremtése. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21./

1993. február 18.

Rákóczi Lajos képviselő, a tanügyi bizottság tagja nyilatkozott az oktatásban történő átszervezésről. Liviu Maior miniszter sem ért egyet a törvénytervezet túlzott centralizálásával. A Demokratikus Konvenció /DK/ tanügyi tervezete is centralizált. A nemzetiségi oktatással kapcsolatban is szeretnének változtatni a DK tervezetén. /Rais István: Újabb tanügyi törvénytervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 18./

1993. április 7.

Magyari Nándor László, az önkormányzati és reformügyi hivatal ügyvezető alelnöke feladatai között van az RMDSZ minden szintjén a területi szervezetek struktúraváltása, továbbá az RMDSZ-polgármesterek és önkormányzati képviselők bevonása az RMDSZ életébe. /Rais István: Beszélgetés Magyari Nándor Lászlóval, az önkormányzati és reformügyi hivatal ügyvezető alelnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

1993. április 7.

Nagy F. István, a Bihar Megyei Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke értékelte az 1991 decemberében megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkáját. Jelenleg több szervezet is foglalkozik oktatási kérdésekkel /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Bolyai Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület és az RMDSZ/, de ez a párhuzamosság nem jó. Az eddigi munka a sérelmek, tiltakozások megfogalmazásáig terjedt. - Nem lehet ölbetett kézzel nézni, hogy generációk nem részesednek magyar szakmai oktatásban. Esetleges és akadozó a főiskolai oktatás. Jelenleg Romániában 98 833 magyar gyermek jár román iskolába, ezek a tanulók közel 6000 román pedagógusnak adnak munkát. Ha a 222 000 magyarul tanuló diák román-, földrajz- és történelemtanárait is hozzászámítjuk, akkor mintegy 8000 román tanár kenyeréről van szó.- Egyre csökken a magyarul tanulók száma, mert a szülők román iskolába adják gyermekeiket. - 1991-től Bihar megye összes szakközépiskolájából kiszorították a magyar nyelvű oktatást. /Rais István: Önerőből építkezni. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség jún. 9-én felmentette tisztségéből dr. Wilhelm Sándort, a székelyhídi iskola igazgatóját, azon a címen, hogy minisztériumi engedély nélkül külföldre utazott. Az igazgató írásban kért engedélyt a hivatalos útra /Belgiumba/ és a tanárok utazását korlátozó 1993. máj. 4-i 29633-as határozat megjelenése előtt történt a hivatalos meghívásnak eleget tevő látogatása. A főtanfelügyelő által javasolt igazgatójelölt, Szilágyi Viorel nem kapta meg a tanárok szavazatainak többségét, akik a régi igazgatóra szavaztak. /Rais István: Leváltották az iskola igazgatóját! =Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11., RMDSZ Tájékoztató, jún. 11. ? 51. sz./

1993. július 13.

Bihar megye magyar nyelvű oktatásáról olvashatunk adatokat: a megye magyar lakosságának aránya az 1992-es népszámlálás szerint 28,5 %, magyar iskolába jár a tanulók 20 százaléka, a többi románul tanul. Az utóbbi három évben a megyében megszűnt a magyar nyelvű szakmunkásképzés. Nagy F. István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: a diktatúra idején a beiskolázási adatokat a beiratkozás előtt csak néhány nappal tették közzé. Bihar megyében tovább él ez a ködösítő gyakorlat, a beiskolázási létszámokról szinte lehetetlen adatokat szerezni. Az 1992/93-as tanévben Bihar megyében 149 óvodai csoportban 3654 gyermek részesül magyar nyelvű képzésben, az elemi /I-IV./ 343 osztályában 6778 tanulót oktatnak, 373 általános iskolai osztályban 8050 diák tanul anyanyelven, középiskolában 92 nappalis osztályban 2707, míg esti tagozaton 18 osztályban 570 tanuló tanul magyar nyelven. Bihar megyében összesen 21 759 gyermek jár magyar osztályokba. /Rais István: A Bihar megyei magyar tannyelvű oktatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./

1993. szeptember 7.

Bihar megyében szept. 1-jei hatállyal felmentették a megye mind a négy magyar tanfelügyelőjét, az előző napon pedig leváltották húsz iskola igazgatóját. Viorel Sarca szakfelügyelő átszervezésről beszélt, igyekezett indokolni a felmentéseket: Kiss István György magyar szakos tanfelügyelőt azért menesztették, mert a magyar szakos tanfelügyelői állást megszüntették, Erdei Ferencet azért, mert Bihar megye 1666 tanítója közül csupán 334 magyar nemzetiségű, Kecskés Edit óvodai tanfelügyelőt ugyancsak azzal az indokkal, hogy 1277 óvónő közül csupán 174 magyar, így aránytalanul kevés óvónőt kellene felügyelnie. Csáti Rozália főtanfelügyelő-helyettest pedig azért bocsátották el, mert nem volt egyetemi végzettsége. /Rais István: Fölösleges a magyar tanfelügyelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

1993. október 7.

Tokay György visszautasította, hogy a PER-tárgyaláson történt részvétele hiba volt. A kibontakozott vita ártott az egységnek. Addig van súlya az RMDSZ autonómia-követelésének, amíg azt az RMDSZ együtt, egységesen követeli. Tokay a megbeszélésekről Magyari László Nándort tájékoztatta. Tőkés László tévedett, amikor elítélte a PER-folyamatot, a Neptunon zajlott tárgyalásokat. Tőkés László püspökre szükség van, de tudomásul kell vennie, hogy neki is csak egy szavazati joga van. /Rais István: Beszélgetés Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetőjével. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 7./

1993. december 15.

Romániában antiszemitizmus van, és nincs olyan politikai erő, amely megfékezné ezt a jelenséget - hangsúlyozta Moses Rosen főrabbi. Néhány évvel ezelőtt a főrabbi arra biztatta a romániai zsidóságot, hogy hagyják el az országot, és menjenek Izraelbe, emlékeztette az újságíró. Moses Rosen elmondta, először 1990-ben javasolta ezt, mivel az antiszemitizmus megjelent. Az antiszemitizmus azóta is jelen van Romániában. /Rais W. István: Moses Rosen: Romániában antiszemitizmus van. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 15./

1997. október 13.

Béres András oktatásügyi államtitkár /a minisztérium neve: Nemzeti Nevelésügyi vagy Nemzetnevelésügyi Minisztérium/ nyilatkozott a magyar oktatás helyzetéről. Kifejtette, hogy javulás észlelhető a romániai magyar oktatás tekintetében. A sürgősségi kormányrendelet minőségi változást hozhat az anyanyelvi oktatásban. "Az RMDSZ-nek nem szabad visszalépnie ebben a kérdésben." "Az eddigiekhez képest megnőtt az egyházak mozgástere. Lehetőségük van, hogy minden korlátozás nélkül saját tanintézetet szervezzenek." Egy PHARE-program segítségével felmérik a szakoktatási igényeket. - Béres András optimista. Ugyanakkor arra a kérdésre válaszolva: hogyan halad a minisztériumban a kisebbségi igazgatóság átszervezése, azt felelte: "Még nem alakult ki az új osztály szervezési kerete." A jelenlegi kisebbségi igazgatóság főigazgatóságként működik majd. Rajta kívül csak Murvai László foglalkozik a kisebbségi oktatás kérdésével, "de a létszámot növelni szeretnénk" - tette hozzá. Az átszervezés befejezése hetek kérdése. /Rais W. István: Tényekké kell változtatni a lehetőségeket. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./ Megjegyzés: Béres Andrást 1997. jan. 14-én nevezték ki államtitkárnak. Az új osztályt még mindig nem szervezték meg.-

1998. május 9.

Bihar megyében jelenleg 375 magyarul oktató tanító /közülük 110 képesítés nélküli/ és 174 magyar óvónő /közülük 74 képesítés nélküli/. Szakfelügyeletüket Pető Csilla látja el, aki 1993 októberében került a Bihar megyei Tanfelügyelőségre. Nagy előrelépésnek tartja, hogy már nem kell a minisztérium engedélyezése ahhoz, hogy a diákok külföldi tanulmányversenyen vehessenek részt. /Rais W. István: Felvállalta a közösség érdekképviseletét. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

1999. szeptember 15.

Szept. 15-én Bukarestben, a Calvineumban tartotta ülését a romániai magyar történelmi egyházak egyeztető-tanácsa. Az ülésen jelen volt dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Reiser Pál, Tempfli József és Martin Roos római katolikus, Tőkés László királyhágómelléki és dr. Csiha Kálmán református, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság igazgatója meghívottként vett részt a tanácskozáson. Napirenden szerepelt a kultusztörvény tervezete, az egyházi ingatlanok és ingóságok helyzete, a lelkészek állami fizetésének kérdése, valamint az egyházi és az anyanyelvű oktatás lehetőségei. Az önálló magyar nyelvű magánegyetemmel kapcsolatban az egyházfők a következő szándéknyilatkozatot adták ki: "A romániai magyar történelmi egyházak, népük anyanyelvű oktatása iránti felelősségük tudatában, ünnepélyesen kifejezik ama szándékukat, hogy közös részvétellel, a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében, magyar nyelvű magánegyetem létrehozása céljából alapítványt tegyenek. Terveink szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei fognak működni Erdély különböző régióiban. Kérjük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttműködését az egyetem létrehozásában és működtetésében. Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányait, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra. - Az alapítvány bejegyzésével megbízzuk a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát. /Alapítvány a magyar egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Ugyancsak e tanácskozás során a magyar történelmi egyházak vezetői Memorandumot fogadtak el, amelynek címzettje Radu Vasile miniszterelnök. Felvázolva a romániai magyar egyházak súlyos anyagi gondjait, a kormány segítségét kérik azok megoldásához. Az állami támogatás összegének kiegészítése mellett az egyházak bizonyos adózási könnyítéseket igényelnek. - A romániai magyar egyházi vezetőket ebéden látta vendégül Emil Constantinescu elnök, és az azt követő beszélgetés során támogatásáról biztosította őket, a felvetett kérdések megoldásában. - Délután az egyházi vezetők részt vettek a szenátus tanügyi bizottságánál rendezett konzultáción. A bizottság tagjai érdeklődtek, hogy az egyházak mit tesznek majd a birtokukba visszajutó iskolaépületekkel. A magyar egyházi vezetők szinte egyöntetűen leszögezték: ahol iskola működik, ott iskola lesz továbbra is. /(Zsehránszky István) Szándéknyilatkozat született erdélyi magyar egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Emil Constantinescu államfő a romániai magyar történelmi egyházak vezetői előtt kifejtette meggyőződését, hogy a tulajdonról készülő új törvény rendezi majd a legtöbb volt tulajdon problémáját, függetlenül nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet illetően Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő oktatási és akkreditálási törvény "ésszerű és kedvező keretet" ad a magánkezdeményezésekhez az oktatás területén. Constantinescu elnök örült a magyar magánegyetem létrehozásának. Egy ilyen egyetem alapítása szerinte a többségnek is lehetőséget ad arra, hogy elfogadja és megértse az anyanyelvű oktatási intézmények létrehozását, ami előrelépést jelent az anyanyelvű felsőfokú állami oktatást illetően is - hangsúlyozta nyilatkozatában Tőkés püspök. /Constantinescu államfő magyar egyházi vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök a megbeszélésről elmondta: "Ha nem lehet állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre." "A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola része lenne az új magánegyetemnek." A legfontosabb egyetemi központ Kolozsváron lenne. - Aggasztó, hogy sok jogtalanul elvett egyházi épület van, amelyet már nem használnak, de nem adják vissza az egyházaknak. /Rais W. István: A magánegyetem létrehozása a fontos, nem a tanintézet elnevezése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./

1999. november 11.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnök a nov. 11-én kezdődő a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésével kapcsolatos elvárásairól nyilatkozott. Számára ellentmondásosnak tűnik Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság pillanatnyi viszonya. Miközben a Vajdaságban reális esély adódott az autonómia valamilyen formában történő közeljövőbeni bevezetésére, az ottani magyar politikai erők nem tudnak egyezségre jutni e kérdésben. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány elkötelezettebb a délvidéki magyarság eredeti célkitűzései iránt, mint maguk az érintettek. Más-más törésvonalak mentén hasonló megoszlást észlel például Erdélyben is. A MÁÉRT-nak meg kellene állítania a különböző ellentétek kiéleződését. Az egyetem ügyében a kétmilliárd forintos támogatási előirányzattal kapcsolatban különféle ellentétek észlelhetők. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma lesz a határon túli magyarság különleges jogállásának kérdése. /Rais W. István: Ne élezzük ki az ellentéteket. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

1999. november 29.

Nov. 27-én Biharon tartották az 1948/49-es szabadságharc jubileumi megemlékezéseit lezáró rendezvényét. A helyi temetőben nyugvó Gáspár András honvéd tábornok új síremlékénél tartott tiszteletadáson megjelent dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tb. elnöke. A megemlékezés a református templomban folytatódott. Csernák Béla gratulált Habsburg Ottónak, aki nemrég ünnepelte 87. születésnapját, és nov. 26-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét Göncz Árpád magyar államfőtől. Habsburg Ottó felelevenítette, hogy amikor Szent István elfogadta a koronát a Vatikántól, elmondta, hogy a magyarság nyugati nemzet. /Rais W. István: Közösségmegtartó emlékünnepély Biharon. Habsburg Ottó arra buzdít, mindig bízzunk a jövőben. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

2000. május 13.

Máj. 14-én kezdődik az egy hétig tartó Varadinum 2000 rendezvénysorozat. Az immár kilencedik alkalommal megtartott ünnepség több mint 36 programján vehetnek részt az érdeklődők. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök hangsúlyozta, hogy méltóképpen szeretnék megünnepelni a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulóját. A Varadinum zárónapján, május 21-én felszentelik a mesterien restaurált Szent László-szobrot. Ugyanezen a napon fogják megnyitni a Teiului utcai ifjúsági központot. Azt szeretné, hogy a fiatalság diszkó helyett oda járjon szórakozni. - Az ökuménia szellemében elmennek a reformátusok által szervezendő ünnepségnyitó istentiszteletre és az unitáriusok meg az evangélikusok rendezvényeire is. Az egyházmegyében Mihályfalván teljesen új plébánia épült, a felújított nagyszalontait hamarosan berendezik. /Rais W. István: Festum Varadinum. Ünnepélyességre törekszenek. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./

2000. május 20.

Nagyon jól tettük, hogy elmentünk Snagovra az egyházi közös nyilatkozat aláírási ceremóniájára, amely Románia EU-csatlakozását támogatja - nyilatkozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A Romániában hivatalosan elismert felekezetek vezetői által aláírt dokumentum tartalmazza a magyar történelmi egyházak kéréseit is: az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását, a szociális és karitatív munka állami támogatását. A püspök kifejtette, hogy a tizenhét egyházi vezető által aláírt nyilatkozatot a kormány eljuttatja az európai szervezetekhez. Reméli, hogy Brüsszelben ellenőrzik majd a dokumentumban foglaltak betartását. - A nagyváradi római katolikus püspökség tizenegy épületet - ebből kilencet Nagyváradon - kér vissza. /Nagyváradon a Fő utcai irgalmas rendi kórházat (ma a Közegészségügyi Igazgatóság székhelye és járóbeteg-rendelő intézet), a volt Premontrei Rendházat (a jelenlegi Mihai Eminescu Középiskola), az egykori Orsolya-zárdát és az alatta lévő üzlethelyiségeket, valamint a lakrészeket (Ady Endre Középiskola), az Eminescu utca 28. és a Roman Ciorogariu utca 45. szám alatti iskolát, neogótikus kápolnát és lakrészt, a volt Szent József Intézetet (jelenleg a megyei Tanfelügyelőség székháza), a Teleki utca 13. szám alatti egykori Immaculata-zárdát (ma egészségügyi középiskola), az Orsovei utcai volt Szent Vince Intézetet (ma gazdasági középiskola), a velencei I. Hossu utcai volt felekezeti iskolát (ma óvoda), az Ősi negyedben, a Devei téren lévő templomot és plébániát is visszakértük. Szentjobbon az apátság székhelyét (ma körzeti orvosi rendelő működik ott), Szilágysomlyón pedig a minorita rendi kolostort és tanintézetet (ma mezőgazdasági iskola)./ /Rais W. István: Ellenőrizni kell a vállalások betartását. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. június 12.

Rais W. István, a Bihari Napló (Nagyvárad) főszerkesztője elmondta, hogy több befektető érdeklődik a Bihari Napló iránt. A jelenleg a Fehér Dezső Alapítvány, valamint a napilap alkalmazottainak tulajdonában levő BN részvényeseinek közgyűlése jún. 24-én lesz, akkor megvitatják a külföldi befektető árajánlatát. A részvények tíz százaléka Klárik Lóránd, a lap vezérigazgatója birtokában van. Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó korábban kijelentette, hogy megvásárolná a BN részvényeit. /Új gazdára talál a Bihari Napló? = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2000. szeptember 4.

Szept. 1-jén ünnepelte a Bihari Napló szerkesztősége a lap 3000. számának megjelenését. "A 3000-es ünneppel, amely tehát nem úgymond millennium, nem is billennium, hanem egyenesen trillennium, sikerült megelőzhetetlenül elsővé tenni a Bihari Naplót" - fogalmazott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a rendezvényen. A Napló vendége Markó Béla is, aki díszmeghívottként üdvözölte az eseményt. A szerkesztőség az ünnepen fórumot tartott, amelyen kérdéseket intéztek a politikushoz és a BN szerkesztőihez is. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldáskeresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. "Valóban súlyos veszteségnek tekinthető Marosvásárhely, és Kolozsváron nem sikerült a terv megvalósítása, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy megszereztünk sok olyan fontos vezető beosztást, melyekkel eddig nem rendelkeztünk." Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenáron, minden körülmények között kormányon lenni, ezzel utalt a nyomásgyakorlásokra, amelyek állítólag arra irányulnak, hogy az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával legyen majd hajlandó együtt kormányozni. Az RTDP eddig nem mutatott föl olyan programot, amelynek alapján együttműködés lenne elképzelhető. "A közös kormányzás lehetőségét nem zárhatom ki, de körvonalazódni sem látom" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről szólva úgy fogalmazott, hogy megőrzik az egységet. - Az esten Kiss Sándor, a kiadó elnöke, a BN főrészvényese átadta a frissen alapított Aranytollhegy-díjakat Wagner Csillának, Szilágyi Aladárnak és Szűcs Lászlónak A laudatiókat Rais W. István, a lap főszerkesztője olvasta fel. /Szeghalmi Örs: Bihari Napló-est a 3000. lapszám örömére. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2000. szeptember 18.

A szept. 15-24. között rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) idei díszvendége a Magyar Világ 2000 kiállítás és kulturális programsorozat, amely a Kárpát-medence magyarok lakta régióinak kínál részvételi lehetőséget. Önálló pavilonban mutatkoznak be Románia, Ukrajna, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország és Szlovénia magyar vállalkozói. A vásár szabadtéri színpadán anyaországi és határon túli magyar művészek adnak ízelítőt az egyes tájegységek néptáncaiból. A megnyitón dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök beszédében utalt az 1896-os, Ezredéves Kiállításnak nevezett budapesti vásárra. "Örvendetes tény, hogy a BNV, megtartva vonzerejét, Közép-Európa, a régió legjelentősebb, legnagyobb vására. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk alkalmas az ilyen nagyszabású rendezvények lebonyolítására." A vásáron "megismerhetjük a szomszédos országok magyarjainak vállalkozásait, szellemi és gazdasági termékeit; a mindannyiunkat összetartó és éltető kultúrából és hagyományokból is ízelítőt kapunk" - hangsúlyozta. A Kárpát-medencei régióból 111 kiállító volt jelen. Romániából 44 kiállító és 11 képviselt cég mutatkozott be a BNV-n. /Rais W. István: Magyar Világ 2000. Régiók találkozója a BNV-n. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./

2000. október 17.

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék