udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Rajeczky Benjamin

1992. március 4.

Erdély és Csíksomlyó hűséges fiát, a néprajztudomány doktorát, DOMOKOS PÁL PÉTERT temetjük ma, március 4-én, a Farkasréti temetőben, Budapesten. /Édes hazámnak akartam szolgálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Sírját moldvai csángók állták körül. Kívánsága szerint a temetési szertartást a Csíksomlyón székelő erdélyi ferences rendtartomány főnöke végezte. "Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Domokos Pál Péter támasz és héttér nélkül, csupán Krisztusba vetett rendíthetetlen bizalommal, egyedül nekivágott", hogy felkeresse és felfedezze a moldvai csángókat, méltatta az elhunyt jelentőségét. /Fodor György: Búcsú a csángómagyarok vándorapostolától. = Valóság (Bukarest), márc. 6./ Domokos Pál Péter néhány jelentős könyve: A moldvai magyarság /Csíkszereda, 1931/ - további kiadások: Kolozsvár, 1934, Kolozsvár, 1941 /ebben az évben újabb kiadás/, bővítve: Magvető, Budapest, 1987. Mert akkor az idő napkeletre fordul. 50 csángó népdal. /Kolozsvár, 1940/, /Rajeczky Benjaminnal közösen/: Csángó népzene 1-2. /1956, 1961/, "édes hazámnak akartam szolgálni" Kájoni János: Cantionale Catholikcum, Petrás Incze János: Tudósítások. Összeállította Domokos Pál Péter /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ Rendületlenül. Márton Áron Erdély püspöke /Budapest, 1989/

2010. április 19.

Gregorián a Vártemplomban
Nem először jár Marosvásárhelyen a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis. Szombaton ismét találkozhatott a Jakabffy Tamás cantus magister vezette együttessel a közönség: Spiritus Domini címmel mutatták be a Vártemplomban középkori latin gregorián és magyar protestáns graduálénekekből álló műsorukat. A gregoriánról keveset tud a mai ember. Ismereteink pótlását, kiegészítését vallja céljának a kolozsmonostori katolikus egyházközség 12 éve alakult gregorián szkólája, amely az egykori bencés apátság helyén álló Kálvária-templom kulturális-szellemi légkörében ébresztgeti a gregorián korális szunnyadó hagyományát. * A szkóla: énekegyüttes és "kétlépcsős" műhely: egyik célja, hogy (újra) funkcionális liturgikus szolgálattá tegye a gregorián éneket, a másik pedig az, hogy a gregorián kultúrát megismertesse, testközelbe hozza azok számára, akik jobbára csak "múzeumi tárgyat", az egyháztörténet poros relikviáját látják benne. Az énekelt szövegek a kultusz szolgálatába szegődnek; amit hallunk: emberi hanggal élővé tett liturgikus tevékenység. * Sokan csak a mély színű férfikari hangzást, a "kolostori" hangulatot tartják a gregoriánhoz illőnek, hitelesnek. Ma már tudjuk, hogy a gregorián jellegzetes középkori előadására éppen a magas és mély hangok váltakozása vagy együtthangzása volt jellemző. A férfihangok rendszerint gyermekhangokkal kombinálódtak, a gyermekek talán többször énekeltek magukban, férfihang nélkül, mint amazok gyermekhang nélkül. * Nem énekeltek más zenét a középkor nagyszámú női közösségei sem: rájuk gondolva a női kari előadást is hitelesnek kell tartanunk. Sőt, adataink vannak férfi és női hangok kombinációjával énekelt középkori gregorián gyakorlatra is, a 20. századi koncertkörülmények közt pedig a tipikus vegyes kari hangzást – főképpen egyes nagyobb tételek előadásakor – nem nélkülözhetjük. A változó énekszerepekkel előadott középkori szertartást ugyanis mai körülmények közt alig idézhetjük föl másként, mint hogy a 15–20 perces cikluson belül kisebb és nagyobb együtteseket, mély és magas vagy kombinált hangzásokat, szólókat és összkart váltogatunk – nem tarka összevisszaságban, hanem jól átgondolt rend szerint, s az énekelt műfajoknak megfelelően. (Szendrei Janka – Dobszay László – Rajeczky Benjamin: Magyar Gregoriánum) * Jakabffy Tamás és énekes társai ismét jó szolgálatot tettek: Istennek, embernek, hitnek, kultúrának. A karnagy rövid bevezetővel és az egyes számok előtt közérthető magyarázatokkal is szolgált. A repertórium: Iubilate Deo misekezdő ének (introitus) húsvét III. hetén; Cognoverunt discipuli alleluja-ének húsvét III. hetén; Örülj és örvendezz húsvéti antifona, "melyet a graduálkönyvekben introitusnak neveznek". Spáczai-graduál; Lauda anima mea falajánlási ének (offertorium) húsvét III. hetén; Az egy bizony Istent Szentháromság-vasárnapi invitatórium. Eperjesi-graduál; Cantate Domino áldozási ének (communio) húsvét III. hetén; Spiritus Domini misekezdő ének (introitus) pünkösd vasárnapján; Sancti Spiritus adsit nobis gratia pünkösdvasárnapi szekvencia (Notker-Balbulus). * A hallgatóság áhítattal fogadta az ajándékműsort, és hálás tapssal jutalmazta a kolozsvári előadóművészeket. A kis társulat igényességére vall az is, hogy a szkólát magyarul és angolul bemutató fényképes és külön az esti műsort ismertető lapokkal kedveskedett közönségének, utóbbin található az eddig megjelent nyolc CD-jüket felsoroló diszkográfia. Hogy az élmény ne menjen feledésbe, a műsor után lemezt is vásárolhattunk. Aki behatóbban kíván érdeklődni e téma iránt, elérheti a www.hhrf.org/schola honlapon.
Bölöni Domokos
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék