udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33

Névmutató: Turcan, Raluca

2006. október 16.

Élesen bírálta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt és az általa vezetett kormányt a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) nemrég kizárt Theodor Stolojan. Ő Valeriu Stoica volt NLP-elnökkel, illetve párttagságuktól szintén megfosztott Raluca Turcan, Cristian Boureanu és Radu F. Alexandru képviselőkkel együtt bemutatta a szabadelvű politikai erő fellendítését célul kitűző NLP-n kívüli liberális platformot. /B. T.: NLP-n kívül liberális platform alakult. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2007. szeptember 7.

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szeptember 6-án bejelentette: lemond szenátusi tisztségéről. Döntését azzal indokolta, hogy nem sikerült támogatást szerezni azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyeket pártja kezdeményezett. A PC-elnök hangsúlyozta, az elkövetkező időszakban teljes egészében a Konzervatív Pártnak szenteli magát. Raluca Turcan PLD-s képviselő megjegyezte: reméli, hogy Voiculescu döntése nem áll összefüggésben a Szekuritáté Irattárát Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ítéletével, miszerint a pártelnök politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Voiculescu kitartott a PC-nek a román oktatásra vonatkozó törvénytervezete mellett, amely szerint egységes tankönyvekből kell a román nyelvet tanítani mindenki számára. Azt állította, hogy ez nem magyarellenes kezdeményezés. /Voiculescu kilépett a szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2010. április 13.

Közmédiumok: koalíciós vita
Az RMDSZ nem ért maradéktalanul egyet koalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt azon felvetésével, miszerint a Román Televízió és a Román Rádiótársaság politikamentessé tételéhez vezető legjobb út az, ha az igazgatótanácsokba nem a pártok jelölnék a tagokat.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a szövetség elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az igazgatótanácsot – amelynek tagjai ugyan nem politikusok, de a pártok jelölik őket – egyszerűen különválasztanák a közmédiumok szakmai vezetésétől. Mindezt arra reagálva mondta Markó, hogy a nap folyamán korábban Adriean Videanu gazdasági miniszter arról beszélt, a PDL megszüntetné a pártok által delegált igazgatótanácsok intézményét. A PDL részéről az ötlet felvetője, Raluca Turcan is újra megerősítette, hogy véget kívánnak vetni a politikai alapú jelöléseknek.
Krónika (Kolozsvár)

2010. április 20.

Marad magyar vezető is
A közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsába többé nem a parlamenti pártok delegálnak tagokat, a testületekbe pedig „alanyi jogon” jár majd egy-egy hely a romániai magyar közösségnek, illetve a többi nemzetiségnek is.
Ebben a két közmédium működését szabályozó törvény módosításának alapelveiről tárgyaló koalíciós szakértői bizottságnak sikerült tegnap megállapodnia, miután a múlt héten már egyezség született arról, hogy a két intézményben szétválasztják az elnöki tisztséget és az igazgatótanácsot az intézmények menedzsmentjétől.
„A káposzta és a kecske is megmaradt. Azaz érvényesül a politikamentesítés elve, amihez a demokrata-liberálisok ragaszkodtak, ugyanakkor a kisebbségek sem szorulnak ki a két intézmény vezetőségéből. Ehhez már mi ragaszkodtunk” – tájékoztatta lapunkat az egyeztetések eredményeiről Bokor Tibor szenátor, aki Márton Árpád képviselővel és Kelemen Hunor művelődési miniszterrel együtt az RMDSZ-t képviselte a szakértői tárgyalásokon.
A politikus tájékoztatása szerint a két közszolgálati médium igazgatótanácsának 13-13 tagja lesz: 11 tagot a civilszervezetek delegálnak, egyet a magyar kisebbség és egyet a többi nemzeti kisebbség mindkét intézmény esetében. „Eszerint 11 helyre a civilszervezetek jelölnek majd személyeket, egy-egy helyre pedig azok a szervezetek, amelyek a magyarságot, illetve többi nemzeti kisebbséget képviselik a parlamentben” – magyarázta a törvénymódosításra vonatkozó elképzeléseket Bokor Tibor.
Ha a javaslatot megszavazzák, az RMDSZ is javasolhat majd egy-egy igazgatótanácsi tagot a két intézmény vezetőségébe, mivel a magyarságot jelenleg az RMDSZ képviseli a törvényhozói testületben – tette hozzá a szenátor.
A politikus elismerte, hogy az eljárás bonyolultnak ígérkezik. A tervek szerint ugyanis a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságainak a jelöltek mindegyikét előbb együttes ülésen kell meghallgatniuk, majd a kiválasztott 13-13 személyről a parlament plénuma dönt, titkos szavazással. „Ha a civilszervezetek nagyon sok jelöltet javasolnak, előfordulhat, hogy még decemberben is zajlanak még a bizottsági meghallgatások” – vélekedett az RMDSZ-es szenátor.
A koalíció politikusai várhatóan a szenátus média-szakbizottságának jövő szerdai ülésén terjesztik elő módosító javaslataikat. Ez a testület tárgyalja ugyanis a közszolgálati televízió és rádió működését szabályozó törvénytervezetet, amelyet még Raluca Turcan demokrata-liberális képviselő terjesztett tavaly elő, s amely a képviselőházban megbukott. „Raluca Turcan is elfogadta a koalíció módosító javaslatait, s úgy egyeztünk, hogy a törvények továbbra is az ő neve alatt futnak majd” – magyarázta lapunknak Bokor Tibor.
Mint ismert, a parlament korábban már leváltotta a román televízió vezetőségét Alexandru Sassu elnökkel az élen. Sassu jelenleg ideiglenes igazgatóként vezeti az intézményt a működését szabályozó törvény módosításáig. A román rádió igazgatótanácsának mandátumát június 30-ig meghosszabbították.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. július 23.

Román pártok bírálják Tőkés Lászlót autonómiapárti kijelentései miatt
Tőkés Lászlónak az Európai Parlament alelnöki tisztségéből való visszahívását követelik ellenzéki román pártok amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról.
Tőkés a Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik panelbeszélgetésén állapította meg, hogy a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. Ugyanazon a beszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a székelyföldi fejlesztési régió kialakításának fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte a majdani közigazgatási-területi régió „előszobája” lehetne.
„Ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket, akkor elengedhetetlen az erdélyi magyar politikai elit összefogása, a régió választott önkormányzati képviselői alkotta székelyföldi nagygyűlés ismételt megszervezése. És ha ez sem elég, akkor a székelyek békés eszközökkel tüntethetnek mindezért, ahogy azt tették nemrég a katalánok Barcelona utcáin” – hangoztatta a Tusványoson Toró, hozzátéve: a katalánok másfélmilliós tüntetéséhez hasonlóan Csíkszeredában egy-kétszázezer fős békés megmozdulásra lehetne példa.
A bukaresti média teljesen összemosta a két magyar politikus nyilatkozatát, amelyet úgy tálalt, hogy Tőkés László Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. A román sajtó hangulatkeltési szándékának az adott hátszelet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön közzétett döntése megállapítja: Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Tőkés megpróbálta eloszlatni a félreértéseket, amikor a két vezető román hírtelevízió, a Realitatea és az Antena3 élőben kapcsolta Tusnádfürdőről, leszögezve: a Székelyföld nem függetlenséget, hanem autonómiát szeretne. Az EMNT elnöke azonban faképnél hagyta az élő kapcsolást, amikor a bukaresti szerkesztők azt szerették volna, hogy C. V. Tudor PRM-elnökkel és Gheorghe Funar főtitkárral vitatkozzék.
Titus Corlăţean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt alelnöke bejelentette, a PSD ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, az EMNT elnöke ugyanis szerinte „nemcsak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD úgy véli, Tőkés „szeparatista” nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen „erőszakos cselekményekre bujtogatja” a romániai magyarokat. A szociáldemokraták bírálták Traian Băsescu államfőt és az őt támogató Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is amiatt, hogy Brüsszelben támogatták Tőkés megválasztását az EP alelnöki tisztségébe. Corlăţean az alkotmányra hivatkozva leszögezte: sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani, mivel Románia egységes és oszthatatlan, szuverén nemzetállam.
Mihai Voicu, a szintén ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért elvárja, hogy a PDL jelentse be az Európai Néppárt frakciójában: megvonja a romániai EP-képviselőtől a politikai támogatást. Ennél is tovább ment Horea Uioreanu kolozsvári PNL-képviselő, aki tegnap hazaárulással egyenértékűnek nevezte az önrendelkezés követelését, amelynek ügyében szerinte az ügyészségnek vizsgálatot kellene indítania. Tőkés kijelentése kapcsán Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, az alaptörvény nem válhat alku tárgyává.
Cristian Preda, az RMDSZ-hez és a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó PDL európai parlamenti képviselője az ügyben elfogadhatatlannak nevezte Tőkés Lászlónak a Székelyföld autonómiájáról tett nyilatkozatát, amely szerinte nem szolgálja a román–magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. „Semmiféle hasonlóság nem létezik Koszovó és a Székelyföld között. Nem indokolt a székelyek utcai tüntetésre buzdítása. A hágai döntés semmiképpen nem legitimálja sem a székelyek, sem valamely más romániai etnikai csoport követeléseit. Súlyos tévedés, ha valaki ilyesféle párhuzamot erőltet” – fogalmazott Cristian Preda.
A román politikus kifejtette: a PDL nem a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt támogatta, hogy Tőkés az EP alelnöke legyen, hanem az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, valamint abbeli ígéretéért, hogy dolgozni fog a román–magyar megbékélésért. „Egy ilyen nyilatkozattal azonban nem hinném, hogy a megbékélést szolgálja” – mondta Preda. Raluca Turcan, a PDL alelnöke szerint Tőkés „aberrált”, amikor egy lapon emlegette Koszovó függetlenségét a székelyföldi autonómiával, és hozzátette: pártja helytelenül járt el, amikor támogatta, hogy az EMNT elnöke az EP alelnöke legyen.
Bukaresti hírügynökségeknek nyilatkozva különben RMDSZ-es politikusok nem értettek egyet azzal, hogy a székelyek utcai tüntetésekkel próbálják kivívni az autonómiát, Korodi Attila Hargita megyei honatya és Király András oktatásügyi államtitkár egyaránt a párbeszéd, a diplomácia eszközének fontosságát hangsúlyozta, sőt az Arad megyei RMDSZ-elnök populistának nevezte Tőkés autonómiapárti kiállását.
Eközben a bukaresti külügyminisztérium leszögezte: Románia nem változtat korábbi álláspontján, és továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tárca szerint a hágai Nemzetközi Bíróság korlátozott jelleggel elemezte az ügyet, de ennek jogi következményeiről, vagyis egy „állítólagos új állam” létrejöttének törvényességéről nem nyilvánított véleményt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

2010. szeptember 3.

Végrehajtották a kormányátalakítást
A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezető testületének tegnapi ülésén a kormányátalakítás volt a fő napirendi pont. Az már a délutáni órákban kiderült, hogy Sebastian Vlădescu pénzügyi, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Mihai Şeitan munkaügyi és Gabriel Sandu távközlési miniszternek távozniuk kell tisztségükből. Később Adriean Videanu gazdasági miniszter maga kérte hogy távozhasson a kormányból. Videanu azzal indokolta kérését, hogy több ideje legyen a PD-L-vel foglalkozni. Végül Radu Berceanu szállításügyi miniszter is a távozó tárcavezetők közé került. A Boc által megnevezett miniszter-jelöltek a következők: Ion Ariton (gazdaság), Anca Boagiu (szállításügy), Valeriu Tabără (mezőgazdaság), Valerian Vreme (távközlés), Gheorghe Ialomiţean (pénzügy), Ioan Botiş (munkaügy).
Emil Boc a reggeli órákban Traian Băsescu államfővel találkozott, majd a párt székhelyén a demokrata-liberális párti vezetőkkel folytatott újabb megbeszéléseket. Ezt követően a Victoria-palotában külön tárgyalt Radu Berceanu közlekedési, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Sebastain Vlădescu pénzügyi és Mihai Şeitan munkaügyi miniszterekkel. Ezek után ült össze délután 4 órakor a parlament épületében a PD-L vezető testülete, ahol az előzetes bejelentések szerint véglegesen döntenek a kormányátalakításról.
A demokrata-liberális párti politikusok szerdán este határoztak arról, hogy lemondjon-e az egész kabinet, vagy inkább a jelenlegi kormány átalakítását választják. A Gândul című országos napilap szerint csak haton – Elena Udrea, Sever Voinescu, Raluca Turcan, Sulfina Barbu, Zamfir Iorgus és Vasile Gherasim – szavaztak a Boc-kabinet teljes menesztése mellett.
Kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök és az államfő között nem volt teljes egyetértés a végrehajtó testület átszervezését illetően. Emil Boc a Primăverii negyedi rezidenciáján kereste fel csütörtökön reggel az államfőt, hogy tudomására hozza a feketelistán lévő miniszterek – Sebastian Vlădescu, Mihai Şeitan, Mihail Dumitru és Gabriel Sandu – nevét tartalmazó jegyzéket, amelyen állítólag egyetlen „nagyágyú” – mint például Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu – sem szerepelt.
A Hotnews úgy tudja: az államfő a teljes kormányátalakítást tartotta volna a legjobb megoldásnak, egyedül Vasile Blagát és Elena Udreát nem menesztette volna tisztségéből. Hírforrások szerint a miniszterelnök bízik abban, hogy a posztjukon maradó tárcavezetők képesek lesznek lehívni az uniós pénzeket. Traian Băsescu a beszélgetés során állítólag kijelentette: ezek után „leveszi kezét a pártról”, és kollégái azt tehetnek, amit akarnak.
Ami az RMDSZ-es miniszterek lecserélését illeti, Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: a kormányfő nem kérte az RMDSZ-es miniszterek leváltását, akik egy belső elemzés szerint jól teljesítettek.
„Mi is kielemeztük az RMDSZ-es miniszterek tevékenységét. Az a véleményünk, hogy minisztereink hathatós tevékenységet fejtettek ki, és jól teljesítettek” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: a koalíciós pártoknak saját minisztereik tevékenységét kell kiértékelniük. Szabadság (Kolozsvár)

2011. március 23.

Civil offenzíva az egyházak szociális tevékenységének támogatása ellen
Miközben román állami pénzeket hozhat az egyházaknak, illetve az általuk működtetett, szociális szolgáltatásokat nyújtó alapítványoknak, egyesületeknek a parlament által nemrég elfogadott, Traian Băsescu államfő jóváhagyására váró törvény, a civil szférában óriási felzúdulást keltett a kezdeményezés. „Az egyházaknak monopóliuma lesz az állam által finanszírozott szociális szolgáltatások terén”, „Választási kampány íze van az egyház-hatóságok kapcsolatnak” – csak néhány azokból a civilek által hangoztatott szlogenekből, amelyekkel arra próbálják rávenni Traian Băsescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a hamarosan asztalára kerülő, a parlament két háza által már elfogadott jogszabályt.
A törvény lényege egyébként az, hogy a Romániában hivatalosan elismert egyházak állami támogatásban részesülhetnek, amennyiben árvaházakat, öregotthonokat, fogyatékkal élők számára központokat vagy más szociális jellegű intézményeket szeretnének létesíteni. Ehhez a jogszabály hatálybalépését követően mindössze a projekt összköltségének 20 százalékát kell önrészként felmutatniuk, az állam pedig akár 80 százalékkal is hozzájárulhat a kiadások fedezéséhez. Bár a jelenlegi válságos helyzetben soknak tűnhet az állami finanszírozás összege, hosszú távon mindenképp kifizetődő lesz, véli Raluca Turcan demokrata-liberális képviselő, a jogszabálytervezet beterjesztője.
„Nem hiszem, hogy az egyház szerepe kimerülne a templomok építésében, illetve az ikonok készítésében. Szociális küldetésnek is eleget kell tenniük, Romániának pedig jobban kellene támogatnia a karitatív tevékenységet” – szögezte le Turcan. Mint hangsúlyozta, az államnak meg kell most engednie magának ezeket a kiadásokat. „Hosszú távon óriási előnyökkel járhat ez a kezdeményezés az állam számára, hiszen ha az állami szolgáltatások alternatívájaként létrejövő egyházi szociális ellátás jól működik, akkor fokozatosan – mint ahogy erről már tárgyaltunk is megyei önkormányzati vezetőkkel – a szociális ellátás egy részét át lehetne ruházni az egyházakra” – érvelt Turcan a jogszabály mellett.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy valószínűleg évről évre változik majd a kormány által ezekre a projektekre költhető összeg, erről majd az éves költségvetés fog rendelkezni. Az egyházak átpolitizálását célzó vádakra pedig a képviselő leszögezte, ez a veszély elenyésző, mivel a projekteket szűrő mechanizmusok szakmaiak és átláthatóak lesznek. Pozitívum lehet ugyanakkor a romániai magyar egyházak számára a törvénynek azon előírása, miszerint a pályázatokat nem egy központi szerv bírálja majd el, hanem a helyi, illetve megyei önkormányzatok döntenek arról, hogy mely projekteket támogatják. Pontos részletek azonban egyelőre nincsenek, ugyanis miután Traian Băsescu kihirdeti majd a jogszabályt, s ezáltal az hatályba lép, a Munka-, Család- és Szociális Ügyek Minisztériumának 90 nap áll a rendelkezésére, hogy kidolgozza a törvény alkalmazási módszertanát, ezt pedig majd még a kormánynak is el kell fogadnia. Kérdésünkre, hogy az államfő aláírja-e, vagy sem a jogszabályt, Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos elmondta, a törvény még nem érkezett meg az államelnöki hivatalba, így még nincs hivatalos álláspont.
Egymást segítheti az állam és az egyház
Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök egyelőre fenntartásokkal fogadja a jogszabályt. Mint lapunknak elmondta, hallott róla, de kifogásolja, hogy az érintettekkel, tehát az egyházzal, jelen esetben a római katolikus püspöki konferenciával nem egyeztettek a törvény alkotói. Kifejtette: a szociális tevékenységet folytató, régóta működő Caritas Catolica munkatársait sem kérdezte meg senki arról, milyen támogatási rendszer felelne meg nekik, és az is igaz, hogy az egyházi kezdeményezések mindmostanáig nem kaptak sok állami segítséget. „Ahhoz képest ez egy igen nagy ugrás lenne” – fogalmazott a püspök, aki azt is elmondta, az első hallásra szépen hangzó törvénytervezetet szeretné alaposan áttanulmányozni, hogy meglássa, valójában hogyan segítené az az egyházak már folyó és a jövőben indítandó szociális szolgáltatásait.
A Gyulafehérvári Caritas eközben üdvözli az egyház-állam kerettörvényt. „A jogszabály lehetővé teszi az egyházaknak, hogy szociális szolgáltatóként is fellépjenek, hiszen egyes felekezeteknek több száz éves hagyománya van ezen a területen, számos európai országban az egyházak tették le a szociális állam alapjait” – szögezte le a Krónika megkeresésére Knecht Tamás. A Caritas PR-menedzsere ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg egyeztetések zajlanak a politikummal a szociális szolgáltatások kiszerződését szabályozó 68-as kormányrendelet és a szociális szolgáltatások kerettörvénye kapcsán is.
Az egyeztetésekben a Gyulafehérvári Caritas szakemberei is részt vesznek, hiszen húsz éve foglalkoznak szociális szolgáltatásokkal. Knecht Tamás kifejtette, a kerettörvénynek akkor lesz pozitív eredménye, ha az egyházak szociális szolgáltatóként ugyanazoknak a standardoknak felelnek meg, mint a többi civil szolgáltató. Szerinte az alapvető kritériumnak a szakmaiságnak és a minőségnek kell lennie, nem pedig annak, hogy mi a szolgáltató státusa vagy működési formája. Ugyanakkor szerinte fontos, hogy a törvény a közpénzek átlátható elköltésével párosuljon. A Caritas több éve már közpénzekből is finanszírozza szociális tevékenységét. A szakember szerint hatékonyabb, ha a rászorulók szociális szolgáltatásokat kapnak szociális juttatások helyett, ebben pedig minden, szociális téren aktív társadalmi szereplőnek részt kell vállalnia.
Bár még nem látta a kérdéses törvénytervezetet, mindenképp szívesen fogadná az egyházi diakóniai, vagyis szociális projektekhez az állami támogatást Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke is. Mint arról lapunkban beszámoltunk, Csűry István már püspökké avatásakor bejelentette: fontosabb tervei között szerepel egy egyházi alapon működő kórház vagy kórházrendszer létrehozása, egy hozzá tartozó biztosítási hálózattal együtt. A püspök a Krónika kérdésére tegnap elmondta, egyházkerülete mindig is szívesen fogadta az állam segítségét, de mostanáig nem fordult elő túl gyakran, hogy közös projekteket vittek volna véghez – az egyetlen kivétel az a hajléktalanszálló volt, amely jelent pillanatban városi irányítás alatt működik a nagyváradi Gutenberg utcában, annak létrehozásában ugyanis a református egyház is fontos szerepet játszott. „Többször hangoztattuk, hogy az állam az egyház segítsége nélkül bizonyos dolgokat nem tud véghezvinni” – jegyezte meg Csűry István.
Hozzátette: a KRE a kórházon kívül öregotthonok és árvaházak működtetésében kérné az állam segítségét, ha kiderül, pontosan mi is áll a tervezett új törvényben. Egyelőre ugyanis az sem teljesen tiszta a püspök szerint, hogy pontosan milyen összegnek is a húsz vagy nyolcvan százalékáról van szó, de azt mondja, bízik benne, hogy az állam is belátja, az adófizetők pénzével felelősen kell bánni, értelmet kell adni az adózásnak. Megjegyezte: a kórházprojekt esetében kezdettől fogva azt hangsúlyozta, hogy mind a magyar, mind a román államot bevonná a megvalósításba, és a továbbiakban figyelemmel fogja kísérni ennek a tervezetnek az alakulását.
Borzási Mária, az Erdélyi Református Egyházkerület által működtetett Diakónia Keresztyén Alapítvány országos koordinációs irodájának képviselője lapunk kérdésére annyit mondott, egyelőre kivárnak, amíg az államfő ki nem hirdeti a törvényt, illetve amíg a szaktárca ki nem dolgozza az alkalmazási módszertant, nem foglalnak állást. A kivárás oka egyébként lapunk információi szerint az lehet, hogy az egyházak mellett működő szociális szolgáltatók néhány képviselője csapdahelyzettől tart.
Vehemens ellenkezés
A nemzeti liberális párti Ludovic Orban képviselő vehemensen ellenzi a jogszabályt, s egyike azon kevés politikusnak, aki érvekkel is alátámasztotta álláspontját. Szerinte ezzel a jogszabállyal az egyházak a politikum alárendeltségébe kerülnek. Ugyanakkor a liberális politikus úgy látja, hogy a jogszabály diszkriminatív, mivel nem biztosít egyforma elbírálást az egyházak és nem egyházi szervezetek által kidolgozott projekteknek.
A Romániai Szekuláris Humanista Egyesület szintén a jogszabály diszkriminatív voltát hozta fel döntő érvként, amikor azzal a kéréssel fordult az államelnökhöz, hogy ne hirdesse ki azt. „Most az egyházak egyenlőbbek lesznek az egyenlők között. S akkor felmerül a kérdés, hogy a kormány egyenlő távolságot fog-e tudni tartani a piac szereplői között, amikor az egyházakról különleges törvény rendelkezik” – hangsúlyozta Alexandru Toma Pătraşcu, a civil szervezet egyik alapítója.
Hasonló tartalmú üzenetet fogalmazott meg Traian Băsescu felé a Közpolitikai Intézet is, ehhez több civil szervezet, nem egyházi egyesület, alapítvány is csatlakozott, köztük az Alpha Transilvana Alapítvány. Andreia Moraru, a Marosvásárhelyen tevékenykedő alapítvány igazgatója a Krónika megkeresésére egyenesen anakronisztikusnak nevezte a jogszabályt. Szerinte azáltal hogy a szociális tevékenységet folytató állami intézmények 100 százalékos támogatásban részesülnek, az egyházak, illetve azok alapítványai 80 százalékosban, míg a civil szervezeteknek egyetlen fillért sem garantálnak, utóbbiakat komoly diszkrimináció sújtja.
„Nemcsak a civil szervezeteket részesíti hátrányos helyzetben a törvénytervezet, hanem elsősorban az említett alapítványok és egyesületek által ellátott személyeket. Mit vét egy olyan beteg vagy idős személy, akit egy nem kormányzati szervezet lát el, és nem egy egyházi alapítvány?” – tette fel a kérdést Andreia Moraru. A mintegy ezer, fogyatékkal élő gyermeket és fiatalt ellátó marosvásárhelyi alapítvány igazgatója szerint már az is furcsa, hogy éppen a legkomolyabb karitatív tevékenységet kifejtő római katolikus egyház képviselőivel sem konzultáltak a tervezet kidolgozásakor. Az egyházat illetőn Moraru szerint az is gondot jelenthet, hogy míg az Európai Unió az otthoni beteggondozást részesíti előnyben, az egyházak általában saját beteg- vagy öregotthonaikban kezelik a rászorultakat.
„Az is akadály lehet, hogy az egyházak kiejtenek bizonyos rászoruló kategóriákat. Nem hinném, hogy az ortodox egyház felvállalná a HIV-vírussal fertőzött betegek kezelését, mint ahogy azt sem, hogy segítene a terhességmegelőzést célzó szexuális nevelésben” – tette hozzá Andreia Moraru. Hozzátette: amennyiben törvényerőre emelkedik a tervezet, szociális téren Románia még inkább lemarad a többi uniós államtól. Míg nálunk a GDP 12,5–13, legfeljebb 14 százalékát fordítják szociális célokra, az EU tagállamaiban az arány a kétszerese, Franciaország esetében pedig eléri a 30 százalékot. A mintegy hatvan alkalmazottal és további harminc önkéntessel rendelkező Alpha Transilvana évi 500 ezer eurós költségvetéséhez a különböző állami hatóságok alig 13 százalékkal járulnak hozzá.
Nem mindenki kiált diszkriminációt
Nem minden nem egyházi szervezet száll ugyanakkor síkra a jogszabály ellen. Papp Adolf, a Vöröskereszt Kovászna megyei szervezetének elnöke például nem tart attól, hogy nem egyház mellé rendelt szervezetként hátrányos megkülönböztetésben lesz részük. „Szociális szolgáltatást az tud létrehozni, akinek pénze van, és biztos, hogy az egyházak jobb minőségű szolgáltatást nyújtanak, mint a közintézmények” – szögezte le Papp Adolf. (A Caritas a legjótékonyabb. A római katolikus egyház a Gyulafehérvári Caritason keresztül 12,97 millió eurót fordított 2009-ben különböző szociális tevékenységekre, amivel kiérdemelte a legjótékonyabb egyesület címet a Forbes Románia által tavaly összeállított toplistában. Ezzel szemben a jóval nagyobb ortodox egyház jóval kevesebbet, 10,6 millió eurót költött hasonló célokra. Érdekesség továbbá, hogy a Caritas bukaresti szociális tevékenysége 90 százalékának ortodoxok voltak a haszonélvezői. De egyébként a most elfogadott jogszabálynak is ez az egyik kitétele, hogy felekezettől, etnikai hovatartozástól, társadalmi helyzettől, nemtől, nemi irányultságtól, politikai gondolkodástól függetlenül ki kell szolgálniuk az egyházi szociális otthonoknak a rászorulókat.)
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Nagy Orsolya, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2011. június 17.

Mircea Geoana: Csapda Székelyföld etnikai rögeszméje
Székelyföld etnikai rögeszméje csapda hiszen az ott élõ románok és magyarok érdeke elsõsorban az, hogy a régió gazdasága fejlõdjön - jelentette ki Mircea Geoana, a román szenátus elnöke. 
Az ellenzéki szociáldemokrata párti politikus a Gandul címû portálnak nyilatkozott. Kifejtette: Székelyföldnek meg kell adni az esélyt, hogy fejlõdjön, ugyanis ez a legfontosabb kérdés az ott élõ emberek számára. Geoana úgy vélte, hogy amennyiben az alacsony gazdasági teljesítményû, jelentõs magyar lakosságú Maros, Hargita és Kovászna megyéket egy régióba tömörítenék, az ott élõ embereket enklávé kialakításával elszigeteltségre és fejlõdésképtelenségre ítélnék.
A szenátus elnöke - aki Romániában a második legmagasabb közjogi méltóság - szerint az RMDSZ által szorgalmazott Székelyföld-vita hamis és anakronisztikus amelyet Budapest is táplál. Szerinte az új magyar kormány elavult poszt-Trianon retorikát használ. Geoana példaként említette az új magyar alkotmányt, amely magyar nemzetrõl beszél, valamint magyar állampolgárságot osztogat. Geoana úgy véli, hogy ilyen körülmények között az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hasznos Románia számára.
Raluca Turcan, a román kormánykoalíció fõ erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselõje csütörtökön kijelentette: egyetlen román kormány sem lenne hajlandó elismerni a képzeletbeli Székelyföldet, ezért - mint mondta - nincs értelme, hogy az RMDSZ tovább erõltesse ezt a kérdést. A politikus hangsúlyozta, hogy személyes véleménye szerint a PD-L soha nem fog belemenni abba, hogy Székelyföld elismerésérõl tárgyaljon.
A Romania libera címû román napilap csütörtöki számában Sabina Fati publicista Románia tervezett területi-közigazgatási szerkezetének átalakításáról ír. Megállapítja, hogy a román kormánykoalíció fõ erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) tervei szerint a romániai magyarok még ott is kisebbségbe szorulhatnak, ahol amúgy többségben lehetnének, utalva ezzel arra, hogy a jelentõs magyar lakosságú Hargita, Kovászna és Maros megyéket másik három, jelentõs román többségû megyéhez csatolnák. A lap szerint kompromisszumos megoldást jelenthet, ha a PD-L által óhajtott nyolc régió mellett létrejönne még egy Székelyföldön, amely magyar többségû lakossággal rendelkezne.
A publicista szerint a román politikusok nevetséges sirámai felszínre hozzák a nemzeti biztonságérzet hiányát egy olyan államban, amely 1918 óta képtelen szabadulni a felbomlás rémétõl - olvasható a Romania liberában.
MTI
Erdély.ma

2012. július 4.

Takarítanak a szociálliberálisok (Rendkívüli parlamenti ülésszak)
A tegnapra összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nagytakarításáról szólott: leváltották a nép ügyvédjét, a szenátus és a képviselőház elnökét, s a szövetség berkeiből kiszivárogtatott hírek szerint következő lépés az államfő felfüggesztése lesz.
Traian Băsescu szerint azonban a várhatóan még a héten kezdeményezett felfüggesztése csak köztes lépés a végcél eléréséhez: a bíróság fölötti befolyás megszerzéséért. A SZLSZ „menetelése” azonban nem csak az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) szerint államcsíny, vagy a demokrácia halála Romániában, hanem európai fórumok, illetve az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is aggodalmát fejezte ki.
Előbb a nép ügyvédje
A parlament két házát tegnap azért hívták össze rendkívüli ülésre, hogy megválasszák a közszolgálati rádió és televízió elnök-vezérigazgatóit, és Victor Ponta miniszterelnök beszámoljon az Európai Tanács júniusi üléséről. Az együttes ülés után azonban az SZLSZ a rendkívüli ülésszak napirendjére vetette a parlamenti házelnökök és a nép ügyvédjének a leváltását is. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke kijelentette, az SZLSZ „az alkotmány és a törvények megszegése miatt” kérte a nép ügyvédje, Gheorghe Iancu leváltását. Hírforrások szerint a kormánytöbbség ezzel is az államfő eltávolításához készíti elő a terepet, a nép ügyvédjét azért kellett eltávolítaniuk, mert neki van joga a sürgősségi kormányrendeletek ellen panaszt emelni az alkotmánybíróságon – miként azt megtette, amikor a Ponta-kabinet az Elnöki Hivatal alárendeltségéből a szenátuséba helyezte át a román kulturális külképviseletek ernyőszervezetét, a Román Kulturális Intézetet. A parlament két házának közös ülésén 236 igen, egy ellenszavazattal és 19 tartózkodással váltották le Gheorghe Iancut, a nép ügyvédje tisztséget átmenetileg Valer Dorneanu látja el.
Házelnökök eltávolítása
Az SZLSZ ezt követően benyújtotta a kérést Vasile Blaga, a szenátus, illetve Roberta Anastase, a képviselőház elnökének leváltására. A szenátus elnökének pártállása azért fontos, mert ha a parlament Traian Băsescu felfüggesztéséről dönt, akkor – a leváltásról rendezendő népszavazásig – a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget. Vasile Blaga szenátuselnök leszögezte, ő nem fog rendkívüli szenátusi ülést összehívni azért, hogy leváltsák tisztségéből, és abba sem egyezik bele, hogy a már meghirdetett rendkívüli ülés napirendjét kibővítsék a szenátuselnök leváltására irányuló kérésével, mivel az SZLSZ ez irányú kérése „alkotmányellenes és törvényellenes”. A szenátus Állandó Bizottsága (ÁB) azonban úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze délutánra Vasile Blaga házelnök leváltása és új elnök megválasztása érdekében. Az ÁB Vasile Blaga házelnök hiányában ült össze, 11 tagja közül heten voltak jelen az ülésen (a DLP-sek nem vettek részt), és Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint a jelenlevők egyöntetűen megszavazták a rendkívüli ülés összehívását. Vasile Blaga szerint az ÁB összehívása is törvénytelen, a bizottságot csak ő hívhatta volna össze. A szenátus plénuma délután aztán titkos szavazással leváltotta tisztségéből Vasile Blaga házelnököt: Ion Chelaru ülésvezető ismertetése szerint hetven igen, egy tartózkodó vokssal menesztették a DLP pártelnökét. Ezt követően Mario Oprea liberális szenátor bejelentette, az SZLSZ szenátusi frakciói Crin Antonescut javasolják a felsőház elnöki tisztségébe, más frakció pedig nem tett javaslatot. Crin Antonescu liberális pártelnököt ezt követően 73 igen szavazattal választották meg a szenátus elnökévé, egy szavazatot semmisnek nyilvánítottak. Vasile Blaga az Alkotmánybíróságon fellebbezte meg a leváltásáról szóló határozatot. Tegnap késő este sor került a képviselőház elnökének leváltására is, miután az alsóház jogi bizottságában az SZLSZ-es és független képviselők a Roberta Anastase eltávolításához szükséges szavazást egyhangúlag elfogadták. Az SZLSZ előzetes bejelentése szerint helyére Valeriu Zgoneat, a Szociál Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetőjét jelölik.
Súlyosabb a bányászjárásnál
Tegnap este Traian Băsescu államfő szűkszavú nyilatkozatot tett, melyben felszólította az SZLSZ társelnökeit, Victor Pontát, Crin Antonescut és Daniel Constantint, a kormányt támogató független képviselők csoportjának vezetőjét, Gabriel Opreát és az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, azonnal hagyják abba támadásaikat az állam intézményei ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, véleménye szerint az ország törvényeinek súlyos megsértésével rendkívül nehéz helyzetbe hozták Romániát – olyanhoz, melyet az 1990. júniusi bányászjáráshoz hasonlított. Az államfő úgy értékelte, az SZLSZ tisztogatásának végcélja nem a tisztségéből való felfüggesztés, az csupán köztes állomás, hanem az igazságszolgáltatás fölötti hatalom megszerzése. „Meg kell érteniük, hogy eljött az ideje, amikor az igazságszolgáltatás előtt a politikusok egyformák bármely más állampolgárral” – mondta Băsescu. Az államfő beszéde után Victor Ponta és Crin Antonescu – immár a szenátus elnökeként megszólalva – is azt nyilatkozta, felkérik Traian Băsescut, hagyja abba a megfélemlítést, a fenyegetést, és hagyjon fel azzal, hogy mindenkinek diktálni akarjon. Antonescu hozzátette, nem félnek Băsescutól, ha féltek volna tőle, ma Romániában nem létezne demokrácia. Kelemen Hunor szintén reagált az államfő vádjára, visszautasítva azt, hiszen az RMDSZ nem szavazta meg a nép ügyvédjének leváltását, és a parlament két háza vezetőinek lecseréléséről szóló szavazáson a szenátusban és a képviselőházban is jelen voltak, de nem szavaztak.
Államcsíny? Diktatúra?
Az ellenzék több politikusa államcsínyként értékelte az SZLSZ tegnapi erőfitogtatását. Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfő a holnapi kormányellenes tüntetésre szólított fel, szerinte a Forradalom téren tartandó rendezvény nem a DLP megmentésére irányul, „mert a párt elég hibát követett el, amelyekért most fizet, de sohasem gondolt arra, hogy egymás után számolja fel az állam intézményeit, mint teszi a mostani hatalom”, mondta, hozzátéve: ami most történik, a két világháború közti időszak sötét történéseire emlékeztet. „Ponta és az SZLSZ lábbal tiporja az alkotmányt, a törvényeket, a demokratikus intézményeket. Ítéletidőt élünk, mely a demokrácia építésének huszonkét évét sepri el. Ma Ponta és az SZLSZ államcsínyt követett el, a törvényeket saját zsarnoki vágyaikkal helyettesítették” – áll Monica Macovei DLP-s EP-képviselő nyilatkozatában, aki szerint a nép ügyvédjének és a két házelnöknek a leváltása, a törvény értelmében elmozdíthatatlan alkotmánybírák leváltása, a közszolgálati televízió és rádió elnöki tisztségeinek megszerzése a diktatúra előkészítéséhez vezet. Raluca Turcan, a DLP alelnöke szerint a Ponta–Antonescu páros folytatja a Ceauşescu–Iliescu–Năstase-vonal demokráciaellenes politikáját, és az SZLSZ az állami intézmények politikai meglincseléséhez fogott. Cezar Preda, a DLP másik elnökhelyettese szerint „Ponta és Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen”, úgy véli, a házelnökök után az alkotmánybíróság és az ellenzéki honatyák felmentése, a szabad sajtó és az értelmiségiek elhallgattatása következik, mindez pedig „két, lopáson és plágiumon tetten ért, alkalmatlan pártvezér diktatúrája felé vezet”.
Európa figyelmébe
Az Európai Néppárt (ENP) romániai delegációjának vezetője, Theodor Stolojan minden EP-képviselőt levélben tájékoztatott az SZLSZ-kormány „félrecsúszásairól” – közölte Cristian Preda, a DLP első alelnöke, hozzátéve, folyamatosan tájékoztatják az Európai Bizottság tagjait is. „Ami most történik, súlyosabb, mint Iliescu mineriádái” – jelentette ki. Joseph Daul, az ENP EP-képviselőcsoportjának vezetője kijelentette, felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, mennyire törvényesek a Romániában zajló politikai változások. „Nagyon felháborított, ami történik. A nép ügyvédjének, a két házelnöknek a leváltása, az alkotmánybíróság törvényének megváltoztatása és két alkotmánybíró kicserélése bámulatos lépések, komoly okot adnak arra, hogy a romániai demokráciába vetett hit megdőljön. Az Európai Unió egyetlen állama sem tiporhatja így a jogállamiságot, az összes demokratikus elvet” – mondta. Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekkel megbízott alelnöke is aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróságot ért támadások miatt. Az alkotmánybíróság egyébként a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert a taláros testület az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait: Victor Ponta az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.
Gittenstein is aggódik
Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gittenstein tegnapi közleménye szerint „mélységesen foglalkoztatja minden, a demokratikus intézmények függetlensége ellen intézett támadás”, kijelentve, az állami intézményeket ért bármilyen „manipulálási kísérlet vagy támadás” az egyesült államok kormányának „aggodalomra ad okot”. Figyelmeztetett, az ilyen kísérletek a pénzügyi piacok figyelmét is felkeltik – ami meg is történt, tegnap már gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport, azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 20.

Belföldi hírek
Bűnvádi panasz Băsescu ellen
Az SZLSZ bűnvádi panaszt nyújtott be Traian Băsescu felfüggesztett államelnök és további 14 személy ellen tegnap „hamis információk terjesztése, az ország és a nemzet hírnevének rongálása, illetve a nemzetgazdaság biztonságának és a lej stabilitásának veszélyeztetése” miatt.
Bűnvádi eljárás elindítását kérik Emil Boc, Monica Macovei, Cristian Preda, Mihai Răzvan Ungureanu, Vasile Blaga, Sever Voinescu, Cezar Preda, Cristian Boureanu, Anca Boagiu, Raluca Turcan, Nicuşor Păduraru, Ioan Oltean, Sebastian Lăzăroiu, Andreea Paul ellen is.
Félkész autópálya-darabok
Két új autópálya-szakaszt nyitottak meg a forgalom előtt tegnap: az egyiket Bukarest és Ploieşti, a másikat Medgidia és Cernavoda között. A 65, illetve 20,5 kilométeres új utak még nem készültek el teljesen – a lehajtók és egyéb biztonsági elemek is hiányoznak –, ezért csak korlátozással lehet közlekedni rajtuk: a fővárostól északi irányba két sávon, legtöbb 100 km/órás, a tengerpartra vezető pályaszakaszon azonban csak egy sávon, és legfeljebb 80 km/órás sebességgel.
Feloszlik az Új Jobboldal
Megalakulása után 12 évvel belső feszültségek miatt feloszlik a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal egyesület; a feloszlatást az alapító Mihai Rapcea kezdeményezte, aki eláll pártalapítási szándékától is. Rapcea nem nézte jó szemmel, hogy az egyesület vezetősége a mozgalmat nemzeti-bolsevik tendenciák felé sodorta, a vezetőség pedig azzal vádolja Rapceát, hogy az igen vitatott tevékenységű, pornográfiával is gyanúsított MISA jógaegyesület tagja, személyes blogján az urofíliát reklámozza, és könnyű drogokat népszerűsít. Az Új Jobboldal többek között felvonulásai által vált ismertté.
Ezrek ivóvíz nélkül
Az aszály miatt három Fehér megyei község mintegy 3000 lakosa maradt ivóvíz nélkül: Berve, Székásszabadja és Diód lakóinak a hatóságok minden reggel ciszternákkal szállítják az ivóvizet. Henningfalván egyetlen kútban maradt víz, ennek is 24 óra kell, hogy megteljen. A vízhiány több mint 20 000 hektárnyi ültetvényt károsított Fehér megyében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. szeptember 15.

Tanévnyitó számos hiányossággal
Nem szegte kedvét az ország miniszterelnökének és oktatási tárcavezetőjének, hogy az első és második osztályosok új tankönyvek nélkül vágtak neki a hétfőn megkezdődött tanévnek: Victor Ponta és Remus Pricopie máris az oktatási rendszerrel kapcsolatos távlati tervekről, újításokról beszélt.
A kormányfő szerint a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak minél előbb át kell térniük „a jövő oktatására”, hiszen „nincs már olyan gyermek, aki ne tudná használni a számítógépeket és táblagépeket”, ilyen körülmények között Ponta szerint valódi reformnak számít a digitális tankönyvek kidolgozása.
Pricopie eközben arról beszélt, hogy kevesebb tantárgyat kellene oktatni a tizenegyedik és tizenkettedik osztályosoknak, ezzel párhuzamosan pedig növelni kellene a tanév hosszát – elmondása szerint mindezt ugyan nem fogja már jövő évre megvalósítani, de „mindenképpen érdemes elgondolkodni a lehetőségeken.”
Szabályzatot dolgoztak ki az iskoláknak
Amint arról többször is beszámoltunk, az első és másodikos diákok számára kiírt tankönyvlicitet nem sikerült határidőn belül lebonyolítania az oktatási minisztériumnak – az óvások miatt a beérkezett pályázatokat újra meg kell vitatnia a fellebbezéseket elbíráló országos tanácsnak (CNSC), így a kisdiákokat egyelőre a tankönyveknek csak a digitális változata várta az első iskolai napon. A tanügyi tárca néhány napja közleményben jelezte, hogy „a könyveket a licit lezárása után azonnal az elemi osztályosok rendelkezésére bocsátják.”
A minisztérium ugyanakkor egy gyakorlatban is megvalósított újdonsággal, szervezeti szabályzattal „kedveskedik” az új tanévben: a projekt szerint – Romániában első ízben – a tanintézeteknek oktatási szerződést kell kötniük a szülőkkel (vagy gyámokkal), amelyben a két fél jogait és kötelezettségeit rögzítik a rendszer hatékony működése érdekében.
Ennek nyomán a szülőknek egyebek mellett „kötelességük biztosítani minden feltételt, hogy gyermekük, illetve gyermekeik rendszeresen részt vegyenek a tanórákon, és befejezzék a kötelező oktatást”, a pedagógusoknak pedig „kötelességük felelősségteljesen viselkedni és ízlésesen öltözni az iskolában.”
A projekt a diákokra is kitér, akiknek immár szerződéses formában is tilos lesz alkoholt, cigarettát és kábítószert fogyasztaniuk, illetve forgalmazniuk az iskola területén, de azon kívül is, ugyanakkor nem használhatnak mobiltelefont a tanórák alatt.
Pricopie állami nyomdát hozna létre
A tanévnyitó kapcsán Remus Pricopie oktatási miniszter kifejtette: amennyiben a következő öt évben nem sikerül megoldani az új tankönyvek körüli problémákat, a szaktárca állami könyvkiadót hozhat létre.
„Öt éven belül ki kellene cserélnünk minden tankönyvet az elsőtől a tizenkettedik osztályig, de ha minden esztendőben ugyanilyen botránnyal kell szembenéznünk, inkább mondjunk le a szabadpiacról, és minden kiadványt nyomtasson egyetlen állami nyomda. Személy szerint ugyan nem támogatnám ez, mert a piacnak is megvan a maga szerepe” – fogalmazott Pricopie.
Lemondatnák a tanügyminisztert
Az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) eközben a tanügyminiszter lemondását követeli, érvelésük szerint ugyanis a kisdiákok Pricopie hozzá nem értése és közömbössége miatt kénytelen tankönyvek nélkül kezdeni a tanévet.
„Az iskolai tantervet már 2012-ben módosította a Ponta-kormány, a szaktárca viszont azóta sem volt képes kinyomtatni az új tankönyveket. Erre sem a minisztériumnak, sem a kormánynak nincs mentsége” – szögezte le Raluca Turcan, az ACL alelnöke. Hozzátette: a kabinet másik megbocsájthatatlan hibája, hogy lehetőséget adott arra, hogy az egyetemek főiskolai képzést tartsanak az érettségi oklevéllel nem rendelkező diákoknak, ami Turca szerint teljes képtelenség.
Remus Pricopie hétfőn az oktatási rendszer távlati terveiről is beszélt: szerinte három–négy éven belül csökkenteni kellene a tizenegyedik és tizenkettedik osztályosok tantárgyait, a diákoknak pedig érdeklődési körük és képességeik alapján kellene már középiskolában szakosodniuk, majd ennek nyomán tehetnének le különböző szintű érettségit, illetve választhatnának egyetemet.
„Minél kisebb mértékben kellene terhelni azokat a diákokat, akikre komoly vizsga vár a tanév végén, így sokkal nagyobb hangsúlyt fektethetnének a megmérettetésre, ez minden normális országban így zajlik” – érvelt a tárcavezető. Pircopie emellett a tanév bővítésének lehetőségét is vizsgálja, amit szerinte azzal lehetne kezdeni, hogy a tanévnyitó előtt Iskola másként hetet szerveznek a tanintézetek.
A miniszter indoklása szerint Románia a legkevesebb iskolai nappal rendelkező országok közé tartozik. „A 2015/2016-os tanévben természetesen még semmit nem módosítunk, de érdemes megfontolni a lehetőséget” – fogalmazott a tárcavezető.
Ponta: minden kisdiák rendelkezik táblagéppel
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn, az első iskolai napon a digitális tankönyvek fontosságát emelte ki. „A digitális kiadványok valódi reformot jelentenek. Az internet-hozzáférést biztosító modern eszközöket már minden diák használni tudja, ezért szeretném felhívni a szülők és pedagógusok figyelmét, hogy haladnunk kell a korral, fel kell zárkóznunk a jövő oktatásához” – fogalmazott a kormányfő egy évnyitón.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban köszöntötte az új tanévet, ahol kifejtette: több száz olyan diák jár ebbe a tanintézetbe, aki megtanult már eligazodni a változó világban. „Számukra ma már nincsenek határok a tudásban, kommunikációban, bárhol elhelyezkedhetnek az országban vagy az ország határain kívül. A mi kötelességünk, feladatunk számukra olyan Erdélyt teremteni, ahol otthon érzik maguk, vagy ahová vissza tudnak jönni, mert tudják, hogy van jövő” – fogalmazott a szövetségi elnök. Hozzátette: az erdélyi magyarok gyakran beleesnek az önsajnálat csapdájába, és elfelejtik, hogy „nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kis közösségek is képesek a csodákra.”
„A Téglás Gábor Iskolaközpont a kitartó munka eredménye. Bizonyítja, hogy ha egy közösség pontosan tudja, mi a célja, akkor azt meg is tudja valósítani” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Kőrössy Andrea, Székelyhon.ro

2017. január 5.

Beiktatták a kormányt
Bizalmat szavazott tegnap este a parlament a Sorin Grindeanu vezette kormánynak. A szociáldemokrata, liberális-demokrata koalíció nyomán összeállt kabinetet jelentős többséggel szavazta meg a törvényhozás két háza. A három ellenzéki román alakulat a kormány ellen voksolt, míg az RMDSZ, valamint a többi nemzeti kisebbség képviselői támogatták. A kormánytagok este le is tették a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt, aki több erős megjegyzéssel fejezte ki elvárásait irányukba, illetve Liviu Dragnea pártelnököt a kormányprogram egyedüli alapos ismerőjeként megkérte, tudását ossza meg a kabinet tagjaival is.
A kabinetnek legkevesebb 232 honatyának kellett bizalmat szavaznia ahhoz, hogy beiktassák, ehhez képest 295 törvényhozó voksolt igennel, 133-an pedig ellenezték. Az összes, 463 honatya közül 433-an voltak jelen a parlament két házának együttes ülésén, 429-en szavaztak, egy voksot érvénytelenítettek. A felelősség, a szerénység és a románok iránti tisztelet elve alapján fogja vezetni kormányát – nyilatkozta Sorin Grindeanu a szavazást követően.A miniszterelnök a szavazást megelőző felszólalásában egyebek mellett leszögezte, hogy semmi rendkívülit, semmi elérhetetlent nem javasol, csak egy „normális Romániát”, amelynek polgárai ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, mint az Európai Unió más tagállamainak lakói, mandátuma során pedig olyan országgá szeretné tenni Romániát, ahonnan nem vándorolnak el a fiatalok. Meglátása szerint a normalitás első jele az lenne, hogy a megválasztott politikusok betartják kampányban tett ígéreteiket, gyakorlatba ültetik azokat az intézkedéseket, amelyekkel elnyerték a választópolgárok voksait. Hozzátette: az ő értelmezésében az a normális ország, amelyben nem kell sorban állniuk az embereknek azért, hogy befizethessék adóikat, amely megfelelő körülményeket biztosít a gyermekneveléshez, amelynek jól fejlett egészségügyi rendszere van, autópályákkal rendelkezik, és amelyben a kormány arra törekszik, hogy nagyobb béreket biztosítson állampolgárainak. „Egy normális országban a kormány célja az állampolgárok jólétének biztosítása. Természetesen szükség van a külföldi befektetésekre is, de elsősorban azért, hogy jól fizető állásokat kínáljanak az embereknek. Ez nem lehet cél, csak eszköz a jólét biztosítása érdekében. Ebből a megfontolásból kormányprogramunk gazdasági nézőpontváltást javasol a külföldi befektetésekkel kapcsolatban” – mutatott rá. Ami az ellenzékkel való viszonyt illeti, a kormányfő kijelentette: civilizált és az építő jellegű párbeszéden alapuló kapcsolatot szeretne kialakítani az alakulatokkal (miután egy évtizeden keresztül a gyűlölködés uralta a romániai politikai életet).
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke szerint a Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége koalíció elszánta magát, hogy a kormányprogramot ne 20, 30, vagy 65 százalékban, hanem teljes egészében megvalósítsa. Cáfolta, hogy a kormány döntései az SZDP székházában fognak születni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Románia bizalmi válságban van: a hatóságok bűnöst látnak a polgárokban, a többség veszélyt lát a nemzeti kisebbségekben. A parlamentnek vissza kell nyernie tekintélyét, az emberek bizalmát, politikai döntéshozó szerepét, a nemzetbiztonsági intézmények feletti ellenőrzését. Kelemen elismételte: az RMDSZ támogatásával nem biankó csekket ad a Grindeanu-kormánynak, hanem azt ígéri, hogy partnere lesz a munkahelyteremtésben, családvédelmi kezdeményezéseiben, infrastruktúra-fejlesztésben. Kelemen Hunor az etnikumközi kapcsolatok normalizálását, a kisebbségvédelmi rendelkezések és nemzetközi egyezmények betartását, az ingatlan-visszaszolgáltatás újraindítását, a döntések és erőforrások valós decentralizációját sürgette.
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ideiglenes elnöke szerint a Grindeanu-kabinet nem Románia, hanem egy önkényes pártvezér személyes kormánya. Az ellenzéki politikus szerint Dragnea azáltal, hogy bizalmasait tette meg minisztereknek, feudális rendszert vezetett be Romániában. Úgy vélekedett: az SZDP teljesíthetetlen ígéretekkel nyert választásokat, majd bizalmukkal visszaélve valójában arra használja hatalmát, hogy közkegyelmet eszközöljön ki korrupt politikusai számára. „A Népi Mozgalom Pártja (NMP) nem szavaz bizalmat ennek a kormánynak, mert nincs személyisége, a kormányprogram pedig nem több egy populista szövegnél” – nyilatkozta Valeriu Steriu, az alakulat ügyvezető elnöke. Steriu szerint a programon már négy hónap múlva javítani kell, mivel homályos célkitűzéseket és határidőket tartalmaz, és „még a Ponta programjánál is populistább”. „A volt szocialista kormányok mintájára most ismét az következik, hogy a közérdeket, a közhivatalokat és a közigazgatást alárendelik a pártérdekeknek” – jelentette ki Nicuşor Dan pártelnök, aki szerint a kormányprogram egy „csődtömeg”. Nicuşor Dan kritikával illette a kormány egyes tagjait, elsősorban az ifjúsági és sport, a munkaügyi, az a víz- és erdőgazdálkodási, az egészségügyi, az igazságügyi és a külügyi tárcák várományosait.
A miniszterek tegnap este tették le a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt, aki egyebek mellett arra figyelmeztette őket, hogy „bonyolult, a kampányban tett ígéreteket kell gyakorlatba ültetniük”. Iohannis reményét fejezte ki, hogy a kabinet megtartja az ország eddigi euró-atlanti irányvonalát, illetve megőrzi az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot, illetve úgy valósítja meg meghirdetett programját, hogy az összes bér- és nyugdíjemelés, illetve adócsökkentés mellett az eddigi modell értékű gazdasági növekedés továbbra is fenntartható legyen. Iohannis hozzátette: ő és a választópolgárok is elvárják, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekben a kormány kellő körültekintéssel járjon el. Az államfő Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek, a képviselőház elnökéhez is szólt, kijelentve: a televízióból értesült arról, hogy ő az egyetlen, aki elejétől végéig ismeri a kormányprogramot, ezért megkéri, „tanítsa meg azt nekik is (a kabinet tagjainak)”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. január 20.

Dragnea találkozott Trumppal
Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke azt írta Facebook-oldalán, hogy Sorin Grindeanu kormányfővel együtt közös vacsorán vett részt az Amerikai Egyesült Államok megválasztott elnökével, Donald Trumppal. "Az elnökkel tudattam szándékunkat arra vonatkozóan, hogy új szintre emeljük a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti stratégiai partnerséget. Donald Trump elnök így válaszolt nekem: "We will make it happen! Romania is important for us!" (Valóra fogjuk váltani! Románia fontos számunkra!) Meleg hangvételű, nyitott beszélgetés volt" - írta Dragnea Facebook-oldalára néhány fotó kíséretében. 
Dragnea utazás előtt azt mondta a sajtónak, Elliot Roidy, a beiktatási bizottság alelnökének meghívására utazik Washingtonba, és a meghívót is bemutatta. Az államelnöki hivatal ezután azt közölte, hogy a beiktatásra csak a nagykövetek kapnak hivatalos meghívót, semmilyen más állami delegáció. A beiktatási ünnepségeken való részvétel elviekben adomány fejében történik, és az ár attól függ, hogy milyen eseményeken akar valaki részt venni. Az a csomag, amely a gyertyafényes vacsorát is tartalmazza, egymillió dollárba kerül. Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke szerdán úgy nyilatkozott, Liviu Dragnea és Sorin Grindeanu részvétele Trump beiktatásán nem más, mint arculatfényezés közpénzen, és követelte, hogy tegyék közzé az utazás költségeit. A Fehér Ház új csapatának tagjaival való találkozásról Sorin Grindeanu kormányfő is említést tett szintén a Facebookon, név szerint - Donald Trump mellett - Rudolph Giulianit is megemlítve. Sorin Grindeanu miniszterelnök és Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke az Amerikai Egyesült Államok új elnökének beiktatási ünnepségére utazott az USÁ-ba. (agerpres, hírszerk.)
Transindex.ro

2017. január 24.

Népszavazást kezdeményez Klaus Johannis a büntető törvénykezés módosításáról
Referendumot kezdeményez Klaus Johannis a büntető törvénykezés módosítása kapcsán – ezt maga az államfő jelentette be egy, a Cotroceni-palotában tartott hétfői eseményen. Az államfő kedden be is indította az országos referendum megszervezésének előkészületeit. 
„Nyilvánvaló, hogy nagy érdeklődés övezi a büntetőtörvénykönyv módosítása és a közkegyelem témakörét. Kezdeményezni fogok egy referendumot, amelynek keretében az emberek kinyilváníthatják, hogy egyetértenek-e mindezekkel vagy sem, mert amikor a PSD-re szavaztak, ezek a törekvések nem szerepeltek az alakulat kormányprogramjában” – fogalmazott Johannis. Az államfő hangsúlyozta, látszólag az igazságszolgáltatással kapcsolatos dolgokról, sürgősségi rendeletekről, konkrét témákról zajlik a vita.
Romániában a választói névjegyzékben szereplő polgárok 30 százalékának részvétele szükséges egy népszavazás érvényességéhez. A tavaly decemberi voksoláson, amelyen a PSD a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékát megszerezte, a részvétel nem érte el a 40 százalékot, a jelenlegi ellenzéknek tehát a névjegyzékben szereplő polgárok mintegy 20 százalékát sikerült csak maga mellé állítania.
„Valójában azonban, kedves román állampolgárok, arról van szó, hogy milyen nemzet szeretnénk lenni. Hogy erős nemzetet és jogállamot szeretnénk, vagy egy amolyan langyos nemzetet és vitatható jogállamot akarunk. Hogy a kis egyesülést megvalósító generációra szeretnénk hasonlítani, vagy olyan nemzet akarunk lenni, amely fél felemelni a hangját? Hogy a többi európai nemzethez foghatók akarunk lenni, vagy olyanok, akik nem merik hallatni a hangjukat az európai nemzetek kórusában? – tette hozzá Klaus Johannis.
Johannis abberációnak nevezte Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt elnökének azt a kijelentését, hogy a hétvégi tüntetések az alkotmányos rend megdöntésére irányultak, és egy „új bányászjárás” előkészületeit jelentik. „Ez hallatlan. A polgárok államcsínyt akarnak? Ellenkezőleg, a politikusok készülnek államcsínyre! Kegyelemdöfést készülnek adni a jogállamiságnak” – fogalmazott az államfő.
A PNL támogatja
 A Nemzeti Liberális Párt (PNL) minden erejével támogatja Klaus Johannis államfő kezdeményezését, hogy a büntető törvénykönyvek módosításának ügyében népszavazást szervezzenek - jelentette be hétfőn Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke.
"Az államfő helyesen döntött. Nyilvánvaló ellentét van a nép és a kormánykoalíció között, utóbbinak az a célja, hogy saját politikai klientúráját megmentse. A választók kormányzásra adtak mandátumot, nem a rablók megmentésére. A Nemzeti Liberális Párt minden erejével támogatja Klaus Johannis államfő kezdeményezését. A kormánykoalíció előtt nyitva áll a lehetőség, hogy lemondjon erről a tervéről, amely szembemegy a közérdekkel' - olvasható a PNL közleményében. 
Az USR is Johannis mellé áll
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is támogatja az államfő kezdeményezését.Nicuşor Dan, az USR elnöke vasárnap emlékeztetett: már a kampányban jelezték: elleneznek minden olyan akciót, amellyel a korrupt politikusok megmenekülhetnek az igazságszolgáltatástól.
maszol.ro

2017. január 26.

Corlățean rögeszmének tartja, a PNL elutasítja az autonómiatörekvést
A Hargita és Kovászna megyei etnikai alapú politizálás visszatérő rögeszméjének nevezte Titus Corlățean volt román külügyminiszter azt a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet polgári kezdeményezésként a román parlament elé akar terjeszteni a Gyergyószéki Székely Tanács által megalakított kezdeményező bizottság.
A bukaresti kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora a News.ro hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön úgy értékelte, semmi esélye sincs annak, hogy a tervezetet a bukaresti parlament megszavazza.
„Én nem használom a Székelyföld elnevezést, mert Romániában vagyunk, a területi közigazgatási egységek neve pedig Hargita és Kovászna" – jelentette ki Corlățean. A volt külügyminiszter szerint egyetlen kötelező érvényű európai dokumentum sem fogadja el az etnikai alapú politikai autonómia gondolatát, sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió szintjén. „Semmi esetre sem fogadható el Romániában, ahol az alkotmány nagyon világosan fogalmaz ebben a kérdésben" – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
Szintén az alkotmányra hivatkozva jelezte Raluca Turcan, az ellenzékben lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke, hogy a kezdeményezők nem számíthatnak a PNL támogatására. „Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Egyetlen alkotmányellenes kezdeményezés sem élvezheti a PNL támogatását. A PNL számára az állam független, egységes és oszthatatlan jellege nem képezheti alku tárgyát" – szögezte le Turcan.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint itt az ideje „nagyon nyíltan" beszélni a romániai kisebbségvédelem eszközeiről. A frakcióvezető a News.ro megkeresésére elmondta: a polgári kezdeményezést még nem vitatták meg, az RMDSZ még nem alakította ki erről az álláspontját. Felidézte: az RMDSZ-nek van egy saját törvénytervezete Székelyföld autonómiájáról, amelyet közvitára bocsátott, de amely „még nem került napirendre".
A Gyergyószéki Székely Tanács polgári kezdeményezése – a székelyföldi autonómia-tervezet és a törvényhozási tanács elutasító véleményezése – csütörtökön jelent meg a hivatalos közlönyben. A kezdeményező bizottságnak fél éve van arra, hogy azt a százezer – legalább 11 megyéből származó, megyénként legalább ötezer – támogató aláírást összegyűjtse, amellyel a tervezet megvitatására lehet kötelezni a bukaresti parlamentet.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

2017. január 27.

Indulhat az aláírásgyűjtés
Polgári kezdeményezés Székelyföld autonómiájáért 
Tegnap megjelent a hivatalos közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a parlament elé terjeszteni egy – a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított – tíztagú kezdeményező bizottság, írja az MTI.
A tavaly novemberben beterjesztett tervezet szövege együtt jelent meg a – szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló – törvényhozási tanács véleményezésével, amely a kezdeményezés elutasítását javasolja a törvényalkotóknak. Az indoklásban a szakértők kifejtik: azért javasolják a törvényjavaslat elutasítását, mert álláspontjuk szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes. „A következő lépés az aláírásgyűjtés kell legyen” – mondta Árus Zsolt, a GYSZT elnöke, a kezdeményezők egyike az MTI érdeklődésére. Hozzátette, hogy Gyergyószéken jövő héttől megkezdik a szükséges támogató aláírások gyűjtését, de az országos aláírásgyűjtés megszervezésének feladata szerinte a székely autonómiamozgalom ernyőszervezetére, a Székely Nemzeti Tanácsra (SZNT) hárul.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban kifejtette: racionálisabb megoldásnak tartja, és inkább azt szorgalmazza, hogy az erdélyi magyarság decemberben megújult parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómia-statútumot. A polgári kezdeményezésre csak alternatív lehetőségként tekint, mivel annak feltételeit nagyon nehéz teljesíteni. Izsák Balázs szerint ugyanis a polgári kezdeményezést szabályozó törvényt úgy „találták ki”, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak beterjeszteni.
Az állampolgárok akkor kezdeményezhetik egy törvénytervezet parlamenti megvitatását, ha azt legalább százezren támogatják. Az aláírásgyűjtés előfeltétele, hogy a tervezetet a törvényhozási tanács véleményezze, és az megjelenjen a hivatalos közlönyben. Ahhoz, hogy Székelyföld autonómia-statútuma polgári kezdeményezésként kerüljön a parlament asztalára, nemcsak a három székelyföldi megyéből, hanem további legalább nyolc megyéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni. Ez azt jelenti, hogy olyan megyék támogatására is szükség van, ahol a magyarság szórványban él. 
A PNL nem támogat alkotmányellenes kezdeményezéseket – nyilatkozta tegnap a párt ügyvivő elnöke, Raluca Turcan a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet kapcsán. Titus Corlățean, a PSD szenátora a News.ro hírügynökségnek nyilatkozva úgy értékelte, semmi esélye sincs annak, hogy a tervezetet a bukaresti parlament megszavazza. „Én nem használom a Székelyföld elnevezést, mert Romániában vagyunk, a területi közigazgatási egységek neve pedig Hargita és Kovászna” – jelentette ki.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. január 27.

Egyedül maradhat a GYSZT (Székelyföld autonómiastatútuma)
Megjelent a Hivatalos Közlönyében tegnap a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a parlament elé terjeszteni a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított tíztagú kezdeményező bizottság. A kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács korábban nem támogatta, és most sem, a román politikum máris vehemensen elutasítja, míg az RMDSZ még nem alakította ki álláspontját a kérdésben.
A tavaly novemberben beterjesztett tervezet szövege együtt jelent meg a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács véleményezésével, amely a kezdeményezés elutasítását javasolja. Az indoklásban a szakértők kifejtik: a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes.„A következő lépés az aláírásgyűjtés kell legyen” – mondta Árus Zsolt, a GYSZT elnöke, a kezdeményezők egyike. Hozzátette, hogy Gyergyószéken jövő héttől megkezdik a szükséges támogató aláírások gyűjtését, de az országos aláírásgyűjtés megszervezésének feladata szerinte a Székely Nemzeti Tanácsra (SZNT) hárul. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban kifejtette: racionálisabb megoldásnak tartja, hogy az erdélyi magyarság decemberben megújult parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómiastatútumot. A polgári kezdeményezésre csak alternatív lehetőségként tekint, mivel annak feltételeit nagyon nehéz teljesíteni. Az állampolgárok akkor kezdeményezhetik egy törvénytervezet parlamenti megvitatását, ha azt legalább százezren támogatják, legkevesebb tizenegy megyéből. Az aláírásgyűjtés előfeltétele, hogy a tervezetet a törvényhozási tanács véleményezze, és az megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Izsák Balázs tegnap már jelezte, nem fognak aláírásgyűjtést szervezni. Lapunknak az elnök elmondta: szerinte túl nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kezdeményezésnek, mivel Romániában kevés példa van ilyenre, nemcsak ebben a témakörben. Izsák Balázs továbbá utalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal született egyezségükre, mely értelmében első körben felmérnék, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben milyen eséllyel indulhat az aláírásgyűjtés, majd ezt követően cselekednének. Ami a GYSZT kezdeményezését illeti, Izsák Balázs elmondta: olyan akcióról van szó, melyet egy szűk kör indított, nincs mögötte sem szervezés, sem közösségi támogatottság, ráadásul a kezdeményezők „internetről letöltött” dokumentumot küldtek el a törvényhozási tanácsnak, tehát még azt sem lehet állítani, hogy alkotómunka állna az egész mögött. Arról pedig, hogy Árus Zsolt úgy véli, az országos aláírásgyűjtés az SZNT feladata, az elnök csak annyit mondott: nincs tudomása arról, hogy a szervezetnek ilyen kötelezettsége lenne, vagy hogy erre felszólítható lenne.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint itt az ideje nagyon nyíltan beszélni a romániai kisebbségvédelem eszközeiről. A frakcióvezető a News.ro megkeresésére elmondta: a polgári kezdeményezést még nem vitatták meg, az RMDSZ még nem alakította ki erről az álláspontját.
Zsigerből elutasítják
A Hargita és Kovászna megyei etnikai alapú politizálás visszatérő rögeszméjének nevezte Titus Corlăţean volt külügyminiszter a törvénytervezetet. A Szociáldemokrata Párt szenátora a News.ro hírügynökségnek nyilatkozva tegnap úgy értékelte, semmi esélye sincs annak, hogy a tervezetet a parlament megszavazza. Szintén az alkotmányra hivatkozva jelezte Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ideiglenes elnöke, hogy a kezdeményezők nem számíthatnak a liberálisok támogatására. „Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Egyetlen alkotmányellenes kezdeményezés sem élvezheti az NLP támogatását”  – szögezte le.A Székelyföld autonómiastatútumáról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. február 1.

Aláírták a Népi Mozgalom Párt képviselői a bizalmatlansági indítványt
Aláírták a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselői a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, és a következőkben a PMP-szenátoroktól is összegyűjtik az aláírásokat, jelentette be Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke.
Eugen Tomac, a PMP ügyvezető elnöke azt mondta, pártja azért csatlakozott a bizalmatlansági indítványhoz, mert a PMP ellenzéki párt a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben, és reméli, hogy ezzel sikerül megfékeznie a PSD arra irányuló törekvéseit, hogy "minden normát és szabályt semmibe vegyenek". "Az, hogy többségben vannak, még nem jogosítja fel őket arra, hogy fittyet hányjanak a parlamenti procedúrákra. Bármilyen fontos is legyen egy törvény, nem lehet egy éjszaka alatt elfogadni, figyelmen kívül hagyva az állampolgárok elvárásait' - vélekedett Tomac.
Turcan és Tomac megerősítették, hogy a bizalmatlansági indítványt egyelőre csak a PNL, USR és PMP alsóházi tagjai írták alá, ezt követően fog a szenátorok elé kerülni. Az RMDSZ-es képviselőkkel még nem beszéltek a dokumentum aláírásáról, tették hozzá. "Nyilván beszélni fogunk az RMDSZ-esekkel is, és a PSD és ALDE-beli kollégákkal is, jóhiszemű emberekkel, akik azt akarják, hogy a politikusok egyenlőek legyenek az egyszerű emberekkel' - tette hozzá Raluca Turcan. 
maszol.ro

2017. február 2.

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselői A Grindeanu kabinet – a nemzettel dacoló kormány. Ne törvényesítsétek a lopást Romániában! címmel bizalmatlansági indítványt nyújtott be szerdán a parlamentbe. Raluca Turcan, a PNL ügyvezető elnöke a parlamentben kijelentette, ez a törvényes lépés a kormány lemondatására és előrehozott választások kiírására. Hozzátette: bizalmatlansági indítványt 124 PNL-s és USR-s képviselő írta alá, és tárgyaltak a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselőivel is, akik azt ígérték, hogy csatlakoznak az indítványhoz. (Agerpres) 
Népújság (Marosvásárhely)

2017. február 6.

Grindeanu: esélytelen a bizalmatlansági indítvány 
Nem vonja vissza bizalmatlansági indítványát az ellenzék, ezt ma délben olvassák fel a parlamentben. A szavazásra a 2017-es költségvetés elfogadása után kerül sor. Sorin Grindeanu miniszterelnök vasárnap este kijelentette, hogy nem mond le: szerinte vissza kell térni a demokrácia játékszabályaihoz, amelyben egy kormányt csak bizalmatlansági indítvánnyal „meneszthetnek.” A kormányfő szerint nem merülhet fel a kormány bukása, hiszen a szociálliberális szövetségnek többsége van a parlamentben.
Raluca Turcan, a PNL ideiglenes elnöke vasárnap este úgy nyilatkozott: a PSD-ALDE kormány arrogáns magatartásával szemben az egyetlen demokratikus megoldás a bizalmatlansági indítvány. Jóllehet a kormány belátta, hogy tévedett, ez a kabinet elvesztette létjogosultságát.Turcan hétfőn úgy fogalmazott: Sorin Grindeanu miniszterelnök, Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke és Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását követelik. A kormány nagyot tévedett, Dragnea pedig az értelmi szerzője volt ennek a tisztességes emberek elleni „merényletnek”, ezért mindhármuk lemondása természetes következménye kellene hogy legyen ennek az egész botránynak – vélekedett.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) a kormány ellen szerdán beterjesztett indítványában a „lopás törvényesítésével” vádolják a Grindeanu-kormányt, a Btk.-t módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadása a jogállam szellemiségével ellentétes, fogalmaz az indítvány, amelyet a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselői is támogattak aláírásukkal.
Ahhoz, hogy az indítványt a törvényhozás elfogadja, a kezdeményezőknek még 75 parlamenti képviselőt kellene meggyőznie a kormányoldalról ahhoz, hogy összegyűljön az elegendő szavazat. A 465 tagú parlamentben a PSD-ALDE szövetség 250 mandátummal rendelkezik. Ha valamennyi ellenzéki párt és a nemzeti kisebbségek képviselői is egyemberként megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, szavazatuk messze nem elég a kétharmados többség eléréséhez.
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék