udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 80 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80

Névmutató: Riedl Rudolf

1992. október 8.

Új jótékonysági szervezet jött létre, a Szatmárnémetiben megalakult Lazarus Alapítvány. Célja a nyugdíjasok, hajléktalanok, testi és szellemi fogyatékosok, munkanélküliek szervezett formában való támogatása. Pallai Béla görög katolikus esperes az alapítvány elnöke, Rusz János mérnök az ügyvezető igazgatója. Riedl Rudolf vállalkozó is támogatja az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1996. május 1.

Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. június 18.

Nagykároly megválasztott polgármestere Kovács Jenő vállalkozó, aki az Új Demokrácia Párt képviselője, aki Reiszler János /RMDSZ / ellenében győzött. Szatmárnémetiben Horea Andreco lett a polgármester, Riedl Rudolfra 27 ezren szavaztak, 6 ezerrel többen, mint az első fordulóban. Amennyiben az első menetben szavaztak volna rá ennyien, ő lehetett volna a város polgármestere. Kézdivásárhelyen Szigethy István független jelölt /1995-ben még a város RMDSZ-elnöke volt/ lett a polgármester /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. január 6.

Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban lezajlott kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként az RMDSZ jelöltjei közül a kormány két prefektust és nyolc alprefektust iktatott be. Hargita megyében Dézsi Zoltán, 50 éves tanár, Gyergyószentmiklós polgármestere kapott prefektusi kinevezést, Szatmár megyében pedig Riedl Rudolf 52 éves mérnök foglalta el a prefektusi széket. A nyolc kinevezett és beiktatott alprefektus:- Arad megyében Bognár Levente, 40 éves, mérnök, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke; - Bihar megyében Modok Gusztáv, 52 éves, jogász-közgazdász;

1997. február 6.

Febr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetők, frakcióvezetők és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendszeressé vált heti konzultációs találkozójára. A tanácskozáson ezúttal a kormányprogram gazdasági reformra vonatkozó kérdéseiről, az RMDSZ-nek mint kormánykoalíciós partnernek az elkerülhetetlen, várhatóan népszerűtlen intézkedésekkel kapcsolatos felelősségéről folyt eszmecsere. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a reformintézkedésekből eredő konkrét tennivalók és feladatok meghatározására minden hétfőn a szokásos konzultációs tanácskozás előtt egy órával pénzügyi, gazdasági kérdéseket tisztázó szakmai megbeszélésre kerül sor az illetékes gazdasági tárcák tisztségviselőinek bevonásával. Markó Béla szövetségi elnök bemutatta a kormányzati tisztségviselőknek új kollégájukat, a múlt héten hivatalosan kinevezett művelődési minisztériumi államtitkárt, Kelemen Hunort, az ország legfiatalabb államtitkárát, továbbá a tanácskozáson első ízben jelen lévő Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektust. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./

1997. április 21.

Magyar-román történészkonferenciát rendeztek Szatmárnémetiben, a téma Erdély történelme, ezen belül az erdélyi román nemesség volt. Fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a történészek között, mondta dr. Engel Pál történész /Budapest/. Riedl Rudolf prefektus mondott üdvözlő beszédet. Ciurbota Viorel házigazda, a helyi múzeum igazgatója az egymásra utaltságot hangsúlyozta. Jelen voltak még: Ioan Aurel Pop /Kolozsvár/ professzor, Ioan Dragan történelmi kutató, dr. Pandula Attila /Budapest/ történész, Érszegi Géza kutató, dr. Németh Péter /Nyíregyháza/, a Jósa András Múzeum igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1997. május 6.

Máj. 1-3-a között tartották meg Szatmárnémetiben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának - az újjászervezés óta immár hetedik - tudományos ülésszakát. A szervezést dr. Nagy Béla nőgyógyász vezetésével a város magyar orvosai vállalták magukra. A megnyitón Pap Zoltán professzor, szakosztályi elnök és Riedl Rudolf prefektus mondott beszédet. A 833 tagot számláló szakosztályból 250-en jelentek meg, 112 dolgozatot küldtek be. Öt orvoskutató tartott előadást, majd a szakelőadások a katolikus püspökség pasztorációs központjában folytatódtak. Az ülésszakon kapható volt az Orvostudományi Értesítő legújabb, 1996-os évjelzést viselő, 69. kötete, amely a tavalyi sepsiszentgyörgyi tudományos ülésszak 75 dolgozatát közölte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 9.

Az ellene folyó ügyészségi eljárás okán felfüggesztette tisztségéből Alexandru Cuc szatmárhegyi SZDRP-s polgármestert Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa. Mint ismeretes, Alexandru Cuc szatmárnémeti és Szatmár megyei egykori és mai hatalmasságoknak jogtalanul, hivatali visszaélés és csalás útján utalt ki telkeket, amelyeken mesés paloták épültek fel. Az RMDSZ-es prefektus szerint a szatmárhegyi telekügyek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, sokkal nagyobb korrupciós ügyek vannak vizsgálat alatt, és becslése szerint két héten belül minden a felszínre kerül. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 1023. sz./

1997. május 31.

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban ünnepelték az oktatás négyszáznegyven éves évfordulóját és azt, hogy az iskola negyven éve vette fel mai nevét. Dr. Székely József igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula alpolgármester mondott beszédet. Leleplezték az udvaron elhelyezett emléktáblát, amely az egykori tanároknak és diákoknak állított emléket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./

1997. július 5.

A Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ helyi vezetői feszültségkeltő akciókra akarják felhasználni azt, hogy Erdélyben több településen máris alkalmazzák a helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi anyanyelv használatát lehetővé tevő egyes előírásait. A Nagy-Románia Párt Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a városban 10 ezer aláírást gyűjtött az oktatási és a helyi közigazgatási törvény módosítása ellen, és 5 ezret arra a javaslatra, hogy váltsák le Fodor Imre polgármestert. Adrian Moisiu, a párt helyi vezetője nem zárta ki az "erőszakos fellépést a helyzet normalizálása érdekében" a felállított kétnyelvű helységnévtábla miatt. Szatmárnémetiben az RNEP követelte Riedl Rudolf prefektus leváltását, amiért a prefektúra épületére kétnyelvű táblát tett ki. /Lázítanak a kétnyelvű táblák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1997. szeptember 6.

Az Európai Idő munkatársa szerint vannak táborok az RMDSZ-ben. Két csoportosítását közreadott a hetilap. Az egyik szerint van Markó-párt, köztük van - többek között - Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kelemen Hunor, Kozsokár Gábor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Riedl Rudolf, Takács Csaba Tokay György és Verestóy Attila, van Tőkés-párt, köztük van Csapó József, Kónya Hamar Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt. A lap bizonytalanok közé sorolta azokat, akiket nem tudott besorolni, köztük van Birtalan Ákos, Kiss J. Botond, Ráduly Róbert, Tamás Sándor, Varga Attila és Vida Gyula. Az Európai Idő másik felosztása, arra az esetre, ha esetleg a Frunda-Verestóy pártot ütne. Akkor a Markó-párt tagjai között található Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Kelemen Hunor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Szabó Károly, Takács Csaba, a Frunda-Verestóy pártban pedig Asztalos Ferenc, Borbély László, Dézsi Zoltán, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Tokay György. /Kocsis Károly: Hány tábor van az RMDSZ-ben. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

1997. szeptember 18.

Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektus közlése szerint Szatmár megyében - a módosított helyhatósági törvény értelmében - 116 helységben kell kitenni kétnyelvű névtáblát. Ebből 107 helységben magyar, 7-ben német, kettőben pedig cigány nyelven is ki kell írni a település nevét. Sajtóértesülések szerint Riedl Rudolf kiküldte az értesítést az érintett települések polgármesteri hivatalaiba. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 1116. sz./

1997. november 21.

Nov. 21-én tartották meg Szatmárnémetiben az Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem címmel tartották meg az idei Kárpát-medencei vetélkedőt. Az Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett versenyen középiskolásokból álló csapatok versenyeztek. A 18 résztvevő csapat a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett. Varga Domokos budapesti író, a zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a versenyt. Első helyen a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ csapata végzett. A rendezvényen jelen volt Tabajdi Csaba államtitkár, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és Riedl Rudolf prefektus is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság, nov. 24./

1997. november 22.

Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./

1998. január 19.

Riedl Rudolf Szatmár megyei RMDSZ-es prefektusról kezdetben a helyi román sajtó ellenségesen szólt, ma már nem egyszer elismeréssel írnak róla. A prefektus szerint a legtöbb gond, törvénytelenség a földtörvény alkalmazásával kapcsolatban tapasztalható. A korrupcióellenes kampány eddigi eredménytelensége azzal magyarázható, hogy a korrupció akkor szorítható vissza, ha a törvényeket megfelelően módosítják. Az eddigi törvényekkel "alig megyünk valamire, hisz még az a szó sincs bennük, hogy korrupció, s a legnagyobb ügyeket is át lehet minősíteni" - mondta Riedl Rudolf. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1998. július 27.

Az árvízkárosultak megsegítésére 6,7 millió forint anyagi támogatást adott át júl. 27-én Németh Zsolt külügyi államtitkár Szatmárnémetiben a magyar kormány és a vöröskereszt nevében. Az átadás alkalmából találkozott a megye vezetőivel, Riedl Rudolf prefektussal, Gheorghe Miklaus megyei tanácselnökkel, Szabó István alelnökkel és másokkal. Az átadást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondta, hogy a román kormány vezetőivel való találkozáson egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait a szavak és nyilatkozatok helyett a tények jellemezzék. Az új magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia állampolgárai vízum nélkül utazzanak az EU országaiba. Nem lehet jó szomszédságról beszélni olyan országgal, amelyik rosszul bánik kisebbségeivel. A magyar kormány nem fog olyan döntést hozni, amellyel az RMDSZ nem ért egyet, olvasható Sike Lajos tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Németh Zsolt államtitkár Szatmárnémetiben találkozott az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselőivel. Elmondta, hogy a kormány még idén szeretné megrendezni a magyar-magyar csúcstalálkozót. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1998. augusztus 7.

Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. szeptember 22.

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 30.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

1998. október 9.

Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa a vele készült interjúban felsorolta azokat a problémákat, melyeket sikerült megoldani: a tanügyben három nemzetiségi líceumnak önálló épületet biztosítottak, magyar csoportok indultak; a szegényes költségvetés ellenére megjavították a megyei utakat; az érintett helységek 90 százalékánál sikerült háromnyelvű táblát kitétetni. Riedl kijelentette: "valahol elvesztettük a prioritás iránti érzékenységünket". Szerinte előnyt kellene hogy élvezzenek a mezőgazdaság és a vele összefüggő ágazatok, a gazdasági kérdések /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék