udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Névmutató: Rigó Mihály

2004. június 8.

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2005. szeptember 6.

Homoródalmáson szeptember 2–4. között falunapokat szerveztek. A községházán a magyarországi testvértelepülések küldöttei, a megyei és helyi vezetők, képviselők a testvérkapcsolatok erősítésének lehetőségeiről tárgyaltak. Az ünneplők a temetőben Szabó Gyula (1930–2004) jeles prózaíró sírjánál kopjafát avattak. Az író munkásságát méltató beszédet mondott Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere; Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője és Cseke Péter szociográfus, egyetemi tanár. Az emlékezők között volt Kányádi Sándor költő és Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is. Szabó Gyula most lenne 75 éves, a tőle búcsúzó neves írók, költők, publicisták írásaiból a Hargita Kiadóhivatal Szívszakadásig címmel emlékkönyvet adott ki. Az iskola tanulóinak Szabó Gyula-emlékműsora után szabadtéri koncert volt. Vasárnap az ünneplők a Vargyas-szurdokvölgynél levő Karácsonygátjához vonultak, ahol megnézték a szabadtéri kulturális műsort. Felléptek a szentegyházai Nárcisz és a helyi Mocsárvirág néptáncegyüttesek, az almási fúvószenekar és a szentegyházai moderntánc-együttes. /Falunapok Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2012. szeptember 13.

Belföldi hírek
Hazazsuppolnák a cigányokat
A Franciaországból hazatérő romániai romák társadalmi beilleszkedésének támogatásáról írtak alá kétéves keretegyezményt tegnap Bukarestben a francia és román szakminisztériumok vezetői. A keretegyezmény részeként a francia bevándorlási hivatal kísérleti jelleggel magára vállalja 80, Franciaországban élő roma család hazaköltözésének költségeit, és saját vállalkozás elindításában is segíti őket.
A dokumentumot Manuel Valls belügyi és Bernard Cazeneuve európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, román részről pedig Mircea Duşa belügyminiszter és Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter írta alá Victor Ponta kormányfő jelenlétében. Valls leszögezte: Franciaország folytatja az illegális roma táborok felszámolását, lakóikat pedig „kényszerítve vagy segítve” származási országukba irányítja. A hatóságok becslése szerint mintegy 15 ezer roma érkezett Franciaországba Közép- és Kelet-Európából.
Nincsenek titkos börtönök
Traian Băsescu államfő és a hivatalos látogatásra érkezett Dalia Grybauskaite litván elnök tegnap úgy nyilatkozott, nincs tudomásuk arról, hogy országaik területén titkos CIA-börtönök működtek volna. A két államfő az Európai Parlamentben kedden elfogadott határozatra reagált, amelyben az európai képviselők felszólítják az EU tagállamait – köztük elsősorban Litvániát, Lengyelországot és Romániát –, hogy folytassák a nyomozást a feltételezett CIA-börtönök ügyének tisztázására. Az emberi jogokat védő civil szervezetek azzal gyanúsítanak több uniós tagállamot, hogy a 2000-es évek elején az Egyesült Államok hírszerzése titkos európai börtönökben tartott fogva hosszabb-rövidebb ideig terrorizmussal gyanúsított személyeket.
Sokba került a belviszály
A politikai nyugtalanság és a fél éven belül történt három kormányfőváltás kihatott az uniós alapok lehívására – jelentette ki Dalia Grybauskaite litván elnök tegnap Bukarestben, és felhívást intézett a román politikusokhoz, hogy viselkedjenek felnőtt módra és felelősségteljesen. Románia az utolsó helyen áll az uniós tagországok közül, ami az európai alapok lehívását illeti, „ez pedig egy nagyon negatív üzenet. A politikai nyugtalanság miatt az ország megbénult, és nem tudja megoldani gondjait. Az önök országa elveszíti azt a lehetőségét, hogy felhasználja mindazokat a lehetőségeket és anyagi erőforrásokat, amelyekben a tagság révén részesülhetnének” – mondotta. A vendég szerint Románia a schengeni övezethez való csatlakozást is elszalaszthatja, ha a nép érdekei helyett továbbra is az ideológiai csatározásokra összpontosítanak a pártok. Végül kijelentette: nem a választások megnyerése, avagy elvesztése bír fontossággal, hanem az, hogy mit tesznek a megnyert hatalommal.
Plagizált, de doktor maradhat
A Bukaresti Tudományegyetem szenátusa tudomásul vette az egyetem etikai bizottságának jelentését, amely szerint Victor Ponta miniszterelnök doktori disszertációja plágiumnak minősül, de nem vonhatja vissza a doktori címét, mert magas rangú közhivatalnok esetében ezt csak az oktatási minisztérium teheti meg – közölte tegnap Mircea Dumitru rektor. Az egyetem vezetősége két jelentést is megtárgyalt, az etikai bizottság mellett egy háromtagú, a bukaresti, a strasbourgi és a sorbonne-i egyetem professzoraiból álló jogi bizottság is igazolta a plágiumot. Erről hivatalos átiratban értesítik a szaktárcát, és várják a döntést.
Egy medvét kilőhetnek
Kilövési engedélyt adott a Homoród menti falvak lakóit rettegésben tartó medvék egyikére a szaktárca. Homoródszentmárton és Homoródalmás községben idén 49 háziállatot – tehenet, juhot, kecskét, sertést – pusztítottak el, és három méhkaptárt dúltak fel a településekre bejáró medvék. A juhok karámjait kutyák védik, de már ezek is kezdtek félni. A falu szélén már nem is szántanak az emberek, mert mindent megesznek a vadállatok, és mivel nincs a falu szélén ennivaló, hát bejönnek a faluba – mondotta Rigó Mihály almási polgármester. Tavaly emberre is támadt a medve, mégsem adott a minisztérium kilövési engedélyt, idén az érintett községek polgármesterei közös levélben kérték, és abban reménykednek, hogy azt az állatot lövik ki, amelyik bejár a falvakba.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. október 15.

Átadták a Székelyföld folyóirat díjait
A VI. Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében a Székelyföld kulturális folyóirat idei díjait csütörtökön adták át a csíkszeredai Székelyföld Galériában.
A tizennyolc évvel ezelőtt alapított folyóirat nevében házigazdaként Lövétei Lázár László főszerkesztő köszöntötte a díjazottakat, valamint a megjelenteket és a támogatókat. Szarka Gábor konzul, Magyarország csíkszeredai Főkonzulátusának nevében köszöntötte a díjazottak mellett a Székelyföld szerkesztőit, akik „születésnapjuk alkalmából nem ajándékot várnak el, hanem ajándékot adnak munkatársaiknak”.
Idén Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista illetve Borsodi L. László költő, kritikus, a Márton Áron Főgimnázium magyar szakos tanára részesült Székelyföld-díjban a folyóiratban megjelent írásaiért. A nem székelyföldi alkotónak járó Székely Bicskarend Díjat Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze vehette át. A Szabó Gyula emlékdíjat Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere adta át Adorjáni Anna írónak.
Az ünnepelteket a Székelyföld periodika szerkesztői – Molnár Vilmos, Fekete Vince és Lövétei Lázár László – méltatták, a Székely Bicskarend adományozó levelét György Attila olvasta fel.
A Székelyföld-díjjal kitüntetett Borsodi L. László elmondta, 2003 körül jelent meg az első kritikája, ám a Székelyföldhöz való kötődése még korábban kezdődött, ami elsősorban Fekete Vince költőnek köszönhető. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki Molnár Vilmosnak a baráti biztatásokért, valamint a teljes szerkesztőségnek, hogy írásait méltónak találták a megjelenésre.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

2015. október 16.

Átadták a Székelyföld folyóirat díjait
A VI. Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében a Székelyföld kulturális folyóirat idei díjait csütörtökön adták át a csíkszeredai Székelyföld Galériában.
A tizennyolc évvel ezelőtt alapított folyóirat nevében házigazdaként Lövétei Lázár László főszerkesztő köszöntötte a díjazottakat, valamint a megjelenteket és a támogatókat.
Szarka Gábor konzul, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának nevében köszöntötte a díjazottak mellett a Székelyföld szerkesztőit, akik „születésnapjuk alkalmából nem ajándékot várnak el, hanem ajándékot adnak munkatársaiknak”.
Idén Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista illetve Borsodi L. László költő, kritikus, a Márton Áron-gimnázium magyar szakos tanára részesült Székelyföld-díjban a folyóiratban megjelent írásaiért. A nem székelyföldi alkotónak járó Székely Bicskarend Díjat Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze vehette át. Az ígéretes pályakezdőknek járó Szabó Gyula Emlékdíjat Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere adta át Adorjáni Anna írónak.
Az ünnepelteket a Székelyföld periodika szerkesztői – Molnár Vilmos, Fekete Vince és Lövétei Lázár László – méltatták, a Székely Bicskarend adományozólevelét György Attila szerkesztő olvasta fel. A Székelyföld-díjjal kitüntetett Borsodi L. László elmondta, 2003 körül jelent meg az első kritikája, ám a Székelyföldhöz való kötődése még korábban kezdődött, ami elsősorban Fekete Vince költőhöz fűződő barátságának köszönhető. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki Molnár Vilmosnak a baráti biztatásokért, valamint a teljes szerkesztőségnek, hogy írásait méltónak találták a megjelenésre.
Iochom Zsolt
Krónika (Kolozsvár)

2015. december 4.

Székelyföldi út az egynyelvűség felé
Felháborodást keltett a Hargita megyei 132-es út menti települések lakói körében, hogy csak románul feltüntetett helységnévtáblákat és útjelző táblákat helyeztek ki az útszakasz felújítási munkálatainak részeként.
Stábunk végigautózva az útszakaszon azt tapasztalta, hogy több helység be-, vagy kijáratánál teljesen hiányzik a település nevét magyarul is feltüntető tábla, ahol viszont megmaradtak a „régi” kétnyelvű jelzések, azok elé csak román feliratú táblák kerültek.
Az út modernizálását végző vállalat egyik munkatársától megtudtuk, a cég a beruházást finanszírozó Hargita Megyei Tanács által közölt terveket követte, amelyektől a hatályos törvények értelmében nem térhetett el. A megkérdezett kijelentette, tudomása szerint nem fogják levenni a régi helységnévtáblákat, amelyeken kétnyelvű – román és magyar – felirat van. Az érintett elöljárók beszámolójából kiderült, minden településen 95 százalék felett van a magyarság aránya. Romániában a hatályos jogszabályok értelmében kötelező a kétnyelvűség használata, amenynyiben a kérdéses településen a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot.
Oklánd község lakóit meglepetésként érte az egynyelvű helységnévtáblák kihelyezése, a polgármesternek sem volt tudomása arról, hogy magyarul nem fogják feltüntetni a települések nevét. Cseke Miklós elmondta, úgy érzi, mielőbb orvosolni kell a problémát. Leszögezte, ragaszkodik a kétnyelvű helységnévtáblák megtartásához mind Homoródkarácsonyfalván, mind Homoródújfaluban
Az oklándiak szerencsésebbek, a település nincs a 132-es úton, így oda nem került az „új” táblákból. Az elöljáró szerint a táblákra nem fér fel a magyar felirat – csak ha azokat teljesen újrafestenék –, ám megoldást kell találni a törvény betartására. „Jó volna magyarul is kiírni, jogunk van hozzá. Én nem tudok románul, nagyon nehézkes számomra egyébként is az ügyintézés” – jegyezte meg egy újfalusi lakó.
Lázár Zoltán, Lövéte polgármestere ugyancsak nemtetszését fejezte ki, viszont úgy gondolja, ekkora „baki” belefér egy ilyen nagy volumenű projektbe. A 132-es út modernizálási terveit bukaresti cég készítette, az elöljáró szerint ők hibázhattak. Ettől függetlenül kitart amellett, hogy nem szabad így maradjanak a helységnévtáblák, ezért a helyi költségvetésből pénzt fognak elkülöníteni kétnyelvűekre. „Nem helyes, de a helyi önkormányzatok túl kell lépjenek ezen, és megoldást kell találjanak. Nem kérdés, hogy magyarul is ki kell írni a települések nevét” – mondta az elöljáró.
Homoródalmáson sem tudtak arról, hogy lemarad a magyar felirat a helységnévtáblákról. Míg nem egyeztetett a kivitelezővel, a polgármester abban reménykedett, hogy még nem jöttek meg a magyar feliratú táblák. Rigó Mihály kifejtette, nincs más megoldás, helyi költségvetésből kell helyrehozzák a megrendelő által elkövetett hibát. Fájlalta, hogy az útjelző táblákkal is gondok vannak, hiszen azok cseréje vagy a hiányzó magyar helységnevek pótlása a helységnévtáblákénál is nagyobb költséggel jár. „Végül is felesleges volt kitenni az egynyelvű táblákat, hisz minden település rendelkezett kétnyelvűekkel. Azzal védekezhetnek, hogy szabványszerű a színük” – vélte.
Szentegyházán is felborzolta a kedélyeket, hogy egynyelvű tábla került a település Lövéte felőli bejáratához, tudtuk meg Molnár Tibor alpolgármestertől. Rámutatott, már ősz elején rendeltek kétnyelven feliratozott táblákat ezt fogják felszerelni megoldásként. Ő is úgy tudja, hogy nem a kivitelező követett el hibát, a megyei tanács lehet a vétkes.
Az ügyben Borboly Csaba megyei tanácselnököt és Barti Tihamér beruházásokért felelős alelnököt is megkerestük kérdéseinkkel, és bár választ ígértek, ez eddig nem érkezett meg.
Fülöp-Székely Botond
Krónika (Kolozsvár)

2016. június 26.

Utat rongált meg, háztartásokba folyt be a víz Homoródalmáson
Több kilométernyi kövezett utat mosott el a víz a pénteki esőzések során Homoródalmáson. A sáncok és a kisebb patakok kiléptek medrükből, a víz a házakba is befolyt.
Öt-hat házat árasztott el a víz pénteken Homoródalmáson, ahol a hirtelen jött, nagy mennyiségű eső miatt kiöntöttek a kisebb patakok, és a sáncok sem bírták elvezetni a vizet – számolt be megkeresésünkre Rigó Mihály, a település alpolgármestere, hozzátéve, hogy a házakból még aznap kiszívattyúzták a vizet.
Mint mondta, nagy kár keletkezett az Almás és Homoródszentmárton közti 132A jelzésű megyei út négy kilométeres szakaszán. Ennek kövezését ugyanis néhány napja fejezték be az útászok, ám a hirtelen lezúduló víz lemosta a burkolat jó részét. Rigó Mihály rámutatott, a településen nagyjából négy kilométernyi utca rongálódott meg, ezenkívül pedig három kilométernyi mezei úton is károk keletkeztek.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék