udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 30 találat lapozás: 1-30

Névmutató: Rogán Antal

2003. március 6.

Márc. 8-án, Marosvásárhelyen tartja VII. kongresszusát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja. Toró T. Tibor, az RT vezetője a Szabadságnak elmondta: Marosvásárhelyen mintegy száz küldött vesz részt, a kongresszus szervezői 50 meghívót küldtek szét, többek között újságírók, valamint az RT ideológiájához közelálló platformok számára. Két magyarországi vendége is lesz az RT-kongresszusnak: a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége részéről Rogán Antal képviselő, a párt alelnöke lesz jelen, valamint a Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője. Toró nyilatkozata szerint az RT meghívót küldött a magyar kormánypárt, személy szerint Szabó Vilmos, politikai államtitkár részére is, ám eddig nem érkezett válasz. Ugyancsak meghívást kapott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki - mint mondotta - egyéb elfoglaltsága miatt nem lesz jelen a kongresszuson, közölte az RT elnöke. Ezenkívül képviselteti magát Ágoston András, a Vajdasági Magyar Párt elnöke, számos civil szervezet, valamint egyházi emberek is, nyilatkozta Toró T. Tibor. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint később döntenek a részvételről. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke megerősítette a platform részvételi szándékát a kongresszuson. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a SZK vezetője a következőket nyilatkozta: megtisztelve érzi magát a meghívásért, mint a platform vezetője részt vesz a kongresszuson, és kérte a lehetőséget, hogy platformja nevében köszöntse a kongresszus résztvevőit. /Köllő Katalin: Mintegy száz küldött lesz jelen az RT kongresszusán. Két magyar párt is képviselteti magát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2005. november 5.

- A „Szatmári-ügy” szervezőinek célja az volt, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva, az esetet „kémügynek” feltüntetve, kormányzati tisztségviselők „félrelépéseivel” összekapcsolva botránykeltésre, a kormány munkájának ellehetetlenítésére használják fel – áll a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő Tóth András politikai államtitkár által a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek készített jelentésben. A „kémügyről” Gyurcsány Ferencnek írt jelentés kivonatának titkosságát Tóth András politikai államtitkár feloldotta. A dokumentum szerint az ügyben érintett házaspár, különösen pedig Szatmári Tibor Rogán Antallal, Révész Máriusszal és Németh Zsolttal, a Fidesz három parlamenti képviselőjével volt „közvetlen, rendszeres és bizalmi jellegű kapcsolatban”. Tóth András megállapította, hogy magyar politikai, közéleti személyiség a Szatmári-házaspár részére minősített adatot, vagy akár a nemzetbiztonsági érdeket sértő információt nem adott át. – Okkal feltételezhető, hogy az ügyben a nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti tevékenységéből származó, államtitoknak minősülő adatok politikai céllal történő felhasználására történt kísérlet – állapította meg a politikai államtitkár. /Kémügy: a cél a kormány ellehetetlenítése volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2006. május 10.

A Fővárosi Bíróság első fokon elmarasztalta Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt abban a személyiségi jogi perben, amelyet három fideszes országgyűlési képviselő – Németh Zsolt, Révész Máriusz és Rogán Antal – indított a szocialista politikus ellen, amiért Tóth azt állította Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett tájékoztatójában, hogy a Mucuska-ügyben szereplő Szatmári-házaspárral közvetlen és bizalmi kapcsolatban voltak. Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztusban azt állította: a magyar titkosszolgálat gyanúja szerint a kormányzati körökben tevékenykedő romániai magyar Szatmári házaspár a román hírszerzésnek dolgozott. Az ítélet megállapítása szerint Tóth András megsértette az említett fideszes politikusok jó hírnévhez fűződő jogát. „Köztudott, hogy Tóth András meghamisította a nemzetbiztonsági szolgálat által készített dokumentumokat – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Révész Máriusz képviselő -, hiszen az illetékes bizottság ülésen a szakszolgálatok vezetője is elhatárolódott a Tóth készítette jelentéstől.” Hozzátette, Tóth az újságoknak sem cáfolta, hogy „egyszerűen átírta” a szakszolgálatok jelentését. /Guther M. Ilona, Budapest: Tóth vesztett a Mucuska-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2011. november 23.

Galériát kaptak Pesten az erdélyi művészek
Petrás Mária Szervátiusz Jenő-díjas keramikusművész adventi kiállításával avatták fel tegnap a budapesti E-Galériát, az V. kerületi Falk Miksa utca 8. szám alatt. A 23 éves Erdély Művészetéért Alapítvány a Vármegye Galéria mellett nyitotta meg a 76 négyzetméteres új galériát. Az E betű Erdélyt jelenti, az erdélyi művészek ezzel „betörnek” a galériák utcájába, a Falk Miksa utcába – fogalmazott Kulcsár Edit galériavezető.
Petrás Mária keramikus új tárgyaiból négy-ötévente rendeznek tárlatot, most falra akasztható – Mária és Jézus, a születés témakörét feldolgozó – adventi kerámiákat és üvegtárgyakat láthat tőle a közönség. „Névtelen szentek között nőttem fel, akik seregnyi gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. A családok gazdagságát nyolc, tíz, tizenkét gyermek jelentette. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak, böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették – azaz távol tartották, elhessegették – a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni” – vallott a csángó származású művész munkáinak ihlető forrásáról. Az E-Galériát Rogán Antal, Belváros–Lipótváros polgármestere adta át, a tárlatot Tolvaly Ferenc író nyitotta meg, közreműködött Sipos Mihály, a Muzsikás együttes prímása, aki hegedűn és citerán játszott, és a kiállító művésznő, Petrás Mária is énekelt az ő kíséretével.
Krónika (Kolozsvár)

2012. május 14.

Orbán Viktor aggódik az erdélyiekért
A magyar miniszterelnök a „félidőben” átalakította kormányát
Új helyzet van kialakulóban Magyarország keleti határainál magyarügyben a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor aggodalmainak adott hangot az új bukaresti kormányzat első intézkedéseivel kapcsolatban pénteken a közszolgálati Magyar Rádiónak adott interjúban.
Új helyzet van kialakulóban Magyarország keleti határainál magyarügyben a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor aggodalmainak adott hangot az új bukaresti kormányzat első intézkedéseivel kapcsolatban pénteken a közszolgálati Magyar Rádiónak adott interjúban. „Felszólítom, hívom az ott működő magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – jelentette ki Orbán, és hozzátette, hogy bár a politikában szükséges a rivalizálás, a mostani helyzetben a verseny felett ott van az együttműködés, az összetartás mindent felülíró eszméje.
Ugyancsak aggasztónak találta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt napok romániai eseményeit.
Kolozsvári nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, továbbá a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások rossz irányba mutatnak. Az államtitkár szavai szerint miközben a kilencvenes években egyfajta „hidegbéke” jellemezte a két ország kapcsolatait, az elmúlt időszakban afféle „mézesévekké” alakította a román–magyar kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése. Ez állt a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb kérdésekben – így a mezőgazdasági és a kohéziós politikában, az energetikában, a határtérség fejlesztésében, valamint a Duna-stratégiában – sikeres beruházásokat bonyolított le a két fél. Budapest elhibázottnak tartaná, „ha a biztatóan alakuló magyar–román kapcsolatrendszernek vége szakadna; nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott volna, Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná”.
Ma teszik le az esküt az Orbán-kormány új miniszterei
Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjúban. A frakcióvezetői székbe Rogán Antal kerül, az IMF-főtárgyalói poszton pedig Varga Mihály követi Fellegi Tamást, aki lemondott. Öt feladat, a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja kerül át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítójához. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter – aki Réthelyi Miklóst váltja a tárca élén, amelyet Nemzeti Erőforrás Minisztériumról kereszteltek át Emberi Erőforrások Minisztériumává – ma tesz esküt a parlamentben. Ugyancsak ő felel ezentúl a családpolitikáért, az egészségbiztosításért, az egészségügyért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, az oktatásért, a kultúráért, a sportpolitikáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért és a kormányzati tudománypolitikáért.
Gy. Z. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. július 26.

Úgy kell mantráznunk, mint a kritikusaink
Gazdasági érdekek és ultraliberális újságírók alakították Magyarország negatív képét a nyugati sajtóban. A Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Rogán Antal fideszes frakcióvezető és Kumin Ferenc miniszterelnökségi kommunikációs helyettes államtitkár részvételével elemezték a külföldi újságokban megjelent kritikák hátterét.
A sajtó világa mindenütt főként liberális újságírókból áll, ez a dolog természete, nincs mit változtatni rajta. Kommunikációs szakemberként ezt tényként kell elfogadni – mondta Kumin Ferenc, a kormányzat nemrég kinevezett nemzetközi kommunikáció felelőse. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Tusványosi Nyári Szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésének résztvevőjeként leszögezte, soha nem volt ilyen rossz az ország megítélése például Németországban.
Kumin szerint a nyugati nyilvánosságban ismételgetett megállapítások terjedéséhez azaz új fejlemény is hozzájárult, hogy nemzetközi pártcsaládok aktívabban vesznek részt tagpártjaik érdekképviseletében, így a nyugat-európai sajtóban is nagyobb teret biztosítottak a választáson vesztes magyar politikai erő álláspontjának, és sokszor már morálisan is elítélhető eszközöket használtak fel a magyar kormány negatív színben való feltüntetéséhez. Városi legendaként említette, hogy sokszor ismert nyugati közszereplők neve alatt szinte biztos, hogy magyarok írtak cikkeket a belpolitikáról.
umin – aki nemrégiben több nyugat-európai újságban is válaszlevélben próbálta ismertetni a magyar kormány álláspontját – a kormányzati kommunikáció új lehetőségeként említette az úgynevezett kiszorítás eszközét. A helyettes államtitkár szerint a Magyarországról szóló "Google keresős" címszavak mellé a kormányzat árnyalt álláspontját is fel kell sorakoztatni, hogy ne csak a kritikus cikkeket találják a nyugati olvasók.
"Ugyanolyan módon kell mantráznunk, mint a kritikusoknak" – mondta Kumin, aki szerint türelmesen ismételgetni kell a kormányzat üzeneteit, mert a kritikusok sem lankadnak, a nyugati sajtóban újra és újra felbukkannak ugyanazok az érvek a magyar kormány politikájával szemben, amit korábban már számtalanszor megcáfoltak.
Hálózatként működik
Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese Kumin felszólalásához kapcsolódva szükségesnek vélte pontosítani, hogy kik azok a szereplők a sajtóban, akik a Magyarország negatív imázsát formálják. Gazsó L. szerint nem csak szimplán balos elkötelezettségű újságírókról van szó, hanem a nyugtai sajtóban is működik egy nagyon erős ultraliberális hálózat. A hálózat tagjai nyelvterülettől függetlenül hirdetik ugyanazokat a vádakat, és toleranciát várnak el mindenkitől, csak maguktól nem. Gazsó L. szerint heves támadásaiknak erős verbális kifejezésekkel adnak hangot, így került be a Magyarországot érintő cikkekbe az antiszemita, antidemokrata jelző folyamatos ismétlése is. Gazsó ennek a hálózatnak a tagjaként említette Magyarországról Konrád György írót és Hegedűs István egykori fideszes politikust is.
Gazsó L. után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy hibás dolog egy ellenségképet kialakítani. Szerinte természetes, hogy a világsajtóban és a politikában egyes szereplőkkel szövetséget tud kötni a magyar kormány, másokkal viszont érdekellentétek állnak fent. Rogán szerint ugyanis a negatív országkép kialakulása egyértelműen annak tudható be, hogy az Orbán-kormány szakítva a "sematikus válságkezelési technikákkal", nem az állami szférát kezdte el leépíteni, hanem kiterjesztve a közteherviselés terheit, a külföldi bankok és cégek költségvetését is megterhelte.
Rogán elmondta, hogy a nyugati sajtóból ismert kritikák a napokban megkezdődött IMF-tárgyaláson is előjöttek. "Sokban megegyezik a véleményünk" – mondta. A bürokrácia leépítése, a hatékony támogatási rendszer kialakítása, a nyugdíjak és a szociális támogatások racionalizálása például ilyen. De Rogán nem tudja, hogy van-e még olyan, amiben ezen a téren hozzá lehetne nyúlni.
Spirk József
Index.hu

2013. március 11.

Victor Ponta az MSZP évértékelőjén
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szombaton a Papp László Budapest Sportarénában tartotta évértékelőjét. Mesterházy Attila pártelnök tízezer párttag és szimpatizáns előtt mondta el csaknem egyórás beszédét. A rendezvényen részt vett Victor Ponta román kormányfő is.
Az MSZP a kormányváltásért
Az MSZP megtette az első lépést a kormányváltás felé – hangoztatta Mesterházy Attila a szocialista párt szombati fővárosi nagygyűlésén a Papp László Budapest Sportarénában tízezer szocialista párttag és szimpatizáns előtt. Programjuk alappilléreinek az erős demokráciát, a felelős gazdaságpolitikát és az igazságos társadalompolitikát nevezte, és szólt arról is, hogy a szocialista kormányok mindegyike jobban teljesített Orbán Viktor kabinetjénél. A nyolc évig tartó MSZP-kormányzás eredményeit sorolva azt mondta: a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány is jobban teljesített a jelenleginél. Szerinte a miniszterelnök nem okolhat mást az ország állapotáért, azért Orbán Viktor a hibás. Hozzátette: a Fidesz nem teljesítette 2010-es ígéreteit, „hazudtak, nem reggel, délben és este, hanem folyamatosan”. Kitért arra, hogy megújították az MSZP nemzetpolitikáját, belátva: jobban oda kell figyelniük, segíteniük kell a határon túl élő magyarokat, ehhez pedig jószomszédi viszonyra van szükség a környező országokkal. Ennek alapján hívta meg Victor Ponta miniszterelnököt – jelezte. A pártelnök az erős demokráciát, a felelős gazdaságpolitikát és az igazságos társadalompolitikát nevezte az MSZP-program három alappillérének. A fejlődés és a szabadság programja erős demokráciát teremt erős jogállammal, új alkotmánnyal és független igazságszolgáltatással, erős civil szervezetekkel és sajtóval, erős önkormányzatokkal – mondta. A gazdaságpolitikai feladatok között a növekedés beindítását és a munkahelyteremtést említette Mesterházy Attila, aki szerint ehhez először helyre kell állítani a bizalmat tiszta szabályokkal, kiszámítható kormányzással. Mesterházy Attila az MSZP-t a legerősebb, legszervezettebb, legfelkészültebb és legnagyobb ellenzéki pártként határozta meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy programjukhoz még meg kell szerezniük a társadalom többségének támogatását, rá kell venniük a csalódott, politikából kiábrándult embereket is, hogy tegyenek a változásért, menjenek el szavazni, és húzzanak „egy bazi nagy X-et” az MSZP neve mellé.
Ponta a békés együttélésért
A magyarok és a románok közötti békés együttélés fontosságát hangsúlyozta Victor Ponta miniszterelnök az MSZP nagygyűlésén. Szerinte a magyaroknak és a románoknak is látniuk kell, „tudunk együtt élni, lehetünk barátok, és tudunk együtt dolgozni a közös jövőnkért”. Lehet, hogy a múlt megosztotta a két országot, de a jelennek és a jövőnek közösnek kell lennie – tette hozzá, jelezve: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és ő ugyanahhoz a politikusgenerációhoz tartoznak, és kötelességüknek tartják, hogy együtt dolgozzanak a békés együttélésért. Victor Ponta hangsúlyozta azt is, hogy a populizmus, a szélsőségesség és a demagógia egyaránt rossz a két népnek. Pártja, a Szociáldemokrata Párt és az MSZP is azt üzeni, hogy mindenfajta diszkrimináció és kirekesztés ellen fel kell lépni, minden ember egyenlő, azonos jogokkal rendelkezik – mutatott rá. Mint mondta, meggyőződése, hogy mind a Romániában élő magyar kisebbség, mind a Magyarországon élő román kisebbség jogait a lehető legnagyobb tiszteletben kell tartani. Nem a zászlókon vagy a szélsőségeseken múlnak a lényegi dolgok – fogalmazott. Ponta közölte, azért látogatott Budapestre, hogy kifejezhesse, barátjának tartja az MSZP-t és Magyarországot, valamint azt is, hogy Mesterházy Attila jó vezetője lesz Magyarországnak.
Az MSZP hazaáruló
A Jobbik az MSZP, illetve a román kormányfő magyarországi látogatása ellen tüntetett és vonult fel a fővárosban. Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke szerint az MSZP hazaárulást követ el azzal, hogy szombati évértékelő nagygyűlésére meghívta Victor Ponta miniszterelnököt. Hozzátette, az MSZP a rendezvény időzítésével is hazaárulást követ el. Balczó elmondta: azért vannak itt, hogy Székelyföld megkapja jogos területi autonómiáját. A felelősségvállalás az egyetlen módja annak, hogy legyen magyar feltámadás – tette hozzá. Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke felszólalásában azt mondta: a szocialisták olyan embert fogadnak, aki a székely autonómiatörekvések legnagyobb ellensége. A tömeg a Papp László Budapest Sportaréna elé vonult. A résztvevők a Kerepesi úton két forgalmi sávot kétszáz méter hosszan töltöttek meg, és a rendezvény elnevezésére utaló, Mindannyian székelyek vagyunk, illetve Ponta, csak irigy vagy, mert nem lehetsz székely feliratú táblákat tartva vonult. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő szerint az MSZP „a nemzetgyalázás újabb példáját mutatja be” azzal, hogy meghívta Victor Pontát. Kijelentette: „a szabadság nem úri adomány, kegy, hanem minden közösségnek járó természetes és elidegeníthetetlen jog”. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke hangsúlyozta: a demonstráció nem a román nép ellen szól, hanem „azon vezetők ellen, akik a nemzeti érdekeket elárulják”.
A román Gyurcsány
Rogán Antal szerint üzenetértéke van annak, hogy az MSZP kongresszusának díszvendége Victor Ponta miniszterelnök, s ez azt jelenti, hogy a szocialisták vissza akarnak térni Gyurcsány Ferenc megbukott politikájához. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője kijelentette: az a politika, amit a román miniszterelnök folytat, Magyarországon már megbukott. A Fidesz frakcióvezetője szerint Victor Ponta nem szereti az Erdélyben élő magyarokat, és fellép velük szemben, így az ő meghívása az MSZP-hez lenullázza Mesterházy Attila kolozsvári szereplését. „Victor Ponta a román Gyurcsány Ferenc” – mondta a politikus, és hozzátette: azzal, hogy ő a szocialista párt seregszemléjének díszvendége, azt üzeni, hogy az MSZP vissza akar térni a megszorítások és a magyarellenesség politikájához. „Ezt nem fogadjuk el, ezt az üzenetet és ezt a típusú szocialista politikát a magyarok egyszer már leszavazták és megbuktatták” – jelentette ki Rogán Antal, hozzáfűzve: Gyurcsány Ferenc régi politikájára más arcokkal ma nincs szükség.
Nem vezet, hanem félrevezet
Az MSZP szerint az Orbán-kormány nem vezeti, hanem félrevezeti Magyarországot, és ezzel ma már minden józanul gondolkodó állampolgár tisztában van. A párt közleménye szerint Rogán Antalnak nincs erkölcsi alapja bírálni a szocialista pártot, mert ami rossz történik ma Magyarországon, az mind a kétharmados felhatalmazással kormányzó Fidesz politikájának következménye, hiába próbálják elfedni ezeket a súlyos következményeket és hibákat.
Érthetetlen az MSZP, Ponta és az RMDSZ barátkozása
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke érthetetlennek nevezte, hogy az MSZP azzal a Victor Ponta pártelnök-kormányfővel barátkozik, akinek hatalomra kerülése óta megítélése szerint magyarellenes hangulat alakult ki Romániában. Tőkés az RMDSZ vezetőit is bírálta, amiért olyanokkal épít kapcsolatokat, akik szemben állnak a magyarországi kormánnyal. Az RMDSZ felső vezetése szocialista-liberális irányba hajlott el, nem figyel oda a nép hangjára, amire nincs is szüksége, csak a választásokkor tart igényt reájuk. Az erdélyi magyarság idegenkedik attól a politikai vonaltól, amely nemcsak Magyarországot vitte a csőd szélére, hanem ráadásul megtagadott bennünket a 2004-es népszavazáskor – jelentette ki az EMNT elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. május 25.

A magyarság számíthat Magyarországra
„Magyarország számít önökre, és bármi történjen, önök is mindig számíthatnak Magyarországra” – mondta Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán szombaton.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres ország legyen, és az erdélyi magyarság jól érezze magát itt a szülőföldjén” – fejtette ki beszédében Semjén, aki a magyar nemzetet háromlábú székhez hasonlította: a szék három lába a magyarországi magyarságot, a Kárpát-medencei magyarságot és a diaszpórát jelképezi. „Ha a háromlábú szék egyetlen lába is kiesik, a szék eldől, az egyetemes magyarság pedig örökre szegényebb lesz. A magyarságot csak akkor tudjuk megőrizni, ha minden nemzetrész megmarad. Ezért kimondjuk, hogy Magyarország felelősséget vállal az egyetemes magyarság iránt, így a határon túli magyarság iránt is.”
450 ezer új magyar állampolgár
A KDNP elnöke azt is bejelentette, hogy a mai napon az egész világon összesen már 450 ezer új magyar állampolgára van a magyar nemzetnek. „A magyar állampolgársági törvény tekintetében a román állampolgársági törvényt vettük alapul.”
Semjén az autonómia kapcsán kijelentette, a magyarság soha nem kért, soha nem követelt semmi olyant, ami ne lenne elfogadott az Európai Unióban. „Ha másoknak lehet, nekünk miért ne lehetne?” – tette fel a kérdést szónoklata végén a magyarországi politikus.
Rogán a partnerség üzenetét hozta
A Fidesz részéről Rogán Antal frakcióvezető volt jelen az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán. „A román nemzet példáját követtük, amikor az állampolgárság megadásával kezet nyújtottunk a határon túli nemzettársainknak. Tudom, hogy a román egy erős nemzet, a romániai magyarok partnerei akarnak lenni a románoknak, de ehhez megbecsülés is kell. A magyar nemzet is erős nemzet, egy erős nemzet pedig felelősséggel tartozik minden tagjának, határon innen és túl. Az itt élő magyaroknál senki nem tudhatja jobban, hogy melyek a céljaik, a magyar kormány célja viszont az, hogy minden eszközzel támogassa önöket” – fejtette ki Rogán, hozzáfűzve: az összetartozás legnagyobb kifejezése a magyar állampolgárság megadása volt.
„Akinek a nemzeti összetartozás fontos, arra a Fidesz barátként tekint. Száz év után jövőben új helyzet teremtődik: önök is beleszólhatnak a magyarországi választásokba. Ezért arra biztatok mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. A mai napon az összetartozás és a partnerség üzenetét hoztam. Orbán Viktor miniszterelnök úr nevében azt kívánom, hogy a mai napon erősítsék meg a nemzeti érdekek képviseletét” – zárta köszöntőjét a Fidesz frakcióvezetője.
Kozán István
szekelyhon.ro

2013. május 25.

Semjén és Rogán: természetes, hogy itt vagyunk
Ahol a magyarság, a magyarság képviselői ott vannak, nekünk is ott a helyünk – szögezte le Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az RMDSZ kongresszusának megkezdése előtt.
„Számunkra minden magyar egyaránt fontos, függetlenül a párt szimpátiájától és minden mástól, tehát természetes az, hogy ahol a magyarság képviselői együtt vannak, és a magyarság együtt van, nekünk is ott a helyünk” – nyilatkozta Semjén Zsolt.
„Az RMDSZ-t tartom a Kárpát-medencén belül a magyarság legerősebb és legnagyobb politikai érdekvédelmi szervezetének, ezért a legtermészetesebb, hogy itt vagyunk az RMDSZ kongresszusán. Azt szeretném hozzátenni a magam részéről, a Fidesz nevében is, hogy a nemzeti összetartozás üzenetét hoztam el. Többek között, annak idején, Románia példáját követve alkottuk meg azt a törvényt, amely a határon túli magyarok számára megnyitja az állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ahogyan a román nemzet egyesítette a határon túl élő románokat, ugyanezt tette meg Magyarország néhány évvel ezelőtt. Éppen ezért fontos, hogy a közelgő magyar választások előtt beszéljünk arról, hogy az RMDSZ olyan fontos politikai szervezet, mely segítheti és ösztönözheti az itt élő magyarokat, hogy éljenek azzal a jogukkal, hogy ne csak erdélyi politikai viszonyokban, hanem a magyarországi politikai viszonyokban is hallassák a hangjukat” – nyilatkozta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
Barabás Hajnal
szekelyhon.ro

2013. május 25.

Véget ért a kongresszus
Az RMDSZ 11. kongresszusát összegezte Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki a meghívottak által elmondottak fontosságát emelte ki.
„A kongresszuson elfogadtuk az RMDSZ módosított programszabályzatát, amelyből kiemelném, hogy kiszélesítettük az állandó tanács működését, hiszen azt tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban az önkormányzatokra sokkal nagyobb szerep hárul, mint akkor, amikor kormányon voltunk. Egyébként is növekvőben van az önkormányzatok ereje, és remélem, hogy pénzügyi értelemben is egyre nagyobb mozgásterük lesz. Az elnökséget ezzel szemben leszűkítettük” – összegezte Kelemen.
Kiemelte, hogy a meghívottak mind hangsúlyozták: az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint az erdélyi magyarság legitim képviselőjére, amely szövetséggel, akár hatalmon van, akár ellenzékben, „egyeztetni kell, párbeszédet kell folytatni”. „Fontosnak tartom, hogy itt volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Fidesz alelnöke, és Újhelyi István, az MSZP alelnöke, akik üzeneteikben megfogalmazták, hogy számíthatunk a magyar kormányra, Magyarországra minden egyes törekvésünkben, és az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint az erdélyi magyarság legitim képviseletére, hisz ezt 2012-ben két alkalommal is megerősítette az erdélyi magyarság.”
Kelemen cáfolta a román portálokon szombaton megjelent álhírt, miszerint Hargita megyei RMDSZ-es politikusok sokasága kérte a szervezettől, hogy határolódjon el Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsának elnökétől. „Egyetlen RMDSZ-es politikus és tag sem kérte ezt” – húzta alá a szövetségi elnök.
Kozán István
szekelyhon.ro

2013. május 25.

Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szombaton Csíkszeredában, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 11. kongresszusán elmondott beszédében.
Semjén Zsolt aláhúzta: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: Magyarország a román modell alapján adott lehetőséget arra, hogy határain túl is felvegyék a magyar állampolgárságot. "Ami Romániának és a románságnak jó Moldova tekintetében, az nekünk is jó Erdély tekintetében" - jelentette ki Semjén Zsolt. A KDNP elnöke a magyar "világnemzet" helyzetét a háromlábú székhez hasonlította. Kijelentette, a magyarságot akkor lehet megőrizni, ha mind a magyarországi, mind a Kárpát-medencei, mind a nagyvilágban élő magyar nemzetrész megőrzi azokat az értékeket, amelyeket csakis ő tud adni. Semjén Zsolt nyomatékosította, a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. "Nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem" - jelentette ki. "Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra" - zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt. Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét , az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban. Kijelentette, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a kezdeményezést, a MSZP szervezetei egész Magyarországon elindítják a támogató aláírások gyűjtését, és pártkapcsolataikon keresztül más országokban is elindítják az aláírásgyűjtést. Ujhelyi István azt is elmondta: az MSZP koordinációs tanácskozást kezdeményez a magyarországi parlamenti pártokkal, hogy a csatározásokat félretéve közösen járuljanak hozzá a polgári kezdeményezés sikeréhez.
MTI

2013. május 27.

Régi szövetség új utakon (RMDSZ-kongresszus Csíkszeredában)
Fegyelmezetten, olykor pátosszal megtűzdelve, kritikai hangot alig hallatva zajlott le szombaton Csíkszeredában az RMDSZ 11. kongresszusa. Bár jelentősebb tétje nem volt a nagygyűlésnek – szigorítottak ugyan kicsit a szervezeten, még jobban központosították a döntéshozatalt, és itt-ott csöppet a jelenhez igazították a szövetség programját is –, soha nem látott tömeget toboroztak, majdnem nyolcszáz küldött hitelesítette az „új irányt”. Kelemen Hunor szövetségi elnök kongresszus utáni sajtótájékoztatóján jelentette be: törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ által „feladatkijelölőként” jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg tíz óra után alig néhány perccel, a 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót köszöntő Ráduly Róbert polgármester pedig egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra. Bejelentette azt is, a rendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászóról, a város szülöttjéről nevezik el. Román és magyar politikusok egész sora vonult fel a kongresszuson. Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: a Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmány első cikkelyének megváltoztatására nincs reális esély, de olyan módosításra igen, amely garantálja, hogy a romániai magyarok az ország részei, egyenlő és legitim polgárai. Az RMDSZ-t a magyar közösség egyetlen választói legitimitással rendelkező képviseletének nevezte, és elengedhetetlennek minősítette, hogy a román kormány mindig párbeszédet folytasson vele. A székely zászlóra utalva rámutatott: egy olyan szabályozást javasolt nemrég az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében elmondott beszédében, amely a román és az EU-zászló mellett elismeri a helyi jelképeket. A régiók kialakításáról szólva Victor Ponta miniszterelnök azt mondta: megérti, hogy a magyarság nem akar olyan óriásrégiót, amelynek központja távol esik, és amelynek irányításában a közösség képviselői kisebbségben vannak. „Azt a formát keressük, amely az identitás megőrzését és a fejlődést is biztosítja” – ígérte. A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyében Ponta kijelentette: az oktatási miniszternek „felelőssége és jogköre”, hogy érvényt szerezzen a román és a magyar tanárok között tavaly született megállapodásnak. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rámutatott: senki sem akar a romániai magyarságra egy másik történelmet, egy másik nyelvet ráerőltetni. Azt mondta: egy erősebb magyar közösség erősebb Romániát is jelent. A jobbközép ellenzék képviseletében jelen lévő Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök nyilvánosan felvállalta magyar gyökereit, és néhány mondatban magyarul is köszöntötte az RMDSZ-t mint volt koalíciós partnerét. Románul folytatott beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ képviselői mindig hűséges és megbízható partnereknek bizonyultak azokban a politikai szövetségekben, amelyekben részt vettek, a szövetség által képviselt politika pedig európai. Vasile Blaga, a DLP elnöke elmondta, az RMDSZ iránt érzett tiszteletből érkezett a kongresszusra, egyértelműen megfogalmazta: a régiókat a történelmi, földrajzi és kulturális kritériumok figyelembevételével kell kialakítani. Óvatosan kell a regionalizációt végrehajtani, ellenkező esetben a régióközpontok és a vidék között, illetve a különböző nagyvárosok között is megnőhet a szakadék – hangsúlyozta.
Magyarországi támogatás
Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. Kiemelte: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Nyomatékosította: a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. „Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra” – zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője „a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének” tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. Az MSZP üzenetét Ujhelyi István, a magyar Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: „a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára”. Az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Irányt mutat az elnök
Az RMDSZ-nek meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként – hangoztatta Kelemen Hunor elnöki beszámolójában. Olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni, amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak, és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok, és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak” – mondta az RMDSZ elnöke. Fontosnak nevezte, hogy egy eddigieknél részletesebb tervezetet terjesszenek a román parlament elé a Székelyföld státusáról. Rámutatott: az RMDSZ-nek partnereket kell keresnie a román társadalomban az európai példákra és az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés ígéreteire hivatkozva.
Az RMDSZ elnöke kijelentette: Románia alkotmányának módosítása nem kényszer, hanem lehetőség arra, hogy Románia leszámoljon a nemzetállam 19. századi fogalmával, és a nemzeti közösségek államává lépjen elő. „Olyan alkotmányt akarunk, amely végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos” – hangoztatta Kelemen Hunor. A megválasztása óta eltelt két évet összegezve az RMDSZ elnöke egyebek közt az új oktatási törvényt említette, amely minden szinten biztosítja az anyanyelvű tanulás lehetőségét a magyar gyerekek számára. Rámutatott, az RMDSZ többéves küzdelme nyomán fogadta el a román parlament a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, alakított a bukaresti kormány önálló magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Hozzátette: az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején tízszeresére növelték a magyar érdekeltségű műemlék épületek felújításának költségvetését. Az RMDSZ előtt álló célkitűzésekről szólva Kelemen Hunor határidős feladatnak nevezte a jövő évi európai parlamenti választásra való felkészülést.
Autonómiastatútum készül
A következő két év tennivalóit az RMDSZ a kongresszuson elfogadott nyolc dokumentumban jelölte meg. Ezek alkotmánymódosításról, a régiók szervezéséről és gazdasági kérdésekről szólnak, Székelyfölddel és a szórvánnyal kapcsolatosak, egy-egy előterjesztett határozat az európai állampolgári kezdeményezésre, illetve az európai parlamenti választásokra vonatkozik, és megszavaztak egy szolidaritási állásfoglalást is. A székelyföldi autonómiával kapcsolatos dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mutatta be. Nincsenek illúzióink, de nem szabad karba tett kézzel várni a csodát, dolgozni kell – hangsúlyozta. Bár tudatában vannak, hogy Székelyföld autonómiájának kivívása nem egy azonnali eredménnyel kecsegtető célkitűzés, a kongresszusi határozat kimondja, hogy a közjogi rendezéssel párhuzamosan folytatni kell azokat a lépéseket, amelyek különálló fejlesztési régióként fogalmazzák meg Székelyföldet, regionális szinten hivatalossá teszik a magyar nyelvet, biztosítják a nemzeti szimbólumok szabad használatát, valamint az etnikai arányosság elvét a közigazgatás minden területén. A dokumentumban leszögezik, hogy folytatják azokat a fejlesztési programokat, amelyek Székelyföld infrastruktúrájának és gazdasági környezetének javítását célozzák, megerősítik az önazonosság kiteljesedése szempontjából meghatározó intézményeket.
Az MTI és az RMDSZ-tájékoztató felhasználásával
összeállította: Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. május 27.

Számadás és tervezés
Csíkszeredában tartotta 11. kongresszusát az RMDSZ
"A tervek szerint alakult a kongresszus: minden egyes dokumentumot elfogadtunk, lefolytattuk a politikai vitát, elfogadtuk az RMDSZ módosított programját és alapszabályzatát. Kiszélesítettük az állandó tanácsot az önkormányzati képviselettel, hisz azt tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban az önkormányzatokra sokkal nagyobb szerep hárul, mint akkor, amikor kormányon voltunk. Az önkormányzatok ereje növekvőben van, és én bízom abban, hogy egyre nagyobb erejük, pénzügyi értelemben is nagyobb mozgásterük lesz, és így a feladatokból is többet tudnak vállalni" – nyilatkozta a szombaton Csíkszeredában közel 800 küldött és meghívott jelenlétében zajlott kongresszus végén tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
Elmondta, hogy az elnökséget leszűkítették, az elnökség fogja meghozni a gyors, operatív döntéseket, de a tartalmi, lényeges kérdéseket az Állandó Tanács és a Szövetségi Képviselők Tanácsa fogja elfogadni. – Nagyon fontosnak tartom, hogy a meghívottak – Victor Ponta miniszterelnök, Crin Antonescu, a szenátus elnöke, Vasile Blaga, a PL és Mihai Razvan Ungureanu, a Polgári Erő elnöke – eljöttek a kongresszusra, és mindegyik azt hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint az erdélyi magyar közösség legitim képviselője, megbízható, komoly partner, akivel az ország általános kérdéseiről, és az erdélyi magyarság sajátságos kérdéseiről akár kormánykoalícióban, akár ellenzékben egyeztetni kell. Ugyanennyire fontosnak tartom, hogy elfogadta a meghívást Semjén Zsolt magyar miniszterelnök- helyettes, a KDNP elnöke, Rogán Antal, a Fidesz alelnöke, Újhelyi István, az MSZP alelnöke, akik üzeneteikben megfogalmazták, hogy a magyar kormányzat, a magyar politikai pártok támogatnak minden egyes törekvésünkben, és hogy az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint a romániai magyarság legitim képviseletére.
Miután megköszönte a médiának, hogy velük tartott, pontosított egy hírfolyamot arról, hogy Hargita megyei politikusok sokasága kérte, hogy a szervezet elhatárolódjon Borboly Csabától amelyet álhírnek, manipulációnak nevezett. – Ez nem igaz, egyetlenegy RMDSZ-es politikus, egyetlen RMDSZ-tag sem kérte, és arra kérjük a sajtó képviselőit, hogy ha lehetséges, akkor ezt a pontosítást tegye meg.
"A területi autonómia biztosítása becsületbeli kérdés"
A kongresszus házigazdája, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a székely zászló felmutatásával kezdte beszédét megemlékezve Csíkszereda szülöttéről, Erőss Zsoltról és társáról, majd megköszönte a magyar kormánynak, hogy többek között Csíkszeredában is létrejött a Sapientia egyetem. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Victor Ponta és Crin Antonescu rendezi azt, amit már 95 éve rendezni kellett volna.
A polgármester beszélt a beruházásokról, megvalósításokról, de beszélt a kudarcokról, a leépítésekről, bérlevágásokról, az uniós pályázatok késleltetett elszámolásáról, illetve arról, hogy "fé-lelemkeltés, állami terror" nehezedik az állami intézményekre: – Egészpályás támadást intéznek ellenünk, bűnnek tartják a saját történelmünk megismertetését, bűnnek tartják a magyar nyelv ismeretét, hivatásos feljelentők támadják a székely tankönyvet, ízekre szedik a székely vásárt, a csíkszeredai főépítész magyar nyelvtudásának elvárása diszkriminációt jelent Bukarestben, jelentette ki hozzátéve, hogy a parlamenti kétharmad felelőssége, hogy Románia végérvényesen rendezze Székelyföld helyzetét. – Vissza kell menni az 1918-ban megfogalmazott jogokhoz. A területi autonómia biztosítása be-csületbeli kérdés, mi nem akarunk sem többet, sem kevesebbet, mint kulturális autonómiát az egész magyarságnak, és területi autonómiát a Székelyföldnek.
Felállva tapsolta meg a kongresszus Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, aki rövid köszöntőjében csak annyit mondott: "nagyon jólesik, hogy itt lehetek önökkel, jólesik, hogy itt vannak önök is."
Ha megállunk, porladunk, mint a szikla!
Dolgozni jöttünk Csíkszeredába, nem ünnepelni. Számadásra és tervezésre. Sok a tennivalónk. És nem azért, mert lazsáltunk az elmúlt két évben – éppen ellenkezőleg. Új fejezetet ígértünk, és bőven vannak eredményeink, amelyekre büszkék lehetünk. Dolgozni kell, mert a kisebbségi lét ilyen: ha megállunk, porladunk, mint a szikla – lassan, de folyamatosan – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök
A minden magyar számít jelszó értelmében a szolidaritást alapértékként fogalmazta meg, kijelentve, nincs fontosabb és kevésbé fontos tagja ennek a közösségnek. – A szolidaritás azt is jelenti, hogy megvédjük egymást, kiállunk egymásért. Azt is jelenti, nem hagyjuk, hogy a múlt erői levadásszanak bennünket. Megvédünk kicsit és nagyot. Politikust és civil aktivistát. Megvédünk mindenkit, aki magyar, és akit azért támadnak, mert a közösségért dolgozik.
Az RMDSZ működése másik elvének a sokszínűség elismerését nevezte. – A sokszínűség, a mások iránti nyitottság és tisztelet ennek az erdélyi magyar közösségnek az egyik legrégebbi és legtiszteletreméltóbb hagyománya. Ezt látniuk és tudniuk kell azoknak, akik azt gondolják, hogy másságunk egy kellemetlen állapot, amit meg kell szüntetni, jelentette ki az elnök.
A továbbiakban arról szólt, hogy az önkormányzatok az RMDSZ politikájának zászlóvivői: – Mióta közel egy éve az RMDSZ kikerült a kormányból, az önkormányzatok nem csak a helyi közösség dolgaiban illetékesek, hanem a napi politikánk zászlóvivői lettek. A három regionális önkormányzati tanács megalakulása segítette a régiók érdekeinek hatékony megjelenítését, az előttünk álló feladatok pontosabb meghatározását. A helyi és megyei szervezetek, a parlamenti frakciók mellett a magyar önkormányzatok, polgármesterek, tanácsosok a magyar érdekek őrzői és védelmezői Ákosfalvától Zsibóig, Nagyiratostól Kézdialmásig.
Kelemen Hunor szerint 2012 választásai ismét megerősítették, csak magukra számíthatnak, és minden magyar ember szavazata kell ahhoz, hogy az RMDSZ megőrizze az erős, egységes magyar képviseletet. A kormányzásban 2009 végétől eltöltött két évet eredményesnek nevezte. Véleménye szerint az RMDSZ kihasználta a lehetőségeket, áttörést ért el a magyarság jogaiért folytatott harcban, és hozzájárult az ország gazdasági stabilizálásához.
"Olyan alkotmányt akarok, amely végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek"
A kongresszusi dokumentumokról szólva kiemelten beszélt az alkotmánymódosításról: – Olyan alkotmányt akarunk, amely a nemzetállam fogalmának törlése mellett végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét! Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos. (…) Ennél kevesebbért nem érdemes küzdenünk. Nekem személy szerint is elegem van abból, hogy még mi magyarázkodunk a székely zászló kapcsán. Nem magyarázkodni akarok, hanem olyan alkotmányt, amelyik végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek.
Az európai parlamenti választásokra való felkészülés, véleménye szerint, részben becsületbeli ügy, részben stratégiai kérdés, amennyiben az európai képviselet a hatékony kisebbségvédelem egyik fontos eszköze.
Az európai polgári kezdeményezésről szólva kijelentette: – Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy Európa egymillió polgárának aláírása által támogatva az Unió napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ha össze tudjuk gyűjteni az egymillió aláírást, az Unió nem térhet ki a kérdés tárgyalása – és előbb vagy utóbb – a kisebbségek számára megnyugtató rendezése elől.
Székelyföld számára a továbblépés az autonómia
– Székelyföld számára a továbblépést a kisebbségben élő európai nemzeti közösségek jogállásához hasonló autonómiák kivívásában látjuk, közösségünk megmaradásának és gyarapodásának ez a záloga. Mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit nekünk kell megteremtenünk. Látnunk és tudnunk kell, hogy bármilyen megoldás is körvonalazódik, azt a románokkal együtt lehet elképzelni és elfogadtatni. Ne áltassuk magunkat: ajándékba senki sem fogja elhozni az autonómiát. Sem Brüsszel, sem Washington, sem Budapest. Segíteni tudnak, szükség is van minden segítségre, de elsősorban nekünk a románokat kell meggyőznünk céljaink helyességéről, igazságosságáról.
Akkor járunk el helyesen, ha a mi belső csatározásainkban az autonómia ügyét nem használjuk fegyverként egymás ellen. Határozottan állítom, hogy ez kellene az első olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodás legyen, amit mindenki elfogad, mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak. Bátran mondom, hogy az autonómia egymás elleni használata, szavazatszerzési célból csodafegyverként való előrántása nem csak hogy nem visz közelebb a célhoz, hanem minden egyes esetben eltávolít attól. Egymásról feltételeznünk kell, hogy a közös cél érdekében cselekszünk, hogy jóhiszeműek vagyunk és nem egymás politikai életére törünk az autonómia fegyverével, mondta a szövetségi elnök.
A Kongresszus több dokumentumot fogadott el alkotmánymódosításról, régióátszervezésről, gazdaságpolitikáról, a Székelyföld és a szórvány stratégiájáról, az európai parlamenti választásokról, és az európai polgári kezdeményezésről. Ezek a dokumentumok határozzák meg a következő esztendőkben az RMDSZ cselekvési stratégiáját.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2013. május 27.

RMDSZ-kongresszus Oscar-gálás körítéssel
A résztevők számát és a körítést tekintve az eddigi legnagyobb szabású, „21. századi” kongresszusát tartotta szombaton a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ. A politikai rendezvényt felvezető reggeli sajtótájékoztatóján Kovács Péter kongresszusi biztos adatokkal illusztrálta ezeket a jelzőket: 777 küldöttet, száznál több meghívottat, 166 sajtóst várnak.
A szervezők megadták a módját: az alkalomra külön okostelefon-alkalmazás készült, a sportcsarnokban Oscar-gálára emlékeztető vörös szőnyeget helyeztek el, a küldötteket nagykivetítős animációkkal, fénykép-összeállítással hangolják az eseményre, amelyet az RMDSZ honlapján élőben lehet követni.
Kovács Péter „feladatkijelölőnek” nevezte ez a kongresszust, amelyen értékelik a szövetség elmúlt két évét és megszabják a következő két év prioritásait. A program- és alapszabályzat-módosítás mellett a bemutatják az RMDSZ új irányelvei és céljai alapján megfogalmazott dokumentumait az alkotmánymódosítás, Székelyföld, szórvány, európai parlamenti választások, gazdaság, európai polgári kezdeményezés témában.
„Erős, ütőképes, egységes RMDSZ-t szeretnénk” – utalt a sajtótájékoztatón Kovács az alapszabályzat-módosítás lényegesebb elemeire: a Szövetségi Elnökség karcsúsítására, a Szövetségi Állandó Tanács kibővítésére, a platformok számának csökkentésére és a női szervezet megalapítására.
A délelőtt a meghívottaké volt a kongresszuson. Nagy várakozások előzték meg Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök, illetve a magyarországi kormánypártok vezető politikusainak köszöntőbeszédét. Kovács a sajtónak azt ígérte: a rendezvény 18 órakor véget ér, így mindenki elérheti majd a Bayern-Dortmund Bajnokok Ligája döntőt.
Zengett a székely himnusz
Tíz után néhány perccel a magyar, székely, román és európai uniós himnusz elénekésével kezdődött meg a kongresszus: a székely himnusztól zengett a leghangosabban a terem.
A küldötteket házigazdaként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester köszöntötte, aki bejelentette azt is, hogy a sportcsarnok felveszi a Himalájában eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt nevét.
Vastapsot kapott Borboly Csaba, amikor mikrofonhoz lépett, ám Hargita Megye Tanácsának elnöke – vélhetően az ellene indult bűnvádi eljárásra való tekintettel – igen rövid beszédet mondott. Közölte: megtisztelőnek érzi, hogy jelen lehet a rendezvényen.
A mikrofont Kelemen Hunor vette át. A szövetségi elnök név szerint köszöntötte a meghívottakat: Victor Ponta kormányfőt, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, Crin Antonescu szenátusi házelnököt, Rogán Antalt, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét, Vasile Blagát, a Demokrata Liberális Párt elnökét, Hans Heinrich Hansent, a FUEN elnökét, a Polgári Erő elnökét, Mihai Razvan Ungureanut, Ujhelyi István MSZP-s képviselőt, a magyar országgyűlés alelnökét, Berényi Józsefet, az MKP elnökét.
"Az elmúlt 24 év a problémamegoldásról szólt, van olyan cél, amit elértünk, van amit nem. Mi a parlamenti eszközöket, párbeszédet választottuk, ami nem mindig könnyű, de nem lehetetlen. Victor Ponta olyan partner, akivel az utóbbi időben többször le tudtunk ülni a gondjainkról beszélni, és empátiával fogadta kéréseinket" -- szólította mikrofonhoz a kormányfőt Kelemen Hunor.
Ponta kompromisszumokat ígért
Victor Ponta megbecsüléséről biztosította az erdélyi magyar közösséget és az RMDSZ-t pedig az erdélyi magyarság érdekeinek egyetlen legitim politikai képviselőjének nevezte. A miniszterelnök egy sor ígéretet tett a küldötteknek, és kompromisszumkeresésre kérte az RMDSZ-t az alkotmánymódosítás és a régiók kérdésben.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu akkor aratta a legnagyobb tapsot, amikor kijelentette: „Románia csak akkor tud erős lenni, ha a magyar közösség is erős. Elmentek a németek, a zsidók és az ország ezáltal gyengébb lett”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke tolmácsolta a határon túli magyar szervezetek üzenetét. A felvidéki politikus jelzésértékűnek nevezte, hogy az RMDSZ csak az MKP-t hívta meg Szlovákiából a kongresszusra, ezzel is megerősítve a két alakulat közötti stratégiai partnerséget.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta.
Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Kelemen: meg kell küzdenünk a jövőnkért
A meghívottak üdvözlő beszédei után Kelemen Hunor megtartotta politikai beszámolóját az eddigi mandátumáról és a szövetség előtt álló feladatokról.A szövetségi elnök elöljáróban emlékeztetett azokra az alapelvekre és értékekre, amelyek – mint mondta – zsinórmértékként működtek az RMDSZ utóbbi két évének tevékenységében.
Bemutatták a dokumentumokat
Kelemen Hunor beszámolója után a kongresszusi dokumentumok bemutatása következett. A felszólalók sorrendben az alkotmánymódosítással, a régiók átszervezésével, az európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, az európai parlamenti választásokkal, a szórvánnyal és a Székelyfölddel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertették.
Tulipán és székely zászló
A dokumentumok bemutatása után a küldöttek hozzászólásai következtek. Felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthetett ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Elsőként Markó Béla szenátor, volt szövetségi elnök lépett mikrogonhoz, aki beszédében kifejtette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Kovács Péter beszédében hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ a mindennapi politika szintjén pártként viselkedik, de a romániai magyar közéletben ennél sokkal több, hiszen olyan feladatokat lát el, amelyek nem tartoznak egy klasszikus értelemben vett politikai párt hatáskörébe. „Egy nagybetűs Szövetségnek, mint amilyen a mi Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, kötelessége a partnereivel együtt a helyi közösségek felkarolása és megerősítése, a kisrégiós identitás és az ezzel járó jellegzetességek előtérbe helyezése, az Erdélyiség hangsúlyozása. Egy pártnak mindezek nem számítanak”- fejtette ki az RMDSZ főtitkára.
Megszavazták a dokumentumokat
A hozzászólások után szavazásra bocsátották az alapszabályzat- és a programmódosító javaslatokat, illetve a kongresszusi dokumentumokat. A küldöttek nagy többséggel mindegyiket elfogadták.
Bár nem volt személyi tétje, az RMDSZ kongresszusán a küldöttek a szervezet jövőjére nézve alapvető dokumentumokat fogadtak el – összegzett a politikai rendezvény végén Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. május 28.

LAPSZEMLE
Ponta és Antonescu csipkelődései…
A román lapok főleg a meghívottakra és rajtuk keresztül az RMDSZ pártkapcsolataira összpontosítottak az RMDSZ szombaton lezajlott 11. kongresszusáról közölt hétfői írásaikban.
A Szociálliberális Szövetséghez (USL) közel álló Jurnalul Naţional Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavait adta egyik írása címének: „nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem”, s ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető köszöntőjéből azt emelték ki, hogy a politikus szavazásra buzdította az újonnan magyar állampolgárságot szerzett romániai magyarokat, Ujhelyi Istvántól, az Országgyűlés szocialista alelnökétől pedig azt idézték, hogy szerinte a „Fidesz–RMDSZ meccset” az utóbbi nyerte meg, miután megszerezte a romániai magyarok egyértelmű választói felhatalmazását.
A jobboldali Evenimentul Zilei napilap Ponta és Antonescu partnersége politikai társbérletté vált címmel írt arról, hogy az USL két társelnöke ironikus megjegyzéseket tett egymásra az RMDSZ kongresszusán. A lap szerint a csipkelődések sorát Victor Ponta kormányfő nyitotta meg, akinek a beszéde előtt a szervezők eltávolították a szónoki pulpitusra terített székely zászlót – a szociáldemokrata miniszterelnök szerint – azért, hogy ne tévesszék össze a liberálisok ugyancsak kék-sárga zászlajával. Koalíciós partnere, Crin Antonescu liberális pártelnök szerint meglepő, hogy Ponta ezekre a színekre „allergiás” és nem a jobbközép ellenzék narancssárgájára. Antonescu azzal élcelődött, hogy inkább a vörösből (a szociáldemokraták színéből) van túl sok a román közéletben – idézte fel a szóbeli pengeváltást a lap.
A liberális hátterű Adevărul vezércikkírója szerint a politikai „házasságközvetítés szakértőinek” számító RMDSZ-vezetőknek egyelőre az egymással civakodó román koalíciós partnerek egyike sem tud előnyös „házassági” ajánlatot tenni, mert még nem jött el válásuk ideje. De az „RMDSZ-menyasszony” számára nyilvánvaló, minek tulajdoníthatók a „kérők mézes-mázos” szavai, ezért természetes, hogy a szövetség alkotmánymódosító javaslataival és autonómia-igényével offenzívába kezdett, mint ahogy az is, hogy a kormányfő védekező álláspontot képviselt – írta a lap. Mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok igyekeznek helyrehozni kapcsolataikat az utóbbi időben „elhanyagolt” RMDSZ-szel – állapítja meg a cikkíró, aki szerint ez helyes is. „Azt a politikai vezetők is megértették, hogy a magyar polgártársainkhoz vezető utat rendszeresen kátyúzni kell, sosem szabad hagyni tönkremenni” – zárta cikkét az Adevărul.
A kormánnyal és az ellenzékkel szemben egyaránt kritikus Gândul érthetetlennek nevezte, hogy miközben a magyarok határozottan kijelentik: kulturális és területi autonómiát akarnak, az ország kétharmados többséggel rendelkező vezetői azzal vannak elfoglalva, hogy egymásra tesznek méltatlan és értelmetlen ironikus megjegyzéseket. A szerző szerint az RMDSZ-kongresszuson a román állam szétverésének tervét hirdették meg, miközben „két cirkuszi bohóc” szórakoztatta a közönséget.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. május 31.

Gyújtó hang és múltba révedés
Látványos külsőségek, rangos meghívottak, nyomokban figyelemre méltó félmondatokat is tartalmazó beszédek és unalmas rutin jellemezte az RMDSZ legutóbbi rendes kongresszusát. A küldöttek arról is határoztak, hogy az RMDSZ törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról.
Ez a szombat munkanap volt az RMDSZ életében, egy dolgos, tettre kész szövetség sok munkával eltöltött kongresszusa, amelyen kijelöltük a következő két év, illetve a 2020-ig tartó időszak feladatait – így összegzett közel nyolc óra múltán kongresszusi biztosi minőségében Kovács Péter RMDSZ-főtitkár. Ahhoz kétség sem fér, hogy tömény fél napot nyomott le a mintegy ezer meghívott és küldött, még akkor is, ha legfeljebb a kezdeti himnuszéneklésnél volt mindenki a csíkszeredai sportcsarnok nézőterén. A magyar, székely, román és uniós – ebben a sorrendben – himnuszok alatt az óriásképernyőn követhettük az asszisztencia beleélését, és láthattuk a székely himnusz csabakirályfis passzusánál, hogy Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnöknek nem erőssége az éneklés.
Ráduly Robert gyújtó hangú beszéde mindenesetre megadta az alaphangot. A csíkszeredai polgármester némileg kényszerpályára állította a rendezvényt azzal, hogy néven nevezte a romániai magyarság aktuális fájdalmait: az autonómiaigényt, az anyanyelv- és szimbólumhasználatot, a magyar elöljárók üldöztetését, de az olyan általános érvényű gondokról is szólt, mint a közalkalmazottak alulfizetettsége és az önkormányzatok finanszírozási kiszolgáltatottsága.
A kivágott magas cé után a díszmeghívottak sem hagyták sokkal alább. Talán soha nem hallottunk Victor Ponta miniszterelnöktől ennyire szellemes, ugyanakkor a felvetett témákat ennyire pontszerűen tárgyaló felszólalást. Konkrét ígéret ugyan nem hagyta el a száját, de kinyitott néhány kiskaput, amelyek közül a legfontosabbnak talán ez tűnt: az alkotmánymódosítás során igyekeznek megtalálni a módját, hogy a magyarság országalkotó tényezőként jelenjen meg az ennek megfelelő jogosítványokkal és komfortérzettel. A regionalizálás témáját sem kerülte meg, és bár előrevetítette, hogy nehéz lesz meggyőzni akár saját pártbeli kollégáit is, igyekeznek olyan megoldást találni, amelyben sem a gazdasági fejlődés parancsszava, sem pedig a magyarság nemzeti azonossága ne csorbuljon. Társelnök kollégája, Crin Antonescu valamivel kevésbé volt engedékeny. Keménysége azonban korrektnek kívánt tűnni, mondandójának összegzése pedig egyértelműnek hangzott: erősebb Romániát csak erősebb magyarsággal lehet létrehozni.
Az anyaországi meghívottak üzenete szinte egybehangzóan az RMDSZ támogatását hordozta. „Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, a magyarság pedig otthon érezze magát a szülőföldjén – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. – A magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség.” Semjén úgy fogalmazott, hogy ami Romániának és a románságnak jó Moldova tekintetében, az Magyarországnak is jó Erdély tekintetében. A kijelentésre kis híján felszisszentünk, hiszen ha Románia számára latens törekvés a Moldovával való egyesülés, akkor ez Erdély tekintetében igencsak idegborzolóként hathat a román közvélemény számára.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője „a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének” tolmácsolta pártja üzenetét. Arra is kitért, hogy érdemes élni a jövő évi anyaországi választások lehetőségével, és hangsúlyozta, hogy minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait.
A váratlanul éles és érdemi meghívotti felszólalások után a dolgok visszazökkentek a megszokott kerékvágásba. Kelemen Hunor elnöki beszámolójában leszögezte: meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként. Olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni – fogalmazott Kelemen – amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak, és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak.”
Ehhez képest éles kanyar volt az elfelejthetetlennek tűnő múlt irányába Markó Béla volt elnök és Borbély László politikai alelnök felszólalása – megcsináltuk, megvédtük, kiharcoltuk –, amely minden további politikai szereplő bagatellizálását célozta, valamint annak hirdetése, hogy az RMDSZ-jelvény az egyetlen garancia a magyarság romániai jövőjére. A széksorok pedig egyre üresebbekké váltak.
Hat óra munka
Törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ Székelyföld területi autonómiájáról, ez lesz a következő időszakban a szövetség egyik legnagyobb feladata. Székelyföld közjogi státusának rendezése a kongresszus által elfogadott egyik dokumentumban is szerepel. A kongresszus kinyilvánította: fontosnak tartja „Székelyföld jövőbeni közjogi státusának az eddigi tervezeteknél részletesebb kidolgozását és mielőbbi parlamenti elfogadását, az ezzel kapcsolatos szakpolitikai kérdések rögzítését, a térségben élő román közösségek komfortérzetét biztosító törvényes feltételek kialakítását.” Az Öntudatra ébredő, erős Székelyföldet! című dokumentum szerint az RMDSZ intenzív társadalmi kampányokat kíván szervezni, hogy a többségi társadalom tagjai számára elfogadhatóvá tegye az autonómia fogalmát. Dokumentumot fogadtak el a küszöbön álló romániai alkotmánymódosítási törekvésekről is: az alaptörvény államalkotó tényezőkként ismerje el a nemzeti kisebbségeket, biztosítsa a nemzeti, közösségi szimbólumok használatát. Javasolta, hogy a román nyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is hivatalos nyelvként lehessen használni egyes régiókban. Egy másik dokumentum megerősítette egy újabb, regionális közigazgatási szint bevezetésének szükségtelenségét, a fejlesztési régiók tekintetében viszont fenntartotta az RMDSZ 16 régiós felosztást tartalmazó, 2009-ben benyújtott törvénykezdeményezését. Az Erősödő szórványt, összetartó magyar közösségeket című dokumentumban azt a célt is megfogalmazta a kongresszus, hogy a székely–szórvány közösségi kapcsolatokat a magyarországi testvértelepülések és testvérmegyék bevonásával bővítsék ki. Önálló dokumentumban foglalták össze az RMDSZ törekvését, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével késztesse az Európai Uniót egy átfogó kisebbségi keretszabályozás elfogadására. A dokumentumot bemutató Borbély László felkérte a romániai magyar szervezeteket, csatlakozzanak az RMDSZ és európai partnerei kezdeményezéséhez. A kongresszus dokumentumban utasította el a magyar közösséget ért sorozatos támadásokat, és kijelentette: minden demokratikus eszközzel kiáll a jogalap nélkül meghurcolt felelős tisztségviselői mellett. Módosította az RMDSZ programját és alapszabályát is: nőtagozatot hoz létre, és ideológiai ismérvek szerint korlátozta platformjai számát. Ugyanakkor nem bocsátották szavazásra Eckstein-Kovács Péter kolozsvári politikus arra vonatkozó javaslatát, hogy a szövetség utasítsa el a cianidos aranybányászatot, és foglaljon állást a verespataki bányaprojekt ellen.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2013. június 11.

Budapest túlélte a tetőzést
Stabilak a fő árvízi védvonalak Budapest alatt – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn, azután, hogy a fővárosban levonult az árhullám, és 891 centiméteres rekordértéken tetőzött a Duna vízszintje, majd beindult a lassú apadás.
A kormányfő közölte, az árvízi védekezésben megkezdődik a súlypontáthelyezés, a fő erőket mostantól a Budapest alatti Duna-szakaszra összpontosítják, ahol ugyancsak magasabb lesz a vízállás, mint az eddig mért legnagyobb szint. „A fővárostól délre hosszú folyószakaszon kell védekezni, ezért az erők ésszerű beosztása a kulcskérdés. A déli dunai területek megvédése is óriási feladat, és továbbra is az a parancs van érvényben, hogy gátat nem adunk fel" – közölte a miniszterelnök a budapesti Római-parton rendezett reggeli sajtótájékoztatóján.A kormány nem sokkal később tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna menti járásra hirdetett ki veszélyhelyzetet.
Közben Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben arra kérte a védekezésben résztvevőket, hogy „ne fáradjanak, figyelmük ne csökkenjen", mert a következő napokban még nehezebb lesz a helyzet az árvízi védekezésben. Felszólalásában a tárcavezető méltatta, hogy az árhullám közepette összefogott minden állampolgár, a hivatásosak, az önkéntesek, a parlamenti pártok és a média is. Kiemelte, eddig egyetlen ember sem halt meg vagy tűnt el az árvíz miatt, és 1315 embert kellett kitelepíteni. Jelenleg 802 kilométeren, 86 magyarországi helyen zajlik árvízi védekezés, ebből 191 kilométeren rendkívüli, 176 kilométeren pedig harmadfokú. Pintér elmondta: 40-43 centivel magasabban tetőzött a Duna, mint a valaha volt legmagasabb vízszint, ennek ellenére fő védmű nem szakadt át. Közlése szerint a legnehezebb, a helyzet Győrújfalunál volt, illetve Pilismarótnál jelenleg is az, ahol mozog az ideiglenes gát. Hozzátette, jelenleg 15 ezren dolgoznak a gátakon, ebből 3400 rendvédelmi dolgozó, 7700 honvédségi alkalmazott.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője országgyűlési felszólalásában úgy értékelte, Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. „Olyanok dolgoztak együtt a gátakon, akik máskor egymás köszönését sem fogadják" – fogalmazott a politikus. Közben a Duna teljes szakaszára riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat a heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt. Ennek következtében a veszélyhelyzet-kezelési központ úgy döntött, valamennyi civilnek és önkéntesnek be kell szüntetnie a munkát a gátakon, és a hivatásos állománynak csak az a része maradhat, amelynek megfelelő védőfelszerelése van. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte, az árvíz elleni védekezés segítésére nyitott nemzeti összefogás számlájára összesen 133,3 millió forintnyi felajánlás érkezett tegnap délig a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácshoz. Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége ugyanakkor felkérte az egyházközségek elöljáróit, szervezzenek adakozást a gyülekezetekben az anyaországi lakosság megsegítésére. A magyarországi református egyház zsinatának döntésével összhangban a június 16-i istentiszteleti perselypénzzel támogatják az árvíz okozta károk orvoslását.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2013. június 14.

Magyarország legyőzte a Dunát
Lapunk megjelenésekor hagyja el várhatóan Magyarországot az évszázad dunai árhulláma. A jól szervezett, hősies lakossági összefogást is felvonultató árvízi védekezésnek köszönhetően emberéletben nem esett kár. A következő napokban Szerbiára és Romániára vár feszült periódus.
Bár Budapesten 891 centiméteres rekordértéken tetőzött a Duna vízszintje, az árvízi védvonalak stabilitása megvédte a magyar fővárost a víz szélsőséges haragjától. Az árvízi védekezésben a súlypontok a Budapest alatti Duna-szakaszra helyeződtek át, ahol ugyancsak az eddig mért legnagyobb szintnél magasabb vízállásra kellett számítani. A kormány tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna-menti járásra hirdetett ki veszélyhelyzetet.
Magyarországon senki sem halt meg vagy tűnt el az árvíz miatt, 1315 embert kellett kitelepíteni. Összesen 802 kilométeren zajlott árvízi védekezés, közel 10 millió homozsákot építettek be a gátakba. A legnehezebb helyzet Győrújfalunál és Pilismarótnál adódott, a gátakon több mint 20 ezren dolgoztak, köztük 3400 rendvédelmi dolgozó és 7700 honvédségi alkalmazott. A munkálatokban erdélyi és kárpátaljai önkéntesek is részt vettek. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője országgyűlési felszólalásában úgy értékelte, Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. „Olyanok dolgoztak együtt a gátakon, akik máskor egymás köszönését sem fogadják” – fogalmazott a politikus. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte, az árvíz elleni védekezés segítésére nyitott nemzeti összefogás számlájára lapzártáig több mint 150 millió forintnyi felajánlás érkezett a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácshoz. Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége is felkérte az egyházközségek elöljáróit: szervezzenek adakozást a gyülekezetekben az anyaországi lakosság megsegítésére.
A román hatóságok nagy lelki nyugalommal várják az „évszázad árvizének” érkeztét. Az árvízveszély miatt összehívott országos irányító törzs ülésén Victor Ponta miniszterelnök arra kérte a hazai katasztrófavédelemben illetékes Radu Stroe belügyminisztert, érdeklődjön magyar kollégájánál, szüksége van-e Magyarországnak valamilyen segítségre. „Nem vagyunk túl gazdagok, de úgy tűnik, a nyugati országrészt nem fenyegeti veszély, úgyhogy az ottani erőinkkel a szomszédaink segítségére lehetünk” – mondta a június 10-i értekezleten a román kormányfő.
A román vízügyi hatóság vezetője szerint a Duna a sokéves 6400 köbméteres júniusi átlaghoz képest várhatóan másodpercenként 8500 köbméteres hozammal éri el Romániát. A tetőzést június 14-re, péntekre várják másodpercenként 10500 köbméterrel, ami azonban jelentősen elmarad az egy hónapja mért 11900 köbméteres értéktől, így a Duna romániai szakaszán nem számítanak különösebb gondokra. A hatóságok csak a Bukarest-Konstanca autópályáért aggódnak: az áprilisi magas vízállás nyomán ugyanis szivárgásokat észleltek a Duna-gát egy hetvenméteres szakaszán. Ha a Balta Ialomiței nevű szigetre betör a víz, 30 ezer hektár mezőgazdasági terület és a Bukarest-Konstanca autópálya, valamint a román fővárost a tengerparttal összekötő vasútvonal egy szakasza is víz alá kerül, de nagy erőkkel dolgoznak ezen a szakaszon. Ráadásul június 10-től újabb sárga jelzésű figyelmeztetés lépett érvénybe: a szakemberek szerint a hét első felében négyzetméterenként 20–25 liternyi, de helyenként 50–60 liternyi csapadék is várható, a zivatarok azonban nem növelik a dunai árvízveszélyt.
Romániában nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget az árvizeknek, 2006. június 22-én például már hat halottról és kilenc eltűnt Beszterce megyei személyről számolt be a sajtó. „Még a Duna áradásánál is nagyobbak a károk” – írták, azután, hogy Hunyad és Temes megyében három férfit villám ölt meg, egy Galac megyei faluban egy óra alatt 114 liter eső zúdult le. A Duna 2006-os és 2010-es kiöntését a hatóságok Nicolae Ceaușescu hajdani hanyagságával magyarázták: Galac mellett csak a folyam egyik oldalán építtetett gátat! A nyolcvanas években fejezték be az I. C. Brătianu liberális politikusról elnevezett község 7,58 méter magas védőgátját, a túloldalon viszont, a galaci parton csupán 6,5 méteres a gát. A diktátornak az volt a mániája, hogy minél több termőterületet kell leszakítani a Dunától, és „elgátolta” a folyót saját árterületétől. Amikor 2010 júliusában kiönteni készült a Duna, 1400 katona, tűzoltó és csendőr dolgozott egy 4,5 kilométeres gátszakasz megemelésén Galacon, a tévék pedig mutatták, ahogyan a helybéliek a tömbházak erkélyeiről figyelik az egyenruhások munkáját.
Idén tavasszal ismét aggódni kezdtek a Ialomița megyei hatóságok, mert a Duna, Borcea-ágának eróziója következtében a Balta Ialomiței-t védő gát 650 méteren meglazult. Az Adevărul című lap beszámolója szerint azt a két millió lejt, amit a hatóságok az elmúlt nyolc évben gáterősítésre költöttek, akár a Dunába is dobhatták volna, annyit ér. A román vízügyi hatóság június 10-én abbéli reményét fejezte ki, hogy két napon belül befejezik a gátjavítást a Borcea-ág megsérült szakaszán, és nem kerül víz alá 30 ezer hektár termőterület, illetve az autósztráda és a vasút sem.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2014. április 6.

Provokáló recepciós Seuso-kincsekkel: erdélyi sajtós a pesti választásokon
A belvárosi szálloda recepciósa irritált volt az erdélyiek jelenlététől, mások érezhető szimpátiával viseltettek a Székelyhon.ro tudósítójának felmatricázott szolgálati járműve iránt. Vegyes benyomások Budapestről az országgyűlési választások napján.
Békés tavaszi Budapesten sétálgathatott az ember az országgyűlési választások napján. Többnyire csak az MSZP és a DK aktivistái éltek a kampánycsendmentesség lehetőségével, és igyekeztek az utolsó pillanatban maguk, illetve jelöltjeik mellé állítani a „tévelygőket”. A szocialista jelölt, Oláh József aktivistái engem is megszólítottak az Andrássy úton, de minden különösebb rosszallás nélkül tudomásul vették, hogy nem vagyok érdekelt az ügyben.
Egy budai választóhelyiség előtt sem románoztak le, holott a bukaresti jelzésű szerkesztőségi autó akár alkalmat is kínálhatott volna rá, ám a gépkocsi Székelyhontól az Erdélyi Naplóig terjedő feliratozása inkább empátiát fakasztott az ott lévőkben. Az országos átlagot jóval meghaladó módon ott már 20 százaléknál tartott a részvétel, hiába, a polgári gyökerű budai hegyvidéki lakók a választást a vasárnapi kirándulás elé helyezték. Nagy tisztelet övezte a feleségével épp akkor megjelenő Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező-kultúrtörténész-író-politikust, aki soha nem rejtette véka alá fideszes kötődését.
A belvárosi szálloda recepciósa kicsit másként viszonyult hozzám és a nap történéseihez. „Miért tartotta fontosnak éppen ma Budapestre érkezni?” – kérdezte alig leplezetten provokatív módon, az újságírói munkára való hivatkozás azonban megtette a hatását. Már csak azt hallhattam, hogy valakinek a telefonba sírja el bánatát, miszerint a románok Pestig is képesek eljönni szavazni „ezekre”.
A Nemzeti Választási Irodánál az övem csatja is gyanús volt a beléptetést végző biztonsági embereknek, a továbbiakban azonban szinte néptelen épületben kószálhattam. Az NVB ugyanis éppen vég nélkülinek tűnő ülésen kereste a jogi válaszokat különböző olyan választási észrevételezésekre, amelyeknél kizárólag hajmeresztőbbekkel találkozhattunk a romániai választási gyakorlatban. Talán csak két baloldali belvárosi jelölt kifogása érdemel említést, ők az MTI és MTVA tevékenységével voltak elégedetlenek, miszerint a közmédia nem foglalkozott megfelelő mértékben és kritikussággal Rogán Antal vagyonügyeivel. A kifogást – hatáskör hiányában – a bizottság elutasította.
Kicsit odébb hosszú sor kígyózott: no nem a választási helyiségbe való bejutás céljából, a Parlamentben kiállított Seuso-kincsekre voltak kíváncsiak. Szinte kivétel nélkül magyarok. „Ha már kimozdultunk választani, gondoltuk, megnézzük ezeket a műtárgyakat” – mondta egy középkorú hölgy. Sorok azért a körzetek körül is akadtak, de a Wesselényi és Kertész utca sarkán várakozók például kivétel nélkül átjelentkezett szavazók voltak. Az iroda munkatársai azonban már készültek az utolsó választási órák ostromára. „Ha fél hét körül visszajön, meg fog lepődni, mennyien hagyják utolsó percre a voksolást” – invitált egyikük. Ami biztos: 15 órakor még bő másfél százalékkal a négy évvel ezelőttinél kisebbnek bizonyult a választási aktivitás.
Csinta Samu. Székelyhon.ro

2014. május 5.

Jöhet az új Orbán-kormány
Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét, jelenlegi miniszterelnököt kérte fel az új Magyar kormány megalakítására a köztársasági elnök hétfőn. Orbán Viktor elfogadta a felkérést.
Áder János Budapesten, a Sándor-palotában jelentette be döntését, miután hivatalában fogadta az áprilisi országgyűlési választáson győztes pártszövetség kormányfőjelöltjét. Az államfő újságírók előtt emlékeztetett arra, hogy április 6-án a magyar választópolgárok immáron a hetedik szabad választáson döntöttek, az eredmény mindenki számára ismert. A jogorvoslati eljárások befejeződtek, a Kúria április 28-án meghozta az ügyben az utolsó döntését, így a választások végeredménye jogerős – tette hozzá.
Áder János ismertette: az alaptörvény a köztársasági elnököt hatalmazza fel arra, hogy a parlament alakuló ülésén javaslatot tegyen a miniszterelnök személyére. Közölte, hétfőn felkérte Orbán Viktor az új kormány megalakítására, kedden pedig a parlament alakuló ülésén ezt a javaslatát hivatalos formában, az alkotmányos előírásoknak megfelelően megteszi.
Orbán Viktor azt mondta, a felkérésre határozott igennel válaszolt. Az államfőnek azt is elmondta, kivételes megtiszteltetésnek tartja, hogy a magyar emberek harmadik alkalommal is megbízták az ország kormányzásának feladatával.
Kijelentette, büszke arra, hogy még négy évig szolgálhatja hazáját és mindent meg fog tenni a következő négy évben is azért, hogy kivívják a magyaroknak a tiszteletet itthon és a világban egyaránt. Minden másról a miniszterelnöki eskütételt követően beszél – jegyezte meg.
A nap folyamán egyébként alakuló ülést tartott a Fidesz–KDNP frakciója. A képviselőcsoportot továbbra is Rogán Antal vezeti. Rogán amúgy hétfőn bejelentette: a Fidesz és a KDNP május 10-ét javasolja a kormányfő megválasztásának időpontjául, az Országgyűlés elnökének pedig ismét Kövér Lászlót. Székelyhon.ro



lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék