udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Rostás István

1992. június 3.

A legnagyobb gond a tanszéken a tanárhiány, ismertette helyzetüket Rostás István, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének gyakornoka. Nem akarnak a Kolozsváron működő tanszék riválisa lenni, ehelyett olyan román anyanyelvű szakembereket képeznek, akik tudományosan érdeklődnek a magyar kultúra iránt. A magyar anyanyelvű hallgatóknak pedig alapképzést biztosítanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2000. október 31.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szept. 21-24. között a háromszéki Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból a MÚRE 84 kollégát tüntetett ki, zömmel a romániai magyar írott és az elektronikus sajtóból, akik sikeresen hozzájárultak a romániai magyar újságírószervezet egy évtizedes tevékenységéhez. A Kolozsváron vagy környékén lakó kitüntetettek - akik Árkoson nem vehették át díjaikat - okt. 29-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában kapták meg az elismerést. A kitüntetettek névsora: Csávossy György, Cseke Péter, Imecs Márton, Kántor Lajos, Magyari Tivadar, Makkay József, Mezei Sándor, Orbán Katalin, Péntek János, Rostás István, Tibori Szabó Zoltán és Vetési László. /Újságírói kitüntetések a pinceklubban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2001. február 15.

Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2010. november 8.

Beszédes sírfeliratok
Diákok tárták fel az elmúlt hónapokban a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia kriptáját. A „leleteket” kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek
Stílusosan a halottak napján, november elsején nyílt meg a marosvásárhelyi, főtéri Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplom alatti kriptában az a kiállítás, amely pontot tett egy feltárómunka végére. A Bolyai Farkas Gimnázium egyik osztálya, a XI. C közössége idén májustól novemberig rendszeresen lejárt a föld alatti kriptába Puskás Attila latintanár kezdeményezésére. A pedagógus úgy gondolta, „fel kellene dobni” a latinórákat, ezért azt ajánlotta diákjainak, hogy osztálykirándulás keretében nézzék meg a föld alatti kriptát, és térképezzék fel a sírfeliratokat.
„Lefordítottuk a latin sírfeliratokat, lefényképeztük a sírokat, és ebből keletkezett az itt látható fotókiállítás. Úttörő, izgalmas munka volt. Szerintük hasznos is, mert ezek a felira-tok régiek, rongálódnak, egyesek már nem olvashatók” – mesélte lapunknak a munkálatokban részt vevő Székely Róbert. Mint mondta, a kriptában készült fényképeket a Bolyai Napok keretében az iskolában is kiállítják majd. A tanintézetben egyébként már híre ment a diákok munkájának. „Egyesek igencsak csodálkoztak ezen, azt kérdezték: mivel foglalkoztok? Sírokat raboltok ki?” – tette hozzá a kilencedikes diák.
Közéleti személyiségek, egyházi elöljárók sírjai
A kiállítás megnyitóján Oláh Dénes főesperes-plébános hirdetett igét. Puskás Attila ötletgazda, a Marosvásárhelyi Örmény Kulturális Egyesület vezetője szerint a feltárás biztosan meghozta a diákok kedvét ahhoz, hogy latinul tanuljanak, már nem tartják ezt haszontalan tevékenységnek. Pál Orsolya kilencedikes tanuló arról is beszámolt a megnyitón, hogy utólag jöttek rá: nagy fába vágták a fejszéjüket. „A feltárt sírok több mint 200 évesek, és szinte senki nem tud róluk semmit” – mondta lapunknak Orsolya. A kriptában hatvan sírhely létezik, de egyesek nyílásán semmiféle felirat nincs, így azt sem lehet tudni, hogy az idők során temetkeztek-e ezekbe, vagy sem.
A diákok 35 latin és magyar sírfeliratot fejtettek meg. A legrégibb felirat azt jelzi, hogy gróf Kálnoki Domokos volt az első ide temetett személyiség. Az egyházi személyiségek közül jelentősek voltak a Cserei testvérek, akik a háromszéki Nagyajtáról származtak, és a meszesi Szent Margit-apátság apátjai voltak, egyikük főesperes, másikuk apát-plébános volt Marosvásárhelyen. Az említetteken kívül itt nyugszik például Apostol György jezsuita szerzetes, aki a rend felbontása után is a térségben maradt, Nyárádtőn és Székelybőben pasztorált. Mellette nyugszik Könczei Imre, aki a vásárhelyi katolikus gimnázium tanára volt, 1799-ben halt meg, 36 évesen a Marosba fulladt. Sírfelirata így szól: „Az élőket a halál énekli el.” A tanulók egyébként egy belga és egy osztrák illetőségű személyre való utalást is találtak.
Örmény kereskedők is ide temetkeztek
Barabás Kisanna levéltáros a feltárómunka folyamán szakmai tanácsokkal látta el a diákokat. A kiállítás-megnyitón elmondta: a kripta a plébánia legkorábbi épületrésze volt. A fülkék egymás fölött vannak, barokk stílusban alakították ki a bejáratukat, nyílásukat. A kriptában 1732-ben helyeztek el először holttestet, míg a templom alapkövét 1728-ban rakták le. Az első időszakból kevés sírfelirat maradt meg. A 18. század második felében szünetelt a temetkezés, majd a század végén ismét kerültek ide holttestek. A kriptát az 1840-es évek végén zárták le.
A fülkék között igényességi sorrend alakult ki: egyeseket egyszerűen bevakoltak, lefestettek, majd a vakolatba beírtak néhány adatot, viszont más fülkebejáratok sírkövet kaptak. Például vörös márványtábla zárja le azt a fülkét, amelyben az örmény származású Csíki Márton alussza örök álmát, aki annak idején Bécsig vezette a kereskedőkaravánokat. A Csíkiak Vásárhely jelentős, gazdag családját képezték. Rajtuk kívül több más örmény család tagjai is itt aluszszák örök álmukat. Annak a megállapítása, hogy miért éppen az ide temetett személyek holtteste került a kriptába, a további feltárási munkálatok egyik témája lehet.
Rostás István, Krónika (Kolozsvár)

2016. július 28.

Köszönet a jó irányú változásért!
Nehéz időkben, mint amilyet ma is élünk, fontos az összefogás. Bizalmat kell építeni. Jó irányba kell állítani ügyeinket. Kisebbségben egymásra vagyunk szorulva. Önkormányzat, egyház, közösség segítheti vagy gátolhatja a másik pozitív munkáját. Mi a segítségben hiszünk.
Az emberek nem értik mi történik. miért kell most Tőkés Lászlónak nyíltszínű lejáratást indítani saját egykori munkatársa – Csűry István, saját egyháza – a református egyház, a magyar szövetség – az RMDSZ, sőt immár az anyaország államtitkárai irányába is? Az emberek nem értik, és óriási többségük nem ért ezzel egyet. Csűry püspök mandátuma a rendezetlen ügyek rendezetté válásának korszaka. Sikerült rendeznie az egyházon belüli viszonyokat. Rendezte a pénzügyi adósságokat. Rendezte a kegyességi mozgalmakkal a viszonyt. Rendezte a lassan évszázados székházkérdést.
Törekvés a jóra
Helyrebillentette az eltolódott egyensúlyt. Támogatottságuk arányában kezelte a viszonyokat a közéleti szereplőkkel. Partnerséget épített ki az önkormányzatokkal. Egyszóval emberközelivé, békéssé, szerethetővé tette egyházát. Kérjük tisztelettel a közélet szereplőit, támogassák azokat, akik békességgel kívánják rendezni közös ügyeinket. Tőkés urat kérjük, munkahelyén, az Európai Parlamentben dolgozzon értünk. Ha erre nincs alkalma, felesleges energiáit, kérjük ne fordítsa közösségünk ellen, itthon.
Csűry püspök urat kérjük, méltósággal, türelemmel, Krisztus urunk szeretetével és a jó irányú változások iránti még nagyobb elkötelezettséggel viselje elődjének inkorrekt támadásait. Biztosítjuk Csűry püspök urat, a jóra való törekvésben továbbra is számíthat a közösségre, számíthat ránk.
Bihar megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei:
Sorbán Levente polgármester – Alsólugas; Nagy Gizella polgármester – Bihar; Mados Attila polgármester – Bihardiószeg; Kelemen Zoltán polgármester – Biharfélegyháza; Bátori Géza polgármester – Bors; Kócza István polgármester – Érbogyoszló; Nagy István polgármester – Érkörtvélyes; Nyakó József polgármester – Érmihályfalva; Balazsi József polgármester – Érsemjén; Beke László polgármester – Érszőllős; Bordás Károly polgármester – Értarcsa; Bonisz Sándor polgármester – Hegyközcsatár; Somogyi Lajos polgármester – Hegyközpályi; Nyiri Sándor polgármester – Kiskereki; Pocsaly Zoltán polgármester – Margitta; Török László polgármester – Nagyszalonta; Matyi Miklós polgármester – Paptamási; Horváth Béla polgármester – Szalacs; Nagy Miklós polgármester – Szalárd; Béres Csaba polgármester – Székelyhíd; Vincze Nándor polgármester – Tóti; Kosztandi Mihály polgármester – Vámosláz; Barcui Barna polgármester – Vedresábrány; Daróczi Mihály alpolgármester – Bályok; Bagosi Barna alpolgármester – Berettyószéplak; Nemes Ferenc alpolgármester – Bihar; Kerecsenyi Imre alpolgármester – Biharfélegyháza; Csiger László Róbert alpolgármester – Bors; Kajántó Pál alpolgármester – Élesd; Gyulya Andrea Éva alpolgármester – Érbogyoszló; Karsai József-Attila alpolgármester – Érmihályfalva; Timar Sorin alpolgármester – Érsemjén; Kerezsi Attila alpolgármester – Értarcsa; Dán Juliánna alpolgármester – Feketekápolna; Nagy István Róbert alpolgármester – Hegyközcsatár; Szebeni Sándor alpolgármester – Hegyközpályi; Rostás István alpolgármester – Illye; Szabó Zoltán Lajos alpolgármester – Kiskereki; Szabó Csaba alpolgármester – Körösgyéres; Géczi János alpolgármester – Mezőtelki; Horváth János alpolgármester – Nagyszalonta; Major Lóránd alpolgármester – Paptamási; Hasas János alpolgármester – Rév; Vida Attila alpolgármester – Szalacs; Kendi Dezső alpolgármester – Szalárd; Kozák Róbert alpolgármester – Vedresábrány.
erdon.ro



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék