udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Sándor Elõd

2011. április 19.

Kordokumentumok a PKE-konferencián
Bihar megye - Pénteken Nagyváradon kezdõdött, majd szombaton ?rmihályfalván folytatódott, illetve fejezõdött be a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)-szervezte konferencia a protestáns egyházak XX. századi változásáról.
Az érmihályfalvi eseménysorozat kezdeteként dr.Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, a konferencia fõszervezõje könyvadományt adott át a helyi Bernáth József Református Iskolának. A továbbiakban ifj.dr.Szilágyi Ferenc, a PKE tanára köszöntötte a Padlás Galériában megjelenteket, ahol elsõként a debreceni dr.Süli-Zakar István professzor tartott elõadást A magyarok nyelvi-, kultúr- és genetikai rokonsága címmel. Ázsiából indultunk virtuálisan végig kísértük honfoglaló eleinket, közben a professzor leszögezett néhány fontos tudnivalót: a magyarok sosem voltak nomádok, továbbá gazdálkodással foglalkoztak, ami nagyban megkönnyítette megtelepedésüket. A Kárpát-medencét a IX. században volt hatalmi vákuum miatt könnyen és gyorsan elfoglalhatták. A professzor szerint a honfoglalást, majd az államalapítást - melynek köszönhetõen a magyarság független államként beépült a nyugati keresztény civilizációba - követõ 150 évnyi béke ideje alatti megerõsödésnek köszönhetõ, hogy a magyar életfa máig sem száradt ki. A magyarok genetikailag közép-európaiak (legközelebbi rokonainknak a szlovákokat nevezte meg), nyelvileg finnugorok, kultúrában keresztény európaiak - fejtette ki Süli-Zakar István.
A KREK megalakulása
A továbbiakban Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztor, a Debreceni Hittudományi Egyetem 2. éves doktorandusa A tisztelet etimológiai értelemésérõl tartott elõadást. A bibliai vonalvezetésû etimológiai kalandozás talán legfontosabb megállapítása volt, hogy mindenkit rangjához méltóan kell tisztelni, de istenként csak Istent. Ezután dr.Buzogány Dezsõ és dr. ?sz Sándor Elõd távollétében, nevezettek A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) megalakulásának dokumentumai címû dolgozatát a PKE lelkésze, Ráksi Lajos ismertette. Ebbõl kiderült, hogy a trianoni döntés nyomán több, mint 200 gyülekezetet szakítottak el a Tiszántúli Református Egyházkerülettõl, melyek így az új határ és az Erdélyi Egyházkerület (EREK) közé kerültek. Beleolvastunk Sulyok István rangidõs esperesnek, késõbb a KREK elsõ püspökének Nagy Károly korabeli EREK-püspökkel, illetve Octavian Goga kultuszminiszterrel folytatott levelezésébe, míg eljutottunk a KREK megalakulásáig.
Kiadványba szerkesztik
Negyedik napirendként vetített képes elõadást tekinthettünk meg azokból az érdekes/értékes dokumentumokból, melyeket az ?rmelléki Demokrácia Központ ügyintézõinek, Czeglédi Júliának és Molnár Zsoltnak mutattak be a magyar állampolgárságért folyamodók a régió településeirõl. A születési- és házassági anyakönyvi kivonatok, konfirmációs emléklapok, iskolai értesítõk, levente igazolványok, vitézségi- és zsoldkönyvek, katonai levelezõlapok szövegét fiatalok olvasták fel a hallgatóságnak, melynek soraiban sok érintett család tagjai is ott ültek. Ifj.dr.Szilágyi Ferenctõl megtudtuk, mintegy 500 honosítást kérelmezõ dossziét állítottak össze eddig, és az elsõ Demokrácia Központ az érmelléki, mely az érdekes dokumentumokból készült összeállítást a nyílvánosság elé tárja. Tervezik, hogy a késõbbiekben - együtt az egész megyében elõkerülõ hasonlóakkal - egy kiadványba szerkesztik össze a kordokumentumokat.
erdon.ma

2011. május 11.

Negyven éve elkobzott iratokat kapott vissza az Erdélyi Református Egyházkerület
Negyven év után sikerült visszaszereznie több 15-16. századi levéltári dokumentumot az Erdélyi Református Egyházkerületnek - jelentette be keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Sipos Gábor, az egyházkerület levéltárának vezetõje és ?sz Sándor Elõd levéltáros.
Mint felidézték, 1970-71-ben, amikor létrehozták Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumot, nem csak a megyei múzeumok értékesebb tárgyait szállították a román fõvárosba, hanem egyházi intézményeket is arra kényszerítettek, hogy helyezzék letétbe kulturális örökségnek számító értékeiket. Így került az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyûjtõlevéltárában õrzött több igen értékes irat is 1971 márciusában Bukarestbe, s emellett több nagy értékû mûtárgytól is meg kellett válniuk.
A tárgyak egy részét legalább kiállították a múzeumban, az iratokat azonban elzárva tartották a nagyközönség és a kutatók elõl egyaránt. A dokumentumok visszaszolgáltatását 1978 óta folyamatosan kéri egyházkerületünk. A múlt rendszerben válaszra sem méltatták a kéréseket, az 1990-es években is elutasították õket - emlékezett vissza Sipos Gábor.
A levéltár vezetõje szerint végül a 2000/182-es törvény megjelenése tette lehetõvé, hogy érdemben is követelhessék elkobzott vagyontárgyaikat, de több mint tíz évnek kellett eltelnie, míg az elsõ visszaszolgáltatott dokumentumokat most végre kézhez kaphatták. Az elvi döntés ugyan 2005-ben megszületett, de a részleteket az akkori illetékesekkel nem sikerült letisztázniuk. A pozitív végkifejletre 2010-ig kellett várni.
Sipos elmondta, nagy segítségükre volt Ernest Oberländer-Târnoveanu, a Román Nemzeti Történeti Múzeum fõigazgatója, aki felgyorsította az ügy menetét.
Május 6-án végül hat felbecsülhetetlen értékû okirat került vissza a református egyházkerülethez, amelyeket szerencsére a múzeumban megfelelõ körülmények között õriztek meg, ezért a negyven év alatt nem sérültek meg. Hogy miért fontos számunkra az iratok visszaszerzése? - tette fel a kérdést Sipos Gábor. - Azért, mert egy egyház levéltára olyan, mint egy könyv. Ha egyetlen lapot is kitépünk belõle, akkor az az oldal is érvénytelenné válik, és a könyv is megcsonkul.
A múzeumban egyébként még további négy irata maradt az egyháznak, ebbõl egy még május folyamán hazakerül s a további három esetében is elindították a visszaszolgáltatás folyamatát. Sipos Gábor elmondta, a visszaszerzett levéltári anyagokat egyelõre széfben fogják tárolni, hogy megóvják azokat, azonban szívesen a kutatók rendelkezésére bocsátják a dokumentumokat.
Az egyházi okiratok digitalizálására vonatkozó újságíró kérdésre a levéltár vezetõje sajnálkozva jegyezte meg, hogy arra sem pénzük, sem megfelelõ emberállományuk nincs. Az unitáriusok és a római katolikusok jobban állnak a digitalizálás terén, mi valamelyest valóban le vagyunk maradva. De tervbe vettük. A legértékesebb, legrégebbi dokumentumokkal - köztük a most visszaszerzettekkel - indítjuk a folyamatot, majd azok az okiratok következnek, amelyek iránt a kutatók részérõl a legnagyobb igény mutatkozik - mondta Sipos Gábor. ?sz Sándor Elõd hozzátette: ezzel párhuzamosan a dokumentumok kiadását is tervbe vették, eddig már 12 hasonló kötetet jelentettek meg.
Az értékes iratokat nem kívánják elzárni a nagyközönség elõl sem. Ha valamely múzeum szívesen szervezne ezekbõl idõszakos tárlatot, s megfelelõ fény és klímaviszonyokat tud biztosítani, akkor az egyház szívesen rendelkezésére bocsátja a dokumentumokat. Ugyanakkor úgy tûnik, hogy az okiratok még az idén visszatérhetnek Bukarestbe is, mivel a történeti múzeum igazgatójával folytatott tárgyalások során felmerült annak a lehetõsége, hogy a múzeumban a romániai reformátusokat bemutató tárlatot rendezzenek.
Arról azonban máig nem lehet biztosat tudni, hogy mikor kaphatják vissza az egyházak az állami levéltárakban található anyagaikat. Mint ismeretes, Máté András és Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselõ az 1996-os levéltári törvény módosítását kezdeményezte. Ennek értelmében a történelmi egyházak visszakérhetnék az 1950-ben és a hetvenes években elkobzott levéltári anyagaikat is. A módosító indítvány tavaly elbukott a szenátusban, most a képviselõháznál van. Március végén már a képviselõház kulturális szakbizottsága kedvezõen véleményezte az indítványt, a szakbizottsági végszavazásra máig nem került sor. Ehhez Márton Árpád, a mûvelõdési bizottság RMDSZ-es tagja szerint még további koalíciós egyeztetésekre van szükség. Szerinte május 15-e elõtt nem várható elõrelépés.
A negyven év után visszaszerzett levéltári iratok listája
1. 1518. június 21. Hieronymus de Ghinuctys kardinális, pápai kamarás Ladislaus testvér a magyar domonkos provincia perjele és Lucas Italicus testvér a kolozsvári domonkos rendház perjele kérésére átírja X. Leó pápa brévéjét, amelyben a domonkos rendnek ugyanazokat a jogokat adományozza, amelyeket a többi koldulórend is élvez. Az oklevelet Andreas de Porcys közjegyzõ hitelesítette.
2. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1587. december 28-án kiállított oklevele, amelyben 150 forintot adományoz a marovásárhelyi református iskolának.
3. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1615. október 31-én kiállított oklevele, amelyben megerõsíti Báthori Zsigmond 1587-es adományát a marosvásárhelyi református iskolának.
4. Apáczai Csere János 1659-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott levele, amelyben anyagi segítséget kér a Kolozsvári Református Kollégium tanári karának bõvítésére.
5. Halicsi Mihály, karánsebesi származású román református értelmiségi könyveinek (414 db.) és egyéb javainak jegyzéke, amelyeket 1674-ben végrendeletileg a Szászvárosi Református Kollégiumra hagyott.
6. I. Apafi Miháy erdélyi fejedelem 1675-ben átírja és megerõsíti azt az adásvételi szerzõdést, amelyet Sorbán Komfucz kopacseli nemes és Székely László fejedelmi postemester kötött egy szevesztrényi (Fogarasföld) malomhelyrõl.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 11.

Hazatért a fõvárosból Apáczai saját kezû levele is
?rtékes levéltári iratokat szolgáltattak vissza az egyháznak
?röm számunkra, hogy egy negyvenéves történetet zárhattunk most le - mondta tegnap Sipos Gábor egyetemi docens, a református egyház levéltárának vezetõje annak kapcsán, hogy a Román Nemzeti Múzeum idén május 6-án visszaszolgáltatott az egyháznak hat igen értékes levéltári dokumentumot. A Püspöki Hivatal tanácstermében tartott kolozsvári sajtótájékoztatón Sipos Gábor beszámolt arról, hogy amikor 1971-ben létrehozták Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumot, nemcsak a megyei múzeumok értékesebb tárgyait szállították oda, hanem az egyházi intézményeket is arra kényszerítették: a kulturális örökségnek számító értékeiket helyezzék letétbe a múzeumba. Így került Bukarestbe az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyûjtõlevéltárában õrzött több levéltári dokumentum. Sipos Gábor és kollégája, ?sz Sándor Elõd levéltáros a sajtó nyilvánossága elõtt mutatták be a negyven éve nem kutatott, hazatért iratokat.
Az átvételkor, 1971-ben úgy tûnt, hogy az anyagok átadása idõszakos, mintegy három hónapra szól, de közben telt-múlt az idõ, s azok nem kerültek vissza eredeti tulajdonosukhoz - mondta Sipos Gábor, hozzáfûzve: a mûtárgyak egy része szerepelt kiállításon, de az iratokat egyetlen napra sem mutatták be a nyilvánosság elõtt. A múzeum a nyolcvanas évek elejéig rendszeresen közölte az egyházzal, hogy az 1971-ben átvett mûtárgyak és iratok milyen leltári szám alatt szerepelnek, illetve, hogy léteznek, megvannak. Bár az egyház 1978-tól folyamatosan kérte vissza az anyagokat, a kommunizmus idején minden ilyen próbálkozás sikertelennek bizonyult, és az 1990-es években is elutasították az erre vonatkozó kérelmeket. A visszaszolgáltatásra igazából a 182/2000-es törvény adott lehetõségét, amelynek következményeként 2005-ben elvi határozat született az akkori kulturális minisztérium részérõl, hogy visszaadják az egyháznak a dokumentumokat. Erre a lépésre ténylegesen csak idén május 6-án került sor.
Helyreállt a partnerségi viszony
?sz Sándor Elõd lelkész, levéltáros a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Kelemen Hunor mûvelõdési és örökségvédelmi miniszternek, Hegedüs Csilla miniszteri tanácsosnak, és Ernest Oberlander-Tarnoveanunak, a Román Nemzeti Történeti Múzeum fõigazgatójának, hogy lehetõvé tették az iratok visszaszolgáltatását. Külön kiemelte a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatójának a szerepét, aki a tárgyalások során bebizonyította, hogy európai szellemiséget képviselõ ember, ismeri kulturális sokszínûségünket, és érdekelt abban, hogy a múzeum ne csak a bukarestiek intézménye legyen, hanem az egész országé.
Ezzel a visszaszolgáltatással helyreállt az egyenlõ partnerségi viszony a Román Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Egyházkerület kulturális örökségeket õrzõ intézményei között. A kommunizmus idején mûködõ intézmény nem tudományos célokat szolgált, hanem az állam erõdemonstrációját volt hivatott igazolni. Az iratok visszajuttatásával nemcsak a kommunizmus túlkapásait sikerült orvosolni, hanem jövõbeni projekteket is kilátásba helyeztünk. A múzeum igazgatójával folytatott tárgyaláson felvetõdött annak a lehetõsége, hogy a református egyház történetét bemutató kiállítás nyíljon Bukarestben - mondta ?sz Sándor Elõd.
Egy levéltár olyan, mint egy könyv
Sipos Gábor hangsúlyozta: amennyiben a felek között partnerségi, és nem alárendeltségi viszony létezik, nyugodtan szó lehet arról, hogy egyik vagy másik intézménynek idõszakos kiállításra átadják a visszakerült értékes dokumentumokat. Egy levéltár olyan, mint egy könyv. Ha egy könyvbõl a minket érdeklõ lapot kiszakítjuk, akkor ennek tartalma is nagyrészt érthetetlenné válik, és a könyv is megcsonkul - fogalmazott a történész.
Sipos Gábor elmondta: még négy levéltári anyag - egy dokumentum és három mûtárgy - visszaszolgáltatása van hátra, de ez is folyamatban van már. Elmondása szerint a református egyház is elkezdte a levéltárukban található anyagok digitalizálását, de anyagi okok miatt ez kissé nehézkesen halad. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a forrásmunkák közlésére, az utóbbi években tizenkét ilyen kiadvány látott napvilágot.
A hat igen értékes irat
A sajtótájékoztatón Sipos Gábor és ?sz Sándor Elõd bemutatták az egyházhoz újonnan visszakerült, s a helyszínen kiállított iratokat, amelyek negyven év után most ismét bekerülhettek abba a gyûjteménybe, ahonnan 1971-ben kiszakították azokat.
Az iratok között található egy 1518-ból származó pápai bulla, amelyben a domonkos rendnek ugyanazokat a jogokat adományozzák, amelyeket a többi koldulórend élvez. Egy másik dokumentum a Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1587. december 28-án kiállított oklevele, amelyben 150 forintot adományoz a marosvásárhelyi református iskolának. Visszaszolgáltatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1615. október 31-én kiállított oklevelét, amelyben megerõsíti Báthori Zsigmond 1587-es adományát a marosvásárhelyi református iskolának. ?jabb dokumentum Apáczai Csere János 1659-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott levele, amelyben anyagi segítséget kér a Kolozsvári Református Kollégium tanári karának bõvítésére. Fontos irat Halicsi Mihály karánsebesi származású román református értelmiségi könyveinek (414 db.) és egyéb javainak a jegyzéke is, amelyeket 1674-ben végrendeletileg a Szászvárosi Református Kollégiumra hagyott. Egy másik dokumentumban I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1675-ben átírja és megerõsíti azt az adásvételi szerzõdést, amelyet Sorbán Komfucz kopacseli nemes és Székely László fejedelmi postamester kötött egy szevesztrényi (Fogarasföld) malomhelyrõl.
****
?sz Sándor Elõd levéltárossal a felbecsülhetetlen értékû dokumentumokról beszélgettünk. A videointerjú a WebSzabadság (www.szabadsag.ro) Napirenden rovatában tekinthetõ meg. Keresési kulcsszó: felbecsülhetetlen.
PAPP ANNAMÁRIA 
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék