udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Sándor György

1998. március 21.

Tizedik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség kitüntető címeket. A Magyarországért Alapítvány kezdeményezte elismerést - amelyet a bírálóbizottság állampolgári ajánlások nyomán ítél oda - ezúttal a Magyar Nemzeti Galériában adták át a szombati ünnepségen. A jubileumi díjkiosztás alkalmával a következő teljesítményeket emelte ki a bírálóbizottság: a Svájcban élő Böröcz József a magyarok szolidaritása és segélyezése érdekében végzett áldozatos szervező munkájával érdemelte ki a címet. A csíksomlyói katolikus közösség és a zarándokok hitet, magyarságot a legnehezebb időkben is megtartó erejéért kapta meg a kitüntetést. Haynal Imre orvosprofesszor a tudomány, a betegek, a magyar haza szolgálatában végzett, nemzedékekre ható, megalkuvást nem ismerő példáját posztumusz részesítette elismerésben a bírálóbizottság. Olasz Ferenc fotó- és filmművészt a népi és szakrális múlt, valamint a jelen újszerű eszközökkel való megjelenítéséért jutalmazta a testület. Sándor György filozofikus humorának töretlen állhatatosságával és morális tartalmával érdemelte ki a díjat, Szokolay Sándor Árpád-házi Szent Margit életéről szóló misztérium-operájával részesült a Magyar Örökség-díjban. Weöres Sándor verseinek páratlan nyelvezete és költészetét generációkkal megszerettető világa szintén része lett a Magyar Örökségnek. A Magyar Örökség díjat első alkalommal 1995 decemberében ítélték oda. Az okleveleket minden évben négyszer - a tavaszi, a nyári, az őszi és a téli napfordulón - adják át. A kitüntető címmel az elmúlt félévszázadban jelentős művészeti, tudományos, műszaki, gazdasági, politikai, valamint a sport területén maradandót alkotott személyeket, csoportokat-közösségeket, műveket és eseményeket ismerik el. A cím birtokosainak nevét minden esetben bejegyzik abba az Aranykönyvbe, amellyel az alapítvány egy "láthatatlan szellemi múzeum" alapjait tette le 1995. december 21-én./MTI, márc. 21./

2002. november 22.

Mádl Ferenc államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket adott át nov. 21-én az Országházban. Béres József agrármérnök, a Béres-csepp alkotója, Sándor György művész, Jókai Anna író, Boór János, a Mérleg főszerkesztője mellett elismerésben részesült Gergely István katolikus pap is "a romániai kallódó gyermekek és fiatalok felkarolásáért, a csángó magyarok ügyének képviseletéért". /Kitüntetés Gergely Istvánnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

2003. január 7.

Igénytelenek voltak a szilveszteri műsorok. A Duna tévé adta a Moyses Mártonról szóló dokumentumfilmet (producer Sándor György, operatőr Buda János, szerkesztő-rendező András Ferenc). A meghurcolt, börtönt szenvedett nagyajtai egyetemista 1970. febr. 12-én gyújtotta fel magát a brassói pártbizottság székháza előtt. Egykori társa, Szokoly Elek (öt évet ült maga is, ügyük összefonódott) nem nevezte meg az árulót. Nem nevezte meg a két kutató, Benkő Levente és Tófalvi Zoltán sem. A mártír húga, Éva asszony viszont megnevezte. Az illető él, de bizonyára "nem nyilatkozik." Egy másik besúgót is megnevezett. Viselője köztiszteletben álló személyiség. Az erdélyi néző felkapja a fejét. "Hogyan? Ikszipszilon? Az a nagyszerű ember? Aki annyit tett és tesz a magyarságért?" Az érintettet - nem kérdezték meg. /B.D. [Bölöni Domokos]: Az elvarratlan szálakról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék