udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 70 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70

Névmutató: Gherman, Sabin

1998. szeptember 21.

Hatalmas vihart kavart az a kiáltvány, melyet a kolozsvári köztévé egyik szerkesztője, Sabin Gherman a Pro Transilvania Alapítvány elnöke a Monitorul de Cluj lapban tette közzé. A "Torkig vagyok Romániával" címet viselő felhívásban Gherman a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette, Bukarestet a vidék "diszkriminációjával" vádolva, fő érvként azt említette meg, hogy ebben az évben a fővárost nagyobb költségvetés illette meg, mint egész Erdélyt. Az 1918-as egyesülés arra adott esélyt az országnak, hogy elsajátítsa Erdély szervezettségét, értékrendjét, de valójában "Románia elnyelte Erdélyt": Bukarestben pedig csak korrupcióval lehet elérni valamit: "itt nem jogaid vannak, hanem engedményeid". Gherman az erdélyiek "ébredését" szorgalmazza, hiszen "minden rossz Bukarestből jön"; 75 éve csak beszélgetünk, és "75-ször szegényebbek vagyunk" - véli. A szerző ugyanakkor határozottan visszautasított mindenféle "etnikai" értelmezést kezdeményezésének; szerinte Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizáció csakis előnyökkel járhat. A fiatal tévésnek elege van abból, hogy a "nem erdélyiek" mondják azt neki, hogy itt "baja van a magyarokkal", de elutasította "Tőkés László etnikai aberrációit" is. "Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akarom" - fejezte be Gherman. /Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ A lap főszerkesztője, Adrian Suciu napi rovatában arról írt, hogy neki is elege van a központ diktátumával és mindenféle, Erdély közigazgatási autonómiájára irányuló törekvést támogatni fog. A tegnapi és mai román lapok hosszú összeállításokban hozták az RNEP, a KDNPP és az ortodox egyház képviselőinek hazaárulást kiáltó nyilatkozatait. A mai Cotidianul a fő ellenzéki párt, az RTDP nyilatkozatát közölte, mely elítélte az "aljas" és "románellenes" nyilatkozatot és azt kéri a Főügyészségtől, vizsgálja ki az ügyet; az RTDP ugyanakkor a jelenlegi kormányt tette felelőssé az "autonomista irányzatok felerősödése miatt", annak "inkoherens és következetlen" politikája miatt. Az Adevarul de Clujban a Vatra Romaneasca Egyesület pedig a nemzet érdekei elleni összeesküvéssel vádolta nemcsak a kiáltvány szerzőjét, de az azt közlő lapot is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 18./

1998. október 10.

Sabin Gherman elmondta, hogy szinte egész Erdély területén létrejöttek az általa elindított PRO TRANSILVANIA Alapítvány fiókszervezetei. Közel nyolcezer tagja van az alapítványnak. Egyelőre nem tervezik, hogy párttá alakuljanak. Sabin Gherman két meghívást kapott: Svájcba az Erdélyiek Szövetsége, az Egyesült Államokba pedig a Columbia Egyetem hívta meg, hogy előadást tartson Erdély jövőjéről. /Szabó Csaba: Több ezer tagja van a PRO TRANSILVANIA Alapítványnak. Megalakult az ötödik fiókszervezet is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1998. november 3.

Amennyiben Sabin Gherman Pro Transilvania Alapítványa párttá válik, az nem a nacionalista pártokat fogja megosztani, hanem a Demokratikus Konvenciót és az RMDSZ-t, állapította meg Szabó Csaba. Az RMDSZ kudarcnak kitett tevékenysége, vezetőinek civakodása megrongálta az RMDSZ képét. Egyre fogy a közös magyar célok száma és varázsereje, így a Bolyai Egyetem, a székely autonómia, a kétnyelvű felirat... Sok erdélyi magyar számára a fontossági sorrendben első helyen állnak a megélhetési gondok. Kilenc év alatt az RMDSZ nem volt képes olyan családvédő segélyszolgálatot megszervezni, amely havi anyagi segélyben részesítette volna a magyar kisgyermekes családokat. Csökken az RMDSZ-bizalmon alapuló magyar szolidaritás. "Az egyetlen erdélyi karizmatikus egyénségnek, Tőkés Lászlónak alig sikerült megnyernie a püspökválasztást! Széthúzás, magánérdekek előtérbe kerülése mindenütt..." /Szabó Csaba: Egységes megkönnyebbülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

1998. november 12.

Leváltották Sabin Ghermant, a Román Televízió kolozsvári stúdiójának osztályvezetőjét. Magyarázatot nem kapott, nyilatkozta, de valószínűleg a leváltásban közrejátszott nagy vihart kavart Elegem van Romániából című írása. Csép Sándor, a magyar adás kolozsvári szerkesztőségének vezetője elmondta, hogy nem a kolozsvári igazgatóság döntött a leváltásban, hanem a tévé vezérigazgatója, Ioan Muslea. /Veszélyes szólásszabadság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1998. november 20.

Tévedtek azok, akik csak legyintettek Sabin Ghermannak PRO TRANSILVANIA kiáltványára. Vadim, szokása szerint, lehülyézte, a központi sajtó mindentudó újságírói teljesen kiforgatták Gherman szavait, mások oda se bagóztak mondandójára. Hogy mégsem volt pusztába kiáltott szó az "Elegem van Romániából!" első látásra megdöbbentő felkiáltás, azt ékesen bizonyítják a napokban Erdély-szerte lezajlott tüntetések. Egyes plakátokon ilyenek szerepeltek az egyszerű munkások követelései között: GAZDASÁGI AUTONÓMIÁT ERDÉLYNEK! /Tévedtek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., átvéve a Szabadságból./

1998. november 26.

Csipor Ildikó válaszolt Ábrahám Dezsőnek, aki úgy reagált "Szemléltető" című cikkére, hogy kétségbe vonta létezését, mondván: ilyen nevű személyt nem ismer. Aki "elolvassa Ábrahám Dezső legutóbbi förmedvényét (RMSZ, 1998. október 21.) annak bizonyára feltűnik, hogy a Nagy Lejárató eszköztára végzetesen kimerült." Bemutatkozott: "Csipor Ildikó vagyok. Születtem 1968. január 10-én, Temesvárott. Címem a szerkesztőségben." "1986 óta ismerem Tőkés Lászlót." "Megtiszteltetés számomra, hogy akkor reménytelennek tűnő küzdelmében mellette, mögötte állhattam, másokkal együtt." Csipor azt kéri, hogy Ábrahám Dezsőnek válaszoljon arra, "volt-e valaha valamilyen bűncselekmény miatt elítélve? Ha igen, mi volt ez a bűncselekmény és mikor követte el?" Hogyan kapott útlevelet? Miért éppen akkor rágalmazza meg a Transsylvania Alapítványt, amikor Sabin Gherman a nyilvánosság elé lépett a Pro Transilvania Alapítvány nevében? /Csipor Ildikó: Cogito ergo sum ? vagy mégsem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1999. január 23.

Sabin Gherman, a Pro Transilvania Egyesület elnöke a Szabadságnak nyilatkozva kifejtette: a Nagy-Románia Pártba tömörült volt szekusok hadjáratának vagyunk tanúi a Bukarestbe tartó zsil-völgyi bányászok akciójának leple alatt. Gherman szerint ha a tüntetők eljutnak Bukarestbe, C. V. Tudor vezetésével államcsínyre kerülhet sor. Ha ez bekövetkezik, a Pro Transilvania Alapítvány egy hónapon belül kiharcolja Erdély autonómiáját vagy éppenséggel függetlenségét, az erdélyiek számára ugyanis teljesen elképzelhetetlen a Romániára váró tragikus sors. Gherman felkéri Erdély lakóit, hogy ne szolidarizáljanak Cozma hadaival, hanem őrizzék meg tisztánlátásukat és hidegvérüket! (A Szabadság nyomán) /Sabin Gherman Erdély autonómiáját követeli! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

1999. február 27.

Sabin Ghermant, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzőjét, a Pro Transilvania Alapítvány vezetőjét febr. 24-re a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás, az alkotmányos rend, a román állam nemzeti és oszthatatlan jellege veszélyeztetése címén. Ghermant Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt parlamenti képviselője, továbbá a Nagy-Románia Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és az SZDRP jelentette fel. Sabin Gherman kihallgatása után nyilatkozott Transilvania Jurnal című lapnak. Kénytelen megállapítani, hogy torkig lenni Romániával súlyos bűncselekménnyé lépett elő anélkül, hogy valami is elhangzana azok felelősségéről, akik lejáratták a reform eszméjét, állapította meg. Nem érzi magát sem árulónak, sem politikai üldözöttnek. Emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás, a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező elve. "Kevés román tudja azt, hogy Spanyolországban 17 autonóm tartomány található, hogy Olaszország ugyanezt az elvet alkalmazza, hogy Franciaország, amely a nyugati központosított állam mintája, kétszáz év után visszatért az autonóm történelmi tartományokhoz." - érvelt. /Azok vádolnak, akiknek tíz éve fizetem inkompetenciájukat - vallja az ügyészség elé idézett Sabin Gherman, a "Torkig vagyok Romániával" című kiáltvány szerzője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./

1999. március 19.

Az Erdélyiek Világszövetsége svájci székhelyű, nemkormányzati szervezet, több mint negyven országban működő filiálékkal. Célja a Románia határain kívül élő több mint 300 ezer erdélyi összefogása. A szervezet főtitkára a brassói származású Vladimir Chis svájci állampolgár, aki nemrégiben Kolozsváron járt, nyilatkozott szervezetükről, amely "feladatának tekinti Románia gazdasági fejlesztését és decentralizálását, beleértve szellemi kibontakozását is." A külföldi befektetők gyanakvással tekintenek Romániára, állapította meg. Szerinte a megoldás a "külföldi tőke beédesgetése és a közigazgatási decentralizáció." A svájci vagy a német modellt látja megfelelőnek. "Svájcban a gazdaság és a közigazgatás teljes mértékben decentralizált és a kantonok belátására van bízva, mivel egy kiterjedt földrajzi övezetet sokkal nehezebb adminisztrálni, mint egy viszonylagosan kisebbet. Központosítva csak a hadsereg és a külpolitika van. Mi azt szeretnénk, ha erre Románia területén is sor kerülne..." Vladimir Chis kifejtette, hogy a Sabin Gherman által felvetett probléma létezett korábban is. "Cikkét azonban túlpolitizálták, bár annak nincs politikai töltete. Éppen ezért minket igencsak felháborított, amikor meghallottuk, hogy Sabin Ghermant, amikor véleményének hangot adott, egyes pártok hazaárulónak tekintették." Vladimir Chis hangsúlyozta, hogy szervezete Sabin Gherman mellé áll, segíteni fogja őt. /"A svájci modellt ajánlja Erdélynek Vladimir Chis, az Erdélyiek Világszövetségének főtitkára" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1999. április 9.

A kolozsvári ügyészség írásban értesítette Sabin Ghermant, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást ellene abban a "hazaárulás-ügyben", amelyet az RTDP, NRP és RNEP helyi szervezete próbált meg a fiatal tévészerkesztő nyakába sózni. Vasile Chis, Kolozsvár főügyésze kiemelte, hogy az Elegem van Romániából kiáltvány és általában Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy Románia területi egységét veszélyeztetnék. - Mivel az ügyészség "ártatlannak" talált - mondta Gherman -, elhatároztam, hogy most én verem el a port a "hivatásos nemzetmentőkön": Húsvét után beperelem őket becsületsértés, rágalmazás és zaklatás vádjával. Kíváncsi vagyok, milyen képet fognak vágni hozzá? /Szabó Csaba: Már nem "hazaáruló" Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

1999. április 23.

Bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt, amelynek fő célja Erdély közigazgatási önrendelkezésének kivívása. Az alapítvány elnöke Sabin Gherman, alelnöke Marius Avram újságíró, főtitkára Iulius Constantinescu. Sabin Gherman szerint három hónap alatt az alapítványnak legkevesebb 100 000 tagja lesz. Erdély 12 megyéjével sikerült szoros együttműködést kialakítaniuk. "Végre megértették, hogy Erdély közigazgatási önrendelkezésének elve sem Románia alkotmányának, sem a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeknek nem mond ellent" - mondta Sabin Gherman. /Bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1999. június 9.

A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. július 27.

A Lugoson megjelenő Redesteptarea hetilap júl. 22-i száma közölte a Dragan Alapítvany (Fundatia Europeana Dragan) Tudományos Tanácsának júl. 13-i határozatát, miszerint az Alapítvány a kolozsvári főügyészhez fordult, és büntetőper indítását kérte a Kolozsvári Nyilatkozat következő "aláírói" ellen: 1. Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke; 2. Alexandru Cistelecan, irodalomkritikus; 3. Alexandru Vlad, költő; 4. Daniel Vighi, író; 5. Paul Philippi, történész; 6. Bakk Miklós, politológus; 7. Horváth Andor, irodalomtörténész; 8. Tánczos Vilmos, néprajzkutató; 9. Toró T.Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke. Az Alapítványt ebben az ügyben képviselő Gheorghe Pancratiu, Iuliu Gheorghiu, dr. Constantin A. Bob és dr. Augustin Deac (az utóbbi kettő egyetemi tanár) szerint az "aláírók" a Btk. 1661. szakaszának 1. bekezdése ("alkotmányos rend elleni cselekmények") és 167. szakaszának 1. bekezdése ("összeesküvés") alapján marasztalhatók el. /(Bakk Miklós): Büntetőper az aláírók ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

1999. augusztus 14.

A Nacionalista Klubhoz tartozó Sarmisegetuza Alapítvány nevében a kolozsvári román radikális nacionalisták kezdeményezni fogják, hogy Bukarest helyett valahol Erdélyben legyen Románia fővárosa. Szerintük Kolozsvár, Gyulafehérvár vagy Brassó lenne a megfelelő - közölte a hírt a Curierul National című lap. Az új kezdeményezés célja a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania mozgalom célkitűzéseinek megakadályozása. A Sarmisegetuza Alapítvány nem politikai párt, képviselőik a Romániai Vasgárdista Mozgalom jelöltjeiként függetlenként indulnak majd a következő választásokon. /Vasgárdisták követelése: Erdélyben legyen a főváros. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

1999. október 1.

A tízhez közeledik a Sabin Ghermant célozó feljelentések száma. A Pro-Transilvania kiáltvány szerzőjét legutóbb az alkotmányos rend elleni összeesküvés vádjával illette, feltehetően a Iosif Constantin Dragan vezette Dragan Alapítvány. A Monitorul de Cluj napilapnak nyilatkozva Sabin Gherman kijelentette, hogy szükség esetén az illegalitást is vállalja. /(Turós-Jakab László): Kereszttűzben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1999. október 2.

A vádlott távollétében lefolytatott tárgyaláson a dési bíróság ötmillió lejes pénzbírságra ítélte Sabin Ghermant, a Pro Transilvania Alapítvány elnökét. Florian Caba tábornok rágalmazás miatt tett ellene feljelentést. A tábornok az 1989-es kolozsvári decemberi eseményekről készített legfelsőbb ügyészségi jelentésben a vádlottak listáján szerepelt, és sértve érezte magát azért, mert Sabin Gherman a helyi televízió egyenes adásában azt állította, hogy a tábornok felelős a ?89-es események megtorlásáért, ugyanis parancsot adott, hogy lőjenek a tüntetőkbe. Sabin Gherman fellebbezni fog. Szerinte a dési bíróság politikai jellegű döntést hozott, mivel az ügyirat állandó utalást tartalmaz arról, hogy ő a Pro Transilvania Alapítvány elnöke, ennek következtében pedig a román nép ellensége. /Sabin Gherman büntetése ötmillió lej. Megkérdőjelezhető a bíróság elfogulatlansága. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1999. november 1.

Okt. 28-án Budapesten tartott előadást Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke. A találkozót "Erdély, ha felnő - Van-e lehetőség Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiájának kivívására?" témakörben hirdették meg. Sabin Gherman ismertette a Pro Transilvania Alapítványt, majd csoportosulásuk pártalakítási tervét. Egyes felszólalók vitatták Sabin Ghermannak azt a kijelentését, hogy Erdélyre a tolerancia szelleme jellemző, addig, amíg a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi románok 52 százaléka tartja azt a magyarokról, hogy nem lojálisak a román államhoz, s ugyanok megválasztják Funar urat kétszer is. /Guther M. Ilona: Erdély, ha felnő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 15.

Néhány héttel Sabin Gherman kiáltványának, az Elegem van Romániából! megjelenése után - egy körlevél jutott el Szabó Csaba újságíróhoz, amelyben fiatal magyar családfők egy Magyar Családokért Párt nevű politikai szervezet létrehozását tűzték ki célul. A körlevél szerint az "RMDSZ arisztokráciának" nem törődik ezzel, eljött az ideje annak, hogy egy olyan romániai magyar politikai szervezet is létrejöjjön, hogy amely támogatja a magyar kisgyerekes családokat. Bármilyen fontos is sokak számára a felsőoktatás ügye, ez nem lehet magyarázat arra, hogy az RMDSZ tíz éve ki nem mozdul a "magyar egyetem"-frontról, és semmit nem tesz a magyar gyerekes családok - a jövő! - támogatása érdekében. A körlevelet ennek ellenére nem írta alá. Annak ellenére sem, hogy az RMDSZ olyan "hivatásos magyarokat ültet nyakunkra, akik" amolyan feudális udvartartást alakíthatnak ki maguk körül. Azonban az RMDSZ szétesésével megszűnne jó néhány olyan vidéki RMDSZ-elnök és közösség-kovács munkahelye is, akik önzetlenül, évtizedek óta húzták a szürkeségben a magyarság szekerét. /Szabó Csaba: Óda az egészséges konkurenciához? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

1999. december 1.

Nov. 30-án tartotta első sajtóértekezletét a Sabin Gherman által alapított Erdély-Bánát Liga. A párt elnökjelöltje, Sabin Gherman üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy ez az új párt nem a Pro Transilvania Alapítvány politikai kicsapódása, hanem egy magát jobbközépnek tartó, korszerű párt. A párt elnökjelöltje felolvasta a frissen alakult politikai szervezet szándéknyilatkozatát, valamint statútumának lényeges pontjait. Ezek szerint az Erdély-Bánát Liga síkra száll Románia területi egységéért, és nem ért egyet azokkal a politikai szervezetekkel, amelyek Románia etnikai alapú föderalizálásáért kardoskodnak. A párt határozottan síkra száll viszont Románia hét régiójának pénzügyi-közigazgatási autonómiájáért. Az Erdély-Bánát Liga minden régió esetében egy olyan Regionális Tanács és Regionális Kamara felállítását szorgalmazza, amely miniparlamentként működik majd. Az előbbinek végrehajtó, az utóbbinak törvényalkotó szerep jutna. - Erdélyben és Románia más régióiban is természetes dolognak kell tekinteni a kisebbségek nyelvének hivatalossá tételét - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Regionális kormány felállítását kérik Megszületett Sabin Gherman pártja, a Bánát-Erdély Liga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1999. december 10.

A Polirom kiadónál megjelent Problema transilvana című tanulmánykötet azokat az esszéket foglalja magába, amelyeket magyar és neves román értelmiségiek (Gabriel Andreescu, Sorin Mitu, Liviu Andreescu, Antonela Capelle-Pogacean, Liviu Antonesei) írtak a közelmúltban, válaszképpen Molnár Gusztáv politológus Az erdélyi kérdés (Problema transilvana) című vitaindító szaktanulmányára. Molnár Gusztáv és Gabriel között zajló civilizált érvpárbaj adja a tanulmánykötet gerincét. Molnár Gusztáv szerint az erdélyiek nagy része lényegében nem a két alternatíva (a Román Demokratikus Konvenció és a nacionalista ellenzék) között akar választani, hanem egy harmadik politikai tömb felbukkanását várja: a regionális érdekeket képviselő politikai alakulatét. Gabriel Andreescu is eljutott a regionális párt gondolatköréhez. Számára viszont nem mérvadó Sabin Gherman politikai látásmódja. - Jelentős eredmény, hogy az "autonómia-fóbiában" szenvedő Romániában sikerült megjelentetni ezt a román nyelven megjelent kötetet. /Szabó Csaba: Román értelmiségiek Erdély jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék