udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Szövérffi István

1999. december 14.

Dec. 12-én Lukailencfalván /Dózsa György/ ünnepelték a helyi reformátusok, hogy közös erővel felújították, gyülekezeti otthonná alakították az 1948-ban államosított egyházi hajlékot. A ház történetéről, a javításokról Szövérffi István helyi lelkipásztor számolt be. /Simon Virág: Gyülekezeti otthont szenteltek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

2000. augusztus 8.

Murokország fővárosában, Lukailencfalván aug. 6-án falutalálkozót tartottak. A falut Ákosfalva felől megközelítő személyeket bizonyos távolságokra fekvő három helységnévtábla: Lukafalva, Ilencfalva, Dózsa György fogadja, s csak a beavatottak tudják, hogy a Lukafalva és Ilencfalva összeolvadásából létrejött Lukailencfalva hivatalos neve Dózsa György, ám a helyiek ragaszkodnak az eredeti falunevek használatához. Az ünnepségre hivatalos volt dr.Csiha Kálmán, püspök és dr. Benkő Samu művelődéstörténész, a község szülötte. Az istentisztelet után Szövérffi István lelkipásztor beszámolt a gyülekezetről: a 841 lelket számláló gyülekezetben rendszeresen tartanak bibliaórákat, konfirmációra való felkészítőket. Az elmúlt öt évben több fiatal telepedett be Lukailencfalván, s az elhalálozások (70) és születések (58) közötti különbség sem túl nagy. Díszpolgárokat avattak. Elsőként dr. Benkő Samu vehette át a kitüntetést, aki elmondta, hogy apai-anyai ősei négyszáz évre visszavezethetően a község lakói, ő maga Lőrincfalván született, s a most átvett oklevéllel Murokország fővárosának hivatalos polgára lett. /Simon Virág: Közös szívdobbanás Lukailencfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2005. augusztus 12.

Lukailencfalván, Dózsa György községben tartottak falutalálkozót. Szövérffi István lelkipásztor elmondta, hogy az 1950-es évek derekán elnevezték el a községet Dózsa Györgynek, holott a helyiségnek a lázadó parasztvezérhez semmi köze sincs. Kevésbé hagyományőrző a gyülekezet, ezért a tiszteletes hagyományőrző programokat szervez. Gyerektábor volt, az öregekkel is foglalkoznak. Lukailencfalva 99 százaléka magyar nemzetiségű, valamivel kevesebb százalékban pedig református. /Nagy Botond: Életkép erőteljes gyülekezettel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2006. május 30.

Fülöp G. Dénes, volt vártemplomi lelkipásztort „post mortem”, kitüntette a magyarországi ’56-osok Szövetsége, a népért, hazájáért, egyházáért való tevékenységéért és bátor kiállásáért. A kitüntetést 75. születésnapja alkalmából adta át egy küldöttség május 13-án özvegyének, Fülöp G. Ilonának Marosvásárhelyen. Gellért Márta és Szövérfi István Reményik-verseket mondtak, majd id. Balogh Károly nyugdíjas lelkipásztor beszélt Fülöp G. Dénesről. /Balogh Etelka, ny. kántor: Post mortem kitüntetés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

2014. január 20.

Betörtek a templomba Lukailencfalván
Egyelőre még nem tudni kik azok a tettesek, akik felfeszítették a lukailencfalvi református templom ajtaját és behatoltak az épületbe. A rendőrség sajtószóvivője, Andreea Pop érdeklődésünkre elmondta, hogy idén a környéken ilyen jellegű bűncselekmény még nem történt.
Néhány évvel ezelőtt az Alsó-Nyárádmentén több lelkészi lakásba is betörtek, értékes tárgyakat lopva el, megfélemlítve családokat, közösségeket. A sorozatos betörések miatt a lelkészek nagy többsége riasztóberendezést szereltetett a szolgálati lakásba, többen a templomba is. A szóban forgó templomba is szereltettek, csak épp a betöréskor meghibásodás miatt nem volt bekapcsolva.
Lukafalva és Ilencfalva között, a főúton található, éjszaka is részben megvilágított templomba valamikor az elmúlt hét folyamán törtek be. Az illetéktelen behatolást a harangozó vette észre, ő értesítette a helyi lelkipásztort, Szövérffi Istvánt.
„Lefeszítették az ajtón levő díszszegőlécet, és jól látható, hogy egy piros feszítővassal nyitották ki az ajtót” – mutatta a lelkész, miközben kulccsal nyitotta ki a fából készült ajtót. Az ajtón és ablakokon riasztó van, de épp a betörés idején nem üzemelt, mert az ajtónál érintkezési hiba van, emiatt többször is éjszaka, látszólag ok nélkül megszólalt a csengő. „Már szóltam a szakembernek, hogy ellenőrizze, de még nem jött. Valószínűnek tartom, hogy idegenek lehettek, és pénzt kereshettek vagy klenódiumokat. Aki bejáratos, illetve ismeri a református templomokat, tudhatja, hogy úrvacsorai kellékeket, értékes tárgyakat nem tartunk a templomban. Mivel sok betörés volt a környéken, így a perselypénzt is minden vasárnap elvisszük. Azon kívül, hogy a tettesek néhány helyen összesározták a templomot, és nyomokat hagytak maguk után, nem okoztak kárt” – mondta el a lelkész, miközben körbevezetett a tavaly szeptemberben teljesen felújított, szépen rendbetett templomban.
A helyszínre természetesen a rendőrség is kiszállt és megvizsgálta a karzatban és szószéken levő nyomokat, amelyek alapján folytatják a kivizsgálást a tettesek azonosítása érdekében.
Simon Virág
Székelyhon.ro,

2015. március 24.

Boldogasszony-kápolna az Úz völgyében
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Békesség Istentől! Isten áldja!
A Csíki-havasokban, az Úz folyó felső folyása mentén a 19. század második felétől Csinód, Egerszék és Lesőd néven csángó magyar tanyavilág alakult ki. Jelenleg a havason 324-en élnek. Ez a száz családot számláló római katolikus közösség megélhetési viszonyok tekintetében talán Székelyföld leghátrányosabb helyzetben lévő magyar néprajzi csoportja. Mégis itt jelenleg is többen születnek, mint ahányan örökre távoznak az élők sorából. Ez példaértékű kell hogy legyen az egész magyarság számára!
A 2014. június 24-én történt balesetem (villámcsapás) után a jó Isten és Mária kegyelmének, a sok felém áramló szeretetnek meg az értem mondott imáknak köszönhetően viszonylag rövid idő alatt visszanyertem az emlékezetemet, és fizikailag is teljesen rendbe jöttem. Tavaly Nagyboldogasszony napján feleségemmel együtt megfogadtuk, hogy öthektáros kertünk délkeleti sarkába egy ökumenikus kápolnát emelünk fenyőfarönkökből, zöld (begyepesített) tetővel. Tervezője és építésének irányítója Bara Gergely rönkházépítő szakember, szentélyének berendezője Hajas László székelyudvarhelyi fafaragó művész.
A kör alakú, öt méter átmérőjű kápolna nyolc hatalmas rönkre épül. A közöket mintegy ezer darab karhosszúságú, kéregtelenített gömbfából rakjuk ki, amelyeket agyaggal fogunk össze. Az épület alját is agyaggal döngöljük le, amire az Úzból összegyűjtött lapos kövek kerülnek. Lesz benne egy 77 cm magas Mária-szobor, amely a Szűzanyát áldott állapotban, mosolygó arccal ábrázolja, és helyet kapnak a magyar protestáns történelmi egyházak jelképei is.
A kápolna ökumenikus jellege azt hirdeti, hogy a magyarság vallásfelekezeti sokszínűsége ne gyengítsen, hanem erősítsen bennünket. Máriát minden magyar magáénak érezheti, hiszen Szent István felajánlása óta az ő oltalma alatt áll Magyarország. Áldott állapotban való megjelenítésének fő üzenete, hogy a magyar anyák méhében van a nemzet jövője. Ha mosollyal az arcukon vállalják a második, harmadik és többedik gyermeket, akkor megállítható a rohamos népességfogyás, sőt, gyarapodó nemzetté válhatunk. Azzá kell válnunk!
Csinód példa arra, hogy nehéz körülmények között is képes egy közösség a gyarapodásra. Ha ez kicsiben működik, akkor nemzeti szinten is működnie kell, amennyiben képesek vagyunk hinni benne. Mi hiszünk és bízunk abban: egyre többen lesznek, akik hittel és cselekedettel is bizonyítani fogják, hogy a Kárpát-hazában van magyar jövendő.
A kápolna felszentelését 2015. augusztus 29-ére (szombat) tervezzük. Szentbeszédet mond Böjte Csaba testvér, a kápolnát a római katolikus szertartás után megáldja Szövérffi István református és Fekete Levente unitárius lelkész. Az avatóünnepségre meghívjuk azt a több száz embert, akik a tavalyi válságos helyzetünkben mellénk álltak, segítettek, imádkoztak értünk, mindazokat, akik részt vállalnak a kápolna építésében, és természetesen a tanyavilág népét.
Az építkezés május közepén kezdődik. Mi önerőből a faanyag beszerzését tudjuk vállalni. Többen jelentkeztek hétvégi kalákára. A kegyszoborra, oltárra és egyéb berendezési tárgyakra, a nyílászárókra, a tető vízhatlan szigetelésére még nincs meg a keret. Ezért segítséget kérünk mindazoktól, akiknek lehetőségük van rá, hogy járuljanak hozzá a kápolna kivitelezéséhez. A támogatók nevét megörökítjük a kápolna belső falfelületén, a bejárattól jobbra, a rönkkorongokon. Támogatási szándékot bioversum@gmail.com címen vagy a 0760 779 835-ös telefonszámon lehet bejelenteni. Amennyiben mégis teljesen önerőből kellene megépítenünk, a felszentelésre csak egy-két év múlva kerülhet sor. Jó volna, ha idén be tudnánk fejezni, hiszen éppen most félezer éves a Csíksomlyói Madonna.
Célunk nem csupán a felépülésem utáni hálaadás, hanem a közösségi jövőépítés is. Ide jöhet bárki imádkozni, hálát adni, megnyugodni, gyógyulni. A Mária-út mentén fekvő kertünkben eddig is sok ember érezte jól magát, sikerült feltöltődnie, közelebb kerülnie Istenhez. Éppen ezért a szeretet és megbocsátás kertjévé kívánjuk alakítani. Ebben segítségünkre lesz Herczeg Ágnes budapesti tájépítő mérnök, az Ars Topia Alapítvány vezetője. Kertünkben már történtek csodák, és hiszünk abban, hogy aki majd ide elzarándokol, az megerősödik a hitében és magyarságában. Azt is tudjuk, hogy mennyire fontos életünkben a megbocsátás, erre sokunknak szüksége van. Itt megszabadulhat bárki negatív érzéseitől, és helyet adhat szívében a szeretetnek. Abban is hiszünk, hogy az itt tartandó miséknek, istentiszteleteknek, egyéni és közösségi imádkozásoknak, beszélgetéseknek, az együttlétnek köszönhetően a magyarság lélekszámában is gyarapodni fog.
Szeretettel és köszönettel: Sepsiszéki Nagy Balázs
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék