udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Szendrei Janka

2003. március 21.

László Ferenc zenetörténészt márc. 15-e alkalmával Szabolcsi Bence-díjjal jutalmazta a magyar kulturális minisztérium. László Ferenc zenetörténész, zenekritikus és egyetemi tanár az elismerést márc. 14-én vette át Görgey Gábor minisztertől. László Ferenc 1959-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett fuvolaművészi oklevelet, bő húsz évig a bukaresti Zeneakadémián tanított. 1991-től a kolozsvári főiskolán tanár a kamarazene szakon, itt szerezte meg doktorátusát is. Több mint 500 tanulmánya, esszéje jelent meg magyar, román, német, francia, angol, sőt japán nyelven is. Az általa írt vagy gondozott könyvek közül az ismertebbek Bartók Béla életéhez és munkásságához kötődnek, de jelentősek Bachot, Kodályt, Enescut, Lisztet felelevenítő írásai is. Széles körű munkásságát a Román Akadémia és a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége valamint a NKÖM számos díjjal jutalmazta, múlt decemberben pedig a Tudományért és Művészetért Osztrák Becsületkereszttel tüntették ki.A Kodály tanításait folytató Szabolcsi Bence-díjat 1997-ben hozták létre, eddig olyan kiváló zenetudósok kapták meg, mint Szendrei Janka, Papp Géza, Papp Márta, Ferenczi Ilona és Paksa Katalin. Eddig az egyetlen romániai magyar kitüntetett Almási István volt. /Szabó Mária: Elismerés a kolozsvári zenetudósnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2010. április 19.

Gregorián a Vártemplomban
Nem először jár Marosvásárhelyen a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis. Szombaton ismét találkozhatott a Jakabffy Tamás cantus magister vezette együttessel a közönség: Spiritus Domini címmel mutatták be a Vártemplomban középkori latin gregorián és magyar protestáns graduálénekekből álló műsorukat. A gregoriánról keveset tud a mai ember. Ismereteink pótlását, kiegészítését vallja céljának a kolozsmonostori katolikus egyházközség 12 éve alakult gregorián szkólája, amely az egykori bencés apátság helyén álló Kálvária-templom kulturális-szellemi légkörében ébresztgeti a gregorián korális szunnyadó hagyományát. * A szkóla: énekegyüttes és "kétlépcsős" műhely: egyik célja, hogy (újra) funkcionális liturgikus szolgálattá tegye a gregorián éneket, a másik pedig az, hogy a gregorián kultúrát megismertesse, testközelbe hozza azok számára, akik jobbára csak "múzeumi tárgyat", az egyháztörténet poros relikviáját látják benne. Az énekelt szövegek a kultusz szolgálatába szegődnek; amit hallunk: emberi hanggal élővé tett liturgikus tevékenység. * Sokan csak a mély színű férfikari hangzást, a "kolostori" hangulatot tartják a gregoriánhoz illőnek, hitelesnek. Ma már tudjuk, hogy a gregorián jellegzetes középkori előadására éppen a magas és mély hangok váltakozása vagy együtthangzása volt jellemző. A férfihangok rendszerint gyermekhangokkal kombinálódtak, a gyermekek talán többször énekeltek magukban, férfihang nélkül, mint amazok gyermekhang nélkül. * Nem énekeltek más zenét a középkor nagyszámú női közösségei sem: rájuk gondolva a női kari előadást is hitelesnek kell tartanunk. Sőt, adataink vannak férfi és női hangok kombinációjával énekelt középkori gregorián gyakorlatra is, a 20. századi koncertkörülmények közt pedig a tipikus vegyes kari hangzást – főképpen egyes nagyobb tételek előadásakor – nem nélkülözhetjük. A változó énekszerepekkel előadott középkori szertartást ugyanis mai körülmények közt alig idézhetjük föl másként, mint hogy a 15–20 perces cikluson belül kisebb és nagyobb együtteseket, mély és magas vagy kombinált hangzásokat, szólókat és összkart váltogatunk – nem tarka összevisszaságban, hanem jól átgondolt rend szerint, s az énekelt műfajoknak megfelelően. (Szendrei Janka – Dobszay László – Rajeczky Benjamin: Magyar Gregoriánum) * Jakabffy Tamás és énekes társai ismét jó szolgálatot tettek: Istennek, embernek, hitnek, kultúrának. A karnagy rövid bevezetővel és az egyes számok előtt közérthető magyarázatokkal is szolgált. A repertórium: Iubilate Deo misekezdő ének (introitus) húsvét III. hetén; Cognoverunt discipuli alleluja-ének húsvét III. hetén; Örülj és örvendezz húsvéti antifona, "melyet a graduálkönyvekben introitusnak neveznek". Spáczai-graduál; Lauda anima mea falajánlási ének (offertorium) húsvét III. hetén; Az egy bizony Istent Szentháromság-vasárnapi invitatórium. Eperjesi-graduál; Cantate Domino áldozási ének (communio) húsvét III. hetén; Spiritus Domini misekezdő ének (introitus) pünkösd vasárnapján; Sancti Spiritus adsit nobis gratia pünkösdvasárnapi szekvencia (Notker-Balbulus). * A hallgatóság áhítattal fogadta az ajándékműsort, és hálás tapssal jutalmazta a kolozsvári előadóművészeket. A kis társulat igényességére vall az is, hogy a szkólát magyarul és angolul bemutató fényképes és külön az esti műsort ismertető lapokkal kedveskedett közönségének, utóbbin található az eddig megjelent nyolc CD-jüket felsoroló diszkográfia. Hogy az élmény ne menjen feledésbe, a műsor után lemezt is vásárolhattunk. Aki behatóbban kíván érdeklődni e téma iránt, elérheti a www.hhrf.org/schola honlapon.
Bölöni Domokos
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék