udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 140 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-140

Névmutató: Szent György

1992. január folyamán

Egy helyi cserkészcsapat is hírt adott magáról, megjelent a Gyertyaláng, a Szent György cserkészcsapat értesítője. /Gyertyaláng (Sepsiszentgyörgy), jan. - 1. sz./

1997. május 6.

Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz.

1998. március 19.

Márc. 19-én, csütörtökön a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezésében került sor a romániai magyar sajtó képviselőinek találkozójára az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. A találkozó előtt Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke átadta Elena Stefoinak, a Dilema című bukaresti hetilap távozó főszerkesztőjének a MÚRE Pro Amicitiae díját. Rövid laudációjában Ágoston Hugó elmondta, hogy Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Gheorghe Moldovan és Andrei Cornea után Elena Stefoi az ötödik román újságíró akinek odaítélték a román-magyar barátság és közeledés, a két nép kölcsönös megismerése és megbecsülése szolgálatában kifejtett közírói munkásságot jutalmazó, évente kiosztásra kerülő díjat. Méltatta a Dilema éléről a Külügyminisztériumhoz távozó kiváló tollú újságíró európai szellemű, bátor írásait a román-magyar kapcsolatok, a kisebbségi kérdés romániai kezelése témakörében, határozott kiállását a romániai sajtóban nem ritka nacionalista hangvételű, uszító megnyilatkozásokkal szemben. A díjazott meghatódottan mondott köszönetet a kitüntetésért (a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázoló plakettért), és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti kérdés racionális, tárgyilagos és európai értékrendbe illeszkedő megközelítése előbb-utóbb felülkerekedik a nacionalista érzelmeket szító újságíráson, továbbá, hogy Andrei Plesu és Elena Stefoi nélkül is a Dilema megmarad annak aminek a lap éléről - ideiglenesen - eltávozott vezetői szánták: a gondolkodást serkentő dilemmák, és nem a másságot nem tűrő kinyilatkoztatások lapjának. Ezt követően a romániai magyar sajtó képviselői és az RMDSZ jelenlevő miniszterei és államtitkárai kötetlen beszélgetést folytattak, illetve a kormányzati tisztségviselők válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. A kétórásra nyúlt beszélgetésen, amely immár a második a MÚRE szervezésében, szó esett a Romániát és Magyarországot összekötő autópálya tervezeteiről, a tankönyvek helyzetéről, a távközlés, különösen a telefonhálózat fejlesztéséről, különös tekintettel az erdélyi fejlesztési tervekre, privatizációs kérdésekről stb. Hosszabb-rövidebb ideig jelen voltak a találkozón Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Birtalan József, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kovács Adorján, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal államtitkárok, továbbá Murvai László az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 1230. sz../ Ezután az erdélyi magyar sajtó - a lapok, tévé- és rádióállomások - főszerkesztőit, vezető munkatársait. Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet sajtóbeszélgetésen a magyarországi helyzetről és a román-magyar kapcsolatok eredményeiről, majd büféebédet adott tiszteletükre. A magyar diplomaták és a romániai magyar sajtó kévpiselői közötti évenkénti találkozó immár hagyományt jelent. A meghívottak nevében Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke köszönte meg az alkalmat a nagykövetnek, s egyben méltatta azt, hogy a március 15-i kitüntetések alkalmából a romániai magyar irodalom és újságírás több kiemelkedő személyisége kapott magas magyar kitüntetést, köztük Lászlóffy Aladár Kossuth-díjat, Kántor Lajos és Bálint Tibor József Attila díjat, Halász Anna a MUOSZ Aranytoll-díját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

1998. május 6.

A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./

1998. július 14.

Júl. 14-én ülésezett Kolozsváron a városi tanács. Funar polgármesternek nem sikerült megszavaztatni újabb tervét, hogy elköltöztessék a Szent György-szobrot. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

1998. augusztus 28.

Aug. 28-án Fortyogófürdőn, a lovasközpontban, az Incitato üdülőközpont parkjában felavatták Miholcsa József /Marosvásárhely/ szobrászművész Szent György-szobrát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

1999. január 7.

A határon túli magyar területek ösztöndíj-tanácsai döntik el, hány magyar fiatalt küldenek a magyarországi felsőoktatási intézményekbe tanulni ösztöndíjjal. Számuk jelenleg ezernél is kevesebb, és az utóbbi években egyre csökken. Főként Erdélyben bírják maradásra a tanulni vágyókat... Jellemző, hogy Erdélyből évente már alig húszan kapnak ösztöndíjat magyarországi tanulmányokhoz. Azt mondja Kulcsár Szabó Ernőné, az Oktatási Minisztérium címzetes főtanácsosa, hogy Burgenlandból, Szlovéniából és Horvátországból is elhanyagolható az érdeklődés a magyarországi főiskolai, egyetemi tanulmányok iránt. Viszont mind többen jönnek Kárpátaljáról és a Felvidékről. Nincsenek rossz helyzetben a határon túlról jött ösztöndíjasok, mert rájuk - miképpen a hazai diákokra - is vonatkozik a felsőoktatási törvény, utánuk is jár a normatíva a felsőoktatási intézménynek; a diákok tankönyvvásárlási támogatást, ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést kapnak. Január 1- jétől a társadalombiztosításban is részesülnek. Ha betegek lesznek, ugyanolyan kezelést kapnak, mint a többi magyar diák. Tavaly nem volt TAJ-számuk, TB-kártyájuk a határon túli magyar főiskolásoknak, egyetemistáknak. Csak az államközi szociális és egészségügyi megállapodás értelmében kaphattak sürgősségi ellátást. Ha sor került rá, a külön erre a célra elkülönített pénzből fizették ki a fiatal számláját. Új jelenség, hogy Magyarország határ menti középiskoláiban is tanulnak határon túli magyar gyerekek. Ezek a tanulók vagy kollégiumban laknak, vagy naponta átjárnak az iskolába. Aki itt érettségizik, az rendszerint itt is akar továbbtanulni. Csakhogy a felsőoktatási törvény garantálta kedvezmények csupán azoknak járnak, akik ösztöndíjjal kerülnek a magyar felsőoktatási intézményekbe. Az itt érettségiző diáknak tehát az otthoni ösztöndíj-tanácshoz kell fordulnia ösztöndíjért. A bizottságok általában előnyben részesítik azokat a fiatalokat, akik otthon érettségiztek, nem pedig Magyarországon. Ezt is jó tudni annak, aki abban a reményben jár határ menti magyar középiskolába, hogy javít itteni felvételi esélyein. Hiába felel meg a felvételin, ha nincs ösztöndíja, csak a költségtérítéses - úgynevezett fizető - szakokra vehető fel a határon túli magyar fiatal. Ugyanúgy, mint bármely más külföldi diák. A tandíj nem kevés. Hozzászámítva a megélhetést, a szállást, tetemes összegről van szó. Érdemes tehát tájékozódni mielőtt magyar főiskolára, egyetemre jelentkezik a határon túli magyar fiatal. S ha már ők nem kellően körültekintőek, legyenek azok az osztályfőnökök. Õk bizonyára tudják osztályuk melyik tanulója jár át Kárpátaljáról, Romániából vagy a Felvidékről. - Az már a határon túli magyar tanárok gondja, hogy közülük kevesen részesülhetnek az itthon népszerű Széchenyi-ösztöndíjban. Eddig évente egy személy kapta meg. Minden alkalommal erdélyi tanár. A kiírás szerint csak az jöhet számításba, aki közalkalmazotti viszonyban van valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménynél. Kulcsár Szabó Ernőné úgy látja, hogy a határon túli magyar főiskolai, egyetemi tanárok anyagi helyzetének javítására nem a Széchenyi-ösztöndíj hivatott. Külön ösztöndíjrendszert kellene alkotni a határon túli magyar tanárok, professzorok számára. A kormányprogramban szerepel a Szent Györgyi Albert-ösztöndíj. Amíg működni nem kezd, addig átvehetné szerepét a hamarosan életképessé váló Apáczai alapítvány. A legjobb persze az lenne, ha miképpen a hallgatókat, a tanárokat is ott részesítenék anyagi és egyéb előnyökben, ahol tanulnak, tanítanak. /Ösztöndíjjal, a határon túlról - MTI = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. április 27.

Gyergyótölgyesen a millenniumi rendezvények sorozata március 15. megünneplésével kezdődött. Áprilisban Beder Tibor főtanfelügyelő Gyalogosan Törökországban című könyvét mutatta be. Szent György napján cserkészavatás volt a szépvízi iskolában. Májusban Honunk a hazában - A magyar állam és egyház megalapítása címmel történelmi vetélkedőt rendeznek, júniusban A kultúrák határmezsgyéjén - Hagyomány és önmegtartás a Kisbeszterce völgyében (Borszék, Holló, Tölgyes) tematikájú találkozóval zárul a rendezvénysorozat. Az év folyamán az 1848-as szabadságharcban részt vett tölgyesiek emlékére emléktábla avatására kerül sor. /Dimény Csaba: Magyar millenniumi rendezvények Tölgyesen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2000. május 3.

Maros megye egyik legnagyobb községe, Marosszentgyörgy, a maga több mint nyolcezer lakosával /54 százaléka magyar, 14 százaléka cigány, a többi román nemzetiségű/, ahol a település védőszentje napjának (április 24.) tiszteletére egy héten át tartó rendezvénysorozatot szerveztek. Marosszentgyörgyön rendkívüli gyógyhatású sósvíz forrás található. Sósfürdője a marosvásárhelyiek egyik kedvenc üdülőhelye. Ennek sorsáról is szó lesz az alábbiakban. Vízi József polgármester elmondta, hogy változatos rendezvények voltak: sportvetélkedő, az óvodások fonójelentet adtak elő, iskolai gyermekkórus, népi tánccsoport lépett fel, megnyitották Bárczi András helyi festőművész kiállítását, helyi műkedvelők az István, a király rockoperából adtak elő részleteket, a reformátusok Jóreménység kórusa énekelt, a hagyományos Szent György napi búcsún Csató Béla, marosvásárhelyi főesperes hirdetett igét, , Baricz Lajos, a katolikus plébános, az egész ünnepség egyik fő szervezője Szent György alakját idézte fel. /Máthé Éva: Maros megye legnagyobb községének ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. május 8.

Sepsiszentgyörgyön idén máj. 5-7-e között rendezték meg a hagyományos Szent György-napokat. Ezúttal is ellepték a központot az árusok, több mint 150 sátor, 17 lacikonyha csalogatta a vendégeket. Felvonták a Szent György-napi zászlót, a nemzetközi vásár is megnyílt, megszólalt a zene a központi és sétatéri színpadon, folyt a mulatság. Felléptek a bábosok és népzenészek, voltak kiállítások és sportversenyek. /Kovács Attila: Sepsiszentgyörgy víg napjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

2000. május 24.

A több mint két éve alakult Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) első alkalommal Sepsiszentgyörgyön, a Szent György-napokon mérte fel az úgynevezett népművészeti standokat. A néprajzosokból, muzeológusokból és népi alkotókból álló bíráló bizottság szempontjai a következők voltak: a tárgy használati szerepe; anyagszerűsége; a díszítés mértéke; a tárgy arányai és a hagyományok követése. Megállapíthatták, hogy a hagyományos népművészet háttérbe szorult. Előtérbe kerültek az emléktárgyak és a giccs. A kialakult helyzetért mindenki hibás: a szakirányítók, a szervezők, a tárgykészítők, a vásárlók, nem is beszélve a közvetítőknek beállt árusítók. A Szent György-napok rendezvényein alig lehetett 1-2 olyan standot találni, amelyeken csak elfogadható népművészeti tárgyak voltak. /Dr. Kardalus János: Megérdemelt szerepet a hagyományos népművészetnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2001. február 23.

1992-ben indult Kolozsváron az Amaryllis régizene- és táncklub, László Bakk Anikó szellemi irányításával. Ebben az évben, 1992-ben a Szabadságban hirdetés jelent meg: antik tánctanfolyam indul Kovács Gábor szombathelyi koreográfus vezetésével. A klubba újonnan érkezők oktatását a két alapítótag, Szabó Anikó és Szilágyi N. Zsuzsa vállalta. - Jelenleg az Amaryllisnek tizenkét tagja van, az utánpótlást főleg a fiúhiány nehezíti. Alig győznek eleget tenni meghívásoknak Erdélyben (Mátyás-napok, Szent György-napok, diáktáborok, gólyabálok, multikulturális fesztiválok stb.), sőt, tavaly Krakkóba is eljutottak. Az Amaryllis tagjai saját kezűleg varrják korhű ruhakölteményeiket. /Ördög I. Béla: Akik táncolva tanulnak, tanulva oktatnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2001. március 26.

Elkészült a még terv formájában sokat vitatott-támadott Szent György szobor. A székelyudvarhelyi Harmath István megálmodta modern mű csak az utolsó simításokra vár, de a tartóoszlop a jövő héten már a helyére kerül. A zsűri a 13 közül nem választott ki egyetlen szobortervet sem, a tanácsra hárítva a felelősséget. A város polgárai inkább a klasszikus tervekre voksoltak. Végül a tanács komoly viták után elfogadta a Harmath Istvánét. A művész már jó ideje dolgozik rajta, hogy az április 20-22. között tartandó Szent György Napokon leleplezésre kerülhessen Sepsiszentgyörgyön. /Elkészült a szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 26./

2001. április 23.

Sepsiszentgyörgyön gazdag programmal telnek a Szent György napok. A Sugás tetején sokan ropják a táncot, ír-csángó-olasz-reneszánsz táncokat tanulnak és Sebő Ferenc muzsikál, ugyanebben az órában a Szent Kinga Gyűrűjét nézik mások az evangélikus templomban, és megint mások a Kasimir és Karolinát nézik. Lehetetlenség beszámolni minden eseményről, mert sok helyszínen zajlott a Szent György-napi ünnepség. A fúvósszenekarok térzenéjére pakolták ki az árusok a holmijukat. A fúvósoknál maradva, az otthoniaknak számító rétyiek, az uzoniak és az árkosiak mellett a ceglédi és a mosonszentmiklósi fúvósok is eljöttek. Jelen voltak a népművészeti tárgyakat árusítók, a kézművesek. A Háromszék táncosai három napig táncra tanították az érdeklődőket. A Guzsalyas Alapítvány nemezelni, agyagozni, bogozni tanította a kicsiket és nagyokat. Megnyílt a háromszéki képzőművészek közös tárlata. Felavatta a város polgármestere Harmath István Szent György szobrát is. /Szent György-napi szédelgés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2001. április 24.

Sepsiszentgyörgyön ötödik éve a Szent György Napokon átadják a Pro Urbe díjakat. Idén ápr. 22-én a testvérvárosok polgármestereinek jelenlétében, ünnepi tanácsülésen, miután Cegléd várossal megkötötték a testvérvárosi kapcsolatot, öten részesültek a Pro Urbe díjban: Dr. Albertné Bálint Éva orvosnő, Barabás Lajos nyugalmazott textilgyári mester, Botka László színművész, Farkas József ny. tanár és Tankó János, a földvisszaigénylő bizottság tagja. /Pro Urbe díjak az idén is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. április 26.

A Duna Televízió műsoros videokazettáit immár az erdélyi közönség is megvásárolhatja. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett Szent György Napok alkalmával az Erdélyi Magyar Könyvklub és a Duna Televízió együttműködési szándékot jelentett be, melynek eredményeként az Erdélyi Magyar Könyvklub tavaszi katalógusában már szerepelnek a Duna Televízió filmjei, a televízió pedig vállalta a Könyvklub egész éves médiatámogatását. A katalógusban egyelőre 18 cím szerepel a Duna Televízió gazdag filmválasztékából, közöttük a Könczey Árpád rendezte Ábel táncjáték, dokumentumfilm Nagybányáról, a "piktorok városáról", a csíksomlyói búcsúról és a magyar koronázási ékszerekről. /Duna tévés kazetták immár Erdélyben is. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2001. május 8.

Sepsiszentgyörgy művelődési élete eléggé élénk. Az önkormányzat támogatja a kulturális kezdeményezéseket, különböző civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, magánszemélyek pályázhatnak. A város egyik legnagyobb kulturális rendezvénye a Szent György Napok, amelyet idén áprilisban rendeztek meg tizedszer. /Közművelődés Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 28.

Budapesten ünnepelték a 75 éves Korunk (Kolozsvár) folyóiratot az Erdélyről Európában - mítosztalanul című rendezvényen, amelyet a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Apáczai Sajtóhíd Alapítvány támogatásával tartottak meg. Kántor Lajos főszerkesztő köszöntője után Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt a lapról, annak marxista, majd reformkommunista, 1990 után pedig nemzeti liberális szellemiségéről. R. Várkonyi Ágnes a fejedelemkori Erdély történetéről, Marosi Ernő a prágai Szent György szobrot alkotó kolozsvári fivérekről, Benkő Samu a marosvásárhelyi Bolyai Jánosról, Romsics Ignác pedig a független Erdély gondolatának a nemzetközi politikában való jelenlétéről tartott előadást. Láng Gusztáv Németh László és a német filozófia kapcsolatáról, Salat Levente pedig az évezred eleji erdélyi multikulturalitásról beszélt. /Budapesti ünnepség a Korunk 75. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2001. május 29.

A Duna Televízió ebben az évben is részt vett Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi fesztiválon, s munkatársai kérdőívet osztottak szét. Összesen 287-en töltöttek ki kérdőívet. A Melyik a kedvenc televíziója? kérdésre adott válaszokból a következő sorrend alakult ki: DTV (79,4 %); MTV 2 (46 %); ATV (15,3 %); SAT (10,8 %); RTL Klub (2,4 %); TV2 (1,7 %); egyéb csatorna (7,6 %). A legnézettebb műsorok: híradók /83 szavazat/, Kalendárium /28 szavazat/. A válaszolók több mint tíz százaléka szerint az növelné a DTV nézettségét, ha több olyan műsort sugározna, amely a határon túli magyarok életével foglalkozik. /Szentgyörgyi felmérés a Dunáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./

2001. június 5.

Roos Márton temesvári megyés püspök közel kétszáz fiatalt részesített a bérmálás szentségében jún. 3-án, pünkösd vasárnapján. A fiatalok magyarul, románul, valamint németül tettek ígéretet arra, hogy hitüket vállalják és élik is. - Az egyház jövőjére nézve biztató jel, hogy idén Temesvár öt plébániájáról közel kétszázan részesültek a bérmálás szentségében. Régóta nem volt ehhez hasonló népes csoport - tájékoztatott Böcskei László püspöki helynök. /Pünkösdi szentmise és bérmálás a temesvári Szent György Székesegyházban. Veni lumen cordium. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-140




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék