udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Szentkirályi István

2001. július 14.

Júl. 15 és 22 között immár negyedik alkalommal szervezi meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14-17 év közötti anyaországi és határon túli magyarok számára anyanyelvi táborát a Mátraalján található faluban, Szurdokpüspökiben. A táborozás célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerjenek egymás életébe és szokásaiba. A 150 résztvevő többségét határon túli diákok adják. A legtöbben Erdélyből érkeznek, de számosan képviseltetik magukat Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, a nyugati országokból és az anyaországból is. Tíz csángó Moldvából érkezett az anyaországba. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2001. július 20.

A Duna Televízió múlt évi struktúraváltása óta számos visszajelzés érkezett a közönség részéről, amelyekben a nézők tetszésüket fejezték ki az új arculat felett. Ugyanakkor gyakori panasz - főleg a határon túliak részéről -, hogy az új műsorszerkezetben nehezen találják meg a róluk, nekik szóló adásokat. A jövőben ezentúl - a határon túli nézők akaratának megfelelően - megváltozik, áttekinthetőbbé válik a Kalendárium szerkezete. A határon túli oktatásügynek az Oskola című műsor a gazdája minden szerdán, a magyarországi és kárpát-medencei ingatlanpiaccal pedig a Telekszemle foglalkozik csütörtökönként. A péntek, többek között, a kertészkedők, a gasztronómia és a turizmus napja lesz a Kalendáriumban, ez utóbbi műsora, az Útravaló, folytatja az erdélyi üdülőhelyek és a falusi turizmus bemutatását. Éppen a határon túli nézők érdekében hozták létre a Duna Televízióban idén áprilisban a Határon Túli és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságát. Az igazgatóság vezetésével Szitnyai Jenőt régió-kutató újságírót, a magyar parlament területfejlesztési bizottságának szakértőjét bízták meg. /Szentkirályi István: Új műsorszerkezet a Duna Televízióban. Főműsoridőben a határon túli magyar nézőkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2001. augusztus 17.

Negyedik alkalommal szervezte meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14 és 17 év közötti fiatalok számára szokásos nyári anyanyelvi táborát Szurdokpüspökin. Magyarországon kívül elsősorban Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Horvátországból érkeztek középiskolások, de jöttek távolabbról - Németországból, Belgiumból, Svédországból és Lengyelországból - is fiatalok. Érdeklődési kör szerint lehetett választani a filmes-, újságíró, fotó-, rajz-, történelem-, magyar nyelv és irodalom valamint a néptánc-szakkör között. A tábor egy hete alatt a fiatalok Manufaktúra címen saját tábori újságot szerkesztettek, és a diákok közreműködésével beindította adását az Anna Liget Rádió nevű saját adó is. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. A táncháztól a rock-koncertig. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2001. október 26.

A Magyar Szellemi Védegylet idei kitüntetettjei között ezúttal egy hölgy is található, méghozzá Felvidékről, Ciprusz Éva, a Duna Televízió bemondónője. Az elismerést idén a magyar szellemi és közélet olyan nagyjai kapták meg, mint Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány művelődési minisztere, Balogh János akadémikus, Döbrentei Kornél költő, Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, vagy Nemeskürty István történész, millenniumi kormánybiztos. /Szentkirályi István: Határon túli hölgy a kitüntettek sorában.Ciprusz Éva is megkapta a Magyar Szellemi Védegylet "Rendületlenül" diplomáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2004. június 16.

A helyhatósági kampány idején nacionalista szórólap jelent meg, amely az RMDSZ zilahi szervezete szerint a Demokrata Párt Szilágy megyei szervezetének alkotása. A párt zilahi polgármesterjelöltje, Radu Capalnasiu szerint ha nem ő győz, akkor a románság az SZDP–RMDSZ közötti titkos egyezmény értelmében elveszti a Silvania főgimnázium (volt Wesselényi kollégium) épületét. A Demokrata Párt Szilágy megyei vezére, Viorel Stanca azt nyilatkozta, hogy inkább levágatja a jobb kezét, semhogy aláírjon egy olyan határozatot, amely a megyeközpont két- vagy háromnyelvű helynévtáblájáról szól. Sarmaságon ezt a pártot képviseli a helyi tanácsban Szentkirályi István, aki polgármesterjelöltként is indult az RMDSZ jelöltje ellen. A liberálisok Szilágy megyei vezetője pedig bejelentette, hogy ha az RMDSZ a megyei tanácsban továbbra is az SZDP-vel egyezkedik, akkor összefognak a Nagy-Románia Párttal, és kiütik a megyeközpont városvezetéséből a számukra oly gyűlöletes két párt közösségét. /Józsa László: Felerősödő nacionalizmus a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2015. június 6.

Jubilált a marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzés
(reflexiók)
Az Erdélyi Múzeum Egyesület szervezésében a Kultúrpalota nagytermében került sor május 29- én a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 70 éves jubileumi ünnepségére. A zsúfolásig megtelt teremben az egyetem nyugdíjas és jelenben is aktív oktatói mellett nagy számban voltak jelen a magyar diákság tagjai is. Az ünnepség szép volt és felemelő, ugyanakkor tükrözte azt a következetes küzdelmet, amelyet nemcsak a jelenben, hanem a múltban is – változó erősségű ellenszélben, de mindenkor – folytatni kellett az eredetileg kizáróan magyar tannyelvű oktatási intézmény meg- és fennmaradásáért.
A példaszerű előadások közül kiemelném Szabó Béla és Szilágyi Tibor professzorok munkáját, amely tényszerű adatbőséggel bizonyította a magyar nyelvű oktatás létéért folytatott küzdelem energiapusztító nehézségeit. Itt óhatatlanul eszembe ötlenek néhai Sütő András barátom megállapításai: "Mennyivel több, gyümölcsözőbb szakmai eredmény születne itt Erdélyben, ha nem kellene az energiánk jelentős részét a nemzeti és anyanyelvi megmaradásunk védelmére fordítani".
A háromórás megemlékezést – elsősorban a jelen levő fiatal orvosgenerációra való tekintettel – szeretném néhány gondolattal kiegészíteni.
Az akkor még kizárólag magyar tannyelvű intézetet az ötvenes-hatvanas évek Romániájának vezető orvosegyetemei között emlegették. Hírnevét nemcsak az oktatás magas színvonala, hanem a végzettek etikai tartása, kiváló gyakorlati tudása biztosította (jelenleg, sajnos, csak a második kategóriába van besorolva).
Az egykori, nemzetközi szinten is elismert és értékelt – mondhatnám világhírű – professzorai közül, akiknek jó részét nekem is alkalmam volt hallgatni, csak néhányat említenék (a teljesség igénye nélkül): Haranghy László, Gyergyai Ferenc (kórbonctan), Obál Ferenc, Szabó István, Módy Jenő (kórélettan, biokémia), Maros Tibor, Szentpétery József (anatómia), Miskolczy Dezső és tanítványai, Környei István, Csíky Kálmán (ideg-, elmegyógyászat), a Haynal-iskola képviselői, Dóczy Pál, Horváth Endre, Kelemen László, Málnássy Géza professzorok (belgyógyászat, infektológia), a Mátyás Mátyás vezette sebésztanárok: Pápay Zoltán, Naftali Zoltán, Csizér Zoltán, Szombathelyi László, Darkó Zsigmond, Péterffy Pál illetve az urológus Kótay Pál és a számos újítást bevezető Száva János ortopédprofesszor mellett a gyermekgyógyász kiválóságok, Puskás György, Szentkirályi István, Csidey József, Heinrich Mihály egykori oktatók nevét kell megemlítenünk. A bőrgyógyászatban Újváry Imre és Nüszl László hagyott maradandó emléket. A világhírű Putnoky Gyula-tanítványok: László János, Szentkirályi Éva és a még közöttünk lévő Fazekas Béla és Péter Mihály professzorok egészítenék ki azt a névsort, amelynek alapján az erdélyi Cambridge elnevezést érdemelte ki egyetemi városunk (Obál Ferenc).
Az 1970-es évektől kezdődő hanyatlást és az ennek keretében zajló küzdelmeket a bemutatott beszámolók részletesen ismertették, legteljesebben talán a gyógyszerészeti kar történetét kitűnően bemutató Gyéresi Árpád professzor.
A jubileumi ülésszakon mindössze néhány szó hangzott el az oktatás-kutatás kettősségének az összefonódásáról. Korányi Sándor mondta, hogy nem létezik oktatás kutatás nélkül, és ez fordítva is igaz.
Fontosnak vélem megemlíteni, hogy a vásárhelyi orvosi egyetem magyar oktatói három akadémikussal is büszkélkedhetnek, míg a Román Tudományos Akadémiának egyetlen marosvásárhelyi román orvos tagja sincs. (A román Orvosi Akadémia nem azonos a Román Tudományos Akadémiával!)
Az eredményes ösztöndíjprogramról sem esett szó. Holott a Vizi E. Szilveszter és Somogyi Péter akadémikusok szervezésében megvalósult tanulmányutak keretében a budapesti KOKI-ban több mint száz, az Oxfordi Kutatóintézetben több mint egy tucat fiatal oktató részesült hosszabb idejű továbbképzésben. Ők alkotják a jelenlegi magyar oktatói gárda gerincét. Emellett még számos tanulmányútra, továbbképzésre is sor került jórészt egyéni kapcsolatoknak vagy pályázatoknak köszönhetően.
A marosvásárhelyi tudományos diákszakkörök rangját jelzi az a tény, hogy a Tudományos Diákköri Konferenciát olyan nemzetközi hírű tudósok tisztelték meg vásárhelyi jelenlétükkel és előadásaikkal, mint Klein György (Svédország), Kúnos György (USA), Somogyi Péter (Egyesült Királyság), Szentgyörgyi Andrew (USA), Módy István (USA), Vizi E. Szilveszter és Freund Tamás (Magyarország). Személyiségük és előadásaik önbizalmat és energiát sugalltak fiataljainknak.
A megemlékezésen a diákságot képviselő Tubák Nimród ötödéves hallgató és a fiatal oktatónemzedéket képviselő Mezey Tibor foglalták össze kitűnően a jövő feladatait.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem jubileumi megemlékezése is meg kell erősítsen bennünket abban a hitünkben, hogy érdemes és szükséges tovább küzdeni kitűzött céljainkért.
Dr. Brassai Zoltán professor emeritus, az MTA külső tagja
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék