udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46

Névmutató: Szervátiusz Tibor

1993. július 18.

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke júl. 18-án Székelyudvarhelyen olvasóival találkozva a magyarság sorskérdéseiről beszélt. Az est végén Katona Ádám, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület /OBKE/ elnöke bejelentette, hogy elkészült Szervátiusz Tibor Orbán Balázs emlékmű-terve Székelyudvarhely főterére, amelyet az OBKE rendelt meg a Budapesten élő szobrászművésztől. - A művész édesapja, Szervátiusz Jenő szoborhagyatékát az OBKE útján Székelyudvarhely városának adományozza. /Csoóri Sándor Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Zepeczaner Jenő kifogásolta, hogy nem hirdettek meg nemzetközi szoborpályázatot, ahogy eredetileg tervezték. /Zepeczaner Jenő: Kettő vagy semmi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1993. szeptember 22.

Szervátiusz Tibor szobrászművész értesítette Székelyudvarhely polgármesterét, hogy tudomására jutott: a város újabb pályázatot hirdetett meg az Orbán Balázs emlékműre. A művész előzőleg, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület nevében fellépő Katona Ádám kérésére elkészítette a tervet, pályázaton azonban elvből nem vesz részt. /Szervátiusz Tibor szobrászművész levele Székelyudvarhely polgármesteréhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény. júl. 22, aug. 17-i jegyzet.

1993. október 29.

Szervátiusz Tibor szobrászművész keserűen emlékezett vissza arra, hogy a Securitate zaklatásai, házkutatásai miatt tizenöt éve kénytelen volt otthagyni Kolozsvárt, műtermét, amely akkor magyar találkozóhely is volt. Nehéz Budapesten a beilleszkedés, bántja a Székelyudvarhelyre tervezett Orbán Balázs emlékmű sorsa: félreértés történt, Katona Ádám személyesen kérte fel annak elkészítésére. Szervátiusz Tibor beszámolt jelenleg készülő munkáiról. Miskolcon fogják felállítani Kós Károly faszobrát, dolgozik Szabó Dezső szoborfején. Ennek alapjába lesz bevésve: Minden magyar felelős minden magyarért. /Kristó Tibor: Minden magyar felelős minden magyarért. Beszélgetés Szervátiusz Tibor Budapesten élő képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

1995. szeptember 30.

Szervátiusz Tibor Budapestre áttelepült szobrászművész a római katolikus egyháznak adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő és az ő Kolozsváron maradt szobrait. A rendkívül értékes hagyatékot a kolozsvári Szent Mihály templomban fogják kiállítani, a templom belső udvarán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./

1995. október 5.

Csíkszereda főterén szeretne Márton Áron-mellszobrot állítani a helyi Szent Kereszt egyházközség. A szobrot és a mögéje kialakítandó kereszt-alakú háttérkompozíciót a Budapestre áttelepült Szervátiusz Tibor tervezi. A szoboravatást 1996-ra, a püspök születésének centenáriumára tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1995. november 2.

Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban megnyílt Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállítása. "Kolozsváron születtem, Erdély fővárosában, kisebbségi sorsban." - írta önvallomásában. "Meg akartam idézni, magam mellett akartam látni szellemiségünket, mintegy a magam megerősítésére. Így a követ addig faragtam, addig csiszoltam, míg az Adyvá, Bartókká, Szabó Dezsővé változott, s közben belekényszerítettem azt a vitális erőt, melyet ők magukban is hordoztak." /Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./

1996. január 31.

Csíkszeredában hetek óta folyik a szoborvita, hogy ki készítse el a városban felállítandó Márton Áron-szobrot. A városban alig van szobor /csak a román katona és a fáktól elrejtett Petőfi-Balcescu kettős/. A csíksomlyói kegytemplom elé Domokos Pál Péter szobrát tervezik, ezért Márton Áron szobrát a csíkszeredai katolikus templom elé szeretnék felállítani. Borbély Gábor csíkszeredai főesperes Szervátiusz Tibort kérte fel egészalakos szobor elkészítésére, aki ezt nem vállalta, helyette felajánlotta saját, készen álló Márton Áron mellszobrát. A polgármesteri hivatal szoborbizottsága viszont nagyobb, andezitből készült szobor mellett döntött, melyet a város főterén állítanának fel, és a pályázaton csak helyi művészek vehetnének részt. Azt ajánlották, hogy a felajánlott Szervátiusz-szobrot máshová helyezzék el. Csíkszereda polgármestere Budapestre utazott, hogy Szervátiustz Tiborral tárgyaljon, engedélyét kérve a szobor máshol való felállítására. A polgármestert a művész felesége fogadta, aki elutasító hangnemet használt, törpéknek nevezte a szoborbizottságot. /Székedi Ferenc: Kis vita, nagy szobor, nagy vita, kis szobor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1996. június 4.

Szervátiusz Tibor szobrászművész szülővárosa katolikus egyházközségének adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő szobrait és Kolozsváron készült, saját műalkotásait. A múzeumot jún. 4-én avatják a kolozsvári Szent Mihály plébánia udvarán. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Az avatáson Czirják Árpád érseki helynök mondott beszédet, majd a budapesti vendégek következtek: László Gyula régészprofesszor, valamint Gyurkovits Tibor író, Szörényi Levente, Pálfy G. István, az A Hét tévéadás főszerkesztője, Szőcs István, a Magyar Fórum folyóirat főszerkesztője, végül Szervátiusz Tibor átadta a Szervátiusz-örökséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1996. augusztus 13.

Csíkmadarason aug. 10-11-én megtartották a faluból elszármazottak világtalálkozóját. Ebből az alkalomból felavatták Kiss Ferenc /1825-1873/ 1848-as honvéd alezredesnek, a falu szülöttének szobrát, Szervátiusz Tibor alkotását és új kápolnát is avattak. Kiss Ferenc a szabadságharc leverése után tíz esztendeig raboskodott, később a budapesti Katonai Akadémia tanára volt. Csíkmaradas történetéről monográfia is megjelent. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. augusztus 13.

Csíkmadarason aug. 10-11-én megtartották a faluból elszármazottak világtalálkozóját. Ebből az alkalomból felavatták Kiss Ferenc /1825-1873/ 1848-as honvéd alezredesnek, a falu szülöttének szobrát, Szervátiusz Tibor alkotását és új kápolnát is avattak. Kiss Ferenc a szabadságharc leverése után tíz esztendeig raboskodott, később a budapesti Katonai Akadémia tanára volt. Csíkmaradas történetéről monográfia is megjelent. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. augusztus 18.

A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

1996. augusztus 18.

A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

1996. augusztus 28.

Száz éve, 1896. aug. 28-án született Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök, erre az évfordulóra nagyszabású ünnepséget rendeztek aug. 28-án Csíkszentdomokoson. Székelyruhás fiatalok sorfala között több mint tízezren gyűltek össze a felállított szabadtéri oltárnál. Erdély minden vidékéről érkeztek az emlékezők, itt voltak a HTMH, a Magyarok Világszövetsége és számos magyarországi egyesület képviselői is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntője után Bálint Lajos nyugalmazott érsek idézte fel nagy elődje munkásságát, Tempfli József püspök szentbeszédét Márton Áronnak szentelte. Szent ez a hely, amely Erdélynek, a magyarságnak, a világnak adta Márton Áront - mondotta. A szentmise után az összegyűlt sokaság a község központjába vonult, ahol felavatták Szervátiusz Tibor szoborkompozícióját, Márton Áron bronz mellszobrát, mögötte kereszt és sziklába vésett székely szimbólumok magasodnak. Idős Jánosi Antal, a háttér szobrásza a megszokott ábrázolástól eltérő, kissé rusztikus Krisztust vésett a keresztre. Ferencz Alajos polgármester szólt a művész, Szervátiusz Tibor Erdély-, székelység-, és tájszeretetéről. A szoboravatáson dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

1996. augusztus 28.

Száz éve, 1896. aug. 28-án született Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök, erre az évfordulóra nagyszabású ünnepséget rendeztek aug. 28-án Csíkszentdomokoson. Székelyruhás fiatalok sorfala között több mint tízezren gyűltek össze a felállított szabadtéri oltárnál. Erdély minden vidékéről érkeztek az emlékezők, itt voltak a HTMH, a Magyarok Világszövetsége és számos magyarországi egyesület képviselői is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntője után Bálint Lajos nyugalmazott érsek idézte fel nagy elődje munkásságát, Tempfli József püspök szentbeszédét Márton Áronnak szentelte. Szent ez a hely, amely Erdélynek, a magyarságnak, a világnak adta Márton Áront - mondotta. A szentmise után az összegyűlt sokaság a község központjába vonult, ahol felavatták Szervátiusz Tibor szoborkompozícióját, Márton Áron bronz mellszobrát, mögötte kereszt és sziklába vésett székely szimbólumok magasodnak. Idős Jánosi Antal, a háttér szobrásza a megszokott ábrázolástól eltérő, kissé rusztikus Krisztust vésett a keresztre. Ferencz Alajos polgármester szólt a művész, Szervátiusz Tibor Erdély-, székelység-, és tájszeretetéről. A szoboravatáson dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

1996. november 15.

Októberben megtartották Budapesten a Trianon Társaság alakuló közgyűlését, amint a sajtó hírül adta. Püski Sándor köszöntő szavai után Raffay Ernő és Kocsis István tartott előadást. Elfogadták az alapszabályt és meghatározták a társaság célját, amely a következő: a trianoni tragédia történelmi előzményeinek, illetve következményeinek elemzése, tudatosítása és méltó megoldáskeresés. A közgyűlésen megválasztották az elnökség tagjait: Püski Sándor, Raffay Ernő, Kocsis István, Kiss Dénes, Vígh Károly, Laki Károly, Döbrentei Kornél, Dunayné Döme Katalin, Beke György, Csapó Endre, Csete György, Zétényi Zsolt, Szervátiusz Tibor, Pongrácz Gergely, Stolmár G. Ilona és Bátonyi Sándor. Felolvasták Eva Maria Barki nemzetközi jogász Bécsből üdvözlő táviratát. Többen bejelentették, hogy lakhelyükön már szervezik a társaság helyi csoportjait. A társaság elnöksége okt. 29-én megtartotta első ülését. Püski Sándort megválasztották a Trianon Társaság tiszteletbeli elnökévé, Raffay Ernőt elnöknek, Kiss Dénest társelnöknek, Kocsis Istvánt alelnöknek. A közeljövőben megjelenik Kiss Dénes szerkesztésében a Trianon Kalendárium, ebben a társaságról minden tudnivalót közölnek. /Új Idők (Budapest), nov. 15./

1997. április 11.

Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./

1997. július 2.

Czegő Zoltán reagált arra az interjúra, melyet Bíró Béla készített Ara-Kovács Attilával /Brassói Lapok, ápr. 11./, ebben ugyanis Ara-Kovács Attila kijelentette: "Ezek az emberek /Szervátius, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Bíró Béla szülei illegális kommunisták voltak, nem volt problémája a diktatúra idején, az utóbbi években pedig "magyarországi SZDSZ-es, MSZP-s lapokban, súlyos magyar pénzekért gyalázza az erdélyi magyar kisebbségi politikusokat, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét, annak vezetőit, úgymond liberális oldalról, lévén ő egy hozzá hasonló csoporttal együtt ?külön szín? a román nacionalizmus tengerében vergődő RMDSZ mellett." Czegő érthetetlenül olvasta Ara-Kovács Attila elítélő minősítését. "Páskándi a nemzeti önvédelem harcában kapott és ült hat esztendőt Romániában, az 1956-os forradalom ügyeiben." "Vajon honnan örökölték a magyarnemzet-közömbös kommunisták, liberális Nyugat-szerelmesek a jogot, hogy megmondják naponta, hol van a jobb, hol a bal, hol az egészen vagy csak félig jobb?" "A nemzetgyalázásban miért ők akarnak megmondói lenni a hazaszeretet mértékének?" Mit vétett a szótlan Szervátiusz Tibor "ennek a népségnek?" Annyit, hogy nem vette át a kitüntetést annak a Göncz Árpád köztársasági elnöknek a kezéből, aki az Erdélyi Szövetség és több más szervezet írásbeli kérésére sem volt hajlandó egyetlen üdvözlő szót mondani újévi beszédében a határon túli magyarságról. Ara-Kovács kifejtette: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." Tőkésnek nincs helyzetteremtő képessége, a román pártoknak ellenben van. Olyan helyzetbe hozzák az erdélyi magyarságot, hogy anyanyelvi iskolákért kell koldulnia. /Czegő Zoltán: Pető Iván üzen Brassóból. = Új Magyarország, júl. 2./

1997. október 30.

A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./

1999. június 5.

A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2000. április 18.

Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos hivatalának legnagyobb tervei között három szobor felállítását említette: a Gellérthegy oldalában Szent István-szobor készül, s Esztergomban is az államalapító alakját faragja márványba Melocco Miklós. A győri székesegyház elé egy Madonna-dombormű kerül, ez Szervátius Tibor alkotása. A kormánybiztosi hivatal által kiadott program szerint csak Szent Istvánról ötvenöt köztéri alkotás emlékezik majd, de készül szobor Szent Lászlóról, Géza fejedelemről, Szent Gellértről, Pázmány Péterről, Kálvinról, Mindszentyről, Szent Margitról, Kossuthról, Tinódi Lantos Sebestyénről, Vörösmartyról, IV. Lászlóról, Klebelsberg Kunóról és Antall Józsefről is. A kormány több, mint húszmilliárdot költ a millenniumi rendezvényeire. /Ötvenöt Szent István szobor és emlékmű épül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék