udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Tárkány Margit

2008. március 12.

Március 9-én, vasárnapi istentisztelettel és az azt követő ünnepi műsorral emlékeztek Désaknán a református templomban az 1848–49-es szabadságharcra. Az istentiszteletet követő megemlékező műsor mottójául a tiszteletes a dési 1. sz. Általános iskola irodalomszakos tanárával, Tárkány Margittal közösen Wass Albert hazaszeretetét, a szülőföldhöz, a Mezőséghez való ragaszkodást jelölte meg. A mintegy 60 gyermek által bemutatott zenés-verses összeállítás során forradalmi dalok is elhangzottak – a diákok a fellépést mintegy főpróbának szánták a dési megemlékező ünnepség előtt. Végül Faragó István lelkész a Communitas Alapítvány támogatásával vásárolt, valamint a Heltai Alapítvány adományából származó könyvekkel köszönte meg minden tanulónak a fellépést. /Désakna. A szabadságharcra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

2015. szeptember 24.

Ellenzik a dési szülők a magyar osztályok összevonását
Felháborodást váltott ki a szülők körében a dési 1-es Számú Általános Iskola vezetőségének döntése, melynek értelmében létszámhiány miatt összevonták a magyar tagozatos 5. és 6. osztályt anélkül, hogy a diákok hozzátartozóit korábban értesítették volna a lépésről – adta hírül szerdai számában a Szabadság napilap. Az ötödik osztályba egyébként 13, míg a hatodikba 10 gyerek jár.
A szülők elképzelhetetlennek tartják, hogy az osztályok összevonása miatt az ötödik osztályosoknak ezentúl 25 perces tanórát tartsanak, mint mondják, a gyerekek már arról panaszkodtak, hogy nem értik a leckét.
A kolozsvári napilapnak nyilatkozó egyik szülő, Müller Lenke azt mondta, tiltakozásképpen úgy döntöttek, hogy nem engedik iskolába a gyerekeket. A szülők közölték továbbá, az oktatási tárcához fordulnak, hogy engedélyezzék a két osztály önálló működését.
Tárkány Margit aligazgató a lapnak azt mondta, vállalja a felelősséget a döntésért, az összevonás elhallgatásával a magyar oktatást próbálta megmenteni. Az aligazgató elmondta, már februárban kézhez kapták a 2015/2016-os tanévre szóló beiskolázási tervet, mely szerint a két magyar osztálynak összevontan kell működnie.
„Ezt a döntést azt követően hoztam meg, hogy kollégáimmal együtt végigjártam több mezőségi kistelepülést, és több helyről ígéretet kaptam, hogy sikerül még két gyereket beiratni a hatodikba, hogy az is önálló osztályként működjön. Sajnos azok a szülők, akik megígérték nekem, hogy a dési iskolába iratják gyereküket, számomra ismeretlen okból meggondolták magukat, és a hatodik osztály tíz tanulóval maradt szeptemberre” – indokolta a döntést Tárkány Margit.
A Szabadság megszólaltatta Király András oktatási államtitkárt is, aki azt mondta, bízik abban, hogy a minisztérium elfogadja a szülők kérését. A tanügyi törvény alapján legkevesebb 12 gyerekkel indulhat önálló osztály az általános iskolában, a nemzeti kisebbségek esetében azonban minisztériumi jóváhagyással a megengedettnél kisebb létszámú osztály is működhet.
Krónika (Kolozsvár)

2015. október 7.

Különvált a dési magyar ötödik és hatodik osztály
Amint arról a múlt héten beszámoltunk, háromnapos kényszervakáción voltak szeptember 24-e és 26-a között a dési 1-es számú Általános Iskolába járó magyar ötödikesek és hatodikosok.
A gyerekek szülei így kívántak tiltakozni az ellen, hogy létszámhiányra hivatkozva összevonták a két osztályt. – Szeptember 25-én a hetedikeseket, szeptember 26-án pedig a nyolcadikosokat sem engedték az iskolába a szülők. Szeptember 28-án, hétfőn, viszont minden gyermek az iskolában volt. A tanügyminisztérium végül október 1-jei hatállyal engedélyezte a két osztály különválását. Erre a megyei tanfelügyelőség is megváltoztatta álláspontját, és jóváhagyta a különválást. Sikerként könyvelhetjük el ezt a történetet, ám ez nem csak egy embernek tudható, hanem az iskola teljes magyar közösségének – nyilatkozta lapunknak Tárkány Margit, a tanintézmény aligazgatója.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

2016. február 17.

Rákóczi szövetségek tanácskozása Dálnokon
Február 12–14. között Dálnokon, a Barabás Miklós Központban került sor a különböző megyék Rákóczi szövetségei képviselőinek találkozójára.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára elmondta, hogy a tanácskozás célja a szövetség erdélyi tevékenységeinek – különös tekintettel a beiratkozási programokra – hatékonyabbá, eredményesebbé tétele, ugyanakkor az erdélyi partnerek emberi és szakmai együttműködésének erősítése.
Bevezetőként Takaró Mihály irodalomtörténész Magyar kultúra tegnap, ma és holnap című előadásában megfogalmazta, hogy ünnepelni már tudunk, ám a hétköznapokkal még baj van, hiszen a legújabb generáció számára nem hívó szó a dicső múlt, mert a kitárult, globalizálódott világot szeretné élni, nem a nagyapái életét. Ha lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekeket szívesen írassák a szülők magyar iskolákba, ahol magyarul mernek gondolkodni és álmodni, akkor a magyar kultúra többé nem csupán gúnyát jelent, hanem életük részévé, a bőrükké válik. Rajtunk múlik, hogy a krízisből katasztrófa vagy katarzis lesz. Figyelmeztetett, hogy pedagógusként ne váljunk teljesen mozaiklátásúvá, mert a nemzet ereje gyengül, ha a mozaikrészek nem alkotnak egységet.
Kémenes Lóránt türi plébános beszámolt arról, hogy délutáni iskolát nyitottak, ahol magyar származású román gyermekekkel foglalkoznak, játékos magyarnyelv-tanulással ébresztgetik a mélyen alvó anyanyelvet. Hangsúlyozta, hogy a szórványban élő tudja igazán támogatni a szórványban élőt, és ehhez háttér lehet a tömbmagyarság.
Jelen volt az erdélyi Rákóczi szövetségek elnöke, Csorba Árpád István, aki feladatának érzi az olyan szövetségek támogatását, feltérképezését, amelyek lelkesedése lankadni kezdett. A marosvásárhelyi Rákóczi Szövetséget képviselte Szilágyi Nándor és Hargitay Tamás közgazdászként. Korodi Éva, szintén Marosvásárhelyről, angol szakosként vett részt a találkozón. Hargitay Tamás felajánlotta a segítségét az információ hatékony áramoltatásában.
Dr. Vass Levente szülőként és politikusként szólalt meg, kérdésfelvetése: országos projekteket hogyan lehet létrehozni, és meddig lehet fenntartani? Megfogalmazta, hogy alulról építkezve lehet minőséget elérni, olyan hálózatot kiépíteni, amely biztonságérzetet ad a társadalomban.
Erdei Ildikó a magyarság szempontjából 5% alatti szórvány-nagyvárost, Temesvárt és környékét képviselte. Játszóházas hétvégi programmal várják a magyar óvodáskorúakat, kismamaklubot vezetnek. Fodor Judit a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tevékenységéről számolt be.
Kéry Hajnal, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese elmondta, hogy a beiskolázási program sokféle ellenállásba ütközött, főleg a két tannyelvű óvodákban, de előrelendült az ügy, személyes jelenlétével is buzdítja a pedagógusokat, szülőket, hogy a magyar tagozaton való továbbtanulás mellett döntsenek. A beiratkozási program hozzájárult ahhoz, hogy 100-150 gyerekkel többen iratkoztak magyar osztályokba.
Balázs Gyöngyi, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány elnöke beszámolt, hogy négy gyerekkel indultak 1999-ben, majd 98 gyerekkel újraindították a magyar oktatást. Igazi sikert jelent Válaszúton a gazdaképzés is.
Gyergyószentmiklósról Selyem Antónia, Aranyosgyéresről Szabó Hajnalka volt jelen. Dést Tárkány Margit és Varga Loránd képviselte. Varga Loránd megjegyezte: nagyon oda kell figyelni, hogy ne az egyéni érdek irányítson.
Pálinkás Barnabás, a Rákóczi Szövetség főmunkatársa utalt arra, hogy idén is működtetik a diákutaztatási programot, regionális vezetőképzőket szerveznek, nyári táborokat, tanártovábbképzőket.
Gratulálunk, és sok sikert kívánunk!
Fábián Anna Olga. Népújság (Marosvásárhely)

2016. március 17.

Dés: ünnepi megemlékezés díszpolgáravatással
Ünnepeljük együtt a szabadságharc emlékét – szólt felhívásában a dési magyarsághoz a Kádár József Kulturális Egyesület, az RMDSZ helyi szervezete és az 1-es számú általános iskola magyar tagozata. Válaszként a buzdításra fiatalok és idősek töltötték meg zsúfolásig a Polgármesteri Hivatal dísztermét, ahol Kovrig Annamária, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke és Varga Loránd városi tanácsos voltak a – korábbi évekből megszokotthoz képest eltérő forgatókönyv szerint zajló – rendezvény házigazdái. 
Előbb Tárkány Margit tanárnő 5–8. osztályos tanítványai léptek fel irodalmi-zenés műsorral, eredeti szöveganyag alapján 1848 forradalmi hangulatát idézve, illetve a 4–8. osztályosok Aranyeső néptánc csoportja a Rezeda együttes zenei összeállítása alapján – Dezső Attila és Réti Róbert által koreografált – szatmári, mezőségi és kalotaszegi táncokat mutatott be szemet gyönyörködtető, az eredeti népviselet alapján megvarrt ruhákban. A népviselet és a vadonatúj hangtechnika is a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhető.
L. É. Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék