udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43

Névmutató: Tóth Bálint

2006. december 22.

Május 5-én Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnökének Vármegyék a véres úton című könyve kézdivásárhelyi bemutatója napján néhány helybeli fiatal megalakította a HVIM háromszéki szervezetét. A Toroczkai által öt évvel ezelőtt alapított szervezet tevékenységét legalább négy állam titkosszolgálata figyeli éber szemekkel. A háromszéki szervezet elnöke Bíró Levente, szóvivője Tóth Bálint, akik a napokban első alkalommal tartottak sajtótájékoztatót. Elmondták: a szervezet még nincs hivatalosan bejegyeztetve, de hamarosan erre is sor kerül. A háromszéki szervezetnek tizennégy kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és középajtai alapító tagja van. Nemrég sikeres könyvgyűjtést szerveztek, több mint 3500 kötet gyűlt össze. A könyveket Pusztinára vitték, ahol nemrég magyar ház épült. /Iochom István: Bejegyeztetés előtt a háromszéki szervezet (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2008. október 14.

Október 17-én, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendhagyó ünnepséggel indítja a szatmárnémeti Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatát, melynek keretében a magyar irodalomnak a régióból származó nagyjairól emlékeznek meg. Krúdy Gyulán kívül Tersánszky Józsi Jenőről, Móricz Zsigmondról, Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Jókai Mórról és Ady Endréről, befejezésképpen pedig május végén Páskándi Géza tiszteletére szervezik meg az „A költő visszatér” című rockopera előadását. Beveszik az irodalmárok sorába a méltatlanul elhanyagolt írót, Teleki Sándort is. A Krúdy-emlékünnep keretében október 16-én elhelyeznek egy táblát a volt Jezsuita Gimnázium (jelenlegi Unio iskola) falán, melynek az író egy évig diákja volt. Kovács Albert lázári kőfaragó művész alkotására Krúdy önéletrajzából vésett fel egy szöveget: „Születtem 1878-ban, késő őszidőben. Nyíregyházán egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban, amelynek manapság már nyoma sincs a Nagykállói utcán. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában. Szigorú neveltetés végett előbb a szatmári Jézus-társasági atyákra, majd a podolini kegyesrendi papokra bízott atyám, és ezeket az esztendőket sohase felejtettem el, mint ahogy élete végéig a legtöbb ember szívesebben emlékszik gyermekkorára, mint későbbi idejére. ” Az irodalmi teadélutánon Krúdyhoz írt versek hangzanak el Mécs László, Nagy László, Juhász Gyula, Juhász Ferenc, valamint Tóth Bálint tollából. Az Ady Endre Társaság egy kötetet is kiadott az íróról, melyben többek között Tersánszky és Ady Krúdyról szóló írásai, illetve Krúdy önvallomásai is helyet kaptak. Megnyitják Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész „A hepehupás Szilágyság” című tárlatát. Az est meghívottja lesz Vári Attila József Attila-díjas költő is, aki a Harag György Társulat színművészeivel együtt lép majd fel. /Babos Krisztina: Leporolják a magyar irodalom nagyjait. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./

2010. szeptember 13.

A második bécsi döntés évfordulója Csíkszeredában
(MTI) – Csíkszeredában lovas felvonulással emlékeztek meg arról, hogy a hetven évvel ezelőtt létrejött második bécsi döntés értelmében Észak- Erdély visszatért Magyarországhoz – olvasható a székelyhon.ro hírportálon.
A beszámoló szerint szombat délelőtt megkoszorúzták a kivonuló román katonák által agyonlőtt Kopacz Béla sírját a csíktaplocai temetőben. A megemlékezés a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) csíkszeredai szervezetének rendezésében válhatott valóra.
A Mátyás Huszáregyesület jóvoltából lovas felvonulással emlékeztek jelképesen a magyar honvédség bevonulásának napjára. A menet élén egy délceg fehér paripa jelképezte a magyarság mitológiai fehér lovát.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Székelyföld volt, Székelyföld van és Székelyföld lesz, viszont ez mindazokon múlik, akik itt képzelik el életüket, gyermeket nevelnek, és magyarul beszélnek hozzá. Mi a magyar újjászületés 70. évfordulóján követelhetjük azt, amit nekünk 1918-ban Gyulafehérváron ígértek, követelhetjük azt, hogy a magyar emberek fölött magyar ajkúak döntsenek” – fejtette ki többek között a város első embere. Az ünnepségen beszédet mondott Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője, Vitéz Benkő Emőke és András Endre csíkszéki huszárőrmester.
A történelmi egyházak képviseletében jelen volt és szólt a hívekhez Darvas Kozma József római katolikus plébános, Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor. Népújság (Marosvásárhely)

2010. szeptember 13.

Horthy kísértett Csíkban
Észak-Erdély visszacsatolására emlékeztek a városvezetés részvételével
A Horthy- és a Szálasi-korszak jelképeivel emlékeztek a hétvégén a második bécsi döntésre Csíkszeredában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett ünnepségsorozatot engedélyezte a helyi önkormányzat és a csendőrség is, az ünnepi szónokok között felszólalt Ráduly Róbert polgármester, RMDSZ-es politikus is.
Árpád-sávos lobogó árnyékában, a Horthy korszak relikviáinak bemutatásával a II. Bécsi döntésre és Észak-Erdély Magyarországhoz való „visszatérésére” emlékeztek a hétvégén Csíkszeredában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett ünnepségsorozatot a Csíkszéki Nemzeti Tanács, valamint a Mátyás Huszáregyesület támogatta, ünnepi beszédet Ráduly Róbert Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere mondott.
Szellemlovak és szellemlovasok
A helyi lakosok mérsékelt figyelemmel követték a lovas felvonulást, amely a vasútállomástól indult, végighaladt a Kossuth Lajos utcán és a Mikó-vár előtti térre vezetett. Horthy Miklós „szellemét” a menet élén vezetett, felnyergelt, de senki által nem lovagolt fehér ló idézte meg. Az ünneplők előtt felolvasták a kormányzó kolozsvári beszédét.
Az eseményen képviseltették magukat a történelminek nevezett egyházak: beszédet mondott Darvas Kozma József római katolikus esperes, Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor. A felszólalók „reményt adónak” nevezték a szeptembert és a felszabadulás emlékét.
A helyhatóságokat Ráduly Róbert RMDSZ-es polgármester képviselte, aki az évfordulót a „magyar újjászületés” évfordulójának nevezte: „Mi a magyar újjászületés 70. évfordulóján követelhetjük azt, amit nekünk 1918-ban Gyulafehérváron ígértek, követelhetjük azt, hogy a magyar emberek fölött magyar ajkúak döntsenek” – figyelmeztetett az elöljáró.
Ráduly mellett beszédet mondott Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője is. A megemlékezés részeként a résztvevők megkoszorúzták Kopacz Béla polgárőr sírját, akit a városból kivonuló román katonák lőttek le a korabeli szemtanúk szerint. Az ünnepségsorozaton részt vettek a magyarországi „Horthy Miklós vitézi rend” tagjai, a Szakszervezetek Művelődési Házában pedig Horthy életéről tartott előadást Tompó László irodalomtörténész.
A válasz: nincs válasz
A csíkszeredai évfordulón nemcsak a Horthy-korszak több jelképével, de a Szálasi korszakra emlékeztető Árpád-sávos zászlóval is szembesülhettek a résztvevők és szemlélődők: lapunk szerette volna megkérdezni Ráduly Róbert polgármestert, tájékozódott-e a rendezvény előtt, milyen önkényuralmi jelképek kapnak szerepet a megemlékezésen, és ennek tudatában engedélyezte-e a helyi testület az ünnepségsorozatot?
Ugyancsak szerettünk volna tájékoztatást kérni az elöljárótól arra vonatkozóan, hogy tekinthető-e politikai állásfoglalásnak együttműködése a szélsőséges szervezetként számon tartott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. Ráduly Róbert azonban többszöri megkeresésünkre sem reagált.
Az eseményt engedélyezte a helyi csendőrség is. A testület képviselője Adrian Cigărean a jóváhagyással kapcsolatban elmondta, fenntartásaik voltak a kezdeményezéssel kapcsolatban, de az önkormányzati engedély mellett értelmét vesztette a tiltás. „A vonatkozó jogszabályok értelmében az önkormányzat akkor is hozzájárulhat egy nyilvános akcióhoz, ha a csendőrség és a rendőrség ellenzi azt” – figyelmeztetett Adrian Cigărean.
A megemlékezés jellegével és üzenetével kapcsolatban óvatosan fogalmazott Ladányi László, Hargita megye prefektusa is. „Az önkormányzatiság azt jelenti, hogy a döntéseket helyi szinten hozzák. Ha polgármester úgy döntött, hogy engedélyezi a megemlékezést, a prefektúrának nincs joga ezt felülbírálni” – ismételte meg a helyi csendőrség érveit a kormányzati elöljáró.
Ladányi László hangsúlyozta: az általa vezetett hivatalnak feladata azon őrködni, hogy a rendezvény törvényes keretek közt zajlódjon le. Kérdésünkre, miszerint a megemlékezés, abban a formában, ahogy az a hétvégén, Csíkszeredában zajlott, a fasiszta jelképeket tiltó törvény hatálya alá esik-e, a prefektus azt válaszolta: „Én nem voltam ott a rendezvényen, nem tudom, milyen jelképeket használtak. Ha azonban valaki kifogásolható szimbólumokat látott, bepanaszolhatja a rendezvény szervezőit és a polgármesteri hivatalt”.
Egry: ez a korszak nem az a korszak
Egry Gábor történész-politológus, a budapesti Politikatörténeti Intézet munkatársa szerint elnagyolt kép áll az erdélyi közvélemény rendelkezésére a Horthy-rendszerről.
„A probléma az, hogy sokan szemmel láthatóan a történelmet akarják felszabadítani és a történelemben szeretnék elérni azt, amire egyébként ma lenne szükségük. Akármit is gondoljunk Észak-Erdélyről, ennek nem sok köze van mai kisebbségpolitikákhoz, kisebbségi jogokhoz. Legalábbis olyan közvetlen formában, ahogy azt sokan hiszik” – fogalmazott Egry. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. december 28.

A Székely Hadosztályra emlékeztek
Tegnap reggel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai csípős hidegben vonultak az egykori Székely Katonanevelde épülete elé, Kratochwill Károly (1869—1946) első erdélyi köztéri szobrához, ahol az 1919-ben az elvesző magyar hazáért és becsületért küzdő Székely Hadosztályra és annak parancsnokára emlékeztek.
A Székely Hadosztály hősiességét Tóth Bálint egyetemi hallgató, a HVIM szóvivője és Boldizsár Béla, a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetője méltatta. A koszorúzást követően a résztvevők elénekelték a székely himnuszt. (Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. november 2.

Dr.Papp Lajos előadása Tenkén
Bihar megye – A tenkei Honismereti és Művelődési Kör, illetve a bélfenyéri római katolikus egyházközség vendége volt dr.Papp Lajos, aki a tenkei református templomban tartotta meg Kárpát–Haza szívbéli dolgai című előadását.
Az est főszervezője Vágner Szabó János a tenkei református közösség önkéntese, és barátja, a békéscsabai Bálint Miklós volt. A program Albinoni Adagio tres cordes-ével indult Bátkai József orgonaművész, zeneszerző, karmester előadásában, majd Tomanek Gábor színművész Tóth Bálint versét, a Magyar litániát szavalta. Ezt követően Berke Sándor tiszteletes és Kiss Márton bélfenyéri plébános vezetésével kérték imádságban az egybegyűltek az Úr áldását az estére. Vágner Szabó János köszöntötte Papp Lajos világhírű szívszebészt, közírót, „magyarok közt egy magyart”, s felkérte, hogy mondja el szerinte mit jelent keresztény magyarnak lenni?
Mindenkinek hivatása van
Az előadás kezdetén Istennek köszönte meg dr.Papp Lajos, hogy kegyelméből eljöhetett Tenkére, akit egyedüli „főnökének” tart, majd gyermekkoráról mesélt, azokról az időkről, amikor még „igencsak előkerült a mogyorófavessző”, és amikor nem szégyelte s vetette meg az ember a kétkezi munkát. Vissza kell térni az ősi kultúránkhoz, és legyünk büszkék, hogy az egyik legősibb nyelvet beszéljük, buzdította a lelkes közönséget. Csak akkor érezzük, hogy mekkora kincs a magyarság, ha elveszítjük, aki elmegy, s nem tér haza, az siratja csak igazán. A Harvard Egyetemre hívták tanítani 1985-ben, de nem fogadta el, mert gyógyítani mindenki csak az anyanyelvén tud. Véleménye szerint nem a testi fájdalom miatt kérik az emberek az eutanáziát, nem a pénztelenség miatt, hanem mert sem a társadalomnak, sem a családnak nincs rájuk szüksége. A betegségek legfőbb oka a szeretet hiánya. Mindenkinek hivatása van, van akié az orvosi, van aki papi hivatást kapott, van akinek a takarítás megy a legjobban, de mindenkinek van feladata, és ott van feladata, ahová született, ahol él.
Házi feladat
Ezek után Magyarország legnagyobb háborújáról beszélt: a magyar “magzatháborút” be kell fejezni. Aki nem hoz ma világra gyermeket, az életszentséget szakítja meg. Ha Isten ad magzatot, ad hozzá tehetséget is, hogy felneveljük. “Házi feladatnak” tehát a következőket adta fel a Pécsi Tudományegyetem nyugdíjas tanára: vissza kell térni Istenhez, vissza kell térni az ősi kultúránkhoz, be kell fejezni a magzatháborút és mindenki végezze a feladatát, ott ahol él. Az előadás után Tomanek Gábor színművész szavalta el Wass Albert Üzenet haza című versét és egy dalt énekelt gitár kisérettel, melybe a közönség is bekapcsolódott. Bátkai József előadásában hallhatta a közönség Cesar Frank: Grand choeur /Sortie IX/C /darabját.
Virággal köszöntötték 
Lezárásként a Himnuszt énekelte el együtt minden jelenlévő magyar. A nemzeti ima után a Gyulaváriból érkezett szobrászművész, Kiss László György megajándékozta a bélfenyéri atyát és a házigazda tenkei református lelkipásztort. A bélfenyéri Szent Miklós Gyermekotthon lakói virággal köszönték meg dr.Papp Lajos előadását. Az est végén meg lehetett vásárolni a sebész könyveit, melyeket dedikált is. A perselyekben összegyűlt adományt átadták a bélfenyéri és a szalontai gyermekotthonoknak.
Balázs Natália
erdon.ro

2011. december 30.

A Székely Hadosztályra emlékeztek
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete december 26-án megemlékezett a Székely Hadosztályról.
Kratochvil Károly mellszobránál Tóth Bálint erdélyi szóvivő beszédében méltatta a székely katonák tetteit, és arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a célok, amelyekért a Székely Hadosztály harcolt, ma is aktuálisak. Klára Izolda Wass Albert-verset szavalt, majd koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget a volt katonanevelde előtti megemlékezés.(Iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. június 25.

Székely Sziget helyett idén Székely Sziget Családi Nap lesz – PROGRAM
Székely Sziget helyett idén Székely Sziget Családi Napot szerveznek a „vármegyések”. Bár nem sikerül összehozni egy, a tavalyihoz hasonló többnapos rendezvényt, a szervezők nem engednek a hatóságok nyomásának, és új helyszínt kerestek az egynapossá zsugorodott, Székely Sziget Családi Nap néven népszerűsített rendezvénysorozatnak.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnöke, Szőcs Zoltán, kézdivásárhelyi elnöke, Szőcs Csongor, valamint a mozgalom erdélyi szóvivője, Tóth Bálint csütörtök délben a Székely Vendéglőben tájékoztatták a sajtót a szervezés körüli bonyodal- makról. Elmondásuk szerint a tavaly a 4. Székely Szigetnek is helyet adó, a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ ügykezelésébe tartozó, katrosai Erdős Vidéki Iskola (EVITA) tábor használatára idén nem kaptak engedélyt. Gábor Rezső igazgató két hónappal ezelőtt értesítette őket, hogy gondok adódtak az engedélyekkel, a tavalyi országos botrány miatt nem tudja vállalni, hogy helyet adjon a rendezvénynek.
„Csalódottak vagyunk, és fel vagyunk háborodva” – mondták a vármegyések, akik szerint tavaly nem történt rendbontás, minden engedélyük rendben volt. Ennek ellenére rendezvényüket lerohanta a gazdasági rendőrség, több mindent ellenőriztek, de nem találtak semmi kifogásolnivalót.
A Székely Sziget Családi Nap rendezvénysorozata június 29-én, szombaton 10 órakor kezdődik a kézdivásárhelyi Sportcsarnokban, mottója: „Gyáva népnek, nincs hazája”. A programban előadások, koncertek, népi tánc, kiállítás, kézműves-foglalkozás, vásár és harcművészet-bemutató szerepel, este a Kárpátia és a Romantikus Erőszak lép színpadra. A belépőjegy egész napra 14 lejbe kerül, gyermekeknek ingyenes. A Székely Szigetet a tervek szerint jövőre Erdővidékre költöztetik.

2013. július 1.

Székely sziget családi nap
Elsősorban azért, mert a katrosai táborhelyet nem vehették bérbe, másodsorban a hatóságok állandó zaklatása miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete idén lemondott az V. Székely sziget megszervezéséről, s helyette – úgymond kárpótlásként – Székely sziget családi napot tartottak szombaton a kézdivásárhelyi sportcsarnokban. A látogatók a nap folyamán megtekinthették a két lemhényi régiséggyűjtő, Bene Zoltán és Bíró Attila hadtörténeti kiállítását, helyi termelők portékáiból válogathattak, részt vehettek rovásírás-oktatáson, míg a kicsiknek a gyereksarokban kézműves-foglalkozásokat szerveztek. A Határőrség rádióműsor élő adásban hangzott el Szőcs Zoltán, Tóth Bálint, Kiss Zsófia, Szőcs Csongor és Bartos Géza szerkesztésében, majd ifj. Tompó László budapesti irodalomtörténész Székely sors Nyirő József műveiben címmel tartott előadást, Zagyva György Gyula, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője a nemzeti ellenállásról beszélt. A zabolai Gyöngyharmat Néptáncegyüttes után a Kárpátia, majd a Romantikus Erőszak nemzetirock-együttes csapott a húrok közé. Napközben a vártnál kevesebben fordultak meg a rendezvény helyszínén, ám estére megtelt rockzenerajongókkal a sportcsarnok.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. december 1.

Elutasított szélsőségesek
Csütörtökön Antal Árpád polgármester előbb sajtótájékoztatón, majd délután a városi tanács ülésén is kifejtette: a megyei kormányhivatalnak el kell határolódnia a Noua Dreaptă szélsőséges és magyarellenes szervezet Sepsiszentgyörgyre tervezett december elsejei részvételétől, ha ezt nem teszi meg, és bármiféle incidens történik, a prefektúra lesz a felelős.
A tanácsülésen némi vita után állásfoglalás is született: a város- atyák egyöntetűen nemet mondtak a szélsőséges megnyilvánulásokra, történjenek azok magyar vagy román részről. Az állás- foglalásból végül kivették a prefektúra felelősségéről szóló részt.
Ugyanakkor Antal Árpád közölte, nem fog részt venni a december elsejei ünnepségen, hiszen a románság nem tartotta be az 1918-ban tett ígéreteit. Álláspontja addig nem változik, amíg nem találnak egy olyan dátumot Románia nemzeti ünnepének, amin ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár is jelen tud lenni. Az elöljáró szerint különbséget kell tenni az ország ünnepe és a román nemzet ünnepe között, és egyetért azzal, hogy ez utóbbit december elsején tartsák.
Csütörtökön Antal Árpád polgármester előbb sajtótájékoztatón, majd délután a városi tanács ülésén is kifejtette: a megyei kormányhivatalnak el kell határolódnia a Noua Dreaptă szélsőséges és magyarellenes szervezet Sepsiszentgyörgyre tervezett december elsejei részvételétől, ha ezt nem teszi meg, és bármiféle incidens történik, a prefektúra lesz a felelős.
A tanácsülésen némi vita után állásfoglalás is született: a városatyák egyöntetűen nemet mondtak a szélsőséges megnyilvánulásokra, történjenek azok magyar vagy román részről. Az állás- foglalásból végül kivették a prefektúra felelősségéről szóló részt.
Tamás Sándor megyetanácselnök is nyilatkozott az ügyben: „Alkatilag nem szeretem a szélsőségeseket, ráadásul itt egy nagyfokú provokációval van dolgunk. Mindenki ünnepeljen otthon, aki ünnepnek érzi december elsejét. Senkinek nincs szüksége arra, hogy más megyeiek ellepjék a szentgyörgyi utcákat és itt provokáló jelszavakat skandáljanak. Igaz a magyar szélsőségesekre is: nincs mit keresniük itt sem a jobbikosoknak, sem a hatvannégy vármegyéseknek”.
Lévai Barna, Erdély András
Állásfoglalás Mély aggodalommal vettük tudomásul, hogy egy szélsőséges, antiszemita, magyargyűlölő mozgalom tagjai Sepsiszentgyörgyön kívánnak részt venni a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett ünnepségen. Tekintettel arra, hogy a mozgalom tagjai 2011-ben is jelen voltak ezen a rendezvényen, elmondhatjuk, nem az ünneplés a céljuk, hanem sértegetni, provokálni akarják a magyar közösséget.
Visszautasítunk mindennemű szélsőséges megnyilvánulást ennek eredetétől függetlenül és emlékezünk az emberellenes rendszerek áldozataira, a kommunizmus áldozatainak tiszteletére tavaly létesített ’56-os emlékpark felavatásával, valamint a 2014-ben felavatandó Holokauszt-emlékparkkal.
Aggodalmunkat fejezzük ki a közbiztonság, a közrend és a különböző etnikumú polgárok békés együttélésének megzavarását illetően Sepsiszentgyörgyön. Meggyőződésünk, hogy a közös jövő érdekében közösségünknek kölcsönös bizalomra és a múlt hibáinak beismerésére van szüksége.
Ahhoz hogy egy egészséges társadalmat alakítsunk ki, egyetlen közösség – etnikai összetételétől függetlenül – sem azonosulhat a szélsőséges mozgalmak ideológiáival.
Felkérjük Kovászna Megye Kormánybiztosi Hivatalát és Románia Kormányát, hogy határolódjon el ezen szélsőséges alakulatoktól és sepsiszentgyörgyi jelenlétüktől.
Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsa 2013. november 28-i ülésének résztvevői – négy román nemzetiségű tanácsos és tizennégy magyar nemzetiségű tanácsos – Antal Árpád polgármester kezdeményezésére, egyhangúan megszavazták a jelen állásfoglalást
Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsa
Tisztelt Háromszékiek, Székelyek!
Románia nemzeti ünnepét Sepsiszentgyörgyön is megtartja a prefektusi hivatal. Mint tudjuk, egy olyan eseményről van szó, melynek következményei nem voltak és nincsenek jó hatással az erdélyi magyarságra. Ennek ellenére, ha összeszorított foggal is, de megadjuk a tiszteletet a városban lakó románságnak, hogy megünnepeljék nemzeti ünnepüket. Ami viszont felborzolja a kedélyeket, az a román soviniszta csoportosulás, amely ismételten tiszteletét teszi Sepsiszentgyörgyön.
Egy olyan, leginkább fiatalokból álló csoportról van szó, melynek legfőbb célja a magyarság kiűzése Erdélyből. Tagjai legutóbb a Székelyek nagy menetelésén, hazafele tartva, erőszakkal elvettek egy székely zászlót, amit később elégettek. Ez egy olyan csoportosulás, amelyet a helyi románság sem lát szívesen! Ezen okokból kifolyólag a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), felkéri a város és a környék lakóit, hogy egy impozáns tömeg fogadja a soviniszta ifjakat Sepsiszentgyörgyön déli tizenkét órakor a központban.
Végezetül csak annyit, hogy mindez nem pusztán provokáció, hanem a magyar szimbólumok meggyalázása, népirtásra való felbujtás, és a helyi románság nem megvédése, ahogy ők fogalmaznak, hanem szemen köpése!
HVIM-vezetői tanács, Tóth Bálint szóvivő
hirmondo.ro
Erdély.ma

2013. december 1.

Csendőrök és vármegyések csaptak össze
Összecsapásba keveredtek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) háromszéki aktivistái a csendőrséggel december elsején Sepsiszentgyörgyön. Két fiatalt a hatóságok bekísértek, miközben az Új Jobboldal zavartalanul provokálva vonult ki a megyeszékhelyről.
Az incidensre a hivatalos ünnepség vége felé került sor, amikor a szélsőséges román szervezet tagjainak gépkocsija és az őket szállító Szatmár megyei busz mellett várakozó vármegyések nem tettek eleget a hatósági felkérésnek, hogy vonuljanak arrébb. Az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) mintegy nyolcvan tagja 2009 és 2011 után immár harmadik alkalommal vett részt a hivatalos sepsiszentgyörgyi ünnepségen, a csendőrök pedig a járműveikhez érkezésük előtt próbálták a HVIM tagokat arrébb tessékelni. Az egyenruhások többszöri felszólítás után elkezdték az Erzsébet park irányába tolni a vármegyés fiatalokat, valamint azt a pár személyt, akik szintén a román szervezet jelenléte ellen jöttek tiltakozni.
Az indulatok pár másodperc alatt felcsaptak, amely nyomán dulakodásra került sor, és két fiatalt – pár perces eltéréssel – a csendőrök kiemeltek a kavarodásból és elszállítottak, szemmel láthatóan erőszakot alkalmazva. A karhatalmi erők és a tiltakozók végül a park bejáratáig jutottak, itt újabb lökdösődés kezdődött, sértő, fenyegető szavak hangzottak el. Időközben az Új Jobboldal felvonulói is a járművekhez érkeztek, és újból elkezdték skandálni a délelőtt már elhangzott rigmusokat, provokálva többek között a média képviselőit is, majd lassan elindultak rendőrségi és csendőrségi felvezetéssel. A karhatalmi erők egyébként csak csitítani próbálták őket, tettlegességre nem került sor.
Tóth Bálint, a HVIM képviselője az incidens kapcsán elmondta, csak annyit szerettek volna, ha engedik, hogy a Székely Mikó Kollégium előtti útszakaszon maradhatnak – ott parkoltak az Új Jobboldal tagjait szállító gépkocsik, valamint az autóbusz. Az aktivista szerint a csendőrök kettős mércét alkalmaztak, amikor erőszakkal – kihasználva azt is, hogy rohamruházatban vannak –, rúgásokkal, ütésekkel eltávolították őket, de a román szervezet tagjaihoz nem nyúltak. A fiatal szerint közülük senki nem ütött meg egy csendőrt sem. Tóth Barna elismételte korábban a magyar tiltakozók által már elmondottakat, hogy nem a nemzeti ünnep hivatalos rendezvénye, hanem az Új Jobboldal jelenléte ellen tiltakoztak – mintegy negyvenen. A HVIM-képviselő hozzátette: a csendőri fellépésnek jogi következményei is lesznek, már felvették a kapcsolatot több ügyvéddel. A hatóság Papp Ferenc kolozsvári tagjukat, illetve Farkas Bálint erdővidéki aktivistájukat állította elő.
A délelőtt sem volt csendes
Noha úgy tűnt, incidensre nem kerül sor, a román szélsőségesek jelenléte az ünnepség előtt már borzolta a kedélyeket. Az Új Jobboldal mintegy nyolcvan tagja az előző két alkalomhoz – amikor ugyancsak Sepsiszentgyörgyön ünnepeltek – hasonlóan most is végigvonultak transzparenseikkel, zászlóikkal az ortodox katedrálistól a Mihai Viteazul térig, némileg lemaradva a hivatalos menettől. A legszembetűnőbb ez alkalommal is az egységes, oszthatatlan nemzetállamot hirdető transzparens volt. A skandált rigmusok is ismerősen hangzottak: Hargita, Kovászna román föld (ezt egyébként egy zászlóra felírva, az ünneplő tömeg láthatta a hivatalos események alatt is), A román nyelv az egyetlen úr, Székelyföld román föld, nemzeti egységet, és hasonlók.
A magyar tiltakozók – zömükben a vármegyések – először az Erzsébet park menti járdáról üzentek – egyrészt, hogy Vesszen Trianon, Székelyföld nem Románia, idegenek, menjetek haza, másrészt, hogy a felvonulók tanuljanak meg magyarul, illetve a második helyszínen már obszcén gesztusokkal is megnyilvánultak. Utóbbiak már a Szent György szobor előtti zöldövezetről „indultak” az Új Jobboldal felvonulói irányába, akik nem fukarkodtak a válasszal. Az idősebb magyar „ellentüntetők” részéről többször elhangzott, hogy szégyelljék magukat az Új Jobboldal tagjai, amiért Sepsiszentgyörgyre jönnek provokálni, sértegetni a helyieket.
A hivatalos ünnepség egyébként csendesen zajlott le, és öt kisebb repülőgép légi bemutatójával, feliratos konfetti szétszórásával ért véget. Némileg visszás volt ugyanakkor, hogy míg a vezérszónok románokat és magyarokat egyaránt köszöntött, Codrin Munteanu volt háromszéki prefektus a dákó-román elmélet köré építette egész beszédét. A kormányhivatal egyébként incidensmentesnek (a csendőrök és vármegyések közötti összecsapás a park másik végén történt) ítélte meg az ünnepséget, illetve 15 ezerre becsülte a megye szintjén három helyszínen zajló eseményeken résztvevők számát. Utóbbi adat azért érdekes, mert noha idén meglepően sokan tartották érdemesnek Sepsiszentgyörgyön, hogy részt vegyenek, ugyanez a szám szerepelt a Székelyek Nagy Menetelése hivatalos közleményében is. A magyar elöljárók, amint azt jelezték, nem vettek részt a megmozduláson.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

2013. december 1.

Bírsággal megúszták a vármegyések
Rendbontásért kiszabott borsos bírsággal távozhatott vasárnap este a háromszéki csendőrségről a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom azon két tagja, akiket a december elsejei ünnepségen vettek őrizetbe a hatóságok.
Mint arról beszámoltunk, vasárnap Sepsiszentgyörgyön dulakodás tört ki az Új Jobboldal felvonulása ellen tiltakozni kivonult HVIM tagjai, valamint a csendőrség kivezényelt egységei között. Az incidens nyomán Papp Ferenc kolozsvári és Farkas Bálint erdővidéki fiatalt, a szervezet aktivistáit bekísérték a csendőrségre. A hatóság vezetői a helyszínen nem kívánták kommentálni, hogy miért került sor a lépésre, viszont a szóvivő utólag elmondta: a két fiatal erőszakosan lépett fel a csendőrökkel szemben, miközben azok csak át akarták terelni a tiltakozókat a park bejáratához. A kihallgatás után végül a hatóság képviselői úgy döntöttek, rendbontásért megbírságolják és elengedik a két fiatalt. Egyikük 700, míg a másik 1000 lejt kell kifizessen viselkedéséért. A szervezet aktivistái, akik részt vettek az incidensben, az Új Jobboldal távozását követően a csendőrségre mentek. A két fiatal bő két óra után távozhatott.
Tóth Bálint HVIM képviselő két társuk elhurcolását követően a helyszínen elmondta, hogy a csendőrség fellépését jogtalannak tartják, és az eset nem marad jogi következmények nélkül.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

2014. május 30.

Félezren tüntettek Kézdivásárhelyen a székely zászlók védelmében
Mintegy ötszázan vettek részt tegnap este a székely zászlók védelmében zajlott tüntetésen Kézdivásárhely főterén, a város lakói mellett Felső-Háromszék községeiből is érkeztek tiltakozók. A szervező vármegyések mellett az Erdélyi Magyar Ifjak, a Minta, a Kézdiszéki Székely Tanács, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai és szimpatizánsai voltak jelen, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt, valamint a városvezetés távol maradt a tüntetéstől.
A főtéri tüntetést megelőzően a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének tagjai a Kézdiszéki Székely Tanáccsal közösen ötven székely zászlót helyeztek el a Gábor Áron téren álló épületek homlokzatára. A zászlókat és zászlótartókat ingyen adták azon magánszemélyeknek, akik beleegyeztek, hogy a vármegyések kitűzzék ingatlanjaikra a székely jelképet. A tüntetők egy része székely zászlót is vitt magával a megmozdulásra. A Gábor Áron-szobor talapzatára kifeszítették a Székelyföld nem Románia! molinót. Két táblán a Területi autonómiát Székelyföldnek! és a Nem, nem, soha! Szabadságot Székelyföldnek! szöveget lehetett olvasni.
A székely lobogó védelmében tartott tiltakozó megmozduláson elsőként Beke István szólt a tömeghez a vármegyések képviseletében, azt hangsúlyozva, hogy „az lesz a miénk, amit ki tudunk harcolni magunknak”. „E zászlónak lobognia kell, és fog is lobogni. A levételre ítélt három lobogó helyett ma ötvenet tűztünk ki a Gábor Áron térre, és ha kell, akár ötszázat is kitűzünk” – mondotta a tömeg tapsa közepette a vármegyések szónoka. Bejelentette: a kézdivásárhelyi akcióval egy időben Nyíregyházán is tüntetnek a székely zászló eltávolítása ellen.
Felszólalását követően Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője kemény hangú beszédben ítélte el a román hatalom és igazságszolgáltatás hadjáratát a székely szimbólumok ellen. Az ifjúság nevében Incze Johanna EMI-elnök, a Minta nevében annak országos elnöke, a csíkszeredai Tőke Ervin mondott beszédet. A Székely Nemzeti Tanács üzenetét Péter János alelnök tolmácsolta, felkérve a város lakóit, tűzzék ki lakásaik homlokzatára a székely zászlót. Mike Bernadett Wass Albert A láthatatlan lobogó című versét, Sebestyén Rita pedig Székely a Golgotán című saját költeményét szavalta el.
A beszédek után a tömeg percekig skandálta az Autonómiát! jelmondatot. Beke István arra kérte a jelenlevőket, tekintsenek a múzeum melletti épület homlokzatára, ahol abban a pillanatban egy hatméteres székely lobogót húztak ki. A negyven percig tartó rendezvény a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. A csendőrség, a rendőrség és a titkosszolgálat diszkréten, de nagy erőkkel volt jelen a Gábor Áron téren, filmezték és fényképezték a résztvevőket. A rendezvényen rendbontás nem történt.
Iochom István
Háromszék. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. május 31.

Székely zászlók tengerében Kézdivásárhely főtere
Eleget tett a kézdivásárhelyi önkormányzat a táblabírósági végzés előírásának, így pénteken levették a székely zászlókat a város főteréről. A jelképek eltüntetése ellen csütörtök este tüntetést is szerveztek.
Több száz ember vett részt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett tüntetésen, amivel a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalon levő Városháza felirat, továbbá az önkormányzat épületén és a Gábor Áron szobor mellett levő két nagyméretű székely zászló eltüntetése ellen tiltakoztak. A vármegyés fiatalok csütörtök folyamán ötven lobogót tettek ki a főtéri épületekre, így Kézdivásárhely központjában most több a székely zászló, mint amennyi ünnepek alkalmával lenni szokott.
A tiltakozás során többen mondtak beszédet. Elsőként a HVIM részéről Beke István szólt a jelenlevőkhöz, elmondva: bár a hatalom el akarja tüntetni a székely nemzeti jelképeket, ők nem hagyják magukat, ezért díszítették fel székely zászlókkal a város központját. „Ma ötvenet, de ha kell ötszázat is kitűzünk” – mondotta Beke, akinek bejelentését tapsvihar fogadta. Beszéde végén hangsúlyozta: a céhes városbéli tüntetéssel egyidőben Nyíregyházán szimpátiatüntetés zajlik.
Tóth Bálint, a HVIM szóvivője a tőle megszokott kemény hangvételű beszédében elítélte a hatalom túlkapását. „Amikor megtiltják, hogy épületeink homlokzatain magyar feliratok legyenek, és arra kényszerítenek, hogy eltüntessük őket, amikor lefestik falvaink, városaink helységtábláinak magyar feliratát – vagy fel sem tüntetik –, amikor kijelentik, hogy szó sem lehet önrendelkezésről, és ezt nyomatékosítva megtiltják különböző általuk megalkotott törvényekkel, hogy nem loboghat függetlenségünk szimbóluma, a székely zászló, akkor eljött az ideje az összefogásnak. Történelmünk során azt a sorsot rendelte az Isten, hogy műveljük meg a földet, melyet nekünk adott, védjük meg, harcoljunk érte. Azóta sok minden változott, de a székelyek a mai napig megművelik a földet. Csak egyet felejtettek el: harcolni is érte” – emelte ki a szóvivő.
„Nem ismerhetünk tehát megalkuvást az eszmében, és készen kell állnunk rá, hogy tiszta erőkkel lépjünk színre, ha elérkezik a megfelelő pillanat” – vélekedett Tóth Bálint. Beszéde végén a tömeg az Autonómiát! és a Székelyföld nem Románia! szavakat skandálta, majd a folytatásban az Erdélyi Magyar Ifjak részéről Incze Johanna elnök, a Minta nevében a csíkszeredai Tőke Ervin országos elnök, a Székely Nemzeti Tanács részéről pedig Péter János alelnök mondott beszédet. Utóbbi arra szólította fel a kézdivásárhelyieket, hogy tűzzék ki lakásaik homlokzatára a székely zászlót. Rövid, alkalomhoz illő kulturális műsor után a székely himnusz eléneklésével ért véget a rendezvény.
A karhatalmi erők szép számban, de tisztes távolságból követték a kulturáltan, rendbontás nélkül zajló eseményt, aminek szép mozzanatát képezte egy 15 négyzetméteres székely zászló kibontása az egyik központi épület homlokzatán.
Eltávolították, de majd ismét felhúzzák a székely zászlókat
Péntek reggel Bokor Tibor polgármester – a főtéri két nagy zászló felhúzásának ötletgazdája – sajtótájékoztatót hívott össze. A céhes város elöljárója, aki 2013. március 15-én Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesével húzta fel a szobor mellett levő zászlórudakra a két nagyméretű lobogót, elmondta: bár a brassói táblabíróság döntésének értelmében kénytelen eltávolítani a székely nemzeti jelképeket, a város nem marad nélkülük.
Bokor kifejtette: már egyeztetett Semjén Zsolttal és valószínű, hogy a tusványosi szabadegyetem idején, azaz július végén a zászlókat ismét közösen fogják felhúzni, ezúttal a Székely Katonanevelde előtti téren, a hősök emlékműve mellett. A céhes város vezetője elégedettségének adott hangot a székely zászlók által díszített főtér kapcsán, meglátása szerint a kék lobogók szebbé tették a Gábor Áron teret, a sajtón keresztül gratulált az ötletgazdáknak.
Az elöljáró azt is közölte, hogy a Városháza feliratot és a székely zászlókat pénteken, a déli harangszó idején távolítják el. A szomorú eseményen a HVIM néhány tagja is megjelent, akik a hatalmat bírálva követték a felirat eltávolítását és a zászlók leengedését.
Bartos Lóránt. Székelyhon.ro

2014. június 4.

Trianonnak vesznie kell!
Kézdivásárhelyen felvonulást és rövid megemlékezést tartottak a szomorú emlékű trianoni diktátum évfordulója alkalmából. A szónokok a magyar történelem egyik legfájóbb momentumának nevezték az anyaország 1920. június 4-én történt megcsonkítását.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett felvonulás 17 óra 32 perckor indult a Dózsa György utcából. A magyar, székely és Árpád-sávos zászlókat, illetve a HVIM lobogóját viselők Székelyföld nem Románia! és Ria-ria Hungária! jelszavakat skandálva, élükön egy nagyméretű, Vesszen Trianon! feliratot víve vonultak végig a Petőfi Sándor utcán, majd a Gábor Áron térről az egykori Székely Katonanevelde előtt levő Hősök emlékműhöz mentek, ahol beszédekkel és kulturális műsorral tarkított megemlékezés vette kezdetét. A jelenlevőket a HVIM részéről Beke István köszöntötte, majd a Vitézi Rend nevében v. Ambrus Ágnes emlékezett Magyarországnak a nagyhatalmak általi megcsúfolásáról.
„Trianont nem békeszerződésnek tekintette (a vitézi rend – szerk. megj.) akkor sem, amikor az országot, Magyarországot rákényszerítették arra, hogy aláírja, elfogadja. Nem tekintette békeszerződésnek akkor sem, amikor a jóvátételért harcolt a két világháború között, utána, a második világháborúban és akkor sem, amikor a rendet betiltották és akkor sem, amikor külföldön kellett a nemzet ügyét szolgálni. A vitézi rend igazságtalannak tartotta és tartja Trianont” – mondotta a beszédek sorát megnyitó Ambrus Ágnes, aki után Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Peter Taierling, a Minta kézdivásárhelyi elnöke majd Tóth Bálint, a HVIM szóvivője osztotta meg a jelenlevőkkel gondolatait.
„Mi akik itt vagyunk, egységesen borult gyászba a szívünk. Egységesen erőként kell kiállnunk nemzetünk igazáért, istentől kapott jogainkkal felvértezve kell harcoljunk. Ne mások hibáit emlegessük folyton, hanem arra törekedjünk hogy mi ne kövessük el azokat. Ne azon vívódjunk, hogy mit mondanak mások. Ne ítélkezzünk mások felett. Felettünk csak az egy igaz Isten ítélkezhet, mert ő teremtett ide, a Kárpátok szent gyűrűjébe. Merítsetek hát erőt abból, mit ő adott nekünk: a hegyeinkből, dús legelőinkből, termékeny földünkből, folyóinkból. Legyen hitetek egymásban, legyetek hűségesek e föld iránt, melyet most határok ívelnek át, de ne feledjétek: lelketeknek nem szab határt az emberi kéz. Minél erősebben akarjátok, minél erősebben és többen akarjuk: leomlanak a határok!” – mondotta a Tóth Bálint, aki üzenetet tolmácsolt a román kormány felé: a székelység nem tágít, autonómiát akar.
Beder Imre református tiszteletes gondolatai és áldása után a jelenlevők elénekelték a székely és a magyar himnuszt, majd a megemlékezés koszorúzással ért véget.
Bartos Lóránt. Székelyhon.ro

2014. június 19.

Újra lobognak a székely zászlók Kézdivásárhely főterén
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai újra kitűzték a Kézdivásárhely főteréről eltávolított székely zászlókat.
Az akciót ma, csütörtökön reggel hajtották végre, amely után egy rövid sajtótájékoztató keretében kijelentették: „nem tarthatunk tiszteletben olyan törvényeket, amelyek a szimbólumaink, nyelvünk, íróink ellen irányulnak. E törvények tiszteletben tartása a megalkuvó politikusok dolga."
A HVIM erdélyi szóvivője Tóth Bálint kijelentette: azokat a törvényeket azért alkották, hogy nyomást gyakoroljanak az erdélyi magyarságra. Hozzátette: mi a képviselők jóváhagyása nélkül is megvédjük a zászlónkat!
Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi elnöke azt üzente az erdélyi magyarságnak: ezen akció legyen példa arra, hogy ne várjunk a politikai ígéretekre, ők nem a nemzetnek akarnak megfelelni, hanem a megszálló kormánynak. „Mi nem politizálunk, nem beszélünk, hanem cselekedünk! Cselekedjen hát minden magyar!" – jelentette ki Szőcs.
Miközben a székely zászlók békésen lobognak Kézdivásárhelyen, a vármegyések Wass Albert írófejedelmünk könyveit olvasgatták a város főterén. Ezen tevékenységüket zavarta meg egy civilruhás belügyes, aki videófelvételt szeretett volna készíteni az ott összegyűlt csapatról. Ezek után két szolgálatban levő rendőr akarta igazoltatni a fiatalokat, akik nem tettek eleget a felszólításnak. A vármegyések indoka erre az volt, hogy a rendőrök nem közölték velük az igazoltatás okát, nem mutatkoztak be, és az igazoltatást kizárólag román nyelven akarták végrehajtani. Erdély.ma

2014. június 27.

Nem indul eljárás Boldizsár Béla ellen
A Bélafalván élő Boldizsár Béla, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetője a minap kapta kézhez a marosvásárhelyi ügyészség végzését, amelyben arról értesítették, hogy lemondtak a bűnügyi nyomozásról, és nem indítanak ellene bűnvádi eljárást.
A Daniela Călin ügyész által aláírt végzésben az olvasható, hogy március 24-én iktatták a marosvásárhelyi rendőrségen a Maros Megyei Sabin Motora Ezredes Csendőrfelügyelőség panaszát azzal kapcsolatban, hogy a székely szabadság napján, március 10-én 20 óra körül Boldizsár Béla egy csoport élén kihúzta kardját, és azzal tüntetőleg hadonászott a kocsiban ülő személyek felé. Az ügyészség március 31-i döntése nyomán elrendelte a bűnvádi nyomozás elindítását Boldizsár Béla ellen veszélyes tárgyak jogtalan birtoklásáért és használatáért, amiért legtöbb hét év börtönbüntetés szabható ki. A nyomozásból és a helyszínen készített videofelvételből az derült ki, hogy Boldizsár Béla tette nem összesíti a bűnvádi eljárás elkezdéséhez szükséges elemeket, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy megszüntetik ellene a bűnvádi eljárást. A húszlejes eljárási költséget az államkasszából fedezik – olvasható az ügyészségi végzésben.
Mint már hírül adtuk, Vetró András szobrász, hagyományőrző pénzbüntetéséről szóló jegyzőkönyvet a csendőrség kérésére a bíróság megsemmisítette. A kilenc, pénzbírsággal sújtott vármegyés fellebbezési tárgyalásai is elkezdődtek, Hodor István óvását június 10-én és 24-én július 1-jére napolták, Demeter Dénesét június 20-án szintén elhalasztották, szeptember 19-én tűzik ismét napirendre. Varga András fellebbezését július 4-re, a Szőcs Csongorét szeptember 4-re, a Salamon Csaba Attiláét szeptember 15-re, a Szőcs Zoltánét október 20-ra tűzték ki, Tóth Bálint, Papp Ferenc és Varga László Előd esetében pedig még nem tűzték ki a tárgyalás időpontját.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. július 9.

A vármegyések nem jelentek meg (Rendőrségi idézés)
Ötszáz lejes büntetési jegyzőkönyvet állítottak ki tegnap délelőtt Lungu-Csavar Csaba, a Kézdivásárhely Másképp internetes portál működtetője nevére a kézdivásárhelyi rendőrségen, ahová Domokos T. Rajmond, a megyei rendőrség tisztje idézte be az 1991/31-es törvény megszegéséért.
Az idézett jogszabály munkaügyi törvény, Lungu-Csavar Csabát az újraközölt 1991/61-es törvény 2. cikkelyének 2. pontjára hivatkozva büntették meg azért, mert „június 19-én 9.15 órakor jelen volt a főtéri parkban, ahol törvénytelen akció végrehajtása céljából csoportot alakítva részt vett és támogatta Székelyföld zászlóinak felvonását közterületen, két zászlótartóra, a szükséges engedély nélkül, amivel megsértette a jogrendszert és az együttélési előírásokat” – írják a jegyzőkönyvben.A jogász végzettségű Lungu-Csavar Csaba nem fizeti ki a büntetést, ma fellebbez a kézdivásárhelyi bíróságon. Meglátása szerint teljesen törvénytelenül büntették meg, hiszen csak többedmagával jelen volt, amikor a főtéren megjelent a két rendőr, és ő lefilmezte igazoltatási próbálkozásukat. Habár a rendőrségre beidézett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai – szám szerint heten –, akik június 19-én kitűzték a székely lobogókat, eredetileg úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a rendőrségi idézésnek, amikor megtudták, hogy az 1991/31-es törvény mire vonatkozik, nem jelentkeznek a rendőrségen. Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője elmondta: őket tulajdonképpen azzal vádolják, hogy nem igazolták magukat. Ha hívatják a rendőrségre – mondotta –, akkor az idézést magyar nyelven küldjék nekik, ha elvárják, hogy tiszteljék és betartsák a törvényeket. A következő idézésre sem jelennek meg, mivel nem követtek el semmiféle bűncselekményt – hangsúlyozta a HVIM erdélyi szóvivője. Tegnap délután még a helyükön álltak a székely zászlók.
Iochom István,
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. július 15.

Leszerelték a székely zászlókat (Kézdivásárhely)
Huszonöt napig lobogtak a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai által június 19-én kitűzött székely zászlók. Vasárnap éjszaka ismeretlen tettesek eltávolították a székely jelképeket. A két rudat tartó csavarokat levágták, hogy könnyebben leszereljék a két kisméretű lobogót. Vasárnap este nyolcig, amíg a vármegyések őrt álltak ott, a zászlók a helyükön maradtak. Napokkal azelőtt lejárt a polgármester vármegyésekhez intézett ultimátuma is.
Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője tegnap érdeklődésünkre elmondta: minden valószínűség szerint a polgármesteri hivatal emberei szerelték le a zászlókat a városvezető utasítására. A szóvivő arra kéri a főtéren lakókat, hogy ha névtelenül is, de mondják el, ha látták, mikor és ki vette le a lobogókat. A vármegyések bátran, fényes nappal tűzték ki a székely zászlókat, a városvezetés pedig az éj leple alatt szedette le azokat. Valószínű, hogy akárcsak az EMI lampionjai, ezek is zavarták a légi közlekedést a főtér felett – mondta rosszallóan Tóth Bálint. Eddig csak csatározás volt – hangsúlyozta –, de ha háborút akarnak, akkor háború lesz, és a zászlók a napokban visszakerülnek a helyükre. Péter János, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke is hangoztatta: nem értenek egyet a székely zászlók eltávolításával, az SZNT nem óhajt erőszakot alkalmazni, de felhívják a közvélemény figyelmét, hogy a székely jelképek használatát nem tiltja semmiféle törvény, jogunkban áll szabadon használni szimbólumainkat. Már ideje volna befejezni a zászlós ingyencirkuszt – mondotta az SZNT alelnöke –, hiszen akadnak sokkal fontosabb dolgok a város életében. Bokor Tibor polgármester a Háromszék megkeresésére elmondta: nem vasárnap éjszaka, hanem utasítására hétfőn reggel vették le a két székely zászlót a hivatal munkatársai, mivel a prefektúra által adott határidő tegnap járt le.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. szeptember 8.

Kettőskereszt-avatás Ojtozban
Tegnap a délelőtti szentmisét követően a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kettős keresztet avatott Ojtozban a hármashalomnál, melynek fekete márványtábláján a magyar Hiszekegy olvasható.
Beke István köszöntőszavai után Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője azoknak a névtelen második világháborús katonáknak az emlékét idézte, akik országzászlótartóként a hármashalmot állították, és csodának nevezte azt, hogy ma is itt van. „Vannak idők, amikor elő kell venni a drótkefét, a lapátot, és rendbe kell szedni a ránk hagyott emlékműveket – mondotta Tóth Bálint –, mert ha nem tesszük meg, akkor ezek az enyészeté lesznek, vagy Sósmezővel példázva: egy idegen hatalom magáévá teszi, és a mi köveinkből állítanak saját maguknak emlékműveket.” A HVIM erdélyi szóvivője rendkívül kemény hangon bírálta azokat a politikusokat, akik „felöltik a székely ruhát, vagy akár huszárnak öltözve elhitetik a néppel, hogy érdekeit szolgálják, elhitetik azt, hogy ők ezért a földért megharcolnak, de közben gazdasági bilincsben tartják saját népüket”. A kettős keresztről és a hármashalomról a kereszt készítője, a kézdisárfalvi Szabó Ottó beszélt. Az SZNT nevében Péter János alelnök mondott ünnepi beszédet. Vitéz Rózsa József ny. erdész, helytörténész a hetven évvel ezelőtti eseményekről, a magyar hadsereg hősies helyállásáról beszélt, arról, hogy a végsőkig védték az Ojtozi-szorost. Köszönetet mondott néhai László János bácsinak, aki megmentette a hármashalmot, nem engedte, hogy lerombolják. Az avatóünnepség koszorúzással és himnuszaink eléneklésével ért véget.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék