udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57

Névmutató: Török János

2000. május 24.

Máj. 18-20-a között zajlottak a Kolozsvári Katolikus Millenniumi Napok. Pap Leonárd atya kiemelte: "Előttünk a nagy polihisztor Kájoni János és méltó követőjének, a kincses városban is igen jól ismert s e falak között dolgozó Trefán Leonárd tartományfőnöknek, a Szent Bonaventúra Kiadó és Nyomda alapítójának példája, akik kiemelkedő munkásságuk során nagy hangsúlyt fektettek a népnevelésre is. Legyenek az itt elhangzó - művészi műsorral egybekötött - előadások tisztelgések emlékük előtt." Dr. Czirják Árpád érseki helynök elismeréssel emlékezett a szerzetesrendekre, köztük a ferencesekre, akiknek kétségbevonhatatlan szerepük volt Erdély mindenkori történelmében. A jelenlevőknek bemutatták a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány napokban megválasztott új vezetőségét, nevezetesen Fr. Pál Leó provinciálist és helyettesét, Fr. Bakos Damjánt. Eddig mindketten a dési kolostorban működtek. Fr. Benedek Domokos leköszönő ferences provinciai elöljáró a "Szerzetesrendek szerepe Erdélyben a reformációig" címmel, majd dr. Csucsuja István történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia tanszéke dékán-helyettese a szerzetesek reformáció utáni korszakáról tartott előadást. Befejezésként színvonalas zenei műsor következett. A Báthory István Líceumban dr. Gábor Csilla adjunktus Pázmány Péter: "A szóllásnak módgyát úgy ejteném..." címmel tartott tudományos előadást. A Kolozsvárról elszármazott, Magyarországon élő dr. Török János történészprofesszor Az erdélyi magyar katolicizmus múltja és jelene címen tartotta meg előadását. - Kolozsvárnak 11 római katolikus temploma van, itt él 14 fölszentelt pap, több mint 20 000 önmagát katolikusnak valló hívő, pár száz főiskolás, római katolikus fakultás van az egyetemen, katolikus sajtó működik, katolikus ifjúsági lelkészség teljesít szolgálatot, az egyetlen római katolikus nyomda is itt létezik. /Fodor György: "Ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2001. június 4.

Jún. 3-án, születésének 195. évfordulóján Török János székely mártírra, a falu szülöttére emlékeztek Bágyban. Török János az 1848-as forradalom és szabadságharc résztvevőjeként, a forradalom leverése után a marosvásárhelyi kollégium tanáraként tevékenykedhetett tovább, de állandó megfigyelés alatt tartották a Monarchia idején. Tanári működése során számos tankönyvet írt. l852-től részt vett a Makk-féle - a Habsburg abszolutizmus elleni - összeesküvésben. Mint az összeesküvés egyik vezéregyéniségét l854-ban, kétévi fogház és vallatás után a marosvásárhelyi Posta-réten kivégezték. Az évfordulós megemlékezés Török János szavaival zárult: "Szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak, szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot és megsokasítja az örömet". A megemlékezés után a mártír emlékére emelt kopjafától a bágyi Vár-hegy alá vonult a falu népe és a környék településeiről érkezett tömeg, ahol a hagyományos, pünkösdi Vár-fesztivál zajlott. /Bágyi Bencze Jakab: Török Jánosra emlékeztek Bágyban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2001. augusztus 13.

Aug. 11-12-én rendezték meg a falunapokat Balavásáron. A fiatalok Eperjesi Mimi színjátszó csoportja bemutatta műsorát. Később a Makk-féle szabadságmozgalom erdélyi vezetői emlékére kopjafát avattak, melyre a volt balavásári tanító, Szigeti László rávéste: "A szabadságért haltak meg". Igét hirdetett Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd Tonk Sándor történész tartott előadást az 1848-1849-es szabadságharcról. Két könyvbemutató során a résztvevők megismerkedhettek Péterfy László Balavásár és egyháza című monográfiájával, amely a település életét ismerteti 1960-ig. Ehhez Székely András írt kiegészítést napjainkig. Bemutatták továbbá Vécsey Zoltán Balavásári szüret című kisregényét, amely eredetileg 1941-ben jelent meg Budapesten, az érdekes regények sorozatban. Aug. 12-én a helyi általános iskola felvette Török János vértanú nevét. Bemutatták a református egyház és a falu újonnan készült zászlaját. /Falunapok Balavásáron. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2003. április 29.

Marosszentgyörgyön zajlanak a kilencedik alkalommal szervezett népszerű Szentgyörgy Napok rendezvényei. Az ápr. 20-án tartott megnyitóünnepségen a helybeli Török János Általános Iskola tanulói léptek föl dalos-táncos-vásári műsorukkal. Ezután a VI-VII. osztályos kis előadók viszontlátogatásra Jászberénybe utaztak iskolai ünnepségre, a jászalsószentgyörgyi testvértelepüléssel kiépített kapcsolatuk alapján. Szimpóziumot tartottak az idén 175 éve működő marosszentgyörgyi felekezeti oktatás, illetve a 75 évvel ezelőtt indult román állami elemi oktatás kapcsán. Megnyitották a Templomok és iskolák Marosszentgyörgyön című kiállítást. A Marosszentgyörgyi Tavasz nevet viselő kórustalálkozó máj. 1-4. között zajlik. A tízéves marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar fogadja a dalos találkozóra érkező jászberényi és marosvásárhelyi vegyes karokat. /Járay F. Katalin: IX. Szentgyörgy Napok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2003. május 2.

Új épületszárnnyal egészül ki a Marosszentgyörgyi I-IX. osztályos Török János Általános Iskola - közölte Nagy Csaba iskolaigazgató. Előreláthatólag 2005-ben fejeződnek be majd az építkezési munkálatok. Az iskolában több mint 740 diák tanul huszonegy teremben. /Járay F.Katalin: Megoldódnak a beiskolázási gondok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2004. július 21.

Hatnaposra bővítve ünneplik az idén az illyefalviak névadójuk, Illés ünnepét. Sepsiillyefalván júl. 20-án kezdődtek a falunapok. Lesznek gyermekprogramok, sportvetélkedők, fogathajtó verseny, a falutalálkozó júl. 24-én lesz. Kádár Gyula történész Illyefalva a történelem sodrában címmel tart előadást, Török János egykori iskolaigazgató a kuruc mozgalomról beszél a résztvevőknek. Idén az Illyefalvi Napokat a nemrég bejegyzett Villa Sancti Eliae Alapítvány rendezi. /Farkas Réka: Falunapok gulyással körítve. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

2005. január 20.

Gagy faluban minden harmadik ház néptelen, magyarázta Pitó Zsolt fiatal református tiszteletes, aki négy éve a kiöregedő falucska maradék híveinek lelki gondozását vállalta. Négy év alatt szinte negyven hívét temette, s évente jó ha egy újszülöttet tarthat keresztvíz alá. Jelenleg 210-en laknak e valamikori virágzó településen, a múlt század ötvenes éveiben 700 lelket számlált az eklézsia. Török János 1848-as mártírhős falujában jelenleg mindössze 11 nebuló tanul egy tanerő keze alatt, az összevont I–IV. osztályban. Nem jár ide autóbusz, sem orvos, mindössze 5 telefonkészülék van a faluban. Bágy az 5 km-re található községközponthoz, Homoródszentmártonhoz tartozik. Hollandok érkeztek bágyi hittestvéreik megsegítésére. Támogatásukkal 28 fekete-tarka növendék marhát vásárolhattak, a jövőben az állatokat kiosztják a gazdáknak továbbnevelés céljából. /Kristó Tibor: „Erdély sok képlapja innen festődik le”. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

2006. szeptember 25.

Kalotaszentkirály falunapján a Kalotadámosról, Jákótelkéről és a szilágylompérti testvériskolából érkezők is részt vettek. Nagyobbaknak szólt az Ady Endre életéhez és munkásságához kötődő verseny. Több kiállítás közül mindenki találhatott kedvére valót: faragásokat, varrottasokat, felújított guzsalyokat, kendertörőt. Az Ady Endre Kulturális Egyesület a költő életútját mutatta be képekben, a Művelődési Ház pedig Török János hegymászó, alpinista, síző 2004-es Himalája-exepedícióján készült képeit. A gálán felléptek a Kolozsvári Magyar Opera művészei, a szamosújvári Kaláka, a helyi Felszeg Gyöngye néptánccsoport, valamint a szilágysági Ady Endre testvériskola csoportja. /Vincze Judit: Guzsalyok és az elrabolt ara. Színes falunapi forgatag Kalotaszentkirályon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2007. június 19.

Falunapokat tartottak a hét végén Kalotaszentkirály-Zentelke falu és a környékbeli települések lakói. Az Ady Endre életútját bemutató kiállítást június 16-án nyitották meg. Török János, Kalotaszentkirály szülötte tartott vetítettképes előadást a helyi Művelődési Házban pakisztáni hegymászó expedíciójáról. Június 17-én, vasárnap, az ünnepi istentisztelet után az Ady Endre Kulturális Egyesület szervezésében koszorúzási ünnepség következett az Ady-emlékműnél. Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója elmondta: több mint egy évtizede gyűlnek össze júniusban a falu lakói, hogy a költőre emlékezzenek. Az gálaműsoron a szilágylompérti Ady Endre Iskola diákjai, valamint a helyi Felszeg Gyöngye nevű néptánccsoport is fellépett. Az idei programsorozatot Kovács Kati koncertje, majd tűzijáték zárta. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály-Zentelke. Sport, fotók, néptánc és Kovács Kati. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2007. június 25.

Emlékműavatással egybekötött cseresznyemajális volt május 24-én a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsén. A református templom szomszédságában Árpád fejedelem halálának 1100 éves évfordulója alkalmából trachitkőből készült emlékoszlopot avattak, Török János kőfaragómester alkotása. A magyarországi testvértelepülés, Újfehértó önkormányzata döntött úgy, hogy ezt az emlékművet Erdélyben állítják fel. A kulturális műsorban felléptek a Kolozs és Beszterce-Naszód megyei néptánccsoportok, valamint az újfehértói testvértelepülés mazsorett- és néptánccsoportja. /D. I. : Kettős ünnep: emlékműavatással egybekötött cseresznyemajális. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25.

2007. augusztus 28.

Marosvásárhelyen a Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy felidézzék azokat, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak az önkényuralommal vagy az embertelen diktatúrák végeztek velük. Török Jánost a Mack József által szervezett összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1854. március 10-én kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten. A Székely Vértanúk emlékműve lett a Maros megyei magyarság március 15-i megemlékezéseinek a színhelye. Az iskola két izraelita vallású volt diákját, Tischler Mártont és dr. Farkas Róbertet Auschwitzba hurcolták és elpusztították. Kincses Előd olyan személyiségekről emlékezett, akiket személyesen ismert és akik a kommunista diktatúra, sőt a posztkommunista utóvédharc áldozatai lettek. Nemes Károlyt az új hatalom az iskola igazgatói székébe ültette. Élete legnehezebb döntését Székely János írta meg A nyugati hadtestben. Nemes Károly azért került a Szekuritáté karmai közé, ahonnan csak halálos betegen szabadult, mert amikor a magyar tábori csendőrök szeme láttára a kivégzőosztag megtagadta halálraítélt katonaszökevény falustársának főbe lövését, jól döntött. Magyar királyi hadnagyként tisztában volt azzal, hogy a parancsmegtagadás valamennyi emberének felkoncolását vonta volna maga után. Ekkor tette meg a sorsdöntő lépést: azért, hogy többi katonájának életét megmentse, ő hajtotta végre a halálos ítéletet. Tanár- és hadnagytársa, Pálffy Antal, a hadbírósági tárgyaláson karakánul védelmezte Nemes Károlyt. A Szoboszlai-kirakatperben 11 embert végeztek ki, köztük Dr. Kónya Istvánt. Moyses Márton Kincses Előd osztálytársa volt, 1959-ben érettségiztek. 1956 őszén nem tudták, hogy miért került osztályunkba Moyses Márton. Csak a rendszerváltozás után tudták meg azt, hogy Kozma Béla igazgató embermentő akciójáról volt szó. Moyses ugyanis Magyarországra próbált szökni azért, hogy harcoljon a magyar forradalomban. 1960-ban, elsőéves egyetemistaként Kincses Előd Emese húgával egy előadóteremben ültek, amikor mindenki szeme láttára elhurcolta Moysest a Szekuritáté. A politikai foglyokat 1964-ben amerikai nyomásra kiengedték, de ő csak 1967-ban szabadult. Szabadulása után tovább üldözték, nem kapott megfelelő állást, kitűnő képességei ellenére nem tanulhatott tovább. A rendszer elleni tiltakozásként 1970-ben a brassói RKP-székház előtt felgyújtotta magát. A felületes kórházi ellátás következtében az égési sérülésekbe belepusztult. Visky Árpád színművészt sokan ismerték és elismerték rendkívüli tehetségét. A sepsiszentgyörgyi színházhoz került, összeszólalkozott két szekus tiszttel. Ezért államellenes izgatásért öt évre ítélték, másfél év után kegyelemmel szabadult. Többet nem engedték színpadra, 1986. január 12-én a városszéli erdőben felakasztva találták. Azóta is kérdéses: önkezével vetett véget életének vagy idegenkezűség is közrejátszott? Hegyi Lajos matematikus 1989. december 22-én a marosvásárhelyi Grand Szálló előtti gyilkos sortűz egyik halálos áldozata volt. Ismerői szerint egy rendkívüli tehetségű fiatalembert pusztítottak el a román hadsereg golyói. A gyilkos sortüzet parancsoló Cojocaru tábornok azóta sem felel a hat halottért. Ugyanúgy nem tesz semmit felelősségre vonásáért a(z) (i)gazságszolgáltatás, mint ahogy 1990. fekete márciusa miatt sem. Ez a helyzet felveti a politika, az RMDSZ felelősségét is! Hogyan lehetséges az, hogy a hét halottal járó bukaresti bányászjárásért és az 1989 decemberi sortűzért folyik a büntető eljárás, a marosvásárhelyi gyilkos sortűzért nem felel senki? Toszó Árpád mérnök 1954-ben érettségizett. Temesváron, 1989-ben, Tőkés László közeli munkatársa és védelmezője volt, ezért a szekuritáté célkeresztjébe került. A fordulat után pedig határozottan követelte anyanyelvi jogainkat, iskoláinkat, a temesvári sortüzek felelőseinek megbüntetését. Azért, hogy elhallgattassák, 1990 május végén tőrbe csalták és félholtra verték. Egy hónapra rá Budapestre került a Honvéd kórházba. Külső kényszerítő körülmények miatt felesége hazaszállította Temesvárra, ahol barátai szerint gyanús körülmények között, 1992 júniusában meghalt. A mártírok megérdemelnék azt, hogy az iskolánk udvarán vagy a Bolyaiak szobra mellett egy, a nevükkel megjelölt kopjafa őrizze emléküket. /Kincses Előd: Az iskola mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2008. szeptember 13.

A felekezeti oktatás feladását látja a Báthory-líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesítésében Szabó Árpád unitárius püspök. Elmondta: jó lett volna, ha ilyen horderejű döntés előtt a katolikus egyház más felekezetek vezetőivel is konzultál. /Vitatott iskolaegyesítés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ további vélemények:a/ Matekovits Mihály, az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója elmondta: Kovács Sándor főesperes nem követett el törvénytelenséget akkor, amikor nem kérte ki az iskolaegyesítésről a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumba járó gyerekek szüleinek és igazgatójának véleményét. /(N. -H. D.): Csak az egyházi jóváhagyás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ b/ Czirják Árpád pápai prelátus a vele készült interjúban emlékeztetett, a kolozsvári katolikus líceum, a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium az ő kezdeményezésének is köszönhető, a rendszerváltás után lehetőség mutatkozott a katolikus iskola létrehozására. A testvéregyházak képviselőivel összefogva sikerült az iskolát létrehozni, a Báthory István Líceum épületében. Czirják Árpád számára érthetetlen a katolikus líceum felszámolásának kísérlete. Czirják Árpád Jakubiniy György gyulafehérvári érseket teszi felelőssé a katolikus iskola megszüntetéséért. Az érsek után súlyos felelősség terheli a főegyházmegyei főtanfelügyelőt és a helyi plébánost. /Török János: Államosítás egyházi segédlettel. Interjú Czirják Árpád pápai prelátussal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ c/ „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” – nyilatkozta a református püspök, nem kíván a sajtó nyilvánossága előtt véleményt mondani. Véleményét az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek rendszeresített találkozóján fogja elmondani. Kovács Sándor főesperes elmondta: az egyház bérleti szerződést kötött 20 évre a tanfelügyelőséggel. Eszerint az egyház biztosítja, hogy visszaszolgáltatás alatt álló ingatlanában folytatódjék az oktatás, cserébe állami támogatáshoz juthatnak az épület felújításához, korszerűsítéséhez. Nagyenyeden a református egyház kötött 25 évre szóló ilyen típusú szerződést az önkormányzattal. Előzőleg a minisztérium az enyedi kollégiumnak megszavazott és jóváhagyott milliárdos összeget visszavonta, és újabb határozattal más iskolának adta. A nagyenyedi kollégium pedig képtelen volt a megkezdett munkálatokat befejezni. Pap Géza püspök úgy látja, hogy a politikai élet egyes tisztségviselői is el akarják lehetetleníteni az egyházi tulajdonban lévő iskolák helyzetét, s magát a felekezeti oktatást az anyagi eszközök megvonásával akarják térdre kényszeríteni. /N. -H. D. : „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2008. október 7.

Marosvásárhelyen október hatodikán a Bolyai Farkas Líceumban vetített képes előadással tisztelegtek a hősök emléke előtt. 1850-ig, Haynau nyugdíjazásáig 4628 magyar forradalmár ügyét tárgyalták. Közülük ötszáznak írták alá a halálos ítéletét, végül 110-et végeztek ki. 1850 után is folytatódtak a kivégzések. Marosvásárhelyen, a Postaréten végezték ki 1854. március 10-én Török Jánost, a Református Kollégium tanárát és társait, a székelyföldi Habsburg-ellenes összeesküvés szervezőit, Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet pedig Sepsiszentgyörgyön. /Nagy Botond: Gyásznapi megemlékezés a Bolyai líceumban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2009. március 30.

A régi Kolozsvár díszeit bemutató, szemet gyönyörködtető fotók kiállítása nyílt meg a Fehér templom galériájában, az Erdélyi Kárpát Egyesület Fotóklubja és az Életfa Családsegítő Egyesület közös szervezésében. A megnyitón Jánki Mária előadóművész népdalcsokorral kedveskedett az egybegyűlteknek, majd Török János Wass Albert: Kolozsvár 1930 című versét olvasta fel. Az EKE Kolozs megyei elnöke, Vekov Károly elmondta: a több szervezet összefogásával létrejött rendezvény is annak bizonyítéka, hogy ezek az emberek nem mondanak le Kolozsvárról. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Szőcs Márta ismertette az Összefogás az életért programot. /S. B. Á.: Régi Kolozsvár – új célokért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2009. június 26.

Temesváron a polgármesteri hivatal megrendelte a Központi (Scudier) park sétányán felállításra kerülő első hét, a városhoz kötődő személyiség bronz mellszobrát. Olyan személyiségekre esett a választás, akikhez olyan esemény kötődik, amelynek 2009-ben évfordulója van. A magyarok közül szobrot kap Küttel Károly egykori polgármester, akinek idején, 140 esztendeje beindult a temesvári lóvasút és Török János polgármester akinek, 125 évvel ezelőtt része volt az utcai villanyvilágítás bevezetésében. A hét mellszobor alkotói között van Szakáts Béla és Kocsis Rudolf is. A sétányon felállítják a nemrég elhunyt Jecza Péter Bartók Bélát ábrázoló mellszobrát is, amelyet megvásárolnak a szobrászművész családjától. /Pataki Zoltán: Temesvári személyiségek sétánya. Hamarosan elkészül az első hét mellszobor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2009. július 26.

Digitalizálják a szatmári katolikus egyházmegye Bibliotheca Laurenziana könyvtárának könyveit, melyet az egyházi körökben leginkább keresett kiadványok feltöltésével kezdtek meg. A projektet 2007 novemberében indították el azzal a céllal, hogy a szatmári egyházmegye ritka helytörténeti- és lelkiségi forrásmunkáinak tartalmát elektronikus formában is elérhetővé tegyék. Jelenleg már több mint 30 könyvet, dokumentumot és kiadványt sikerült digitalizálni és közzétenni, köztük a papi névtárak (így a sokat keresett 1904-es schematizmust); történeti munkákat; a szatmári építészetről, templomokról szóló műveket, életrajzi kiadványokat és szentbeszédeket is. A https://www.bibliothecalaurenziana.ro oldalon hamarosan olyan olvasmányokat is elérhetők lesznek, mint a Bukovinai és Csángó Magyarok című könyv Schlauch Lőrinctől. A Szatmári Egyházmegyei Könyvtár az egyházmegye megalakulását követően létesült, alapját pedig az Egerből kapott könyvek képezték. Ez az idők folyamán a szatmári püspökök könyvhagyatékaival és a káptalani könyvtárral gyarapodott. A jelentős előrelépést Schlauch Lőrinc püspök hozta meg azzal, hogy egyesítette a püspöki és káptalani könyvtárat, illetve 1873-ban Török János hírlapíró és könyvgyűjtő könyvtárát megvásárolta, majd azt 1887-ben, Nagyváradra való távozásakor az egyházmegyének ajándékozta. Az egyre gazdagodó kollekciónak Meszlényi Gyula építtetett tágas épületet, a könyvtárat pedig a nagy adományozónak, Schlauch Lőrincnek emléket állítva – a Bibliotheca Laurenzianára keresztelte. A szeminárium államosítása 1948-ban a Meszlényi püspök által felépített intézménynek és értékes állományának a végét jelentette. A közel másfél évszázadig gyarapodó gyűjtemény a felelőtlen, a múltat értékelni nem tudó kultúrvandalizmus áldozata lett. A pusztításból megmaradt könyveket a kolozsvári Román Akadémiai Könyvtárba szállították, ahol „feltárásukat” csak 1990 után kezdték el. Az egyházmegyei könyvtár mai formájában 2004–2006 között jött létre. Ebben az időszakban folyt a szatmári püspöki palota, a Hám János Iskolaközpontnak otthont adó szárny felújítása, s így 2004-ben a szatmári könyvtár is helyet kapott az intézményben. /Józsa János: Egyre több könyvritkaság az interneten. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 26./

2010. február 19.

Identitásválság Marosszentgyörgyön
Marosszentgyörgy gazdasági fejlődése megváltoztatta a település etnikai összetételét: a magyarok mára az összlakosság kevesebb mint felét teszik ki. Sófalvi Szabolcs polgármester azonban tenni akar a község elrománosodása ellen: a tanács új magyar utcanevekről döntött, kétnyelvű táblákat helyezett ki, az iskola udvarán pedig hamarosan Petőfi-mellszobrot avatnak. Az idő rövid, és sok a teendő, mivel az elöljáró szerint megtörténhet, hogy többé nem lesz magyar polgármestere a településnek.
Az erőteljes románosodás ellenére is megpróbálok magyarkodni, a szó nemesebbik értelmében. Mivel szerintem a községnek most van utoljára magyar polgármestere, úgy érzem, hivatalbeli kötelességem ezt megtenni” – állítja Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy 2008-ban megválasztott elöljárója.
A nagyközség demográfiai adatai évről évre változnak; egyre több városlakó költözik ki a Vásárhellyel összenőtt településre. Míg 1992-ben Marosszentgyörgynek 7120 lakosa volt, 2002-ben ez a szám 7900-ra duzzadt. Mára mintegy 10 ezren lakján a települést, az egykor abszolút többségben lévő magyarság pedig kisebbségbe szorult. A polgármester szerint a 2002-ben még 58 százalékban jelen lévő magyarok mára az összlakosság kevesebb mint felét teszik ki.
Kiküszöbölnék a visszásságokat
A községközponthoz tartozó három településén, Tófalván, Csejden és Szentgyörgyön elsősorban román családok vásárolnak telkeket és kezdenek építkezni. Az utóbbi években a községközpontban új lakónegyedek, utcák létesültek, a lakosság és a vállalkozások számának növekedése ugyanakkor gazdasági gyarapodáshoz is vezetett. Jelenleg Marosszentgyörgy a megye egyik leggazdagabb községének számít.
„Mindez szép és jó, csakhogy a település elveszíti identitását. A város közelsége pedig csak fokozni tudja ezt a veszélyt. Erről a volt községvezetők is tehetnek, azok, akik nem voltak hajlandóak életbe ültetni néhány, a magyarság számára fontos tanácsi határozatot: az utcák, terek átkeresztelését, nem szolgáltatták vissza a történelmi egyházak elkobzott javait. De földet adtak a vásárhelyi ortodoxoknak vagy beengedték a kastély területére a most is ott állomásozó csendőrséget” – magyarázza a fiatal RMDSZ-es elöljáró, aki megfogadta: mandátuma alatt mindent megtesz az eddigi visszásságok ellensúlyozása érdekében.
Lesz még magyar polgármester?
Marosszentgyörgyön az etnikai arányok felborulásával egyetemben a közhangulat is változott, vagy legalábbis egyesek mindent megtettek annak érdekében, hogy változzon. A 2008-as helyhatósági választások alkalmával a városból ideköltözött egyik újgazdag román jelölt alpári hangnemű magyarellenes uszításba kezdett az RMDSZ jelöltje ellen.
Sófalvi szerint az ellenfél lejáratására jelentős pénzösszeget szóró Andrei Moscviciov taktikája bumerángként hatott: példaértékű összefogásra ösztönözte a község magyar lakóit, így Sófalvi elsöprő győzelmet aratott a sovén megnyilvánulásokban dúskálódó üzletember és pártja fölött. Marosszentgyörgyön az RMDSZ tíz, a román pártok együttvéve öt képviselőt juttatott a tanácsosi estületbe.
„Mivel a helyhatósági választások óta is egyre több román nemzetiségű új lakos folyamodik marosszentgyörgyi személyazonossági iratokért, nem valószínű, hogy ezt a győzelmet meg tudnánk ismételni. Legjobb esetben Szentgyörgyinek még egy mandátum erejéig lehet magyar elöljárója, de az is kétséges” – mérlegeli az RMDSZ esélyeit Sófalvi Szabolcs. Mint mondta, a jelenlegi tényállás és a kedvezőtlen tendencia sarkallta arra, hogy időben törlessze az önkormányzat két évtizede halmozott, tetemes adósságait a magyar lakosság fele.
Életbe ültetett kétnyelvűség
„Egy idegen, aki belépett a faluba, nem tudhatta, hogy ez valamikor magyar település volt, de talán még azt sem, hogy a mai napig magyar közösség él itt. Az utcanevek, a szobrok, az elhanyagolt kastély egyáltalán nem a mi múltunkról tanúskodtak” – állapítja meg a polgármester. Amikor egy évtizeddel ezelőtt a Krónika ugyanezt a tényt jelezte Sófalvi elődjének, szóvá téve, hogy a községben egyetlen utca sem viseli magyar személyiségnek a nevét, Vízi József azzal replikázott, hogy „De románnak sem!”. Annak ellenére, hogy az utcák későbbi átkereszteléséről még a 2004–2008-as időszak alatt döntött a helyi önkormányzat, Vízi nem ültette életbe az akkor még tanácsosként dolgozó Sófalvi kezdeményezésére született önkormányzati döntést.
Az új nevek, akárcsak a kétnyelvű táblák az elmúlt nyáron kerültek a helyükre. A Fő út egyik szakasza gróf Petki Dávid, a kastély parkja annak néhai tulajdonosának, Máriaffy Lajosnak a nevét viseli. Továbbá utcát neveztek el többek között Márton Áron püspökről, Török János 1848-as forradalmárról, Bolyai János matematikusról, Bányai József földesúrról, a község főtere pedig a település védőszentjéről, Sárkányölő Szent Györgyről kapta a nevét. A fél éve kitett táblákat eddig nem is rongálták meg, nem is lopták el.
A fiatal polgármester tervei között szerepel, hogy a jövőben Kossuth Lajosról is nevezzenek el utcát. „Ha már Marosvásárhelyen nem lehet, akkor legalább Marosszentgyörgyön lesz Kossuth utca” – jegyzi meg mosolyogva. Addig is Petőfi-mellszobor kerül az iskola elé, ahová a tanintézmény 90-es évekbeli román vezetősége, a helyi tanács megkerülésével a magyarellenes tetteiről elhíresült, a falu határában, 1849-ben meggyilkolt Constantin Romanu-Vivu szászrégeni prefektusnak állított emléket.
Községháza vagy kocsma lesz a kastélyból?
Hosszas huzavona után Máriaffy Lajos kommunista érában tönkretett kastélya visszakerült a gróf családjához. Az önkormányzat a helyi közösség részére szeretné megmenteni az 1870 körül épült kétszintes ingatlant, a település egykori gyöngyszemét. Az épület visszaszolgáltatásáig jó esély mutatkozott erre, azonban amint a leszármazottak visszaszerezték a kastélyt, megfeledkeztek arról az ígéretükről, miszerint telekkönyvezés után a két történelmi magyar egyháznak, a római katolikusnak és a reformátusnak adományozzák. „Inkább áruba bocsátották, amihez egyébként joguk volt, ám az épület állagához képest horribilis összeget kérnek. Mint várható volt, a művelődési tárca lemondott az elővásárlási jogáról, az önkormányzat viszont szeretne élni ezzel a lehetőséggel.
Nekünk nem mindegy, hogy a polgármesteri hivatalt költöztetjük oda, és egy falumúzeumot létesítünk az épület egyik szárnyában, vagy egy idegen vásárolja meg, és kocsmát meg panziót nyit, vagy netán még azt sem. Nem mindegy, hogy ez a valamikori csodálatos épület továbbra is Máriaffy-kastélyként él a köztudatban vagy egy bizonyos vendéglátó-ipari egység nevét kapja” – figyelmeztet a polgármester. A család jogi képviselője, Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd előbb 800 ezer eurót kért a neoreneszánsz épületért, majd 600-ra csökkentette az árat. A tanács által megrendelt felmérés alapján az ingatlan mintegy 200 ezer eurót érne, a restaurálási költségek pedig legalább félmillió euróra rúgnának. A meglehetősen nagy árkülönbség ellenére mindkét fél a méltányos megoldásban bízik, és a másik engedményét várja.
A falu épített örökségének másik értéke a 13. században épült római katolikus, kazettás mennyezete 1750-ből való, de egy sajnálatos mulasztás következtében kimaradt a műemlék jellegű épületek lajstromából. A polgármester és a tanácsosok most azt szeretnék, ha többnyelvű plakettek, elhelyezésével sikerülne a község történelmi múltját ismertetni.
Szívességek az ortodox egyháznak
Baricz Lajos plébánostól megtudtuk, a római katolikus egyházat sokkal inkább elkeseríti az a vita, ami a vagyona körül folyik. 2008-ig javarészt csak az ortodox egyház kapott földet a községben, míg a katolikusok és reformátusok a mai napig hiába kérik jogos tulajdonukat. „Valóban így van, az előző községvezetés csak az ortodoxoknak adott földet, és hogy jobb legyen, nemcsak a szentgyörgyi parókiának, hanem a vásárhelyinek is, amelynek az égvilágon semmi köze nem volt a faluhoz. Ezt a helyzetet kellene valahogy helyrehozni” – mondja Sófalvi Szabolcs, de belátja, nem lesz könnyű dolga.
A prefektúra keretében működő földosztó bizottság részéről hatalmas etnikai és politikai nyomást érez. „A hozzá nem értés és a rosszindulat párosul egyes bizottsági tagokban, de főleg a prefektúra vezető jogászában” – ismeri el Csuszner Ferenc, aki maga is tagja a testületnek. Szerinte a bizottság legutóbbi döntése, mely az egykori jogos tulajdonosok ellenében egy állami fantomvállalatot favorizál, újabb pert helyez kilátásba. A marosszentgyörgyi önkormányzat emiatt nemcsak a történelmi egyházak kéréseit odázta el, de mindmáig a Máriaffyék földjeit sem tudta visszaszolgáltatni.
„A mezőgazdasági kutatóállomás adminisztrálja azokat a földeket, a prefektúra meg arra int, hogy most telekkönyvet állítsunk ki a nevére. Hogy milyen kutatás folyik ott, arról jobb nem beszélni, de tudjuk: a román állam számára nem is az a fontos” – állítja a községgazda. Sófalvi úgy érzi, sok román hivatalnok azért próbálja átverni, mert 36 évesen fiatalnak és tapasztalatlannak tartják. Legutóbb az útügy vezetőjével folytatott szócsatát, amikor közölte: a községközpontban nemcsak a helységnévtáblák, hanem az irányjelzők is kétnyelvűek lesznek. A polgármester a magyar feliratok elhelyezését szeretné elérni a Marosszentgyörgyön megtelepedett román vállalkozók részéről is.
A legtöbb, akivel elbeszélgetett, hajlott a megoldás elfogadására. „Én csak a törvényes jogok tiszteletben tartásához ragaszkodom, azokat pedig megtagadni nem lehet” – vallja Sófalvi Szabolcs, és egyben arra biztatja Maros megye többi RMDSZ-es polgármesterét is, hogy merjék felvállalni magyarságukat és az általuk képviselt szövetség programját.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. május 12.

Magyar feliratokat követelnek Temesváron
Elégedetlenek a temesvári magyarok, mert a város műemlék épületeire kifüggesztett tájékoztató táblákon nem szerepel magyar felirat, holott a bánsági városban 25 ezres magyar közösség van – jelentette ki tegnap Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök.
„Zavar, hogy a tájékoztató táblákon szerepel spanyol felirat, magyar viszont nem, holott a városnak 25 ezer magyar nemzetiségű lakója van, és a Temesvárra látogató magyar turisták száma jóval nagyobb, mint a kétbusznyi spanyolé” – fogalmazott a politikus.
Halász Ferenc azt is nehezményezte, hogy a nemrég kihelyezett hatalmas lámpáson – melylyel az elektromos közvilágítás bevezetésének állítanak emléket –, szintén nem szerepel magyar, illetve szerb felirat. A hat méter magas lámpást, amelyet a Bánsági Történeti Múzeum előtt kifüggesztett világítótest mintájára készítettek, abból az alkalomból függesztették ki, hogy 145 évvel ezelőtt, 1884-ben Temesvár volt az első elektromos közvilágítással rendelkező európai város.
„A közvilágítás bevezetésekor Temesvár a magyar állam része volt, a polgármestert Török Jánosnak hívták, és az elektromos közvilágítás bevezetésére vonatkozó dokumentáció magyar nyelven született” – hangsúlyozta a Temes megyei RMDSZ elnöke.
Az önkormányzat azzal védekezett a vádakra, hogy civil kezdeményezésről van szó – egy román civil szervezet állt elő az óriáslámpa felállításának ötletével – és nem az ő hibája, ha az akció finanszírozója csupán a nemzetközi nyelveken való feliratozást támogatta.
Halász Ferencnek az sem tetszik, hogy bár a belvárosi Bocşa utca felvette Telbisz Károly egykori polgármester nevét, az utcanévtáblákon ez nincs feltüntetve, sőt a régi táblákat újakra cserélték, azonban ezeken is a régi megnevezés szerepel. Telbisz Károly 29 évig, 1885 és 1914 között vezette a Béga-parti települést, Temesvár az ő elöljárósága alatt vált modern nagyvárossá.
Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 4.

Újabb szobrok a személyiségek sétányán
Elődeink emlékére
Temesvár napja alkalmából újabb négy szobrot helyeztek el a Központi Park egyik fő útvonalán, amelyet három évvel ezelőtt a Személyiségek Sétányának neveztek el.
Akkor, ugyancsak augusztus 3-án, a város politikai és gazdasági életében fontos szerepet betöltő hét személyiség: Florimund Mercy, Eugeniu de Savoya, Török János, Küttel Károly, Sever Bocu, Aurel Cosma és Stan Vidrigin mellszobrát avatta fel a városvezetés ünnepélyes keretek között. Néhány hónappal később a Személyiségek Sétányán foglalta el méltó helyét Bartók Béla, a régió legnagyobb szülöttének, valamint Virgil Birounak a bronzszobra.
Az idei szoboravatón ugyancsak neves személyiségek bronzmása került felállításra. Időrendben az első Hunyadi János (1387–1456) híres törökverő, akit a román nép is hőseként tisztel, Ioan de Hunedoara néven „vonult be” a Személyiségek Sétányára. Hunyadi János Magyarország kormányzója, szörényi bán, erdélyi vajda, székely ispán, nándorfehérvári kapitány, temesi ispán, Mátyás király apja nemcsak a török elleni harcokban lovagként és hadvezérként aratott sorozatos sikereivel vívta ki a kortársak és az utókor elismerését, hanem Temesvár várának újjáépítésével, erődítmény jellegének a kor hadászati szintjére emelésével is. (Ő építtette Vajdahunyad, Diósd és Beszterce várát is.) A vár és kastély, amelynek azóta többször átépített változatát Hunyadi-kastélynak nevezik ma is a temesváriak, 1490-ig maradt a Hunyadi család birtokában. Bronzszobrát Irimescu Remus fiatal szobrászművész készítette, életpályájának fontosabb mozzanatait dr. Râmneanţu Vasile egyetemi tanár idézte fel.
Telbisz Károlyt (1853–1914) legnagyobb polgármesterének, a modern Temesvár megalapítójának és kiépítőjének tartja számon a helyi történelem és a közvélemény. 1885 és 1914 között állt a város élén, nagy tudású, felelősségteljes, példamutató városatya volt. Az ő polgármestersége idején bontották le a fejlődésnek gátat vető várfalakat, készült el a város urbanisztikai terve, kezdték meg a hatalmas építkezéseket (Millenniumi templom, a Piarista Gimnázium rendház és templom, Lloyd-sor palotái, a mai Loga utca impozáns iskolaépületei stb.) Korszerűsítette a vízvezeték-hálózatot, a szennyvíz-elvezetést, bevezette a villamosközlekedést, aszfaltoztatta az utcákat, európai rangú kulturális intézményeket hozott létre. A sétányon elhelyezett szobrot Laurenţiu Balca szobrászművész készítette, kivitelezését a PG 33 Kulturális Alapítvány támogatta. Jelentőségét dr. Augustinov Petru méltatta.
Ioachim Miloia (1897–1940) festő, művészettörténész, múzeumigazgató, intézményalapító, több tudományos és művészeti könyv szerzőjének szobrát, Gheorghe Groza szobrászművész alkotását a Miloia család adományozta a városnak. A szoboravatón Aurel Turcuş író idézte fel sokoldalú tevékenységét a nagyszámú hallgatóság előtt.
Emléket állítottak a Személyiségek Sétányán Romul Ladea bánsági származású szobrászművésznek, aki Kolozsváron majd Temesváron főiskolai tanárként, mint Constantin Brâncuşi és Auguste Rodin követője, modern szobrászati iskolát teremtett. Bronz arcmását Jecza Péter mintázta meg, életpályáját Szekernyés János műkritikus méltatta.
A Személyiségek Sétányának – amint azt Gheorghe Ciuhandu polgármester elmondta – kettős célja van: méltó emléket állítani elődeinknek és a város történelmének ismeretére nevelni a fiatalokat a park nyújtotta kellemes környezetben.
Szekernyés Irén. Nyugati Jelen (Arad)

2011. október 7.

Nem alkuszunk! – Eredményes magyar összefogás a magyar ügyért
Országos központi rendezvényként kezelte az október 6-i marosvásárhelyi megemlékezést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, hiszen az aradi és a székely vértanúk előtti tiszteletadás mellett a magyar orvosképzés elsorvasztása ellen is szükség volt és van az összefogásra.
A három romániai magyar politikai alakulat által, a postaréti vesztőhelynél megtartott rendezvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát ért törvényellenességekkel szembeni tiltakozás jegyében zajlott. Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. A több hónapja tartó, széleskörű tiltakozás eredményre vezetett: a tanügyminisztérium csütörtökön átiratban szólította fel az egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában. Az október 6-i rendezvény szónokainak központi gondolata ebből kifolyólag a romániai magyar oktatást érintő diszkrimatív intézkedések voltak. Beszédet mondott többek között Tőkés László EMNT-elnök Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester, Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Portik Vilmos, az EMNT Marosszéki Szervezetének elnökségi tagja, Kelemen Ferenc, a Maros megyei MPP elnöke.
„Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból, a ’89-ből. A tiltakozás helyes és méltó, hogy ilyenformán vállaljuk elődeink hőstetteit, és ekképpen folytatjuk szabadságharcukat. A vértanúk életükkel fizettek a szabadságért, és a magyar nyelvű oktatásért is, ezért nem hagyhatjuk, hogy a továbbélő nacionálkommunizmus érvényesüljön. Miközben Marosvásárhelyen, a Fekete Március városában Guşă- és Păunescu-szoborral hadakozunk, addig Sopron megelőzött, és szobrot állított Sütő Andrásnak. Mi most Sütő András kivert szemével nézzük a világot, de megmaradt szemével is éberen figyelnünk kell, és nyilvánvalóvá tenni: nem alkuszunk, békés küzdelmünket tovább folytatjuk. Marius Paşcan prefektus szerint provokáció a mai tiltakozás, de üzenem neki: a gyülekezési jog, a szólásszabadság érvényesítése csak diktatúrában számít provokációnak. Inkább a törvény félreértelmezése és a jogaink csorbítása számít provokációnak. Nem mi, hanem ők provokálnak. Mérsékelt és óvatos köszönetet mondok a tanügyminiszternek, hogy elrendelte az orvosi egyetem chartájának a helyreállítását, de ez nem természetszerűen, önmagától történt meg, és az időpont sem véletlen. A magyar összefogás meghozta első gyümölcsét”– fogalmazott az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke, Tőkés László.
Hozzátette, a betegek nyelvi jogainak érvényesülése is sérül a magyar orvosképzés elsorvasztásával, és annak ellenére, hogy 2003. január 29-étől törvény tiltja a betegek hátrányos megkülönböztetését és az ország hivatalos nyelve ismeretének hiányában kötelező a beteggel anyanyelvén beszélni, ez még mindig nem valósul meg maradéktalanul. „Ez a régió csak akkor lesz sikeres, ha összefogunk. Kezetfogunk az RMDSZ-szel és az MPP-vel, mert mindenki a mi nemzetünk része. Harcoljatok a fiatalokért, az egyházatokért, az iskolátokért, ne féljetek tőlük”– szólt az egybegyűltekhez Tőkés László, majd a 1500 szál szekfűt helyeztek el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kerítésén; fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a román nyelvű oktatásért, vöröset pedig a 13 aradi – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly – és a 3 székely – Török János, Gálffy Mihály, Horváth Károlyra – vértanú kiontott véréért.
erdon.ro



lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék