udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Török Zsuzsa

2002. április 21.

Arany János születésének 185., halálának 120 éves évfordulójának állított emléket az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv-, és Irodalomtudományi Szakosztálya által szervezett tudományos konferencia ápr. 19-én Kolozsváron, az EME-házban. Szabó Levente doktorandus a szemlélődő, kritikus Arany Jánost idézte fel, Ile Erzsébet tanárnő a szalontai Arany János-emlékmúzeum könyvtárában található széljegyzetekről (a nyelvtani megjegyzések, fordítások, számolások sokat elárulhatnak) írott dolgozatát olvasta fel, a költő életművének egy kevésbé ismert részét tárta fel Török Zsuzsa diák: a töredékeket, a félbehagyott műveket. Szilágyi N. Sándor, a BBTE professzora nyelvész-szemszögből mutatta meg Arany Jánost, annak "nyelvi hitelét" keresve. Olosz Katalin marosvásárhelyi néprajzkutató a költő Koszorújának három erdélyi munkatársáról tartott előadását Nagy Magdolna tanárnőé követte, amelyben Arany balladáiról beszélt hiedelemkontextusuk tükrében. /(benke): Arany János és kora (1817?1882). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2002. december 11.

Ritka, hogy egy család öt tagja legyen a művészet elkötelezettje. A marosvásárhelyi Bereczéknél ez így van. Legújabban a helybeli unitárius egyház tanácstermében állítanak ki együtt. A családfő, Berecz Ferenc néhány hete töltötte 60. esztendejét, fémdomborítással, ötvösséggel, ékszerészettel több mint négy évtizede foglalkozik. Zenetanár nővére, D. Berecz Erzsébet gyöngyfűzéssel foglalkozik. Hozzá hasonlóan gyöngyfűzéseket, női divatdíszeket készít Berecz Ferenc nagyobbik lánya, a kolozsvári operaénekes Zselyke és az unokahúg, Derzsi Ágnes, aki tanítónő. A kisebbik lány, Török Zsuzsa festett porcelánjaival hívja fel magára a figyelmet. /(nk): Főszerepben a Berecz család. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék