udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: T. Berszán István

1995. március 27.

Márc. 24-25-én rendezték meg Baróton a reneszánsz napokat. A szervező a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület volt. Berszán István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tanszékének tanársegéde Erdély reneszánsz kori irodalmáról tartott előadást, majd a helyi színjátszók léptek fel. Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Erdély reneszánsz kori művészetéről beszélt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2003. március 25.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke márc. 16-án Középajtán hálaadó istentiszteletet tartott a templom teljes felújítása alkalmából. Nagy Károly, az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese köszöntötte az ünneplő gyülekezetet, majd T. Berszán István, az egyházközség lelkipásztora felelevenítette a templom történetét. Nagy József főgondnok szólt a népesség fogyatkozásáról és a több tucat lakatlanul álló házról. /(H.): A püspök Középajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2007. december 15.

Új kiadványait ismertette december 13-án, a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában tartott rendezvényén a Koinónia Kiadó. Kovács András Ferenc Időmadárkönyv című kötete egy magyar költő és egy japán képzőművész találkozásáról szól. A Tokióban élő grafikus, Kohsei több alkalommal járt Kolozsváron. A költő szimbolikus utazása Japánba, és a japán művész valóságos utazása Kolozsvárra hozta létre a kötetet. Berszán István most megjelent kötete, a Terepkönyv az irodalmat és a performanszt, a cselekvő olvasatot vizsgálja, amelynek alcíme rávilágít a műfajra: Az írás és az olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok. Láng Zsolt ezúttal drámákkal jelentkezett, a Játék a kriptában a kiadó színházi sorozata keretében jelent meg. Tibori Szabó Zoltán Árnyékos oldal című munkájának alcíme: Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után. Az Éneklő borz sorozatban jelent meg Demény Péter verseskötete, A fél flakon. A szerzőnek tíz éve nem jelent meg verseskötete. Ruxandra Cesereanu Keresztesasszony című verseskötete Visky Zsolt fordításában jelent meg. /Köllő Katalin: Karácsonyi Koinónia-est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2009. január 23.

Kolozsváron a magyar kultúra napjának ünnepe Bálint-Benczédi Ferenc frissen megválasztott unitárius püspök áldásával és Egyed Emese irodalomtörténész, költő köszöntőjével kezdődött. Az egész napos rendezvényen többek között népballada- és versmondások, illetve különböző témákban tartott előadások szerepeltek, zárásként pedig a Csütörtök Esti Kör (CSEK) elnevezésű, fiatalokból álló irodalmi társaság mutatkozott be. Az EME székházában Arany Zsuzsanna budapesti irodalomtörténész előadása Kosztolányi Dezsőről szólt. Berszán István legújabb meséskönyvéről beszélt. Magyar népballadák hangzottak el a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak tolmácsolásában. /Ferencz Zsolt: Gazdag programmal ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2009. december 2.

Hülyének nézik az olvasót, és a megosztás logikáját érvényesítik azok az intézmények, amelyek bizonyos szempontok alapján szétválasztják a magas és a populáris irodalmat, kultúrát. Adottnak veszik, hogy vannak az elitek, akik képesek arra, hogy a magas irodalmat befogadják, és vannak a kirekesztettek, akik számára csak egy megrágott, bizonyos mértékben stupid irodalom lesz elérhető – Selyem Zsuzsa irodalomkritikus fenti gondolata vitát szült a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kriza János Néprajzi Társaság hétvégi konferenciáján. A Kultúra és piac című kolozsvári rendezvényen Selyem Zsuzsa előadásában (A kortárs irodalom opciói a posztkom kapitalizmusban) kiemelte, vannak olyan több milliós példányszámban eladott regények (ide sorolta Stephenie Meyer, Paulo Coelho, Wass Albert műveit), melyek jól meghatározott célcsoportnak nyújtanak szolgáltatást: ready-made (készen kapott) közösségi identitást kínálnak megvételre anélkül, hogy az olvasót önreflexióra, kritikai gondolkodásra ösztönöznék. Wass Albert regényei „kényelmes monotonitással kínálják fel az olvasóknak a felsőbbrendűség érzését”. Selyem Zsuzsa szerint az irodalmi intézmények a pártpolitikai struktúrákat másolják „Azt mondják az általam igen tisztelt irodalomtanárok, hogy Coelho, Meyer azért jó szerzők, mert legalább rászoktatják a diákokat az olvasásra. Csakhogy Coelhótól soha nem fogunk eljutni Nádas Péter, James Joyce, Virginia Woolf olvasásáig” – magyarázta a kortárs irodalmat oktató egyetemi adjunktus. Fekete László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Selyem pesszimista következtetéseket vont le a populáris és magas irodalmi kultúra elválasztásából. Elmondta, nem érti, miért újszerű és drámaibb most a különválasztás, amikor ez mindig is megvolt. Berszán István, a BBTE magyar irodalom tanszékének vezetője ellentmondást vélt felfedezni abban, ahogy „sajnálkoztunk a populáris és a magas irodalom szétválasztásán azután, hogy elmondtuk, milyen óriási szakadék van közöttük”. /O. M. : Olcsó identitást adó könyvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2014. 8.

Református ünnep Erdővidéken
Az Erdővidéki Református Egyházmegye fennállásának 360. évfordulója alkalmából presbiteri, majd nőszövetségi konferenciát szerveztek, szombaton pedig Baróton istentisztelettel és tudományos előadásokkal ünnepeltek. A Kálvin-emlékév lezárásának szánt eseménysorozat a hívők érdektelenségébe ütközött: bár köztudott volt, Barótra neves előadókat és vendéget várnak, átlagos istentiszteletet nem meghaladó érdeklődő volt csak jelen, és hiányzott több, a tájegységben szolgáló lelkész és baróti presbiter is.
A baróti református templomban tartott istentiszteleten Kántor Csaba püspökhelyettes a hit megtartó erejéről beszélt: az erdővidékiek nemcsak mondják, Tebenned bíztunk eleitől fogva, vagy hogy Erős várunk nékünk az Isten, hanem megélik, s nemzedékről nemzedékre átörökítik. Jelen nemzedéket arra kérte, használják a Bibliát, imádkozzanak, bizakodjanak, fogadják be és éltessék, erősítsék hitüket. Berszán István erdővidéki esperes úgy vélte, Kálvin János munkássága döntően befolyásolta a világ menetét, s jelentős hatással volt a magyarság sorsára is. Az Erdővidéki Református Egyházmegye évszázadairól szólva a megalakítását jóváhagyó 1654-es marosvásárhelyi zsinat, az 1954-es felszámolás és az 1990-es újjáalakítás pillanatait elevenítette fel. Bíró Béla egyházmegyei főgondnok felszólalása elején leszögezte: a csütörtöki nőszövetségi konferenciát követően két este dolgozott beszéde megírásán, ám mégsem azt fogja elmondani, mert azt ünneplő közösségnek, telt templomnak szánta, ám „szárazság idején nem szólhat az öröm szavaival”. Bíró Béla azon történelmi időkről beszélt, amikor még Erdővidéken huszonhatezer református munkálkodott, később, a fordulatot követően pedig főnixmadár módjára újjáalakult az egyházmegye. Buzogány Dezső teológiai professzor Kálvin Jánosról, „Isten ügyének védőjéről” beszélve elevenítette fel életének és munkásságának legfontosabb pillanatait. Mint mondotta, bár a székely legendák úgy tartják számon, hogy itt járt körünkben – néha még azt is tudni vélik, hol, melyik padban ült –, sőt, sok helyen jó magyar emberként írják le, ez nem igaz. Kálvin János nem volt magyar ember, magyarul sem tudott, Magyarországon és a székelységben sem járt, ám mégis meghatározza mindennapjainkat – mondotta a teológiaprofesszor. Benkő József egyenes ági leszármazottja, Darkó Jenő történész az Erdővidéki Református Egyházmegye történetéről, Szegedi László generális direktor az Erdélyben élő Kálvin-tiszteletről beszélt. Berszán István zárószóként arra biztatott, olvassuk Kálvin János ma is érvényes, ma is hatni tudó műveit. Az altemplomban megtekinthető volt az a gyűjtemény, amely Kálvin János genfi reformátornak állított emléket. Fellépett a Zathureczky Kórus, Bartha Levente és Moroianu Anna szavalt.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék