udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 71 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-71

Névmutató: Tarisznyás Márton

1993. szeptember 1.

Gyergyószentmikóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban gazdag a néprajzi anyag, ez köszönhető a múzeumalapító Tarisznyás Márton gyűjtésének is. A névadónak emlékszobát rendeznek be, ahol munkáit is kiállítják, köztük Gyergyó történeti néprajza című kötetét. Kisné Portik Irén a távlati tervről is beszélt, ez egy tájjelegű falumúzeum létesítése a múzeumkertben. A falumúzeum létesítése az Etnographia Gyergyoiensis Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, ő az alapítvány titkára. /Gál Éva Emese: Múlt, jelen, jövő a gyergyói múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. november 10.

Nov. 11-én avatják Gyergyószentmiklóson a múzeumban alapítójának és névadójának, Tarisznyás Mártonnak az emlékszobáját. Az ő gyűjtőmunkája fektette le a múzeum alapjait. Tarisznyás Márton haláláig, 1980-ig volt igazgatója a múzeumnak. Halála után jelent meg Gyergyó történeti néprajza /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993/ című tanulmánykötete. A múzeumban áll a Tarisznyás Márton-mellszobor, Adorján Endre szobrászművész alkotása. A megnyitón a múzeumalapító munkásságát a csíkszeredai múzeum nyugalmazott igazgató-muzeológusa, János Pál méltatja. /Névnapi emlékszoba-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1994. március 30.

A Gyergyóújfalu községközponthoz tartozó Tekerőpatak lélekszáma csökken, jelenleg 1468-an vannak. A faluban 300 cigány lakos él és két betelepült román pásztorcsalád. A földek egy részét még mindig nem mérték ki. Az egyetlen bejegyzett magántársulás 35 család földjén gazdálkodik. A nyolcosztályos iskola 1991-ben felvette a Tarisznyás Márton nevet, mondta el Horváth Sándor igazgató. Két éven át egyetlen román gyermek miatt román tagozatot tartott fenn az állam, jelenleg három román tanulója van a román tagozatnak. Az iskola testvérkapcsolatot tart egy svájci iskolával, ahonnan rendszeres támogatást kapnak. 1993 óta a magyarországi Somosvárddal van testvérkapcsolata Tekerőpataknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1995. április 18.

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumnak 1995 első negyedévében 600 látogatója volt. Lukács Mária igazgatónő egy éve került a múzeumhoz, elmondta, hogy több időszakos kiállítást terveznek, megalakították a Múzeumbarátok Körét, akiket bevonnak a gyűjtőmunkába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1996. november 19.

Nov. 19-én nyílt meg Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban a Honfoglaló magyarság című vándorkiállítás, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum a Csíki Székely Múzeummal közösen szervezett, s amelyet a csíki, székelyudvarhelyi és szovátai közönség már megtekintett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

1996. december 7.

Újra háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte védőszentje, Szent Miklós püspök napjait Gyergyószentmiklós dec. 5-7-e között. A Tarisznyás Márton Múzeumban Balázs Miklós művészfotóiból nyílt kiállítás, a Szent Miklós templomban ünnepi szentmise volt a hagyományos búcsús körmenettel. A Figura Stúdiószínház tartott előadást, átadták a Korona-épületben az elkészült színháztermet, táncház is volt. A Domokos Pál Péter női kórus fellépett, megnyílt a Figura Galériában Domokos László budapesti képzőművész kiállítása, képei a honfoglalás kori magyarság öltözetét mutatták be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1998. július 29.

Közel fél évszázados fennállása óta először történtek konzerválási és állagmegóvási munkálatok a Tarisznyás Márton Múzeumban /Gyergyószentmiklós/. A szükséges pénzt célpályázaton nyerte a múzeum, amit a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap által a határokon túli intézmények anyagainak állagmegóvására meghirdetett pályázat tette lehetővé. Az eredményes konzerválás elsősorban az egri Dobó István Vármúzeum munkatársainak köszönhető, akik eljöttek, hogy segítsék a munkát. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./

1999. június 14.

Gyergyószárhegyen április 23-25 között szakmai tanácskozást tartottak a helybeli Lázár kastélyról, Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék épületéről. Hargita megye önkormányzata a kastélyt reprezentatív művelődési központtá óhajtja fejleszteni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a szárhegyi képzőművészeti gyűjtemény az erdélyi kortárs művészet teljes keresztmetszetét nyújtja. - A készülő román-magyar műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély helyreállítása. Ezúton komoly pénzösszegekre lehet számítani. Lehetőleg községen belüli ingatlan(ok) megszerzésével kell a kastély terhelésén csökkenteni. - A homlokzat nagyon alapos festőrestaurálási munkát igényel. Ennek előkészítését Maszelka János festőrestaurátor végzi el. - A tervezői feladatok irányítását Máthé Zoltán vállalta fel azzal a feltétellel, hogy megfelelő segítséget kap. Erre Samu Viktória, Tóth Ibolya és Szekér György vállalkozott. A konferencián a magyarországi szakembereken kívül részt vett, többek között Kovács András - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pál-Antal Sándor - Állami Levéltár, Marosvásárhely, Csortán Ferenc - Művelődési Minisztérium, Bukarest, Mihály Zita - Hargita Megye Műemlékvédelmi felügyelője, Lukács Mária - Tarisznyás Márton Múzeum, Szabó András - Csíki Székely Múzeum, Kolumbán Gábor - Hargita Megye Közgyűlésének elnöke, Túros Endre - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának elnöke, Papp Kincses Emese - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának titkára, Zöld Lajos - gyergyószárhegyi táboralapító. /Mi lesz veled, szárhegyi kastély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. június 22.

Gyergyószentmiklóson több irányból történik kezdeményezés a népi és polgári, tárgyi értékek megóvására, az Etnographia Gyergyóienszisz Alapítvány és a Tarisznyás Márton Múzeum mellett a gyergyószentmiklósi Renaissance Alapítvány is hasonló célkitűzést követ. Ez utóbbit két évvel ezelőtt hozta létre Czimbalmas Tivadar vállalkozó. Terve egy szabadtéri múzeum létrehozása a négyes kilométerkőnél, ennek érdekében alapítványa már önerőből megvett 15 múlt századi faházat. Ezeket lebontják, majd újraépíteni szándékoznak a leendő falumúzeum telephelyén, újraéleszteni a hagyományos székely településképet. Czimbalmas Tivadar a faházat önerőből vette, anyagilag teljesen kimerült. Egy közösségi ház terveit és fölépítésének finanszírozását vállalta fel a Kós Károly Alapítvány, amelynek elnöke Sáros László. Czimbalmas élő falumúzeum-komplexumot szeretne létrehozni: hagyományos népi műhelyek működnének benne: cserepeseket készítő műhely, szénégetés, kovácsműhely, asztalosműhely, népi bútorokat készítő műhely. Tervezi még régi vízimalom, vízifűrész, posztóványoló, gyapjúmosó fölállítását is. /Pusztító faházak, avagy élő falumúzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1999. július 15.

Július 16. és 18. között tartják Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Nyári Napok ?99 rendezvénysorozatot. Lesz táncház, a Tarisznyás Márton Cserkészcsapat vetélkedőket szervez fafaragásból, sátorfelhúzásból és rovásírásból. A gyergyószárhegyi ÁRNY-ÉK Színház, a kolozsvári Maszkura Csoport is tart előadást. /Gyergyói Nyári Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

1999. szeptember 9.

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1999. december 8.

November 12-14 között a kilencedik alkalommal rendezték meg Szigetszentmiklóson a Regös Cserkésztalálkozót, amelyen több mint 80 cserkészcsapat vett részt, köztük Gyergyószentmiklósról a Tarisznyás Márton csapat is. /Regös cserkésztalálkozó Szigetszentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2000. június 7.

Gyergyószentmiklóson jún. 3-án Tóth József 1983-ban elhunyt marosvásárhelyi festőművész képeiből nyílt kiállítás a helyi Tarisznyás Márton Múzeumban. /Tárlat Tóth József alkotásaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. október 26.

Okt. 20-án a múzeum alapítójára, Tarisznyás Márton néprajzkutatóra emlékeztek Gyergyószentmiklóson, halálának 20. évfordulója alkalmából. A nevét viselő múzeumban Lukács Mária igazgatónő méltatta munkásságát. A résztvevők átvonultak az örmény katolikus temetőbe, ahol közös imával helyezték el a kegyelet koszorúját a néprajzkutató sírjánál. A megemlékezés a Tarisznyás Márton lakóháznál folytatódott, melynek falán most emléktáblát helyeztek el. /Tarisznyás Márton emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2000. november 3.

Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából a költő életútját bemutató kiállítás nyílt Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumtól kölcsönzött anyagból. A tárlat az 1800. december 1-i nyéki születési kivonattól a költő budapesti Kappel házban 1855. november 19-én bekövetkezett haláláig dokumentumokat, korabeli metszeteket, fotókat, kézirat-másolatokat vonultat fel. /Vörösmarty kiállítás a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2001. május 29.

Egy XIX. századi székely kapuval gazdagodott a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. Az 1885-ös évszámot viselő festett kapu ritkaság Gyergyóban. A múzeum meg szeretné venni a kapuval egyidős, mögötte álló faházat is. Ehhez azonban anyagi hozzájárulás szükséges a város részéről. /Gyarapodott a múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2001. szeptember 21.

Szept. 5-7-e között tartották a XIX. Természettudományi Konferenciát a Kárpát medence muzeológusai Szegeden, amelyen Romániából aradi, nagyváradi, enyedi, szebeni, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi múzeumok képviselői vettek részt, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumból Lukács Mária, Zöld Kémenes Kinga és Sándor Lehel. Az előadások és megbeszélések hozadékán túl a találkozó a múzeumok és múzeumi szakemberek kapcsolattartásában is fontos szerepet játszott. /Természettudományi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. december 6.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében dec. 5-én a Pro Art Galériában ünnepi ülést tartottak, a Domkos Pál Péter Női Kórus fellépése és Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után Kiss Károly, Kiskunmajsa polgármestere az 1941-ben kötött testvérvárosi szerződés emlékére zászlóval és emléklappal ajándékozta meg Gyergyószentmiklóst. Dr. Garda Dezső képviselő átadta Pál Árpád polgármesternek a két esztendeje készülő Gyergyószentmiklós monográfiája című könyvet. Kiskunmajsa küldöttsége mellett Bácskatopolyáról, Békésről, Egerből, Siófokról, Budapest V. és XVII. kerületéből, valamint Szigetszentmiklósról érkeztek vendégek, együtt tölteni az ünnepet. A Tarisznyás Márton Múzeumban festészeti tárlatot, és gyergyói kötődésű irodalmárok műveiből nyitottak kiállítást és szerzői jelenlétében bemutatták a régen várt településmonográfiát. /Bajna György: Ünnep meglepetésekkel Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2001. december 22.

Első ízben hozott ki évkönyvet a Gyergyói Kisújság /Gyergyószentmiklós/ hetilap. Az évkönyv havonta bemutat néhányat a város neves személyiségeiből: Dán Mihály, Hegyesi Attila, Páll Sándor, dr. Clopotel Gelu, Tarisznyás Mártonné, dr. Simó István, Páll Vilmos és Hajdó István főesperes. Az évkönyv bemutatja a gyergyói falvakat is. /(gál): A Gyergyói Kisújság évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2002. március 9.

Gyergyószentmiklós 1907-ben nyert városjogot. 1898-tól újságja van Gyergyószentmiklósnak, a Gyergyói Hírlap. 1901-től jelenik meg a Gyergyó című hetilap, 1905-től Csíkvármegye címmel indul újabb hetilap. 1920 és 1931 között jelent meg a Székely Szó. A második világháború alatt jelent meg a Gyergyó és Vidéke. 1945 elején Csíki István szerkesztésében jelent meg a Székely Vasárnap. 1945 után a városi művelődési ház köré szerveződik a művelődési élet. Az 1952-ben alakult Gyergyói Múzeumnak, első két vezetője Csiby Andor és Bálint Ákos anyaggyűjtéssel, majd Tarisznyás Márton múzeumigazgató másfél évtizedes munkája során (1956-1980) tudományos feldolgozásokkal és közlésekkel élesztgette a közösség társadalmi, történelmi önismeretét. A helyismereti kutatást, diákjaival együtt Garda Dezső tanár, történész (jelenleg országgyűlési képviselő) folytatta. 1962-ben indult az irodalmi kör, 1976-ban felvette a város szülöttének, Salamon Ernő költőnek a nevét. A második világháború utáni Gyergyószentmiklós első irodalmi jellegű kiadványa 1980-ban jelent meg, Líceum címmel. Az irodalmi kör élén egy ideig dr. Kercsó Attila állt. Az 1989-es fordulat után az irodalmi kör iránti érdeklődés alábbhagyott. /Bölöni Domokos: Élet Kis-Szibériában. = Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, márc. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-71




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék