udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 74 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74

Névmutató: Teleki Sámuel

1994. május 29.

Máj. 29-én ünnepelte fennállásának 675. évfordulóját a Maros megyei Sáromberke község. Erre az alkalomra jelent meg Sáromberke történetéről egy kötet /Sáromberke 1319-1994, kiadja a Sáromberki Református Egyházközség/ szerzője Szabó Miklós, a Román Akadémia Társadalmi és Humán Tudományi Marosvásárhelyi Intézetének főkutatója. Ez az ünnepi alkalom egyben tisztelgő főhajtás volt a településhez kötődő Teleki család emléke előtt. Leleplezték Teleki Sámuel kancellár emlékére a református templomban elhelyezett emléktáblát a következő szöveggel: "Római Szent Birodalmi Gróf Széki Teleki Sámuel /1739-1822/ kancellár, a marosvásárhelyi Téka alapítója, az erdélyi magyar tudományosság, egyházak és iskolák pártfogója emlékére állították a falu lakói 1994 május havában". Felolvasták a külföldre kényszerült gróf Teleki Károly üzenetét, majd tudósok emlékeztek Teleki Sámuelre. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./ Szabó Miklós Sáromberkéről szóló munkájával elnyerte az Erdélyi Múzeum-Egyesület honismereti pályázatának harmadik díját. Az ünnepi emlékezésen előadást tartott még dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az EME országos alelnöke, dr. Deé Nagy Anikó, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkutatója. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

1995. június 17.

Jún. 17-én Szovátán fölavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. Bíró Istvánnak, az RMPSZ főtitkárának beköszöntő beszéde után Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke A Teleki Oktatási Központ helye és szerepe a romániai magyar oktatásban címmel tartott előadást. Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 20./ felszólalásának szövegét olvashatjuk egy későbbi lapszámban. Felvázolta a család nagynevű elődeit. "A Telekiek, Erdély egyik legtiszteletreméltóbb családjának sarjai, egész sor államférfit, tudóst, írót és művészt adtak a világnak." A Gérando-Teleki Brunszvik család olyan neves ősökkel büszkélkedhet, mint Teleki Mihály erdélyi kancellár, Teleki József matematikus, diplomata és koronaőr, Voltaire vitapartnere, Teleki László, az 1848/49-es szabadságharc leverése után a franciaországi magyar emigráció feje, Teleki Blanka, aki 12 évi börtönt szenvedett Kufsteinben, az első magyar leányiskola alapítója, Teleki Sámuel és Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök. Brunszvik Teréz alapította az első kisdedóvót. - A kisebbségi kérdés "állandó seb Európa testén, mely igazságos és testvéri kezelésre vár" - állapította meg Teleki de Gérando. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1996. augusztus 8.

A marosvásárhelyi református találkozóval egyidőben aug. 7-én Sáromberkén, az egykori Teleki grófok fészkében felavatták gróf Teleki Sámuel kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotását. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről írt tudományos dolgozatát Ferenczy István színművész olvasta fel. /Keresztény kultúra, Erdély öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./

1996. augusztus 8.

A marosvásárhelyi református találkozóval egyidőben aug. 7-én Sáromberkén, az egykori Teleki grófok fészkében felavatták gróf Teleki Sámuel kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotását. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről írt tudományos dolgozatát Ferenczy István színművész olvasta fel. /Keresztény kultúra, Erdély öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./

1999. június 12.

Sebestyén Spielmann Mihály szeretettel búcsúztatta a pénzhiány miatt nyugdíjba küldött Deé Nagy Anikó levéltáros kutatót, a Teleki Téka munkatársát, "Teleki Sámuel fogadott leányát, századokon túli titkárát". A könyvtáralapítóról harminc év alatt összegyűjtött, egybeszerkesztett nagy monográfiája eseményszámba ment, régi kis téka-kötete Telekiről meghozta számára a szakma és a közönség elismerését. Jelenleg is dolgozik, most készülő munkái között van a Bolyaiak magántékája, az enyedi kollégium legkorábbi nyomtatott diáknévsora - többek között. Deé Nagy Anikó kutatott itthon és a levéltárakban, Kolozsvárott, Budapesten, Bécsben. Sebestyén Spielmann Mihály felvázolta, miről is írt Deé Nagy Anikó: Árva Bethlen Kata könyvtáráról, s egy másik Bethlen grófnő, iktári Bethlen Zsuzsánna tékájáról, a 18. századi női könyvgyűjteményekről, összeszedte és kiadásra készítette elő a Téka ex-libriseit, több száz darabot határozott meg, nyomdászjelvényeket keresett ki, katalógust szerkesztett szinte elsőként az országban, a magyar bibliakiadások kérdéskörében hozott érdekesen újat a Teleki- és Bolyai-állományok alapján, írt az erdélyi magán- és közkönyvtárak múltjáról, kutatta az ún. Csíki Székely Krónika nálunk őrzött példányát, az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és Teleki Sámuel viszonyában mélyedt el. - Deé Nagy Anikó az EMKE Monoki István könyvtári díjának nyertese, a filológiai tudományok doktora. Sokszor vele azonosították - több-kevesebb joggal - Marosvásárhelyen a Teleki-könyvtárat. A kutatók őt keresték, a külföldi vendégek az ő magyarázatára voltak kíváncsiak. Oroszlánrésze van abban, hogy a bázeli Teleki Alapítvány, a kancellár leszármazottai által létrehozott szervezet 1992 után fölemelte a porból az amúgy egyre inkább államilag elhanyagolt bibliotékát. /Sebestyén Spielmann Mihály: Hommage á D.N. Anikó. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2001. május 1.

Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetője bemutatta a könyvtárat. A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel 1796-ra elkészítette, sőt ki is nyomtattatta az első katalógust. Ezt 1819-ig még további három követte, amelyekben tematikusan csoportosította a könyveket, és folyamatosan besorolta az új szerzeményeket is. Egy ötödik kötet is megszületett, de kéziratként hevert a kolozsvári levéltárban addig, amíg a Teleki Sámuelről szóló doktori disszertációját író Deé Nagy Anikó fel nem fedezte. A könyvtár 1948-ig maradt a Teleki család tulajdonában. 1948-ban államosították, ekkor a város kezelésébe került. 1954-ben költöztették ide a Református Kollégium tanári könyvtárát, amely Bolyai Gyűjtemény néven vált ismertté. Ez egy 80 ezer kötetes hagyaték, amely a Bolyai-kéziratokat is tartalmazta. A kettőt 1960-ban egyesítették Teleki-Bolyai Könyvtár néven. 1974-ben Teleki-Bolyai Állomány néven a Maros Megyei Könyvtár egyik részlege lett a könyvtár. Az 1974-ben hozott, a kultúrjavak állami kezelésbe való utalását kimondó törvénnyel a levéltári anyagok, valamint a kéziratos könyvek egy része a megyei levéltár birtokába került át. Spielmann reméli, egyszer majd visszakerülnek a könyvtárba. Az állomány jelenleg 210 ezer kötetből áll, ennek kb. 70 százaléka 1800 előtti kiadás, köztük 66 ősnyomtatvány. 1973-ban a bukaresti Nemzeti Múzeum szervezésekor felsőbb utasításra számos ritka példányt - könyveket, kéziratokat - kölcsönkértek a könyvtárból, ezeket a mai napig nem kapták vissza. Egy Bolyai János-kéziratról, egy, a legkorábbiak közé sorolt brassói orvosi nyomtatványról és egyebekről van szó. - Évente körülbelül ezer olvasó fordul meg itt, ennek egynegyede tudományos kutató, a többiek egyetemi és középiskolai diákok, nyugdíjasok. - Hamarosan megjelentetik a könyvtár 14. századi nyomtatványainak katalógusát, amelyből háromezernyit őriznek a Tékában. Készülőben van a 17. századiaké is, amely kb. hatezer címet fog tartalmazni. /Szentgyörgyi László: Gondolatok a könyvtárról. Beszélgetés Spielmann Mihály történésszel, a Teleki Téka vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2002. február 11.

Febr. 9-én Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában Sebestyén Spielmann Mihály főkönyvtáros bemutatta dr. Deé Nagy Anikó A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ex librisei című kötetét. A szerzőnek korábban a Téka sorozatban jelent meg Teleki Sámuel és a Teleki Téka c. kötete, majd A könyvtáralapító Teleki Sámuel című monográfiája. Deé Nagy Anikó könyve nemcsak képeskönyv, hanem épületes olvasmány, művelődéstörténeti séta, felhívás a gyűjtésre. A könyv évtizedeken keresztül készült, a régi könyvekből derültek ki, hogy mielőtt a református kollégium vagy a Teleki Téka állományába bekerültek volna, kiknek a kezén mentek át. Így kerültek felszínre a régi ex librisek. /Lokodi Imre: Ex libris a Teleki Tékában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2002. június 26.

A Sáromberkén tartott, Teleki Sámuel nevét viselő Maros-mezőségi egyházmegyei kórustalálkozót második alkalommal szervezték meg jún. 23-án. Hét kórus lépett fel. Tavaly Sáromberke vállalta, hogy rendszeresen otthont biztosít a Maros-mezőségi egyházmegye kórustalálkozójának, mesélte Porkoláb Levente sáromberki lelkipásztor. /Simon Virág: A kórustalálkozók bizonyítják: él a közösség. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2002. augusztus 21.

Az első hazai nyomtatott könyvtárkatalógus utolsó, V. kötete 180 év késéssel jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, a Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára. Deé Nagy Anikó, a Téka nyugalmazott vezetője a könyvtáralapító gróf széki Teleki Sámuel (1739-1822) kéziratos munkáját rendezte sajtó alá. Teleki 19 éves korától, külföldi tanulmányútja során kezdte el a könyvek rendszeres gyűjtését. 1763-as hazatértekor 2000 kötetet hozott magával, melyeknek szakszerű katalogizálását is elvégezte. A Bécsben összeállított katalógusok felhasználásával négy kötet látott napvilágot még az alapító életében. Tervei között szerepelt a nyomtatott katalógus folytatása, halála miatt nem véglegesíthette azt. Deé Nagy Anikó kutatásai során arra a következtetésre jutott, léteznie kell még egy katalógus kötetnek, amit maga Teleki állított össze. A kutató rábukkant a kötetre, így vált ismerté a Téka teljes korabeli leltára: Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék pars quinta. Szerk. Deé Nagy Anikó. Budapest - Marosvásárhely, 2002. /Antal Erika: Rábukkant az ötödik kötetre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2002. szeptember 27.

Teleki Sámuel tékájának 1802-ben történt megalapításával két évszázada közkönyvtár működik Marosvásárhelyen. A kerek évforduló alkalmával szept. 26-án a Művelődési Minisztérium, a megyei könyvtár, a prefektúra és a polgármesteri hivatal közös szervezésében háromnapos országos szimpózium kezdődött, az ország szinte valamennyi megyeközpontjából érkeztek könyvtárosok. A Teleki Téka tudományos ülésszakára két hét múlva kerül sor. Florin Rotaru művelődési minisztériumi államtitkár úgy ítélte meg, hogy a júliusban kijött könyvtári törvény az első modern jogszabály a romániai közkönyvtárak történetében. Fodor Imre román és magyar nyelven köszöntötte az ülésszak mintegy 120 főnyi résztvevőjét, emlékeztetve az Aranka György Nyelvmívelő Társaságra, melyet akár a Tudományos Akadémia elődjének is tekinthető. A rendezvénysorozat keretében megnyílt kiállításon a rendszerváltás után létrejött kiadók mutatták be könyvtermésüket. /(lokodi): 200 éves a megyei közkönyvtár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2002. október 14.

Okt. 11-én Marosvásárhelyen könyvtári dokumentumokból, katalógusokból nyílt kiállítás a Teleki Tékában. A kiállításon látható Teleki Sámuel végrendelete, amelyben a könyvtár sorsáról gondoskodott: könyvtárát az erre a célra készített épületben az ő neve alatt tartsák és "azokból soha egyet is el ne idegenítsenek...". Bemutatták a 200 éves Teleki Téka Emlékkönyv című reprezentatív kiadványt. Másnap a tudományos értekezleten rangos előadások hangzottak el. /Lokodi Imre: Teleki Téka. Dokumentumok, katalógusok, reprezentatív emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2003. május 22.

A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2003. június 23.

Jún. 21-én Sáromberkén tartották a Maros-Mezőségi Egyházmegye református kórusainak Teleki Sámuel nevével fémjelzett találkozóját. A vendégeket Szász Zoltán maros-mezőségi esperes üdvözölte, később pedig felavatta az újjáéledt sáromberki kórus zászlaját. Közjátékként Nemes Ildikó tanárnő megszólaltatta az ez év májusában felújított nyolc regiszteres orgonát. A bensőséges hangverseny során fellépett a marosvásárhelyi Szabadság utcai gyülekezet Hozsánna kórusa, a mezőfelei dalosok, a marosvásárhelyi Szabadi úti gyülekezet Egyetértés és Szeretet kórusa, a székelykakasdi gyülekezeti dalkar, a sáromberki megújult vegyes kar, a marosvásárhelyi felsővárosi gyülekezet Choral vegyes kara és a marosvásárhelyi kistemplomi gyülekezet Evangélium vegyes kara. /Bölöni Domokos: Kórustalálkozó Sáromberkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2004. november 10.

A napokban kerül a könyvesboltokba Kiss Bitay Éva biológusnő legújabb kötete Körös-körül a Föld körül /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. Játékos hangvétele ellenére a könyv tudományos gyűjteménye a Földről való általános ismereteknek, a különböző éghajlati övezetek és élőviláguk jellemzésének. A szerző nem feledkezett meg azokról a magyar utazókról és kutatókról, akik érdemeket szereztek a földrészek feltárásában, az egzotikus élővilág megismerésében. Szó esik a könyvben Teleki Sámuelről, Kittenberger Kálmánról, Széchenyi Zsigmondról és Bíró Lajosról is. /Ajtay Ferenc: Körös-körül a Föld körül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. október 5.

A szeptember végi érdi napokon felavatták Dr. Sáska László Afrika-kutató, orvos és természetbúvár szobrát, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. A Földrajzi Múzeum szoborparkjában a Bethlen Kollégium neves véndiákjának szobra előkelő társaságba került, hiszen ott áll gróf Teleki Pál földrajztudós, Kőrösi Csoma Sándor őshazakutató, Déchy Mór a Kaukázus feltárója, Stein Aurél orientalista, gróf Teleki Sámuel Afrika-kutató, Balázs Dénes karsztkutató, a Földrajzi Múzeum megalapítója, Baktay Ervin orientalista, Reguly Antal finnugor nyelvész, Almásy László sivatagkutató és Princz Gyula geográfus szobra is. A rendezvény szervezője dr. Kubassek János, a Földrajzi Múzeum igazgatója volt. /Bakó Botond: Dr. Sáska László szobrát avatták Érden. Az Afrika-kutató hagyatékát a világ több múzeumában őrzik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2005. október 20.

Több Maros megyei kastélyt kérnek vissza az erdélyi magyar nemesi családok – Kemény, Bethlen, Teleky, Rhédey – leszármazottai. Jelenleg összesen 24 barokk vagy reneszánsz stílusban épült kastélyról van szó, melyek jogi helyzetével nincs tisztában sem a helyi, sem a megyei közigazgatás, tekintettel arra, hogy az örökösök a visszatérítési kérelmeket egyenesen a bíróságoknak küldték el. A visszakért kastélyok között van a marosvécsi Kemény-kastély, amely 1228-ból származik, s amelyre báró Kemény János leszármazottai tartanak igényt. A keresdi kastély a Bethlen család rezidenciája volt. A kastélyt Bethlen Gábor örököse, a marosvásárhelyi Bethlen Anikó grófnő igényli vissza. A gernyeszegi kastélyt gróf Teleki László építtette. Az épület az erdélyi építészet egyik legérdekesebb darabja, Az épületben jelenleg tüdőszanatórium működik. A Sáromberkén található kastélyt Teleki Sámuel gróf építette 1769-ben. Örökösei néhány hete bejelentették, hogy a kastélyt köztulajdonba adják majd, és az épületből csak néhány szobára tartanak igényt szálláshelyül azokra az esetekre, amikor Romániába látogatnak. Szintén visszakérik a XIX. századi marossárpataki Teleki-kastélyt, illetve a Szászrégen közelében lévő Abafáján lévő Huszár-kastélyt, amely 1720-ban épült, a görgényszentimrei kastélyt, a szentpáli Haller-kastélyt, a marosgezsei Bánffy-kastélyt; a mezőzáhi Ugron-kastélyt, a bükkörményesi Rákóczi-kastélyt, a koronkai, illetve a nyárádszentbenedeki Tholdalagi-kastélyt, a backamadarasi Horváth-kastélyt, a bonyhai Bethlen-kastélyt, a magyarózdi Pekri-kastélyt, a topai Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt. A marosvásáhelyi Tholdalagi-palotában jelenleg etnográfiai múzeum, a Teleki-házban a Teleki Könyvtár, a Kendeffy-házban pedig a marosi bíróság működik. A Marosvásárhelyen visszaigényelt ingatlanok között van a Haller-ház és a Bornemissza-ház is. /Magyar nemesi családok követelik erdélyi kastélyaikat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2005. november 2.

Sáromberkéban nyáron országos IKE-találkozó volt, október 29-én pedig megtartották az V. Teleki Sámuel Kórustalálkozót, melyen részt vettek a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye gyülekezeti kórusai, a bonyhai és marosfelfalusi egyházközségek kórusai, valamint a nagysármási fúvószenekar. Több mint 300 vendéget fogadtak a Teleki-kastély udvarán. A rendezvény hagyományosan a kórusok felvonulásával kezdődött. A kórusok zászlaik alá sorakozva vonultak be a református templomba. A vendégek megtekinthették a 2003-ban megalakult falumúzeumot, mely a templom szomszédságában áll. /Nemes Csilla: Egyházmegyei kórustalálkozó Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2006. június 22.

Berekméri D. István történelemtanár, Sáromberke szülötte. A falu neve összeforrt a Telekiek, a könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel (1739-1822) és dédunokája, az Afrika-utazó gróf Teleki Samu (1845-1916) nevével. A tanár a helytörténetnek ritka változatát választotta: rigmusos formában írt Sáromberkéről és a Telekiekről (Berekméri D. István: Sáromberke és a Telekiek. Verses helytörténeti kismonográfia, Hoppá! Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2006), úgy találva, hogy a nebulók így könnyebben „veszik észbe”. A szerző verses rövidmonográfiának minősítette munkáját. A „verses rövidmonográfia” versesnek ugyan nem verses, monográfiának sem monográfia, szépirodalomhoz szokott olvasónak különösen mulattató, viszont tartalmaz csaknem kilencven fényképet. /B.D.: Ragrímel, de igaz Egy mulatságos „kismonográfia”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

2006. július 5.

Sáromberkén a Teleki-kastélyt az Afrika-kutató Teleki Sámuel gróf leszármazottai, Károly, Samu és Mária örökölték és kapták vissza. Mivel az örökösök külföldön élnek, úgy döntöttek, hogy az épületet a köz javára használják fel. A törvények értelmében még négy évig a kastélyban mezőgazdasági szakiskola működik, de az itteni osztályokat el lehet majd költöztetni a marosvásárhelyi szakközépiskolába. Orvosi rendelő és nemrég gyógyszertár is nyílt a kastélyban, mi több, a Milvus madarászcsoport is kapott négy helyiséget használatra. A család négy szobát tartott fenn, amelyeket lakosztályként szeretnének majd berendezni. Megalakult a Teleki-kuratórium, amelynek tagjai az örökösök, ezenkívül a polgármester, helyi tanácsosok, értelmiségiek. Közösen szeretnék majd eldönteni a közel 60 helyiséggel rendelkező kastély sorsát. Berekméri D. István történelemtanár, a kuratórium tagja, a Teleki örökség ápolója elmondta, eddig szó esett arról, hogy itt az Afrika-kutató Teleki Samunak emléket állító múzeumot szeretnének nyitni. Ezenkívül információs, oktatási és konferenciaközpont létesítésének az ötlete is felmerült. /A Teleki-örökség ápolása. Oktatási és kulturális központ Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2006. december 22.

1986-tól a cserkészek a betlehemi Születés kápolnában levő örökmécsesből vett lángot eljuttatják a világ minden sarkába, hogy a karácsonyi szeretet szimbóluma ily módon minden házba eljusson. Az erdélyi cserkészszövetség 1993-ban kapcsolódhatott be e mozgalomba, azóta többek között Marosvásárhelyre is eljut a láng. Idén a marosvásárhelyi 30-as számú Teleki Samu cserkészcsapat december 17-én Gaál Sándortól, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökétől vehette át a lángot, aki egy csapat kíséretével Bécsből hozta el a Betlehemben meggyújtott mécsest. A lángot a marosvásárhelyi cserealji református templom mellett levő Cserkészházban őrzik, ahonnan a hét hátralevő napjaiban lehet átvenni. Az érdekeltek ugyanitt megtekinthetik a cserkészszövetség vándorkiállítását is, amelyen képekről megismerhetik az Erdélyben tevékenykedő összes csapat munkáját, tevékenységét. /-vagy-: Marosvásárhelyen a betlehemi láng. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék