udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49

Névmutató: Thiesz János

2005. április 16.

A Kőrösi Csoma-napokon, mint minden évben, idén is több százan tisztelegtek Kőrösi Csoma Sándor emléke előtt. Kovásznán a Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál a fáklyás-gyertyás ünnepi megnyitón Thiesz János, a városi művelődési ház igazgatója köszöntötte a vendégeket. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. A megemlékezések következő színhelyén, a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban Becsek Ede iskolaigazgató és Maxim Eugenia aligazgató magyar, illetve román nyelven idézte fel Kőrösi Csoma Sándor munkásságát. /Bodor János: Újítsuk fel a zarándoklatot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

2005. május 28.

Kovásznán a tanács ülésén Thiesz János RMDSZ-es tanácstag, a városi művelődési ház igazgatója múzeumlétesítésre vonatkozó határozattervezetet terjesztett elő, amelyet a testület egyöntetűen megszavazott. A múzeum – amelyben a város története, néprajza, hagyományos mesterségei, a környék növény- és állatvilága, valamint a város neves személyiségeinek élete és munkássága bemutatására kívánnak berendezni termeket – céljára felszabadítanak egy épületet, a benne lakóknak más lakást biztosítanak. /(bodor): Városi múzeumot létesítenek (Kovászna) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

2007. március 3.

Fegyelmezetten zajlott a héten az autonómiáról szóló népszavazás Kovásznán. A szervezők állóurnát is elhelyeznek a városi művelődési házban. A városi művelődési ház igazgatójával megegyeztek a teremdíjban, három napig működött is a dolog, majd március 2-án Thiesz Jánost, a városi művelődési ház igazgatóját behívatták a rendőrségre, és ,,felvilágosították”, hogy az állam alkotmányos rendjét, nemzeti jellegét, szuverenitását, függetlenségét veszélyeztető akciók kezdeményezése, szervezése és támogatása bűncselekménynek számít jár. Így Thiesz János felkérte Ferencz Botondot, az Orbaiszéki Székely Tanács elnökét, keressenek más helyet az állóurnának. Ioan Baciu, a kovásznai rendőrség parancsnoka elmondta, hogy a megyei rendőrség utasítására cselekedtek. /Bodor János: Kitiltották az állóurnát (Népszavazás Kovásznán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

2007. október 9.

Beadta felmondását Thiesz János, a Kovásznai Művelődési Ház igazgatója azt követően, hogy két megyei sajtóorgánumban, a Háromszékben és a Székely Hírmondóban kritikus hangvételű tudósítások jelentek meg a szeptember közepén szervezett városnapokról. Thiesz, 2000 augusztusától a kovásznai kulturális intézmény vezetője. Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere szerint az igazgató jobb állást talált, és azért távozik a posztjáról. /Illyés Judit: Buktatott a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2011. 4.

Nem jó, ami magyar
Függőben a Kovászna Lírája kulturális egyesület bejegyzése. A szervezetben alapító tagként venne részt a város. Az erre vonatkozó tanácshatározat meg is született, de Vasilica Enea jegyző nem ellenjegyezte, úgy véli, törvénytelen, hogy az egyesület hivatalos megnevezésében (Asociaţia Culturală Lira Covasnei — Kovászna Lírája Kulturális Egyesület, melyet elismert az egyesületek, civil szervezetek nevét jóváhagyó országos testület) törvénytelenül szerepelnek a magyar szavak, melyek — mint a testületi ülésen mondta — kiejthetetlenek számára.
Kopacz Levente képviselő úgy véli, ha a jegyző nem változtat véleményén, és az egyesület nem jöhet létre a város részvételével, magánszemélyekként fogják létrehozni azt, s később társulhat hozzá a város is. Thiesz János alpolgármester az év első munkanapján úgy nyilatkozott, elsődleges fontosságú az egyesület létrehozása, mert ezen keresztül szeretnének pályázni a helyi fúvószenekar és mazsorettcsoport számára. "Rövid időn belül leülünk, megkeressük a lehetőséget, hogy már az első negyedévben megalapíthassuk az egyesületet" — mondta.
Az egyesület alapításának kezdeményezői — Butyka Gyula, Molnár János és Kopacz Levente — is arra hivatkoztak, hogy az egyesület működéséhez a helyi költségvetésen kívüli, országos vagy uniós forrásokból is pályázhatnának.
Tavaly közel húsz szabadtéri fúvóskoncertre került sor a fürdővárosban a régi promenádhangulat visszaállítása, a turisztikai vonzerő növelése céljával. Ezeken az előadásokon a barátosi, az uzoni, a kézdivásárhelyi és más helységekből érkezett fúvósok léptek fel, de most már alakulóban a város ifjúsági fúvószenekara is. Ennek fenntartására, hangszerek beszerzésére szükséges az egyesület mielőbbi megalapítása. Tavaly 17 356 lejt fizettek ki a koncertekért, ebből 11 584 lejt a városi művelődési ház, a többit a polgármesteri hivatal állt
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. 1.

Magyarul a tanácsban
Továbbra is kifogásolja a kovásznai tanácsülések magyarról román nyelvre való tolmácsolását a városháza jegyzőnője. A tegnapi ülésen időpocsékolásnak nevezte a fordítást.
Annyiban volt igaza, hogy Turóczi Árpád megbízott tolmács nem szinkronban fordította az elhangzottakat, egy-egy mondatot, hosszabb magyar passzust ültetett át román nyelvre, addig az épp felszólaló képviselőnek várnia kellett. A román tanácstagok korábbi ígéretükhöz híven nem használták a fülhallgatókat. A szinkrontolmácsoláshoz továbbra is hiányzik egy nélkülözhetetlen kellék, a fordítófülke. A fordítás tegnap csak magyarról románra történt meg. Ezzel kapcsolatban Ioan Bocan tette a legérdekesebb felvetést: a románul elhangzó szöveget fordítsák magyarra. Amit a jegyzőnő elutasított, mivel a román a hivatalos nyelv. A gyűlés magyar résztvevői eleinte óvakodtak anyanyelvük használatától, elsőként Thiesz János alpolgármester élt jogával, ám csak akkor, amikor már szinte egy óra eltelt az ülésből.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. 10.

Parlamenti pályázók Háromszéken – Képviselő lehet Markó Attila
Az RMDSZ háromszéki szervezetéhez ma 14 óráig tehetik le pályázataikat mindazok, akik képviselő- és szenátorjelöltekként szeretnének megméretkezni a december 9-i parlamenti választáson. A kézdivásárhelyi szervezet már eldöntötte, kinek az indulását támogatja.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének pénteki választmányi ülésén döntés született arról, hogy Olosz Gergely jelenlegi parlamenti képviselőt a szenátori, Fejér László Ödön megyei tanácsost pedig a képviselői tisztség megszerzésében támogatják.
Információink szerint ezzel a párosítással a péntek reggelre Kézdialmásba összehívott felsőháromszéki polgármesterek is egyetértenek. Korábban Hegedűs Ferenc neve is felmerült mint képviselőjelölt, de ő végül úgy döntött, helyi szintű tervei megvalósításán dolgozik.
Tamás SÁndor megyei elnök kizárta annak lehetőségét, hogy az RMDSZ bárkivel is választási szövetségre lépne, és esélyt lát mind a hat (négy képviselői, két szenátori) háromszéki mandátum elnyerésére. Az eddigi jelentkezőkről nem kívánt nyilatkozni, a kérdésben a végső szó a szeptemberi 25-re időzített széki küldöttgyűléseket illeti meg, akkor áll össze az RMDSZ megyei jelöltlistája.
Mi úgy tudjuk, az orbaiszékiek Thiesz János kovásznai alpolgármestert látnák szívesen a képviselőházban, Márton Árpád minden bizonnyal újabb mandátumra pályázik, míg a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöki székét nemrég elfoglaló Édler András jelenlegi parlamenti képviselő „helyére” Markó Attila, a Mikó-ügyben börtönbüntetésre ítélt korábbi államtitkár indulhat. A másik szenátori hely sorsa feltehetőleg Albert Álmos jelenlegi szenátor és Demeter János, a megyei tanács alelnöke között dől el.
Székely Hírmondó

2012. 10.

Markó Attila indul a parlamenti választásokon
Háromszéken tíz RMDSZ-es politikus szállt versenybe a négy képviselői és két szenátori mandátumért. Tamás Sándor, a Kovászna megyei szervezet elnöke ezt sajtótájékoztatón jelentette be, miután lezárult a jelöltségek fogadása.
Mint kiderült, a sepsiszentgyörgyi képviselői körzetben az RMDSZ kisebbségügyi szakpolitikusa, a Mikó-per vádlottja, Markó Attila indulna. Az államtitkár gyakorlatilag már hivatalos jelöltnek tekinthető, ugyanis ebben a körzetben más nem jelezte indulási szándékát.
Szeptember 27-ig rangsorolnak
A kézdiszéki körzetben Fejér László Ödön, vállalkozó jelentkezett. A Sepsiszék és Erdővidék körzetben Márton Árpád hetedszerre újrázna, de ugyanitt indulna Pál Szilágyi Zoltán is. Az Orbaiszék-Bodzavidék képviselői körzetben Thiesz János, Kovászna város alpolgármestere méretkezik meg a román pártok jelöltjeivel szemben.
A felsőháromszéki szenátusi kerületben egyetlen RMDSZ-es jelölt, Olosz Gergely indul, viszont az alsóháromszéki körzetben erős belső verseny várható, hiszen itt újrázna Albert Álmos, de ellene indul Demeter János volt tanácselnök, Kerekes Jenő orvos és Klárik László volt megyemenedzser is.
Tamás Sándor elmondta: ezelőtt négy évvel úgy szervezték meg a Kovászna megyei szervezetet, hogy a széki szervezetek határai egybeesnek a képviselői körzetek határaival, így szeptember 27-ig a széki szervezetek döntenek arról, hogy ahol verseny van, melyik jelöltet támogatják.
Antal kérte fel, vállalja a jelöltséget
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke rámutatott: maga kérte fel a Brassóban élő Markó Attilát, hogy vállalja ezt a jelöltséget, és a sepsiszentgyörgyi választmány egyöntetűen támogatta a jelöltséget. „Fontos jelzés mindenki irányába, hogy szolidárisak vagyunk Markó Attilával, aki egyébként alkalmas arra, hogy megjelenítse a székely-szórvány programot, illetve előre viszi azt a projektet, hogy a Brassó környéki magyarokat kulturálisan Sepsiszentgyörgyhöz csatoljuk” – magyarázta Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi elnök szerint a Brassó megyei magyarok számára kevés a helybéli kulturális kínálat, de a két város közti kis távolság miatt a kulturális eseményekben gazdag Sepsiszentgyörgyre csábítanák őket. „Valószínű lesznek, akik kifogásolják, hogy Markó Attila nem helybéli, de fontos politikai jelzés az, hogy a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet felül tudott emelkedni a platformok közti vitán, és olyan jelöltet támogat, aki a várost és az erdélyi magyar ügyet szolgálja” – mondta Antal.
Éles kampánytól tart Kelemen Hunor
A jelöltbemutató sajtótájékoztatón jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnök kifejtette: örvend annak, hogy sok helyen új arcok, új emberek szálltak versenybe, ugyanakkor örül a sepsiszentgyörgyi szervezet döntésének, miszerint Markó Attila indulását támogatják. „Ez jó döntés volt, remélem a sepsiszentgyörgyiek rá szavaznak” – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor szerint az ország minden régiójában élnek magyarok és az RMDSZ szimpatizánsai. Az arányos választási rendszernek köszönhetően minden leadott szavazatot mandátumra lehet váltani, így a visszaosztásnál lehetőség van akár a Kárpátokon túli megyékben, vagy a külföldi választókerületekben is mandátumot szerezni. „Célunk, hogy a tapasztalatot, szakmai hozzáértést, az elköteleződést és az új szemléletet ötvözve olyan RMDSZ frakció legyen, amely megfelel a következő időszak kihívásainak” – mondta a politikus.
A szövetségi elnök éles kampányra számít, szerinte a román pártok közti harc miatt várhatóan magas lesz a románok választási részvétele, ezért lesz fontos a magas magyar részvétel is, mert csak így lehet megtartani a romániai magyarok arányos képviseletét. Úgy véli: a magyar-magyar verseny nem lesz olyan kiélezett, mint ami a román politikai pártok között zajlik.
Kelemen az önkormányzati választások eredményeit ismerve nem tart attól, hogy a többi magyar politikai párt nehézséget okozna az RMDSZ-nek. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a magyarországi politikusok kampányban való jelenléte befolyásolja-e a parlamenti választások eredményét, Kelemen Hunor kijelentette: „Erdélyben sok hely van még, ahová fenyőfát lehet ültetni, de az nem hoz szavazatot”.
Maszol.ro

2012. 28.

Fegyelmezett jelöltállítás (Választásokra készül az RMDSZ)
Győzött a papírforma, azaz az elnökség akarata, és az RMDSZ négy képviselő-, két szenátorjelöltje az lett, akit Tamás SÁndor megyei elnökék legalkalmasabbnak találtak, a több mint 350 fős küldöttgyűlés igazodott az előzetes forgatókönyvhöz.
Sepsiszentgyörgyön Markó Attila, Kézdiszéken Fejér László, Kovásznán Thiesz János, Erdővidéken pedig Márton Árpád lesz az RMDSZ képviselőjelöltje, szenátusi helyre Kézdi- és Orbaiszéken Olosz Gergely, Sepsiszéken és Erdővidéken Klárik László pályázik. Bár igen meggyőző beszédet mondott, nem nyerte el a kellő támogatást az erdővidéki képviselői helyre Pál-Szilágyi Zoltán, és alulmaradt a szenátori helyért vívott csatában Albert Álmos és Kerekes Jenő is. Népes küldöttgyűlésen rangsorolta szenátor- és képviselőjelöltjeit az RMDSZ, több mint 350 helyi küldött döntött arról, hogy kik indulhatnak a szövetség színeiben a december 9-i választáson. Tamás Sándor megyei elnök korábban több ízben hangsúlyozta, minden szék maga nevesítheti jelöltjét, ha több jelentkező van, a helyiek eldönthetik, kit tartanak esélyesebbnek. Ezt erősítették meg a jelöltállítás lezárultával szeptember 10-én, Kelemen Hunor szövetségi elnök jelenlétében is. Tegnap azonban Tamás Sándor már sajnálatosnak nevezte, hogy nem igazodhattak az eredeti elképzeléshez, mint mondotta, a szövetség alapszabályzata nem teszi azt lehetővé, „lehetséges lett volna, de csak ott, ahol nincs vita”, fejtegette. Így minden küldött voksolhatott minden jelöltről, a kézdiszékiek döntöttek a sepsiszentgyörgyiek képviselőjelöltjéről, és fordítva, a kovásznaiak szavaztak arról, ki legyen szenátor Erdővidéken, a barótiak pedig voksoltak a kézdi jelöltről. Elégedetlenséget valóban ott szült a módszer, ahol többen jelentkeztek egy helyre, szóvá is tette ezt a Márton Árpáddal szemben induló Pál-Szilágyi Zoltán, aki alapos érveléssel igyekezett meggyőzni a jelenlevőket, hogy újításra van szükség, de Albert Álmos is aránytalannak és furcsának nevezte, hogy „a vezetőség nyíltan egyik jelölt mellett kampányolt”. Az ülés egyébként hosszas volt, de zökkenőmentesen zajlott, bevezetőjében Tamás Sándor az önkormányzati választásokon elért eredményekről beszélt, Székely István az RMDSZ főtitkárságának nevében vázolta a decemberi voksolás legjelentősebb kihívásait. A küldöttgyűlésen elhangzottak részleteire holnapi lapszámunkban visszatérünk.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. 10.

Háromszék szavazott
Öt mandátumot, három képviselői, illetve két szenátori helyet szerzett meg a tegnapi választásokon az RMDSZ Háromszéken – a lapzártáig befutott információk szerint Markó Attila, Márton Árpád, Fejér László, illetve Olosz Gergely és Klárik László ott lesz az új törvényhozásban. Az orbaiszéki jelölt, Thiesz János bár magáénak tudhatja a szavazatok többségét, nem sikerült elérnie az ötven százalék fölötti arányt, így a mandátum sorsáról visszaosztással döntenek, s szinte bizonyos, hogy a Szociál–Liberális Szövetség jelöltje jut be a parlamentbe.  Az országos értéket (41,72 százalék) megközelítő részvételi arányt jegyeztek tegnap Háromszéken, ahol a szavazásra jogosult 184 717 polgár 39,74 százaléka járult az urnákhoz, mintegy hat százalékkal többen, mint négy évvel ezelőtt.
A megyei választási iroda tájékoztatása szerint tíz órakor alig 3,09 százalékos részvételt jegyeztek, a voksolás félidejénél 17,28 százalékot. Délutánra valamelyest javult az arány, kevéssel több, mint 33 százalékra, urnazáráskor Háromszék a 28. helyen szerepelt a részvételi országos mezőnyben. Fegyelmezetten szavaztak a háromszéki polgárok, így incidensről, problémáról ezúttal sem érkezett bejelentés a megyei választási irodához, ahol tegnap este nem sokkal 21 óra előtt arról tájékoztattak: többnyire eligazításért fordultak hozzájuk a megyei szavazókörzetekben tevékenykedő urnabiztosok.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. 11.

Vádaskodva békülne az RMDSZ
Háromszéken fölényesen győzött az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választásokon. Három képviselői és két szenátori helyet nyertek el jelöltjeik, de a negyedik mandátum elvesztéséért továbbra is az EMNP-t okolják.
Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök szerint a néppártiak becsapták a választókat, és „jobb, ha meghúzzák magukat”, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök osztja ugyan Tamás Sándor véleményét (a becsapást illetően), de úgy véli, „mától fehér lappal kell mindenkinek kezdenie”, a következő hetekben, hónapokban az a feladatuk, hogy „valahogy elvarrják” ezeket a rossz ügyeket, és megpróbáljanak „olyan konstrukciót kitalálni, amely nem hozza többé ilyen helyzetbe a magyarokat”. Győzelem ide vagy oda, Tamás Sándor elég indulatosan kezdte az RMDSZ választási eredményeinek kiértékelését, felidézte, a kampány zárásakor igaza volt, a Néppárt egyetlen körzetben sem végzett első helyen, „szédítették hónapokon keresztül az embereket”, és „az alkalmi kis politikus (Sánta Imre – szerk. megj.) most előlépett politikai elemzővé”, pedig igenis, az EMNP-nek köszönhető, hogy 22 év után most sem sikerült magyar képviselői helyet szerezni Orbaiszéken. Tamás Sándor kitartott álláspontja mellett annak dacára, hogy a számok mást mondanak: az RMDSZ-es Thiesz János 6162 szavazatot kapott, az EMNP jelöltjére, Szakács Zoltánra 654-en voksoltak, még ha az összes érvénytelen voksot (525) hozzáadjuk, akkor is csak 7341 szavazat jön ki, ami kevesebb, mint a körzetben leadott érvényes szavazatok (14 796) fele. Az RMDSZ vezetői szerint azonban a Néppárt a hibás, ha másért nem, azért, mert nem mozgósítottak Nagyborosnyón, a megyében itt volt ugyanis a legalacsonyabb, alig 20 százalékos a részvételi arány. A „legszorosabb” küzdelem  Sepsiszentgyörgyön dúlt, itt valamivel több, mint 500 szavazaton múlott, hogy Markó Attila megszerezte a többséget. A szavazatok 52,6 százalékát kapta, Sánta Imre 19,85 százalékot. A sepsiszéki-erdővidéki szenátori körzetben Klárik Lászlóra a szavazók 56,6 százaléka voksolt, Toró T. Tiborra, a Néppárt elnökére 19,6 százalék. Az erdővidéki-sepsiszéki képviselői körzetben 59,8 százalék Márton Árpádra szavazott, 19,2 százalék a néppárti Derzsi Sámuelre. A megye másik szenátori körzetében Olosz Gergely diadalmaskodott 61,8 százalékkal, Kovács István állatorvos 11,1 százalékot szerzett, Kézdiszéken Fejér László Ödön lesz a képviselő, a szavazók 74,55 százalékának támogatását élvezi, míg ellenfele, Johann Taierling 15,6 százalékot kapott. Az RMDSZ-nek vélhetően majdnem ugyanannyi képviselője, szenátora lesz, mint eddig, de sokkal nagyobb parlamentben, így kisebb erőt képvisel majd, és érdekérvényesítési képessége is csökken. Ennek azonban nem annyira a Néppárt, mint inkább a román politikai helyzet az oka – fejtette ki Antal Árpád. Ugyanakkor az természetes, hogy Kelemen Hunor azonnal válaszolt Victor Pontának, „semmi rossz nincs abban, hogy tárgyalunk” – fejtegette, s hozzáfűzte, „nekünk az a jó, ha bele tudunk szólni a dolgokba”. Tamás Sándor hangsúlyozta, „egyik pártba sem vagyunk szerelmesek, de érdekeink vannak, egyrészt a magyar közösség jogainak bővítése, másrészt településeink, Székelyföld fejlesztése”. Ha ezt bármelyik demokratikus párt felvállalja, akkor „igen, koalícióra kell lépni”. Mindketten hangsúlyozták, a tárgyalások nagymértékben függnek attól, hány százalékot szerez a Szociál-Liberális Szövetség (USL), szüksége lesz-e az RMDSZ-re, hogy meglegyen az alkotmányozó többsége. Tamás Sándor leszögezte: Inkább kormányon szeretné tudni az RMDSZ-t, mint ellenzékben.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. 12.

Biztos befutók a Székelyföldön, bizonytalan képviselet Belső-Erdélyben
Elsöprő győzelmet szerzett az RMDSZ a Székelyföldön a vasárnapi parlamenti választásokon, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a legtöbb helyen nem tudta felülmúlni a júniusi helyhatósági választásokon elért eredményt.
Hargita: két szenátor, négy képviselő
Hargita megyében a hét mandátumból hatot szerzett meg a szövetség, a legeredményesebben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerepelt, aki körzetében a voksok 79,4 százalékát kapta. A végleges adatok szerint Hargita megyében a szenátusi listákon az RMDSZ 83 097 szavazatot kapott a 116 410-ből, az EMNP szenátorjelöltjeire 17 749-en szavaztak. Verestóy Attila a szavazatok 68 százalékával elnyerte a hetedik szenátori mandátumát, Tánczos Barna (első portrénkon) pedig első ízben képviselheti a hargitaiakat a bukaresti felsőházban, miután megszerezte a szavazatok 75 százalékát.
A képviselőházi listákon is az RMDSZ szerzett többséget, a 116 084 szavazatból 82 814-et kapott, az EMNP második helyen végzett 17 069 szavazattal, míg a Szociálliberális Szövetség harmadik lett 10 683 vokssal.
Az első körzetben Korodi Attila győzött 73 százalékkal, a volt környezetvédelmi miniszter így második képviselői mandátumát kezdheti el. A legjobb eredményt Hargita megyében Kelemen Hunor érte el, az RMDSZ elnöke a szavazók 79,4 százalékának a bizalmát nyerte el, és ezzel megkezdheti negyedik képviselői mandátumát. Az RMDSZ-es Antal István a voksok 73,8 százalékát kapta, így újabb négy évet tölthet a képviselőházban, amelynek 1992 óta tagja. Moldován József volt távközlési államtitkárnak a polgárok 79,14 százaléka szavazott bizalmat. A többségben románok által lakott képviselői körzetben Mircea Duşa belügyminiszter lett az első a szavazatok 47,47 százalékával, a második helyezett, az RMDSZ-es Mik József 31,2 százalékot szerzett, a körzetben az országos visszaosztás során dől el, ki lesz a képviselő.
Tánczos Barna a Krónikának elmondta, az eredmények azt tükrözik, hogy a székelyföldi emberek megbíznak az RMDSZ-ben, és ez nagy felelősséget ró a szövetség politikusaira, akiknek azokat is képviselniük kell, akik nem a szövetségre szavaztak. „Remélem, lesz bennünk bölcsesség, hogy ne a vitát keressük, hanem mindazt, ami összeköt. A következő négy évben nem megosztjuk, hanem megerősítjük a magyar képviseletet” – mondta Tánczos. Papp Előd, az EMNP szenátorjelöltje szerint a néppártnak Hargita megyében sikerült növelnie a szavazatok számát, jobban szerepelt, mint az önkormányzati választásokon. Bár a 6:3-as alternatív küszöböt nem sikerült teljesíteni, stabilizálódott a párt. „Tisztességesen szerepeltünk, megyünk tovább!” – összegzett Papp Előd.
Orbaiszék elveszett
Háromszéken hat parlamenti mandátumból ötöt szerzett meg az RMDSZ. A Kovászna Megyei Választási Iroda végleges adatai szerint a szövetség megőrizte azokat a mandátumokat, amelyeket az elmúlt négy évben is RMDSZ-es politikusok töltöttek be, az orbaiszéki körzetben azonban nem sikerült győzni. A végleges eredmények szerint a Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzetben az RMDSZ-es Klárik László volt megyemenedzser lett az első 21 314 szavazattal, a szavazók 56,6 százalékának a bizalmát szerezte meg és egyben első parlamenti mandátumát.
Vetélytársa, Toró T. Tibor EMNP-elnök 7367 voksot (19,57 százalék) kapott. A Felsőháromszék–Bodzavidék szenátori körzetben Olosz Gergely 19 711 szavazattal, 61,79 százalékkal győzött, az EMNP-s Kovács István 3540 szavazattal a harmadik helyre került, Marius Obreja USL-jelölt mögé. Sepsiszentgyörgyöt Markó Attila (második portrénkon) képviseli a következő négy évben a parlament alsóházában, a volt kisebbségügyi államtitkárnak 11 297-en, azaz a választópolgárok 52,6 százaléka szavazott bizalmat.
A Mikó-ügy másik szereplője, Sánta Imre bikfalvi lelkész 4255 szavazatot (19,82 százalék) kapott. Az Erdővidék–Alsóháromszék körzetben Márton Árpád újrázott 59,8 százalékkal, vagyis 9875 vokssal, ebben a körzetben 3169-en (19,19%) pecsételtek az EMNP-s Derzsi Sámuelre. Felsőháromszékről az RMDSZ színeiben megméretkező Fejér László Ödön vállalkozó (harmadik portrénkon) 13 018 szavazattal (74,5%) veheti át első képviselői mandátumát, a néppártos Johann Taierling 2734 szavazatot (15,65%) szerzett.
A szavazatok újraosztásával dől el, hogy ki képviseli a képviselőházban Orbaiszék–Bodzavidék lakóit a következő négy évben, ebben a körzetben ugyanis egyetlen jelölt sem kapta meg a voksok több mint felét, az RMDSZ-es Thiesz János 41,64 százalékos támogatottságot szerzett, Szakács Zoltán, a néppárt jelöltje mindössze 654 szavazatot kapott,  az újraosztás után dől el, melyik román jelölt jut mandátumhoz. Sánta Imre, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje lapunk kérdésére úgy értékelte, az RMDSZ hitelrombolása elbizonytalanította a választókat, és a néppártnak sem sikerült megfelelően mozgósítania őket.
„Le kell vonni a következtetést, új akciótervet kell kidolgozni!” – mondta Sánta, aki torzításnak és bűnbakkeresésnek minősítette, hogy az RMDSZ a néppártot okolja azért, hogy nem sikerült megszereznie az orbaiszéki mandátumot. Az RMDSZ háromszéki vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat fogalmaztak meg a választások tárgyában, míg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tiszta lappal kezdené újra, Tamás Sándor tanácselnök azt üzeni a néppártnak: „húzzák meg magukat!”
Antal hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgyön 400 szavazaton múlott, hogy Markó Attila megszerezte a többséget, ha nem így történik, román képviselő lett volna. Emlékeztetett a választások éjszakáján mondott nyilatkozatára, miszerint „a néppárt megérdemelne két nagy pofont”, hozzátéve: a hangsúly azon volt, hogy családban kell elintézni a nézeteltéréseket, és többet nem szabad olyan helyzetbe hozni az erdélyi magyarokat, hogy két magyar alakulat közül kelljen választaniuk.
Bizonytalanság Marosban
Az RMDSZ elégedett lehet a Maros megyei eredményekkel – jelentette ki az alakulat megyei elnöke, Kelemen Attila, aki viszonylag kényelmesen nyert saját, magyar többségű képviselői választókerületében. Hasonló győzelmet aratott Markó Béla szenátorjelölt és Borbély László képviselőjelölt is, akik a szavazatok 66, illetve 73 százalékkal nyerték a választásokat. Bár a lista élén végeztek, sem a szenátori bársonyszékért versenybe szálló Frunda Györgynek, sem a hetedik képviselői mandátumára pályázó Kerekes Károlynak nem sikerült megszerezniük a leadott voksok több mint felét. A szövetség egyik legtapasztaltabb politikusának számító Frunda György, aki saját elvárásaihoz képest lényegesen gyengébben szerepelt, a támogatók kevesebb mint 40 százalékát tudhatja maga mögött.
„Remélem, hogy elnyerem a szenátori helyet” – bizakodott, majd megvallotta, hogy nagyon örül a magyar jobboldal kudarcának. „Van bennem egy kis káröröm: nem sikerült nekik!” – jelentette ki, hozzáfűzvén, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyetlen célja az RMDSZ elgáncsolása volt. Frundához hasonlóan már csak a visszaosztás lutrijában bízhat Kerekes Károly is, akit a szavazók 44 százaléka támogatott. Utóbbi a város magyar többségű körzetében indult, ott, ahol négy évvel ezelőtt Borbély László a szavazatok több mint felét megszerezte. Az RMDSZ vezetői szerint, amennyiben Kerekes nem szerez újabb mandátumot, a felelősség a néppártot terheli, hiszen a két magyar jelölt összesen megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát.
Kerekes Károly ellenjelöltje, Portik Vilmos, aki egyben az EMNP Maros megyei elnöke is, úgy véli, ha nem indult volna a választásokon, az nem azt jelenti, hogy a nemzeti oldal elkötelezett szavazóbázisa az RMDSZ politikusát támogatta volna. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a néppárt közel kétszer annyi voksot szerzett, mint a nyári helyhatósági választásokon, Portik szerint át kell értékelni az eredményeket, és alapjaiból kell újraépíteni az EMNP Maros megyei szervezetét. „Az alacsony részvételi arány komoly figyelmeztetés a politikum számára. Kiderült, hogy a néppárt még nem tudja megszólítani megfelelőképpen a magyarokat, az RMDSZ már nem tudja” – következtetett az arányokból az EMNP Maros megyei elnöke. Gyengén szerepelt Lokodi Edit Emőke képviselőjelölt is, aki a 36 százalékos támogatottságával a szociáldemokrata Florin Buicu mögött végzett abban a körzetben, melyet 2008-ban az RMDSZ-ből azóta eltávolított Benedek Imre nyert.
Kolozs: Máté reménykedik
Kolozs megyében az RMDSZ a képviselői listákra leadott szavazatok 12,99 százalékát, az EMNP 1,68 százalékát szerezte meg, a szenátori listák esetében ez az arány 13,20, illetve 1,92 százalék. A töredékszavazatok megyei visszaosztását követően egyelőre Máté András Levente képviselői mandátuma tűnik biztosnak. Az országos visszaosztást követően még egy képviselői vagy szenátori helyet kaphat a szövetség – vázolta a lehetséges forgatókönyveket a megyei elnöke. „Ha nem lett volna széthúzás, jobb lehetett volna az eredmény, a másik pártra adott voks a román pártokra adott szavazatnak bizonyult” – mondta Máté András Levente.
Szász Péter, a néppárt szenátorjelöltje ezzel szemben úgy értékelte: „ahhoz képest, hogy a választók érdeklődése rendkívül alacsony volt, előrelépésnek tekinthető az EMNP eredménye”. Elmondta, az EMNP szenátorjelöltjeire összesen 4096-an, míg képviselőjelöltjeire 3687-en voksoltak a megyében. „A választóinktól kapott bizalom felelősséggel is jár, folytatjuk a megkezdett munkát, tovább építkezünk” – nyilatkozta Szász Péter.
Krónika (Kolozsvár)

2013. 25.

Magyar–magyar vita a kovásznai kampányban
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezete csütörtöki közleményében elítéli, hogy Tamás Sándor és Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ-elöljárók „folytatják félrevezető tájékoztatási hadjáratukat.”
A néppárt szerint a két politikus a kovásznai időközi polgármester-választás kampányában is azzal riogatja a magyar választókat, hogy a néppártra leadott szavazatukkal a román pártokat támogatják, sőt Orbaiszék magyar parlamenti képviseletének elvesztéséért is az ellenzék szervezetét okolták, és okolják a mai napig, holott a választási eredményekből erre nem lehet következtetni.
„A számadatok azt mutatják, hogy még 2008-ban, amikor az RMDSZ magyar ellenfél nélkül indult a parlamenti választásokon, akkor sem sikerült elérni az abszolút többséget Orbaiszéken, a szövetség csupán 38,80 százalékát gyűjtötte be az érvényes szavazatoknak. A 2012-es adatokból viszont egyértelműen kiderül, hogy a magyar–magyar versenynek köszönhetően az orbaiszéki magyar szavazók többen mentek el választani, hiszen a két szervezet együtt már 46 százalékon teljesített. Ezzel együtt a magyar szervezetekre leadott voksok még az érvénytelen szavazatokkal együttesen sem voltak elegendők a mandátum elnyeréséhez szükséges abszolút többséghez az etnikai arányokból következően” – írja közleményében a néppárt.
Amint arról beszámoltunk, a kovásznai időközi választáson Málnási László Levente az EMNP, Thiesz János pedig az RMDSZ színeiben pályázza meg a tisztséget.
Krónika (Kolozsvár),

2013. 28.

Házkutatást tartottak a Néppártnál, az RMDSZ elhatárolódik
Rendőrök kutatták át az EMNP kovásznai kampányirodáját, a párt vezetői úgy vélik, nem véletlen történt az eset, és akár politikai megrendelés is állhat mögötte. Thiesz János RMDSZ-es polgármesterjelölt reagált az esetre, és kijelentette: az RMDSZ elhatárolódik a történtektől.
Közleményben jelezte az EMNP, hogy csütörtök este hat rendőr jelent meg a kovásznai kampányirodájában házkutatási paranccsal, és elmondták, a Néppárt által kibérelt irodahelyiséget is magában foglaló ingatlan tulajdonosa ügyében vizsgálódnak, aki ellen 2011-ben indult bűnvádi eljárás. A házkutatás során csempészett cigarettát és alkoholt kerestek, és mindent átkutattak az irodában az üres számítógépdobozoktól az asztalokon lévő írószertartókig, de még a szemeteszsákokban is könyékig turkáltak.
A Néppárt vezetői furcsának találják, hogy éppen egy polgármester-választásra készülő párt irodájában, kampányidőszakban jelenik meg a karhatalom és tart házkutatást. „Ha a kovásznai rendőrségi akció valódi célja a megfélemlítés, akkor a lehető leghatározottabban el kell ítélnünk azt, és fel kell szólítanunk az illetékeseket, hogy hagyják abba az 1989 előtti időket idéző módszerek alkalmazását” – írták. A párt vezetőiben az is felmerült, hogy esetleg politikai megrendelésre történt a házkutatás, ezáltal pedig a jogállamiság és a demokrácia elvei és értékei alapjaikban rendülnek meg. „Ebben az esetben bármikor elveszítheti a jogbiztonságát bárki, aki – a demokratikus játékszabályok tiszteletben tartásával – nem feltétlenül támogatja a hatalom, illetve a hatalomhoz közeli erők álláspontját.”
Bár közleményükben egyetlen politikai pártot sem nevesítenek, Thiesz János RMDSZ-es polgármesterjelölt reagált az esetre. A politikus a Székelyhon.ro-nak elmondta: teljes mértékben elhatárolódik mindenféle esetleges rágalomtól, hiszen jelenleg sem tartózkodik a városban, nem tudja mi történik. „Teljes mértékben elítélem ezt, ami történt, és most szereztem csak tudomást róla. Személy szerint azt sem tudom, hol található a Néppárt kampányirodája, csupán a demokráciaközpontot ismerem, de az RMDSZ nem rendelt el semmiféle házkutatást” – mondta Thiesz János.
Papp Előd, az EMNP székelyföldi alelnöke a Székelyhon megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy az általuk kiadott közlemény egyértelmű és világos: „Egyértelmű, hogy ki áll a dolog mögött. A házkutatás teljes mértékben szabályosan és törvényesen történt, a kollégáim tanúként voltak jelen, de nagyon furcsállom, hogy pont most, ebben a kampányidőszakban, pont ebben a helyiségben kutakodnak a Néppárt dolgai között.”
Iulia Grigoras, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője az MTI-nek elmondta, a rendőrség ügyészségi felhatalmazás alapján járt el, és a helyszínen szembesült azzal, hogy az illető helyiségben már nem bár, hanem kampányiroda működik. "Ezek után már nem került sor házkutatásra" - nyilatkozta a szóvivő. Iulia Grigoras azt is megemlítette, az érintettek nem tudták bemutatni a helyiség bérleti szerződését.
Bús Ildikó
Krónika (Kolozsvár),

2013. 1.

Stratégiai hozzáállás
A Duna TV hétfő reggeli adásában (Kárpát expressz), kampányhangulatban Thiesz János kovásznai polgármester-jelölt (RMDSZ) elképesztő bejelentést tett. Eszerint 2008. júliusáig (ekkor vette át az RMDSZ a város vezetését) Kovásznának nem volt stratégiai fejlesztési terve.
Kötelességemnek érzem tisztázni az igazságot. A fenti dátum előtt a stratégia régóta készen állt, e sorok írója minden tanácstagnak (tehát Thiesznek is) CD-n adta kézbe a tanulmányt, de megjelent Kovászna akkori weboldalán is. Jellemző a helyi RMDSZ-re, hogy először elhalasztották a napirendről, majd a májusi tanácsülésen megbuktatták az egészet. (A Háromszék 2008. május 21-ei számában Árokban Kovásznán a fürdőhelyfejlesztés címmel számolt be erről). Sikeres hatalomra jutásuk után a lesajnált stratégiát elővették, és megszavazták, mint saját megvalósításukat.
ZSUFFA LEVENTE, Kovászna
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. 4.

Thiesz János lett Kovászna polgármestere
Rekordrészvételt regisztráltak Kovásznán a vasárnapi időközi polgármester-választáson, melyet Thiesz János, az RMDSZ jelöltje nyert meg.
Thiesz 63,2 százalékot kapott Kovásznán 15 éve nem tapasztalt rekordrészvételt jegyeztek vasárnap: míg a 2012-es helyhatósági választásokon a lakosság 54,01 százaléka járult az urnák elé, február 3-án a kovásznaiak 63,43 százalékban vettek részt a választásokon. Az időközi választást Thiesz János nyerte meg, az RMDSZ jelöltjére 3795 kovásznai voksolt, így a szavazatok 63,2 százalékát kapta. Málnási Levente, az EMNP jelöltje 158 szavazatot tudhat magáénak, a voksok mintegy 2,6 százalékát, a román pártok által támogatott Popica Sorin független jelölt pedig 2053 (34,2%) szavazatot szerzett vasárnap az összesített adatok szerint.
Thiesz János kiemelte, a siker nem feledteti a novemberben elhunyt polgármester, Lőrincz Zsigmond munkáját: „Bárhol jártam, mindenkinek elmondtam, hogy jobb lett volna, ha nem kerül sor az időközi választásra. Ha azt az utat, amit Lőrincz Zsigmonddal és az RMDSZ csapatával megálmodtunk, együtt tudtuk volna bejárni. Kovászna kiemelt helyet foglal el az emberek szívében, és ezért köszönettel tartozunk Lőrincz Zsigmondnak, illetve Kovászna város lakóinak.”
Lőrincz Zsigmond emlékét idézte fel Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke is, aki kifejtette, a választást tisztességesen vitték végig. Tamás Sándor az eredmények tükrében úgy véli, a román pártok összefogása mozgósította a kovásznaiakat. Annak ellenére azonban, hogy bizonyos körzetekben megemelkedett a román részvétel, az RMDSZ szervezése képes volt ezt ellensúlyozni. „Bár az RMDSZ javasolta, hogy Thiesz János legyen a fürdőváros magyarságának közös jelöltje, az Erdélyi Magyar Néppárt ezt elutasította. Íme, újra kínosan leszerepeltek. Fél év alatt háromszor. Annak ellenére, hogy a megújulást hirdetik, bukott politikust jelöltek. Meggyőződésünk, hogy ha megvalósult volna az összefogás, még több magyar ember tartotta volna fontosnak a részvételt” – fogalmazott az elnök.
Thiesz János megköszönte a kovásznai magyarok példátlan részvételét a választásokon, a népes és lelkes RMDSZ-csapat munkáját, illetve biztosított mindenkit: továbbra is erős csapat áll a fürdőváros élén, és együtt folytatják a megkezdett munkát.
Bús Ildikó
Szekelyhon.ro,

2013. 4.

Választások: az RMDSZ nyert, az USL tarolt
Kovásznán az RMDSZ jelöltje nyert, a többi településen a kormányzó pártszövetség (USL) jelöltjei tartoltak a vasárnapi időközi helyhatósági választásokon a nem hivatalos eredmények szerint.
A háromszéki fürdővárosban polgármestert választottak. Az RMDSZ jelöltje, Thiesz János a helyi szervezet párhuzamos számlálása szerint 3795 szavazatot (63,19 százalék) kapott. A román pártok jelöltje, Sorin Popica a szavazatok 34,18 százalékát, míg az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje, Málnási Levente a szavazatok 2,63 százalékát szerezte meg. Az időközi választásokon a kovásznaiak 64 százaléka adta le a szavazatát.
A Bihar megyei Dragánfalván szintén polgármestert választották, mert az előző elöljáró parlamenti mandátumot kapott. A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltje, Adrian Ovidiu Bantea 72 százalékos részvétellel a szavazatok hetven százalékát szerezte meg a hivatalos részeredmények szerint.
Teleormanban megyei tanácselnöki tisztségre írtak ki időközi választásokat. Az önkormányzat eddigi USL-s alelnöke, Adrian Gâdea a szavazatok 78 százalékával nyert a kormánypártok párhuzamos számlálása szerint.
Az USL jelöltje nyerte a Turnu Măgurele-i időközi polgármester-választást is. Dănuț Cuclea szavazatok 75 százalékát szerezte meg.
Vasárnap Teleormanban egy incidens is történt: két férfi ellen vizsgálat indult, mert többszörösen szavaztak.
Maszol.ro,

2013. 5.

Időközi választások: RMDSZ-siker két településen
Fölényes győzelmet aratott az RMDSZ jelöltje Kovászna város és Szentábrahám község időközi polgármester-választásán. A közel tízezer lakosú Kovásznán az RMDSZ színeiben induló Thiesz János korábbi alpolgármester a szavazatok 63 százalékát szerezte meg. Magyar ellenjelöltjére, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben induló Málnási Levente korábbi polgármesterre a szavazók 2,6 százaléka voksolt. A lakosság harmadrészét alkotó román közösséget képviselő független jelölt, Sorin Iordan Popica a szavazatok 34 százalékát kapta. A választáson a polgárok 60,62 százaléka adta le szavazatát
Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke úgy vélte, ha megvalósult volna az RMDSZ által kezdeményezett magyar összefogás, még több magyar választópolgár élt volna a szavazati jogával. A politikus szerint az EMNP „fél év alatt harmadszor szerepelt le kínosan”. A polgármester-választást Lőrincz Zsigmond polgármester novemberi váratlan halála tette szükségessé.
A 87 százalékban magyarok által lakott Hargita megyei Szentábrahám községben az RMDSZ színeiben indult Simó Dezső Szabolcsot a szavazatok 64 százalékával választották polgármesterré. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Szász József Albert a szavazatok 19, az EMNP jelöltje, Simó Mózes Zoltán a szavazatok 8 százalékát szerezte meg. A választók 57 százaléka voksolt. Szentábrahámban azért kellett választást tartani, mert a tavaly júniusban megválasztott Szőcs Béla lemondott tisztségéről.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. 15.

Március 15. Erdélyben és a Partiumban
Erdély és a Partium szinte valamennyi magyarlakta településén megünneplik március 15-én a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napját, az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Az erdélyi magyar politikai alakulatok a legtöbb helyen külön-külön, máshol viszont közösen tisztelegnek a ’48-as magyarországi és erdélyi hősök emléke előtt a forradalom kirobbanásának 165. évfordulóján. – ESEMÉNYBEHARANGOZÓ
Arad megye Arad 17 órától hagyományos ünnepi megemlékezést tartanak a Szabadság-szobornál. 19 órától a Ioan Slavici Klasszikus Színházban A kőszívű ember fiai című darabot tekinthetik meg az érdeklődők a Békéscsabai Jókai Színház előadásában.
Bihar megye Nagyszalonta Az RMDSZ szervezésében 18 órától ünnepi megemlékezés lesz Kossuth Lajos köztéri szobránál, majd fáklyás felvonulás. 19.30-tól ünnepi gálaműsort tartanak a Zilahy Lajos Művelődési Házban, fellépnek a kolozsvári magyar operaház művészei. Nagyvárad Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ünnepi programja 14 órakor kezdődik Szacsvay Imre szobránál, az Ezredévi emléktéren. A rendezvény keretében beszédet mond Tőkés László EMNT-elnök és Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke. Az RMDSZ szervezte program keretében 17 órától ünnepi műsor veszi kezdetét Szacsvay szobránál, majd huszárok, cserkészek és fúvószenekar által vezetett zászlós, fáklyás felvonulás lesz a Fő utcán a Petőfi-szoborig. 21 órától díszelőadás lesz a Szigligeti Színházban Óh napja márciusnak címmel. Brassó megye Brassó Az EMNP Brassó megyei szervezete az RMDSZ-szel közösen részt vesz a Brassó környéki ünnepségeken. 11 órától Brassó főterén, a Bem-emléktáblánál beszédet mond Sándor Levente, az EMNP Brassó megyei elnöke és Toró Tamás városi tanácsos, az EMNT Brassó megyei elnöke. Csíkszék Csíkszereda 10 órától ünnepi megemlékezés kezdődik a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az önkormányzat szervezte rendezvénysorozat a Gál Sándor szobránál folytatódik 12 órától, majd 18 órakor a hagyományos gálaest keretében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ünnepi műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Nyerges-tető 14 órától a Nyerges-tetőn szervezett megemlékezésen vesz részt, és mond ünnepi beszédet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A nyerges-tetői ünnepi műsor a huszárok bevonulásával veszi kezdetét, ezt követően felszólal a rendezvény főszónokaként Kelemen Hunor szövetségi elnök, majd Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A rendezvényen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is részt vesz. Gyergyószék Gyergyószentmiklós 12 órától ünnepi szentmisét tartanak a Szent Miklós-templomban, ezt követően kezdődik a felvonulás a Petőfi- és Kossuth-szoborhoz, ahol 13 órától ünnepi műsor és koszorúzás lesz. 18 órakor nyílik a Megismételt pillanat című kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. 19 órakor a Figura Stúdiószínház előadására várják az érdeklődőket a művelődési ház színháztermében. Háromszék Kézdivásárhely 11 órától a felvonulók gyülekezője a Gábor Áron téren, 12 órától megemlékező ünnepség a Gábor Áron-szobornál, koszorúzás. Köszöntőbeszédet mond Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. 19 órától ünnepi műsor veszi kezdetét Kelj, zendülj ismét! címmel, helyszín a Vigadó Művelődési Ház. Kovászna 12 órától a hagyományoktól eltérően ezúttal Csomakőrösön, a helyi református templomban kezdődik a megemlékezés, amit a Csoma Sándor-szobornál történő koszorúzás követ. A fürdővárosban, akárcsak az előző években, idén is 14 órakor az erdészeti hivatal előtt sorakoznak fel a Zabola és Barátos községből érkező lovasok és szekeresek, valamint a helyi iskolák diákjai. Ezt követően ünnepi megemlékezés kezdődik a főtéri színpadon. Ünnepi beszédet mond Thiesz János polgármester. Sepsiszentgyörgy A polgármesteri hivatal szervezésében 16 órától ünnepi emlékműsor lesz a színház előtti színpadon. Beszédet mond Antal Árpád polgármester. 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében a hagyományos ünnepi hangversenyt követően Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztjét Egyed Ákos történésznek. Kolozs megye Bánffyhunyad Az EMNP és az EMNT, a Magyar Polgári Párt helyi szervezetével közösen tartja központi rendezvénysorozatát, melynek keretében 20 órától ünnepi műsorra várják a helybelieket. Az est folyamán ünnepi köszöntőt mond Vincze János, az MPP bánffyhunyadi szervezetének elnöke, Gergely Balázs, az EMNP alelnöke, Toró T. Tibor, a néppárt elnöke és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke. Kolozsvár 11 órától ünnepi felvonulás kezdődik a protestáns teológia épületétől a Szent Mihály-templomhoz, ahol 12 órától ökumenikus istentiszteleten vehetnek részt az ünneplők. Ezt követően a Biasini Szállóhoz vonulnak az ünneplők a 14 órakor kezdődő koszorúzási ünnepségre. Maros megye Marosvásárhely A RMDSZ marosvásárhelyi szervezete egész napos ünnepi rendezvénysorozat keretében emlékezik meg a 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról. 11 órától a Bernády téren megkoszorúzzák a Bem-emléktáblát. 16 órától a Postaréten folytatódik az ünnepség. Az EMNT és EMNP 14 órától a Petőfi-szobornál ünnepel, ahol beszédet mond Portik Vilmos, a néppárt megyei szervezetének alelnöke. Szatmár megye Nagykároly Az RMDSZ szervezésében 16 órától lesz az ünnepi rendezvény a Petőfi-szobornál. Szatmárnémeti A Petőfi-szobornál 17 órakor kezdődik az ünnepi műsor, ahol Tilki Attila országgyűlési képviselő, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, Fehérgyarmat polgármestere és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke mond ünnepi beszédet. Udvarhelyszék Székelyudvarhely Az önkormányzat szervezésében 12 órától kezdődik az ünnepi program a Márton Áron téren, ahol megkoszorúzzák a Vasszékely szobrát. A történelmi egyházak képviselőinek imája és áldása után Bunta Levente polgármester és a meghívottak mondanak ünnepi beszédet, majd 13 órától a Boróka és a Kékiringó néptánccsoport előadását tekinthetik meg az ünneplők.
Krónika (Kolozsvár),

2013. 21.

Folytatódik a trikolórbotrány
Ahelyett, hogy csillapodna, egyre tovább gyűrűzik a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban kirobbant trikolórbotrány.
A március 15-i és azt követő eseményekről – amikor egy román tagozatos diáklány kezdeményezésére több társa piros-sárga-kék szalagokkal, festéssel díszítette magát – már az országos tévés hírcsatornák, napilapok is tudósítanak, etnikai feszültséget, magyar bosszút emlegetnek. Mindeközben, közel egy héttel az esemény kezdete után az iskola vezetősége még mindig nem tett közzé hivatalos állásfoglalást. Többek között ennek eredménye, hogy a vérszemet kapott diákok folytatják akciójukat, tegnap nemcsak fejkötőként, hanem sálként is többen használták a trikolórt – mesélik Kovásznán. Simon István igazgató még hétfőre ígért tájékoztatást. Kedden irodájában kerestük, de a titkárságon megtudtuk, Sepsiszentgyörgyön tartózkodott. Telefonon azóta sem lehet elérni. Az iskola tanárai csak nevük vállalása nélkül nyilatkoznak. Többen állítják, az ügyet komolyabban kellett volna venni, az igazgatónak már a 15-i eseményt követően kérdőre kellett volna vonnia az akcióban részt vevőket. Egyikük feltette a kérdést: mi történne, ha december elsején piros-fehér-zöldbe öltöznének a magyar tagozatos gyerekek? A civil szféra ugyancsak aggodalommal figyeli az eseményeket. Tudni vélik, hogy a háttérből immár nacionalista erők irányítják a szálakat. Azt is hangoztatják: az áldozatnak kikiáltott diáklánnyal való együttérzés kinyilvánítására ma Bukarestben és Brassóban is tüntetni fognak. Továbbá mondják: nyilvánvalóan látszik, az iskolában az esetet bagatellizálni akarják. Thiesz János polgármestert is faggattuk véleményéről, ő is azt mondja: várja, hogy megjelenjen az iskola hivatalos állásfoglalása. Az utóbbi időszakban felerősödött Kovásznán a magyar és román közösség közötti ellentét. Viták voltak a líceum tablóját és az ortodox keresztállítást illetően, a szívkórházban felszentelt kápolna kapcsán is. Az internetes közösségi oldalakon nyomdafestéket nem tűrő módon zajlik az eseményeket követő szócsata, eközben a városban egyre többen aggódnak.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),



lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék